24/2004. (III. 2.) FVM rendelet

az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagok és a béta-agonisták állattenyésztésben történő felhasználásának tilalmáról

Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

E rendelet alkalmazásában

a) állatgyógyászati készítmény: az állatgyógyászati készítményekről szóló földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendelet szerinti készítmény,

b)[1] állattenyésztési kezelés: az 5. § szerint engedélyezett anyag gazdasági haszonállatnak állatorvosi vizsgálatot követően állatorvos által vagy állatorvos felügyelete mellett történő beadása az ivarzás szinkronizálása, illetve a donor és a recipiens állatok embrióbeültetésre való felkészítés céljából, valamint ilyen anyagnak tenyésztett víziállatoknál a tenyészállatok csoportjai részére ivarátfordítás céljából állatorvos által kiállított vényre és állatorvos által vagy felügyelete mellett történő beadása,

c) gazdasági haszonállat: háziasított szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskefélék, háziasított páratlan ujjú patás állatok, baromfi, nyúl, továbbá e fajok vadon élő példányai, valamint a tenyésztett vadkérődzők,

d)[2] hús: a gazdasági haszonállatok és a tenyésztett víziállatok minden emberi fogyasztásra alkalmas része,

e) jogellenes kezelés: engedély nélküli anyagok vagy készítmények használata, illetve a hatályos jogszabályok szerint engedélyezett anyagoknak vagy készítményeknek az ezen jogszabályokban foglaltaktól eltérő célokra történő, illetve eltérő feltételek melletti használata,

f)[3] tenyésztett víziállatok: gazdaságban vagy puhatestű-tenyésztési területen tartott valamely víziállat - beleértve a gazdaságok vagy a puhatestű-tenyésztési területek számára szánt vadon élő víziállatokat - összes életszakasza, beleértve az ikrákat és ivarsejteket,

g)[4] terápiás kezelés: egy engedélyezett anyagnak a beadása - a 4. §-ban meghatározott módon - valamely haszonállatnak, állatorvosi vizsgálatot követően, termékenységi zavar kezelésére - beleértve a nem kívánt vemhesség megszakítását valamint béta-agonisták esetében borjazó teheneknél szülészeti segítségnyújtás céljából, légzési zavarok, patahenger-gyulladás és laminitis kezelésére, továbbá lóféléknél szülészeti segítségnyújtás céljából.

2. §[5]

Tilos forgalomba hozni a melléklet "A" és "B" listájában felsorolt anyagokat olyan állatoknak történő beadásra, amelynek húsát és egyéb termékeit emberi fogyasztásra szánják, a 4. § (5) bekezdésében meghatározott célokat kivéve.

3. §

Tilos a 4. §-ban foglalt kivételekkel

a) a mellékletben felsorolt anyagokkal gazdasági haszonállatok, illetve tenyésztett víziállatok kezelése,

b) az a) pont szerint kezelt állatok tartása, kivéve, ha azok hatósági ellenőrzés alatt állnak,

c)[6] olyan gazdasági haszonállatok forgalomba hozatala vagy emberi fogyasztás céljára történő levágása, amelyek a mellékletben felsorolt anyagokat tartalmazzák, vagy amelyekben ezen anyagok jelenlétét mutatták ki, kivéve, ha az említett állatokat bizonyítottan a 4. vagy 5. §-ban foglaltakkal összhangban kezelték,

d) kezelt tenyésztett víziállatok, illetve az ilyen állatokból nyert feldolgozott termékek emberi fogyasztás céljára történő forgalomba hozatala,

e) az a) pont szerinti állatok húsának forgalomba hozatala,

f) az e) pont szerinti hús feldolgozása.

4. §

(1) Megengedett a gazdasági haszonállatok tesztoszteronnal és progeszteronnal, valamint azok olyan származékaival történő terápiás célú kezelése, amelyek az alkalmazás helyén történt felszívódásukat követő hidrolízis során azonnal anyavegyületükké alakulnak.

(2) A terápiás kezelésre használt készítménynek a külön jogszabály szerint törzskönyvezett állatgyógyászati készítménynek kell lennie, azt csak állatorvos adhatja be injekcióként, illetve a petefészek működési zavarának kezelésére hüvelybe helyezhető eszköz formájában. A terápiás kezelésre használt készítmény kizárólag egyedi azonosító jelzéssel ellátott gazdasági haszonállatoknak adható. Implantátum forma alkalmazása tilos.

