105/2005. (XII. 19.) GKM rendelet

a földgáz árszabályozásának kereteiről

A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 56. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ának (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §[1]

(1) E rendelet hatálya

a) a földgázszállítás hatósági legmagasabb díjához (a földgáz tranzit kivételével),

b) a földgázelosztás hatósági legmagasabb díjához,

c) a földgáztárolás hatósági legmagasabb díjához kapcsolódó árszabályozási keretek megállapítására terjed ki.

(2) E rendelet 2. számú melléklete nem vonatkozik a Szeged-Arad, Városföld-Donji Miholjac határkeresztező vezetékek és a Szerbia irányú kiskundorozsmai kiadási pont (a továbbiakban együtt: összekötő vezeték) díjmegállapítására. Az összekötő vezeték díjmegállapítására vonatkozó keretszabályokat a 3. számú melléklet tartalmazza.

2. §

(1) Az árszabályozás kiindulópontját jelentő induló árak (a továbbiakban: induló árak) megállapításának alapját a 2005-ben az engedélyesi körbe tartozó jogi személyeknél (a továbbiakban együtt: földgázipari társaságok) lefolytatott eszköz- és költség-felülvizsgálatok jelentik. Ezen vizsgálatok kereteit, valamint az induló árak megállapítására vonatkozó egyéb keretszabályokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az induló árak megállapításának időpontja és 2009. december 31. közötti hatósági ármegállapítások árszabályozási kereteit e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3)[2]

(4)[3]

(5) A szállító, tároló és elosztó - e rendelet szerint meghatározott fogyasztói körben - országosan egységes díjak alapján nyújtja a hatósági árak számításánál figyelembe vett szolgáltatásait.

(6) E rendelet 2. számú melléklete 1.6. pontjának b) alpontját a 2005. évre vonatkozóan kell alkalmazni.

3. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -2006. január 1-jén lép hatályba, és 2009. december 31-én hatályát veszti.

(2) E rendelet 2. számú mellékletében szereplő 1.1. pont b) alpontja 2006. július 1-jén lép hatályba, és 2009. december 31-én hatályát veszti.

Dr. Kóka János s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

1. számú melléklet a 105/2005. (XII. 19.) GKM rendelethez

Az induló árak megállapítására vonatkozó keretszabályok

1. Az induló árak megállapításánál figyelembe veendők:

a) a földgázipari engedélyesek 2004. évi auditált mérlegei és eredménykimutatásai, valamint az azok elkészítésénél alapul vett adatok, számítások, statisztikák,

b) a 2005-ben bekövetkezett és 2006-ban várható lényegesebb változások [infláció, árfolyam, jogszabályváltozások, egyedileg értékelendő eszköz- és költségváltozások, mennyiségi változások (fogyasztói létszám, teljesítménylekötés, gázmérők névleges összteljesítménye) ],

c) az árelőkészítésért felelős Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) és az általa megbízott szakértők által 2005-ben - az a) ~b) pontok alapján - végzett eszköz-és költség-felülvizsgálatok eredményei,

d) a rendelet hatálybalépése előtt kialakult árak (díjak) szintje és szerkezete.

2. A Hivatal az egyes költségelemeket - a földgázszállítási és rendszerirányítási, földgázelosztási, GET szerinti földgáz közüzemi nagykereskedelmi, GET szerinti földgáz közüzemi szolgáltatási, földgáztárolási működési engedélyeseknél (a továbbiakban együtt: hatósági áras engedélyesek) külön-külön - a következő módon veszi figyelembe:[4]

a) Tőkeköltség:

aa) A földgázszállítási és rendszerirányítási, földgázelosztási, földgáztárolási működési engedélyeseknél külön-külön megállapítandó kalkulált tőkeköltség-elem kiszámításának módja:

b) Értékcsökkenés: a Hivatal az értékcsökkenés meghatározásához a 2004. évi auditált kiegészítő mellékletben szereplő engedélyesi eszközöket veszi alapul. A szakmai indokoltság szempontjából végrehajtott korrekciók után - az éves átlagos beruházási árindexek segítségével kiszámítja ezek 2006. évi árszintű (átértékelt) bruttó értékét és ebből a várható hasznos élettartam szerinti kulcsokkal számítja ki a 2006. évi árszintű éves értékcsökkenést.

c) Külön metodika alapján számított költségek: ca) az elszámolási különbözet, cb) a beszerzett földgáz költsége,

cc) a szállító és tároló kompresszorozási költsége,

cd) a szállító és tároló gázfelhasználása és hálózati vesztesége,

ce) a GET szerinti közüzemi nagykereskedő esetében a kronologikus átlagkészlet értéke,[6]

cf) a GET szerinti közüzemi nagykereskedő által fizetett HAG-díj,[7]

cg) a párnagáz elismert tőkefedezeti költsége.

