18/2005. (V. 28.) NKÖM rendelet

a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézetben foglalkoztatott közalkalmazottak jogállását érintő kérdésekről

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 85. §-ában kapott felhatalmazás alapján- e rendelet 15. §-ának (2) bekezdése tekintetében az oktatási miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

E rendelet hatálya a nemzeti kulturális örökség minisztere irányítása alatt álló Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézetre (a továbbiakban: Intézet) és az Intézetben foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyára terjed ki, a 15. § (3) bekezdésében foglalt eltéréssel.

[A Kjt. 20. § (2) bekezdéséhez]

2. §

(1) Közalkalmazotti jogviszony csak 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű személlyel létesíthető.

(2) A közalkalmazott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos szabályokat külön jogszabály* határozza meg.[1]

[A Kjt. 21. § (2) bekezdéséhez]

3. §

Az Intézetben a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 79. §-ának (5) bekezdésében meghatározott időnél hosszabb időre kinevezhető:

a) az a közalkalmazott, aki az Mt. 138. § (5) bekezdése alapján a gyermek ápolása, illetve gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazottat helyettesít;

b) kormányközi egyezmények alapján vendégoktatói feladatok ellátása érdekében tartós külföldi kiküldetésben foglalkoztatott közalkalmazott (vendégoktató) .

[A Kjt. 23. § (2)-(4) bekezdéséhez]

4. §

(1) Az Intézetben

a) magasabb vezető beosztású közalkalmazott megbízásának feltétele a szakirányú felsőfokú iskolai végzettség vagy felsőfokú végzettség és szakirányú felsőfokú szakképzettség;

b) vezető beosztású közalkalmazott megbízásának feltétele felsőfokú végzettség.

(2) Az 1. számú mellékletben felsorolt magasabb vezetői, illetve vezetői beosztások ellátására történő megbízás legfeljebb öt évig terjedő, határozott időre szólhat.

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés nem terjed ki a gazdasági, műszaki, igazgatási magasabb vezető és vezető beosztásokra.

(4) A magasabb vezető beosztás betöltésére pályázatot kell kiírni. A pályázatot a munkáltatói jogkör gyakorlója írja ki, és a pályázatot a Kulturális Közlönyben közzé kell tenni.

(5) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a megbízás feltételeit és a kapcsolódó juttatásokat, a megbízás kezdő időpontját, a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, ami 30 napnál rövidebb nem lehet.

(6) A pályázatot a munkáltatói jogkör gyakorlója által felkért szakmai bizottság véleményezi.

(7) A pályázat tartalma csak a pályázó beleegyezésével közölhető a megbízón és a bíráló bizottság tagjain kívül más személlyel. A bíráló bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre (hangfelvételre) a külön jogszabályban meghatározott adatvédelmi előírások az irányadóak.

(8) A magasabb vezetői beosztásra megbízást a munkáltatói jogkör gyakorlója ad a bizottság javaslatának figyelembevételével.

(9) Magasabb vezető megbízásához és annak visszavonásához - amennyiben nem a fenntartó a munkáltatói jogkör, gyakorlója - szükséges a fenntartó egyetértése is.

(10) A pályázatokat a benyújtási határidőt követően 30 napon belül kell elbírálni. Amennyiben a pályázat eredménytelen, a pályázatot 90 napon belül meg kell ismételni.

[A Kjt. 40. § (1) bekezdéséhez]

5. §

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója - az öregségi nyugdíjra jogosító életkor elérését megelőző 5 év kivételével - írásban köteles minősíteni:

a) az "E"-"J" fizetési osztályba sorolt közalkalmazottakat a kinevezésük után három évvel, ezt követően hatévenként;

b) a Kjt. 65. § (3) bekezdése alapján bármely fizetési osztályban az egyik fizetési fokozatból az előírt várakozási idő csökkentésével a következő fizetési fokozatba lépő közalkalmazottat, az átsorolást megelőzően;

c) a Kjt. 39. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével meghatározott cím adományozásakor a közalkalmazottat, a cím odaítélését megelőzően;

d) ha a közalkalmazott magasabb vezető vagy vezető beosztást töltött be, a megbízás lejártakor.