(3) Az egyedi azonosító jelzéssel ellátott állat kezelését a kezelő állatorvosnak nyilvántartásba kell vennie. A nyilvántartási kötelezettség teljesíthető az állatgyógyászati készítményekről szóló földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendeletben előírt nyilvántartás vezetésével is azzal, hogy annak legalább a következő adatokat tartalmaznia kell:

a) a kezelés típusa,

b) a törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény típusa,

c) a kezelés időpontja,

d) a kezelt állatok egyedi azonosítása.

(4) A nyilvántartást három évig meg kell őrizni és kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

(5) Megengedett olyan törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény terápiás célból történő alkalmazása, amely

a)[7] alliltrenbolont tartalmaz, szájon át beadva, vagy amely béta-agonistákat tartalmaz lófélék esetében, kizárólag a használati utasításban jóváhagyott módon,

b) béta-agonistákat tartalmaz, injekció formájában, ellő teheneknél szülészeti segélynyújtásra.

(6) Az (5) bekezdés szerinti anyagokat állatorvosnak, illetve - az (5) bekezdés a) pontja szerinti állatgyógyászati készítmények esetében - annak közvetlen felügyelete mellett kell beadni. A kezelést a kezelő állatorvosnak - legalább a (3) bekezdés szerinti adatok rögzítésével - nyilvántartásba kell vennie.

(7) A haszonállat-tartó birtokában nem lehet szülészeti segélynyújtásra szolgáló, béta-agonistákat tartalmazó állatgyógyászati készítmény.

(8) A termelésre szánt állatok - ideértve a kiselejtezett tenyészállatokat is - terápiás kezelése az (5) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel tilos.

5. §

(1) Gazdasági haszonállatok - 17-β-ösztradiol és észterei kivételével - ösztrogén, androgén vagy gesztagén hatású, külön jogszabály szerint törzskönyvezett állatgyógyászati készítményekkel - a 2. §-ban foglalt kivételekkel - állattenyésztési célból kezelhetők.

(2) Az ilyen állatgyógyászati készítményeket állatorvosnak kell beadnia, azok csak egyedi azonosító jelzéssel ellátott állatoknak adhatók. A kezelést a kezelő állatorvosnak a 4. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint nyilvántartásba kell vennie.

(3) Az ivarzás szinkronizálását, valamint a donor és a recipiens embrióbeültetésre való felkészítését nem csak állatorvos végezheti, de a beavatkozás ilyen esetben is állatorvos felügyeletével történik.

(4) A tenyészhalak életük első három hónapjában ivarátfordítás céljából kezelhetők a külön jogszabály szerint törzskönyvezett androgén hatású állatgyógyászati készítményekkel.

(5) Az e §-ban meghatározott esetekben az állatorvos vényt állít ki, amelyben meghatározza az adott kezelést és a szükséges készítmény mennyiségét. Az állatorvos a rendelt készítményekről köteles nyilvántartást vezetni, és azt három évig megőrizni, valamint kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátani.

(6) A termelésre szánt állatok - beleértve a hízlalási időszakban lévő kiselejtezett tenyészállatokat is - állattenyésztési kezelése tilos.

6. §[8]

7. §

(1)[9] A 4-5. §-ban foglaltak szerint gazdasági haszonállatnak csak a külön jogszabályban foglaltak szerint törzskönyvezett hormonhatású, illetve béta-agonista állatgyógyászati készítmény adható be.

(2) Nem törzskönyvezhetők

a) az alábbi hormonhatású készítmények:

1. a felhalmozódó készítmények,

2. a 15 napnál hosszabb várakozási idejű készítmények,

3. azon készítmények,

- amelyeket az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítmények engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökség létrehozásáról szóló, a Tanács 2309/93/EGK rendelete hatálybalépését megelőzően hatályban lévő előírások alapján engedélyeztek,

- amelyek felhasználási feltételei nem ismertek,

- amelyekhez nincsenek a megengedett határértékeket meghaladó szermaradványok kimutatására irányuló analitikai eljárások során alkalmazandó reagensek vagy berendezések;

b) olyan béta-agonistákat tartalmazó állatgyógyászati készítmények, amelyeknek várakozási ideje a 28 napot meghaladja.

8. §

(1)[10] A tenyésztési időszakban a 4-5. § szerinti kezelésen átesett, tenyésztésre szánt állatok, valamint kiselejtezett tenyészállatok forgalomba hozhatók, illetve az ilyen állatokból származó húsnál a közösségi bélyegző használható, ha a 4-5. §-ban megállapított feltételek, valamint a forgalomba hozatali engedélyben meghatározott várakozási idők teljesülnek.

