41/2004. (XII. 21.) IM rendelet

a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet módosításáról

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 395. §-ának (3) bekezdésében és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 604. §-a (2) bekezdésének o) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal egyetértésben -a következőket rendelem el:

1. §

A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz.) 2. §-ának 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. kiadmány: az eredeti iratról készített olyan másolat, amelyet az arra feljogosított személy "a kiadmány hiteléül" záradékkal, aláírásával és a bíróság körbélyegzőjével lát el, vagy elektronikus okirat esetében azon minősített elektronikus aláírást, az elektronikus aláíráson pedig időbélyegzőt helyez el;"

2. §

A Büsz. a 13. §-t követően a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. § (1) Ha az ügy irata elektronikus okiratként áll rendelkezésre, a papír alapú másolat kiadása során a 13. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a 13. § (4)-(5) bekezdése szerinti másolat az elektronikus okirat kinyomtatott példánya alapján készül.

(2) Ha a bíróság határozata, amelyről a papír alapú másolatot kérik elektronikus okiratként jött létre, a másolaton fel kell tüntetni az elektronikus okiraton elhelyezett időbélyegző dátumát, valamint azt hogy az elektronikus okiratot ki látta el elektronikus aláírással, és hogy azon milyen elektronikus aláírás szerepel."

3. §

A Büsz. a 15. §-t követően a következő 15/A. §-sal egészül ki:

"15/A. § Ha a bíróság jogszabály alapján elektronikus okirat kiadására köteles, és a kiadott elektronikus okiratot a bíróság minősített elektronikus aláírással és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzővel látja el, az hiteles másolatnak minősül. Ha a kiadott elektronikus okirat minősített elektronikus aláírást és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzőt nem tartalmaz, az nem hiteles másolatnak minősül."

4. §

A Büsz. a 33. §-t követően a következő 33/A-33/B. §-sal egészül ki:

"33/A. § (1) A soronkívüliség az ügynek a rendes ügymenetből történő kivételét jelenti. A soron kívül intézendő ügyben - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - minden intézkedést haladéktalanul kell megtenni.

(2) A jogszabály rendelkezésén, illetőleg az OIT határozatán alapuló soron kívüli ügyintézés a bírósági eljárás egész tartamára irányadó. A bíróság elnöke által elrendelt soron kívüli ügyintézés az adott bíróság előtti eljárás tartamára vonatkozik azzal, hogy az eljárás jogerős befejezését megelőzően elrendelt soronkívüliség a jogerőt követő eljárásra nem terjed ki.

(3) Az elnök által elrendelt soron kívüli ügyintézés teljesítését az elnök legalább háromhavonta ellenőrzi, és mulasztás esetén megteszi a szükséges intézkedést (pl. határidő tűzésével a következő szükséges intézkedés megtételére felhívás, figyelmeztetés, fegyelmi felelősségre vonás) .

33/B. § (1) A bíróság elnöke - külön kérelem nélkül -hivatalból az ügy soron kívüli intézését rendelheti el, különösen akkor, ha:

a) ahhoz kiemelkedően fontos társadalmi-, igazságügyi-, illetve közérdek fűződik;

b) az ügy tárgya az állampolgárok széles körét érintő kérdés;

c) a gyermekek jogait, illetve kiskorú ügyfél fontos érdekét érinti az ügy (pl. gyermek jogállása, gyermek elhelyezése, gyermekkel való kapcsolattartás, apaság megállapítása) .

(2) A bíróság elnöke a Be. 64/A. §-ának b) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - külön kérelem nélkül - hivatalból elrendeli az ügy soron kívüli intézését.

(3) A bíróság elnöke az ügyfél által előterjesztett soronkívüliség elrendelése iránti kérelem elbírálása során különösen az alábbiak figyelembevételével határoz:

a) kérelmező személyi körülményei;

b) az ügy tárgya és jellege;

c) bíróság működésében felmerült objektív ok."

5. §[1]

6. §

A Büsz. 59. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Az elektronikus cégiratokat az átadó bíróság elektronikus úton küldi meg az átvevő bíróságnak."

7. §

A Büsz. 61. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Aláírási címpéldány hiteles és nem hiteles másolata hatósági megkeresésre adható ki."

8. §[2]

A Büsz. a 61. §-t követően a következő alcímmel és 61/A-61/H. §-okkal egészül ki:

"Az elektronikus cégeljárás ügyvitele

61/A. § (1) Az elektronikus cégeljárásban a cégeljárás ügyvitelének szabályai közül a 48. §, az 52-53. § és az 58-59. § rendelkezéseit alkalmazni kell.

(2) A cégbíróság által elektronikus okirat formájában meghozott végzést, kiállított tanúsítványt és elektronikus igazolást minősített elektronikus aláírással és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzővel kell ellátni.

(3) Ha az elektronikus úton közölt végzést nem kell írásban megküldeni a jogi képviselőnek [Ctv. 48/A. § (1) bek.], de a kézbesítést igazoló elektronikus visszaigazolás 5 munkanapon belül nem érkezik meg a cégbírósághoz, a cégbíróság a végzés papír alapú hiteles másolatát 3 munkanapon belül megküldi a fél jogi képviselőjének.

(4) A (2) bekezdés szerinti elektronikus okiratot, valamint az egyéb elektronikus cégiratot az elektronikus irattárban kell elhelyezni.

(5) Az elektronikus irattárban csak az Igazságügyi Minisztérium honlapján közzétett, az Igazságügyi Minisztérium és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által megfelelőnek minősített ajánlásoknak, illetve szabványoknak megfelelő formátumú, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzővel ellátott elektronikus cégirat helyezhető el.

61/B. § (1) A cégiroda a külön jogszabály által meghatározott elektronikus nyomtatványon benyújtott, a cégbírósághoz a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) által továbbított elektronikus kérelmet (a továbbiakban: kérelem) és mellékleteit a cégbíróságra érkezés időpontjában (nap, óra, perc, másod-percjelzésű) időbélyegzővel látja el.

(2) Arról, hogy a bejegyzés iránti kérelem és mellékletei a cégbíróság számítógépes rendszerébe informatikai szempontból szabályszerűen megérkeztek, a cégbíróság az érkezés napján a Ctv. 48/C. §-a szerinti elektronikus tanúsítványt küld a fél jogi képviselőjének. Ha ez a nap heti pihenőnap, illetve munkaszüneti nap, vagy ha a kérelem hivatali időn kívül érkezett, a cégbíróság az elektronikus tanúsítványt az ezt követő első munkanapon küldi meg. A változásbejegyzés iránti kérelem esetében a cégbíróság a fél jogi képviselőjének a fentiek megfelelő alkalmazásával elektronikus igazolást küld.

(3) Az elektronikus tanúsítvány, illetőleg az elektronikus igazolás kiállításának időpontjától kezdődően a cégbíróság számítógépes nyilvántartása a bejegyzés, illetve változásbejegyzés iránti kérelem adatai mellett a "bejegyzés alatt" megjegyzést tünteti fel (Ctv. 25. §) . A cégiroda a kérelem mellékletét képező elektronikus cégiratokat az elektronikus irattárban helyezi el.

(4) Ha a cégbíróságra a Szolgálattól érkezett bejegyzési, változásbejegyzési kérelem azt a tájékoztatást tartalmazza, hogy a kérelem vagy mellékletei informatikai szempontból nem szabályszerűek, vagy a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a Szolgálattól azok nem szabályszerűen érkeztek meg, elektronikus tanúsítvány, illetve elektronikus igazolás kiállítása nélkül rögzíti a cég nevét, székhelyét, jogi képviselője nevét, címét és e-mail címét, továbbá a rendelkezésre álló egyéb adatokat a számítógépes rendszerben.

(5) Az elektronikus tanúsítványt, illetve az elektronikus igazolást a cégiroda erre feljogosított ügyintézője állíthatja ki, illetve küldheti el. A tanúsítvány papír alapú hiteles másolatát három munkanapon belül meg kell küldeni a fél jogi képviselőjének.

