348/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet

a tőzsdék és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) előzetes véleményének kikérésével -a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) hatálya alá tartozó tőzsdékre és elszámolóházi tevékenységet végző szervezetekre.

Értelmező rendelkezések

2. §

A rendelet alkalmazásában

1. elszámolóházi tevékenység, elszámolóházi tevékenységet segítő kiegészítő tevékenység: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;

2. elszámolóházi tevékenységet végző szervezet: a Tpt.-ben meghatározott, elszámolóháznak nem minősülő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet.

I. Fejezet

A TŐZSDE

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

3. §

(1)[1] A tőzsde az 1. számú melléklet szerinti mérlegből, a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból és a 7. § szerinti kiegészítő mellékletből álló - kettős könyvvitellel alátámasztott - éves beszámolót, valamint a Tv. szerinti üzleti jelentést köteles készíteni. Az éves beszámoló tartalmára vonatkozó Tv. szerinti előírásokat e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)[2] A tőzsde a belső számviteli rendjét oly módon köteles kialakítani, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) információs igényeit, továbbá - a tőzsde által végzett elszámolóházi tevékenység esetén - teljesíthesse a Tpt. által előírt nyilvántartási kötelezettségét.

A mérleg tagolása és tételeinek tartalma

4. §

(1) A mérleg előírt tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A követelések között kell kimutatni:

a) a tőzsdei kereskedőktől járó, a kereskedési jog gyakorlásáért felszámított díjak miatti követelést,

b) a tőzsde szolgáltatásaiért járó díjak miatti követelést,

c) a tőzsdén kötött ügyletek után a szabályzatokban meghatározott mértékben járó forgalmi jutalékok miatti követelést,

d)[3] a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolására szóló jogosultság biztosításáért felszámított díjak miatti követelést,

e) az egyéb követeléseket.

(3) Az értékpapírok között kell kimutatni a tőzsde szabad pénzeszközeiből vásárolt állampapírok és hitelintézetek által kibocsátott értékpapírok értékét.

5. §

(1) A saját tőke a jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a mérleg szerinti eredményből áll.

(2) Jegyzett tőkeként kell kimutatni a létesítő okiratban rögzített, a tőzsde tulajdonosai által teljesített hozzájárulás (alaptőke) és az abban bekövetkezett, cégbíróság által bejegyzett változás összegét. A Tpt. hatálybalépése előtt már működő, a Tpt. hatálybalépését követően részvénytársasággá átalakult tőzsde esetében jegyzett tőkeként kell kimutatni az átalakulással létrejövő részvénytársaság végleges vagyonmérlegében szereplő jegyzett tőke és az abban bekövetkezett, cégbíróságon bejegyzett változás összegét.

Az eredménykimutatás

6. §

(1) Az eredménykimutatás előírt tagolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A tőzsdei tevékenység bevételei között kell kimutatni:

a) a kereskedési jog gyakorlásáért felszámított díjat,

b) a tőzsde szolgáltatásaiért járó díjakat,

c) a tőzsdén kötött ügyletek után a szabályzatokban meghatározott mértékben járó forgalmi jutalékokat,

d)[4] a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolására szóló jogosultság biztosításával összefüggésben beszedett díjat.

(3) Az egyéb bevételek között elkülönítetten kell bemutatni a tőzsde részére befolyt felajánlások és hozzájárulások összegét.

A kiegészítő melléklet

7. §

A kiegészítő melléklet a Tv. előírásainak értelemszerű figyelembevételén túlmenően tartalmazza:

a) a tőzsdei kereskedők számát;

b) az üzleti évben belépő új tőzsdei kereskedők számát és a kereskedési jog megszerzéséért befizetett díjak összegét;

c) a tőzsdei kereskedők számának az üzleti évben történő csökkenését;

d) a tőzsdei tevékenység bevételeiből, a tőzsdei kereskedők által összesen befizetett éves díjak összegét.

II. Fejezet

AZ ELSZÁMOLÓHÁZI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZERVEZET

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

8. §

(1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a Tv. 1. számú melléklete szerinti mérlegből, a 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból és e rendelet 14. §-a szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint a Tv. 95. §-a szerinti üzleti jelentést köteles készíteni. Az éves beszámoló tartalmára vonatkozó Tv. szerinti előírásokat e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)[5] Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek a belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítani, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a Felügyelet információs igényeit, továbbá teljesíthesse a külön jogszabály által előírt nyilvántartási, valamint tájékoztatási kötelezettséget.