(2) Olyan nagy értékű lovak - különösen versenylovak, egyéb sportlovak, cirkuszi lovak, illetve tenyésztésre vagy kiállításra szánt lovak, ideértve a regisztrált lóféléket is -, amelyeknek a 4. §-ban foglaltak szerinti célból alliltrenbolont vagy béta-agonistákat tartalmazó állatgyógyászati készítményt adtak be, a várakozási idő lejártát megelőzően forgalomba hozhatók, feltéve, hogy a készítmények alkalmazására vonatkozó előírásokat betartják, továbbá a kezelés típusát és időpontját feltüntetik az állatot kísérő állategészségügyi bizonyítványban vagy útlevélben.

(3) Nem hozható forgalomba emberi fogyasztás céljából olyan állatból származó hús vagy egyéb termék, amelynek ösztrogén, androgén vagy gesztagén hatású anyagokat vagy béta-agonistákat adtak be - az e rendeletben foglalt kivételeket tartalmazó rendelkezésekkel összhangban -, kivéve, ha az adott állatokat a 7. § követelményeinek megfelelő állatgyógyászati készítményekkel kezelték és az állatok levágása előtt betartották az előírt várakozási időt.

9. §

(1) A 2. és 3. §-ban említett anyagok behozatalának, gyártásának, tárolásának, forgalmazásának, eladásának és felhasználásának ideje alatt azok kizárólag az állatgyógyászati készítményekről szóló külön jogszabály alapján erre vonatkozó engedéllyel rendelkező személyek birtokában lehetnek.

(2) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) a melléklet szerinti anyagokat tartalmazó állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatala tekintetében - az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott ellenőrzéseken túl - az állati eredetű élelmiszerekben előforduló egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjéről szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: monitoring rendelet) meghatározott hatósági ellenőrzéseket előzetes értesítés nélkül hajtja végre annak megállapítása érdekében, hogy[11]

a) hízlalás céljából tartott állatoknak beadni szándékozott, a 2. § értelmében tiltott anyagokat vagy készítményeket birtokolnak-e, illetve, hogy fennforog-e ilyen tiltott anyagok vagy készítmények jelenléte,

b) állatokat jogellenesen kezeltek-e,

c) a 7. §-ban meghatározott várakozási időket betartották-e,

d)[12] a 4-5. §-ban megállapított anyagok vagy készítmények használatára vonatkozó korlátozásokat betartották-e.

(3) Az (1) bekezdésben említett anyagoknak állatokban, állatok ivóvizében, valamint állatok tenyésztési vagy tartási helyén való jelenlétének, továbbá a fent említett anyagok maradványainak élő állatokban, azok ürülékében és testfolyadékaiban, valamint állati szövetekben és termékekben való jelenlétének kimutatására irányuló vizsgálatokat a monitoring rendelettel összhangban kell elvégezni.

(4)[13] Ha a (2) és (3) bekezdésben meghatározott ellenőrzések olyan anyagok vagy készítmények jelenlétét tárják fel, amelyek használata vagy birtoklása tilos, vagy olyan anyagok maradványait mutatják ki, amelyek beadása jogellenes kezelésnek minősül, az ilyen anyagokat vagy készítményeket az ellenőrzést végző járási hivatal elkobozza és valamennyi kezelt állatot, illetve az azokból származó húst forgalmi korlátozás, illetve zárlat alá vonja a megfelelő további jogkövetkezmények alkalmazásáig.

(5)[14] Amennyiben a hatósági ellenőrzés során a (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak tekintetében hiányosságot tár fel, a járási hivatal a jogsértés súlyának megfelelő, a monitoring rendeletben részletezett intézkedéseket foganatosítja.

10. §

(1) A tireosztatikus, ösztrogén, androgén vagy gesztagén hatású anyagokat vagy béta-agonistákat

a) vásárlók,

b) gyártók,

c) az ilyen anyagok forgalmazására bármely minőségben jogosultak, valamint

d) az ilyen anyagokból gyógyszeripari termékeket és állatgyógyászati készítményeket gyártók vagy ilyen anyagokat vásárlók

kötelesek részletes nyilvántartást vezetni, amelyben időrendben feltüntetik a gyártott vagy vásárolt, illetve eladott vagy gyógyszeripari termékek és állatgyógyászati készítmények gyártására felhasznált mennyiségeket, valamint azok nevét, akiknek e mennyiségeket eladták, illetve akiktől azokat vették.

