173/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet

a katonai oktatási intézmények tényleges katonai állományú hallgatói és hozzátartozóik járandóságaival és szociális érdekeinek védelmével kapcsolatos részletes jogosultsági és folyósítási szabályokról

A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.) 50. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a katonai oktatási intézmények tényleges katonai állományú hallgatói és hozzátartozóik járandóságaival és szociális érdekeinek védelmével kapcsolatos részletes jogosultsági és folyósítási szabályokat a Kormány a következők szerint állapítja meg:

1. §

A rendelet hatálya a katonai szakképzésben tanulmányokat folytató, tényleges állományú hallgatókra, valamint a Hft. 15. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti ösztöndíjas hallgatók közül azokra terjed ki, akik a honvédséggel kötött tanulmányi szerződés alapján katonai felsőoktatási intézményben folytatják a tanulmányaikat.

A CSALÁDI SEGÉLY

(A Hft. 41/D. §-ához)

2. §

(1) A családi segélyre való jogosultság szempontjából munkaképtelennek kell tekinteni

a) azt a hozzátartozót, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette,

b) a hallgató házastársát (élettársát), ha legalább egy gyermek eltartásáról kell gondoskodnia, illetve legalább hat hónapos vagy veszélyeztetett terhes, illetőleg felsőoktatási intézmény vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója,

c) azt a hozzátartozót, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,

d) a testvért és a gyermeket 16. életévének betöltéséig.

(2) A családi segélyre való jogosultság szempontjából munkaképtelennek kell tekinteni azt a testvért és gyermeket is, aki a 16. életévének betöltésekor tartósan munkaképtelen, vagy munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, ha ez az állapot legalább egy éve tart, vagy keletkezésének időpontjától előreláthatólag legalább egy évig tartani fog.

(3) A szociális otthonban, nevelőotthonban, csecsemőotthonban, egészségügyi gyermekotthonban, szakmunkástanuló otthonban elhelyezett hozzátartozó után családi segélyt megállapítani nem lehet. Ezen személyek után a gondozási díjat a jegyző folyósítja.

(4) Az (1) bekezdés b) és d) pontja alá tartozó tanulók esetében a családi segélyre jogosultság a tanulmányi szünidő időtartama alatt is fennáll.

(5) A családi segélyre jogosultság érdekében igazolni kell:

a)[1] a legalább 50%-os egészségkárosodást az orvosszakértői szerv szakvéleményével, szakhatósági állásfoglalásával, vagy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ellátást megállapító határozatával,

b) a terhességet a terhesgondozást végző orvos által kiállított igazolással,

c) az oktatási intézményben történő tanulmányok folytatását az oktatási intézmény által kiállított okirattal,

d)[2] az egyéb adatokat más, az adatok valódiságát bizonyító okirattal.

(6)[3] Ha a kérelmező a kérelmében az (5) bekezdés c) pontja szerinti adatot nem igazolja, az eljáró hatóság az adatot nyilvántartó hatósághoz fordul.

3. §

(1) Nem lehet eltartásra szorulónak tekinteni azt a hozzátartozót, akinek eltartásáról az állam térítésmentesen gondoskodik.

(2) Annak vizsgálata során, hogy a hozzátartozó eltartásra szorul-e, a bármely forrásból származó összes jövedelmét, a kérelem benyújtását megelőző három hónapi átlag alapján kell figyelembe venni azzal, hogy jövedelemnek az egészségbiztosítási és a nyugdíj-, munkavállalóijárulékkal, továbbá a személyi jövedelemadóval, illetőleg jövedelemadó-előleggel csökkentett összeg minősül.

(3) A (2) bekezdés szerinti összegbe nem számítható be

a) a családi pótlék,

b) az állami gondozott gyermek neveléséért járó nevelőszülői gondozási díj,

c) a családi segélyre jogosultat a bíróság határozata alapján megillető tartásdíj,

d) a gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságon lévő (gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesülő) nőt az idegen gyermek gondozása fejében és a részfoglalkozású munkaviszony (tagsági viszony) alapján megillető díjazás,

e) a tanulmányokat folytató hozzátartozókat megillető bármely állami támogatás, illetve a tanulmányi szerződés alapján járó támogatás (ösztöndíj); a nappali tagozaton tanulmányokat folytatókat - a tanulmányok megkezdése előtt - munkaviszonyuk vagy más jogviszonyuk alapján megillető átlagkeresetet e rendelkezés alapján nem lehet figyelmen kívül hagyni,

f) fogyatékossági támogatás,

g) a vakok személyi járadéka.

4. §

(1) Ha az ösztöndíjas hallgatót a tanulmányai megkezdése előtt jogerőre emelkedett bírói határozat kötelezte tartásdíj fizetésére, a családi segély összege - az egyéb feltételek hiányában is - a megállapított tartásdíjjal, de legfeljebb a további személy részére a Hft. 41/D. §-ának (3) bekezdése alapján megállapítható családi segély összegével egyenlő.

(2) Ha az ösztöndíjas hallgató tartási kötelezettsége a tanulmányai megkezdése után keletkezett, a jogosultnak

- az egyéb feltételek hiányában is - az első személy részére járó családi segélyt kell megállapítani.

(3) A bírósági határozattal megállapított tartásdíj helyett kifizetett családi segélynek megfelelő összeget az ösztöndíjas hallgatótól levonni nem lehet.

5. §

(1) A családi segély folyósítása iránti kérelmet a hallgató az ösztöndíjas hallgatói jogviszony létrejöttét követően a jegyzőhöz nyújthatja be.

(2)[4] A határozatot közölni kell az illetékes katonai oktatási intézménnyel, valamint a segély folyósítása céljából az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságával (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság).

(3) A családi segélyt háztartásonként csak egy igényjogosultnak lehet folyósítani. Ha a családi segélyre egy háztartásban több személy is jogosult, azt a következő sorrend szerint kell folyósítani:

a) a házastárs (élettárs),

b) vér szerinti, örökbefogadott és nevelt gyermek,

c) szülő, örökbefogadó és nevelő szülő,

d) nagyszülő,

e) testvér,

f) a házastárs szülője.

(4)[5] Ha több hozzátartozó esik a (3) bekezdésben meghatározott sorrend azonos pontja alá, a körülmények mérlegelésével a jegyző dönti el, hogy a családi segélyt kinek a részére kell folyósítani.

(5)[6]

6. §

(1) A családi segélyt legkorábban a tanulmányok megkezdését követő hónap első napjától kell megállapítani, és azt havonta - a nyugellátásra vonatkozó szabályok szerint - kell folyósítani.

(2) A tanulmányok megkezdése után előterjesztett kérelem esetén a családi segély visszamenőleg legfeljebb az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napjától folyósítható. Meg kell szüntetni a családi segély folyósítását, ha[7]

a) az ösztöndíjas hallgatói jogviszony megszűnt,

b) a segélyezett hozzátartozó jogosultságára vonatkozó bármely feltétel megszűnt,

c) a családi segélyre jogosult hozzátartozó előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti,

d) a családi segélyre jogosult hozzátartozó három hónapnál hosszabb ideig külföldön tartózkodik.

(3) A családi segély folyósítását az ösztöndíjas hallgatói jogviszony megszűnését követő hónap utolsó napjával, illetőleg a jogosultságra vonatkozó bármely egyéb feltétel megszűnése hónapjának utolsó napjával kell megszün- tetni.

7. §

(1)[8] Ha a családi segély megállapítása után a hozzátartozó kereseti (jövedelmi) viszonyaiban olyan változás áll be, amely a segély felemelését teszi indokolttá, kérheti az összeg felemelését. Ilyen esetben a változást követő hónap első napjától kell a családi segély összegét felemelni. Ha a kérelmet késedelmesen terjesztik elő, a felemelt összegű családi segély legkorábban a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától kezdődően folyósítható.

(2) Az olyan változást, amelynek folytán a segélyt csökkenteni kell vagy meg kell szüntetni, a segélyezett hozzátartozó köteles 8 napon belül a jegyzőnek írásban bejelenteni. Ilyen esetben a jegyző intézkedik a változást követő hónap első napjától a családi segély összegének csökkentésére vagy megszüntetésére.

8. §[9]

(1) Az ösztöndíjas hallgatói jogviszony megszűnéséről a katonai oktatási intézmény megfelelő adatok közlésével köteles a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot és a jegyzőt 8 napon belül értesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben előírt értesítés elmulasztásából származó kárt a Ptk. vonatkozó rendelkezései szerint meg kell téríteni.