A mérleg tagolása és tételeinek tartalma

9. §

(1) A mérleget a Tv. 1. számú mellékletében előírt tagolásban e rendelet 3. számú melléklete szerint továbbrészletezve kell elkészíteni.

(2) A tőzsdével szembeni követelésként kell kimutatni az árutőzsdének, illetve az értéktőzsdének nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak miatti követelést. A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy az árutőzsdével és az értéktőzsdével szembeni követelések elkülönítetten megállapíthatók legyenek.

(3) A elszámolóházi tevékenységből adódó követelésként kell kimutatni:

a)[6] az árutőzsdén, illetve az értéktőzsdén kötött azonnali és határidős ügyletek esetén a befektetési szolgáltató részére végzett, tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolásáért, az elszámolt ügylet nem pénzben (termékkel) történő teljesítésének lebonyolítása miatt felszámított díjakra szóló követelést;

b) az értékpapír kölcsönzési rendszer működtetése miatt felszámított díjakra szóló követelést.

(4) Az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy az elszámolóházi tevékenységből adódó befektetési szolgáltatókkal szembeni követelések árutőzsdei és értéktőzsdei ügyletek részletezésben megállapíthatók legyenek.

(5)[7] Az értéktári szolgáltatások miatti követelésként kell kimutatni az értékpapírok letétkezeléséért, letéti őrzéséért, az értékpapírszámla vezetéséért, a letéti igazolások kiállításáért, a központi értékpapírszámla vezetéséért, a részvénykönyv vezetéséért, az értékpapírok be- és kiszállításáért, az elszámolóházi tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységekért, továbbá egyéb - a Felügyelet által jóváhagyott Díjszabályzatban rögzített - szolgáltatásokért felszámított díjak miatti követelés összegét.

(6) Befektetési szolgáltatásokból adódó követelések között kell kimutatni az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által, saját számlájára tőzsdén kívül kötött ügyletek, értékpapír-kölcsönadási ügyletek miatt fennálló követelések összegét.

(7) Egyéb követelésként kell kimutatni a vevőkövetelések, a kapcsolt vállalkozással, az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések, a váltókövetelések, a tőzsdével szembeni követelések, az elszámolóházi tevékenységből és értéktári szolgáltatásból adódó követelések közé nem tartozó követelések összegét.

(8) A forgóeszközökön belüli értékpapírok között elkülönítetten kell kimutatni a szabad pénzeszközökből beszerzett állampapírok és hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összegét.

(9) A pénzeszközökön belül, az analitikus nyilvántartások vagy a főkönyvi nyilvántartások keretében elkülönítetten kell kimutatni a szabad pénzeszközöknek az MNB-nél, illetve hitelintézetnél éven belüli lejáratú betétbe, illetve a pénzforgalmi számlán elhelyezett összegét, valamint a pénztárban ilyen címen rendelkezésre álló pénzösszeget.

10. §

(1) A tőzsdével szembeni kötelezettségként kell kimutatni az árutőzsdével, illetve az értéktőzsdével szemben az elszámolóházi tevékenységhez kapcsolódóan keletkezett tartozásokat. A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy az árutőzsdével és az értéktőzsdével szembeni kötelezettségek elkülönítetten megállapíthatók legyenek.

(2) A elszámolóházi tevékenységből adódó kötelezettségként kell kimutatni:

a)[8] az árutőzsdén, illetve az értéktőzsdén kötött azonnali és határidős ügyletek esetén a befektetési szolgáltató részére végzett, tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolásával, az elszámolt ügylet nem pénzben (termékkel) történő teljesítésének lebonyolításával összefüggésben keletkezett kötelezettséget;

b) az értékpapír-kölcsönzési rendszer működtetésével összefüggésben felmerült kötelezettséget.

(3) Az értéktári szolgáltatások miatti kötelezettségként kell kimutatni a megbízásra történő kamat- és osztalékbeszedés során az elszámolóház által átvett, beszedett kamatok, osztalékok összegét mindaddig, amíg azt az elszámolóház nem továbbította, valamint az értékpapírok letétkezelése, letéti őrzése, az értékpapírszámla és a letéti igazolások kiállítása, a részvénykönyv vezetése, az értékpapírok be- és kiszállítása és egyéb, az elszámolóházi tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységek, valamint egyéb értéktári szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült kötelezettségek összegét.