61/C. § (1) Ha a bíró a cégbejegyzést elrendeli, az elektronikus okirat formájában meghozott végzést annak megállapításával, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, elektronikus úton közli a fél jogi képviselőjével. Ezzel egyidejűleg a bejegyző végzés papír alapú hiteles másolatát is el kell készíteni, amelyet három munkanapon belül a fél jogi képviselőjének postára kell adni.

(2) A bejegyző végzés alapjául szolgáló elektronikus cégiratokat elektronikus bejegyzési záradékkal kell ellátni. Az elektronikus bejegyzési záradék a bejegyzés tényét, a bejegyző végzés számát és keltét tartalmazza, és azt minősített elektronikus aláírással és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzővel kell ellátni. Az elektronikus bejegyzési záradékkal ellátott cégiratokat a bejegyző végzés elektronikus úton történő közlésével egyidejűleg kell megküldeni a fél jogi képviselőjének.

61/D. § (1) A cégbíróság a fellebbezéssel megtámadható végzést (pl. a kérelmet elutasító, az áttételt elrendelő, az eljárást felfüggesztő végzést) a fél jogi képviselőjével a fellebbezési jogról történt tájékoztatással, elektronikus úton közli. A kérelmet elutasító végzés papír alapú hiteles másolatát egyidejűleg el kell készíteni és azt három munkanapon belül a fél jogi képviselője részére postára kell adni.

(2) A cégbíróság a fellebbezéssel megtámadható végzést a számítógépes nyilvántartásában - a végzés elektronikus úton történő megküldésével egyidejűleg - "nem jogerős, lezárt" állapotúként tünteti fel, a bejegyzés alapjául szolgáló adatokat a számítógépen "nem bejegyzett" állapotúként rögzíti és megadja azoknak az iratoknak a sorszámát is, amelyekre az elintézés (végzés) vonatkozik.

(3) A kérelemnek részben helyt adó végzés esetében az 55. § (2) bekezdése irányadó.

61/E. § (1) A fellebbezéssel megtámadható határozatok esetében az 56. § (1) bekezdése irányadó azzal, hogy az áttételkor az elektronikus cégiratok elektronikus úton történő megküldésére kell utasítást adni.

(2) A végzés jogerősítéséről a fél jogi képviselőjét elektronikus úton kell értesíteni.

61/F. § (1) Elektronikus cégeljárás esetén az 57. § (1)-(2) bekezdése megfelelően irányadó azzal, hogy a kijavító végzést és kiegészítő végzést a cégbíróság elektronikus úton közli a jogi képviselővel.

(2) A cégbíróság az elektronikus cégiratot az elektronikus irattárban a bejegyzési kérelem visszavonása vagy jogerős elutasítása esetén is megőrzi.

61/G. § A cégbíróság az elektronikus cégiratot más hatóságok részére elektronikus okiratként küldi meg. Ha a megkereső hatóság az elektronikus cégiratról papír alapú másolatot kér, azt a megkereső hatóság költségére kell elkészíteni.

61/H. § (1) A cégbíróság a cég adatairól kérelemre elektronikus okiratként cégmásolatot, cégbizonyítványt, illetve cégkivonatot ad ki. Ha a kérelemből más nem következik, a cégbíróság által kiadott vagy megküldött elektronikus okirat elektronikus aláírást és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzőt nem tartalmaz. Ha a kérelem hiteles elektronikus cégmásolat, cégbizonyítvány, illetve cégkivonat kiadására vagy megküldésére irányul, az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzővel kell ellátni. A 61. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.

(2) A cég nyilvános iratairól történő másolat kiadására a 61. § (3) bekezdése alkalmazandó azzal, hogy az elektronikus cégiratról hiteles és nem hiteles másolatnak minősülő elektronikus okirat is kiadható."

9. §

(1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -2005. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 4-7. §-a 2005. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 4. § rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3)[3]

(4) A Büsz.

a) 73. §-a (2) bekezdésének f) pontjában "a sorkatonai szolgálat" szövegrész 2005. január 1-jén,

b) 50. §-a (1) bekezdésében a "vagy elektronikus formában" szövegrész 2005. szeptember 1-jén

hatályát veszti.

Dr. Petrétei József s. k.,

igazságügy-miniszter