d) Az a)-c) pontokban nem említett költségek esetében a 2004. évi árszintű indokolt költségeket a következő - korrigált inflációs - indexszel (IXA) kell felszorozni:

IXA = (1+CPIE1/100-k1) x (1+CPIE2/100-k2) 3/4

ahol:

3. Az árképzésnél figyelembe veendő költségek számításához és árakká történő alakításához a Hivatal az általa - az iparágon belül egyeztetett alábbi földgázmérlegek figyelembevételével - elfogadott hőmérsékletkorrigált mennyiségi adatokat használja fel:

a) 2004. (tény),

b) 2005. (várható),

c) 2006. (terv).

2. számú melléklet a 105/2005. (XII. 19.) GKM rendelethez

Az induló árak megállapítása és a 2009. december 31. közötti hatósági ármegállapítások árszabályozásának keretei

1. Áralkalmazási eljárások

1.1. Rendszeres árkorrekció[8]

A 2006. július 1-jétől 2009. december 31-ig tartó árszabályozási időszak során a rendszeres árkorrekció:

a) július 1-jére vonatkozóan [az árképletek, és a földgáz beszerzési költségeket befolyásoló tényezők alapján],[9]

b) január, április és október 1-jére vonatkozóan (a földgáz beszerzési költségeket befolyásoló tényezők alapján), és

c) 2007. április 1-jét követően a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 8. §-a szerinti tagi hozzájárulás (a továbbiakban: tagi hozzájárulás) figyelembevételével történik.

1.2.Rendkívüli ármódosítás

A Hivatal akkor tesz rá javaslatot, ha a földgázpiaci események azt egyértelműen szükségessé teszik.

1.3. Az infláció figyelembevétele a júliusi rendszeres árkorrekciók során

Az MNB által közzétett aktuális (legutolsó) éves átlagos fogyasztói árindex-előrejelzést (az árelőkészítés lezárása előtti utolsó "Jelentés az infláció alakulásáról") a "k" inflációkorrekciós tényezővel (lásd 1.4. pont) korrigálni kell, és az így kapott "becslési hibával korrigált inflációkövetési tényezőt" (lásd 2.1. pont) kell a rendszeres árkorrekciók során használni.

Az előrejelzés hibáját utólag, az árkorrekciós javaslatok között eltelt időszakra vetített Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) tény - háztartási energia nélküli - árindex alapján kell figyelembe venni az alábbiak szerint:[10]

CPIX=[(F-1) - X x (HE-1)]/(1 -X)+1[11]

1.4. Inflációkorrekciós tényező ("k")

Az inflációkorrekciós tényező értékére a rendszeres árkorrekciók alkalmával - az árjavaslatoknak az ár meg-állapítója számára történő benyújtása kapcsán - a Hivatal tesz javaslatot a 0,018-0,022 közötti sávban. Javaslata megtételekor a Hivatal elemzi a hatósági áras engedélyesek működését és a várható folyamatokat. Indokolt esetben a Hivatal hatósági áras engedélyesenként, illetve tevékenységenként egymástól eltérő mértékű inflációkorrekciós tényezőre is javaslatot tehet.

1.5. Az átlagárak és a tarifák[13]

A rendszeres árkorrekció vagy rendkívüli ármódosítás során érvényesítendő átlagárak (árszint) meghatározásával együtt kell az indexált árbevétel-tömegből számított átlagárakat lebontani tarifákra (díjtételekre). Mennyiségarányos tarifák esetében - a kompresszorozási költséget tartalmazó díjelemek kivételével - a júliusi rendszeres árkorrekciót megelőző naptári évre vonatkozó (hőmérsékletkorrigált) mennyiségi adatokat és súlyarányokat kell alapul venni, ha a hőmérsékletkorrigált mennyiség legalább 1,5%-kal változik. Egyéb esetekben az induló árak megállapításánál figyelembe vett (hőmérsékletkorrigált) mennyiségi adatokat és súlyarányokat kell figyelembe venni. Az alap- és teljesítménydíjakat az indexált árbevétel-tömeg és a legutolsó rendelkezésre álló adatok alapján kell meghatározni.