(4) A befektetési szolgáltatásokból adódó kötelezettségként kell kimutatni az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által, saját számlájára tőzsdén kívül kötött ügyletek, értékpapír-kölcsönbevételi ügylet miatt fennálló kötelezettségek összegét.

(5) Egyéb kötelezettségként kell kimutatni a rövid lejáratú kölcsönök, hitelek, a vevőtől kapott előlegek miatti kötelezettségek, a szállítói tartozások, a váltótartozások, a tőzsdével szembeni kötelezettségek, az elszámolóházi tevékenységből és értéktári szolgáltatásból adódó kötelezettségek, a kapcsolt vállalkozással, az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni rövid lejáratú kötelezettségek közé nem tartozó kötelezettségek összegét.

(6) A céltartalékokon belül az egyéb céltartalékok között kell a mérlegben szerepeltetni a Tpt. szerint a jövőbeni veszteség fedezetére - külön rendelet alapján - képzett céltartalékot.

A mérlegtételek értékelése

11. §

(1) Az egyéb követeléseken belül a külföldi letétkezelővel szembeni, külföldi pénzértékre szóló követelések összegét azok keletkezésekor, illetve a mérleg fordulónapján a Tv. 60. §-a szerint kell értékelni a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) Ha a lebonyolító az MNB, akkor a követelés keletkezése napján annak összegét az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásokba felvenni. A mérleg fordulónapján a követelés értékelésekor, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot, az ügylet elszámolásakor (pénzügyi rendezésekor) az MNB által érvényesített devizaárfolyamot kell figyelembe venni.

(3) Ha a követelés a külföldön lebonyolított ügyletek teljesítésére átutalt pénzösszeg címen merült fel, akkor annak értékelésére az MNB által történő lebonyolítás esetén az MNB által az átutaláskor érvényesített devizaárfolyamot, a hitelintézet által történő lebonyolítás esetén, a hitelintézet által a lebonyolításkor érvényesített devizaárfolyamot kell figyelembe venni, egyéb esetben pedig a Tv. 60. §-át kell alkalmazni a követelés könyvekbe történő felvételekor.

(4) Az egyéb kötelezettségeken belül a külföldi letétkezelővel szembeni, külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeket azok keletkezésekor, illetve a mérleg fordulónapján a Tv. 60. §-a szerint kell értékelni az (5)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5) Ha a lebonyolító az MNB, akkor a kötelezettség keletkezése napján annak összegét az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásokba felvenni. A mérleg fordulónapján a kötelezettség értékelésekor, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot, az ügylet elszámolásakor (pénzügyi rendezésekor) az MNB által érvényesített devizaárfolyamot kell figyelembe venni.

(6) Ha a kötelezettség az ügyletek teljesítésére külföldi által átutalt pénzösszeg címen merült fel, akkor annak értékelésére a Tv. 60. §-át kell alkalmazni. Az MNB által történő lebonyolítás esetén az MNB által az átutaláskor érvényesített devizaárfolyamot, a hitelintézet által történő lebonyolítás esetén, a hitelintézet által a lebonyolításkor érvényesített devizaárfolyamot kell figyelembe venni, egyéb esetben pedig a Tv. 60. §-át kell alkalmazni a kötelezettség könyvekbe történő felvételekor.

Könyvvezetésre vonatkozó előírások

12. §

(1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az általa letétben őrzött nyomdai úton előállított, illetve nyilvántartott dematerializált, idegen tulajdonú értékpapírokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban fajtánként, megbízónként, értékpapír-számlatulajdonosként névértéken köteles kimutatni.

(2) A nyilvántartás során biztosítani kell, hogy az idegen tulajdonú, nyomdai úton előállított értékpapírok állománya és az abban bekövetkező változások fajtánként, megbízónként (letétbe helyezőnként) megállapítható legyen.

(3) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek az általa vezetett értékpapírszámlákról nyilvántartást kell vezetnie a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban értékpapírfajtánként, értékpapír-számlatulajdonosonként.

(4) A kibocsátott dematerializált értékpapírról vezetett Központi értékpapírszámláról a központi értéktárnak értékpapír-számlavezetőnként megbontva a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban nyilvántartást kell vezetni.

(5) Az idegen tulajdonú értékpapírok leltározása a nyilvántartásokkal és a megbízókkal, értékpapír-számlatulajdonosokkal való egyeztetés útján történik a mérleg fordulónapjára vonatkozóan.

