193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet

az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól

A Kormány a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 174. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) E rendelet hatálya

a) az ügyfélre, az eljárás egyéb résztvevőjére (a továbbiakban együtt: ügyfél),

b) a közigazgatási hatóságra (a továbbiakban: hatóság),

c) a központi elektronikus szolgáltató rendszerre (a továbbiakban: központi rendszer), és

d) a viszontazonosítást végző szervezetre terjed ki.

(2)[1] A központi rendszerre vonatkozó egyes részletes szabályokról külön jogszabály rendelkezik.

(3)[2] E rendeletet a közigazgatási hatósági ügyek elektronikus úton történő intézésére kell alkalmazni.

(4)[3] E rendelet alkalmazásában

a)[4] regisztrációs szerv: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv, a körzetközponti feladatokat ellátó jegyző által működtetett okmányiroda, vagy kormányrendeletben meghatározott más szerv;

b) személy által felügyelt automatizált aláírás: olyan, az elektronikus dokumentumok tömeges aláírását lehetővé tevő elektronikus aláírási folyamat, amely során az aláíró személy azt követően, hogy az aláírás alapjául szolgáló elektronikus dokumentumok mintaszövegének és a mintaszövegben helyettesítésre kerülő adatok listájának megtekintése lehetővé vált, a már egyediesített elektronikus dokumentumokat egyenként, automatizált úton minősített elektronikus aláírásával ellátja;

c) szervezeti aláírás: olyan fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amely hatóság által aláírt elektronikus dokumentumok hitelesítésére szolgál, és amelyet egy informatikai eszköz automatikusan, közvetlen személyi felügyelet nélkül helyez el a hatósághoz rendelendő elektronikus dokumentumokon;

d) viszontazonosítást végző szervezet: a viszontazonosítást végző hitelesítés-szolgáltató vagy a központi rendszer.

II. Fejezet

AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK ELEKTRONIKUS ÚTON TÖRTÉNŐ VÉGZÉSÉNEK FORMÁI ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSSEL KAPCSOLATOS AZONOSÍTÁS SZABÁLYAI

Az eljárási cselekmények elektronikus úton történő végzésének formái

2. §[5]

(1) A hatóság az egyes eljárási cselekmények elektronikus úton történő végzését a Ket. 160. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a következő módon biztosítja:

a) olyan ügyintézési felület útján, amely az eljárási cselekmény végzése során feltételezi az ügyfél és hatóság közötti kölcsönös és összefüggő adatcserét és kétirányú kapcsolatot (a továbbiakban: párbeszédre épülő elektronikus ügyintézés); vagy

b) olyan csatlakozási felület útján, amelynek használatával a hatóság az ügyféllel fennálló kölcsönös és összefüggő adatcsere vagy kétirányú kapcsolat nélkül küldi és fogadja az eljárási cselekményekhez kapcsolódó egyes elektronikus dokumentumokat (a továbbiakban: nem párbeszédre épülő elektronikus ügyintézés).

(2)[6] A természetes személy ügyfél által a központi rendszer útján elektronikus ügyintézést nyújtó hatósághoz intézett beadványait a központi rendszer a biztonságos elektronikus dokumentumkezelő szolgáltatás útján is fogadhatja és továbbítja.

Az ügyfél azonosításának általános szabályai

3. §

(1)[7] Az elektronikus ügyintézés során az eljáró ügyfél személyazonosságát - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - olyan módon kell alátámasztani, hogy az elektronikus azonosítás a hitelesítésszolgáltató vagy a regisztrációs szerv által korábban elvégzett, az ügyfél személyes megjelenését igénylő személyazonosításhoz legyen köthető.

(2)[8] Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő személyazonosítás feltételeit ügyfélkapu használata esetén a Ket.-ben és a külön jogszabályban meghatározott eljárás biztosítja.

(3) Kezelőorvos által kiállított igazolás szerint személyes megjelenésében akadályozott ügyfél esetén a hitelesítés-szolgáltató vagy a regisztrációs szerv a személyazonosságot az ügyfél lakóhelyén vagy tartózkodási helyén ellenőrzi.

Az azonosítás különös szabályai a párbeszédre épülő elektronikus ügyintézés esetén

4. §

(1) A hatóság a párbeszédre épülő elektronikus ügyintézés biztosítása során az adatkezelés jogszabályi feltételeinek megtartása mellett az ügyfelet a következő módon azonosítja:

a) elektronikus aláírás felhasználásával úgy, hogy a kapcsolat létesítési (belépési) szándékát kifejező és az ügyfelet azonosító elektronikus űrlapot az ügyfél aláírja; vagy

b) központi rendszer által biztosított ügyfélkapu igénybevétele útján.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tanúsítványt és az elektronikus aláírással ellátott elektronikus űrlapot a hatóság csak a mentési és archiválási kötelezettségek teljesítése céljából tárolhatja.