(3) Az ösztöndíjas hallgatói jogviszony megszűnése esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a katonai oktatási intézmény értesítése alapján a családi segély folyósítását saját hatáskörben szünteti meg.

9. §

(1) A hozzátartozó a jogtalanul felvett családi segély összegét köteles visszafizetni. A visszafizetésért egyetemlegesen felelős az a hozzátartozóval közös háztartásban élő ösztöndíjas hallgató is, akinek a tanulmányaira tekintettel a hozzátartozó családi segélyben részesült.

(2) Ha az (1) bekezdésben említettek a jogtalanul felvett családi segélyt a kitűzött határidőn belül nem fizetik vissza, tőlük a követelést adók módjára kell behajtani.

10. §[10]

A családi segélynek a Hft. 41/D. §-ának (6) bekezdése szerinti továbbfolyósítása a betegség miatt megszűnt jogviszonyú ösztöndíjas hallgató kérelmére a katonai oktatási intézmény által erre a célra kiállított igazolás alapján történik. Az igazolást a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz és a jegyzőhöz kell megküldeni.

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS ÁLLAMI ELLÁTÁS

(A Hft. 41/E-41/R. §-aihoz)

A gyógyító-megelőző ellátás

11. §

A Hft. 41/G. §-ának (1) bekezdése szerinti gyógyító ellátás térítésmentes, az erre való jogosultságot az alábbiak szerint kell igazolni:

a)[11] az ösztöndíjas hallgató a diákigazolvánnyal,

b)[12] a baleset vagy betegség miatt leszerelt ösztöndíjas hallgató a Magyar Honvédség Központi Egészségügyi Felülvizsgáló Bizottsága által kiállított igazolással.

A baleseti ellátások és az egyéb nyugellátások megállapítása és folyósítása

12. §

(1)[13] A baleseti táppénzt, a baleseti járadékot és a baleseti rokkantsági nyugdíjat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvények rendelkezéseinek megfelelően az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szerve vagy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv állapítja meg.

(2) A baleseti járadékot és a baleseti rokkantsági nyugdíjat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

13. §[14]

(1)[15] A Hft.-n alapuló baleseti ellátásokat és egyéb nyugellátásokat az ösztöndíjas hallgató bejelentett lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, illetve nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a katonai oktatási intézmény által benyújtott kérelem alapján állapítja meg.

(2)[16] Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az ösztöndíjas hallgató vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozó is előterjesztheti. Az előterjesztés alapján a kérelmet a katonai oktatási intézmény köteles benyújtani.

14. §

(1)[17]

(2)[18] A megszűnt jogviszonyú ösztöndíjas hallgató esetében, ha a jogviszony megszűnése haláleset, baleset vagy betegség következménye, a katonai oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok alapján nyolc napon belül határozatban állapítja meg, hogy az érintett mikortól meddig állt hallgatói jogviszonyban, a jogviszony megszűnésének okát és azt, hogy a haláleset, a baleset vagy a betegség összefügg-e a szolgálati kötelezettséggel.

15. §

(1) A baleseti ellátást és az egyéb nyugellátásokat a balesetet, illetőleg az ösztöndíjas hallgatói jogviszony megkezdését megelőzően elért kereset alapulvételével kell megállapítani. Annak a hallgatónak, akinek nincs keresete vagy az alacsonyabb a kifizetéskor érvényes teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kötelező legkisebb munkabérénél, az ellátást ez utóbbi összeg alapulvételével kell megállapítani.

(2)[19] A baleseti ellátás és az egyéb nyugellátás megállapításának alapjául szolgáló munkaképesség-csökkentés mértékét, a rokkantság fokát az orvosszakértői szerv állapítja meg.

16. §

(1)[20] A 13. § (1) bekezdése szerinti ellátásra az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, illetve nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által hozott határozat elleni jogorvoslati eljárásban a katonai oktatási intézmény nyilatkozatát a döntés előtt ki kell kérni.

(2)[21] Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az igény érvényesítésére, a jogorvoslatra és a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt, valamint a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvényt, illetőleg a végrehajtásukról szóló rendeleteket kell alkalmazni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

17. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

Gyúrcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök