105/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet

a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény végrehajtásáról

A Kormány a Szülőföld Alap (a továbbiakban: Alap) működése részletes szabályainak megállapítása érdekében a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény (a továbbiakban: Szatv.) 12. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Az Alap felügyelete és működtetése

1. §

(1) Az Alap tervezési, kötelezettségvállalási, bevételelőírási, szerződéskötési, utalványozási, ellenőrzési, államháztartási információ-szolgáltatási, beszámolási feladatainak ellátásáért, illetőleg az Alap működtetési és a pályázatkezelői feladatai elvégzéséért, a Határon Túli Magyarok Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályokban és az e rendeletben meghatározottak szerint felelős.

(2) A miniszterelnök a Szatv. és az e rendelet által megállapított, az Alap működésével kapcsolatos döntéseinek előkészítésével összefüggő feladatokat a Miniszterelnöki Hivatal a külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős politikai államtitkára (a továbbiakban: nemzetpolitikáért felelős államtitkár) látja el.

2. §

(1) A Magyar Állandó Értekezlet (a továbbiakban: MÁÉRT) szomszédos államokban működő tagszervezetei a soron következő évre az adott határon túli közösség vonatkozásában évente tesznek javaslatot a támogatások prioritási sorrendjére.

(2) A nemzetpolitikáért felelős államtitkár minden évben augusztus 31-ig felhívja az (1) bekezdés szerinti javaslat megtételére a MÁÉRT szomszédos államokban működő tagszervezeteit.

(3) A jogosult szervezetek minden év október 15-ig teszik meg javaslatukat a következő évre szóló prioritási sorrendre, melyet a Tanács fogad el.

(4) Ha egy határon túli közösség vonatkozásában a nemzetpolitikáért felelős államtitkárhoz október 15-ig nem érkezik javaslat vagy több eltérő javaslat érkezik, akkor erről értesíti a Tanács elnökét. Az adott határon túli közösségre vonatkozó prioritási sorrendről a Tanács soron kívüli ülésen határoz.

(5) Az adott évi prioritási sorrend elfogadásáig a pályázatok támogatásáról nem lehet határozni.

(6) Az (1)-(4) bekezdés szerint meghatározott és az adott évre vonatkozó prioritási sorrendet évente - legkésőbb a megelőző év december 31-ig - határon túli közössé-genkénti bontásban az Alap honlapján közzé kell tenni.

3. §

A Tanács - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvénnyel összhangban - meghatározhatja, hogy egy adott évben valamely határon túli közösség esetében - figyelembe véve az ott élő magyarság gazdasági és kulturális helyzetét, körülményeit és lehetőségeit - kedvezményes elbánást kell alkalmazni. Ennek keretében a Tanács meghatározhatja, hogy a Szatv. 10. § (1) bekezdésében szabályozott, az egységes elvek alapján elnyerhető támogatásokat részben vagy egészben a kedvezményezett határon túli közösség támogatására kell fordítani.

A Tanács

4. §

(1) A miniszter a Tanácsba a határon túli magyarok támogatásában illetékes egyes közalapítványok kuratóriumi tagjai, valamint a tudományos és a közélet jeles személyiségei közül kér fel, illetve szükség szerint az állami szervek munkatársai közül bíz meg tagokat. A Tanács tagja a Hivatal elnöke.

(2) Amennyiben egy, a miniszter által jelölt tag megbízatása megszűnik, a miniszter 15 napon belül köteles új tagot megbízni, illetve felkérni.

5. §

(1) A nemzetpolitikáért felelős államtitkár megfelelő, de legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével felkéri a MÁÉRT szomszédos államban működő tagszervezeteit, hogy közösen állítsanak határon túli közösségenként egy-egy jelöltet. A miniszterelnök a jelölteket 30 napon belül kinevezi a Tanács tagjává.

(2) Ha a jelölésre jogosult MÁÉRT tagszervezetek határon túli közösségenként egynél több jelöltet állítanak, a miniszterelnök azt a jelöltet nevezi ki, akit az összes jelölésre jogosult tagszervezet többsége támogat.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdés alapján nem lehet tagot kinevezni - a jelölésre jogosult MÁÉRT tagszervezetek véleményének kikérését követően - a miniszterelnök a jelölt személyek közül nevezi ki a Tanács tagját.

(4) Ha a miniszterelnök által kinevezett tag megbízatása megszűnik, a nemzetpolitikáért felelős államtitkár 15 napon belül felkéri a jelölésre jogosult MÁÉRT tagszervezeteket a jelölésre, és az (1)-(3) bekezdések szerint a jelölésre megszabott határidő leteltét követően a miniszterelnök 15 napon belül kinevezi az új tagot. Az e bekezdésben meghatározott határidők indokolt esetben - különösen a jelölésre jogosult szervezet kérésére - egy alkalommal 15 nappal meghosszabbíthatóak.

6. §

(1) A nemzetpolitikáért felelős államtitkár megfelelő - de legfeljebb 30 napos - határidő tűzésével felkéri a MÁÉRT tagszervezeteit, hogy állítsanak közös jelöltet a Tanács elnöki posztjára. A miniszterelnök a jelöltet 15 napon belül kinevezi a Tanács elnökévé.

(2) Ha a jelölésre jogosult tagszervezetek egynél több jelöltet állítanak, a miniszterelnök azt a jelöltet nevezi ki, akit az összes jelölésre jogosult szervezet többsége támogat.

(3) Ha a (2) bekezdés szerint nem lehet elnököt kinevezni, a jelölésre jogosult szervezetek javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki a Tanács elnökét.

(4) Ha az elnök megbízatása megszűnik, a nemzetpolitikáért felelős államtitkár 15 napon belül megindítja az (l)-(3) bekezdés szerinti eljárást. Az új elnök kinevezéséig az elnököt a Tanács alelnöke helyettesíti.

(5) A Tanács alelnökét a tagok közül a nemzetpolitikáért felelős államtitkár javaslatára a Tanács választja meg.

7. §

(1) A Tanács, mint az Alap elvi irányító testülete a Szatv. 12. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül a nemzetpolitikáért felelős államtitkár által összehívott első ülésén alakul meg. A Tanács rendszeresen, de legalább háromhavonta ülést tart.

(2) Az üléseket az elnök, legalább az ülés előtt tizenöt nappal, a napirend megjelölésével írásban hívja össze. A Tanácsot az elnök akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze.

(3) A Tanács elnöke köteles a Tanács ülését összehívni, ha a miniszter, a Tanács határon túli tagjai közül legalább négyen, vagy a könyvvizsgáló azt kezdeményezi, illetve azt a Tanács tagjainak több mint fele ugyanazon napirend megjelölésével kéri. Ha az elnök az ülést 15 napon belül nem hívja össze, akkor arra az alelnök jogosult. Ha az alelnök az ülést nem hívja össze, arra 8 nap elteltével bármely tag jogosult.

(4) A Tanács ülései nyilvánosak. A Tanács, bármely tagjának indítványára kétharmados szavazati többséggel zárt ülésről vagy a napirend zárt tárgyalásáról határozhat, ha a személyiségi jogok védelme, illetve adatvédelmi szempont azt szükségessé teszi, vagy azt a Tanács méltányolható okok alapján indokoltnak tartja.

(5) A Tanács ülésein tanácskozási joggal részt vehet a miniszterelnök, a miniszter, a nemzetpolitikáért felelős államtitkár, a Külügyminisztérium illetékes helyettes államtitkára, vagy az általuk kijelölt személyek. A Tanács az ügyrendjében egyéb tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottakat is megjelölhet. A Tanács ülésén egyedi esetben bármely tag indítványára, a tagok többségének támogatása mellett, szakértő is részt vehet tanácskozási joggal.

(6) A Tanács ülésén az ügyrendben megállapított rend szerint helyettesítésnek van helye.

(7) A Tanács határozatképes, ha legalább tíz tagja jelen van, határozatait legalább nyolc tag egybehangzó szavazatával hozza.

(8) Ha a Tanács nem határozatképes, az elnök a következő ülést 15 napon belül köteles összehívni.

8. §

(1) A Tanács határoz

a) az Alap céljairól és stratégiájáról;

b) a 2. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben;

c) a Szarv. 10. §-ának (1) bekezdésében meghatározott megosztás mértékéről;

d) a nem pályázati úton elnyerhető támogatásokra vonatkozó döntések adott évre vonatkozó egységes elveiről;

e) a 3. §-ban meghatározott esetben;

f) a 3. §-ban, valamint a támogatások meghatározott prioritási sorrendje alapján az egyes szomszédos államok vonatkozásában az egyes támogatási formákra felhasználható keretösszegek nagyságrendjéről, arányairól és a konkrét támogatási összegek kialakítására vonatkozó elvekről;

g) a 13. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben;

h) a Szatv. 4. §-ának (4) bekezdésében meghatározott esetben;

i) a 14. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben;

j) ügyrendjéről és a Tanács üléseivel kapcsolatos egyéb ügyrendi és technikai kérdésekről.

(2) A Tanács működésének részletes szabályait meghatározó ügyrend szövegére a Tanács elnöke tesz a miniszterrel egyeztetett javaslatot. A Tanács az ügyrendjét, illetve annak módosítását a tagok legalább kétharmadának az egyetértésével fogadja el.