A regisztráció általános szabályai ügyfélkapu igénybevétele esetén

5. §[9]

6. §[10]

7. §[11]

Az azonosítás egyes sajátos módjai ügyfélkapu igénybevétele esetén

8. §[12]

9. §[13]

Elektronikus aláírás útján történő azonosítás szabályai

10. §

(1) Nem párbeszédre épülő elektronikus ügyintézés esetén a hatóság az ügyfél személyazonosságát az e §-ban meghatározott módon állapítja meg.

(2) Elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum esetén a hatóság akkor tekintheti az ügyfél személyazonosságát alátámasztottnak, ha

a) az aláírás hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítványhoz kapcsolódik,

b) a tanúsítvány az azonosításkor érvényes, és

c) az azonosítás viszontazonosítással történő előzetes ellenőrzése esetén a viszontazonosítást végző hitelesítés-szolgáltató a természetes személyazonosító adatok egyezőségét igazolja vissza.

(3) Az ügyfél személyazonosságát elektronikus aláírással kizárólag az általa aláírni kívánt tartalmú elektronikus dokumentum útján lehet hitelesíteni. Tilos az elektronikus aláírás olyan azonosítási célú felhasználása, amelynek során az aláírt elektronikus dokumentum tartalmát az aláíró nem ismeri.

Az ügyfél által küldött elektronikus dokumentum ügyfélhez rendelése

11. §

(1) Külön jogszabályban meghatározott esetekben párbeszédre épülő elektronikus ügyintézés esetén biztosítani kell, hogy az ügyfél által küldött elektronikus dokumentum a küldést végző azonosított ügyfélhez hozzá legyen rendelve. Ilyen esetekben a párbeszédre épülő elektronikus ügyintézés alapjául szolgáló kapcsolat létesítésekor elvégzett azonosítás önmagában nem biztosítja a kapcsolat tartama alatt végzett egyes eljárási cselekményeknek az azonosított ügyfélhez rendelését.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti követelményt elektronikus aláírással biztosítják, lehetővé kell tenni, hogy az ügyfél az elektronikus aláírás előtt az elektronikus dokumentumot megtekinthesse és arról az elektronikus aláírás után - ha azt jogszabály nem zárja ki - másolat készítését kérhesse. Ha az ügyfél olyan elektronikus űrlapot ír alá, amely önmagában nem tartalmazza mindazon információt, ami az elektronikus űrlap tartalmának későbbi, ügyfél általi értelmezéséhez szükséges, a hatóságnak a megtekintés során és a készített másolatban e kiegészítő információt is külön meg kell jelenítenie.

(3) Ha az ügyfél nem rendelkezik elektronikus aláírási tanúsítvánnyal, az elektronikus dokumentum ügyfél általi elküldését a (4) és (5) bekezdésben meghatározott módokon lehet az ügyfélhez rendelni.

(4) Az ügyfél által küldött elektronikus dokumentum nem elektronikus úton is az ügyfélhez rendelhető, ha

a) az ügyfél a hatóság segítségével elektronikus úton előkészített elektronikus dokumentumot a hatóság előtti személyes megjelenés során papír alapon aláírja; vagy

b) az ügyfél a hatóság segítségével elektronikus úton vagy a saját eszközein futó alkalmazás segítségével előkészített elektronikus dokumentumot kinyomtatja, azt papír alapon aláírja, és azt megküldi a hatóság részére.

(5) Az ügyfél által küldött elektronikus dokumentum - feltéve, hogy az ügyfél a megküldéstől számított 3 napon belül nem kéri az így létrejött elektronikus dokumentum helyesbítését - az ügyfél elektronikus aláírása nélkül is az ügyfélhez rendelhető, ha

a) az elektronikus dokumentumot a hatóság személy által felügyelt automatizált vagy szervezeti aláírással látja el, vagy

b) az eljárási cselekményt tartalmazó elektronikus dokumentumot a hatóság kizárólag valamely közigazgatási szerv által igénybe vehető időbélyegzés szolgáltatás útján látja el időbélyegzővel.

(6) A hatóságnak az ügyfél részére biztosítania kell, hogy az (5) bekezdés szerinti eljárások alkalmazásával létrejött elektronikus dokumentumot megtekinthesse, vagy arról másolat készítését, illetve annak helyesbítését kérhesse.

(7) Az elektronikus dokumentum (5) bekezdés szerinti ügyfélhez rendelésének megfelelőségéért az ügyfélhez rendelést végző hatóság felel. Az elektronikus dokumentum más hatósághoz vagy egyéb külső szervhez vagy személyhez való továbbítása esetén is vélelmezni kell az elektronikus dokumentum adott ügyfélhez rendeltségét.

III. Fejezet

AZ ÜGYFÉL SZEMÉLYAZONOSSÁGÁNAK ELLENŐRZÉSE VISZONTAZONOSÍTÁS ÚTJÁN

A viszontazonosítás módjai

12. §

(1) A hatóság az ügyfél által elektronikus dokumentumban megadott és a személyazonosítása során a viszontazo-nosítást végző szervezet által ténylegesen rögzített személyazonosító adatok egyezőségét a Ket. 160. §-ának (2) és (10) bekezdésében meghatározott viszontazonosítás útján ellenőrzi.

(2) A viszontazonosítást hitelesítés-szolgáltató vagy a központi rendszer végzi elektronikus úton.

(3)[14]

13. §[15]

(1) Az azonosításnak -jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - nem feltétele az ügyfél természetes személyazonosító adatainak előzetes ellenőrzése viszont-azonosítás útján. A legalább fokozott biztonságú, a közigazgatásban használható elektronikus aláírást használó ügyfélre a hitelesítésszolgáltató a hatóság kérésére a vi-szontazonosítást utólag is elvégzi.

(2) A hatóság az ügyfél személyazonosító adatait viszontazonosítás útján előzetesen különösen akkor ellenőrzi, amennyiben az ügyfél személyes adathoz, illetve adó-, bank-, biztosítási vagy értékpapírtitokhoz kíván hozzáférni.

A viszontazonosítás elvégzése

14. §

(1) A viszontazonosítás keretében a hatóság a viszontazonosítást végző szervezetnek megküldi

a) a megadott természetes személyazonosító adatokat (vagy azok egy részét),

b) a viszontazonosítás alapjául szolgáló ellenőrző adatot (tanúsítványt vagy más, a viszontazonosítást végző szervezetnél az ügyfél azonosítására alkalmas adatot), és

c) a viszontazonosítási kérést azonosító adatot.

(2) A viszontazonosítást végző szervezet összeveti a megadott természetes személyazonosító adatokat az ellenőrző által kezelt, beazonosított természetes személyazonosító adatokkal, és válaszként megküldi a viszontazonosítást kérő hatóságnak

a) az adatok egyezőségének vagy annak hiányának tényét, valamint

b) a viszontazonosítási kérést azonosító adatot.

15. §[16]

(1) A viszontazonosítás elvégezhető,

a) ha az elektronikus úton küldött viszontazonosítási kérést a hatóság elektronikus aláírással látja el, vagy

b) a viszontazonosítást kérő és a viszontazonosítást végző szerv között, a központi rendszer közreműködésével létesített zárt adathálózati kapcsolat útján.

(2) Viszontazonosítás esetén a viszontazonosítást végző szervezetnek a választ haladéktalanul meg kell küldenie.

IV. Fejezet

AZ ÜGYFÉL ELEKTRONIKUS BEADVÁNYÁNAK FOGADÁSA ÉS ELEKTRONIKUS DOKUMENTUM ÜGYFÉLLEL VALÓ KÖZLÉSE

Az elektronikus beadvány fogadása

16. §

(1) Párbeszédre épülő elektronikus ügyintézési felület esetén biztosítani kell, hogy a hatóság hivatali időn kívül is folyamatosan fogadja az elektronikus beadványokat.

(2) Ha nem párbeszédre épülő elektronikus ügyintézési felület esetén a hatóság hivatali időn kívül nem fogad elektronikus beadványokat, az elektronikus visszaigazolást a következő hivatali idő kezdetén kell automatikusan megküldeni.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben hivatali időn kívül gondoskodni kell arról, hogy rögzítésre kerüljön az az időpont, amikor a hatóság elektronikus levélcímére küldött beadványokat a hatóság képes lett volna fogadni (a beadványok elérhetővé válása a hatóság elektronikus levélcímén).

(4) A (2) bekezdés szerinti esetben a beadvány előterjesztésére irányadó határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a (3) bekezdés szerint rögzített időpont a beadvány előterjesztésére nyitva álló határidőn belül volt.

17. §

Az érkeztetésről szóló elektronikus visszaigazolásban foglalt érkeztető számot - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatóság e rendelet mellékletében meghatározott szerkezet szerint képezi.

18. §

(1) A hatóság az elektronikusan aláírt beadvány aláírásának érvényességét

a) nem párbeszédre épülő elektronikus ügyintézés eseten a Ket. 161. §-a (1) bekezdésének második mondata szerinti határidőn belül,

b) párbeszédre épülő elektronikus ügyintézés esetén, ha az aláíráshoz tartozó tanúsítvány kapcsán a hitelesítés-szolgáltató biztosítja a tanúsítvány állapot (visszavonási nyilvántartás) folyamatos (on-line) közzétételét, az ügyfél által végezni kívánt eljárási cselekmény elvégzését megelőzően,

c) párbeszédre épülő elektronikus ügyintézés esetén - ide nem értve a b) pontban foglalt esetet - a személyes adathoz, illetve adó-, bank-, biztosítási vagy értékpapírtitokhoz való hozzáférés biztosítását megelőzően, illetve

d) párbeszédre épülő elektronikus ügyintézés során egyéb eljárási cselekmény esetén - ide nem értve a b) és c) pontban foglaltakat - a kérelemnek helyt adó érdemi határozat meghozataláig ellenőrzi.

(2) A hatóság az elektronikus aláírás ellenőrzése során megvizsgálja, hogy az elektronikus aláírás a külön jogszabályban foglalt követelményeknek megfelel-e.