1.6. Nyereségkorlát és nyereség-visszajuttatás

a) A szállítói, a rendszerirányítói, az elosztói, a tárolói és a GET szerinti közüzemi szolgáltatói működési engedélyesek engedélyköteles tevékenysége(i) által szabadon elérhető nyereség felső korlátjának (NYK) kiszámítása adott engedélyesre:[14]

b) A földgázszállítási és földgázelosztási működési engedélyesek engedélyköteles tevékenysége(i) által szabadon elérhető 2005. évi nyereség felső korlátjának (NYK) kiszámítására 2006-ban az alábbi képlet alkalmazandó az adott társaságra:

2005-re NYK = 1,2 x TK x CPIX4 x CPX5

ahol:

c) Ha az engedélyköteles tevékenység(ek)re vonatkozó (a szállító és rendszerirányító esetében az összevont)- a tárgyévi auditált Éves Beszámolóban szereplő, az ÜKSZ és a földgázellátás hatósági díjait tartalmazó jogszabályok alapján kivetett, illetve beszedett pótdíjak nélkül számított - üzemi (üzleti) tevékenységi eredmény (UNY) túllépi a nyereségkorlátot (NYK), azaz ÜNY>NYK, az adott földgázszállítási, földgázelosztási, tárolói vagy GET szerinti közüzemi szolgáltatói működési engedéllyel rendelkező társaság köteles közvetlenül vagy közvetve a nyereségét megosztani a fogyasztókkal.[15]

Az elosztó esetében UNY-növelő tételként figyelembe kell venni az elosztási tevékenység rendkívüli bevételeit is.

Ha adott jogi személy elosztói és GET szerinti közüzemi szolgáltatói engedéllyel is rendelkezik, akkor NYK és ÜNY értékét az elosztói és GET szerinti közüzemi szolgáltatói tevékenységre együtt kell kiszámítani.[16]

Amennyiben a az elosztói és a GET szerinti közüzemi szolgáltatói engedélyes 2007. évi jogi szétválása kapcsán az elosztói engedélyesnél - az elosztói engedélyes részére történő eszközátadás során az átadott eszközökhöz kapcsolódó csatlakozási díjak, beruházási és hálózatfejlesztési hozzájárulások, továbbá a térítésmentesen átvett eszközök miatti (a továbbiakban: hozzájárulások) passzív időbeli elhatárolások felszabadítása következtében - rendkívüli bevétel került kimutatásra, akkor a nyereség-visszajuttatás számítása szempontjából az elosztói engedélyes 2007. évi ÜNY-ét, az eszközátadás miatti passzív elhatárolás felszabadításából eredő rendkívüli bevétellel csökkenteni kell. Ebben az esetben az elosztói engedélyesnél az ÜNY értékét minden évben növelni kell az átvett eszközök értékcsökkenésének azon részével, amely a tárgyévben elszámolható lett volna az - átadónál feloldott - eszközökhöz kapcsolódó passzív időbeli elhatárolás összegével szemben, ha az eszközátruházásra nem került volna sor. Az Éves Beszámoló Kiegészítő Mellékletében be kell mutatni a fenti számítás hatását.[17]

d) Az érintett engedélyes a többletnyereség megosztásáról a Hivatallal egyeztetett formában köteles gondoskodni. A fogyasztókat illető többletnyereség: NYV = (ÜNY-NYK) /2.[18]

e) A GET szerinti közüzemi szolgáltató által 2009-ben szabadon elérhető nyereség felső korlátjának kiszámításához az a) pont 2009-re vonatkozó képlete szerint meghatározott tőkeköltségnek - az első, illetve a második félévben értékesített mennyiségekre jellemző - 1,8-as számmal elosztott értéke szolgál alapul.[19]

1.7.[20]

1.8. Új szállítóvezetéki és tárolói beruházások Az árkarbantartás során utólag elismerhető azon - az induló ár költségbázisában nem szereplő - új szállítóvezetéki és tárolói beruházás, amely a GET 17. § (1) pontja szerinti fejlesztési irányelvvel összhangban van. Az új szállítóvezetéki beruházások tőkeköltsége 8%. Az új tárolói beruházások tőkeköltsége 9%. Az új beruházások figyelembevétele esetén figyelembe kell venni az esetleges naturális változásokat is.

2. Ármeghatározások és jelölések[21]

A rendszeres árkorrekciók során a földgáz legmagasabb hatósági árainak megállapításánál (az indokolt földgáz beszerzési költségek megállapítását kivéve) a következő évre vonatkozóan (tárgyidőszak), az előző év alapján (bázisidőszak) az alábbi képleteket kell figyelembe venni úgy, hogy az 1. számú melléklet 2. pontjának c) alpontja szerinti "külön metodika alapján számított költségeket" és a 2. számú melléklet 1.1. pontjának c) alpontja szerinti tagi hozzájárulást a képletekben szereplő költségelemek nem tartalmazhatják. Az 1. számú melléklet 2. pontjának c) alpontja szerinti "külön metodika alapján számított költségeket" minden júliusi árkorrekció alkalmával, a 2. számú melléklet 1.1. pontjának c) alpontja szerinti tagi hozzájárulást minden árkorrekció alkalmával újra kell számolni. (A jelöléseket a 2.6. pont tartalmazza.)[22]

2.1. A becslési hibával korrigált inflációkövetési tényező meghatározása:

2.2. Az együttműködő földgázrendszerhez kapcsolódó ármeghatározás

2.2.1. A belföldi felhasználású földgáznak a belföldi gázszállító rendszeren történő továbbítása és a rendszerirányítás érdekében felmerülő költségelemek árban elismerésre kerülő fajlagos értéke (júliusi rendszeres árkorrekciónál):

2.2.2. A belföldi felhasználású földgáz tárolása érdekében felmerülő költségelemek árban elismerésre kerülő fajlagos értéke (júliusi rendszeres árkorrekciónál):

2.2.3. A belföldi felhasználású földgáz elosztása érdekében felmerülő költségelemek árban elismerésre kerülő fajlagos értéke (júliusi rendszeres árkorrekciónál):

2.3.[23]

2.4.[24]

2.5. A külön metodika alapján figyelembe veendő költségek:[25]

Ha az árszabályozás jellegéből adódóan az előző időszak során hiány keletkezett, azt a júliusi rendszeres árkorrekciónál csak olyan mértékben kell figyelembe venni, hogy az 1. pont 1.6. alpont a) pontjában szereplő, adott évre indexált TK mértékét ne haladja meg.

2.5.1. A közüzemi nagykereskedő értékesítési átlagára:

2.5.2. A közüzemi nagykereskedő viszonteladói átlagára:

2.5.3. A közüzemi szolgáltatói végfelhasználói átlagár:

2.6. Jelölések[26]

3. számú melléklet a 105/2005. (XII. 19.) GKM rendelethez[27]

A Szeged-Arad, a Városföld-Donji Miholjac határkeresztező vezetékek és a Szerbia irányú kiskundorozsmai kiadási pont díjmegállapításának keretszabályai

I. A szállítási forgalmi díj meghatározása

A Hivatal minden összekötővezeték-beruházás esetén megvizsgálja az azon az összekötővezeték-szakaszon alkalmazandó forgalmi díj megállapításának a szükségességét.

Az összekötővezeték-beruházás a Magyar Köztársaság államhatárán belül található szállítóvezeték-rendszer - kivéve a kiskundorozsmai és csanádpalotai kilépési pontokhoz tartozó vezetékszakaszokat - (a továbbiakban: alaprendszer) forgalmi díját nem növelheti.

Ha az összekötő vezeték az alaprendszer forgalmi díját csökkenti, azon külön forgalmi díj nem kerül megállapításra.

A forgalmi díj meghatározásához a költségek közül a mennyiség-arányos költségeket (a nyomásfokozás, a saját gázfelhasználás költségeit) és a közvetett költségek arányos részét kell figyelembe venni. Az arányosítás mértéke a közvetlen mennyiség-arányos költség és az összes közvetlen költség hányadosa.

II. A szállítási kapacitásdíj meghatározása

Az összekötő-vezetéki eszközökre a várható működési időtartam (a hosszú távú szerződések időtartama, minimum 25 év) figyelembevételével a szállítási kapacitásdíj diszkontált cash-flow módszerrel (a továbbiakban: DCF modell) kerül meghatározásra.

A DCF modell paraméterei:

1. Induló díj: Az a számított szállítási kapacitásdíj, amelynek évenkénti indexálásával a tervezett kapacitásértékesítés mellett a várható működési időtartam alatt a projekt nettó jelenértéke nulla (azaz a DCF modell a tervezett kapacitás-lekötéssel a vizsgált időszakban akkora árbevételt eredményez, amely fedezetet biztosít az eszközállomány üzemeltetési költségeire, amortizációjára, valamint tőkeköltségére) Mértékegysége: Ft/m3/óra/év

2. Indexálás: Az induló kapacitásdíj változásának mértéke

Indexálási = 1 + CPE(i 1)

CPE(i 1) = a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, a KSH által közzétett éves átlagos fogyasztói árindexből a háztartási energia sor elhagyásával számított index

