338/2004. (XII. 18.) Korm. rendelet
az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. §
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 42. §-ának (3) bekezdése, amelyet az R. módosításáról szóló 233/2004. (VIII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 30. §-a állapított meg, a következő szöveggel lép hatályba:
"(3) Ha a vizsgázó a rendes érettségi vizsgán valamely vizsgatárgyból szintemelő vizsgát tett, a záróértekezleten megállapított eredmény ismeretében írásban nyilatkozik arról, hogy érettségi bizonyítványában melyik minősítés szerepeljen. Ha a vizsgázó a záróértekezlet időpontjában adott vizsgatárgyból több vizsgaeredménnyel rendelkezik, írásban nyilatkozik arról, hogy melyik az az egy vizsgaeredmény, amelynek az érettségi bizonyítványába való bejegyzését kéri. Az érettségi bizonyítványban nem szereplő vizsgaeredményekről középszintű vizsgaeredmény esetén a vizsgabizottságot működtető intézmény, emelt szintű vizsgaeredmény esetén az országos vizsgaközpont tanúsítványt állít ki."
2. §
Az R. 50. §-ának (7) és (8) bekezdése, amelyet a Rendelet 36. §-ának (2) bekezdése állapított meg, a következő szöveggel lép hatályba:
"(7) Abban az esetben, ha jogorvoslati eljárásban az országos vizsgaközpont döntését a bíróság utóbb megváltoztatja, a bíróság döntésének megfelelő érettségi bizonyítványt - az eredeti érettségi bizonyítvány bevonása és érvénytelenítése után, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Közoktatási Információs Iroda (a továbbiakban: Közoktatási Információs Iroda) egyidejű tájékoztatásával - a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatója állítja ki, írja alá, és látja el a vizsgabizottságot működtető intézmény körbélyegzőjének lenyomatával.
(8) A kiadott érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról a vizsgabizottság jegyzője, illetve az országos vizsgaközpont összesítő kimutatást készít, amelyet - az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő 5 munkanapon belül - nyomtatott formában hitelesítve és elektronikus úton megküld a Közoktatási Információs Irodának. A kimutatásban a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a vizsgázó nevét, születéskori nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, tanulói azonosítóját, és vizsgatárgyanként a vizsga szintjét, az elért százalékos eredményt és az érdemjegyet, valamint a törzslap számát, az érettségi bizonyítvány, illetve tanúsítvány sorszámát és a vizsga időpontját kell feltüntetni. A tanúsítványokról készített kimutatásban fel kell tüntetni az érettségi bizonyítvány sorszámát is. A Közoktatási Információs Iroda a kiadott érettségi bizonyítványokról és tanúsítványokról évenként és ezen belül vizsgaidőszakonként központi nyilvántartást készít."
3. §
Az R. 53. §-ának (8) és (9) bekezdése, amelyet a Rendelet 38. §-ának (4) bekezdése állapított meg, a következő szöveggel lép hatályba:
"(8) A nemzeti, etnikai kisebbségi nyelven vagy célnyelven teljesített emelt szintű szóbeli tantárgyi érettségi vizsgán a tantárgyi bizottsági tag megbízása során az országos vizsgaközpont a képesítési követelmények és a bizottság létszáma tekintetében eltérhet e rendelet 17/A. § (2) bekezdésében meghatározott feltételektől.
(9) A két tanítási nyelvű, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskola tanulójának a történelem tantárgy célnyelven, nemzeti, etnikai kisebbségi nyelven folyó írásbeli érettségi vizsgáján a forrásszövegeket magyar nyelven is rendelkezésére kell bocsátani."
4. §
(1)[1]
(2)[2]
5. §[3]
6. §
(1) Az R. 2. számú mellékletének Első részében a Kötelező tantárgyak jegyzékében a 2. számú tantárgy vizsgarészeinek elnevezése az alábbiak szerint módosul:
| 2. a) Nemzetiségi nyelv és irodalom | írásbeli | szóbeli | írásbeli | szóbeli |
| b) Nemzetiségi nyelv | írásbeli | szóbeli | írásbeli | szóbeli |
| - olvasott szöveg értése | ||||
| - íráskészség | ||||
| - nyelvhelyesség | ||||
| - hallott szöveg értése |
(2) Az R. 2. számú mellékletének Első részében a Választható közismereti tárgyak jegyzékében a 6. és 7. számú tantárgy vizsgarészeinek elnevezése az alábbiak szerint módosul:
| 6. Ének-zene | írásbeli | szóbeli | írásbeli | szóbeli |
| 7. Rajz és vizuális kultúra | írásbeli | gyakorlati | gyakorlati | szóbeli |
(3) Az R. 2. számú mellékletének Első részében a Választható közismereti tárgyak jegyzéke a következő 21-25. sorszámú tantárgyakkal egészül ki:
| 21. Belügyi rendészeti ismeretek | - | szóbeli | - | - |
| 22. Katonai alapismeretek | írásbeli | gyakorlati | - | - |
| 23. Utazás és turizmus | gyakorlati | szóbeli | - | - |
| 24. Gazdasági ismeretek | írásbeli | szóbeli | írásbeli | szóbeli |
| 25. Judaisztika | szóbeli | - | - | - |
7. §
Az R. 2. számú mellékletének Első részében a Választható szakmai előkészítő tantárgyak 4., 7., 15., 17., 18., 19., 21. sorszámú pontjai, amelyeket a Rendelet 50. §-ának (4) bekezdése állapított meg, a következő szöveggel lépnek hatályba:
| 4. Művelődési és kommunikációs alapismeretek | írásbeli | szóbeli | írásbeli | szóbeli |
| 7. Informatikai alapismeretek | írásbeli | szóbeli | írásbeli | szóbeli |
| 15. a) Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) b) Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) | írásbeli írásbeli | szóbeli szóbeli | írásbeli | írásbeli |
| 17. Közgazdasági-marketing alapismeretek | írásbeli | szóbeli | írásbeli | szóbeli |
| 18. Vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek | írásbeli | szóbeli | írásbeli | szóbeli |
| 19. Rendészeti alapismeretek | írásbeli | szóbeli | írásbeli | szóbeli |
| 21. Élelmiszeripari alapismeretek | írásbeli | szóbeli | írásbeli | szóbeli |
8. §
Az R. 2. számú mellékletének Első részében a művészeti tantárgyak 1. sorszámú tantárgyának elnevezése az alábbiak szerint módosul:
| 1. Ábrázoló és művészeti geometria | írásbeli | - | írásbeli | - |
9. §
Az R. 2. számú mellékletének Második részében az INFORMATIKA választható közismereti tantárgy általános követelményeiben a "gyakorlat" kifejezés helyébe a "gyakorlati" kifejezés lép.
