38/2004. (III. 12.) Korm. rendelet

az olimpiai központokról

A Kormány a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 79. §-a (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §[1]

Az 1. mellékletben meghatározott ingatlanok minősülnek olimpiai központnak a következő megnevezéssel:

a) a Budapesti Olimpiai Központ (hivatalos rövidítése: BOK),

b) az Északnyugat-magyarországi Általános Olimpiai Központ (hivatalos rövidítése: ÉMÁOK),

c) a Balatoni Általános Olimpiai Központ (hivatalos rövidítése: BÁOK),

d) a Nemzeti Úszó és Vízilabda Olimpiai Központ (hivatalos rövidítése: NUVOK),

e) a Szegedi Nemzeti Kajak-Kenu és Evezős Olimpiai Központ (hivatalos rövidítése: SZOK),

f) a Közép-magyarországi Általános Olimpiai Központ (hivatalos rövidítése: KMÁOK).

2. §

(1) Új olimpiai központ létesítéséhez, meglévő olimpiai központ megszüntetéséhez, valamint az olimpiai központok működtetéséhez, korszerűsítéséhez és a sportágspecifikus infrastrukturális feltételek meghatározásához ki kell kérni a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, valamint az érintett országos sportági szakszövetség vagy országos sportági szövetség szakmai véleményét.

(2) Az olimpiai központban a sportolók versenyre való zavartalan és színvonalas felkészüléséhez szükséges infrastrukturális feltételeket biztosítani kell.

3. §

Az olimpiai központban folyamatosan biztosítani kell:

a) a szabadtéri felkészülés, az uszodahasználat és az erőnléti edzés feltételeit;

b) az elméleti ismeretek sportolók általi elsajátításának feltételeit, különösen helyszíni gyakorlatokkal, tudományos kísérletekkel;

c) a modern sporttudományi és sportorvosi eredmények alapján a sportágban foglalkoztatott sportszakemberek elméleti képzésének, továbbképzésének feltételeit;

d) a sportolók és a sportszakemberek részére a felkészülési időszakban az étkezési és szálláslehetőséget.

4. §

Általános infrastrukturális feltételként az olimpiai központnak rendelkeznie kell:

a) a sportágspecifikus feltételeknek megfelelően felszerelt erősítő teremmel;

b) a külön jogszabály szerint sportorvosi szakrendelővel, gyúrószobával, valamint dopping mintavételi helyiséggel és elkülönített mosdóval;

c) szabadtéri sportolásra alkalmas területtel és felszerelt sportpályákkal;

d) sportágspecifikus, a központ jellegéből adódó, a felkészüléshez szükséges terem- és eszköz-infrastruktúrával;

e) sportáganként legalább harminc fő elhelyezésére alkalmas, legfeljebb kétágyas, zuhanyozós szobákkal;

f) meleg- és hidegkonyhás, étkezésre alkalmas étteremmel;

g) oktatási helyiségekkel;

h) a sportoló és a sportszakember pszichés felkészülését, regenerálódását segítő eszközökkel.

5. §

Az olimpiai központnak kiépítettségében és felszereltségében alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt a speciális világjátékokra való felkészülési központként a fogyatékos sportolók is használhassák.

6. §[2]

A sportpolitikáért felelős miniszter az olimpiai felkészülés céljaihoz szükséges mértékig támogatást nyújthat az olimpiai központ vagyonkezelője részére az olimpiai központ hatékony működtetése érdekében.

7. §[3]

Az olimpiai központokat sportszakmai szempontból a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság közreműködésével a sportpolitikáért felelős miniszter felügyeli.

8. §[4]

Ez a rendelet 2004. március 13-án lép hatályba.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 38/2004. (III. 12.) Korm. rendelethez[5]

Olimpiai központnak minősülő ingatlanok és ezek megjelölése