(2) A minősítés záró részében a közalkalmazott:

a) kiválóan alkalmas,

b) alkalmas,

c) kevéssé alkalmas,

d) alkalmatlan összegző értékelést kaphat.

(3) A közalkalmazott kérésére a minősítés kialakításába be kell vonni a munkáltatónál működő munkavállalói érdek-képviseleti szervet, és a minősítésben foglalt megállapításokra tett észrevételeit a minősítést tartalmazó iraton rögzíteni kell.

(4) A minősítés kötelező elemeit e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

[A Kjt. 41. § (2) bekezdéséhez]

6. §

(1) Nem bízható meg magasabb vezetői és vezetői megbízás ellátásával az a személy,

a) aki a Ptk. 685. § b) pontja alapján közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), illetve közvetlen elszámolási vagy ellenőrzési kapcsolatba kerülne;

b) akinek közeli hozzátartozója az Intézettel azonos vagy hasonló tevékenységet folytató és az Intézettel gazdasági kapcsolatban álló jogi személynek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak vezető tisztségviselője, illetve vezető állású munkavállalója.

(2) A munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése összeférhetetlen, ha

a) a munkavégzésre a közalkalmazott munkáltatójával fenntartói, gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolatban álló munkáltatónál, illetve foglalkoztatónál kerül sor,

b) a munkavégzés veszélyezteti a közalkalmazott munkaköri kötelezettségeinek teljesítését.

(3) A közalkalmazott haladéktalanul írásban köteles bejelenteni, ha közalkalmazotti jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója nyolcnapos határidő kitűzésével írásban köteles felszólítani a közalkalmazottat az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha a közalkalmazott ezt a határidő lejártáig nem teszi meg, közalkalmazott jogviszonyát a munkáltató a Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontja alapján felmentéssel megszünteti.

[A Kjt. 55. §-ához]

7. §

(1) Az oktatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott (a továbbiakban: oktató) csak a munkaköri leírásban meghatározott feladatok végzéséhez szükséges időtartam alatt köteles a munkahelyén tartózkodni. Az Intézet oktatói követelményrendszerében és a közalkalmazott munkaköri leírásában meg kell határozni a kötetlen munkaidővel járó oktatói feladatokat is, így különösen azokat, amelyek biztosítják a részvételt az oktatási foglalkozások (előadások, szemináriumok, gyakorlatok stb.) vezetésében, a vizsgáztatásban, valamint a hallgatókkal való kellő időtartamú és gyakoriságú kapcsolattartást, tudományos munka folytatását, oktatást segítő speciális jegyzetek elkészítését, részvételt az Intézet közéletében. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkaidő beosztásának meghatározása során előírhatja a munkahelyen való tartózkodás feltételeit.

(2) Az oktatók kötelező heti óraszáma 20 óra.

[A Kjt. 57. §-ának (3) bekezdéséhez]

8. §

(1) Az Intézetnél kizárólag az oktató jogosult évi huszonöt munkanap pótszabadságra.

(2) Az oktatót a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre - legfeljebb tizenöt munkanapra -a következő esetekben lehet igénybe venni:

a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés;

b) az Intézet működési körébe tartozó nevelés, oktatás.

(3) Az oktató szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi idő többi részében kell kiadni.

[A Kjt. 61. § (3) bekezdéséhez]

9. §

(1) Az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket, illetve a munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési követelményeket a 3. számú melléklet állapítja meg.

(2) Ha a jogszabály meghatározza a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, a közalkalmazottnak azzal a képesítéssel rendelkeznie kell.

[A Kjt. 61. § (4) bekezdéséhez]

10. §

(1) A képesítési előírás alóli felmentés a munkakör betöltésére abban az esetben adható meg, ha

a) a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy

b) nem áll rendelkezésre olyan - a képesítési előírásoknak megfelelő végzettségű - személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne, és a kinevezendő közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését.

(2) A képesítési előírás alóli felmentést - a (2) bekezdésben meghatározott esetekben - a munkáltatói jogkör gyakorlója adhatja meg határozott időre, de legfeljebb öt évre, amely azonban nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányi idő másfélszeresét.

(3) A képesítési követelmények alóli felmentés mindaddig érvényes, ameddig a közalkalmazottat változatlan munkakörben foglalkoztatják.

[A Kjt. 65. § (5) bekezdéséhez]

11. §

A magasabb fizetési fokozatba történő besoroláshoz szükséges kötelező várakozási időt egy évvel csökkenteni kell annak a közalkalmazottnak az esetében, aki miniszteri vagy annál magasabb állami kitüntetésben részesült, illetőleg tudományos fokozatot szerzett.

[A Kjt. 70. § (3) bekezdéséhez]

12. §

A magasabb vezető beosztású, illetve a vezető beosztású közalkalmazottak vezetői pótlékát az 1. számú melléklet tartalmazza.

[A Kjt. 75. §-ához]

13. §

(1) Az értékkezeléssel vagy pénzkezeléssel megbízott közalkalmazottat, valamint a pénztárost a pótlékalap 50-100%-ának megfelelő értékkezelési pótlék illeti meg. Az értékkezelési pótlék %-os mértékét (a keretet figyelembe véve), a pótlékra jogosultság részletes feltételeit a munkáltató határozza meg.

(2) Az oktatási feladatokat is ellátó magasabb vezető vagy vezető beosztású közalkalmazottnak oktatói pótlék állapítható meg, ha havonta legalább húsz órát oktat. Az oktatói pótlék mértéke a pótlékalap 25%-a.

(3) Egyes oktatók részére illetménypótlék állapítható meg, amelynek mértéke

a) intézeti docens esetén a pótlékalap 50-100%-a,

b) intézeti tanár esetén a pótlékalap 100-150%-a.

(4) Az oktatói minősítés részletes rendjét - a 3. számú mellékletben szereplő feltételek figyelembevételével - az Intézet a szervezeti és működési szabályzatában állapítja meg.

14. §

E rendelet alkalmazásában szakirányú felsőfokú végzettség: felsőoktatási intézményben szerzett, az Intézet alaptevékenységének megfelelő oklevél.

15. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a közalkalmazottak jogállását érintő kérdésekről szóló 30/2000. (X. 11.) OM rendelet 1. §-ában a "Balassi Bálint Intézet" szövegrész, valamint a 14. § (2) bekezdésének a) pontja.

(3) Az Intézet

a) közgyűjteményi és közművelődési feladatot ellátó közalkalmazottaira a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendeletet,

b) egészségügyi feladatot ellátó közalkalmazottaira a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szociális, egészségügyi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletet kell megfelelően alkalmazni.

16. §

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a nemzeti kulturális örökség minisztere felügyelete alatt álló intézmények közalkalmazottainak vagyonnyilatkozat-tételéről szóló 25/2002. (XII. 25.) NKÖM rendelet melléklete az alábbi szövegrésszel egészül ki:

"Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet

- főigazgató

- főigazgató-helyettes

- szakigazgatók

- műszaki vezető

- belső ellenőr"

(2) E rendelet alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett közalkalmazott első alkalommal a rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

Dr. Bozóki András s. k.,

a nemzeti kulturális örökség minisztere

1. számú melléklet a 18/2005. (V. 28.) NKÖM rendelethez

A magasabb vezetői beosztású és vezetői beosztású közalkalmazottak vezetői pótléka

2. számú melléklet a 18/2005. (V. 28.) NKÖM rendelethez

3. számú melléklet a 18/2005. (V. 28.) NKÖM rendelethez

Az egyes fizetési osztályba tartozó munkakörök jegyzéke

Képesítési követelmények

A)

1. Szakértői munkaköri csoportba kell besorolni azt a munkakört, amelyben egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és szakképzettséggel az Intézet alaptevékenységét segítő érdemi, műszaki, számítástechnikai, gazdasági, jogi stb. feladatokat kell ellátni.

2. Ügyintéző munkaköri csoportba kell besorolni azt a munkakört, amelyben középfokú végzettséggel és szakképesítéssel vagy szakirányú egyetemi, főiskolai végzettséggel operatív feladatokat kell ellátni.

3. Pénzügyi, gazdasági munkaköri csoportba kell besorolni azt a munkakört, amelyben középfokú végzettséggel és szakképesítéssel, vagy felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, vagy középfokú végzettséggel és felsőfokú szakképesítéssel pénzügyi, gazdasági feladatokat kell ellátni.

4. Irodai és ügyviteli munkaköri csoportba kell besorolni azt a munkakört, amelyben középfokú vagy alapfokú iskolai végzettséggel és szakképesítéssel, vagy szakképesítés nélkül adminisztratív feladatokat kell ellátni.

5. Szolgáltató jellegű munkaköri csoportba kell besorolni azt a munkakört, amelyben középfokú végzettséggel és szakképesítéssel vagy egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéssel, szakképesítést igénylő feladatokat kell ellátni.

6. Kisegítő munkaköri csoportba kell besorolni azt a fizikai munkakört, amelyben legfeljebb alapfokú iskolai végzettséget igénylő feladatokat kell ellátni.

B)

1. Intézetben oktatói munkakört az tölthet be, aki

a) egyetemi oklevéllel rendelkezik,

b) az Intézet oktatói követelményének beosztásához mérten megfelel.

2. Szoros kivételként az elfogadható képesítés főiskolai diploma is lehet, ebben az esetben azonban oktatói munkaviszony maximum 5 évre létesíthető és a további foglalkoztatás feltétele a megszerzett egyetemi végzettség.

Intézeti tanárrá az az oktató minősíthető, aki doktori fokozattal vagy egyetemi tudományos fokozattal (dr. univ.), legalább 10 éves oktatási gyakorlattal rendelkezik, az oktatott tantárgy tudományának átfogó ismeretében képes intézeti tantárgy (program) és tananyag kialakításra, fejlesztésére, a követelményszint megállapítására, a beosztott oktatók szakmai munkájának irányítására, legalább egy idegen nyelven előadás tartására.

Intézeti docenssé az az oktató minősíthető, aki legalább (1984. szeptember 1-je előtt megszerzett) egyetemi doktori címmel vagy számottevő publikációs eredményekkel - ideértendő az eredményes tankönyvírói tevékenység is -, valamint legalább 8 éves oktatói gyakorlattal rendelkezik, az oktatott tantárgy tudományának áttekintő, legalább egy részterületének elmélyült ismeretében, idegennyelv-tudás birtokában vezető szerepre képes intézeti tantárgy (program), tananyag, kialakításában, fejlesztésében a beosztott oktatók szakmai munkájának irányításában.

A testnevelőtanár besorolásához szakirányú egyetemi végzettség, a kollégiumi nevelőtanár besorolásához egyetemi vagy főiskolai végzettség szükséges.

C)

Ügyvivő szakértő elnevezésű munkakörbe lehet besorolni az egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező, önálló tevékenységet, szakértői munkát végző közalkalmazottat (pl. a jogtanácsost, az egyetemi vagy főiskolai végzettségű szakigazgató munkatársat), továbbá az Intézet gazdasági főigazgató-helyettesét, az Intézet főigazgatója titkárságának hivatalát irányító titkárság vezetőjét, aki nem vesz részt az oktatásban.

Gazdasági, műszaki, igazgatási ügyintéző elnevezésű munkakörbe lehet besorolni a középiskolai végzettséget igazoló szakképesítéssel vagy középiskolai végzettséggel és egyetemi vagy főiskolai képzettséget nem tanúsító - felsőfokú szakképesítést igazoló - bizonyítvánnyal vagy főiskolai végzettséggel rendelkező, szakmai döntés-előkészítést végző közalkalmazottat.