10. §
Az R. 2. számú mellékletének Második részében a választható közismereti tantárgyak általános vizsgakövetelményei kiegészülnek az e rendelet mellékletében található BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK, a KATONAI ALAPISMERETEK, az UTAZÁS ÉS TURIZMUS, a GAZDASÁGI ISMERETEK, JUDAISZTIKA vizsgatárgyak általános vizsgakövetelményeivel.
11. §
Ez a rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba.
12. §
(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az R. 30. §-a (2) bekezdésének e) pontja,
b) az R. 2. számú mellékletének Második részében az INFORMATIKA választható közismereti tantárgy általános követelményei címen belül az informatikai érettségi vizsga emelt szintű céljait megfogalmazó részt követő
"A követelményekben megfogalmazott 1-3. és 9. sorszámú témaköröket a szóbeli, a 3-8. sorszámúakat a gyakorlati érettségi vizsgán kell számon kérni mindkét szinten. ", valamint
"Az emelt szintű érettségi helyettesítheti a felvételit az olyan egyetemeken és főiskolákon, ahol a Programozás felvételi tantárgy.
Tekintettel arra, hogy e tantárgyból már középszintű vizsgát is csak az tehet, aki a kerettantervben rögzített 74 óra helyett legalább 148 órát tanult, ezért az érettségi vizsga általános követelményei a kerettantervhez viszonyítva bővebben kifejtettek." szövegrész.
(2) Nem lép hatályba a Rendelet 50. §-a (3) bekezdésének következő szövegrésze:
| 21. Belügyi rendészeti ismeretek | - | szóbeli | - | - |
| 22. Katonai alapismeretek | írásbeli | gyakorlati | - | - |
| 23. Utazás és turizmus | írásbeli | szóbeli - gyakorlati - elméleti | ||
| 24. Gazdasági ismeretek | írásbeli | - | írásbeli | - |
(3) Nem lép hatályba a Rendelet 50. §-ának (5) bekezdése.
(4) Nem lép hatályba a Rendelet 51. §-ának (2) bekezdése.
13. §[4]
Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök
Melléklet a 338/2004. (XII. 18.) Korm. rendelethez
A katonai alapismeretek érettségi vizsgatárgy általános követelményei
a) A vizsga célja: a katonai alapismeretek tantárgy érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó
- rendelkezik-e a katonai alapismeretek tantárgy tantervében meghatározott elemeivel és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önművelésre,
- szert tett-e a katonai alapismeretek tantárgy tantervi követelményeinek megfelelő tárgyi tudásra, gondolkozó és tájékozódó képességre, képes-e ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására,
- a fentiek alapján alkalmas-e arra, hogy tanulmányait közép- és felsőfokú oktatási intézményben folytassa.
b) Formája: az érettségi vizsga középszinten tehető le, írásbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.
c) Tartalma:
A vizsga megoszlása az írásbeli és a gyakorlati vizsgarészek között tantárgyrészenként:
| Fsz. | Témakörök | Vizsga formája | |
| írásbeli | gyakorlati | ||
| 1. | Szabályzat ismeret | X | |
| 2. | Alaki rendgyakorlat | X | |
| 3. | Magyar Honvédség és NATO ismeretek | X | |
| 4. | Katonai tereptan | X | X |
| 5. | Munkavédelmi és biztonságtechnikai ismeretek | X | |
| 6. | Egészségügyi ismeretek | X | |
| 7. | Jogi ismeretek | X | |
| 8. | Lövészeti ismeretek | X | |
A belügyi rendészeti ismeretek érettségi vizsgatárgy általános követelményei
A belügyi rendészeti ismeretek érettségi vizsga középszinten tehető le, szóbeli vizsgarészből áll.
A belügyi rendészeti ismeretek érettségi vizsga célja:
A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó
- ismeri-e a főbb rendészeti fogalmakat, a belügyi rendészeti szervek feladatrendszerét, szervezetét, erőit, eszközeit,
- tudja-e a rendészeti szerveket egymástól megkülönböztetni, rámutatni azok azonosságaira és különbözőségeire,
- képes-e a belügyi rendészeti szervekkel szemben támasztott elvárásokról önálló véleményt alkotni, véleményét érvekkel alátámasztani,
- ismeri-e a belügyi rendészeti szervek működését meghatározó jogszabályok főbb rendelkezéseit,
- elsajátította-e azokat az ismereteket, amelyekkel fel tudja ismerni a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat, tudja-e azokat értelmezni,
- ki tudja-e választani az elsősegélynyújtáshoz, a terepen történő tájékozódáshoz, a szakmai feladatok ellátásához szükséges eszközöket,
- tudja-e az eszközöket szakszerűen és célszerűen használni,
- képes-e integrálni a társadalomismeret, az etika, a földrajz tantárgyakban tanultakat a rendészeti ismeretekkel,
- képes-e gondolatait szabatosan, szaknyelven megfogalmazni,
- teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége.
Tartalmi követelmények: Középszint
| Témakörök | Követelmények |
| 1. A rendészet alapjai | |
| Rendészet, rendészeti szervek | A rend, a közrend (belső rend) és a határrend. |
| A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság. | |
| A rendvédelem, a közrend és a közbiztonság védelme, az államhatár rendjének védelme. | |
| A katasztrófavédelem és a polgári védelem. | |
| A katasztrófák felosztása. | |
| A rendészet szervei. | |
| A belügyi rendészeti szervek általános jellemzése | A BM irányítása alá tartozó rendészeti szervek működését meghatározó főbb jogszabályok. A belügyi rendészeti szervek rendeltetése, jogállása és feladatai. A Rendőrség, a Határőrség, a katasztrófavédelem szervezeti felépítése, erői (személyi állománya) és eszközei. |
| 2. A belügyi rendészeti szervek szakmai tevékenysége | |
| A szakmai tevékenység területei, az egyes szervek működése és irányítása | A rendészeti szervek szolgálati tagozódása, szakmai tevékenységének területei. A Rendőrség, a Határőrség, a katasztrófavédelem működésének általános elvei és szabályai. A rendészeti szervek irányítása és vezetése. |
| Intézkedések és kényszerítő eszközök | A rendőri és határőri intézkedések, alkalmazásuk alapvető szabályai. A kényszerítő eszközök és alkalmazásuk legfontosabb szabályai. |
| Együttműködés, kapcsolatok és szolgálati tevékenységek | A belügyi rendészeti szervek együttműködése, kapcsolata a társadalmi szervekkel, szervezetekkel, lakossággal és a civil kontroll. A rendészeti szervek filozófiája. A Rendőrség, a Határőrség szervei által alkalmazott szolgálati tevékenységek jellemzése. A katasztrófavédelmi szolgálati tevékenységek jellemzői. |
| 3. A belügyi rendészeti szervek funkcionális tevékenysége | |
| A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység | A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység célja, feladatai. A rendészeti szervek tagjává válásának feltételei. A rendészeti szervek tagjait megillető alapvető pénzügyi és anyagi járandóságok, szociális juttatások. |
| A szolgálattal összefüggő jogok és kötelességek | A személyi állomány szolgálatellátással összefüggő jogai és kötelességei. A személyi állománnyal szemben támasztott társadalmi elvárások, jogi, szakmai és etikai követelmények. |
| A környezet-, a munka-és egészségvédelem | A környezet-, a munka- és egészségvédelem célja és feladatai. Az elsősegélynyújtás alapelvei, az eszméletvesztés, mérgezés, vérzés, törés, égési sérülés elsődleges ellátásának gyakorlati feladatai. |
| A szolgálati érintkezés | Rendfokozatok és állománycsoportok. Fegyelmi és függőségi viszonyok. A szolgálati érintkezés főbb szabályai. |
| Az alaki magatartás | Az alakiság jelentősége. A főbb alaki elvárások és követelmények. |
| 4. Tereptan | |
| A tereptan alapjai | A terep fogalma, fajtái, jellemzői, a világtájak meghatározása. A térkép fogalma, fajtái, méretaránya. A térképi jelek és jelzések. A térkép tájolása. |
| A terepen történő tájékozódás | A tájékozódás fogalma, szerepe az ember és a rendészeti szervek tevékenységében. Az iránytű, a tájoló és a távcső használata. A közúthálózat számozása, a közúti gépjárművek országjelzései, a magyar rendszámtáblák ismertető jegyei. |
| 5. A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés | |
| A jogellenes cselekmények | A jogellenes cselekmények értelmezése, felosztása, a velük szembeni fellépést szabályozó jogszabályok. |
| Szabálysértési alapismeretek | A szabálysértés fogalma, elkövetői, a felróhatóság és a felróhatósági akadályok, az elkövetőkkel szemben alkalmazható szabálysértési szankciók. |
| A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban részt vevő személyek. | |
| A szabálysértési eljárás szakaszai, lefolytatásának rendje, főbb szabályai. | |
| A Rendőrség és a Határőrség tevékenysége során előforduló főbb szabálysértési tényállások köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői. | |
| Bűncselekményi alapismeretek | A bűncselekmény fogalma, felosztása, elkövetői. |
| A tényállások fajtái, az általános törvényi tényállás szerkezete. | |
| A büntethetőségi akadályok. | |
| Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók. | |
| A Rendőrség és a Határőrség tevékenysége során előforduló főbb bűncselekmények köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői. | |
| Nyomozási alapismeretek | A büntetőeljárás elvei. |
| A büntető ügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban részt vevő személyek. | |
| A büntetőeljárás szakaszai. | |
| A bűncselekmény nyomozása során alkalmazható krimináltechnikai eszközök. | |
| A büntetőeljárási cselekmények és az azokkal kapcsolatos krimináltaktikai ajánlások és módszerek. | |
Az utazás és turizmus érettségi vizsgatárgy általános követelményei
Az utazás és turizmus középszinten letehető érettségi vizsga.
A középszintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó
ismereteit tekintve ismeri-, tudja-e: a tanterv 1-4. modulja alapján
- a magyar és nemzetközi idegenforgalom fejlődési tendenciáit, főbb jellemzőit,
- az idegenforgalom hatását a gazdasági, társadalmi és természeti környezetre,
- az utazási döntéseket befolyásoló tényezőket,
- a szervezett utak típusait és jellemzőiket,
- a szálláshelyek típusait és jellemzőiket,
- a közlekedés és idegenforgalom kapcsolatát,
- a vendéglátás szolgáltató egységeinek típusait, jellemzőiket,
- a programszervezés alapfogalmait;
ezen kívül az iskola helyi tantervében szereplő választott moduloknak megfelelően: 5. modul
- a fenntartható fejlődés idegenforgalomban történő értelmezését,
- a levegő- és vízminőség kölcsönhatását az idegenforgalom területén, 6-7. modul
- a vállalkozási formákat,
- az idegenforgalmi marketing alapfogalmait,
- reklám lényegét és szerepét,
- a vállalkozások indításának alapfeltételeit,
8. modul
- a falusi turizmus jellemzőit,
- a falusi települések idegenforgalmi potenciálját;
képességeit tekintve képes-e:
- szolgáltatói attitűddel szemlélni környezetét,
- önálló, mérlegelő döntéshozásra,
- önálló információ gyűjtésre, feldolgozásra, alkalmazásra,
- véleményalkotásra és véleményének, álláspontjának megvédésére.
A gazdasági ismeretek érettségi vizsgatárgy általános követelményei
A vizsgaformája:
Középszinten: írásbeli és szóbeli
Emelt szinten: írásbeli és szóbeli
Középszinten az írásbeli vizsga a hagyományos számonkérési rendszertől eltérően projektmunka készítése. (Egy nagyobb téma feldolgozása, amely részletezve és a gyakorlatra adaptálva tartalmazza a modultárgy több részelemét.)
Középszinten a szóbeli vizsga a fentieknek megfelelően két részből áll: a projektmunka megvédéséből (a dolgozattal kapcsolatos általános elméleti kérdésből és a dolgozathoz kapcsolódó konkrét gyakorlati kérdésből), valamint egy, a vizsgakövetelményeknek megfelelő témakörből kihúzott tétel kifejtése.
Emelt szinten az írásbeli vizsga kétféle módon történhet. A tanulóknak lehetősége van a középszinttel formailag megegyező (tartalmilag mélyebb, átfogóbb ismereteket bemutató) projektmunka elkészítésére, vagy ennek alternatívájaként az emelt szinten meghatározott témakörökhöz (makroökonómia, a mikroökonómia és a nemzetközi gazdasági ismeretek) kapcsolódó feladatok megoldására.
Emelt szinten a szóbeli vizsga a) és b) tételrészekből áll.
a) A vizsgakövetelményeknek megfelelő témakörből kihúzott tétel kifejtése.
b) Vagy a projektmunka megvédéséből, vagy egy aktuális probléma (globalizáció, privatizáció, fogyasztóvédelem stb.) értelmezéséből, elemzéséből egy megadott forrás alapján.
A gazdasági ismeretek érettségi vizsga célja:
Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó
- megismerkedett a közgazdaságtan tudomány fogalmaival, azokat egyértelműen képes azonosítani, helyesen használja. Emelt szinten a fogalmak jelentésváltozatait is képes megkülönböztetni;
- képes önállóan is új ismereteket gyűjteni az őt körülvevő gazdasági környezetről, gazdálkodási szabályokról, a háztartások, üzleti élet gazdálkodási szokásairól;
- képes megszerzett ismereteit személyes formában - önálló véleményeként - elmondani;
- tud a felvetődő általánosabb kérdésekre és problémákra konkrét példákat és eseteket mondani;
- jártas a modellalkotásban, elvonatkoztatásban annyira, hogy saját élményeit és tapasztalatait képes általános formában is megfogalmazni;
- meg tudja különböztetni a lényeges és lényegtelen információkat, és ez alapján képes adott forrásokból információk gyűjtésére és következtetések levonására;
- felismeri azokat a különbségeket és azonosságokat, amelyek alapján képes meglátni, szintetizálni a gazdasági ismeretek és a hozzá kapcsolódó tudományterületek összefüggéseit, amelyekről már hallott, tanult;
- jártas a problémák felismerésében, a feladatok helyes értelmezésében és megoldások keresésében;
- képes a gazdasági jellegű problémák alternatív megoldásainak értékelésére, otthonosan mozog a várható eredmények becslésében;
- egyszerű, emelt szinten bonyolultabb mutatószámok kiszámítását elsajátította, azokat képes gazdasági értelemben használni;
- képes egy adathalmazból többféle feladat megoldására.