(3) A hatóság a feladót tájékoztatja az azonosítás sikertelenségéről és hiánypótlásra hívja fel, ha az elektronikus beadvány a Ket. 161. §-ának (2) bekezdése szerint értelmezhető, de

a) az elektronikus beadványon elhelyezett elektronikus aláírás nem érvényes,

b) az elektronikus beadványon elhelyezett elektronikus aláírás nem felel meg a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek,

c) az elektronikus aláírással hitelesített azonosító adatok nem egyeznek meg az elektronikus beadványban foglalt adatokkal, vagy

d) az elektronikus beadvány az azonosításhoz szükséges adatokat nem tartalmazza.

19. §

(1) A hatóság az elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum fogadását követően az elektronikus aláírás érvényességének ellenőrzéséig megvizsgálja, hogy az elektronikus aláírás tartalmaz-e időbélyegzőt annak alátámasztására, hogy az az időbélyegzőben rögzített időpont előtt készült.

(2) Ha az elektronikus aláírás az (1) bekezdés szerint időbélyegzőt nem tartalmaz, a hatóság azt haladéktalanul kiegészíti időbélyegzővel vagy elektronikus aláírással hitelesített saját időjelzésével.

20. §

(1) A hatóság nem köteles az elektronikusan aláírt beadvány feladóját hiánypótlásra felhívni vagy egyébként a feladót értesíteni, ha az elektronikus beadvány átvételét követően kiderül, hogy az biztonsági kockázatot jelent, és ezért az elektronikus beadvány átvételét meg kellett volna tagadnia.

(2) Ha a hatóság a Ket. 161. §-ának (2) bekezdése szerint értelmezhető, elektronikus aláírással ellátott beadvány feladóját nem tudja hiánypótlásra felhívni, a beadványt az értesítési cím hiányára utaló záradékkal ellátja, majd a beadványt - a záradékkal együtt - szervezeti aláírással látja el.

(3) Ha az elektronikus beadványon elhelyezett elektronikus aláírás érvényes és a 18. § (2) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelel, a hatóság az ügyfél elektronikus aláírását időbélyegzővel vagy elektronikus aláírással hitelesített saját idöjelzésével látja el.

21. §[17]

(1) Ha az ügyfél a kérelem benyújtásával egyidejűleg azt kérte, a hatóság biztosítja az általa befogadott és szervezeti aláírásával ellátott kérelem ügyfél által megadott elektronikus levélcímre történő megküldését vagy annak a hatóság elektronikus szolgáltatási felületéről biztonságos csatornán keresztül az azonosított ügyfél részéről történő letöltését. Ha a hatóság mindkét megoldás alkalmazhatóságát biztosítja, az alkalmazásra kerülő megoldásról az ügyfél dönt.

(2) A központi rendszeren keresztül nyújtott elektronikus ügyintézés esetén a hatóság által befogadott és szervezeti aláírással ellátott dokumentumnak minősül az ügyfél által küldött és a központi rendszer által befogadott azon dokumentum, melyet az ügyfél a központi rendszerről szóló külön jogszabály szerinti tartós tárába feltöltött.

Az elektronikus dokumentum ügyféllel való közlése

22. §

(1) A (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az az elektronikus dokumentum minősül elektronikus úton közöltnek, amelyet

a) a hatóság az ügyfél ügyfélkapuban regisztrált levélcímére elektronikus megküldött,

b) a hatóság az ügyfél beadványában megadott elektronikus feladói címére vagy - ha a beadvány ilyet tartalmazott - válaszcímére elektronikusan megküldött,

c) párbeszédre épülő elektronikus ügyintézés esetén az ügyfél azonosítását követően a kapcsolat időtartama alatt biztosított külön értesítési szolgáltatás révén közölt az ügyféllel, vagy

d) a hatóság az ideiglenes tárolóhely szolgáltatást igénybe vevő ügyfél számára az ideiglenes tárolóhelyben elhelyezett.

(2)[18]

(3) A visszaigazolásban az ügyfélnek meg kell jelölnie a fogadott elektronikus dokumentum közlésben rögzített azonosítóját. Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt esetben a visszaigazolás szükséges tartalmát a hatóság adja meg. Elektronikus levélcímre küldött elektronikus dokumentum esetén az ügyfél úgy is eleget tehet a vissza-igazolási kötelezettségének, hogy a hatóság által számára megküldött elektronikus dokumentumnak legalább azt a részét, amely az ügyféllel közölt elektronikus dokumentum azonosítóját tartalmazza, visszaküldi a hatóságnak.

(4) A hatóság - a többi elektronikus beadvány fogadására szolgáló elektronikus levélcímtől eltérő - önálló elektronikus levélcímet használ a visszaigazolások fogadására.

(5) Az ügyfél a visszaigazolást a (4) bekezdésben meghatározott elektronikus levélcímre köteles küldeni.

(6) Amennyiben a hatóság az ügyfél számára a (2) bekezdés szerinti elektronikus dokumentumot küld, és az elektronikus levél továbbítására használt eljárás biztosítja a hatóság számára a válaszcím meghatározását, a hatóság válaszcímként a (4) bekezdésben meghatározott elektronikus levélcímet jelöli meg.

(7) Az ügyfél által elküldött visszaigazolásról a hatóság visszaigazolást nem küld.

23. §

Ha a hatóság közlése több részből áll (különösen elektronikus levélhez fűzött kiegészítés, csatolmány és más elektronikus dokumentumot is beágyazó elektronikus dokumentum közlés esetén) a hatóság vagy a közlés egészét vagy a közlés minden hitelesítést igénylő részét külön látja el szervezeti vagy minősített aláírással.

V. Fejezet

AZ ELEKTRONIKUS ÉS A HAGYOMÁNYOS ÜGYINTÉZÉS KAPCSOLATA

A hagyományos és elektronikus ügyintézés összekapcsolását biztosító eljárások

24. §

(1) A hagyományos és elektronikus ügyintézés összekapcsolását biztosító eljárások:

a) papír alapú dokumentumról elektronikus másolat - külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő - készítése;

b) elektronikus dokumentumról papír alapú másolat - 26. § szerinti - készítése;

c) elektronikus adathordozón nem elektronikus úton benyújtott elektronikus dokumentumról elektronikus másolat - 27. § szerinti - készítése.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem követelhető meg az ügyféltől, hogy ugyanazon beadványát az (1) bekezdésben meghatározott módok közül egyidejűleg több módon küldje meg a hatóságnak.

(3) Az elektronikus dokumentum 26. § vagy 27. § rendelkezései szerint készített másolatának joghatása a közigazgatási hatósági eljárás során megegyezik az eredeti elektronikus dokumentuméval.

(4) Ha az elektronikus ügyintézés papír alapon vagy elektronikus adathordozón érkezett beadvány elektronikus másolatán alapul, az elektronikus másolatot készítő hatóság köteles más hatóság megkeresésére az elektronikus másolat alapjául szolgáló beadvány eredeti példányához annak az iratkezelés általános szabályai szerinti selejtezéséig hozzáférést biztosítani.

25. §

(1) A hatóság akkor is készíthet és tárolhat elektronikus formában valamely iratot, ha azt az ügyfél részére eredetiben papír alapon küldi meg, különösen ha azt az ügyfél kérte vagy jogszabály postai kézbesítést ír elő.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a hatóság az elektronikus formában kiadmányozott iratra feljegyzi, hogy az az ügyfél számára papír alapon lett eredetiben megküldve.

Az elektronikus dokumentumról készített papír alapú másolat

26. §

(1) Ha az elektronikus dokumentum papír alapon történő megjelenítésének műszaki feltételei adottak, a másolatban rögzíteni kell:

a) az elektronikus dokumentum szöveges és ábrázolt tartalmát;

b) a kiadmányozó személy, valamint a hatóság nevének és az aláírás időpontjának szöveges megjelenítését, szervezeti aláírással ellátott elektronikus dokumentum esetén a szervezeti aláíráshoz tartozó tanúsítvány szerint az aláírót meghatározó adatokat;

c) záradékban az elektronikus dokumentum azonosítására vagy a másolat készítésére vonatkozó azon adatokat (metaadatokat), amelyek az elektronikus dokumentum tartalmából egyébként nem állapíthatóak meg, de a másolatot kérő szempontjából jelentőséggel bírnak, és azoknak a másolatot kérő tudomására jutása az eljárás eredményességét nem veszélyezteti;

d) "az elektronikus dokumentumban foglaltakkal egyező tartalmú irat" záradék szöveget.

(2) Ha az elektronikus dokumentum jellemzőire tekintettel a papír alapú másolat nem tartalmazza az elektronikus dokumentum (1) bekezdés a) pontja szerinti teljes tartalmat, (1) bekezdés d) pontja szerinti záradék helyett azt kell feltüntetni, hogy a másolat a készítésének alapjául szolgáló elektronikus dokumentumot csak részben tartalmazza.

(3) Amennyiben az eljárás során egyes eljárási cselekményeket elektronikus úton nem lehet végezni, azok elvégzéséhez a papír alapú másolatot kell felhasználni.

(4) Az ügy elektronikus dokumentumainak olyan hatósághoz történő továbbítása esetén, ahol az elektronikus dokumentum használatának feltételei nem biztosítottak, az elektronikus dokumentumot továbbító hatóság az elektronikus dokumentumról papír alapú másolatot köteles készíteni és küldeni.

(5) Ha az elektronikus dokumentum jellemzőire tekintettel arról papír alapú másolat nem készíthető vagy a készített papír alapú másolat a (2) bekezdés szerint nem tartalmazza az elektronikus dokumentum teljes tartalmát, a (3) és (4) bekezdés szerinti esetben a másolatot készítő hatóság - ha az műszakilag megvalósítható - olyan papír alapú kivonatot készít az elektronikus dokumentumról, amely alkalmas a (3) és (4) bekezdés szerinti felhasználásra. A másolatot készítő hatóság ilyen esetben az elektronikus dokumentum használatának feltételeivel nem rendelkező hatóság biztosítja számára az elektronikus dokumentum megismerését.

