237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet

a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól

A Kormány a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdésének 2-3., 5., 7-15., 18. és 20. pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján - a 47. § (3) és (5) bekezdéseinek tekintetében a Magyar Rektori Konferencia egyetértésével - a következőket rendeli el:[1]

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A felvételi eljárás célja

1. §[2]

(1) A felsőoktatási felvételi eljárás célja a felsőfokú tanulmányok folytatására legalkalmasabb jelentkezők kiválasztása.

(2)[3] A felsőoktatási felvételi eljárás része a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) 39. § (5) bekezdése szerinti besorolás, valamint a felvételi döntés.

A rendelet hatálya

2. §

(1)[4] E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a felsőoktatási törvény 1. § (2) bekezdésében meghatározott természetes és jogi személyekre jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint az általuk folytatott tevékenységre terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az egyházi felsőoktatási intézmények által folytatott hitéleti képzésekre.

ALAPKÉPZÉS, EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS[5]

A Felsőoktatási felvételi tájékoztató

3. §

(1)[6] A felsőoktatási intézmények adatokat szolgáltatnak a Felsőoktatási felvételi tájékoztató (a továbbiakban: Tájékoztató) összeállításához, továbbá a felvételi kérelemhez kapcsolódó eljáráshoz és ennek keretében a központi nyilvántartás létrehozásához az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) számára.

(2)[7] Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért a felsőoktatási intézmény vezetője a felelős.

(3) Az adatszolgáltatás határideje

a)[8] a februárban induló képzésekre vonatkozó közlemények tekintetében a képzés indítását megelőző év szeptember 1. napja,

b)[9] a szeptemberben induló képzésekre vonatkozó közlemények tekintetében a képzés indítását megelőző év október 15. napja.

(4)[10] A Hivatal gondoskodik

a) a februárban induló képzésekre vonatkozóan a képzés indítását megelőző év október 15. napjáig,

b) a szeptemberben induló képzésekre vonatkozóan a képzés indítását megelőző év december 15. napjáig

a Tájékoztató megjelentetéséről.

(5)[11] A Hivatal a Tájékoztatóban megjelentetett felvételi hirdetményeket kiegészítő, módosító közleményt - a felsőoktatási intézmények által legkésőbb a jelentkezési határidőt 30 nappal megelőzően közölt adatok alapján - legkésőbb a jelentkezési határidőt 15 nappal megelőzően tehet közzé.

(6)[12] Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) és a Hivatal a Tájékoztató teljes tartalmát hivatalos honlapján mindenki számára hozzáférhető formában közzéteszi.

(7)[13] A minisztérium és a Hivatal - amennyiben ilyen megjelenik - a Tájékoztató kiegészítését tartalmazó közleményt teljes terjedelemben, hivatalos honlapján mindenki számára hozzáférhető formában közzéteszi.

4. §[14]

A Tájékoztató tartalmazza az új belépőknek Kormány által - képzési területenként, a képzés munkarendje szerint - meghatározott államilag támogatott hallgatói létszámkeretét az alapképzésben, az egységes, osztatlan képzésben, valamint a felsőoktatási szakképzésben.

5. §

(1)[15] A Tájékoztatóban megjelenő felvételi hirdetmény tartalmazza azt a legnagyobb hallgatói létszámot, amelyet a felsőoktatási intézmény - a különböző finanszírozási formákban együttesen, figyelembe véve a rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételeket - képzési területenként és a képzés munkarendje szerint az adott évben felvehet.

(2) A Tájékoztató a felsőoktatási intézmény által meghirdetett minden egyes felsőoktatási szakképzésre, alapképzési szakra és egységes, osztatlan képzésre vonatkozóan tartalmazza[16]

a)[17] az adott szak munkarendjére, a képzés szervezésére, finanszírozási formájára vonatkozó információkat,

b)[18] a képzés időtartamát félévekben kifejezve,

c)[19] a képzés helyéül szolgáló települést,

d) a képzés során megszerzendő kreditek számát,

e)[20] a képzésen belül az önálló szakképzettséghez vezető szakirányokat,

f) az államilag támogatott formában tanulmányokat folytató hallgatók által fizetendő díjakkal, költségekkel, illetve a nekik nyújtható juttatásokkal kapcsolatos információkat,

g) a költségtérítéses formában tanulmányokat folytató hallgatók által fizetendő díjakkal, költségekkel, illetve a nekik nyújtható juttatásokkal kapcsolatos információkat,

h) a jelentkezési laphoz csatolandó mellékletek felsorolását,

i) a jelentkezők rangsorolásának elveivel, a rangsorolás módjával kapcsolatos információkat,

j) a képzés nyelvét, amennyiben az nem magyar,

k) a pontozási rendszerrel és a többletpontokkal kapcsolatos információkat.

(3) A felvételi hirdetmény az intézmény döntése alapján a meghirdetett képzéseket intézményenkénti vagy karonkénti bontásban tartalmazza.

(4) A felvételi követelmények sajátosságaira tekintettel az egyes meghirdetett képzések felvételi követelményeinek tartalmi ismertetése a felvételi eljárás általános szabályaitól és a jelentkezésre vonatkozó információktól elválasztva - erre történő külön utalás mellett - más kiadványban is megjelentethető.

(5)[21] A Tájékoztató tartalmazza a Hivatal azon postai címét, ahova a felvételi kérelmet be kell küldeni.

(6)[22] Az (1) bekezdés szerinti létszám megegyezik a működési engedélyben szereplő maximális hallgatói létszámnak a felvételi eljárást követően az intézménnyel várhatóan hallgatói jogviszonyban álló személyek számával csökkentett számával.

(7)[23] A fizetési kötelezettségeket és a lehetséges juttatásokat Magyarország törvényes fizetőeszközében kell közölni.

6. §

(1) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett felsőoktatási szakképzésre vonatkozóan tartalmazza az adott felsőoktatási intézmény által a felvétel feltételéül meghatározott[24]

a) érettségi vizsgatárgyakat és a vizsga szintjét, a szakképesítést,

b) egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket, a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit.

(2) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett alapképzési szakokra és az egységes, osztatlan szakokra vonatkozóan tartalmazza

a)[25] az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a felvétel feltételéül meghatározott, az adott évi felvételi eljárásokat legalább két évvel megelőzően, valamint a két évvel későbbi felvételi eljárásokra vonatkozóan a 3. számú mellékletben felsorolt érettségi vizsgatárgyak közül közösen kiválasztott - és a minisztérium hivatalos lapjában nyilvánosságra hozott - érettségi vizsgatárgyakat és a vizsgák szintjét,

b) az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a felvétel feltételéül a 20. §-ban foglaltak figyelembevételével meghatározott többletpontokat,

c) az adott intézmény által meghatározott egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket, szakmai alkalmassági vizsgakövetelményeket, gyakorlati vizsgakövetelményeket, figyelembe véve az 1. számú mellékletben foglaltakat.

7. §

(1) A Tájékoztató oly módon tartalmazza a felvételi lehetőségekről szóló hirdetményt, hogy az az adott évre vonatkozóan teljes körű információt nyújtson a jelentkezőknek az államilag támogatott és költségtérítéses képzésekről, azok szintjéről, valamint formáiról.

(2)[26] A Tájékoztatóban az adott felvételi eljárásra vonatkozóan csak a Hivatal által - a 3. § (3) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott időpontot harminc nappal megelőző időpontig - nyilvántartásba vett szak, szakképzés hirdethető meg.

