256/2005. (XII. 7.) Korm. rendelet

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet és az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról szóló 105/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) Ha a vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik, az érettségi vizsgán a következő vizsgatárgyakból kötelező vizsgát tenni:]

"b) anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevőknek az idegen nyelv helyett,"

2. §

Az R. 9. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Ismétlő érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány kiadása után iskolai felvételi kérelem elbírálásához vagy más okból egyes vizsgatárgyból a korábban sikeresen letett érettségi vizsga azonos szinten, illetve az emelt szintű vizsga középszinten történő megismétlése. Az érettségi bizonyítvány kiadása után letett kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsga eredménye alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg [a továbbiakban az (1)-(9) bekezdésben szabályozott vizsgák együtt: érettségi vizsga.]"

3. §

(1) Az R. 11. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A vizsgaidőszakok - a vizsga szintjétől függetlenül - a következők:]

"a) május-június hónapi valamennyi középiskola és az országos vizsgaközpont részére a rendes, az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére,

b) október-november hónapi az országos vizsgaközpont és a kijelölt középiskolák részére a rendes, az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére."

(2) Az R. 11. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A középszintű szóbeli vizsgák napjait - az (5) bekezdésben meghatározott időszakon belül - a vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője (a továbbiakban: igazgató), az emelt szintű szóbeli vizsgák napjait az országos vizsgaközpont állapítja meg. Az igazgató a középszintű szóbeli vizsgák napjait az országos vizsgaközpont egyetértésével állapítja meg.

(7) A középszintű szóbeli vizsgák napját az igazgató bejelenti a középiskola fenntartójának, továbbá ha az érettségit kisebbségi oktatásban szervezik meg és az iskola fenntartója nem kisebbségi önkormányzat, a közoktatásról szóló törvény 102. §-ának (10) bekezdése alapján illetékes kisebbségi önkormányzatnak (a továbbiakban: illetékes kisebbségi önkormányzat) ."

4. §

(1) Az R. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a tantárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Ez alól a feltétel alól mentesülnek azok a tanulók, akik az e rendelet 41. § (5) bekezdése szerint tanulmányi versenyeredményükkel teljesítették az adott vizsgatárgy vizsgakövetelményeit. Az érettségi bizonyítvány megszerzése, illetve a tanulói jogviszony megszűnése utáni érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból - idegen nyelv esetén a Magyar Köztársaság területén középiskolában oktatott tantárgyból - tehető érettségi vizsga."

(2) Az R. 12. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Érettségi vizsgára lehet jelentkezni

a) tanulói jogviszony, vendégtanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abban a középiskolában, amellyel a tanulói, vendégtanulói jogviszony fennáll, illetve, ha a középiskola nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában,

b) tanulói jogviszony, vendégtanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése után abban a középiskolában, amellyel a tanulói, vendégtanulói jogviszony fennáll, illetve, ha a középiskola nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában vagy az országos vizsgaközpontban,

c) a tanulói jogviszony, vendégtanulói jogviszony megszűnését követően bármelyik, az adott vizsgatárgyból vizsgát szervező, vizsgabizottságot működtető intézményben."

(3) Az R. 12. §-a (6) bekezdésének c) pontját követő befejező rendelkezések helyébe a következő rendelkezés lép:

[A jelentkezési lapot...

c) október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-ig]

"lehet benyújtani a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójához. A jelentkezési lapon a kötelező vizsgatárgyak mellett fel kell tüntetni a kötelezően és a szabadon választható vizsgatárgyakat, a vizsga szintjét, valamint a vizsga e rendelet 9. §-ának (1) bekezdése szerinti fajtáját. A vizsgára jelentkezőnek fel kell tüntetnie azt is, ha a vizsgatárgyból nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén vagy célnyelven kíván vizsgázni, illetve élni kíván a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdésében meghatározott jogával. Ha a tanuló a szintemelő vizsgát a rendes érettségi évének február-márciusi vizsgaidőszakában teljesíti, április 1-jéig módosíthatja az adott vizsgatárgyból február 15-éig leadott érettségi jelentkezésének vizsgaszintjét. Az iskola ez alapján az esetleges tételigény módosulásról azonnal értesíti az országos vizsgaközpontot."

(4) Az R. 12. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (8)-(12) bekezdés számozása (9)-(13) bekezdésre változik:

"(8) Az országos vizsgaközponthoz a jelentkezési lapot postai úton tértivevényes küldeményben is be lehet nyújtani. A jelentkezési laphoz a mellékleteket - a személyi igazolvány kivételével - másolatban csatolni kell. Ha a szükséges mellékleteket a jelentkezési laphoz nem csatolják, az országos vizsgaközpont felhívásának kézhezvételétől számított öt munkanapon belül a hiányt pótolni kell. A hiánypótlás elmulasztása esetén a jelentkezés érvénytelen."

(5) Az R. 12. §-ának új számozás szerinti (9) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Az elfogadott jelentkezést - ha e rendelet másként nem rendelkezik - visszavonni, illetve megváltoztatni nem lehet."

