16/1998. (IV. 3.) FM rendelet

a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról

Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 27. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a kereskedelmi célú vágójuh-termelés, a minőségi hús-, hústermék-előállítás és kereskedelem elősegítése érdekében a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §[1] (1)[2] A rendelet hatálya a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló FVM rendelet 1. §-ában foglaltak szerinti, a vágóhíd üzemeltetőjére, a minősítő szervezetre és minősítőre, a termelőre, a kereskedőre, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra (a továbbiakban: NÉBIH) terjed ki.

(2)[3]

2. §[4] E rendelet alkalmazásában:

a)[5]

b)[6]

c) vágott test hideg súly: a meleg súly kétszázalékos csökkentésével számított érték;

d)[7] az osztályba sorolás alapja: juh esetében az izmoltság és a faggyúborítottság alapján megállapított kategóriák az alosztályok használatával;

e)[8]

f) minősítés: az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti minősítő módszer alkalmazása és az ez alapján történő osztályba sorolás;

g)[9]

h)[10] minőséget tanúsító jel: a kereskedelmi osztályokat tanúsító betű- és számjel és ezek alosztály jelei;

i)[11] minősítő: a vágójuhok minősítésére külön jogszabály szerint jogosult természetes személy;

j)[12] minősítő szervezet: a vágójuhok minősítésre külön jogszabály szerint jogosult, Magyarországon bejegyzett, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

k) termelő: vágójuhot előállító tenyésztő, hízlaló;

l)[13] vágójuh kis- vagy nagykereskedő: a vágójuhot a termelőtől megvásárló, vágóhídnak értékesítő vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

Minősítés

3. § (1)[14] Kérelem esetén valamennyi 13 kilogrammot meghaladó tömegű vágott testet az engedélyezett minősítő módszerrel kell minősíteni és osztályba sorolni.

(2)[15] A minősítést csak akkor lehet elvégezni, ha az azonosítás a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló 75/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 13. §-ában és a juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 182/2009. (XII. 30.) FVM rendeletben (a továbbiakban: ENAR rendelet) foglaltak szerint megtörtént, és a vágójuh technológiai előkészítését a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően elvégezték. A hatósági állatorvosi húsvizsgálatnak a minősítést meg kell előznie, csak fogyasztásra alkalmas testet lehet minősíteni.

(3) A vágójuh jelölésére akkor is a termelő kötelezett, ha az a vágójuh kis- vagy nagykereskedő közreműködésével jut el a vágóhídra.

4. §[16] (1) A juhhús használati és kereskedelmi értékét a vágott testek kora, tömege, hússzíne, húsossága, valamint a faggyúborítottsága határozza meg.

(2) A húsosság kifejezésére betűjelzést (S/EUROP), a faggyúborítottság jelölésére számjelet (1, 2, 3, 4, 5) kell alkalmazni, az alosztályok jeleinek (+, 0, -) feltüntetésével. Az S osztályon belül a három alosztály nem alakítható ki. A vágott testen a 0 alosztályt nem kell jelölni.

(3) A hasított (vágott) testeket az alábbi kategóriákba kell sorolni:

A a tizenkét hónapnál fiatalabb juhok vágott teste (jelölése: L),

B egyéb juhok vágott teste (jelölése: S).

(4)[17] A 13 kilogrammnál kisebb súlyú bárányok esetében az osztályba sorolást az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szarvasmarhák, a sertések és a juhok hasított testének uniós osztályozási rendszerei, valamint a hasított testek és az élő állatok bizonyos kategóriáira vonatkozó piaci árak bejelentése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2017. április 20-i 2017/1182/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (a továbbiakban: 2017/1182/EU rendelet) 3. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint kell elvégezni. A minősítési követelményeket (vágott test súlya, hússzín, faggyúborítottság) a 2017/1182/EU rendelet III. melléklete tartalmazza.

5. §[18] A vágott testek minősítését a 2017/1182/EU rendelet 7. cikk (3) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint kell elvégezni. A húsossági és faggyúborítottsági osztályok meghatározását az 2017/1182/EU rendelet II. melléklete tartalmazza. Minden osztályon belül három alosztály van (+, 0, -), amelyek egyikébe kötelező a besorolás.

Súlymérés

6. § (1)[19] A súlymérést a vágás után a lehető leghamarabb, de legkésőbb a szúrást követő hatvan percen belül el kell végezni.

(2)[20] A vágott test hideg súly meghatározása a meleg súly két százalékos csökkentésével történik.

(3)[21] Ha a vágóhídon - műszaki, technológiai okok miatt - a szúrás és a mérlegelés között a hatvan perc nem tartható, a NÉBIH egyidejű értesítésével, valamint annak engedélyével ez az időtartam meghosszabbítható. Az időkorlát túllépése esetén a kétszázalékos csökkenés minden további eltelt negyedóra után 0,1 százalékponttal mérséklődik.

Jelölés

7. § (1)[22]

(2)[23] A hasított testek jelölésénél a 2017/1182/EU rendelet 8. cikkében foglaltakat kell alkalmazni. A betűknek, illetve számoknak legalább két centiméter nagyságúaknak kell lenniük. A jelölésre bármilyen nem mérgező, véletlenszerűen eltávolíthatatlan hőálló tinta, élelmiszeriparban engedélyezett hőálló festék, ráakasztott címke használható. Jelölésként csak olyan címke használható, amely nem távolítható el és nem rongálható meg. A minősítő általi jelölést a kereskedelmi értékesítésig vagy a feldolgozásig tilos eltávolítani.

(3)[24] A kereskedelmi osztályba sorolás akkor tekinthető hitelesnek, ha az A, B, C vagy a húsosságot kifejező S/EUROP betűjelzés és alosztályjelzés (+, Ø, -), valamint a faggyúborítottságot jelölő számjelzés (1, 2, 3, 4, 5) és alosztályjelzés (+, Ø, -), továbbá az A vagy B kategória jelölés (L, S) alatt a minősítő azonosító száma és a NÉBIH, illetve a 2007. január 1-je előtt kiadott fém testbélyegzők esetében az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet jelölése is szerepel.

8. § (1)[25]

(2)[26]

(3)[27] A minősítést, illetve a vágott testek osztályba sorolását a minősítő a saját engedélyszámát tartalmazó bélyegzővel tanúsítja.

(4) A bélyegzőlenyomatnak összetéveszthetetlenül jól olvashatónak kell lennie.

8/A. §[28] (1)[29] A vágójuhok vágás utáni minősítésével kapcsolatosan a központi adatbázist a NÉBIH működteti.

(2) A minősítő köteles a 4. számú mellékletben szereplő tartalommal napi jelentést készíteni, annak adatait közvetlenül az adatbázisba eljuttatni.

(3)[30]

(4)[31]

(5)[32] A (2) bekezdés szerinti adatküldés elektronikus úton történik.

Záró rendelkezések

9. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit kötelezően 2002. január 1. napjától kell alkalmazni.

10. §[33] Ez a rendelet

a) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szarvasmarhák, a sertések és a juhok hasított testének uniós osztályozási rendszerei, valamint a hasított testek és az élő állatok bizonyos kategóriáira vonatkozó piaci árak bejelentése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2017. április 20-i 2017/1182/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet,

c) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szarvasmarhák, a sertések és a juhok hasított testének uniós osztályozási rendszerei, valamint a hasított testek és az élő állatok bizonyos kategóriáira vonatkozó piaci árak bejelentése tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2017. április 20-i 2017/1184/EU bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Nagy Frigyes s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. számú melléklet a 16/1998. (IV. 3.) FM rendelethez[34]

2. számú melléklet a 16/1998. (IV. 3.) FM rendelethez[35]

3. számú melléklet a 16/1998. (IV. 3.) FM rendelethez[36]

4. számú melléklet a 16/1998. (IV. 3.) FM rendelethez[37]

A minősítés során a következő adatokat kötelező felvenni:

- a vágás helye, a minősítő hely tenyészetkódja és a vágás időpontja;

- a vágóállatok darabszáma és azonosító jelei;

- a súlymérési adatok: a vágott test egyedenkénti meleg súlya;

- az egyedenkénti minősítési adatok az azonosító jel és az ENAR szám feltüntetésével:

a) 13 kg-ot meghaladó tömegű vágott test:

= a húsossági osztály betűjele (S/EUROP szerint) és alosztály jele (+, O, -),[38]

= a faggyúborítottsági osztály számjele (1, 2, 3, 4, 5) és alosztály jele (+, 0, -),

= az A vagy B kategória megjelölése L vagy S jellel,[39]

b) 13 kg-nál kisebb tömegű vágott test:

= minőségi kategóriák (A, B, C súlykategóriák szerint),

= 1 és 2 minőségi osztály hússzín és faggyúborítottság szerint;

- a termelő vagy a kereskedő azonosító adatai (tenyészet kód vagy név, lakcím, adóazonosító jel, illetve cég neve, székhelye, telephelye, adószáma, valamint egyéb más rendeletben előírt azonosító);

- a minősítő szervezet neve;

- a minősítő neve, működési engedélyének száma.

- az alkalmazott minősítési módszer megjelölése.[40]

5. számú melléklet a 16/1998. (IV. 3.) FM rendelethez[41]

6. melléklet a 16/1998. (IV. 3.) FM rendelethez[42]