21/2004. (X. 12.) NKÖM rendelet

egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettségének megszüntetéséről

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 32. §-a alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Tolna megyei Alsónána, Dózsa György utca, 207 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 133,134,135/1,136,137, 208/1, 208/2, 338, 383, 384, 385/1 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 337 (a hozzá tartozó hídházzal), 592, 600, 601 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok közé eső részeit jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1777-ben, barokk stílusban, eredetileg görögkeleti szerb templomként emelt római katolikus templom építészeti értékeinek, különlegesen értékes festett faboltozatának, berendezésének megőrzése.

2. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Hajdú-Bihar megyei Bakonszeg, Hunyadi u. 138. szám alatti, 323 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 320, 321, 322, 326, 405, 406, 407, 408 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 361 helyrajzi számú közterületnek az érintett ingatlanok által határolt részét jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja a 19. század végén épült hagyományos népi lakóépület megőrzése.

3. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest I. kerület, Dísz tér 17. szám alatti, 6462 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1897-ben Kallina Mór tervei szerint emelt volt Honvéd Főparancsnokság historizáló épületmaradványainak, városszerkezeti szerepének megőrzése.

4. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest I. kerület, Országház u. 33. szám alatti, 6631 helyrajzi számú ingatlant, valamint a 6634 helyrajzi számú Országház utcának a 6622 helyrajzi számú Petermann bíró utca és a 6638 helyrajzi számú Kapisztrán tér sarkától a 6632 helyrajzi számú Anjou-bástyáig terjedő, az e rendelet 1. számú mellékletében feltüntetett helyszínrajzon megjelölt szakaszát.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a budai vár területén elhelyezkedő középkori várfalrészlet megőrzése és bemutatása.

5. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület, Bolyai u. 11. szám alatti, 13011 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 13006, 13012/2, 13012/3 és 13012/4 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja Alpár Ignác építész saját tervei szerint 1900 körül átépített villájának, a villa kertjének, illetve az együttes képzőművészeti részleteinek megőrzése.

6. §

(1)[1] Műemlékké nyilvánítom a Budapest III. kerület, Gázgyár utca, 19333/51, 19333/52 helyrajzi számú Óbudai Gázgyár épületegyüttesét. A műemléki védelem csak az alábbi épületekre terjed ki: mérlegház (69. sz.), igazgatósági épület (66. sz.), jóléti épület (63. sz.), lakóépület (61. sz.), raktár (58. sz.), nagyműhely (57. sz.), száraztisztító (55. sz.), óraház (48. sz.), távnyomó (47. sz.), kátránytornyok (38. sz.), víztorony (37. sz.), kazánház (34. sz.), központi labor (31. sz.), villamossági központ (24. sz.), szivattyúház (1. sz.) .

(2) Műemléki környezetként a 19333/51, 19333/52 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1910-1913 között Reichl Károly építészeti és Weisz Albert technológiai tervei alapján historizáló-szecessziós stílusban épült Gázgyár épületegyüttese építészeti, ipartörténeti, városképi értékeinek védelme.

7. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Reáltanoda u. 7. szám alatti, 24176 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 24179, 24177/3, 24177/4, 24175, 24191, 24195 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Budapest belvárosában álló, 1854-ben Hild József tervei alapján emelt nagy múltú gimnáziumi épület építészeti értékeinek megőrzése.

8. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XI. kerület, Kőérberki dűlő, 314/24 és 314/26 helyrajzi számú ingatlanon található középkori templom és templom körüli temető maradványait. A műemlék területe egy 60x60 m oldalhosszúságú négyzet, amelynek északnyugati sarka a 314/15, 314/26 és 314/34 helyrajzi számok határainak metszéspontjától 100 m, északkeleti sarka a fent megadott metszésponttól 40 m távolságra helyezkedik el, északi oldala megegyezik a 314/26 helyrajzi számú ingatlan északi határvonalával.

(2) Műemléki környezetnek a 314/24 és a 314/26 helyrajzi számú ingatlanok fennmaradó területét jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az (1) bekezdésben megjelölt területen található középkori templom és templom körüli temető régészeti kutatások során feltárt építészeti értékeinek megőrzése.

9. §

(1)[2] Műemlékké nyilvánítom a Budapest XIV. kerület, Olof Palme sétány 5. szám alatti, 29732/1 helyrajzi számú ingatlanon álló korcsolyacsarnok épületét. A műemléki védelem csak az e rendelet 2. számú mellékletében feltüntetett helyszínrajzon meghatározott épületre terjed ki.

(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(3)[3]

(4)[4] A védetté nyilvánítás célja az 1894-ben id. Fran-csek Imre tervei alapján emelt neobarokk stílusú korcsolyacsarnok építészeti, iparművészeti értékeinek megőrzése.

10. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Pest megyei Dunaharaszti, Fő u. 172. szám alatti, 35 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 18. századi egykori barokk Laffert-kastély művészettörténeti szempontból értékes építészeti tagozatainak és belső termében lévő freskódíszítésének megőrzése.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

11. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Pest megyei Dunakeszi, Dunasor 28. szám alatti, 6241 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 6231, 6240, 6243/1, 6243/2, 6244/1 és 6248 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az I. Valentinianus császár uralma alatt épült, egy központi és két saroktoronyból álló kikötőerőd és révhely falmaradványainak megőrzése.

12. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Csongrád megyei Hódmezővásárhely, Damjanich u. 35. szám alatti, 2497 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek az 1967, 2483, 2498 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2040 és 2495 helyrajzi számú közterületnek az érintett ingatlanok által határolt részét jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja a 19. század második felében emelt jellegzetes mezővárosi épületegyüttes, a szatócsbolt, lakóépület és melléképületek együtteséből álló szatócsház építészeti értékeinek megőrzése.

13. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Zala megyei Keszthely, Fő tér 5. szám alatti, 632/1 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 620, 614, 621/1, 621/2, 624, 625, 626, 627 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 18. században épült barokk stílusú plébániaépület építészettörténeti értékeinek és városképi jelentőségének megőrzése.

14. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Zala megyei Keszthely, Deák F. u. 30-32. szám alatti, 991 és 992 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 983, 984, 985, 986, 990, 993/1, 993/2, 1206/10 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 1162 helyrajzi számú közterület érintett szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 18. században barokk stílusban emelt, a 19. században bővített egykori sörház és pálinkafőző építészeti értékeinek megőrzése.

15. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Tolna megyei Kis-mányok, Kossuth Lajos u. 53/A szám alatti, 168 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 167, 169, 58, 57, 55 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 138/1 helyrajzi számú közterületnek az érintett ingatlanok által határolt részét jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 18. század végén emelt, későbarokk stílusú evangélikus templom építészeti értékeinek, berendezésének és orgonájának megőrzése.

16. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Hajdú-Bihar megyei Létavértes, Petőfi utca 61. szám alatti, 1994 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek az 1993, 1995, 1996, 2049, 2050/1, 2050/2, 2051 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2018/1 helyrajzi számú közterületnek az érintett ingatlanok által határolt részét jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század végén épült, a hagyományos paraszti építőkultúra jellegzetességeit őrző lakóépület és magtárral, kukoricagóréval egybeépített kerítésének megőrzése.

17. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Miskolc, Széchenyi u. 32. szám alatti, 2478 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 2475, 2476, 2477, 2479, 2480, 2491, 2492, 2493, 2497, 2503 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1927-ben emelt Divatház építészeti értékeinek, városképi szerepének megőrzése.

18. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Veszprém megyei Óbudavár, Fő utca 22. szám alatti, 42 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14/1, 14/2, 15, 41/1, 41/2, 43, 44, 45, 46 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az érintett ingatlanok által határolt 24/2 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanokkal határos részét jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1836-ban épült, egy-hajós, későbarokk római katolikus templom építészeti értékeinek és berendezésének, valamint a hozzá tartozó egykori iskola és kántorlakás épületének megőrzése.

19. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Pest megyei Ócsa, Bercsényi u. 4. szám alatti, 2652 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század folyamán épült hagyományos népi lakóépület és gazdasági épület megőrzése.

20. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Pécs, Apáca u. 1. szám alatti, 18476/1 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Pécs történeti városrészében elhelyezkedő, neobarokk stílusjegyeket viselő lakóépület építészeti értékeinek, az épületben található Szerecsen Patika és Patikamúzeum berendezésének megőrzése.

21. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Pécs, Rákóczi út 69-71. és Felsőmalom u. 27. szám alatti, 16624 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 16625, 17412, 17414, 17415, 17416 helyrajzi számú ingatlanokat és a 16650 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanokkal határos részét jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1937-ben Forbát Alfréd által tervezett modern, háromemeletes saroképület építészeti értékeinek, városképi szerepének megőrzése.

22. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Pest megyei Perőcsény, Felszabadulás tér 9. szám alatti, 819/1 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 689, 817, 818, 819/2, 821, 822/1, 822/2, 823 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 781/1 és 691 helyrajzi számú közterületeknek az érintett ingatlanok által határolt részét jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja a 19. századi eredetű, hagyományos népi lakóépület és gazdasági épületei értékeinek megőrzése.

23. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Sopron, Paprét u. 12-14. szám alatti, 2315 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 2296, 2311, 2314, 2316, 2327, 2357 helyrajzi számú ingatlanokat, a 2257 helyrajzi számú közterületet, valamint a 2200 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt részét jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja a 19. század végén épült, historizáló stílusú ortodox zsinagóga építészeti értékeinek megőrzése.

24. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Pest megyei Szentendre, Kossuth L. u. 16. szám alatti, 974 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 969, 970, 971, 973, 975, 1057 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 903 és 971 helyrajzi számú közterületeknek az érintett ingatlanokkal határos részét jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a római kori fürdő régészeti kutatások során feltárt építészeti értékeinek megőrzése.

25. §

(1) Történeti kertként műemlékké nyilvánítom a Komárom-Esztergom megyei Tata, 3304/4, 3304/5, 3304/8, 3304/9, 3304/13, 3305/2, 3305/4, 3305/5, 3305/6, 3305/7, 3305/8, 3305/9, 3305/10, 3305/11, 3306/2, 3306/3, 3306/5, 3306/6, 3306/8, 3307/2, 3307/3, 3307/4, 3307/5, 3307/6, 3308/1, 3309/1, 3309/2, 3309/3, 3309/4, 3309/5, 3309/6, 3309/7, 3309/8, 3310/2, 3310/6, 3310/7, 3310/8, 3310/9, 3310/10 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2) Műemléki környezetnek a Sport u. mentén 3252, 3253, 3254, 3255, 3256, 3257, 3258, 3259, 3260, 3261/1, 3262/1, 3261/2, 3262/2, 3263, 3264, 3265, 3266, 3267, 3268, helyrajzi számú ingatlanokat, a 3248, 3249/1, 3249/2 helyrajzi számú ingatlanokat és a 3250 helyrajzi számú közterület fenti három ingatlan előtti szakaszát, az Erzsébet királynő tér (v. Szabadság tér) 3056 helyrajzi számú közterületét és a 3239 helyrajzi számú árok fenti ingatlan előtti szakaszát, a 3305/3 helyrajzi számú ingatlant, a Damjanich utca mentén a 3032, 3031, 3030/2, 3030/1, 3028, 3029/1, 3029/2, 3025,3304/6 helyrajzi számú ingatlanokat és a 3024 helyrajzi számú közterület, illetve 3023 helyrajzi számú árok fenti ingatlanokkal érintkező szakaszát, a 3019, 3018/2, 3018/1, 2975/1, 2976/1, 2976/2, 2973/3, 2974/2, 2974/1, 2960/1, 2960/2, 2958/1, 2958/2, 2958/3, 2958/4, 2958/5, 2957, 2956 helyrajzi számú ingatlanokat és a 2961/1, 2961/2, 2961/3, 2962 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanokkal érintkező szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 18. század végén alapított, mai formáját a 19. században elnyert tatai Angolkert történeti városszerkezettel összefüggő együttesének, építészeti elemeinek, növényzetének, úthálózatának, vízrendszerének megőrzése.

26. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Hajdú-Bihar megyei Tiszacsege, Rákóczi u. 38. szám alatti, 827/1 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 819, 820/1, 820/2, 826, 827/2, 828, 836, 837, 841, 842/1 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 834 helyrajzi számú közterületnek az érintett ingatlanok által határolt részét jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1830-as években épült szálláskerti tüzelősól megőrzése.

27. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Békés megyei Vésztő, Kossuth utca 81. szám alatti, 3302 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek az 1550, 1551, 1552, 1553, 3299, 3303, 3306, 3307 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 1442 helyrajzi számú közterületnek az érintett ingatlanok által határolt részét jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1896-ban épült, vakolatdíszes homlokzattal rendelkező, hagyományos rendszerű, polgárosuló gazdagparaszti lakóépület és a telken álló melléképületek megőrzése.

28. §

(1) A Pest megyei Ócsa nagyközség területén

a) műemléki jelentőségű területté nyilvánítom a (2) bekezdésben leírt határon belül a 3. számú mellékletben felsorolt és az 5. számú mellékleten jelölt ingatlanokat,

b) műemléki környezetté nyilvánítom, mint az a) pont közvetlen környezetét, a 4. számú mellékletben felsorolt és az 5. számú mellékleten jelölt ingatlanokat.

(2) A műemléki jelentőségű terület a külterületi ingatlanok által közrefogott zártkerti ingatlanokra terjed ki. Határa délnyugaton a 0310/1 helyrajzi számú út zártkert felé eső határa, északnyugaton és északkeleten a 0306 helyrajzi számú út zártkert felé eső határa, keleten a 0308/4 helyrajzi számú és a 4001 helyrajzi számú ingatlan közti telekhatár.

(3) A védetté nyilvánítás célja az ócsai Öreg-hegyen található, napjainkig eredeti funkcióban használt, mintegy kilencven darab nádfedeles lyukpince és a hozzá tartozó művelt terület alkotta együttes megőrzése.