(3) A felsőoktatási intézmény a Tájékoztatóban megjelentetni tervezett közleményében az általa meghirdetett szakok minőséghitelesítésére vonatkozóan teljes körű információt ad. Ennek keretében a felsőoktatási intézmény köteles feltüntetni azt is, ha a szak indítását korlátozással engedélyezték.

(4)[27] A felsőoktatási intézmény a Tájékoztatóban nyilvánosságra hozza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a meghirdetett képzést nem indítja.

(5)[28] A Tájékoztató nem tartalmazza a kizárólag külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésekre vonatkozó információkat. A felsőoktatási intézmény ezeket az információkat honlapján közzéteszi, egyebekben a közzétételről a felsőoktatási intézmény a szabályzatában meghatározottak szerint gondoskodik.

(6)[29] A Tájékoztató a besorolási döntés időpontjáról a 25. § (1) bekezdése alapján hozott döntéshez igazodva tartalmazza a jelentkezők számára e rendeletben előírt határnapokat.

A felvételi eljárások

8. §

(1)[30] Minden évben két felvételi eljárás hirdethető:

a) a februárban induló képzésekre történő jelentkezés (a továbbiakban: keresztféléves felvételi eljárás) határideje - minden képzési szintre vonatkozóan - a képzés indítását megelőző év november 15. napja,

b)[31] a szeptemberben induló képzésekre történő jelentkezés (a továbbiakban: általános felvételi eljárás) esetén a jelentkezés határideje a képzés indítása szerinti év február 15. napja.

(2)[32] Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott felvételi eljárást követően, az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a felvételi eljárás eredménye alapján - a felsőoktatási intézmények képzési sajátosságaira is tekintettel - pótfelvételi eljárást engedélyezhet.

(3) A pótfelvételi eljárás során

a)[33] a meghirdetett szakokat, jelentkezési határidőt és feltételeket a minisztérium és a Hivatal honlapján kell a felvételi döntés kihirdetését követő egy héten belül nyilvánosságra hozni,

b) a jelentkezési határidő a meghirdetést követő 15. nap,

c)[34] az a személy nyújthat be jelentkezést, aki az adott felvételi eljárásban nem nyújtott be jelentkezést vagy nem nyert felvételt,

d) a jelentkező kizárólag egy felsőoktatási intézmény egy képzésére adhat be jelentkezési kérelmet,

e)[35]

f)[36] nem vehető fel az a jelentkező, akinek az összpontszáma nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott felvételi eljárás során ugyanazon a szakon, munkarendben, finanszírozási formában hirdetett képzésre megállapított ponthatárt,

g) a felsőoktatási intézmény a felvételről vagy az elutasításról a jelentkezési határidőt követő 20. napig döntést hoz, melyről értesíti a jelentkezőt,

h)[37]

(4) A felsőoktatási intézmény szabályzatában a kizárólag külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzések esetében az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő határidőt is megállapíthat.

(5)[38] A jelentkezési határidőig történő benyújtás alatt kell érteni azt az esetet is, amennyiben a jelentkező a 9. § (2) bekezdés ba) pontja szerinti módon történő jelentkezés során az adatokat az (1) bekezdésben meghatározott határidőig rögzíti és 8 napon belül beérkezik a kinyomtatott, aláírt nyomtatvány.

(6)[39] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre államilag támogatott formában jelentkezést meghirdetni nem lehet.

A felvételi kérelem

9. §

(1) A felvételi eljárás a jelentkező kérelmére indul.

(2) A kérelmet

a)[40] az erre a célra rendszeresített, a Hivatal által előállíttatott, kitöltött, postai úton beküldött nyomtatványon, vagy

b)[41] az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Educatio Kft.) által működtetett informatikai rendszer segítségével kitöltött elektronikus nyomtatványt[42]

ba) kinyomtatva, aláírva, postai úton beküldve, vagy

bb)[43] ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani. A szükséges mellékleteteket - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a jelentkező választása szerint postai vagy elektronikus úton nyújtja be.

(3) A kérelem benyújtásakor a készpénzátutalási megbízás eredeti feladóvevényének vagy a banki átutalás eredeti igazolásának mellékelésével igazolni kell az alapdíj és a kiegészítő díj befizetését.

(4)[44] A jelentkező a kérelem benyújtásakor rendelkezésére álló (korábban kézhez kapott) - a felvételi kérelem elbírálásához benyújtandó - dokumentumokat a kérelemhez mellékelni köteles.

(5)[45] A kizárólag külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzések esetében a felvételi kérelmet a felsőoktatási intézménynek kell megküldeni, amelyik gondoskodik a felvételi eljárás lebonyolításáról, továbbá a jelentkezők adatairól és a felvételi eredményekről a képzés indításáig tájékoztatja a Hivatalt.

(6)[46] A (2) bekezdés a) pontja szerinti nyomtatványt a felvételi tájékoztatóhoz mellékelni kell, továbbá a Hivatal és az Educatio Kht. által működtetett ügyfélszolgálatokon és - a felsőoktatási intézmény igénye esetén - a felsőoktatási intézményben személyesen elérhetővé kell tenni.

10. §

(1) A jelentkező egy felvételi eljárásban - függetlenül a korábban megszerzett végzettségeitől és szakképzettségeitől - több különböző képzési szintre, illetve ugyanazon képzési szinten belül több felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, képzési helyre, és ezeken belül különböző munkarendre, finanszírozási formára jelentkezhet.

(2)[47] Amennyiben a jelentkező az (1) bekezdésben meghatározott lehetőséggel élni kíván, a felvételi kérelem benyújtásakor fel kell tüntetnie, hogy

a) mely felsőoktatási intézményekbe, karokra, illetőleg szakokra - ha van, mely önálló szakképzettség megszerzését lehetővé tevő szakirányra, mely képzési helyre, illetve képzési nyelvre -, mely képzési formára, teljes idejű (nappali munkarend szerinti), részidős (esti, levelező munkarend szerinti) képzésre vagy távoktatásra, továbbá milyen finanszírozási formára jelentkezik, és

b) milyen sorrendben kéri felvételi jelentkezéseinek elbírálását.

(3)[48] A jelentkező az általa meghatározott jelentkezési sorrendet a felvételi eljárás során a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül - írásban vagy elektronikus úton - egy alkalommal módosíti hatja.

11. §[49]

(1)[50] Az adatfeldolgozás során - a kérelem hiányos benyújtása esetén - a Hivatal legkésőbb a jelentkezési határidőt követő 30. napig - a keresztféléves felvételi eljárásban a 20. napig - a jelentkezőt a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint hiánypótlásra szólítja fel.

(2) A kérelem hiányos benyújtásának minősül

a)[51] a természetes személyazonosító adatok, valamint az állampolgárság megjelölésének hiánya;

b) 2005-ben vagy azt követően érettségizett jelentkező esetében a tanulói azonosító hiánya;

c) lakcím hiánya;

d)[52] alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre valamint felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi bizonyítvány kibocsátásának évére és a kibocsátó középiskolára vonatkozó adat hiánya;

e) a jelentkezési szakok adatainak hiánya, illetve - a meghirdetett lehetőségektől eltérő vagy annak nem minden adatát tartalmazó - helytelensége.

(3) A hiánypótlás határideje a felszólítás kézhezvételétől számított 8. nap. A hiánypótlás elmaradása, elégtelen volta esetén az eljárás megszüntethető.

(4)[53] Az általános felvételi eljárás esetén a felvételi eljárás statisztikai adatait a jelentkezési határidőt követő 50. napig kell nyilvánosságra hozni.