Elektronikus adathordozón benyújtott beadványról készített elektronikus másolat

27. §

Amennyiben a hatóság elektronikus adathordozón benyújtott beadványt is fogad, az értelmezhetőség feltételeinek megfelelő elektronikus adathordozón benyújtott beadványról a benyújtással egyidejűleg, a beadványt benyújtó személy jelenlétében olyan elektronikus másolatot készít, amelyben az adathordozón rögzített elektronikus beadványon túl a hatóság

a) nyilatkozik a másolat és az elektronikus adathordozón rögzített beadvány azonosságáról,

b) megadja az elektronikus adathordozó azonosításához szükséges adatokat, valamint

c) a fentieket elektronikus aláírással igazolja, ideértve a személy által felügyelt automatizált aláírást is.

VI. Fejezet

A KÉPVISELETI JOG IGAZOLÁSA ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS SORÁN

28. §

(1) Elektronikus ügyintézés során a meghatalmazáson alapuló képviseleti jogot a hagyományos úton történő eljárásra és az elektronikus dokumentumokra irányadó általános szabályok szerint okirattal, valamint a hatóság által e célból biztosított külön elektronikus módon lehet igazolni.

(2) Elektronikus ügyintézés során való eljárásra jogi képviselőt úgy lehet elektronikus dokumentummal meghatalmazni, ha magából a meghatalmazásból kitűnik a jogi képviselő elektronikus aláíráshoz használt tanúsítványának azonosítója vagy ügyfélkapu használata esetén az ügyfél és a jogi képviselő neve és elektronikus levélcíme is.

(3) A közigazgatási hatósági eljárásban nem lehet az ügyfél képviseletére vonatkozó jogosultságot önmagában, kizárólag az elektronikus aláírási tanúsítványban megjelenített képviseleti jogosultságra alapozva elfogadni.

(4) A (3) bekezdésben foglalt korlátozás nem zárja ki, hogy a hatóság elfogadjon az aláírás létrehozó eszközön elhelyezett, de aláírás létrehozó adatnak nem minősülő, önálló kriptográfiai magánkulcshoz kapcsolódó tanúsítványban rögzített képviseleti jogosultságot.

29. §

(1) A jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet képviseletére vonatkozó jogosultságot nem kell külön igazolni, ha a képviseleti jogosultság a jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli más szervezetre vonatkozó közhiteles, elektronikus úton elérhető nyilvántartásból megállapítható. Ebben az esetben a természetes személy képviselőnek meg kell adnia a nyilvántartás megjelölését és a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet nyilvántartásbeli azonosítására szolgáló adatot.

(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti adatok alapján ellenőrzi a természetes személy képviseleti jogának fennállását. Ha a képviseleti jog a megjelölt nyilvántartásból nem állapítható meg, a hatóság erről a természetes személy képviselőt tájékoztatja, és - határidő tűzésével - felhívja az ügyfelet a képviseleti jog igazolására.

(3) A jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet képviseletével összefüggésben a hatóságnak biztosítania kell a több azonosított természetes személy általi együttes képviselet lehetőségét.

VII. Fejezet

EGYES PAPÍR ALAPÚ DOKUMENTUMOK KEZELÉSRE ÉPÜLŐ SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA ELEKTRONIKUS DOKUMENTUM ESETÉN

Az elektronikus dokumentum zárt kezelése

30. §

(1) A tanú személyazonosító adatainak zárt kezelése esetén a Ket. 54. §-ának (5) bekezdésében meghatározott lezárt és lepecsételt borítékkal egyenértékű megoldásnak kell tekinteni az olyan informatikai megoldást, amely csak a törvényben meghatározott személyek részére teszi megismerhetővé a zárt kezelésű adatokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megoldás különösen a külön jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő rejtjelezés és rejtjelezett formában történő tárolás, amely biztosítja, hogy a rejtjelezett elektronikus dokumentumból az eredeti elektronikus dokumentumot kizárólag a megismerésre jogosult részére lehet visszaállítani.

(3) A (2) bekezdés szerinti rejtjelezést a hatósághoz mint szervezethez és nem meghatározott természetes személyhez rendelt rejtjelező kulcs útján kell elvégezni.

Az elektronikus dokumentumra történő rávezetés, feljegyzés, kijavítás, záradékolás, felülhitelesítés

31. §

(1) Ahol jogszabály valamely jognak, döntésnek, ténynek vagy más adatnak iratra történő feljegyzését vagy rávezetését rendeli el, illetve valamely irat záradékolásáról vagy kijavításáról rendelkezik (e bekezdésben a továbbiakban együttesen: adat feljegyzése), azon érteni kell a feljegyzéssel érintett, módosított elektronikus dokumentumot is, ha a módosított elektronikus dokumentumból egyértelműen kitűnik

a) az eredeti elektronikus dokumentum teljes tartalma,

b) a feljegyzés ténye, és

c) a feljegyzés tartalma.

(2) A külföldön kiállított, a Ket. 52. §-ának (2) bekezdése szerinti okiratot tartalmazó elektronikus dokumentumra a külképviseleti hatóság a diplomáciai felülhitelesítést úgy vezeti rá, hogy az elektronikus dokumentumot saját elektronikus aláírásával látja el.

VIII. Fejezet

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS EGYÉB SZABÁLYAI

Elektronikus ügyintézés más elektronikus eszközök igénybevételével

32. §

(1) A hatóság csak akkor alkalmazhat a Ket. 168. §-a szerinti, telefonnak és telefaxnak nem minősülő más elektronikus eszközt az ügyféllel való kapcsolattartásra, ha

a) az adott elektronikus eszköz használata kapcsán teljesülnek a II. fejezetben meghatározott feltételek,

b) az ügyfél kérelmére indult eljárásban a más elektronikus eszköz útján továbbított adatok az eljárás során elvégzendő eljárási cselekmény előkészítésére szolgálnak, és ezen eljárási cselekmény elvégzését megelőzően a hatóság az ügyfelet a II. fejezet szerint vagy hagyományos úton azonosítja, vagy

c) egyébként azt a Ket. 168. §-a szerint jogszabály egy adott eljárásban külön lehetővé teszi.

(2) A hatóság lehetővé teheti a korábban már igazolt személyazonosságú ügyfél részére, hogy - a közlés terjedelmétől függően - kérelmére szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás útján is továbbítson bármely, az ügyfélnek szóló hatósági közlést.

(3) Az ügyfél tájékoztatására és értesítésére vonatkozó hatósági közlés esetén - az ügyfél külön kérésére - a hatóság mellőzheti az (1) bekezdés szerinti más elektronikus eszközön kívüli módon történő közlést, ha igazolható a hatósági közlésnek ügyfélhez történő megérkezése.

Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos ügyfélszolgálat

33. §

(1) A hatóság - elektronikus tájékoztató szolgáltatása keretében - köteles a kormányzati portálon vagy internetes honlapján tájékoztatni az ügyfelet arról, hogy az elektronikus ügyintézés elektronikus jellegéből adódó problémákkal kapcsolatban - különösen a hatóság elektronikus úton történő elérhetetlensége, az ügyfél által megadott adatok sérülése, az ügyfél által küldött elektronikus dokumentum értelmezhetetlennek vagy biztonsági kockázatot jelentőnek minősítése esetén - hol tehet bejelentést, és a bejelentések kivizsgálására mely eljárás szerint és határidőn belül kerül sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentések fogadására és kivizsgálására a hatóság külön személyt vagy szervezeti egységet jelöl ki. A bejelentéseket a hatóság a közzétett időtartamon belül kivizsgálja, amely időtartam azonban nem lehet hosszabb, mint 15 nap. A kivizsgálás eredményéről a hatóság az ügyfelet írásban tájékoztatja.

Az automatizált egyedi döntés részletes szabályai

34. §

A Ket. 162. §-ának (9) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén automatizált egyedi döntést olyan eljárás útján kell személy által felügyelt automatizált aláírással ellátni, amely biztosítja

a) a döntés szövegének az aláíró személy részére az aláírást megelőzően történő megjelenítését, és

b) egyazon személy által felügyelt automatizált aláírási sorozatban fellépő műszaki hiba esetén a teljes sorozat megismétlését.

Adatszolgáltatással kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség

35. §

(1) A hatóság az egyes ügyfelekre vonatkozó, külön jogszabály alapján fennálló adatszolgáltatási kötelezettségének elektronikus úton történő teljesítése esetén tételesen rögzíti az adatszolgáltatást kérő szerv és személy azonosító adatait, az adatszolgáltatás tárgyát, tartalmát jogalapját, valamint időpontját.

(2) A hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást megelőzően ügyintézője vagy automatizált eljárás útján ellenőrizze az adatszolgáltatás jogi feltételeinek meglétét.

36. §[19]

Hatósági bizonyítvány kiállítása a hatóság rendelkezésére álló elektronikus dokumentumról

37. §

A hatóság az ügyfél kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki az elektronikus ügyintézés során keletkezett egyes elektronikus dokumentumokkal kapcsolatos olyan, az ügyfél számára megismerhető és jelentőséggel bíró nyilvántartási bejegyzésekről, amelyek nem képeznek önálló iratot (különösen az érkeztető könyv vagy az iktatókönyv bejegyzései).

Az elektronikus űrlap kötelező tartalma

38. §[20]

(1) Amennyiben jogszabály valamely eljárási cselekmény végzéséhez elektronikus űrlapot rendszeresít, annak tartalmaznia kell a következőket: kéri-e az ügyfél

a) kérelmére indult eljárásban a Ket. 29. §-ának (9) bekezdésében meghatározott tájékoztatást;

b) a hatóság döntésének hagyományos úton történő kézbesítését [Ket. 162. §-a (3) bekezdésének c) pontja];

c) azt, hogy a hatóság a döntés tényéről csak elektronikus értesítést küldjön, és a döntését a 36. § szerinti ideiglenes tárolóhelyre továbbítsa; és

d) a beküldött elektronikus űrlap 21. § szerinti visszaküldését.

(2)[21] Ha az elektronikus űrlap használata esetén az ügyfél azonosítása a legalább fokozott biztonságú, a közigazgatásban használható elektronikus aláírása alapján történik, az aláírandó elektronikus űrlapot olyan egyedi űrlap azonosítóval (sorszámmal, időjelzéssel stb.) kell ellátni, amely kizárj a az elektronikus aláírással ellátott űrlap ismételt felhasználását.

IX. Fejezet

FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK ELEKTRONIKUS TELJESÍTÉSE

39. §

(1) Az illeték- vagy az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezett az eljárás megindításával összefüggésben keletkező fizetési kötelezettségét államigazgatási eljárási illeték esetében a Magyar Államkincstárnál vezetett eljárási illetékbevételi számla javára, igazgatási szolgáltatási díj esetében a vonatkozó jogszabályban megjelölt számla javára átutalással teljesíti. A banki átutalás "közlemény" rovatában, illetve a készpénzátutalási megbízás befizetőazonosító rovatában fel kell tüntetni az eljáró szerv által adott ügyazonosító számot az eljárási illeték előzetes megfizetésének esetét kivéve. Lehetőség van az eljárási illeték előzetes - az eljárás megindítását (kérelem előterjesztését) megelőzően történő - megfizetésére készpénzátutalási megbízással.

(2) Az ügyazonosító szám az eljárási illeték esetében a Magyar Államkincstár által kiadott, az eljáró szervet azonosító intézményazonosító számból és az eljáró szerv által megadott ügyszámból áll a Magyar Államkincstár által meghatározott formátum szerint. Az ügyazonosító az igazgatási szolgáltatási díj esetében az eljáró szerv által megadott szám.

(3) Az eljárási illeték előzetes megfizetését az eljárás megindításakor - a készpénzátutalási megbízás feladóvevényén szereplő "azonosító" szám (8 számjegyű azonosító), a megfizetett eljárási illeték összegének és a befizetés időpontjának feltüntetésével - közölni kell az eljáró szervvel.

(4) Az eljárási illetéket, ha azt az eljárás megindítását (kérelem előterjesztését) megelőzően nem fizették meg, illetve - ha az igazgatási szolgáltatási díjról szóló jogszabály másként nem rendelkezik - az igazgatási szolgáltatási díjat legkésőbb az ügyazonosító ügyfél általi megismerését követő munkanapon kell megfizetni.

(5) Amennyiben az illeték (igazgatási szolgáltatási díj) megfizetése a (4) bekezdésben meghatározott időpontig nem történt meg, akkor az eljáró szerv felhívja az ügyfelet, hogy nyolc napon belül fizesse meg az eljárásért fizetendő eljárási illetéket (igazgatási szolgáltatási díjat) . A fizetési kötelezettség mértékéről, módjáról és határidejéről, valamint a mulasztás jogkövetkezményéről a hatóság a kérelmezőt egyidejűleg tájékoztatja.

(6) A Magyar Államkincstár az (1) bekezdés szerinti eljárási illeték befizetéseket a vonatkozó jogszabályok alapján tartja nyilván és kezeli. Az ügyazonosító számot tartalmazó befizetés megtörténtéről az ügyazonosító számot a megfizetett illeték összegét és az átutalás (befizetés) időpontját tartalmazó listát küld az eljáró közigazgatási szerv részére, mely a reá irányadó szabályok alapján az ügyfél által benyújtott hagyományos vagy elektronikus dokumentumra vagy űrlapra a befizetett összeget felvezeti.

(7) Az eljárási illeték előzetes megfizetésével indított ügyben az eljáró szerv a befizetés tényét a Magyar Államkincstár megkeresésével - a 8 számjegyű azonosító szám feltüntetése mellett - ellenőrzi. A Magyar Államkincstár a megkeresésre - a 8 számjegyű azonosító szám alapján - közli a megfizetett illeték összegét, a megfizetés időpontját és azt a tényt, hogy az adott azonosító számra érkezett-e korábban megkeresés más szervtől. Az eljáró közigazgatási szerv nyilvántartást vezet az ügyfél által közölt 8 számjegyű azonosító számról, a megfizetett összeg nagyságáról, a befizetés időpontjáról. Ha a befizetés nem történt meg vagy a Magyar Államkincstár közli, hogy az azonosító számra más szervtől már érkezett megkeresés, akkor az eljáró szerv az (5) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazásával jár el.

(8) Amennyiben jogszabály az igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettség esetén azt lehetővé teszi, legkésőbb a közigazgatási eljárást lezáró határozat személyes átvételével egyidejűleg fizethető meg az igazgatási szolgáltatási díj a jogszabályban meghatározott módon.

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

40. §

(1) Ez a rendelet 2005. november 1-jén lép hatályba.

(2) Az e rendeletben foglaltakat a rendelet hatálybalépését követően indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

(3)[22]

(4) Ahol jogszabály az elektronikus közigazgatási ügyintézésről és a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló 184/2004. (VI. 3.) Korm. rendeletet említi, ott jelen Korm. rendeletet kell érteni.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelethez[23]

Az érkeztető szám képzése

A kormányzati informatikáért felelős miniszter