(2)[15] A nyilvántartást három évig meg kell őrizni, és azt - számítógépes nyilvántartás esetén nyomtatott formában - a járási hivatal kérésére be kell mutatni.

11. §

Ha az elvégzett ellenőrzések eredményei azt mutatják, hogy az állatok, illetve a termékek származási országában nem tettek eleget az e rendeletben foglaltaknak megfelelő követelményeknek, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az állategészségügyi és állattenyésztés-technikai jogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint ez utóbbiak és a Bizottság együttműködéséről szóló, a Tanács 89/608/EGK irányelvében foglaltak alkalmazásához folyamodhat, egyúttal fogadja a más tagállamok ilyen tárgyú megkereséseit.

12. §

(1) A közösségi jogszabályok alapján meghatározott bármely olyan harmadik ország listán szereplő országból, amelyekből a tagállamok gazdasági haszonállatokat, tenyésztett víziállatokat, illetve ilyen állatokból származó húst vagy egyéb termékeket hozhatnak be, tilos a behozatala

a) az olyan gazdasági haszonállatoknak vagy tenyésztett víziállatoknak,

1. amelyeknek a melléklet "A" listájában említett készítményeket vagy anyagokat adtak be,

2.[16] amelyeknek a melléklet "B" és "C" listáján szereplő anyagokat vagy készítményeket adtak be, kivéve, ha ezen anyagokat vagy készítményeket a 4-5. §-ban és a 8. §-ban foglaltaknak megfelelően adták be, és betartották a nemzetközi ajánlásokban megengedett várakozási időket,

b) az olyan állatokból származó húsnak vagy egyéb termékeknek, amelyek behozatala az a) pont értelmében tiltott.

(2) A harmadik országból származó tenyésztésre szánt állatok, kiselejtezett tenyészállatok, valamint az azokból származó hús behozatala megengedhető, amennyiben azok tekintetében legalább az e rendeletben, illetve a monitoring rendeletben meghatározott biztosítékokkal egyenértékű biztosítékokat nyújtanak.

(3) A harmadik országból származó behozatal ellenőrzése során a hatósági állatorvosnak a hatósági minták maradékanyagok szempontjából történő vizsgálatára és lehető leggyorsabb elemzésére kiterjedő fizikai vizsgálatot kell végeznie az állategészségügyi határállomáson bemutatott állatokon.

(4) A harmadik országból származó behozatal ellenőrzésekor a hatósági állatorvosnak minden egyes szállítmányon fizikai ellenőrzést kell végeznie a szállítmány reprezentatív mintája alapján annak biztosítására, hogy a termék a kísérő bizonyítványon vagy okmányon meghatározott célnak megfelelő használatra alkalmas állapotban van-e. A hatósági állatorvosnak el kell végeznie a helyszínen végrehajtandó laboratóriumi vizsgálatokat is, valamint hatósági mintát kell vennie a maradékanyagok vagy kórokozók vizsgálatára, és a lehető leggyorsabban elemez-tetnie kell azokat. A hatósági állatorvos egyes feladatainak végzésében az irányítása alatt dolgozó szakképzett személyzet segédkezhet.

13. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 11. és 12. § a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(3)[17] Ez a rendelet a következő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 96/22/EK irányelve (1996. április 29.) az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a B-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról, valamint a 81/602/EGK, 88/146/EGK és 88/299/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/74/EK irányelve (2003. szeptember 22.) az egyes hormon- vagy tire-osztatikus hatású anyagoknak és a béta-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról szóló 96/22/EK tanácsi irányelv módosításáról,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2008/97/EK irányelve (2008. november 19.) az egyes hormon- vagy tireosz-tatikus hatású anyagoknak és a béta-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról szóló 96/22/EK tanácsi irányelv módosításáról.

(4)[18]

Dr. Németh Imre s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 24/2004. (III. 2.) FVM rendelethez[19]

Tiltott anyagok jegyzéke

A. jegyzék: Tiltott anyagok

- tireosztatikus anyagok,

- stilbének, stilbénszármazékok, azok sói és észterei,

- 17-P-ösztradiol és észterszerű származékai

B. jegyzék: Tiltott anyagok eltérésekkel

- béta-agonisták

C. jegyzék: Átmenetileg tiltott anyagok

- ösztrogén hatású (kivéve 17-P-ösztradiol és észterszerű származékai),

- androgén hatású és

- gesztagén hatású anyagok