3. Indexált kapacitásdíj: Az i-edik évben figyelembe vehető kapacitás-lekötési díj

Díji = Díj(i 1) * Indexálási

i: a (tárgy)évet jelölő index

5. NPV: Nettó jelenérték

6. DFi: Diszkonttényező az i-edik évben

7. WACCi: Adózás utáni nominál súlyozott átlagos tőkeköltség az i-edik évben

8. Ci: Szabad forrás az i-edik évben = Képződő forrási - Lekötött forrási

9. Képződő forrási1 = ÉCSi + Adózott eredmény

10. ÉCSi Az i-edik évben elszámolt, a DCF modell szerinti értékcsökkenés ÉCSi = Aktivált eszközérték * amortizációs kulcs

Az amortizációs kulcs kialakításakor az eszköz hasznos élettartama, a szállítóvezeték esetén a szállítóvezeték várható működési időtartama, de legalább 25 év vehető számításba.

11. Adózott eredményi (DCF modell szerinti) = (DCF modell szerinti) Üzleti eredmény * (1-ti)

12. Üzleti eredményi (DCF modell szerinti) = Árbevételi - (DCF modell szerinti) Költségeki - ÉCSi

13. Árbevételi = Lekötött kapacitási * Díj i

14. Költségek:

Üzemeltetési és fenntartási feladatok elvégzéséhez szükséges közvetlen és közvetett költségek előzetes kalkuláció és benchmark adatok alapján. A benchmark adat az azonos, illetve hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező beruházás, a magyarországi vezetékszakasz költség-felülvizsgálattal jóváhagyott üzemeltetési és fenntartási költsége, amelyből az új vezetékszakaszra nem jellemző költségek kiszűrésre kerülnek. A szállítási kapacitásdíj kalkulációjához a költségek közül a "fix jellegű" költségeket kell figyelembe venni. A költségek nem tartalmazzák a forgalmi díj számításához alkalmazott, mennyiségarányos költségelemeket. Évente 1% hatékonyságavítás ("k") kerülhet figyelembevételre. Költségek = Költségek(i 1)*(1 + CPE(i 1)-k)

15. Lekötött forrási = Tárgyévi üzembe helyezés, befektetés

A kapacitás biztosítása érdekében létrehozott eszközök aktivált értéke. A szállítási feladat megkezdése előtti beruházás és az összekötő vezeték várható működési időtartamánál rövidebb hasznos élettartamú eszközök pótlására irányuló beruházás üzembe helyezéséből származik.

III. A díjszámítás folyamata

A szállítási feladat megkezdésekor érvényes szállítási kapacitásdíj (induló díj) meghatározásához a DCF modell szerinti költség- és díjértékek előrejelzéséhez a fenti módszertanban meghatározott CPIi indexet kell alkalmazni. A DCF modell szerinti számítás évente korrigálásra kerül a fenti módszertan szerinti paraméterek már ismert tény értékeinek megfelelően.

Az induló díj a hosszú távú szállítási szerződés időtartama alatt évenként az indexálás mértékével változik. Az évenkénti díjváltozásra a szállítói engedélyes tesz javaslatot a Hivatalnak. A javaslat módszertannak való megfelelőségét a Hivatal ellenőrzi és hagyja jóvá. Az ehhez szükséges adatokat (beleértve a tény kapacitás-lekötéseket és árbevételt) a szállítói engedélyes köteles az adott év április 1-jéig a Hivatal rendelkezésére bocsátani.

IV. A díj-felülvizsgálat kritériuma

Ha a tényleges paraméterek alapján számított megtérülési mutató (IRRi) 5%-kal meghaladja a kiinduló paraméterek alapján számított megtérülési mutatót (IRRi > 1,05 x IRR0), akkor a díjat olyan mértékben kell korrigálni, hogy a tényleges paraméterekkel számított IRRi ne legyen nagyobb, mint 1,05 * IRR0 (IRRi < 1,05* IRR0). E pont alkalmazásában az egy évnél hosszabb időtartamú lekötéssel történő kapacitásértékesítésből származó árbevétel 100%-át, az egy évnél rövidebb időtartamú lekötéssel történő kapacitásértékesítésből származó árbevétel 50%-át kell figyelembe venni. A fenti feltétel teljesülése esetén a szállítói engedélyes a soron következő éves indexálás időpontjával egyidőben köteles a díjszámítás felülvizsgálatát kezdeményezni.

V. Díjváltozás kapacitásbővítés esetén

Ha a szállítói engedélyesnek az összekötő vezeték szállítási kapacitásán felül jelentős hosszú távú kapacitás-lekötési igényt jeleznek, akkor az azok kielégítése érdekében végzett többletkapacitásokat biztosító beruházásokkal kapcsolatban a Hivatal a jóváhagyott díjszámítást felülvizsgálhatja.