Tartalmi követelmények:
| Témák | Vizsgaszintek | |
| Középszint | Emelt szint | |
| A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei | A közgazdaságtan tárgya, elhelyezése a tudományok rendszerében. A közgazdaságtan tudomány részei. Alap problémája, alapvető kérdései. A gazdasági gondolkodás alapvető elvei. A szűkösség problémája. Főbb gazdasági szereplők jellemzése, helyük a gazdálkodási folyamatban. A gazdasági körforgás. Aktuális kérdések, amelyekre keresi a választ. Vizsgálódási módszereinek lényegi elemei, és ezek példákon keresztül történő bemutatása. | A közgazdaságtan történelmének fő korszakai (közgazdasági elődök -merkantilizmus, fiziokraták, Adam Smith munkássága, klasszikus közgazdaságtan, Keynes munkássága, neoklasszikus közgazdaságtan, polgári közgazdaságtan és marxizmus, gazdasági liberalizmus), az egyes korszakok jellemzői és neves képviselői. A modellezés, mint vizsgálati eszköz előnyei, hátrányai. A határelemzés, mint alapvető eszköz. Határelemzés versus átlagelemzés. A gazdasági racionalitás értelmezése. A ceteris paribus elv alkalmazása. Az alternatív költség fogalmának meghatározása, értelmezése. Gazdasági rendszerek. Magyarország gazdasága, mint piacgazdaság. |
| A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése, a piacgazdaság jellemzői | A piac fogalma, típusai, a piaci szereplők meghatározása. A kereslet, a keresleti függvény és a kínálat, kínálati függvény értelmezése. Marshall-kereszt segítségével a piaci egyensúly, a túlkereslet és túlkínálat értelmezése. A "láthatatlan kéz" működésének, a piaci önszabályozásnak a bemutatása. | A piacgazdaság alappillérei -magántulajdon, elosztási rendszerek, munkamegosztás, verseny. Az árak szerepe a piacon. Piaci folyamatok magyarázata a Marshall-kereszt segítségével. Specializáció és a komparatív előnyök tana. |
| A pénz kialakulása és funkciói | A különböző pénztörténeti korszakok bemutatása a munkamegosztás és a csereformák fejlődésén keresztül. A pénz funkciók meghatározása, és annak szemléltetése, hogy a különböző pénzformák, hogyan töltötték be a pénz szerepkörét. A pénz szerepe a gazdálkodásban. A váltó fogalma, szerepe a bankjegy kialakulásában. | Bankok és a hitelezés kialakulása. Egyszintű, kétszintű bankrendszer, pénzintézetek fajtái, azok főbb jellemzői. A magyar bankrendszer kialakulása. |
| A fogyasztó, mint a gazdaság egyik kulcsszereplője, döntési mechanizmusai, illetve a fogyasztói magatartás elemzése | A háztartás, mint fogyasztó helye, szerepe a modern gazdaságban. A szűkösség értelmezése a háztartás esetén. A racionalitás értelmezése a fogyasztóra, s ennek modellezése. A szükséglet fogalma, csoportosítása, rangsorolása (preferencia rendszer). Háztartás költségvetésének összeállítása. A háztartás megtakarítása, befektetési szempontjai. A piaci keresleti függvény ábrázolása és jellemzése. | A fogyasztás, család, háztartás, szükséglet, igény és kereslet fogalma, az egyes fogalmak közötti különbségek, illetve összefüggések. A hasznosság kardinális és ordinális megközelítése. Hasznossági függvények ábrájának elemzése. Telítettségi pont jelentése és felismerése. A határhaszon és a csökkenő határhaszon értelmezése. A fogyasztók preferenciáinak bemutatása közömbösségi görbék rendszerén keresztül. A fogyasztói döntést korlátozó tényezők, a jövedelem és az árak változásának hatása a fogyasztói döntésekre. A költségvetési egyenes értelmezése. A piaci keresleti függvény levezetése. |
| A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők | A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők. A marketing eszközök hatása a fogyasztói döntésekre. A fogyasztó jogai, fogyasztóvédelem. | A kereslet rugalmasságának többoldalú megközelítése, értelmezése. |
| A vállalkozások fogalma, célrendszere, vállalkozási formák | A vállalkozó fogalma. Vállalkozói tulajdonságok. A vállalkozások fogalma és céljai. A vállalkozás alapításának, működésének külső és belső feltételei, érintettjei. Vállalkozások csoportosítása különböző szempontok alapján. Vállalkozási formák jellemzése. | Vállalkozói és a menedzseri szerepkör összehasonlítása. Vállalkozási forma megválasztásának szempontjai, a különböző vállalkozási formák előnyei és hátrányai. Tulajdonosi szerkezet alakulása az utóbbi években Magyarországon. A privatizáció fogalma, alapvető formái, jelentősége, szerepe a magyarországi átalakulás során a 90-es évektől kezdődően. A nonprofit szféra főbb területei és sajátosságai. |