(5)[54] A felsőoktatási intézmény, amennyiben a jelentkező az intézmény által meghatározott - intézményspecifikus - mellékletet nem nyújtja be, a besorolási döntés időpontja előtt 45 nappal - keresztféléves felvételi eljárás esetében 30 nappal - felhívja a jelentkezőt ennek pótlására.

A jelentkezők központi nyilvántartása

12. §

(1)[55] A jelentkezési lapon feltüntetett és annak mellékleteként beküldött adatok alapján a Hivatal létrehozza a jelentkezők központi nyilvántartását.

(2)[56] A Hivatal - a hiánypótlással érintett kérelmek kivételével - a felsőoktatási intézmény számára továbbítja

a)[57] legkésőbb a jelentkezési határidőt követő 40. napig - a keresztféléves felvételi eljárásban 15. napig - az adott felsőoktatási intézménybe jelentkezett pályázók természetes személyazonosító adatait, elérhetőségi adatait (postázási cím) és az adott intézményt érintő jelentkezési adatait (képzés szintje, munkarendje, finanszírozási forma, szak neve),

b) legkésőbb a jelentkezési határidőt követő 60. napig - a keresztféléves felvételi eljárásban 45. napig - az adott intézménybe a jelentkező által benyújtott, felvételi kérelme elbírálásához szükséges, a központi nyilvántartásban rögzített adatait.

(3)[58] A felvételi kérelem elbírálásához szükséges azon adatokat, igazolásokat, okiratokat, amelyek a jelentkezési lap benyújtásakor még nem álltak a jelentkező rendelkezésére, az adatfeldolgozáshoz kapcsolódóan a Hivatal által meghatározott címre kell benyújtani, a besorolási döntés időpontját megelőző 50. napig terjedő határidőn belül. A besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül kell benyújtani a jelentkezés benyújtását követően megszerzett nyelvvizsgára, érettségi bizonyítványra, érettségi tanúsítványra, oklevélre, szakképzettséget igazoló okiratra, illetve egyéb jogcímekre vonatkozó adatokat, okiratokat, igazolásokat. A 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban valamennyi a jelentkezés megszerzését követően megszerzett dokumentumot a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőig kell benyújtani.

(4) A mellékletek a felvételi eljárásban egyszerű másolatban benyújthatók, azonban a hallgatói jogviszony létesítésének feltétele a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozáskor az eredeti igazolások, okiratok bemutatása.

(5)[59] A felvételi eljárás során a felsőoktatási intézmény, illetve a Hivatal a felvételi kérelem elbírálásához szükséges további adatokat, igazolásokat kérhet a jelentkezőtől.

(6)[60] A hiánypótlással érintett jelentkezők esetében az (1)-(2) bekezdésben megállapított feladatok határideje a hiánypótlás beérkezését követő 10. nap

13. §

(1)[61] A Hivatal - a jelentkezők központi nyilvántartásának létrehozása után - 12. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőt[62]

a) követő 14. napig írásban tájékoztatja a jelentkezőt a nyilvántartásban rögzített adatairól, valamint

b)[63] követően a saját honlapján, illetve az Educatio Kft. által üzemeltetett honlapon keresztül folyamatosan tájékoztatja a felvételi nyilvántartásban szereplő adatairól.

(2)[64] A jelentkező kérelmére az adatok tíz napon belül történő javítását a Hivatal az eljárás minden szakaszában köteles biztosítani.

(3) Ha a felsőoktatási intézmény a beiratkozáskor - a jelentkezéshez benyújtott egyszerű másolatok eredeti példányának vizsgálatakor - megállapítja, hogy a felvételi eredményének megállapítását befolyásoló valótlan adatszolgáltatás történt, a felsőoktatási intézmény vezetője a felvételről szóló döntést megsemmisíti.

13/A. §[65]

Az elektronikus nyilvántartás kezeléséhez szükséges informatikai háttér biztosítását, valamint az adatkezelés tekintetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti, adatfeldolgozói feladatokat a Hivatal az Educatio Kft. bevonásával látja el.

Pontszámítás a felsőoktatási szakképzésre, az alapképzésre és az egységes, osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén[66]

14. §[67]

(1) Alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét felvételi pontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak szerint kell számítani:

a) a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (a továbbiakban: tanulmányi pontok) és az érettségi eredmények alapján kapott pontok (a továbbiakban: érettségi pontok) összeadásával, vagy

b) az érettségi pontok kétszerezésével, mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával.

(2) Az (1) bekezdés szerinti két számítási mód közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.

(3) A felvételi eljárásban a jelentkező összesen

a) a középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgákon elért százalékos eredményei átlaga alapján legfeljebb 200 tanulmányi pontot,

b) a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 érettségi pontot,

c)[68] az emelt szinten teljesített érettségiért legfeljebb 100 érettségi többletpontot,

d) egyéb többletteljesítményért a 19-20. §-okban meghatározott többletpontokat,

e)[69] a 22. § (1)-(4) pontjaiban meghatározottak alapján legfeljebb 40 többletpontot szerezhet.

(4)[70] A (3) bekezdés c)-e) pontjai alapján adható többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet. A jelentkező abban az esetben is csak 100 pontra jogosult, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak az összege ezt meghaladná.

15. §[71]

(1) A tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből és az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeiből a következő módon kell kiszámolni:

a)[72] öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó két (tanult) év végi érdemjegyeinek, valamint egy legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy utolsó két (tanult) év végi eredményeinek, vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy utolsó (tanult) év végi érdemjegyeinek - a (2) és (3) bekezdésekre figyelemmel megállapított - összegét kettővel meg kell szorozni,

b) az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát egész számra kell kerekíteni.

(2) Magyar nyelv és irodalomból, illetve nemzetiségi nyelv és irodalomból évente a két osztályzat számtani átlagát kerekítés nélkül kell figyelembe venni.

(3)[73] Amennyiben a jelentkezőnek az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt tantárgyak valamelyikéből nincs osztályzata, a nem tanult tárgy helyett - a jelentkező választása szerint - egy másik, legalább két évig tanult tantárgyból elért osztályzatait kell figyelembe venni. Amennyiben a jelentkezőnek az érettségi bizonyítványában ötnél kevesebb vizsgatárgy szerepel, akkor az (1) bekezdés b) pontja szerinti átlag megállapításakor csak ezeket kell figyelembe venni.

(4)[74] Amennyiben a jelentkező külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányokat követően jelentkezik felsőoktatási intézménybe és ezért az (1)-(3) bekezdésben meghatározott módon pontszáma nem állapítható meg, a Hivatal dönt a tanulmányok során szerzett osztályzatok tanulmányi pontként történő figyelembevételéről.

16. §[75]

(1) A érettségi pontokat az azonos képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a képzési területre vonatkozóan meghatározott két érettségi vizsgatárgy, vagy az így meghatározott érettségi vizsgatárgyak listájából a jelentkező számára legkedvezőbb két érettségi vizsgatárgy eredményei alapján kell kiszámolni.

(2) Az érettségi pontok száma - a közép- és az emelt szintű érettségi vizsga esetén egyaránt - egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel.

(3) Az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményét az érettségi bizonyítvány, illetve a tanúsítványok alapján kell figyelembe venni.

(4) Amennyiben ugyanabból a tárgyból a jelentkező több, különböző eredménnyel is rendelkezik, a számára előnyösebb eredményt kell figyelembe venni.