(3) A Tanács irányítja a Kollégiumok munkáját.

(4) A miniszter kérheti, hogy egy meghatározott ügyben - így különösen: a Kollégiumok létrehozásával, illetve döntéseinek jóváhagyásával kapcsolatban - a Tanács nyilvánítson véleményt. Ebben az esetben a Tanács a soron következő ülésén határoz.

A Kollégiumok

9. §

(1) Az Alap támogatási célok alapján létrehozott döntéshozó testületeit - a Kollégiumokat - a miniszter a Szatv. 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározott létszámmal úgy hozza létre, hogy azok száma és összetétele a támogatási céloknak megfelelő szakmai szempontoknak megfeleljen.

(2) A Kollégiumokba a miniszter - a szakminiszterek véleményének kikérését követően - az adott támogatási területeken gyakorlattal és szakértelemmel rendelkező köztisztviselőket bíz meg, vagy jelentős közéleti személyiségeket kér fel.

(3) A Kollégiumok egyes tagjait a MÁÉRT szomszédos államokban működő tagszervezetei jelölik. A miniszter a Tanács véleményének kikérése után kéri fel jelölésre az arra jogosult MÁÉRT tagszervezeteket, és nevezi ki a Kollégiumok tagjait. Az egyes Kollégiumok elnökeit az adott Kollégium javaslata alapján - a Tanács egyetértésével - a miniszter jelöli ki.

(4) A Kollégium elnökének és tagjainak olyan személyt bíz meg, aki a támogatási céloknak megfelelő képzettséggel és gyakorlattal, továbbá a támogatások odaítélésénél a döntések meghozatalához szükséges ismeretekkel rendelkezik.

(5) Ha egy tag megbízatása megszűnik, a miniszter 15 napon belül megbízza az új tagot, vagy megfelelő - de legfeljebb 15 napos - határidő kitűzésével gondoskodik róla, hogy a határon túli magyar szervezetek jelöltet állítsanak.

(6) A Kollégiumok tagjainak többségét az illetékes kormányzati szervek köztisztviselői közül kell megbízni.

(7) A miniszter a Szatv.-ben meghatározott egyes külön támogatási körökre, illetve meghatározott időszakra is létrehozhat Kollégiumot. Az így létrehozott Kollégium létszámát, összetételét, ügykörét és a szavazás rendjét a Tanács véleményének kikérése után a miniszter határozza meg.

10. §

(1) A Kollégiumok az üléseiket szükség szerint tartják az ügyrendjükben meghatározott olyan időközönként, hogy a támogatások folyamatos elbírálása biztosítható legyen.

(2) Az üléseket az elnök, legalább az ülés előtt tizenöt nappal, a napirend megjelölésével írásban hívja össze. A Kollégiumot az elnök akadályoztatása esetén bármely tag összehívhatja.

(3) A Kollégium elnöke köteles az ülést összehívni, ha azt a miniszter, a Tanács vagy az adott Kollégium tagjainak egyharmada a napirend megjelölésével kéri. Ha az elnök az ülést nem hívja össze, arra 8 nap elteltével bármely tag jogosult.

(4) A Kollégiumok ülései nyilvánosak. A Kollégium bármely tag indítványára, kétharmados szavazati többséggel zárt ülésről vagy a napirend zárt tárgyalásáról határozhat, ha a személyiségi jogok védelme, adatvédelmi szempont azt szükségessé teszi, vagy azt a Kollégium méltányolható okok alapján indokoltnak tartja.

(5) A Kollégiumok ülésein tanácskozási joggal részt vehet a miniszterelnök, a miniszter, a nemzetpolitikáért felelős államtitkár, a Külügyminisztérium illetékes helyettes államtitkára, illetve a Hivatal elnöke, vagy az általuk kijelölt személyek. A Kollégium az ügyrendjében egyéb tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottakat is meghatározhat. A Kollégium ülésén egyedi esetben bármely tag indítványára, a tagok többségének támogatása mellett, szakértő is részt vehet tanácskozási joggal.

(6) A Kollégiumok ülésein az ügyrendben megállapított rend szerint helyettesítésnek van helye.

(7) A Kollégium határozatképes, ha az összes tagjának több mint féle jelen van. A Kollégium döntését legalább az összes tag több mint felének egybehangzó szavazatával hozza.

(8) Ha a Kollégium nem határozatképes, az elnök a következő ülést 15 napon belül köteles összehívni.

11. §

(1) A Kollégiumok döntenek

a) a Tanács által meghatározott elvek figyelembevételével az egyes, ügykörükbe tartozó pályázatok elbírálásáról;

b) az elnök - titkos szavazással történő - jelöléséről;

c) a 12. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben;

d) az ügyrendjükről, beleértve a helyettesítés rendjét is.