| A termelés erőforrásai és felhasználási lehetőségeik | Termelési tényezők megnevezése, jellemzése. A termelési tényezők szerepe a vállalkozás döntéseiben. A munkamegosztás jelentősége, fejlődése a termelésben. Termelékenységet befolyásoló tényezők. A vállalkozás működése során felmerülő költségek típusai. A termelői racionalitás értelmezése és a profit alakulása. Az idő szerepe és értelmezése a közgazdaságtanban. | Az erőforrások és a termelés kapcsolata. A technológiai és gazdasági hatékonyság. A termelési függvény elemzése, meghatározói, ábrázolása. Kiadás versus költség és bevétel versus haszon. A vállalkozás működése során felmerülő költségek jellemzői és a köztük érvényesülő összefüggések. A különböző profitkategóriák meghatározása, értelmezése. A különböző bevételi, költség- és profitfüggvények elemzése, meghatározói, ábrázolásuk. |
| Piaci formák és jellemzőik. A racionális vállalkozói magatartás különböző piaci viszonyok között | A piaci formák és jellemzőik. A vállalkozás piaci helyzetének, döntéseinek szerepe az árbevétel alakulásában. A profitorientáció értelmezése. A fedezeti pontjelentősége a vállalkozási döntésekben. A tisztességes piaci magatartás és verseny védelmének állami eszközei és a versenyszabályozás. | A tökéletes verseny viszonyai között működő vállalkozások döntéseinek sajátosságai, a profitmaximum helyének meghatározása. A verseny "torzulásai" és azok szükségszerűsége. A monopolhelyzet kialakulásának okai. A monopólium, mint piaci forma jellemzői, döntéseinek sajátosságai, a profitmaximum helyének meghatározása. A fedezeti pont és az üzembezárási pont értelmezése és számítása különböző piaci formák esetén. A természetes monopólium kialakulása, működésének szabályozási lehetőségei. Az árdiszkrimináció értelmezése, fajtái. A monopolhelyzet társadalmi előnyei és hátrányai, különös tekintettel a jóléti szempontokra. A fogyasztói és a termelői többlet, illetve a holtteherveszteség értelmezése. |
| A vállalkozás finanszírozása, működését és vagyoni helyzetét befolyásoló tényezők. A tőkepiac | Az induló tőke, a pótlólagos tőkebefektetések és az eredmény hatása a vállalkozás vagyoni helyzetére. A vállalkozás eredményét befolyásoló tényezők. Finanszírozási források: saját forrás, idegen forrás. | A jövedelem és a vagyon kapcsolata. A vagyonértékelés módozatai. A jelenérték számítás. A tőkekínálat jellemzői, alakulására ható tényezők. A tőkekereslet jellemzése, alakulására ható tényezők. |
| A tőke ára. A kereskedelmi bankok ezzel kapcsolatos feladatai. Folyószámla hitelek; Rövid, közép- és hosszú lejáratú bankhitelek. Hitelezéssel kapcsolatos alapfogalmak (kamat, futamidő, fedezet, jelzálog, sajáterő). | Értékpapírok fajtái és jellemzői. A tőzsdék fajtái, működésük. Részvények adásvételének gyakorlata, jelentősége. | |
| A piaci mechanizmus működési zavarai | A vállalat működését befolyásoló "külső környezet" főbb összetevői. Az externáliák fogalma, elemzése, hatása a vállalkozás életére, különös tekintettel a környezetgazdálkodás jelentőségének növekedésére. | Közjavak, magánjavak, vegyes javak. A potyautas magatartás. Piaci mechanizmus kritikája, működési elégtelenségei. |
| A munka, mint termelési tényező a gazdálkodás folyamatában | A munkaerő, mint termelési tényező bemutatása. Az emberi erőforrás helye, szerepe a vállalkozások életében. A munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő kompetenciák. A bérmeghatározó tényezők, a piaci és a nem piaci erők hatása. A szociális párbeszéd a munkáltatók és a munkavállalók között. | A munkakínálat jellemzői, alakulására ható tényezők. A munkakereslet jellemzése, alakulására ható tényezők. A humán tőkebefektetés megtérülése. A munkabérek alsó és felső korlátja. |
| A makrogazdaság szereplői és a makrojövedelem keletkezése | A makrogazdaság szereplői és a makrogazdasági körforgás. A nemzetgazdaság kibocsátásának mérésének problémái. Makrogazdasági mutatók értelmezése, számításuk. A háztartások jövedelmének keletkezési forrásai. A jövedelem felhasználása. A háztartások megtakarítási attitűdjei, formái. A megtakarítások szerepe a makrogazdaságban. A fogyasztás, a megtakarítások, a beruházások közötti makrogazdasági összefüggés. | A nemzetgazdasági fogyasztási és a beruházási függvény ismerete, elemzése, meghatározóik, ábrázolásuk. A fogyasztás részesedése a nemzetgazdaság által megtermelt jövedelemből. Életszínvonal. A hazai fogyasztás összehasonlítása nemzetközi példákkal. Az árupiaci kereslet a tervezett jövedelem függvényében. |
| A modern pénz teremtése és a pénzpiac | A modern pénz fogalma, a pénzteremtés folyamata, mechanizmusa. Pénzkímélő eszközök használata a gyakorlatban. | A pénzkeresletre ható tényezők. A pénzkínálat alakulása és a jegybank szerepe ebben. A pénzkeresleti és a pénzkínálati függvény ismerete, elemzése, ábrázolása. A gazdaság pénzszükségletét meghatározó tényezők. Az egyensúlyi kamatláb. Pénzügyi intézmények rendszere Magyarországon - szereplők, feladatuk és tevékenységük. |
| A munkapiac és a munkanélküliség problémájának elemzése | A munkapiaci szereplők meghatározása, a kereslet és kínálat értelmezése. A munkapiac szemléltetése a keresleti és kínálati függvény segítségével. A munkapiaci helyzetek értelmezése. A munkanélküliség fogalma, típusai, mérése. Munkanélküliségi ráta értelmezése. | A munkakeresleti és a munkakínálati függvény ismerete, elemzése, ábrázolása. Foglalkoztatottság és munkanélküliség Magyarországon. A hazai és a nemzetközi foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok összehasonlítása. A tőkeállomány és a foglalkoztatottság hatása a nemzetgazdasági jövedelem alakulására. |
| Az állam gazdasági szerepvállalásának megjelenése, oka, fejlődési szakaszai, a gazdasági válságok | A klasszikus újratermelési ciklus sajátosságainak bemutatása. A modern állam szerepvállalásának közvetlen előzményei. Az állami beavatkozás oka, célja, eszközei. | A makrogazdasági egyensúly meghatározása és a válságciklusok jellemzői az állami szerepvállalás megjelenése előtt és után. Az állami újraelosztás mértékének összehasonlítása. Magyarország, nyugat-európai országok és az Egyesült Államok példái alapján. |
| Költségvetés politika jellemzői | A fiskális politika fogalma, a költségvetés felépítése, egyenlege, a deficit finanszírozás módjai. A költségvetési politika eszközrendszere, különös tekintettel az adózásra. A költségvetési politika hatásmechanizmusa, veszélyei. | Az állami újraelosztás hatása a GDP alakulására. A feketegazdaság és a költségvetési hiány problémái Magyarországon. Adónemek. Adópolitika és adómorál Magyarországon. |
| Az infláció és a monetáris gazdaságpolitika jellemzői | Az infláció fogalma, mérése, típusai, okai. Infláció hatása a gazdaságra és az egyes gazdasági szereplőkre. A monetáris politika fogalma, céljai. A monetáris szabályozás jegybanki eszközei, működésének mechanizmusa. | A fogyasztási szokások és a profitvárakozások hatása az infláció alakulására. A pénzkínálat alakulása és az infláció kapcsolata. Az ár-bér spirál értelmezése. |
| A nemzetgazdaság külgazdasági kapcsolatai | A kereskedelmi és fizetési mérleg felépítése és a közöttük lévő kapcsolat. A valutakereslet és valutakínálat értelmezése,jellemzése. A különböző valutaárfolyamok. Napjaink valutáinak árfolyammeghatározása, az euró jelentősége. Magyarország külgazdasági kapcsolatainak áttekintése. | A nyitott gazdaság egyensúlya. A valutakeresleti és a valutakínálati függvény ismerete, elemzése, ábrázolása. A fix és a lebegő valutaárfolyamos rendszerek jellemzői. Az eurózónához csatlakozás feltételei. Eurózónához csatlakozás előnyei és hátrányai. |
| Aktuális gazdasági problémák és megoldási alternatívák | A munkanélküliség és az infláció kezelésének lehetséges módjai. A téma lehetőséget ad néhány aktuális gazdasági probléma megnevezésére (pl. infláció, munkanélküliség, szegénység, fizetési mérleg hiány, eladósodás stb.). Ezek közül valamely probléma hazai megjelenésének bemutatása. (Például: Magyarország európai uniós tagságának hatása a hazai munkaerőpiacra.) | A gazdasági problémák közül egy-kettő részletesebb kifejtése. A probléma megoldási altarnatíváinak felvázolása. |
| A globalizáció | A globalizáció fogalma. Napjaink gazdasági együttműködési formáinak bemutatása. Az együttműködésből származó előnyök, problémák. | Küzdelem a gazdasági problémák megoldásáért (környezetvédő, segélyező, regionális stb. programok, szervezetek). A globalizációs folyamatok jellemzése, előnyeinek és hátrányainak bemutatása. |
| Napjaink nemzetközi gazdasági együttműködésének formái, tendenciái. A fejlett és fejlődő országok helye, szerepe a nemzetközi munkamegosztásban. Ez Európai Unió, mint gazdasági integráció. | Magyarország integrálódása a világgazdaságba és az EU-ba. Magyarország gazdaságának értékelése a világ más országaihoz képest. Alternatív közgazdaságtan: miért alakult ki, példák a hagyományostól eltérő válaszokra. | |
A judaisztika érettségi vizsgatárgy általános követelményei
A vizsgaformája:
Középszinten: szóbeli vizsga.
A vizsga időtartama: 15 perc.
A judaisztika érettségi vizsga célja:
A vizsga célja, hogy az érettségiző diák számot adjon arról, hogy
- rendelkezik a zsidó élet és gondolkodásmód kialakításához szükséges alapfogalmakkal,
- érti és használni tudja az alapvető judaisztikai szaknyelvet és fogalmakat,
- rendelkezik alapvető Bibliaismerettel,
- ismeri a zsidó naptárt és a zsidó ünnepeket,
- tisztában van a zsidó élet fontosabb állomásaival,
- tudja a kóserság alapelemeit,
- rendelkezik alapvető ismeretekkel a zsidó otthon és a zsinagóga vonatkozásában,
- felismeri a parancsolatok hatását a mai életünkre,
- ismeri a zsidó történelem fontosabb eseményeit és összefüggéseit,
- érzékeli a zsidó etika és filozófia sajátosságait,
- jellemezni tudja a magyarországi zsidóságot irányultsága, szervezetei alapján,
- tisztában van a zsidó állam létével,
- képes ismereteit a dialógus szellemében, mások számára is közvetíteni.
Nem lehet az érettségi vizsga célja a személyes hit számonkérése.
A középszintű vizsga az érettségiző jelöltektől pontos ismereteket, megfelelő kifejezőkészséget, az elemzés, rendszerezés alapvető egyszerűbb formáját várja el.
Tartalmi követelmények:
| Kompetenciák | Követelmények | ||
| Nyelv | A zsidósággal kapcsolatos fogalomrendszer helyes használata. | ||
| Források | Bibliai szöveg alapvető mondanivalójának, üzenetének, megértése és kifejtése. Bibliai források, lényeges információk felismerése, kiemelése, alapvető következtetések levonása. Információk gyűjtése és rendszerezése, a judaisztika irodalmának alapján. Térképek felhasználása az ismeretszerzéshez. Szépirodalmi és képzőművészeti alkotások, képi és zenei források felhasználása a zsidóság szokásainak megértéséhez, bemutatásához. | ||
| Tájékozódás térben | A Biblia szempontjából fontos helyszínek azonosítása a térképen. A földrajzi környezet szerepe a zsidó kultúra alakulásában. | ||
| Tájékozódás időben | A fontos történelmi események időrendi sorrendbe állítása. A zsidó élet körforgásának időbeli értelmezése. | ||
| A zsidó naptár | Csillagászati háttér, a naptár egységei (év, hó, nap). A hónapok felsorolása. A zsidó ünnepek naptári elhelyezkedése. | ||
| Zarándokünnepek | Az ünnepek eredete. Az ünnepek nevei, a félünnepek. Pészach, Savout, Szukot történetének ismerete. Pészach, Savout, Szukot gyakorlata, imarendszere. Pészach Hagada jelentősége. A Tízparancsolat hatása korunkra. A Szukoti csokor szimbolikája. | ||
| Örömünnepek | Hanuka történelmi háttere, szertartása, imarendszere. A hanukkia. Purim történelmi háttere, a Purim parancsolatok. Megilla olvasás jelentősége. | ||
| Nagyünnepek | A zsidó újév forrása, jelentősége, szertartása és liturgiája. A megtérés napjai. Az engesztelés napja, az ünnep szabályai, szertartása, liturgiája. | ||
| Szombat (Sábát) | A Szombat bibliai forrása. A Szombat törvényei, liturgiája, imarendje. A Szombat jelentősége közösségekben, családokban. A pihenőnap fontossága. | ||
| Kóserság (Kashrut) | A kóserság forrásai. Kóser állatfajták. Kóser konyha, tejes és húsos szétválasztása. Kósersági tilalmak. | ||
| A zsidó szimbólumok és kegytárgyak | Dávid pajzsa, menóra. Imaeszközök, gyertyatartók. Tóratekercsek és tartozékaik. Zsidó motívumok a művészetben. | ||
| A zsinagóga és kialakulása | A pusztai szentély, forrása, berendezési tárgyai. A jeruzsálemi szentély építői, helye, története. A zsinagóga funkciója, tisztviselői, tárgyai, művészete. | ||
| A zsidó közösség és zsidó otthon | Közösségi élet. Családi élet. | ||
| A zsidó élet körforgása | Születés, névadás, a körülmetélés és bibliai forrásai. Halál, temetési szokások, sírkő. | ||
| A zsidó esküvő | Felkészülés az esküvőre. Az esküvő szertartása. A résztvevők és feladataik. A házasságlevél szerkezete, tartalma. | ||
| Gyász és böjt | Közösségi gyász-, böjtnapok (Gedalja, Tévét 10, Támuz 17, Áv 9, a holokauszt napja) Egyéni gyász szakaszai, előírásai. | ||
| A zsidó nép gyökerei | Az ősatyák története, szerepe a zsidó nép formálásában (Ábrahám, Izsák, Jákob). Az ősanyák története, szerepe a zsidó nép formálásában (Sára, Rebeka, Ráchel, Lea). A zsidó törzsek kialakulása, szerepük. | ||
| A zsidó nép őstörténete | Az egyiptomi fogság évei. A kivonulás története. A kinyilatkoztatás, néppé válás. A sivatagi vándorlás. | ||
| A parancsolatok (micvák) | A parancsolatok felosztása. Tórai parancsolatok. Rabbinikus parancsolatok. A parancsolatok jelentősége. A parancsolatok mint a zsidó élet formálói. | ||
| A honfoglalás | Józsua, a zsidó nép új vezetője. A Szentföld meghódítása. Az ország felosztása. A bírák kora. | ||
| A zsidó nép vezetői | A kohaniták kötelességei, jogai egykor és ma. A királyok (Saul, Dávid, Salamon). A próféták közvetítő funkciója. A Messiás, elképzelések a megváltás koráról. | ||
| Nők a Bibliában | Egy prófétanő története és szerepe. | ||
| A Szent iratok | A zsoltárok kialakulása, a liturgiában betöltött szerepük. Az öt tekercs kialakulása, szerepe. Jób könyve és üzenete. | ||
| A zsidó filozófia | Egy zsidó filozófus élete, munkássága. | ||
| Az ima | Az ima kialakulása. Az imák ideje. Hétköznapi imák. Ünnepi imák. Áldások. Az imakönyv felépítése, fontosabb részei. | ||
| Rabbinikus tevékenység Magyarországon | Egy magyarországi rabbi élete és munkássága. | ||
| Izrael földje (Erec Jisrael) | Izrael földrajza. Izrael szentsége. A modern zsidó állam kialakulása, jelentősége a zsidó nép életében. | ||
Lábjegyzetek:
[1] Hatályon kívül helyezte a 256/2005. (XII. 7.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2005.12.15.
[2] Hatályon kívül helyezte a 256/2005. (XII. 7.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2005.12.15.
[3] Hatályon kívül helyezte a 256/2005. (XII. 7.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2005.12.15.
[4] Hatályon kívül helyezte a 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet 47. § (1) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2006.12.01.