(6) Az óvadéki repó ügyletet a valódi penziós ügyletekre vonatkozó szabály szerint kell elszámolni. Az óvadéki repó ügylet keretében repóba adott értékpapír a repóba adó könyveiben kerül kimutatásra, a repóba vevő által fizetett értékpapír-ellenértéket a repóba adó kötelezettségként, a repóba vevő követelésként mutatja ki. A repó ügylet lejártával a repóba adó által fizetett értékpapír-viszonteladási árat a repóba adó követelésként, a repóba vevő kötelezettségként számolja el, egyidejűleg mindkét fél - elszámolási számlán keresztül - összevezeti a repó ügyletből adódó követelését és kötelezettségét. A követelés többletet a repóba adó a pénzügyi műveletek ráfordításaként, kötelezettség többletet a repóba vevő a pénzügyi műveletek bevételeként, mint kamatot számolja el.

(7) A szállításos repó ügyleteket az értékpapír adásvétel általános szabályai szerint azonnali eladásként, illetve vételként és határidős visszavásárlásként, illetve viszontel-adásként kell elszámolni, a nem valódi penziós ügyletekkel azonosan. A repóba adott értékpapírt a repóba adó kivezeti könyveiből az értékpapír eladás szabályai szerint, a repóba vevő felveszi könyveibe az értékpapír beszerzés szabályai szerint az ellenérték (esetleges felhalmozott kamattal csökkentett) összegében, egyidejűleg mindkét fél kimutatja a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a határidős visszavásárlási, illetve viszonteladási kötelezettségét a határidős viszonteladási áron. A repó ügylet lejártával a viszonteladott értékpapírt a repóba vevő az értékpapír eladás általános szabályai szerint kivezeti, a repóba adó az értékpapír beszerzés általános szabályai szerint felveszi a könyveibe a viszonteladási áron (az esetleges felhalmozott kamattal csökkentett viszonteladási áron) és a felek kivezetik a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a határidős kötelezettséget.

(8) A saját tulajdonú értékpapír kölcsönbe adásakor

a) a kölcsönbe adó

aa) az értékpapírt a halasztott fizetéssel történő eladás szabályai szerint vezeti ki könyveiből könyv szerinti értékén -jellegétől függően - a pénzügyi műveletek ráfordításaival szemben és számolja el a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéket (az esetleges felhalmozott kamattal együttes értéket) a követelésként a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben, egyidejűleg a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírt felveszi a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba,

ab) a kölcsön lejáratának időpontjában a visszakapott értékpapírt, illetve a felek megállapodása alapján azzal azonos jogokat megtestesítő értékpapírt a szerződés szerinti értéken az értékpapír beszerzés általános szabályai szerint veszi fel könyveibe a kötelezettségekkel szemben, és a kölcsönbe adáskor keletkezett követelést, valamint az értékpapír visszavételekor felmerült kötelezettséget - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja), egyidejűleg kivezeti a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírt,

ac) a kölcsön futamideje alatt a pénzben kapott óvadékot kötelezettségként, az értékpapír formájában kapott óvadékot a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban mutatja ki a futamidő végén történő visszafizetés, visszaadás időpontjáig,

ad) a kapott kölcsönzési díjat kamatjellegű bevételként számolja el;

b) a kölcsönbe vevő

ba) a halasztott fizetéssel történő értékpapír beszerzés szabályai szerint veszi fel könyveibe a kölcsönbe kapott értékpapírt - az értékpapírok között elkülönítetten - a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéken a kötelezettségekkel szemben,

bb) a kölcsön lejáratának időpontjában visszaszolgáltatott értékpapírt az értékpapír eladás általános szabályai szerint vezeti ki könyveiből a szerződés szerinti értéken a pénzügyi műveletek ráfordításaival szemben és számolja el a követelésként a szerződés szerinti értéken a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben, valamint a kölcsönbe vételkor felmerült kötelezettséget az értékpapír visszaszolgáltatásakor keletkezett követeléssel - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja),

bc) a kölcsön futamideje alatt a pénzben fizetett óvadékot követelésként, az értékpapír formájában adott óvadékot az analitikus nyilvántartásban való elkülönítésként mutatja ki a futamidő végén történő visszafizetés, visszaadás időpontjáig,

bd) a fizetett kölcsönzési díjat kamatjellegű ráfordításként számolja el.

(9) A megbízó tulajdonát képező értékpapír - a megbízóval kötött megállapodás alapján történő - kölcsönbe adása esetén a - kölcsönzésben bizományosként közreműködő - elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a kölcsönbe adott értékpapírt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott, az idegen tulajdont képező dematerializált értékpapírokról vezetett értékpapírszámlákról, valamint a nyomdai úton előállított értékpapírokról vezetett letéti számlákról átvezeti a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a kölcsönbe adott értékpapírokról vezetett külön nyilvántartásba. A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban megnyitott, a megbízók kölcsönbe adott értékpapírjairól vezetett külön nyilvántartásban megbízónként és értékpapírfajtánként, a kölcsönszerződés szerinti értéken és névértéken kell kimutatni a kölcsönadott értékpapírokat. A kölcsön lejártakor visszaszolgáltatott értékpapírt a befektetési vállalkozás a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a megbízók kölcsönbe adott értékpapírjairól vezetett számlákról visszavezeti a megbízók tulajdonát képező dematerializált és nyomdai úton előállított értékpapírjairól vezetett számlákra. A kölcsönbe vevőtől kapott, az - eredeti értékpapír-tulajdonos - megbízót megillető kölcsönzési díj összegét kötelezettségként kell kimutatni a pénzeszközökkel szemben. A kölcsönzési díj megbízó felé kifizetett összegét a kötelezettség csökkentéseként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben.

(10) A megbízó javára kölcsönvett értékpapír esetén a megbízó tulajdonát képező értékpapírokról a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartásban elkülönítetten kell kimutatni a megbízó kölcsönbe vett értékpapírját és a megbízó által - pénzben vagy más értékpapírban - teljesített óvadék összegét. A megbízó által pénzben teljesített óvadék, illetve befizetett kölcsönzési díj összegét a kölcsönbe adó felé történő továbbításáig (kifizetéséig) a megbízóval szembeni kötelezettségként kell kimutatni a pénzeszközökkel szemben. Ha a megbízó ér-tékpapírkölcsön ügyletét nem az értékpapír letétkezelőként eljáró elszámolóházi tevékenységet végző szervezet bonyolítja, akkor megbízója tájékoztatása alapján köteles a megbízó tulajdonát képező értékpapírokról a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartásban azt elkülönítetten kimutatni.

Eredménykimutatás

13. §

(1)[9] A Tv. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásban az "Értékesítés nettó árbevétele" helyett az "Elszámolóházi tevékenység bevétele"-ként kell kimutatni az elszámolóházi és értéktári szolgáltatásokért felszámított forgalmazási jutalékot, a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolására szóló jogosultságért felszámított díjat, egyéb jutalékokat, a letétkezelési és őrzési díjakat, a letéti igazolások kiállításáért, valamint az értékpapírok be- és kiszállításáért, az értékpapír transzferekért, az értékpapírszámla vezetésért, a részvénykönyv vezetéséért, az elszámolóházi tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységért, továbbá az egyéb - a Felügyelet által jóváhagyott díjszabályzatban rögzített - szolgáltatásokért felszámított díjakat.

(2) A Tv. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásban, ha az összköltségeljárással készül, akkor a megfelelő költségeket tartalmazó ráfordítások között, ha az forgalmi költségeljárással készül, akkor az "Értékesítés közvetlen költségei", illetve az "Értékesítés közvetett költségei" között kell kimutatni az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásokkal összefüggésben felmerülő közvetlen, illetve közvetett költségeket.

A kiegészítő melléklet

14. §

A kiegészítő melléklet a Tv. előírásainak értelemszerű figyelembevételén túlmenően a következőket tartalmazza:

a) a letétkezelésbe átvett, nyomdai úton előállított, idegen tulajdonú értékpapírokat értékpapírfajtánként, tőzsdén forgalmazott, illetve tőzsdei forgalomban nem szereplő értékpapírok részletezésben névértéken,

b) a Tpt. szerint a várható veszteség fedezetére - külön rendelet alapján - képzett tartalék összegét,

c) a központi értékpapírszámlákon nyilvántartott de-materializált értékpapírok állományát értékpapírfajtánként (kibocsátónként) névértéken,

d) a befektetési szolgáltatók, valamint a külföldi letétkezelők részére vezetett értékpapírszámlákon lévő értékpapírok névértékét összesen,

e) a saját tulajdonú és a megbízásra kölcsönbe adott és kölcsönbe vett értékpapírok értékét értékpapíronkénti részletezésben,

f) a szabad pénzeszközök állampapírba, hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba befektetett, valamint MNB-nél, illetve hitelintézetnél elhelyezett betétszámlán lévő, továbbá repó ügyletre fordított összegét.