29. §

(1) Megszüntetem a Fejér megyei Sukoró, Öreg u. 13. szám alatti, 43 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét, mert az ingatlan telekalakítása következtében három önálló ingatlan jött létre, amelyek közül a 43/2 és 43/3 helyrajzi számú ingatlan műemléki értéket nem hordoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti telekalakítás során létrejött 43/1 helyrajzi számú ingatlant műemlékké nyilvánítom.

(3) Műemléki környezetnek a 41, 42, 43/2, 43/3, 44/1, 48, 49, helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 47 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja a településre a 20. század közepéig általánosan jellemző paraszti építőkultúra jellegzetességeit hordozó lakóépület megőrzése.

30. §

(1) Megszüntetem a Baranya megyei Szederkény, Dózsa Gy. u. 4. szám alatti, 459 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét, mert az ingatlan telekalakítása következtében három önálló ingatlan jött létre, amelyek közül a 459/2 és 460/2 helyrajzi számú ingatlan műemléki értéket nem hordoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti telekalakítás során létrejött 459/1 helyrajzi számú ingatlant műemlékké nyilvánítom.

(3) Műemléki környezetnek a 458/1, 459/2, 460/2 465/9, 465/10 és 467 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja a 19. századi eredetű, hagyományos népi lakóépület értékeinek megőrzése.

31. §[5]

32. §

(1) Megszüntetem a Fejér megyei Bodajk, Ady E. utca, 555 helyrajzi számú, az 5/1995. (IV. 13.) KTM-MKM együttes rendelet 2. §-ával védetté nyilvánított ingatlan 10877 törzsszámú műemléki védettségét, és az ingatlant a műemléki védettségű Bodajk, Petőfi u. 60. szám alatti, 562 helyrajzi számú ingatlan műemléki környezetévé minősítem.

(2) A műemléki védelem alatt álló vízimalom helyreállíthatatlanul elvesztette műemléki értékeit.

33. §

(1) Megszüntetem az Eger, Kossuth L. u. 19. szám alatti, 5028 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét, és a műemléki védettség alatt maradó Eger, Dózsa György tér 1-3., valamint Kossuth L. u. 19. szám alatti, 5031, 5032 és 5033 helyrajzi számú ingatlanok műemléki környezetévé minősítem.

(2) A Valide szultána fürdő ásatási munkái alapján megállapítható, hogy az (1) bekezdésben meghatározott ingatlan műemléki értéket nem hordoz, ezért egyedi védelmének fenntartása nem indokolt.

34. §

(1) Megszüntetem a Veszprém megyei Tihany, Petőfi S. u. 18. szám alatti, 21/1 helyrajzi számú ingatlan 8448 törzsszámú műemléki védettségét.

(2) A műemléki védelem alatt álló népi gazdasági épület nem felel meg a műemlék szakmai ismérveinek.

35. §

(1) Megszüntetem a Baranya megyei Villánykövesd, Pincesor 8. szám alatti, 177 helyrajzi számú ingatlan 8572 törzsszámú műemléki védettségét.

(2) A műemléki védelem alatt álló szőlőhegyi építmény helyreállíthatatlanul elvesztette műemléki értékeit.

36. §[6]

37. §

Az e rendeletben műemléki védettség alá helyezett építmények fenntartásáról, jó karban tartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben ingyenes használója a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint köteles gondoskodni.

38. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Vass Lajos s. k.,

nemzeti kulturális örökség minisztériumi politikai államtitkár

1. számú melléklet a 21/2004. (X. 12.) NKÖM rendelethez

2. számú melléklet a 21/2004. (X. 12.) NKÖM rendelethez

3. számú melléklet a 21/2004. (X. 12.) NKÖM rendelethez

4. számú melléklet a 21/2004. (X. 12.) NKÖM rendelethez

0295/8, 0295/9, 0295/10, 0295/11, 0295/12, 0295/13, 0295/14, 0295/16, 0295/17, 0295/18, 0295/19, 0295/20, 0295/21, 0295/22, 0295/23, 0295/34, 0295/59, 0295/60, 0295/61, 0295/62, 0295/63, 0295/64, 0295/65, 0295/66, 0295/68, 0295/69, 0295/70, 0295/71, 0295/73, 0295/76, 0295/77, 0295/78, 0295/81, 0295/82, 0295/83, 0295/84, 0295/85, 0295/86, 0295/87, 0295/88, 0295/89, 0295/90, 0295/91, 0295/92, 0295/93, 0295/112, 0295/113, 0297/6, 0297/7, 0297/8, 0297/9, 0297/10, 0297/11, 0297/12, 0297/13, 0297/14, 0316/1, 0316/2, 0316/3 helyrajzi számú ingatlanok, valamint a 0306 és a 0310/1 közterület érintett szakaszai.

5. számú melléklet a 21/2004. (X. 12.) NKÖM rendelethez