(5)[76] A 2005. előtt tett érettségi vizsgatárgyaknak a felvételi eljárás időpontjában hatályos érettségi vizsgatárgyakkal való megfeleltetését a jelentkező által a jelentkezés benyújtásával egyidejűleg előterjesztett kérelmére az érettségi vizsga letételének időpontjában hatályos és a felvételi jelentkezés időpontjában hatályos vizsgakövetelmények szakmai tartalmának összevetése alapján az Oktatási Hivatal elnöke hatósági eljárás keretében állapítja meg. Az Oktatási Hivatal elnöke köteles a tantárgyi megfeleltetésre, amennyiben a vizsgakövetelményeknek legalább 75%-a megegyezik, illetve az elutasításra, amennyiben az egyezés nem éri el az 50%-ot. A megfeleltetett érettségi vizsgatárgyak jegyzékét a Hivatal a honlapján közzéteszi.

(6) Azon érettségi vizsgaeredmény alapján, amelynél ezt jogszabály kizárja, érettségi pont nem számítható.

(7) A nyelvvizsga-bizonyítvány alapján megállapított érettségi eredmény nem vehető figyelembe abban az esetben, ha az emelt szintű érettségi az adott nyelvből felvételi feltétel.

(8)[77] Amennyiben a jelentkező külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányokat követően jelentkezik felsőoktatási intézménybe és ezért az (1)-(7) bekezdésben meghatározott módon pontszáma nem állapítható meg, a Hivatal dönt az érettségi pont megállapításáról.

(9)[78] Nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolta, és az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése alapján ennek megfelelően záradékkal látták el.

(10)[79] Az 1996. előtt érettségi vizsgát tett, felsőfokú végzettségű jelentkező érettségi pontjait, amennyiben az (1) bekezdés szerint meghatározott érettségi vizsgatárgyak közül csak egy eredményével rendelkezik, az ennek alapján megállapított eredményének kétszerezésével kell meghatározni.

(11)[80] Nem kötelező a jelentkezési feltételként a 6. § (2) bekezdés a) pontja alapján meghatározott emelt szintű érettségi vizsga letétele annak, aki nem a kétszintű érettségi rendszerben érettségizett és felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

17. §[81]

(1)[82] Az alapképzés és az egységes, osztatlan képzés felvételi eljárása során az 1. számú mellékletben meghatározottak szerint a felsőoktatási intézmény szabályzatában normatív módon meghatározva

a) egészségügyi vizsgálat,

b) pályaalkalmassági vizsgálat,

c) gyakorlati vizsga,

d) a nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsga szervezhető.

(2)[83] Az (1) bekezdés a), b) és d) pontja alapján végzett vizsgálat, illetve vizsga értékelése "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítés lehet. A "nem felelt meg" minősítés esetén a jelentkező összpontszáma nulla.

(3)[84] A művészet és művészetközvetítés képzési területre történő jelentkezés esetében a 14-16. §-ban meghatározottakat e paragrafusban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(4) A felsőoktatási intézmény szabályzatában rendelkezhet úgy, hogy a művészeti és a művészetközvetítő képzési területre jelentkezők esetében a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kell megállapítani. Ekkor a felvételi összpontszámot a gyakorlati vizsga pontszámának - melynek maximális értéke 200 pont - megkettőzésével és a többletpontok hozzáadásával kell meghatározni.

18. §[85]

(1) Amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, a jelentkező az emelt szinten teljesített legalább 30 százalékos eredményű érettségi vizsgáért érettségi többletpontra jogosult.

(2)[86] Ha a jelentkező az előző bekezdés alapján jogosult az érettségi többletpontra, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 50 érettségi többletpontra jogosult.

19. §[87]

(1) A jelentkező az államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért nyelvenként

a) középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga esetén 28 többletpontra, vagy

b) felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga esetén 40 többletpontra

jogosult.

(2) A jelentkező az (1) bekezdés alapján legfeljebb 40 többletpontot kaphat akkor is, ha a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga alapján is jogosult lenne, vagy ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná. Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont.

(3) Államilag elismert középfokú (B2) írásbeli vagy szóbeli típusú, illetve felsőfokú (C1) írásbeli vagy szóbeli típusú, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkező akkor jogosult 28, illetve 40 többletpontra, ha a sajátos nevelési igénye miatt igazoltan nem tudja a komplex típusú nyelvvizsgát letenni.

(4)[88] Amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg - a nyelvvizsga és a nyelvi OKTV egyidejűségének kivételével - több jogcím alapján lenne jogosult többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.

20. §[89]

(1) A jelentkező a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint a felvételi eljárás során

a)[90]

b) a művészeti szakképzésben tanuló szakközépiskolások részére szervezett, a minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 16 többletpontra;

c) tárgyanként legfeljebb egy, a ca)-cb) alpontok szerinti tanulmányi versenyeken elért eredmény alapján, ha a jelentkező a versenyeredményt azon tárgyak valamelyikéből érte el, amelyeket a felsőoktatási intézmények a 16. § (1) bekezdése alapj án érettségi pont ot adó tárgyként a szakra vonatkozóan meghatároztak,

ca)[91] az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén elért 1-10. helyezésért 100, 11-20. helyezésért 50, 21-30. helyezésért 25 többletpontra,

cb) a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak 24, az első díjasoknak 12 többletpontra;

d) az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért legalább 3. helyezésért 20 többletpontra;

e) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve a korábban az érettségi vizsgát követően megszerzett technikusi képesítő bizonyítványért, a 2. számú melléklet szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 24 többletpontra;

f) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a [(1)] (2) bekezdésének h) pontja szerint a szakképesítésért felelős miniszter által szervezett országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezése alapján a szakmai vizsga egésze (minden része) alól felmentést kapott jelentkező, a 2. számú melléklet szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 többletpontra

g)[92] az adott sportág országos sportági szakszövetsége, Magyar Paralimpiai Bizottság vagy a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége, illetve a Magyar Sakkszövetség által kiadott igazolás alapján

ga) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon,

gb) A FIDE által szervezett Sakkolimpián,

gc) 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián

szereplő sportágban világ- vagy Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 16 többletpontra,

h)[93] az adott sportág országos sportági szakszövetsége, illetve a Magyar Diáksport Szövetség által kiadott igazolás alapján, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által nyilvántartott sportágban

ha) országos sportági szakszövetség által szervezett országos bajnokságon,

hb) a Magyar Diáksport Szövetség által szervezett Diákolimpián elért legalább 3. helyezésért 8 többletpontra

jogosult.

(2) Az (1) bekezdés ca) pontja alkalmazása során a döntőbe jutott, de azon részt nem vevő jelentkezőt – a verseny szervezőjének igazolása alapján – a döntőben elvileg elérhető utolsó helyezést elérőnek kell tekinteni.

(3)[94] Az (1) bekezdés b), d)-h) pontja alkalmazása során jogcímenként legfeljebb egy-egy többletpontra jogosító eredmény alapján jogosult többletpontra a jelentkező.

21. §[95]

(1)[96] A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1-3. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma bármely általuk választott intézményben, tagozaton, szakon 500 pont.

(2)[97] Az államközi megállapodás alapján Magyarországon tanulmányokat folytató személyek, illetve a miniszter döntése alapján a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerint - hallgatói jogviszony keretében, legalább két féléves - előkészítő tanulmányokat folytatott és e tanulmányok zárásaként eredményes záróvizsgát tett személyek, valamint a miniszter döntése alapján a felsőoktatási intézmény által szervezett előkészítő képzésben eredményesen részt vett hátrányos helyzetű személyek felvételi összpontszáma 500 pont. Ezeknek a személyeknek a köréről a miniszter által meghatározott szervezet tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket.