(2) A Kollégium ügyrendjének szövegére a Kollégium elnöke tesz a miniszterrel egyeztetett javaslatot. Az ügyrend elfogadásához vagy módosításához az összes tag legalább kétharmadának egyetértése szükséges.

(3) A miniszter, a Hivatal vagy a Tanács a konkrét döntések vonatkozásában a Kollégiumnak utasítást nem adhat.

A támogatás nyújtásának általános feltételei

12. §

(1) Az Alapból kizárólag a Szatv. 1. §-ának (2) bekezdésében, illetve 3. §-ában meghatározott jogalanyok az ott meghatározott célokra kaphatnak támogatást.

(2) Az Alapból támogatás nyújtható

a) nyílt pályázati rendszerben;

b) a Szatv. 10. § (1) bekezdésének alkalmazásával, támogatási döntés(ek) alapján.

(3) Az Alap terhére nyújtott támogatás formái:

a) vissza nem térítendő támogatás;

b) részben vagy egészben visszatérítendő támogatás.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatás visszatérítendő részét az Alap előirányzat-felhasználási keretszámlájára kamatmentesen kell visszafizetni.

(5) Ha a támogatás kedvezményezettje vállalkozás és annak székhelye az Európai Unióban van, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

13. §

(1) Nem pályázhat, illetve nem részesülhet támogatásban az a Szarv. 3. §-ának a) pontjában meghatározott természetes személy,

a) aki az adott pályázat megjelentetését megelőzően az Alap vagy a határon túli magyarok támogatását szolgáló bármely fejezeti kezelésű előirányzat terhére kiírt pályázatokban valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított tartalmú okiratot használt fel, illetve az elnyert pályázat alapján kötött szerződést - neki felróható okból - maradék nélkül nem teljesítette, vagy aki a céljelleggel nyújtott támogatást nem a rendeltetésének megfelelően használta fel, és az ebből eredő visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget, valamint aki a pénzügyi támogatás felhasználásával kapcsolatosan előírt elszámolási vagy számadási kötelezettség teljesítésekor valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, illetőleg valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használt fel;

b) akinek az Alappal vagy az a) pontban meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatokkal szemben lejárt fizetési kötelezettsége áll fenn, illetve lejárt határidejű - nem teljesített - elszámolási kötelezettsége áll fenn;

c) akinek lejárt köztartozása van.

(2) Nem pályázhat, illetve nem részesülhet támogatásban a Szarv. 3. §-ának b)-d) pontjában meghatározott szervezet, illetve vállalkozás, amely

a) végelszámolás alatt áll, vagy ellene indított csődeljárás, illetve felszámolási eljárás van folyamatban;

b) amelynél az (1) bekezdésben meghatározott bármelyik eset áll fenn.

(3) A Szarv. 1. §-ának (4) bekezdésében meghatározott, közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezetnek minősül az a szervezet, amelynek tevékenysége elsődlegesen és túlnyomórészt politikai. Kétség esetén a miniszter, a Hivatal a miniszter útján, a Kollégium elnöke vagy az érintett szervezet kérheti, hogy a Tanács állapítsa meg, hogy a szervezet a Szatv. 1. §-ának (4) bekezdése hatálya alá tartozik-e. A Tanács erről a soron következő ülésén határoz, és döntése általánosan kötelező.

A pályázati rendszer

14. §

(1) Ha az Alap rendelkezésére álló összeg megváltozik, a miniszter 45 napon belül módosítja a Kollégiumok által kiutalható összegeket.

(2) A Hivatal minden évre, az illetékességi körrel rendelkező Kollégiummal és a Külügyminisztérium kijelölt helyettes államtitkárával együttműködve pályázati stratégiát készít, amit a Tanács hagy jóvá.

(3) A Hivatal a (2) bekezdésben meghatározott stratégia alapján - a Külügyminisztérium illetékes szervezeti egységével együttműködve - kidolgozza az egyes pályázati felhívásokat, és gondoskodik azoknak a Szarv. 10. §-ának (2) bekezdése szerinti közzétételéről.

(4) A pályázati felhívásban, illetve az útmutatóban, a pályázat tartalmi elemeként meg kell határozni

a) a pályázat célját, tárgyát, a megvalósulásának helyét, időbeli hatályát;

b) a pályázók, illetve kedvezményezettek körét;

c) a támogatás formáját és időtartamát;

d) a támogatás maximális mértékét;

e) a saját forrás meglétét, annak mértékét;

f) az elszámolható költségek körét;

g) a pályázat elbírálásához szükséges adatokat, dokumentumokat;

h) a pályázat elbírálásának szempontjait;

i) a pályázat benyújtásának alaki és formai követelményeit;

j) a pályázat érvénytelenségének eseteit;

k) a támogatási szerződés megszegésének szankcióit;

l) az elállás jogát;

m) a pályázók adatainak kezeléséhez; a pályázók adatainak és a döntés tartalmának az Alap internetes honlapján való nyilvános közzétételhez, valamint a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvényben meghatározott támogatások központi nyilvántartásáról szóló 92/2002. (IV. 26.) Korm. rendelet alapján létrehozott nyilvántartási rendszer kezelőjének történő továbbításhoz való hozzájárulást.

(5) A Hivatal befogadja és a Kollégium döntése érdekében a pályázatokban megjelölt határidő lejártát követő 15 napon belül - a Külügyminisztérium illetékes szervezeti egységének folyamatos tájékoztatásával - előkészíti a beérkezett pályázatokat, összesítőt és döntési javaslatot készít.

(6) A pályázatok formai vizsgálatát a Hivatal - a Külügyminisztérium illetékes szervezeti egységének folyamatos tájékoztatásával - végzi. A hiányos pályázatok benyújtóját a Hivatal 15 napos határidő tűzésével hiánypótlásra szólítja fel. A pályázásból kizárt pályázatokat, illetve azokat, amelyek esetében a hiánypótlásra biztosított határidő eredménytelenül telt el, a Hivatal elutasítja.

(7) A pályázati felhívásnak, illetve útmutatónak megfelelő, hiánytalan pályázatokat a Hivatal - a Külügyminisztérium illetékes szervezeti egységével együttműködve -a Kollégiumok illetékességi körének megfelelően csoportosítja, és arról döntési javaslatot is tartalmazó összesítőt készít, melyet a döntésre illetékes Kollégium ülése elé terjeszt. A Hivatal gondoskodik arról, hogy a Kollégium valamennyi tagja az összesítőt az ülés előtt legalább 8 nappal kézhez kapja.

(8) A Kollégium a (7) bekezdésben foglaltak szerint elkészített összesítő alapján - az összesítő megérkezését követő ülésén - dönt a pályázatok elfogadásáról, a támogatás formájáról, összegéről és időtartamáról. Döntéseihez az összesítés mellett a Hivataltól magához kérheti a benyújtott pályázatot és annak mellékleteit is. A Kollégium az összesítőben foglaltaktól eltérő döntést is hozhat.

(9) A Kollégium a pályázatok elbírálásáról jegyzőköny-vet készít, amelynek tartalmaznia kell a (7) bekezdésben foglaltakat, illetőleg elutasítás esetén annak indokát.

(10) A pályázat elbírálásában és a döntési javaslat előkészítésében nem vehet részt az, aki

a) a pályázóval munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy az elbírálást megelőző 3 éven belül állt;

b) az a) pontban meghatározott személynek a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozója;

c) a pályázó szervezet fenntartójával, tulajdonosával, felügyeleti szervével munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

d) a pályázó gazdálkodó szervezetben, vagy e szervezetben a szavazati jogok többségével rendelkező gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, vagy annak vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója, felügyelő bizottsági tagja.

(11) Ha a (10) bekezdés rendelkezései miatt a Kollégium határozatképtelen lenne, a miniszter a döntést másik Kollégium hatáskörébe utalhatja, vagy a 9. § (7) bekezdése szerint eseti Kollégiumot hozhat létre.

15. §

(1) A Hivatal a 14. § (8) bekezdése szerinti, a Kollégium által elfogadott összesítőt 15 napon belül felterjeszti jóváhagyásra a miniszterhez.

(2) A miniszter a Kollégium döntését 15 napon belül jóváhagyja, és a döntéséről a jegyzőkönyv záradékolt visszaküldésével értesíti a Hivatalt.

(3) A Kollégium elutasító döntéséről a Hivatal a pályázat benyújtóját 8 napon belül írásban értesíti. A Kollégium által elutasított pályázat benyújtója az értesítéstől számított 8 napon belül a miniszterhez fordulhat, aki a (4) bekezdés szerint jár el.

(4) A miniszter a Kollégium határozatát 15 napon belül döntésre visszaküldi a Kollégiumnak, ha az valamely jogszabályi feltételnek nem felel meg.

(5) A miniszter amennyiben a (4) bekezdésben meghatározottak szerint kíván eljárni, kikérheti a Tanács véleményét. Ebben az esetben a visszaküldés határideje a Tanács döntésétől számított 8 nap.

16. §

A Hivatal a miniszter 15. § (2) bekezdése, illetve 21. § (2) bekezdése szerinti döntéshozatalát követő 30 napon belül értesíti a pályázókat a pályázatok tárgyában hozott döntésekről, melyhez csatolja a szerződési ajánlatot is.