(6) Az R. 12. §-a a következő (14)-(16) bekezdésekkel egészül ki:

"(14) Ha a jelentkező az adott vizsgatárgyból az érettségi vizsgát azért nem kezdheti meg, mert nem teljesítette a vizsgára bocsátás feltételeit, a jelentkezését törölni kell.

(15) A tanuló kérelmére a rendes érettségi vizsgáját előrehozott érettségi vizsgára kell változtatni, ha rendes érettségi vizsgára jelentkezett, azonban nem tudta befejezni a középiskola utolsó évfolyamán a tanulmányait.

(16) Előrehozott érettségi vizsgára kizárólag az országos vizsgaközpontban jelentkezhet az is, aki a kérelem benyújtásának időpontjában külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola utolsó évfolyamán folytatja tanulmányait. A vizsgára bocsátáskor nem kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, azonban a sikeres érettségi vizsgáról kiállított tanúsítvány csak a középiskolai végzettséget tanúsító okirattal együtt alkalmazható."

5. §

Az R. 13. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A vizsgabizottság ügyviteli tevékenységét a vizsgabizottság jegyzője végzi. A vizsgabizottság jegyzőjének feladatait középiskolában a nevelőtestület bármely tagja, a gazdasági vezető, az iskolatitkár vagy az iskola legalább középfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottja láthatja el. A vizsgaközpontban a vizsgabizottság jegyzőjének feladataival az bízható meg, aki legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A vizsgabizottság jegyzőjének feladata különösen: vezeti az értekezletek jegyzőkönyveit, elkészíti azok mellékleteit, a vizsgázók törzslapjait, megírja az érettségi vizsga bizonyítványait, ellátja a vizsgával kapcsolatos egyéb ügyviteli teendőket, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait. Jegyzői feladatokkal vizsgáztató tanár is megbízható, amennyiben a vizsga lebonyolítása során mindkét funkciót maradéktalanul el tudja látni. A jegyző - amennyiben nem vizsgáztató tanár - nem tagja a vizsgabizottságnak."

6. §

Az R. 17/A. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[17/A. § (1) Ha a vizsgatárgyból az érettségi vizsgát emelt szinten szervezik meg:]

"c) a tantárgyi bizottság ügyviteli feladatait az elnök látja el."

7. §

Az R. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli központi feladatlapjait, továbbá a feladatok megoldásához szükséges segédanyagokat (a továbbiakban a feladatlap és a segédanyag együtt: feladatlap) és a javítási, értékelési útmutatókat az országos vizsgaközpont készítteti el. A szakmai előkészítő vizsgatárgyak esetén az írásbeli központi feladatlapokat és útmutatókat a Nemzeti Szakképzési Intézet készítteti el és adja át az országos vizsgaközpontnak."

8. §

Az R. a következő 18/A. és 18/B. §-okkal egészül ki:

"18/A. § (1) A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli feladatlapjait és javítási, értékelési útmutatóit tételkészítő bizottságok készítik el. A tételkészítő bizottságokat vizsgatárgyanként kell megszervezni.

(2) A tételkészítő bizottság tagjait az országos vizsgaközpont, illetve a Nemzeti Szakképzési Intézet vezetője, elnökét az oktatási miniszter, illetve a szakképesítésért felelős miniszter kéri fel.

(3) A tételkészítő bizottság feladatait az országos vizsgaközpont, illetve a Nemzeti Szakképzési Intézet vezetője határozza meg.

(4) A tételkészítő bizottság az elnök irányításával működik. Az elnök felelős a feladatlapok, javítási és értékelési útmutatók szakszerű elkészítéséért, továbbá azért, hogy azok megfeleljenek a központi vizsgakövetelményeknek.

(5) Ha a feladatlapok, valamint a javítási, értékelési útmutatók megfelelnek a (4) bekezdésben meghatározottaknak, az országos vizsgaközpont, illetve a Nemzeti Szakképzési Intézet vezetője átveszi azokat a tételkészítő bizottság elnökétől.

(6) Az akkreditált vizsgatárgy középszintű írásbeli tételeit és javítási, értékelési útmutatóit - az akkreditációs eljárásban jóváhagyott vizsgakövetelmények szerint - a vizsgát szervező középiskola készíti el, és annak nevelőtestülete fogadja el az írásbeli központi vizsgatételek átadásának napjáig.

18/B. § (1) Az egyes vizsgaidőszakokban az egyes vizsgatárgyak vizsgáihoz több feladatlapnak kell rendelkezésre állnia.

(2) Az országos vizsgaközpont vezetője az Oktatási Minisztérium vezető beosztású képviselőjének jelenlétében sorsolás útján választja ki, hogy a rendelkezésre álló feladatlapok közül melyek kerülnek felhasználásra az adott vizsgaidőszakban.

(3) Az országos vizsgaközpont vezetője megszervezi a feladatlapok sokszorosítását, csomagolását és szállítását.

(4) Az országos vizsgaközpont vezetője a feladatlapokat - fenntartóra tekintet nélkül, a körzetközponti jegyzők közreműködésével - átadja a vizsgabizottságot működtető intézmény megbízottjának. A körzetközponti jegyzők - a vizsgaszervező intézmények számának figyelembevételével - e tevékenységükhöz kapcsolódó költségeik fedezéséhez központi támogatást kapnak.

(5) Az igazgató az írásbeli vizsgatételeket tartalmazó feladatlapokat az adott tantárgy írásbeli vizsgájának a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időpontjáig köteles elzárni oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

(6) A középiskolákhoz zárt, biztonságos csomagolásban érkező feladatlapok kibontása a csomagon megjelölt időpontban háromtagú, a nevelőtestület tagjaiból álló bizottság előtt történik. A felbontás helyét, időpontját, a csomag (sértetlen vagy sérült, felbontott) állapotát és a jelenlévők nevét jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(7) Az országos vizsgaközpont az írásbeli érettségi vizsgák szervezéséhez szükséges információkat, a javítási, értékelési útmutatókat elektronikus úton is eljuttathatja az iskolákhoz.

(8) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, s a vizsga befejezését követően, a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, kottázás, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program) . A gyakorlati vizsgán a 19. § (1) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatárgy központi vizsgakövetelménye eltérő rendelkezést nem állapít meg."

9. §

Az R. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § (1) Az írásbeli vizsgán részt vevő vizsgázókat vizsgacsoportba kell beosztani. Minden vizsgacsoportot egytől kiindulva, folyamatosan, az arab számok alkalmazásával meg kell jelölni.

(2) Az írásbeli vizsgát olyan épületrészben kell megszervezni, amelynek felügyelete megfelelő módon biztosítható. Az írásbeli vizsga időtartama alatt a vizsgázók részére elkülönített épületrészbe a vizsgázókon és a vizsgabizottság elnökén, a felügyelő tanárokon, valamint az írásbeli vizsga ellenőrzésére érkező hivatalos szervek képviselőin kívül csak az igazgató engedélyével lehet belépni. Gyakorlati vizsga és technikai berendezés igénybevételével készített írásbeli vizsga esetében az elkülönített épületrészben - amennyiben ez a vizsga biztonságos lebonyolításának érdekében szükséges - az igazgató engedélyével jelen lehet olyan személy, aki a technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős.

(3) A vizsgateremben az ülésrendet a vizsganap kezdetekor a felügyelő tanár - az előzetes csoportbeosztás alapján - úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék.

(4) A vizsganap kezdetekor az igazgató a felügyelő tanár jelenlétében mindegyik vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát. Ezt követően ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, az elkövetett szabálytalanság következményeit, majd kiosztja a feladatlapokat. A feladatlapok kiosztásakor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen.

(5) A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.

(6) A vizsgateremben és a folyosón gondoskodni kell az állandó felügyeletről. A felügyelő tanárok az igazgató által előre megállapított sorrendben, óránként váltják egymást. A felügyelő tanár feladata annak megakadályozása, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használjon, társaitól vagy más személytől segítséget vegyen igénybe.

(7) A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése szerint a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján

a) a 19. § (1) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni,

b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja,

c) engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen, vagy a szóbeli vizsgát írásban teljesítse."

10. §

(1) Az R. 21. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Valamennyi vizsgatárgy egy-egy feladatlapját az érettségi vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni."

(2) Az R. 21. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az írásbeli munka befejezése után a vizsgázó a vizsgadolgozat üresen maradt részeit, valamint a piszkozatlapokat áthúzza, a megoldást tartalmazó vizsgadolgozatot az üres feladatlapokkal, a piszkozatot tartalmazó áthúzott lapokkal együtt belehelyezi a nevével ellátott borítékba, és nyitva átadja a felügyelő tanárnak. A felügyelő tanár - a vizsgázó jelenlétében - ellenőrzi, hogy a vizsgadolgozat üresen maradt részeit és a piszkozatlapokat a vizsgázó áthúzta-e. Ezt követően a vizsgázó jelenlétében leragasztja a borítékot. A felügyelő tanár a jegyzőkönyvben feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja. A vizsgázó a boríték lezárása után távozik a vizsga részére elkülönített épületrészből."

11. §

Az R. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán vezetett jegyzőkönyveket, valamint a vizsgadolgozatokat tartalmazó borítékokat, az üres feladatlapokkal együtt a kidolgozási idő lejártával átveszi a felügyelő tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az igazgató a megoldásokat tartalmazó lezárt borítékokat - megszámlálva - elbírálásra átadja a szaktanárnak."

12. §

(1) Az R. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szaktanár a kijavított vizsgadolgozatra rávezeti az általa javasolt pontszámot, a javítás időpontját, majd aláírásával látja el, és az igazgató által meghatározott időben a borítékokkal együtt átadja az igazgató részére."

(2) Az R. 26. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az igazgató az írásbeli vizsga iratait vizsgatárgyak, valamint vizsgabizottságok szerint szétválogatja, és legalább hét nappal a szóbeli vizsga kezdő napja előtt - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - megküldi a vizsgabizottság elnökének."

(3) Az R. 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A vizsgabizottság elnökének kérésére az igazgató a (3) bekezdésben felsorolt dokumentumok vagy azok egy részének megküldése helyett megteremti annak feltételeit, hogy a vizsgabizottság elnöke a helyszínen tanulmányozhassa az érettségi vizsga dokumentumait."

13. §

Az R. 30. §-a és azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az egyes vizsgatárgyból tett emelt szintű írásbeli érettségi vizsgára vonatkozó külön szabályok

30. § (1) Ha a vizsgázó a vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tesz, a vizsgatárgyak központi vizsgakövetelmények alapján kiadott feladatlapjain elkészített vizsgadolgozatok javításáról, értékeléséről az országos vizsgaközpont gondoskodik. Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli feladatlapjainak és útmutatóinak kidolgozásába be kell vonni az érdekelt felsőoktatási szakcsoportok képviselőjét. A közreműködés rendjét az érdekeltek közösen állapítják meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:

a) a vizsgázót külön, kizárólag az emelt szintű vizsgán résztvevőkből álló vizsgacsoportba kell beosztani,

b) a feladatlapokat a felügyelő tanár - a körzetközponti jegyző közreműködésével - veszi át az országos vizsgaközpont megbízottjától, és viszi magával a vizsga helyszínére,

c) a vizsgázókat a vizsgacsoporton belül folyamatosan, az arab számokat alkalmazva sorszámmal kell ellátni, a csoport száma törve a vizsgázó sorszámával adja a vizsgázó azonosító jelét,

d) a vizsgázókról - vizsgacsoportonként - vizsgáztatási jegyzéket kell készíteni, a vizsgáztatási jegyzék tartalmazza a vizsga helyét, idejét, a vizsgatárgyat, a vizsgázó nevét, anyja nevét és születési idejét,

e) a vizsgázó azonosító jólét, továbbá egy borítékot, amelyen feltüntették az azonosító jelet, a vizsgatárgyat és a vizsga szintjét, a felügyelő tanár az ültetést követően kiosztja a vizsgázók részére, és az azonosító jelet - a vizsgázó neve mellé - beírja a vizsgáztatási jegyzékbe. A borítékon a vizsgázó nevét nem szabad feltüntetni,

f) az írásbeli munka befejezése után a felügyelő tanár -a vizsgázó jelenlétében - ellenőrzi, hogy a vizsgadolgozaton, a borítékon és a jegyzékben szereplő azonosító jelek megegyeznek-e, a felügyelő tanár a jegyzéken feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja a jegyzéket,

g) a vizsgázó a boríték lezárása után a jegyzék aláírásával igazolja, hogy az azonosító jelek egyeztetése megtörtént,

h) a vizsgaközpont megbízottja a vizsgázók nevét és azonosító jelét tartalmazó jegyzéket a kidolgozási idő lejártával átveszi a felügyelő tanároktól,

i) a lezárt borítékot a vizsgaközpont megbízottja és a felügyelő tanár aláírásával, valamint az iskola körbélyegzőjének lenyomatával hitelesíti, a vizsgaközpont megbízottja a jegyzéket a vizsgahelyszínen való tárolás időtartama alatt köteles elzárni oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá,

j) a vizsgadolgozatokat tartalmazó borítékokat, valamint e bekezdés i) pontja szerint lezárt és hitelesített borítékban az emelt szintű vizsgacsoportok vizsgáztatási jegyzékeit, továbbá az esetleges szabálytalanságok kivizsgálásával kapcsolatosan a 23. § (2) bekezdése szerint elkészített jegyzőkönyveket az országos vizsgaközpont által meghatározott időpontban át kell adni az országos vizsgaközpontnak,

k) a vizsgadolgozatok kijavítása, értékelése az országos vizsgaközpont által felkért szaktanár feladata,

l) az országos vizsgaközpont a vizsgadolgozat kijavítása után a vizsgajegyzék alapján rávezeti a kijavított vizsgadolgozatra a vizsgázó nevét,

m) a vizsgaközpont a kijavított vizsgadolgozatokat átadja a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának,

n) az országos vizsgaközpont tájékoztatja a vizsgázót, hogy a vizsgadolgozatát hol és mikor tekintheti meg,

o) az igazgató a vizsgázónak a kijavított vizsgadolgozatra benyújtott észrevételét a vizsgadolgozattal együtt megküldi az országos vizsgaközpontnak, az észrevételt az országos vizsgaközpont egy másik, a vizsgadolgozat értékelésében közre nem működő szaktanárral megvizsgáltatja, és annak eredményét megküldi a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának,

p) az igazgató az országos vizsgaközpont által megküldött vizsgadolgozatokat és a szaktanári értékeléseket továbbítja a vizsgabizottság elnökének.

(3) A vizsgabizottság az előzetes értekezleten tudomásul veszi az országos vizsgaközpont által megküldött szaktanári értékeléseket, és rávezeti azokat az osztályozó ívre. Az előzetes értekezleten a vizsgázókat tájékoztatni kell a szaktanári értékelésről.

(4) Az írásbeli vizsgán feltárt szabálytalanság esetén a vizsgadolgozatot javító szaktanárnak javaslatot kell tennie a minősítésre arra az esetre, ha a vizsgabizottság a szabálytalanságot megállapítja, és arra az esetre, ha megállapítja, hogy nem történt szabálytalanság; hasonló módon kell az értékelést elkészítenie, ha a javítás során következtet szabálytalanság elkövetésére. Ha a vizsgabizottságnak ki kell vizsgálnia az írásbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot, a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatosan hozott döntésétől függően fogadja el az országos vizsgaközpont által megküldött szaktanári értékelést."

14. §

Az R. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke tájékoztató értekezletet tart, amelyen ismerteti a vizsgázókkal a vizsgabizottság őket érintő döntéseit, az írásbeli vizsgán elért eredményeket, a szóbeli vizsgával kapcsolatos tudnivalókat, az érettségi vizsgát követő eredményhirdetés helyét és idejét, átadja a vizsgabizottság által hozott határozatokat, és ismerteti a vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat lehetőségét."

15. §

Az R. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szóbeli vizsgán a tételt a vizsgázó húzza, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A kihúzott tétel sorszámát rá kell vezetni az osztályozó ívre."

16. §

(1) Az R. 40/A. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:

"Az egyes vizsgatárgyból tett emelt szintű szóbeli érettségi vizsgára vonatkozó külön szabályok "

(2) Az R. 40/A. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti rendelkezés számozása (1) bekezdésre változik:

"(2) A vizsgabizottság a tantárgyi bizottság javaslatát tudomásul veszi. Ha a vizsgabizottságnak ki kell vizsgálnia a szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot, a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatosan hozott döntésétől függően fogadja el a tantárgyi bizottság értékelését. A vizsgabizottság döntése meghozatalához kikérheti a tantárgyi bizottság elnökének véleményét.

(3) Az előzetes értekezleten meghozott döntéseket a vizsgázóval a tájékoztató értekezleten közölni kell."

17. §

Az R. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedes jegy nem állapítható meg. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tíz százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékok alapján a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Középszintű matematika tantárgyi vizsga esetén, ha a tanuló írásbeli teljesítménye elérte a tíz százalékot, de nem érte el a húsz százalékot, a tantárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet. Több vizsgarész esetén az egyes vizsgarészeken elérhető pontszámot az adott vizsgatárgy részletes vizsgakövetelménye határozza meg. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tette le, teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését."

18. §

Az R. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a vizsgázó a rendes érettségi vizsgán valamely vizsgatárgyból szintemelő vizsgát tett, a záróértekezleten megállapított eredmény ismeretében írásban nyilatkozik arról, hogy érettségi bizonyítványában melyik minősítés szerepeljen. Ha a vizsgázó a záróértekezlet időpontjában adott vizsgatárgyból több vizsgaeredménnyel rendelkezik, írásban nyilatkozik arról, hogy melyik az az egy vizsgaeredmény, amelynek az érettségi bizonyítványába való bejegyzését kéri. Az érettségi bizonyítványban nem szereplő vizsgaeredményekről a vizsgabizottságot működtető intézmény tanúsítványt állít ki."

19. §

Az R. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az érettségi bizonyítvány tartalmazza a vizsgázó nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, a vizsga törzslapjának számát, a kiállításának keltét, továbbá a vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatát, a vizsgabizottság elnökének és az igazgatónak az aláírását."

20. §

Az R. 47. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A törzslap tartalmazza a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, annak az iskolának a nevét, amelyben a középiskolában folytatott tanulmányait befejezte, a befejezés tanévének feltüntetésével, a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a vizsgatárgyat, azok értékelését és minősítését, a vizsga nyelvét (ha az nem a magyar nyelv), a vizsgaeredményt tartalmazó bizonyítvány vagy tanúsítvány sorszámát.

(4) A borítót vizsgabizottságonként kell elkészíteni. A borító tartalmazza a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét és címét, a vizsgabizottság nevét, a vizsgabizottság tagjainak és az igazgatónak a nevét, valamint a vizsgabizottsághoz beosztott vizsgázók törzslapjainak számát."

21. §

Az R. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Azok részére, akik vendégtanulóként tettek érettségi vizsgát, illetőleg akiknek pótló vizsgát vagy javítóvizsgát kell tenniük, valamint akik előrehozott vizsgát tettek, az érettségi vizsga eredményének kihirdetésekor a vizsgabizottság elnöke törzslapkivonatot ad át. Az igazgató törzslapkivonatot állít ki és ad át annak is, aki a törzslapkivonatot elvesztette. A törzslapkivonat kiállításáért - kivéve, ha a vizsga a közoktatásról szóló törvény 114. § (1) bekezdése b) pontjának hetedik gondolatjelében foglaltak szerint ingyenes - a kiállítás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tíz százalékának megfelelő díjat kell befizetni a vizsgabizottságot működtető intézmény részére. Törzslapkivonatot kell adni akkor is, ha a vizsgázó egyes vizsgatárgyból nem az előtt a vizsgabizottság előtt tesz vizsgát, amelyik előtt az érettségi vizsgát megkezdte. Az előrehozott érettségi vizsgáról kiállított törzslapkivonat másolatát - ha az érettségi vizsgát nem abban a középiskolában tették le, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll - meg kell küldeni az érintett iskola igazgatójának."

22. §

Az R. 50. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A kiadott érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról valamint az előrehozott vizsgák és a rendes érettségi vizsga előtt letett szintemelő vizsgák minősítéseiről a vizsgabizottság jegyzője, illetve az országos vizsgaközpont összesítő kimutatást készít, amelyet - az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő 5 munkanapon belül - nyomtatott formában hitelesítve és elektronikus úton megküld a Közoktatási Információs Irodának. A kimutatásban a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a vizsgázó nevét, születéskori nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, tanulói azonosítóját, és vizsgatárgyanként a vizsga szintjét, az elért százalékos eredményt és az érdemjegyet, valamint a törzslap számát, az érettségi bizonyítvány, illetve tanúsítvány sorszámát és a vizsga időpontját kell feltüntetni. A tanúsítványokról készített kimutatásban fel kell tüntetni az érettségi bizonyítvány sorszámát is. A Közoktatási Információs Iroda a kiadott érettségi bizonyítványokról és tanúsítványokról, valamint az előrehozott vizsgák és a rendes érettségi vizsga előtt letett szintemelő vizsgák minősítéseiről évenként és ezen belül vizsgaidőszakonként központi nyilvántartást készít."

23. §

Az R. 52. §-a (7) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(7) Az érettségi vizsga időszakának utolsó napjától számítva az igazgató]

"b) harminc napon belül az érettségi vizsga eredményéről készült kimutatást a fenntartónak, az illetékes kisebbségi önkormányzatnak megküldi."

24. §

(1) Az R. 60. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az érettségi vizsgán végzett munkáért a vizsgabizottság és a tantárgyi bizottság elnökének, tagjainak, a szaktanárnak, a kérdező tanárnak, a vizsgaközpont szakértőjének, a vizsgabizottság jegyzőjének vizsgáztatási díj, az igazgatónak, a vizsgabiztosnak, a felügyelő tanárnak, a helyettesnek díjazás jár.

(2) A vizsgáztatási díj nem lehet kevesebb - vizsgázónként számítva - a vizsga évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)

a) három százalékánál a vizsgabizottság, tantárgyi bizottság által ténylegesen vizsgáztatott valamennyi vizsgázó figyelembevételével, a vizsgabizottság, a tantárgyi bizottság elnöke,

b) középszintű vizsga esetében két százalékánál vizsgatárgyanként azoknak a vizsgázóknak a figyelembevételével, akiknek az írásbeli vizsgadolgozatát javította, a szaktanár,

c) emelt szintű vizsga esetében három százalékánál vizsgatárgyanként azoknak a vizsgázóknak a figyelembevételével, akiknek az írásbeli vizsgadolgozatát javította, a szaktanár,

d) két százalékánál vizsgatárgyanként azoknak a vizsgázóknak a figyelembevételével, akiknek a szóbeli vizsgáján kérdező tanár volt, a kérdező tanár,

e) két százalékánál a törzslapon feltüntetett valamennyi vizsgázó figyelembevételével a vizsgabizottság jegyzője részére."

(2) Az R. 60. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (3)-(6) bekezdés számozása (4)-(7) bekezdésre változik:

"(3) Ha a szaktanári és a kérdező tanári feladatokat azonos személy látja el, a vizsgadíj mind a kettő jogcímen megilleti."

25. §

Az R. a következő 60/A. §-sal egészül ki:

"60/A. § (1) Az érettségi írásbeli feladatlapjait - amennyiben azokat az erre jogosult minősítő szolgálati titokká minősítette - a minősítés érvényességi idejéig a szolgálati titokra vonatkozó rendelkezések szerint kell kezelni.

(2) A vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője felel a szolgálati titkokra vonatkozó rendelkezések megtartásáért az érettségi írásbeli feladatlapok tekintetében. A vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője az intézmény iratkezelési szabályzatának részeként meghatározza a szolgálati titok védelmével kapcsolatos intézményi feladatokat.

(3) A vizsgabizottságot működtető intézmény a kétszintű érettségi vizsga során "A kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere" elnevezésű informatikai rendszerben végzi el a vizsgázók jelentkeztetését, az írásbeli vizsgák beosztását, a vizsgaeredmények rögzítését, a vizsgadokumentumok (vizsgáztatási jegyzék, írásbeli vizsgajegyzőkönyvek, osztályozó ív, törzslap külív és belív, törzslapkivonat) előállítását, kinyomtatását. Az informatikai rendszer tartalmának meghatározása és ellenőrzése az országos vizsgaközpont feladata. Az informatikai rendszert az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. üzemelteti."

26. §

(1) Az R. 1. számú mellékletének II. "Záradékok" része helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

(2) Az R. 2. számú mellékletének Első rész "Választható közismereti tantárgyak" a következő sorral egészül ki:

"26. Bibliaismeret Hit Gyülekezete - szóbeli írásbeli szóbeli"

(3) Az R. 2. számú mellékletének Második része a "HITTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI" című részt követően kiegészül az e rendelet 2. számú mellékleteként kiadott

"BIBLIAISMERET -HIT GYÜLEKEZETE" vizsga általános követelményeivel.

27. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerinti határidőktől kell alkalmazni.

(2) A 2006. évi érettségi vizsgaidőszakokban az R. 53. § (2) bekezdés a) pontja szerint a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén folyó érettségi vizsga két vizsgatárgyának egyikén, amennyiben a tantárgy írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll, az írásbeli vizsgarészt a vizsgázó magyar nyelven teljesítheti.

(3) A felnőttoktatásban - a nappali oktatás munkarendje szerint tanulók kivételével - első alkalommal a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni. Eddig az időpontig a tanulók az idegen nyelv vizsgatárgy helyett más vizsgatárgyból vizsgázhatnak.

(4) A 2006-2008. évek érettségi vizsgaidőszakaiban az országos vizsgaközpont a tantárgyi bizottságok tagjai és elnöke megbízásakor indokolt esetben eltekinthet az R. 17/A. § (2) bekezdésében a képesítési követelményeken túlmenően megfogalmazott egyéb követelmények meglététől.

(5) A 2006-2008. évek vizsgaidőszakaiban a szóbeli érettségi vizsgán a célnyelven vizsgázó tanuló a magyar történelmi vagy a Magyarországra vonatkozó földrajzi tételekre válaszát magyar nyelven is megadhatja, feltéve, hogy a tétel vázlatát, a válasz rövid összefoglalását, valamint a tételhez kapcsolódó nemzetközi összefüggéseket célnyelven ismerteti.

(6) A 2003. évben egyedi vizsgatárgyként akkreditált tantárgyak esetében az emelt szintű érettségi vizsgák lebonyolításának szabályai azonosak a központi követelményekre épülő vizsgatárgyak érettségi vizsgáinak szabályaival. Az egyedi vizsgatárgyként akkreditált vizsgatárgyakból utoljára emelt szintű érettségi vizsga a 2007. május-júniusi vizsgaidőszakban tehető.

28. §

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a)[1]

b)[2]

c) az R. 2. §-ában a "vizsgatantárgyak" szöveg helyébe "vizsgatárgy", 4. § (2) bekezdésében a "vizsgatantárgyakból" szöveg helyébe "vizsgatárgyból", (3) bekezdésében a "vizsgatantárgyakon" szöveg helyébe "vizsgatárgyakon", 6. § (1) bekezdésében a "vizsgatantárgyakból" szöveg helyébe "vizsgatárgyakból", (2) bekezdésében a "vizsgatantárgyból", a "vizsgatantárgy", a "vizsgatantárgyakat" és a "vizsgatantárgyak" szöveg helyébe "vizsgatárgyból", a "vizsgatárgy", a "vizsgatárgyakat" és a "vizsgatárgyak", (3) bekezdésében a "vizsgatantárgyak" és a "vizsgatantárgy" szöveg helyébe "vizsgatárgyak" és a "vizsgatárgy", (4) bekezdésének bevezető mondatában a "vizsgatantárgyakból" szöveg helyébe "vizsgatárgyból" és (9)-(10) bekezdésében, 7. § (5) és (6) bekezdésében a "vizsgatantárgy" szöveg helyébe "vizsgatárgy", (7) bekezdésében a "vizsgatantárgyat" és a "vizsgatantárgyként" szöveg helyébe "vizsgatárgyat" és "vizsgatárgyként", 8. § (1) bekezdésében a "vizsgatantárgy" szöveg helyébe "vizsgatárgy", 9. § (3) bekezdésében a "vizsgatantárgyból" szöveg helyébe "vizsgatárgyból", 17/A. § (1) bekezdésében a "vizsgatantárgyból" szöveg helyébe "vizsgatárgyból", 18. § (1)-(2) bekezdésében a "vizsgatantárgyak" szöveg helyébe "vizsgatárgyak", 19. § (1) bekezdésének bevezető mondatában a "vizsgatantárgyanként" szöveg helyébe "vizsgatárgyanként" és (4) bekezdésében a "vizsgatantárgyak" szöveg helyébe "vizsgatárgyak", 24. § (1) és (2) bekezdésében a "vizsgatantárgyból" szöveg helyébe "vizsgatárgyból, 31. § (1) bekezdésének b) pontjában a "vizsgatantárgyakhoz" és a "vizsgatantárgy" szöveg helyébe "vizsgatárgyakhoz" és "vizsgatárgy", (3)-(4) bekezdésében a "vizsgatantárgy" szöveg helyébe "vizsgatárgy", 35. § (2) bekezdésében a "vizsgatantárgyanként" szöveg helyébe "vizsgatárgyanként", 36. § (6) bekezdésében a "vizsgatantárgyból" szöveg helyébe "vizsgatárgyból", 40. § (2) bekezdésében a "vizsgatantárgyakból" szöveg helyébe "vizsgatárgyakból", 40/A. § (1) bekezdése bevezető mondatában a "vizsgatantárgyból" szöveg helyébe "vizsgatárgyból", 41. § (1) bekezdése bevezető mondatában a "vizsgatantárgyaiból" szöveg helyébe "vizsgatárgyaiból", 53. § (2) bekezdés b) pontjában a "vizsgatantárgyakhoz" és a "vizsgatantárgy" szöveg helyébe "vizsgatárgyakhoz" és "vizsgatárgy", (4) bekezdés a) pontjában a "vizsgatantárgy" szöveg helyébe "vizsgatárgy" és az R. 1. számú mellékletében a "vizsgatantárgyból" és a "vizsgatantárgyaiból" szöveg helyébe "vizsgatárgyból" és "vizsgatárgyaiból", 2. számú mellékletében a "vizsgatantárgyak" és a "vizsgatantárgy" szöveg helyébe "vizsgatárgyak" és "vizsgatárgy" szöveg lép;

d) hatályát veszti az R. 17/A. § (4) bekezdése, 18. § (5)-(9) bekezdése, 25. § (5) bekezdése, 26. § (3) bekezdésének f) pontja, 61. §-a (1) bekezdésének második mondata, (2)-(9) és (11)-(14) bekezdése, 61/A-61/F. §-a, 62. §-ának (1), (3) és (4) bekezdése, 63. és 65. §-a, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 233/2004. (VIII. 6.) Korm. rendelet 41. § (3) bekezdése, 42-49. §-a, 51. §-a (1) bekezdésének második mondata, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 338/2004. (XII. 18.) Korm. rendelet 4. §-ának (1), (2) bekezdése és 5. §-a, az érettségi vizsga vizsgaszabályzata és más, a közoktatást érintő kormányrendeletek módosításáról szóló 78/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet 29. §-a, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 16/2000. (II. 11.) Korm. rendelet 18. §-a és 20. §-ának (2) bekezdése, a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 26. §-ának (6)-(8), (10), (11) bekezdése, továbbá az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet, valamint a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 148/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet 2. §-a.

(2) 2006. április 1-jétől hatályát veszti az R. 11. § (2) bekezdésének c) pontja, 12. § (6) bekezdésének a) pontja és a c) pontját követő befejező rendelkezések utolsó két mondata, valamint 12. § (10) bekezdésének a) pontja.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 256/2005. (XII. 7.) Korm. rendelethez

[1. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez]

II.

Záradékok

2. számú melléklet a 256/2005. (XII. 7.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez]

[MÁSODIK RÉSZ

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATANTÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI]

"BIBLIAISMERET- HIT GYÜLEKEZETE ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

(Világnézetileg elkötelezett iskolák részére)

A vizsga formája

Középszinten: szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A biblia érettségi vizsga célja

A bibliaismeret oktatásának feladata, hogy a tanuló megismerje az ó- és újszövetségi Szentírást, és így segítse a tanulót hitének erősödésében, elmélyítésében, keresztény világnézet és életvitel kialakításában. Nem lehet ugyanakkor az érettségi vizsga célja a személyes hit számonkérése.

A bibliaismeret tantárgyi érettségi célja meggyőződni arról, hogy a tanuló:

- ismeri a teljes ó- és újszövetségi Szentírás tartalmát, valamint az egyén, a család és a társadalom más csoportjai, a nemzet és az egész emberiség számára szóló üzenetét;

- tisztában van a Szentírásban lefektetett erkölcsi normákkal, képes azokat a mindennapi élet helyzeteire vonatkoztatni;

- ismeri az egyes témákhoz tartozó legfontosabb szent-irati szakaszokat;

- képes a bibliai eseményeket történelmi összefüggéseikben megragadni;

- képes rövidebb bibliai részletek önálló értelmezésére, ismeri a legfontosabb értelmezési szempontokat, módszereket;

- képes a bibliai könyvek értelmezése során lexikonok, kézikönyvek, térképek önálló használatára;

- képes az olvasottakról önállóan véleményt kialakítani;

- képes ismereteit szóban és írásban világosan kifejezni.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

EMELT SZINT