(3) Fel kell venni költségtérítéses képzésre azt, aki megfelel a felvételi követelményeknek, és akit a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján gazdálkodó szervezet megjelöl - feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény az adott szakot indítja.

Előnyben részesítés[98]

22. §[99]

(1) A hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 20 többletpontra jogosult.

(2) A halmozottan hátrányos helyzetű jelentkező mindenjelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult.

(3) A fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult.

(4) Az a jelentkező, aki a jelentkezési határidő és a felvételi döntés közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult.

(5) Az (1)-(4) bekezdések szerinti jogosultságot (a kedvezményre jogosító feltételek meglétét) a 12. § (3) bekezdésében meghatározott határidőig kell igazolni.

23. §[100]

Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot.

Pontszámítás a felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén[101]

24. §[102]

(1)[103] A felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén a 14-23. §-ban foglalt rendelkezéseket a jelen §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét az alábbiak szerint kiszámított felvételi pontszámmal kell értékelni:[104]

a) a tanulmányi pontok kétszerezésével, vagy

b) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy

c) az érettségi pontok kétszerezésével, mindhárom esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával.

(3) A (2) bekezdés szerinti három számítási módszer közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.

(4)[105] A felsőoktatási szakképzésre jelentkezők érettségi pontját - ha a felsőoktatási intézmény a 6. § (1) bekezdése alapján másként nem rendelkezik - az érettségi bizonyítványában, illetve a tanúsítványaiban szereplő érettségi vizsgatárgyak közül a két legjobbnak a százalékos eredménye alapján kell megállapítani.

(5)[106] Felsőoktatási szakképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 140 pontot.

A besorolási döntés[107]

25. §[108]

(1)[109] A Hivatal a besorolási döntést

a)[110] a keresztféléves felvételi eljárás esetén legkésőbb a képzés indítása szerinti év január 25. napjáig,

b) az általános felvételi eljárás esetén legkésőbb a képzés indítása szerinti év augusztus 1. napjáig

hozza meg. A besorolási döntés időpontját a Hivatal állapítja meg.

(2) Besorolási döntéskor arról születik döntés, hogy a jelentkező felvehető-e bármely általa a felvételi kérelmében megjelölt képzésre és ha igen, melyikre. Egyazon felvételi eljárásban a jelentkező csak egy helyre sorolható be.

(3)[111] A Hivatal a besorolásról a felsőoktatási szakképzésre, az alapképzésre és az egységes, osztatlan képzésre a jelentkező felvételéről képzési áganként vagy szakonként (önálló szakképzettséget adó szakirányonként) egységes - a mesterképzésre jelentkezők esetében intézményi -rangsor alapján dönt. A felsőoktatási szakképzéseket a besorolási döntések során egy képzési ágként kell kezelni.

(4) A jelentkezők rangsorba állításakor figyelembe kell venni

a) a 10. § (2) bekezdés b) pontja alapján a jelentkező által meghatározott jelentkezési sorrendet, beleértve a mesterképzésre benyújtott jelentkezést is,

b) az 5. § (1) bekezdése szerint közzétett létszámot,

c) a működési engedélyben szereplő intézményi kapa-citást,

d) a Kormány által az adott évre meghatározott, országosan felvehető államilag támogatott hallgatók létszámkeretét,

e) a képzési áganként, szakonként vagy önálló szakképzettséget eredményező szakirányonként az előző három évben átlagosan felvett hallgatói létszám összlétszámon belüli arányát, azzal, hogy attól legfeljebb 10%-kal lehet eltérni,

f) a művészeti és művészetközvetítő képzési területek esetén művészeti áganként az egyes intézményekbe az előző három évben átlagosan felvett hallgatói létszámot, azzal, hogy attól legfeljebb 10%-kal lehet eltérni,

g) a felsőoktatási intézménybe az előző három évben költségtérítéses képzésre felvett hallgatók arányának átlagát, azzal, hogy attól legfeljebb 10%-kal lehet eltérni,

h) a felsőoktatási intézmény számára a miniszter által pályázat keretében képzési területenként és munkarendenként megállapított államilag támogatott mesterképzési létszámot.

(5) A jelentkezőkről egységes rangsorolás alapján ponthatár alkalmazásával kell dönteni. Az adott képzésre ponthatár alatti eredménnyel senki nem sorolható be, azt, aki a ponthatárt elérte vagy meghaladta, kötelező besorolni.

25/A. §[112]

(1) A besorolási döntés előkészítésében a Hivatal és a felsőoktatási intézmények vesznek részt.

(2) A besorolási döntés előkészítéseként a Hivatal - a rendelkezésre álló adatok alapján - tervezetet készít az egyes képzések ponthatárára.

(3) A javaslat alapján a felsőoktatási intézmények - az 5. § (1) bekezdése szerint meghatározott felvehető létszámra figyelemmel - kezdeményezhetik

a) az egyes képzésekre a Tájékoztatóban közzétett legmagasabb keretszám növelését;

b) az egyes képzésekre a Tájékoztatóban közzétett legalacsonyabb keretszám csökkentését.

(4) A felsőoktatási intézmények döntései alapján a Hivatal újabb tervezetet készít.

(5) A (3)-(4) bekezdésben leírtakat az adott évben felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeret legteljesebb kitöltéséig, illetve a besorolási döntés napjáig kell ismételni.

(6) A felsőoktatási intézmények a (2) bekezdésben meghatározott javaslat elkészítésének a Hivatal által meghatározott időpontjáig kötelesek továbbítani az Oktatási Hivatalnak a jelentkezők általuk meghatározott eredményeit.

(7) A felsőoktatási intézmények számára a (2) bekezdésbenmeghatározottjavaslat elkészítésétől kezdve folyamatosan biztosítani kell az egyes képzéseikre jelentkezőkről a jelentkezési sorszámok és a felvételi pontszámok szerinti létszámot megmutató statisztikát.

25/B. §[113]

(1)[114] A Hivatal a besorolásról szóló döntését a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény előírásai szerinti határozatban közli a jelentkezővel.

(2) A határozat indokolásának tartalmaznia kell a jelentkező valamennyi jelentkezésére vonatkozó pontszámítást.

(3) A Hivatal a besorolásról szóló döntést eljuttatja az érintett felsőoktatási intézményeknek is.

(4)[115] A Hivatal besorolási döntés iránti eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény központi államigazgatási szerv vezetőjének az első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése nem alkalmazható.

A felvételi döntés[116]

26. §

(1)[117] A felsőoktatási intézmény a felvételről szóló döntését határozatban

a) a keresztféléves felvételi eljárásban a besorolási döntés időpontját követő nyolc napon belül

b) az általános felvételi eljárásban augusztus 1-jéig írásban közli a jelentkezővel. A felsőoktatási intézmény azt a jelentkezőt veszi fel, aki hozzá lett besorolva.

(2) A határozatnak tartalmaznia kell

a) a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosítóját,

b) a jelentkező által választott szak pontos megnevezését,

c)[118] a jelentkező nevét, lakóhelyét, esetleges oktatási azonosítóját,

d)[119]

e) az igénybe vehető jogorvoslat lehetőségére vonatkozó tájékoztatást,

f) a hallgatói jogviszony létesítésére szóló felhívást, illetve a beiratkozás elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetést,

g) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a felsőoktatási intézmény a döntést hozta,

h) a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés kiadmá-nyozójának nevét, hivatali beosztását.

(3) A határozat tartalmazhatja

a) a hallgatói jogviszony létesítésére vonatkozó további információkat,

b) a nem magyar állampolgárságú jelentkezők számára az előkészítő évfolyamra történő felvétel felajánlását.

Elektronikus ügyintézés a felvételi eljárás során

27. §

(1) A jelentkezők a felvételi eljárás során tett egyes cselekményeket elektronikusan is végezhetik.

(2)[120] Az elektronikus ügyintézést támogató információs rendszer létrehozásáról és üzemeltetéséről az Educatio Kht. gondoskodik oly módon, hogy a rendszerben elvégzett minden egyes műveletre - különösen az adatok módosítására - vonatkozóan ellenőrizhető legyen a művelet elvégzésének időpontja és megállapítható legyen a műveletet végző személye.

(3)[121] Az Educatio Kft. teljes körű tájékoztatást ad a jelentkezők és a felsőoktatási intézmények számára az elektronikus ügyintézés feltételeiről, módjáról, illetve teljes körű útmutatást ad a rendszer szolgáltatásairól, funkcióiról, használatáról.

28. §

(1)[122] A felsőoktatási intézmények a Tájékoztató összeállításához szükséges adatszolgáltatást és a felvételi eljárás teljes folyamatát az Educatio Kft. által rendelkezésre bocsátott elektronikus rendszeren keresztül intézik.

(2) Az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges feladatokat a felsőoktatási intézmény vezetője vagy általa erre feljogosított személy végzi.

29. §

(1)[123] A Hivatal a jelentkezők központi nyilvántartását elektronikus formában hozza létre és vezeti.

(2) A felsőoktatási intézmények a jelentkezők adataiban bekövetkezett, hozzájuk bejelentett változásokat kötelesek haladéktalanul regisztrálni.

(3)[124] A 14-16. §-ban, valamint a 18. §-ban meghatározott adatokat a Hivatal - a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok keretei között - a közoktatási intézménytől, a közoktatási információs rendszerből elektronikusan szerzi be. Az így beszerzett adatok valódiságáért az azt szolgáltató szerv felel.

Fogyatékossággal élőkre vonatkozó rendelkezések

30. §

(1)[125] A felvételi eljárás lebonyolítása során a Hivatal és a felsőoktatási intézmények kötelesek biztosítani a fogyatékossággal élő jelentkező számára a felvételi eljárásban való részvétel feltételeit.

(2) A fogyatékossággal élő jelentkezőt a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a közoktatásról szóló jogszabályok alapján megillették.

(3) Amennyiben a felsőoktatási intézmény a felvétel feltételéül egészségügyi, pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági követelményt határoz meg, a fogyatékossággal élő jelentkezőt a felsőoktatási intézmény szabályzata szerint illethetik meg kedvezmények, illetve felmentések.

(4) Az (1)-(3) bekezdések alapján nyújtott kedvezménynek vagy mentesítésnek a fogyatékosság jellegéhez kell igazodnia, és nem vezethet a felvételhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli teljes felmentéshez.

MESTERKÉPZÉS

31. §

(1) A miniszter a felvétel esedékességét megelőző év szeptember 15-éig határozza meg azokat a pályázati feltételeket, amelyek alapján a felsőoktatási intézmények államilag támogatott helyeket igényelhetnek mesterképzésre.

(2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot legkésőbb október 1-jéig meghirdeti és a pályázat közzétételétől számított egy hónapon belül határoz arról, hogy az egyes felsőoktatási intézmények képzési területenként hány államilag támogatott helyet hirdethetnek meg mesterképzésre a Tájékoztatóban.

(3) A mesterképzést hirdető intézmények, illetve a mesterképzésrejelentkezők tekintetében a 3-30. §-okat a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4)[126] Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot a Hivatal bonyolítja le. Ennek keretében

a) közzéteszi a pályázati felhívást;

b) meghatározza és biztosítja a felsőoktatási intézmények részére a pályázati adatlapokat;

c) fogadja és összegyűjti a felsőoktatási intézmények pályázatait;

d) összesíti a felsőoktatási intézmények pályázatait;

e) javaslatot tesz az elbírálásra.

Tájékoztatás

32. §

(1) A Tájékoztatóban közzé kell tenni az államilag támogatott mesterképzésre felvehető hallgatói létszám - miniszter által meghatározott - intézmények közötti elosztását.

(2) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett mesterszakokra vonatkozóan tartalmazza

a) azon alapszakokon szerzett alapfokozatok, illetve korábbi végzettségek és szakképzettségek megjelölését, amelyeket az intézmény a mesterszakra történő jelentkezés, illetve felvétel feltételéül meghatároz,

b)[127] a felvehető keretszámot,

c) az alapképzésben, mesterképzésben, illetve a korábbi egyetemi vagy főiskolai képzésben nyújtott teljesítmény értékelésének módját, elveit,

d) a tanári mesterszakra történő jelentkezés, illetve felvétel speciális szabályait,

e) az intézmény szabályzatában meghatározott felvételi feltételek, követelmények körét, ezek figyelembevételének módját, feltételeit.

Felvételi eljárások, felvételi kérelem, nyilvántartás

33. §[128]

A jelentkezők rangsorolása

34. §[129]

A felsőoktatási intézmény a mesterképzésre jelentkezők rangsorolásakor a felsőoktatási törvény 40. § (7) bekezdése szerint jár el.

Pontszámítás a mesterképzésben

35. §[130]

(1) A 14-16. §, 18-21. §, 23-24. §-ban foglaltak a mesterképzésre történő jelentkezésre nem alkalmazhatók.

(2) A jelentkező teljesítményét pontozásos rendszerben kell értékelni a felvételi teljesítményért és a többletteljesítményért kapható maximális pontszám meghatározásával, melyek összege legfeljebb 100 pont.

(3)[131] A többletteljesítményekért adható többletpontok jogcímeit, mértékét, megállapításának rendjét, az intézmény a szabályzatában határozza meg azzal, hogy az előnyben részesítendők többletpontja nem lehet több 10 pontnál, és nem lehet kevesebb 1 pontnál.

(4) A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg.

(5) A művészeti, művészetközvetítő és sporttudományi képzési területre jelentkezők esetében a jelentkezők teljesítményét kizárólag a gyakorlati vizsga alapján is meg lehet állapítani.

A felvételi döntés

36. §

(1)[132] A 25. §-t az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a Hivatal a mesterképzésre jelentkező besorolásáról szakonként egységes intézményi rangsorolás alapján dönt,

b) mesterképzés esetén a Hivatal köteles figyelembe venni a miniszter által meghatározott, az adott intézménybe felvehető államilag támogatott hallgatók létszámkeretét.

(2) Amennyiben a jelentkező adott bejelentkezési lapot a 25. § (3) bekezdésében meghatározott képzésekre is, a felvételi döntés során azok sorrendjét is figyelembe kell venni.

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

37. §

(1) A miniszter a képzés indítását megelőző év szeptember 15-éig határozza meg azokat a pályázati feltételeket, melyek alapján a felsőoktatási intézmények államilag támogatott helyeket igényelhetnek szakirányú továbbképzésre.

(2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot legkésőbb október 1-jéig meghirdeti és a pályázat közzétételét követő egy hónapon belül határoz arról, hogy az egyes felsőoktatási intézmények képzési területenként hány államilag támogatott helyet hirdethetnek meg szakirányú továbbképzésre a Tájékoztatóban.

(3) A szakirányú továbbképzést hirdető intézmények, illetve a szakirányú továbbképzésre jelentkezők tekintetében a 3-30. §-okat a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Tájékoztatás

38. §

(1) A 3-7. §-ban foglaltak szerinti adatszolgáltatás határideje szakirányú továbbképzések tekintetében a képzés indításának időpontját megelőző év szeptember 15. napja.

(2)[133] A szakirányú továbbképzésekre vonatkozó Tájékoztatót a Hivatal a képzés indítását megelőző év december 15. napjáig jelenteti meg.

Felvételi eljárások, felvételi kérelem, nyilvántartás

39. §

(1) A szakirányú továbbképzésre történő jelentkezés határidejét, módját a felsőoktatási intézmény határozza meg.

(2)[134] A felsőoktatási intézmény az elindított képzésekről és a felvettekről a Hivatalnak az általa meghatározott formában statisztikai adatot szolgáltat.

A jelentkezők rangsorolása, a felvételi döntés

40. §

(1) A szakirányú továbbképzésre jelentkezők eredményeinek összesítését, a jelentkezők rangsorolását a felsőoktatási intézmény végzi el.

(2) A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg.

DOKTORI KÉPZÉS

41. §

(1) A miniszter a felvétel esedékességét megelőző év szeptember 15-éig határozza meg - az Országos Doktori Tanács véleményét kikérve - azokat a pályázati feltételeket, melyek alapján a felsőoktatási intézmények államilag támogatott helyeket igényelhetnek doktori képzésre.

(2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot legkésőbb október 1-jéig meghirdeti és a pályázat közzétételétől számított egy hónapon belül határoz arról, hogy az egyes felsőoktatási intézmények tudományterületenként, illetve művészeti áganként hány államilag támogatott helyet hirdethetnek meg doktori képzésre a Tájékoztatóban.

(3) A doktori képzést hirdető intézmények, illetve a doktori képzésre jelentkezők tekintetében a 3-30. §-okat a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4)[135] Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot a Hivatal bonyolítja le. Ennek keretében

a) közzéteszi a pályázati felhívást;

b) meghatározza és biztosítja a felsőoktatási intézmények részére a pályázati adatlapokat;

c) fogadja és összegyűjti a felsőoktatási intézmények pályázatait;

d) összesíti a felsőoktatási intézmények pályázatait;

e) javaslatot tesz az elbírálásra.

Tájékoztatás

42. §

(1) A 3-7. §-ban foglaltak szerinti adatszolgáltatás határideje doktori képzések tekintetében a képzés indításának időpontját megelőző év szeptember 15. napja.

(2)[136] A doktori képzésekre vonatkozó Tájékoztatót a Hivatal december 15. napjáig jelenteti meg.

(3) A Tájékoztatóban közzé kell tenni az államilag támogatott doktori képzésre felvehető hallgatói létszám - miniszter által meghatározott - intézmények közötti elosztását.

(4) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett doktori programokra vonatkozóan tartalmazza

a) azon mester szakon szerzett szakképzettségek, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben meghatározott egyetemi szintű szakképzettségek megjelölését, amelyeket az adott intézmény a doktori programra történő jelentkezés, illetve felvétel feltételéül meghatároz,

b) az államilag támogatott és a költségtérítéses formában felvehető keretszámot,

c) a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott felvételi feltételek, követelmények körét, ezek figyelembevételének módját, feltételeit.

Felvételi eljárások, felvételi kérelem, nyilvántartás

43. §

(1) A doktori képzésre történő jelentkezés határidejét, módját a felsőoktatási intézmény szabályzata határozza meg.

(2)[137] A felsőoktatási intézmény az elindított képzésekről és a felvertekről a Hivatalnak az általa meghatározott formában statisztikai adatot szolgáltat.

A jelentkezők rangsorolása, a felvételi döntés

44. §

(1) A doktori képzésre jelentkezők eredményeinek összesítését, a jelentkezők rangsorolását a felsőoktatási intézmény köteles elvégezni.

(2) A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg.

ELJÁRÁSI DÍJAK

45. §

(1) A felvételi eljárás során a jelentkezőnek alapdíjat, kiegészítő díjat, - valamint amennyiben az intézmény szabályzata így rendelkezik - intézményi eljárási díjat, külön eljárási díjat kell fizetnie.

(2)[138] Felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, osztatlan, egységes képzésre és mesterképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkezőknek felvételi eljárási alapdíjat kell fizetniük, amelynek összege 9000 forint. A felvételi eljárás alapdíja egyidejűleg három képzésre irányuló felvételi kérelem benyújtására jogosít.

(3)[139] A befizetett alapdíjból képzésenként 1000-1000 forint illeti meg azokat a felsőoktatási intézményeket, ahová a jelentkező kérelme szerint jelentkezik.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott három képzésre irányuló jelentkezést követő minden újabb jelentkezésért további 2000-2000 forint kiegészítő díjat kell fizetni, amelyből képzésenként 1000-1000 forint az érintett felsőoktatási intézményt illeti.

(5) Szakirányú továbbképzésre és doktori képzésre történő jelentkezés esetén a felsőoktatási intézmény intézményi eljárási díjat határozhat meg azzal, hogy ennek mértéke jelentkezésenként legfeljebb 9000 forint lehet.

(6)[140] Gyakorlati, egészségügyi alkalmassági, pályaalkalmassági és nyelvi alkalmassági vizsga, valamint a mesterképzésben szervezett felvételi vizsga esetén a felsőoktatási intézmény a vizsga megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos költségei fedezésére külön eljárási díjat határozhat meg azzal, hogy annak mértéke jelentkezésenként legfeljebb 4000 forint lehet.

(7)[141] A felvételi eljárás alapdíját és a kiegészítő díjat a Hivatalhoz, az intézményi díjat és a külön eljárási díjat az azt megállapító felsőoktatási intézményhez kell befizetni.

(8)[142] A (4) bekezdés alapján az intézményeket illető részt a Hivatal két részletben utalja át az intézményeknek. Az őket illető rész 75%-át a 12. § (2) bekezdés a) pontban megállapított határidőt követő 60 napon belül, a fennmaradó részt a jogorvoslati eljárások lezárását követő 30 napon belül.

(9) Az (l)-(8) bekezdésben meghatározott díjak befizetésének módját, a nyugtaadás szabályait, a visszaigénylés szabályait a Tájékoztatóban közzé kell tenni.

(10) A felvételi eljárás alap- és kiegészítő díja biztosítja a felvételi eljárásokkal összefüggő állami és intézményi feladatok ellátásának, valamint a felvételi eljárásokat támogató szolgáltatások megszervezésének anyagi fedezetét.

(11)[143] A 8. § (3) bekezdésében szabályozott pótfelvételi eljárás során 5000 forint eljárási alapdíjat kell fizetni. A pótfelvételi eljárási díjból 1000 forint azt a felsőoktatási intézményt illeti, ahová a jelentkező jelentkezik.

(12) A kizárólag külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésre történő jelentkezés esetén a felsőoktatási intézmény intézményi eljárási díjat határozhat meg azzal, hogy ennek mértéke jelentkezésenként legfeljebb 9000 forint lehet. A díjat a felsőoktatási intézmény részére kell befizetni és teljes egészében a felsőoktatási intézményt illeti meg.

(13)[144] A jelentkező a jelentkezési lappal együttesen benyújtott kérelmére, a jogosultság igazolása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a költségmentességre vonatkozó szabályai szerint[145]

a) a hátrányos helyzetű jelentkező a (2) bekezdésben meghatározott díj 50%-ának,

b) a halmozottan hátrányos helyzetű hallgató a (2) bekezdésben meghatározott díj 100%-ának

megfelelő összegű díjkedvezményben részesül.[146]

(14)[147] A (2)-(6) bekezdések alkalmazása során ugyanazon képzés államilag támogatott és költségtérítéses formája egy jelentkezésnek minősül.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46. §

(1) Ez a rendelet- a (3)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - 2006. december 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit első alkalommal a 2007 szeptemberében induló képzésekre kell alkalmazni.

(2)[148] A 15. § (1) bekezdése alkalmazása szempontjából természettudományos tantárgy a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz (földünk és környezetünk), a természettudomány tantárgyak.

(3)[149] Amennyiben a középiskola pedagógiai programjában a (2) bekezdésben megnevezett tantárgy közül nincs kettő, amelyet a tanulóknak legalább egy, vagy nincs egy, amelyet a tanulóknak legalább kettő tanéven keresztül tanulniuk kell, a középiskolának az Oktatási Hivatalnál kérelmeznie kell annak megállapítását, hogy a pedagógiai programjában és helyi tantervében szereplő tantárgyaknak a középiskola által kiállított bizonyítványokban szerepelő eredményei közül melyek azok, amelyek a 15. § (1) bekezdése a) pontja alkalmazása szempontjából természettudományos tantárgyakból elért eredményeknek minősülnek.

(4)[150] A középiskola - pedagógiai programját és helyi tantervét tartalmazó - kérelmére hatósági eljárás keretében az Oktatási Hivatal elnöke azt vizsgálja, hogy a pedagógiai programban és a helyi tantervben szereplő tantárgyak közül melyek azok, amelyek a Nemzeti alaptanterv szerinti az "Ember a természetben" és a "Földünk és környezetünk" műveltségi területek fejlesztési feladatainak teljesítését szolgálják. Az Oktatási Hivatal elnöke határozatában megjelöli a középiskola pedagógiai programjában és helyi tantervében szereplő azon tárgyakat, amelyeknek a középiskola által kiállított bizonyítványokban szereplő eredményei a 15. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazása szempontjából természettudományos tantárgyakból elért eredménynek minősülnek. A határozat a középiskola által az adott naptári évben kiállított bizonyítványokban szereplő tantárgyak eredményeire vonatkozik.

47. §[151]

E rendeletnek a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 117/2010. (IV. 16.) Korm. rendelettel módosított 14. § (3) bekezdés c) pontjában és (4) bekezdésében, valamint 18. § (2) bekezdésében és 23. §-ában foglaltakat első alkalommal a 2012. évi keresztféléves felvételi eljárás során kell alkalmazni.

48. §[152]

E rendeletnek a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet, valamint az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 12/2012. (II. 14.) Korm. rendelet

a) 1. § (2) bekezdésével módosított 8. § (1) bekezdés b) pontját első alkalommal a 2013. évi,

b) 2. §-ával módosított 11. § (4) bekezdését első alkalommal a 2012. évi

általános felvételi eljárás során kell alkalmazni.

49. §[153]

E rendeletnek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről szóló 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 13-15. §-ával és 18. § f) pontjával megállapított 20. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontját, g)-h) pontját és (3) bekezdését, 21. § (2) bekezdését és 46. § (2) bekezdését első alkalommal a 2013. évi keresztféléves felvételi eljárás során kell alkalmazni.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelethez[154]

Azon alapképzési szakok és egységes, osztatlan mesterképzési szakok felsorolása, amelyek esetében a felsőoktatási intézmények egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket írhatnak elő, illetve gyakorlati vizsgát szervezhetnek

I. Egészségügyi vizsgálat írható elő a következő szakokon:

Agrár képzési terület: állatorvosi;

_[155]

Műszaki képzési terület: had- és biztonságtechnikai mérnöki;

Művészeti képzési terület: minden szakon;

Művészetközvetítő képzési terület: minden szakon;

Közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület: a rendészeti, a nemzetbiztonsági és a katonai képzési ágak minden szakján;[156]

Orvos és egészségtudományi képzési terület: minden szakon;

Pedagógusképzés képzési terület: minden szakon;

Sporttudományi képzési terület: minden szakon.

Társadalomtudomány képzési terület: szociális munka és szociálpedagógia szakokon.[157]

II. Pályaalkalmassági vizsgálat tartható a következő szakokon:

Agrár képzési terület: tájrendező és kertépítő mérnöki;

_[158]

Műszaki képzési terület: építőmérnöki, építész, építészmérnöki, ipari termék és formatervezői, had- és biztonságtechnikai mérnöki;

Művészeti képzési terület: minden szakon;

Művészetközvetítő képzési terület: minden szakon;

Közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület: a rendészeti, a nemzetbiztonsági és a katonai képzési ágak minden szakján;[159]

Pedagógusképzés: minden szakon;

Sporttudományi képzési terület: minden szakon.

III. Gyakorlati vizsga tartható a következő szakokon:

Művészeti képzési terület: minden szakon;

Művészetközvetítő képzési terület: minden szakon.

Orvos- és egészségtudomány képzési terület: minden szakon.[160]

2. számú melléklet a 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelethez[161]

Szakirányú továbbtanulás meghatározása felvételi pontszámítás szempontjából

Szakirányú továbbtanulásnak minősülő képzési területek, szakok az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet és az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet szerinti szakmacsoportok esetében

Szakirányú továbbtanulásnak megfelelő képzési területek, szakok az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet szerinti szakképesítések/elágazások esetében

3. számú melléklet a 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelethez[171]

A felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgyak

a) a kötelező érettségi vizsgatárgyak

- magyar nyelv és irodalom

- nemzetiségi nyelv és irodalom

- nemzetiségi nyelv

- magyar nyelven, illetve a nemzetiségi és két tanítási nyelvű iskolákban a tanítás nyelvén letett történelem

- magyar nyelven, illetve a nemzetiségi és két tanítási nyelvű iskolákban a tanítás nyelvén letett matematika

- az élő idegen nyelv vizsgatárgy esetében az angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol nyelvekből, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 42. §-a szerinti kisebbségek által használt nyelvként elismert nyelvből tett vizsga, amennyiben az adott idegen nyelvből az érettségi vizsga szabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése alapján érettségi vizsga tehető;[172]

b) a választható közismereti vizsgatárgyak közül a magyar nyelven, a nemzetiségi és két tanítási nyelvű iskolákban a tanítás nyelvén letett

- fizika

- kémia

- biológia

- földrajz

- informatika

- testnevelés

- természettudomány

- társadalomismeret

- belügyi rendészeti ismeretek

- katonai alapismeretek[173]

- gazdasági ismeretek

- latin nyelv;[174]

c) a választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak magyar nyelvű vizsgáztatás esetén

- egészségügyi alapismeretek

- elektronikai alapismeretek

- építészeti és építési alapismeretek

- gépészeti alapismeretek

- informatikai alapismeretek

- környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek

- közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan), közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan)[175]

- kereskedelmi és marketing alapismeretek[176]

- közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika), közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel)[177]

- mezőgazdasági alapismeretek

- oktatási alapismeretek

- vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek[178]