A szerződéskötés, a szerződés kötelező tartalmi elemei

17. §

(1) A Kollégiumok miniszter által jóváhagyott támogatási döntéseit követően a Hivatal a saját nevében szerződést köt a kedvezményezettekkel. A Hivatal által a kedvezményezettek részére megküldött szerződéskötési ajánlat határideje legfeljebb 60 nap. Az ajánlat elfogadását követően kerülhet sor a szerződés megkötésére.

(2) A támogatási szerződést írásban kell megkötni.

(3) A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell

a) a támogatás célját;

b) a támogatás folyósításának feltételeit és ütemezését;

c) a kedvezményezett pénzügyi számlaszámát;

d) a támogatás felhasználásának és elszámolásának módját, határidejét;

e) a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy a támogatás felhasználása során érvényesíti a vonatkozó számviteli, adóügyi és társadalombiztosítási jogszabályok előírásait;

f) a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy a támogatás magyarországi felhasználása során az ott meghatározott esetben, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezései szerint jár el;

g) a kedvezményezett nyilatkozatát a támogatás felhasználásával kapcsolatos beszámolási kötelezettség tudomásulvételéről;

h) a kedvezményezett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Külügyminisztérium és a Hivatal által ellenőrzéssel megbízott személyek, szervezetek általi ellenőrzéséhez;

i) a szerződésszegés eseteit és szankcióit;

j) a szerződéstől való elállásra vonatkozó rendelkezéseket;

k) a nyilvános közzétételhez való hozzájáruló nyilatkozatot;

l) vállalkozások esetében a nyújtott támogatás támogatástartalmát és a támogatásra vonatkozó támogatási kategóriát.

(4) A támogatási szerződéshez csatolni kell

a) a támogatás felhasználására vonatkozó költségvetési tervet;

b) a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy nincs 60 napot meghaladó lejárt köztartozása;

c) a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy nincs az Alappal vagy a határon túli magyarok támogatására szolgáló bármely (cél) előirányzattal szemben 60 napot meghaladó tartozása;

d) a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy nem áll végelszámolás alatt, illetve ellene indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás nincs folyamatban;

e) a kedvezményezettnek a számlavezető pénzintézete által is ellenjegyzett nyilatkozatát arról, hogy amennyiben a Hivatal él az elállási jogával, vagy a visszafizetési kötelezettség alá tartozó támogatást a kedvezményezett határidőben nem fizeti vissza, úgy - ha az adott ország jogszabályai azt lehetővé teszik - a Hivatal követelését azonnali beszedési megbízás útján a kedvezményezett bankszámláját vezető pénzintézetnél érvényesítheti.

A támogatások folyósítása és teljesítése

18. §

(1) A támogatás a támogatási szerződésben meghatározott pénzügyi és időbeli ütemezésben vehető igénybe.

(2) A támogatást - az előfinanszírozás kivételével - teljesítés és forrásarányosan kell folyósítani.

(3) A támogatások folyósítása

a) a benyújtott számlák közvetlen kiegyenlítésével,

b) a finanszírozásba bevont pénzintézet útján,

c) közvetlenül a kedvezményezett számlájára történő átutalással,

d) rendkívül indokolt esetben a kedvezményezett címére postai átutalással

történhet.

19. §

(1) A támogatást megvalósultnak kell tekinteni, amennyiben a támogatási szerződésben meghatározott és támogatott feladat vagy cél a szerződésben meghatározottak szerint teljesül. Erről a kedvezményezett köteles legkésőbb a záró beszámolójában tényszerűen, bizonylatokkal alátámasztva a Hivatalnak beszámolni.

(2) Ha a támogatás célja teljesült, annak fel nem használt részét a kedvezményezett köteles az Alap számlájára haladéktalanul visszautalni.

(3) A céltól, illetve szerződésben rögzítettektől eltérően felhasznált támogatást a kedvezményezett köteles - felelősségéhez, illetve a szerződésszegés súlyához mérten - részben vagy egészben visszafizetni (értékét megtéríteni) . Az így visszatérített összeg további felhasználásáról az a Kollégium jogosult dönteni, amely a visszatérítési kötelezettség alá eső támogatás folyósításáról rendelkezett.

(4) A kedvezményezett a céltól, illetve szerződésben rögzítettektől eltérően felhasznált támogatást a szerződés felbontásának napjától érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének alapulvételével számított kamattal növelve köteles visszafizetni.

20. §

A kedvezményezett, ellenőrzés céljából a támogatás felhasználására vonatkozó dokumentumait öt évig - a Szatv. 3. § d) pontjában meghatározott vállalkozás esetében tíz évig - köteles nyilvántartani és megőrizni, és azokat a 17. § (3) bekezdés h) pontjában meghatározott ellenőrzési jogosultsággal rendelkező szervezetek, illetőleg megbízottaik részére bármikor bemutatni.