A tőzsde szervezetén belüli tőzsdei forgalom elszámolása

15. §

(1) Amennyiben a tőzsde elszámolóházi és értéktári tevékenységet is végez, akkor a tőzsdének a II. fejezetben az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetekre vonatkozóan a 12. §-ban előírt könyvvezetési előírásokat is alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt előírások esetén a tőzsde a kiegészítő mellékletben köteles bemutatni az elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó követeléseit, illetve kötelezettségeit, valamint az ezzel összefüggő szolgáltatások bevételeit és ráfordításait, továbbá a II. fejezetben az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetekre vonatkozóan a 14. §-ban előírt adatokat.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. §

(1) Ez a rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2005. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2)[10]

(3)[11]

(4)[12]

(5) E rendelet 8-15. §-a az Európai Parlament és a Tanács a bankok és más pénzügyi intézmények éves és összevont (konszolidált) éves beszámolójáról szóló 86/635/EGK irányelvének való megfelelést szolgálja.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 348/2004. (XII. 22.) Korm. rendelethez

A tőzsde mérlegének tagolása

ESZKÖZÖK

A. Befektetett eszközök (I.+II.+III.)

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

B. Forgóeszközök (I.+II.+III.+IV.)

I. Készletek

II. Követelések

III. Értékpapírok

IV. Pénzeszközök

C. Aktív időbeli elhatárolások Eszközök (aktívák) összesen (A.+B.+C.)

FORRÁSOK

D. Saját tőke (I.+II.+III.+IV.+V.+VI.)

I. Jegyzett tőke

II. Tőketartalék

III. Eredménytartalék

IV. Lekötött tartalék

V. Értékelési tartalék

VI. Mérleg szerinti eredmény

E. Céltartalékok

F. Kötelezettségek (I.+II.+III.)

I. Hátrasorolt kötelezettségek

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek

III. Rövid lejáratú kötelezettségek

G. Passzív időbeli elhatárolások

Források (passzívák) összesen (D.+E.+F.+G.)

2. számú melléklet a 348/2004. (XII. 22.) Korm. rendelethez

A tőzsde eredménykimutatásának tagolása

I. Tőzsdei tevékenység bevételei

II. Egyéb bevételek

III. Aktivált saját teljesítmények értéke

IV. Anyagjellegű ráfordítások

V. Személyi jellegű ráfordítások

VI. Értékcsökkenési leírás

VII. Egyéb ráfordítások

A. Tőzsdei tevékenység eredménye (I.+II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.)

VIII. Pénzügyi műveletek bevételei

IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai

B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII.-IX.)

C. Szokásos eredmény (+A.+B.)

X. Rendkívüli bevételek

XI. Rendkívüli ráfordítások

D. Rendkívüli eredmény (X.-XI.)

E. Adózás előtti eredmény (+C.+D.)

XII. Adófizetési kötelezettség

F. Adózott eredmény (<P>E.-XII.)

XIII. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

XIV. Jóváhagyott osztalék, részesedés

G. Mérleg szerinti eredmény (+F.+XIII.-X1V.)

3. számú melléklet a 348/2004. (XII. 22.) Korm. rendelethez

Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a Tv. 1. számú melléklete szerinti mérleg egyes sorait a következőképpen köteles részletezni:

A mérleg "B/II. Követelések" főcsoportjának tagolása a következő:

1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)

2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

4. Váltókövetelések

5. Tőzsdével szembeni követelések

6. Elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó követelések

a) Elszámolóházi tevékenységből adódó követelés

b) Értéktári szolgáltatásból adódó követelés

c) Befektetési szolgáltatásból adódó követelés

7. Egyéb követelés

Az "A" változatú mérleg "F/III. Rövid lejáratú kötelezettségek" mérlegfőcsoportjának és a "B" változatú mérleg "D. Egy éven belül esedékes kötelezettségek" mérlegfőcsoportjának tagolása a következő:

1. Rövid lejáratú kölcsönök

- ebből: az átváltoztatható kötvények

2. Rövid lejáratú hitelek

3. Vevőtől kapott előlegek

4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

5. Váltótartozások

6. Tőzsdével szembeni kötelezettségek

7. Elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó kötelezettségek

a) Elszámolóházi tevékenységből adódó kötelezettség

b) Értéktári szolgáltatásból adódó kötelezettség

c) Befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettség

8. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

9. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

10. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek