3/2004. (III. 23.) GYISM rendelet

az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény szerinti méltányossági hozzájárulás eljárási szabályairól

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 5. §-ának (4)-(5) bekezdései szerinti méltányossági hozzájárulás (a továbbiakban: hozzájárulás) során az e rendeletben meghatározott eljárási szabályokat kell alkalmazni.

2. §

(1)[1] A hozzájárulás iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a sportpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztériumnál kell benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező azonosító adatait, valamint azt, hogy a kérelem milyen hozzájárulásra irányul.

(3) A kérelmező azonosító adatai:

a) a sportszervezet neve, székhelye, képviselőjének neve, címe;

b) a helyi önkormányzat neve, székhelye, képviselőjének neve, címe.

3. §

(1) Ingatlan építése esetén a kérelemben meg kell jelölni:

a) a beruházási program célját, megnevezését, a megvalósítás helyét;

b) a beruházási programnak az általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségét (kiadását);

c) a beruházási programhoz a kérelmező által biztosított - a hitelintézet által igazolt - saját forrás összegét, valamint azt, hogy a saját forrás milyen formában áll rendelkezésre;

d)[2] a beruházási programhoz igényelt, kapott állami és egyéb támogatások, valamint az államközi, kormányközi szerződés alapján külföldi segélyekből kapott támogatások összegét;

e)[3] az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter, illetve költségvetési szerv által alapított illetőleg támogatott alapítványtól, közalapítványtól, köztestülettől, közhasznú társaságtól a beruházási programhoz igényelt, illetve kapott hozzájárulás összegét és formáját, e szervezetenként felsorolva;

f) a beruházás megvalósításának és finanszírozásának ütemezését [az egyes időszakokban felhasználásra tervezett forrásoknak a c) -e) pontok szerinti megjelölésével].

(2) A kérelmező - a kérelem mellékleteként - írásbeli nyilatkozatot köteles tenni:

a) a kérelemben foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűségéről, valódiságáról és hitelességéről;

b)[4]

c)[5] annak tudomásulvételéről, hogy a hozzájárulás kérelmezőjének megnevezése, a beruházási program tárgya, a beruházás összege és megvalósítási helye a miniszter által meghatározott módon nyilvánosságra hozhatók;

d) arról, hogy a kérelmezőnek az államháztartás alrendszereiből folyósított támogatásból származó lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs;

e)[6] beleegyezéséről, hogy a hozzájárulás alapján történő eljárásának szabályszerűségét a külön jogszabályban meghatározott szervek és a miniszter ellenőrizze;

f)[7]

g)[8] arról, hogy - ha törvény eltérően nem rendelkezik -a beruházási program befejezéséig terjedő időszakban bejelenti, ha ellene csőd-, felszámolási eljárás indult vagy lejárt köztartozása keletkezett, illetve - amennyiben a kérelmező helyi önkormányzat - ha ellene a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szerinti adósságrendezési eljárás indult.

(3) A kérelmező a kérelem mellékleteként a beruházás biztosítékairól szóló okirat másolatát, valamint - a biztosítékok típusától függően - azok értékéről és érvényesíthetőségéről szóló igazolásokat köteles csatolni.

(4)[9] Ha a kérelmező nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, a (2) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozathoz 30 napnál nem régebben kiállított közokirati igazolást kell mellékelni arról, hogy a kérelmező - a kérelme benyújtásának időpontjában - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint köztartozásmentes adózónak minősül.

(5) A kérelmező a kérelem mellékletéhez köteles csatolni:

a) a beruházás helye szerinti települési önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy a megjelölt cél, feladat megfelel a települési önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti, valamint szabályozási tervnek és helyi építési szabályozásnak, vagy rendezési terv hiányában arról, hogy a beruházás illeszkedik a települési környezethez;

b) a kérelem tartalmától függően jogerős hatósági engedélyt, illetve hatásvizsgálathoz kötött tevékenység esetén a jogerős kulturális örökségvédelmi, környezet-, és természetvédelmi hatósági engedélyt;

c)[10]

d) a nyilatkozatát arról, hogy a létrejövő létesítmény működtetésének fedezetét milyen forrásból biztosítja; szükség esetén a fenntartó, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyilatkozatát a létesítmény működési többletköltség-igényének befogadásáról;

e) repülőtér esetén a Tv. 5. § (7) bekezdésében meghatározott egyetértő nyilatkozatot.

4. §

Ha a kérelmező helyi önkormányzat, a kérelemhez csatolni kell:

a) a képviselő-testület határozatát a megterhelésről, az adásvételről, az építésről, illetve a beruházásról és az ahhoz szükséges saját forrás biztosításáról;

b) a beruházási program megvalósításának pénzügyi fedezetét megalapozó egyes források rendelkezésre bocsátását igazoló ígérvényeket;

c)[11]

5. §[12]

A Tv. 5. § (5) bekezdés a) pontja esetében a kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell:

a) a hitelkérelem, támogatási kérelem dokumentációját;

b) a hitelt, támogatást folyósító szerv döntését, illetve szándéknyilatkozatát a hitel, támogatás folyósításáról;

c) a megterhelendő, elidegenítendő ingatlan 15 napnál nem régebbi tulajdonilap-másolatát.

6. §

A Tv. 5. § (5) bekezdésének b) pontja esetében, ha az elidegenítést másik ingatlan szerzése érdekében kérik, a kérelemhez csatolni kell:

a)[13] az eladásról szóló adásvételi (elő)szerződést;

b) a vételről szóló adásvételi (elő) szerződést;

c) az ingatlanok értékbecsléséről, illetve vagyonértékeléséről szóló dokumentációt;

d) az elidegenítendő ingatlan 15 napnál nem régebbi tulajdonilap-másolatát;

e) a megszerzendő ingatlan 15 napnál nem régebbi tulajdonilap-másolatát.

7. §

A Tv. 5. § (5) bekezdésének b) pontja esetében, ha az elidegenítést másik ingatlan építése érdekében kérik, a kérelemhez csatolni kell:

a) az építés helyszínéül szolgáló ingatlan 15 napnál nem régebbi tulajdonilap-másolatát;

b) a beruházási programot;

c)[14] a beruházási programhoz szükséges engedélyeket;

d)[15] a beruházáshoz szükséges saját források igazolását;

e) a kérelmező egyoldalú és visszavonhatatlan nyilatkozatát arról, hogy kötelezettséget vállal a beruházásnak a hozzájárulásban meghatározott határidőn belül történő megkezdésére és befejezésére;

f) a beruházáshoz szükséges jogerős hatósági engedélyeket;

g) a 6. § d) pontjában meghatározott mellékletet.

8. §

(1) A Tv. 5. § (5) bekezdésének c) pontja szerinti megterhelés esetében a kérelemhez csatolni kell:

a)[16] a megvalósítandó szociális, egészségügyi, oktatási, illetve művelődési feladat részletes leírását;

b) az 5. §-ban meghatározott mellékleteket;

c) annak a csereingatlannak a megjelölését, amely a megterhelendő ingatlan helyébe lép.

(2) A Tv. 5. § (5) bekezdésének c) pontja szerinti elidegenítés esetében, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mellékleten kívül a kérelemben meg kell jelölni azt a csereingatlant, amely az elidegenítendő ingatlan helyébe lép.

(3) A megterhelés és az elidegenítés esetében a kérelemhez csatolni kell a megterhelendő és az elidegenítendő, valamint a csereingatlan értékbecsléséről, illetve vagyonértékeléséről szóló dokumentációt, valamint a csereingatlan 15 napnál nem régebbi tulajdonilap-másolatát is.

9. §[17]

A Tv. 5. § (5) bekezdés d) pontja esetében a kérelemhez csatolni kell:

a) a biztosítandó közszolgáltatás vagy közüzem, valamint szünetelése következményeinek részletes ismertetését,

b) a közszolgáltató javára szolgalmi jog, használati jog, vezetékjog alapítására vonatkozó megállapodást,

c) az 5. § c) pontjában meghatározott mellékletet.

10. §

(1)[18] A miniszter a kérelmet a kézhezvételtől számított 30 napon belül határozattal bírálja el (a továbbiakban: döntés).

(2) A döntés előkészítése során a kérelmezőt és az egyéb érintetteket szükség szerint kell meghallgatni.

(3) Ha a döntés előkészítéséhez a rendelkezésre álló iratanyag nem elegendő, a kérelmezőt és az egyéb érintetteket meg kell hallgatni.

(4) Ha a kérelem hiányos, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni. A hiánypótlásra való felhívás eredménytelensége esetén az eljárást meg kell szüntetni.

(5)[19] A kérelmező a kérelemben, illetve annak mellékleteiben az eljárás ideje alatt történő változásokat a változástól számított öt napon belül köteles a miniszternek bejelenteni.

11. §

(1) Az. eladásról szóló szerződés és a vételről szóló (elő) szerződés, valamint az értékbecslésről, illetve vagyonértékelésről szóló dokumentáció vizsgálatakor az elidegenítendő és a megszerzendő vagy csereingatlan, illetve a megterhelendő és a csereingatlan értékarányosságáról kell meggyőződni.

(2) A hozzájárulási eljárás során vizsgálni kell a megszerzendő, építendő, illetve csereingatlannak az elidegenítendő, illetve megterhelendő ingatlanéval azonos vagy ahhoz hasonló sportcélú használhatóságát. Kétség esetén az országos sportági szakszövetség, illetve az országos sportági szövetség állásfoglalása az irányadó.

(3) A lakóterületi, illetve nem versenyszerű (szabadidős) sportolási igényeket szolgáló sportlétesítményeknél a különböző sportágak gyakorlását lehetővé tevő létesítményeket is hasonló sportcélúnak kell tekinteni.

(4) Az 5. § c) pontja, a 6. § d) pontja, illetve a 7. § a) pontja, továbbá a 8. § (3) bekezdése szerinti tulajdonilap-másolat vizsgálatakor meg kell győződni arról, hogy az eladó (megterhelő), illetve építő tulajdonában van-e az ingatlan, valamint, hogy az per-, teher- és igénymentes-e.

12. §[20]

(1) A kérelmet el kell utasítani:

a) amennyiben a kérelmező helyi önkormányzat és ellene a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szerinti adósságrendezési eljárás indult, vagy

b) ha a kérelmező az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint - a kérelme benyújtásának időpontjában - nem minősül köztartozásmentes adózónak.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró feltétel fennállásának hiányát a kérelmező

a) 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy

b) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(3) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a kérelmező az (1) bekezdés szerinti helyzetbe a hozzájárulás iránti eljárás során kerül.

13. §[21]

(1) A miniszter a hozzájárulást köteles - az általa a határozatban meghatározott egyéb esetek mellett -visszavonni, ha

a) a hozzájárulásban rögzített ütemezés első határidejétől számított hat hónapon belül a beruházási program a kérelmező érdekkörében felmerült ok miatt nem kezdődik meg,

b) hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a kérelmező a kérelem szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a kérelem benyújtásakor,

c) a beruházási program meghiúsulását vagy megvalósításának tartós akadályozását előidéző körülmény a kérelmező érdekkörében merült fel,

d) a kérelmező e rendeletben előírt bejelentési kötelezettségének egy hónapon túl nem tett eleget,

e) a kérelmező bármely nyilatkozatát visszavonja.

(2) A beruházási program megkezdése időpontjának a kivitelezői szerződéskötés vagy a megrendelés időpontját kell tekinteni.

14. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény szerinti méltányossági hozzájárulás eljárási szabályairól szóló 2/2001. (III. 14.) ISM rendelet.

15. §[22]

E rendeletnek az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény szerinti méltányossági hozzájárulás eljárási szabályairól szóló 3/2004. (III. 23.) GyISM rendelet módosításáról szóló 37/2015. (VII. 15.) EMMI rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

gyermek-, ifjúsági és sportminiszter