A nem pályázati úton elnyerhető támogatások

21. §

(1) A Szatv. 10. §-ának (1) bekezdése alapján meghatározott nem nyilvános pályázat útján elnyerhető támogatásrész terhére - a 3. § szerinti döntést figyelembe véve -a Tanács egyedi kérelmek alapján javaslatot tesz a jogosult személyek és szervezetek pályázati rendszeren kívüli támogatásban részesítéséről. A Tanács a 8. § (1) bekezdésének d) pontja szerint meghatározott egységes elveket is szem előtt tartva teszi meg javaslatát.

(2) A Tanács a javaslatát jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a miniszternek küld meg. A miniszter a Tanács határozatát 15 napon belül jóváhagyja. A döntéséről a miniszter értesíti a Tanácsot és a Hivatalt.

(3) A 8. § (1) bekezdésének d) pontja szerint meghatározott adott évi egységes elvek közzétételéig az egyedi kérelmek támogatásáról nem lehet határozatot hozni.

(4) A támogatásokról készült beszámolót a Tanács soron következő ülésein ismertetni kell.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott döntés alapján folyósított támogatások esetében a 14-20. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni.

A gazdaságfejlesztési támogatások

22. §

(1) Az Alap terhére pályázhat, vagy egyedi támogatási döntés alapján támogatásban részesülhet a Szatv. 3. §-ának d) pontjában meghatározott vállalkozás

a) a határon átnyúló európai együttműködési programba történő bekapcsolódásához, a közös regionális gazdasági és infrastrukturális projektek megvalósításához;

b) a cégkapcsolatok, a termelési és műszaki technológiai, valamint piaci ismeretek cseréjéhez, a munkahelyteremtést szolgáló lehetőségek bővítéséhez;

c) a tudásalapú gazdaság határon átnyúló lehetőségeinek bővítéséhez és a vállalkozások közös oktatási-képzési feltételeinek javításához;

d) a helyi és kistérségi közigazgatási szereplők tervezési és projekt-végrehajtási képességeinek kialakításához és erősítéséhez a határon átnyúló együttműködés megerősítése érdekében;

e) a határon átnyúló, összehangolt terület-, gazdaság-, vállalkozás- és emberi erőforrás fejlesztési programok kialakításához és működtetéséhez.

(2) A támogatások megítélésénél előnyben kell részesíteni a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásokat; a Magyarországon székhellyel rendelkezők közül azokat, amelyek együttesen pályáznak szomszédos államokban székhellyel rendelkező vállalkozással, illetve települési önkormányzattal.

(3) Ha a támogatás az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése hatálya alá tartozik

a) az (1) bekezdés a) pontja alapján a támogatás az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet,

b) az (1) bekezdés b) pontja alapján a támogatás az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet, illetve az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2002. december 12-i 2204/2002/EK bizottsági rendelet,

c) az (1) bekezdés c) pontja alapján a támogatás az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendelet,

d) az (1) bekezdés e) pontja alapján a támogatás az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendelet

szabályainak megfelelően nyújtható.

A vezetendő nyilvántartások tartalma

23. §

(1) A Hivatal az államháztartási információs rendszer működésén kívül a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvényben meghatározott támogatások központi nyilvántartásáról szóló 92/2002. (IV. 26.) Korm. rendelet alapján létrehozott nyilvántartási rendszer kezelőjének a támogatásokkal összefüggő következő adatokat szolgáltatja:

a) a pályázó és egyedi támogatási kérelmet benyújtó (a továbbiakban együtt: pályázó) neve;

b) lakcíme vagy székhelye;

c) a pályázat Szatv. szerinti jogcíme;

d) a pályázott összeg;

e) a pályázatról szóló döntés;

f) a támogatási összeg;

g) a támogatás formája;

h) a támogatás futamideje;

i) az elszámolás (közbenső elszámolás) határideje;

j) az elszámolás időpontja.

(2) A Hivatal a Szatv. 4. §-ának (2) bekezdése, valamint a (4) és (5) bekezdése szerinti bontásban és összesítve is nyilvántartja az Alap éves bevételeit. A bevételek között külön jogcímen tartja nyilván a Hivatal az Alapnak visszafizetett pénzeszközöket és az Alap javára behajtott összeget is.

Az Alap felhasználásának szakmai értékelése

24. §

A miniszter a Szatv. 10. §-ának (5) bekezdésében meghatározott tájékoztatáson túl, az Alapnak a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXV. törvény 4/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti bevétele felhasználásáról az Országgyűlés illetékes bizottságát évente tájékoztatja.

Az Alap pénzügyi működése

25. §

(1) A Hivatal az Alap pénzeszközeit a Magyar Államkincstárnál a Szülőföld Alap elnevezésű 10032000-00288444-00000000 számú kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlán (a továbbiakban: felhasználási keretszámla) kezeli.

(2) A Hivatalnak, a Tanácsnak, a Kollégiumoknak az Alap működésével és a pályázatkezeléssel összefüggő feladatai ellátására évente az Alap adott költségvetési évben teljesülő bevételének - ide nem értve a részben vagy egészben visszatérítendő támogatásokból származó, valamint a Szatv. 4. §-ának (4) bekezdésében meghatározott bevételt - legfeljebb öt százaléka használható fel.

(3) Az Alap a tárgyévben pályázati úton nyújtható támogatásra fordítható összeg 15%-os mértékéig vállalhat éven túli kötelezettséget, legfeljebb a következő két évre. A 15%-os mértékbe be kell számítani az előző években történt kötelezettségvállalások összegét.

(4) Az Alap éves költségvetési javaslatát, kincstári és elemi költségvetését a jogszabályi előírásoknak, a költségvetés tervezésére vonatkozó pénzügyminisztériumi előírásoknak megfelelően a Hivatal - a Külügyminisztérium illetékes szervezeti egységével együttműködve - készíti el. A költségvetési javaslat elkészítésénél a Hivatalnak figyelembe kell vennie a Tanács - a Kollégiumokhoz beérkező érvényes pályázatok számán és forrásigényén alapuló-javaslatát.

(5) Az Alap terhére vállalt kötelezettségekről a Hivatal -a Külügyminisztérium illetékes szervezeti egységének folyamatos tájékoztatásával - naprakész nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból a Tanács és a Kollégium döntéseihez a Hivatal adatot szolgáltat. A Tanács, illetve a Kollégium tagjainak nyújtott költségtérítések adatai közérdekből nyilvános adatok.

(6) Az Alap pénzforgalmának bonyolítása az (1) bekezdésben meghatározott felhasználási keretszámlán történik, amely felett a rendelkezési jogosultságot - a Külügyminisztérium illetékes szervezeti egységének folyamatos tájékoztatása mellett - a Hivatal gyakorolja.

26. §

(1) Az Alap szabályszerű gazdálkodásának betartása, ennek tanúsítása, megbízható pénzügyi és vagyoni helyzetének kialakítása érdekében a miniszter - az Állami Számvevőszék elnökének javaslata ismeretében - könyvvizsgálót bíz meg. A könyvvizsgálat költségeit az Alap kezelésével kapcsolatos kiadások között kell elszámolni.

(2) A Hivatal - a Külügyminisztérium illetékes szervezeti egységével együttműködve - elkészíti az Alap - könyvvizsgáló által hitelesített - éves beszámolóját és mérlegét. A beszámolót és a mérleget a miniszter hagyja jóvá. A hitelesített beszámolót és a mérleget meg kell küldeni az Állami Számvevőszéknek. A beszámolót és a mérleget a Tanáccsal ismertetni kell.

(3) A miniszter részére - a Külügyminisztérium illetékes szervezeti egységével együttműködve - a Hivatal az Alap

a) eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedévente mérlegjelentést készít;

b) negyedéves előirányzat-felhasználási tervet készít;

c) felhasználásáról elkészíti a féléves és éves költségvetési beszámolóra vonatkozó javaslatot.

27. §

A Hivatal - a Külügyminisztérium illetékes szervezeti egységével együttműködve - a 25. és 26. §-okban meghatározottakon túl elvégzi az államháztartási és a számviteli törvényben, továbbá a más jogszabályokban részére az Alap kezelésére vonatkozóan előírt feladatokat.

Záró rendelkezések

28. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2005. évre vonatkozó prioritási listák tekintetében a 2. § (2) bekezdésében szereplő határidő 2005. június 30., a 2. § (3) és (4) bekezdésében szereplő határidő 2005. szeptember 15., a 2. § (6) bekezdésben szereplő határidő 2005. szeptember 30.

(3) A jelen rendeletben a pályázati rendszerrel, a támogatások folyósításával, teljesítésével, ellenőrzésével,valamint a nyilvántartásokkal kapcsolatosan nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény alapján nyújtott támogatásokról szóló 31/2004. (II. 28.) Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) A nevelési, az oktatási, a tankönyv-taneszköz támogatásnak, valamint a felsőoktatásban tanuló hallgatók részére nyújtott tankönyv- és jegyzettámogatásnak a fedezetét (a továbbiakban együtt: oktatási támogatás) a Külügyminisztérium fejezetében kell megtervezni."

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök