47/2005. (V. 23.) FVM rendelet

a juh és kecske fajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 49. § (1) bekezdése a) pontjának 9. alpontjában, valamint az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. § 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Értelmező rendelkezések

1. §[1]

(1) E rendelet alkalmazásában:

1.[2] Hatáskörrel rendelkező hatóság: az állategészségügyi ellenőrzések elvégzéséért felelős hatóságok megyei állategészségügyi hatóságok a támogatások ellenőrzéséért felelős hatóság a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) .

2. Juh Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (a továbbiakban: ENAR) szám: az egyed megjelölésére és azonosítására használt, Magyarország jeléből (HU), és a 9-11 számjegyű egyedi számból álló kód. Ezt az országos számítógépes adatbázis adja ki az állattartó igénylése alapján. Az egyedi szám első számjegye sorozatszám, 5 számjegye a fülszám előtag, amely a tenyészetre utaló jel. Az egyedi szám további 5 számjegye a használati szám, amely tartalmazza a születési év utolsó számjegyét és legfeljebb 4 számjegyből álló sorszámot.

3. Kecske ENAR-szám: az egyed megjelölésére és azonosítására használt, Magyarország jeléből (HU), és a 10 számjegyű egyedi számból álló kód. Ezt az országos számítógépes adatbázis adja ki a tartó igénylése alapján. Az egyedi szám 1-4 számjegye a területi felelős által ellátott területre utaló szám, az utolsó 5-10 számjegye a használati szám.

4.[3] Közreműködő hatóság: a tenyésztési hatóság, amely működteti az országos számítógépes adatbázist, és ellátja az e rendeletben számára előírt ENAR-ral kapcsolatos feladatokat.

5.[4]

6.[5]

7. Tenyészetkód: a tenyészet azonosító száma az országos számítógépes adatbázis nyilvántartásában.

8.[6] Területi felelős: az e rendeletben meghatározott feladatok ellátásáért felelős személy. A területi felelőst és a működési területét juh és kecske esetében a Magyar Juhtenyésztők és Juhtenyésztő Szervezetek Szövetsége (a továbbiakban: MJSZ) jelöli ki. A területi felelősnek rendelkeznie kell a tenyésztési hatóság igazolásával a tetoválás elvégzéséhez szükséges szakismeret elsajátításáról.

9. Továbbtartásra meghagyott állat: az a hazai születésű állat, amelyet tizenkét hónapos koráig nem vágnak le, illetve minden importból származó egyed, amelynek rendeltetési helye közvetlenül nem vágóhíd.

10.[7] Útmutató: a tenyésztési hatóság által készített és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal honlapján közzétett juh és kecske ENAR formanyomtatvány-gyűjtemény és kitöltési-eljárási tájékoztató.

(2)[8] Az e rendeletben nem meghatározott fogalmakra a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet 2. §-a irányadó.

Általános rendelkezések

2. §

(1) Minden állatot meg kell jelölni, és úgy kell nyilvántartani, továbbá szállításkor kísérő dokumentummal ellátni, hogy azonosítható legyen az állat születéskori tenyészete és az azt követő valamennyi tenyészete, ahol az állat tartózkodott.

(2)[9]

Az állatok egyedi megjelölése

3. §

(1) Az állatokat mielőtt elhagyják a születéskori tenyészetét, de legkésőbb 6 hónapos korukig ENAR-számmal a következők szerint meg kell jelölni[10]

a) azokat az állatokat, amelyeket nem szántak továbbtartásra, elsődleges jelöléssel kell ellátni a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról szóló a Tanács 21/2004/EK rendelete (a továbbiakban: 21/2004/EK rendelet) 4. cikk (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint. Másodlagos jelölési módként a 4. cikk (2) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint füljelzőt kell alkalmazni, amely vonalkódot is tartalmaz;

b) a továbbtartásra szánt állatokat a 4. § szerinti jelöléssel. Ebben az esetben, ha az állatot más tagállamba szállítják, másodlagos jelölésként az ENAR-számot tartalmazó füljelzővel is el kell látni.

(2)[11] A harmadik országból behozott, továbbtartásra meghagyott állatokat az állattartás helyéül szolgáló rendeltetési tenyészetben az Európai Unió területére behozni kívánt állatok állategészségügyi ellenőrzéséről szóló külön jogszabályban meghatározott ellenőrzések elvégzését követő 14 napon belül, de minden esetben a tenyészet elhagyása előtt e rendelet előírásaival összhangban meg kell jelölni, és nyilvántartásba kell venni.

4. §

A továbbtartásra meghagyott állatot a 21/2004/EK rendelet 4. cikk (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak szerint az alábbi jelöléssel kell ellátni:

a) minden juh egyednek bele kell tetoválni a jobb fülébe a fülszám előtagot, a bal fülébe a használati számot. Minden egyed jobb fülébe bele kell helyezni az Útmutatóban meghatározott füljelzőt, amely tartalmazza az ország jelét, az egyedi számot és - az ország jelet kivéve - az egyedi számmal megegyező vonalkódot;

b) minden kecske egyedet úgy kell megjelölni, hogy a jobb fülébe az egyedi szám első öt, a bal fülébe pedig a második öt számjegyét kell tetoválni. A rövid fülű kecske esetében a 10 jegyű számot a farokrépába kell tetoválni. A tetoválással egyidejűleg minden egyed jobb fülébe kell helyezni azt az Útmutatóban meghatározott füljelzőt, amely az előbbivel azonos 10 jegyű szám mellett tartalmazza az ország jelét, valamint - az ország jelet kivéve - a teljes egyedi számmal megegyező vonalkódot.

5. §

(1) Az állatok megjelölését csak e feladat ellátására jogosult személy, így

a) a 3. § (1) bekezdés a) pont szerinti jelölést az állattartó, illetve az általa megbízott személy,

b) a 4. § szerinti jelölést kizárólag a területi felelős,

c)[12] állategészségügyi intézkedés és a harmadik országból importált állat esetében a megyei állategészségügyi hatóság által megbízott személy végezheti.

(2) Az állatok jelölésének elvégzéséért, illetve elvégeztetéséért az állattartó felelős.

6. §

(1)[13] A tenyésztési hatóság a 3. és 4. § szerinti jelöléshez használt füljelzők minőségére és a füljelző igénylésére vonatkozó követelményeket a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM) hivatalos lapjában teszi közzé.

(2)[14] A közzététel alapján a gyártók által benyújtott füljelzők minőségét és a gyártóval szemben támasztott feltételek meglétét a tenyésztési hatóság a meghirdetett feltételek szerint füljelző teszt keretében megvizsgálja.

(3)[15] Az elfogadott füljelző típusokat és azok gyártóinak listáját a tenyésztési hatóság az FVM hivatalos lapjában teszi közzé. Erről a tenyésztési hatóság a tesztet követő 30 napon belül intézkedik.

(4) Az állatok jelölésére kizárólag az elfogadott füljelzők igényelhetők.

(5) A füljelzők és behelyező eszközök igénylésének módját az Útmutató tartalmazza.

(6)[16] A füljelzők csak abban a tenyészetben használhatók fel, ahova azokat a tenyésztési hatóság kiadta, kivéve a kecske esetében a területi felelős által kezdeményezett olyan áthelyezést, amelyhez a tenyésztési hatóság hozzájárult.

(7) Az a füljelző, amelyet nem e rendelet előírásai szerint állítottak elő és szereztek be, nem tekinthető e rendelet szerinti jelölésnek, és az e rendelet szerinti jelölés céljából forgalomba hozatala és felhasználása tilos.

(8) Füljelzőt állatból kivenni, más állatnál újra felhasználni tilos.

7. §

Ha az állat füléből a füljelző kiesett, vagy olyan mértékben károsodott, hogy a rajta lévő felirat nem olvasható, annak pótlásáról, illetve cseréjéről az állattartónak a lehető leghamarabb, de legkésőbb az állat értékesítéséig, illetve a leltár időpontjáig gondoskodnia kell. A füljelzőt az Útmutatóban leírtak szerint elfogadott bármilyen típussal lehet pótolni.

Tenyészetek kialakítása

8. §[17]

A tenyészetben vezetett nyilvántartás szabályai

9. §

(1) Az állattartó a tenyészetben található állatokról fajonként naprakész nyilvántartást (a továbbiakban: állomány-nyilvántartót) köteles vezetni.

(2) Az állomány-nyilvántartónak a 21/2004/EK rendelet Mellékletének B. szakaszában foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

a) az induló anyajuh, illetve -kecske, tenyészkos, illetve -bak (apaállat), tenyészjerke, növendékjerke bárány, tenyészgödölye, gida, növendékkos, illetve -bak és ivartalanított kos, illetve bak létszámát;

b) a beszerzett állatok létszámát, az a) pont szerint nemenként és korcsoportonként, a vásárlás idejét, az eladó tenyészetkódját;

c) a született állatok létszámát;

d) a szaporításra, illetve tenyésztésre beállított állatok számát;

e) a kiadott állatok létszámát az a) pont szerint, az elszállítás időpontját, a célállomás tenyészetkódját, vagy a céltenyészet címét, állattartójának nevét;

f) a kiesett (elhullott, levágott) bárányok és gidák létszámát, a kiesés időpontját.

(3) Az állattartónak rendelkeznie kell:

a) a jelölésre felhasználható fülszámok listájával, amelyen fel kell tüntetni a jelölés időpontját (év, hó) minden füljelző esetében,

b) az állatok ENAR-számát tartalmazó listával,

c) az állatok szállítási dokumentumaival.

(4) A (3) bekezdés szerinti dokumentumok az állomány-nyilvántartó mellékletét képezik.

(5) A létszámváltozással kapcsolatos egyedi adatokat az állatok ENAR-számát tartalmazó listán és a jelölésre felhasználható fülszám listán, valamint az állomány-nyilvántartóban létszám szerint kell bejegyezni.

(6) Az állattartó részére az állomány-nyilvántartó nyomtatványát a területi felelős biztosítja. A nyilvántartás elektronikusan is vezethető, amennyiben az a nyomtatványnak megfelelő formában kinyomtatható.

(7) Az állomány-nyilvántartót a mellékleteivel együtt az állattartó 3 évig köteles megőrizni a helyszínen és az ellenőrzést végző illetékes hatóság részére bemutatni. Az illetékes hatóság ellenőrzése a 21/2004/EK rendelet Mellékletének B. szakaszában meghatározott adatokra terjed ki.

Állományleltár

10. §

Az állattartó a területi felelős közreműködésével évente egyszer leltárt készít, amely kiterjed:

a) az állomány-nyilvántartó létszámadatainak zárására a 9. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján, illetve nyitására a leltár adatok alapján,

b) a tenyészetben található jelölt egyedek fülszám szerinti leltárára,

c) a jelölésre fel nem használt füljelzők ENAR-szám szerinti leltárára,

d) a jelölt egyedek kiesésének, valamint a kiesés okának rögzítésére az állomány-nyilvántartó adatai alapján,

e) az állomány létszámára, kor és hasznosítási csoportok szerint,

f) az állomány-nyilvántartó 9. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti listáinak frissítésére,

g) a tenyészetek közötti állatmozgással kapcsolatos dokumentumok ellenőrzésére és átvezetésére az állománynyilvántartóba.

Országon belüli állatszállítási dokumentum - szállítólevél

11. §

(1)[18] Az állatokat az országon belül két tenyészet közötti szállításuk esetén az Útmutatóban szereplő minta szerinti szállítólevéllel kell kísérni.

(2) A szállítólevélnek a 21/2004/EK rendelet Mellékletének C. 1 szakaszában foglaltakon kívül tartalmaznia kell az állatok ENAR-számát az Útmutató szerint.

(3)[19] Az állattartó részére a szállítólevél nyomtatványt a területi felelős biztosítja. Az MJSZ a kiadott szállítólevelekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az átvevő nevét és az átadás idejét.

(4) A szállítólevelet öt példányban kell kitölteni, amelyből kettő marad a szállítást indító állattartónál, kettő példány a szállítmányt kíséri, egy példány az állategészségügyi igazolást kiállító állatorvosnál marad. Egy példányt az indító tenyészet, egy példányt a fogadó tenyészet hét napon belül az országos számítógépes adatbázis részére köteles megküldeni.

(5)[20] A szállítólevél állategészségügyi igazolás részének kitöltésére - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - a szállítást külön jogszabály szerint felügyelő állatorvos jogosult, a tenyészetet ellátó állatorvos által kitöltött igazolás alapján.

(6) A szállítólevelet az állattartó három évig köteles megőrizni, és az ellenőrzést végző illetékes hatóság részére bemutatni.

(7) Az országot elhagyó állatról az indító tenyészetben az Útmutató előírásainak megfelelően a szállítólevél 1-7. szakaszait kell kiállítani. A szállítólevél egy példányát a (4) bekezdés szerint kell az országos számítógépes adatbázis részére megküldeni, egy példányát az indító tenyészetnek kell megőrizni.

Országos számítógépes adatbázis

12. §

(1)[21] Az országos számítógépes adatbázist - a 21/2004/EK rendelet 7. és 8. cikk szabályai szerint működő központi nyilvántartást - a tenyésztési hatóság kezeli.

(2)[22] Az országos számítógépes adatbázisban kötelezően nyilvántartott adatok körét a 21/2004/EK rendelet Mellékletének D. szakasza határozza meg. A tenyésztési hatóság köteles a hozzá megküldött adatokat hét munkanapon belül az országos számítógépes adatbázisban rögzíteni.

(3)[23]

A juh és kecske ENAR működtetésében részt vevő szervezetek feladatai és kötelezettségei

13. §[24]

A juh és kecske ENAR működtetésével kapcsolatban a tenyésztési hatóság feladatai és kötelességei:

a) ellátja az ENAR működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, melynek során együttműködik az állami állategészségügyi szolgálattal, az MVH-val, az MJSZ-szel és a kecsketenyésztő szervezetekkel;

b) ellátja az információk biztonságos központi tárolásával, az országos számítógépes adatbázis működtetésével összefüggő valamennyi feladatot;

c) gondoskodik arról, hogy a jogosult felhasználók az országos számítógépes adatbázisból igény szerint hiteles információhoz jussanak;

d) kiadja az ENAR számokat;

e) elvégzi a 6. § szerinti füljelző teszteket és közzéteszi az elfogadott füljelző típusokat;

f) megküldi elektronikus úton a kiadott, legyártandó fülszámok listáját az illetékes gyártó, valamint az MJSZ részére;

g) az MJSZ egyetértésével elkészíti az Útmutatót.

14. §

A juh és kecske ENAR működtetése keretében a megyei állategészségügyi hatóság feladatai és kötelességei:[25]

a)[26]

b) az e rendelet szerint jelöletlen állatok jelölésére, illetve jelöltetésére az állattartót felszólítja, jelölőeszköz hiányában az e célra rendszeresített füljelzővel elvégezteti, valamint forgalmi korlátozást rendel el, és azt fenntartja a külön jogszabály szerint az egyes fertőző betegségek kizárására irányuló vizsgálatok kedvező eredményéig;

c)[27] ha a vágóhidat felügyelő hatósági állatorvos jelentést tesz a 17. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben, írásban felszólítja a vágóhidat a 16. §-ban foglaltak végrehajtására, a hiányosságok pótlására rövid, legfeljebb 30 napos határidőt szabva. Ha a vágóhíd a felszólításnak nem tesz eleget, a megyei állategészségügyi hatóság javasolhatja az FVM-nek az üzem regisztrációs számának nyilvántartásból való törlését;

d) a harmadik országból beérkezett állatok jelölését az előírt állategészségügyi vizsgálatok elvégzését követő 14 napon belül az e célra rendszeresített jelölőkészletével elvégeztetni. E jelölésért a külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.

15. §

A juh, illetve kecske ENAR működtetése keretében az MJSZ feladata és kötelessége:[28]

a)[29] közreműködnek a tenyésztési hatósággal az ENAR fejlesztésével és az Útmutató kialakításával kapcsolatos feladatok ellátásában;

b) kialakítják az ENAR területi szervezeti egységeit;

c) megszervezik és irányítják a b) pont szerinti egységek működését;

d) megbízzák, felügyelik, ellenőrzik és továbbképzik a területi felelősöket;

e) gondoskodnak az állomány- és egyednyilvántartáshoz és jelöléshez szükséges bizonylatokról és eszközökről, szállítólevélről;

f) a gazdálkodókat tájékoztatják az állatok jelölésével és nyilvántartásával kapcsolatos előírásokról.

16. §

A juh és kecske ENAR működtetése keretében a vágóhíd üzemeltetőjének feladata és kötelessége:

a) biztosítani, hogy az e rendelet szerinti azonosítóval nem rendelkező vagy olvashatatlan füljelzővel ellátott állatok - a b) pontban írt kivétellel - vágásra ne kerülhessenek;

b) biztosítani az állategészségügyi előírások betartásával azoknak az állatoknak a levágását - a külön jogszabályban meghatározott ellenőrzések elvégzését követő öt munkanapon belül -, amelyeket harmadik országból hoztak be, és nem az e rendeletben előírtak szerint jelöltek meg;

c) nyilvántartást vezetni a vágóhídon levágott állatokról, amely tartalmazza az állatok jelölését (ENAR-számát) és levágásuk időpontját;

d) közölni a beszállított állatok azonosítóit és a vágás időpontját elektronikus úton, vagy ennek hiányában a szállítólevéllel hét napon belül az országos számítógépes adatbázis részére az Útmutató előírásai szerint;

e) gondoskodni a levágott állatok füljelzőinek újrafelhasználásra alkalmatlanná tételéről.

17. §

(1) A juh és kecske ENAR működtetése keretében a vágóhidat felügyelő hatósági állatorvos feladata és kötelessége:

a) ellenőrizni a vágóhídra érkezett állatok e rendelet által előírt megjelölését;

b) ellenőrizni az előírt kísérő dokumentumok hiánytalan meglétét és tartalmuk előírásoknak való megfelelőségét;

c) ellenőrizni a 16. §-ban foglaltak megtartását.

(2) A vágóhidat ellenőrző hatósági állatorvos intézkedései:

a) ha az állat jelölés hiányában nem azonosítható, köteles az állat vágását megtiltani, továbbá a kerületi főállatorvosnak az esetet jelenteni, aki az azonosíthatatlan állat állami kártalanítás nélkül történő leölését rendeli el;

b) az előírt kísérő dokumentumok hiányában vagy ha azok nem megfelelőek, köteles az állatok vágását megtiltani a hiányzó kísérő dokumentumok pótlásáig vagy kijavításáig, amelyre legfeljebb 72 óra áll rendelkezésre;

c) ha a b) pontban leírt esetben a pótlás vagy a kijavítás nem történik meg 72 órán belül, köteles jelentést tenni a kerületi főállatorvosnak, aki az a) pontban előírtak szerint jár el;

d)[30] ha azt tapasztalja, hogy a 16. §-ban előírtakat nem tartják be, köteles a megyei állategészségügyi hatóságnak erről jelentést tenni.

18. §

(1) A belföldön szállítandó állatok esetén, a szállítást külön jogszabály szerint felügyelő állatorvos köteles:

a) a szállításra kerülő állatok - e rendelet szerinti -jelölését ellenőrizni;

b) a szállítólevelet ellenőrizni és vonatkozó részeit kitölteni, aláírásával és pecsétjével ellátni;

c) hiányosság esetén a szállítást megtiltani vagy a feltételek teljesítéséig felfüggeszteni.

(2) A külföldre szállítandó állatok berakásakor a felügyelő illetékes állatorvos köteles:

a) az exportra és a kiszállításra kerülő állatok - e rendelet szerinti -jelölését ellenőrizni;

b) a külön jogszabály szerint eljárni;

c) a szállítólevélen az export vagy a kiszállítás tényét aláírással igazolni;

d) hiányosság esetén a berakást megtiltani vagy a feltételek teljesítéséig felfüggeszteni.

19. §

Az állattartó köteles:

a)[31]

b) a tenyészetében lévő állatok megjelöléséről, a kiesett, az elveszett vagy olvashatatlanná vált füljelzők pótlásáról e rendelet szabályainak megtartásával saját költségén gondoskodni;

c) a tenyészetében lévő állatok 3. § (1) bekezdés a) pont szerinti jelöléséhez szükséges eszközöket, füljelzőket és a 4. § szerinti jelöléséhez szükséges füljelzőket az Útmutató előírásai szerint beszerezni;

d) az e rendelet szerint szükséges információkat, illetve adatokat a területi felelősnek, továbbá az ellenőrzést végző illetékes hatóság képviselőinek rendelkezésére bocsátani;

e) a füljelzők eltávolítását, azok megrongálását, illetve olvashatatlanná tételét megakadályozni;

f) a tenyészetben lévő, az onnan kiadott és odaérkezett állatok ENAR-számairól naprakész nyilvántartást vezetni, és azt a területi felelősnek, valamint az ellenőrzést végzőnek - kérésre - rendelkezésre bocsátani;

g) gondoskodni arról, hogy a tenyészete rendelkezésére bocsátott füljelzőt más tenyészetben ne használhassák fel;

h) a tenyészete állományában bekövetkezett változások (szaporodás, elhullás, más állattartó részére történő átadás, vágóhídra vagy exportra történő szállítás stb.) esetén a rendelet előírásai szerint szükséges intézkedéseket megtenni;

i) évente a leltár lebonyolításának feltételeit biztosítani, azt a területi felelős közreműködésével elvégezni.

20. §

A területi felelős köteles:

a)[32]

b) az állattartó igénylése alapján gondoskodni az állatok megjelöléséhez szükséges eszközök és füljelzők rendszeres vagy soron kívüli megrendelésének továbbításáról annak érdekében, hogy a jelölésre az e rendelet szerint meghatározott időn belül sor kerülhessen;

c) a továbbtartásra meghagyott állatok 4. § szerinti jelölését elvégezni, és erről igazolást kiadni az állattartó részére;

d) állatok ENAR-számát tartalmazó listát kiadni és a szükséges nyomtatványokat átadni az állattartó részére;

e) a leltáradatokat és a tenyésztési eseményekkel kapcsolatos állományváltozási adatokat a tenyésztőktől begyűjteni, és az adatokat az országos számítógépes adatbázisnak elektronikus úton megküldeni;

f) az állattartónál évente egy alkalommal az állomány leltár elvégzésében közreműködni, azt felügyelni, és az arról készült jelentést az országos számítógépes adatbázis részére elektronikusan átadni;

g)[33] az e rendelet be nem tartásával kapcsolatos információkat a megyei állategészségügyi hatósággal közölni.

21. §

(1)[34]

(2) A 21/2004/EK rendelet 4. cikkének (8) bekezdése, 5. cikkének (6) bekezdése, valamint 11. cikkének (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget az FVM teljesíti.

A rendeletben előírt feladatok végrehajtásának ellenőrzése[35]

21/A. §

(1)[36] Az állategészségügyi hatóság és a tenyésztési hatóság a juh-és/vagy kecsketenyészetben helyszínen ellenőrzi az állatok azonosítására és nyilvántartására vonatkozó előírások betartását, a juh- és kecskefélék azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatosan végrehajtandó ellenőrzésekminimális szintje tekintetében a 21/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2006. október 11-i 1505/2006/EK bizottsági rendelet 2-5. cikkeiben meghatározott módon.

(2)[37] Ha az állategészségügyi hatóság és a tenyésztési hatóság reprezentatív ellenőrzést végez, a kecske ágazatban a húsz - félévesnél idősebb nőivarú - egyednél több, de száz egyednél kevesebb ilyen korú állomány esetében az állomány ötven százalékát, száz egyed felett pedig huszonöt százalékát kell ellenőrizni.

(3)[38] Az állategészségügyi hatóság és a tenyésztési hatóság és a támogatások ellenőrzéséért felelős hatóság az általa vizsgálandó tenyészetek kiválasztása során az 1505/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikkének a)-f) pontjai mellett figyelembe veszi az előző éves ellenőrzés során tett megállapításokat is.

21/B. §[39]

(1) Az ellenőrzéseket minden esetben az ellenőrzési jegyzőkönyv felhasználásával - amely tartalmazza az 1505/2006/EK bizottsági rendelet 6. cikkének a)-c) pontjaiban előírt minimális tartalmi feltételeket is -, az Útmutató alapján kell végezni.

(2)[40]

(3) Ha az MVH az e rendeletben előírt tevékenységek be nem tartását észleli, köteles a megyei állategészségügyi hatóságot írásban értesíteni.

(4) Ha a megyei állategészségügyi hatóság a támogatások kifizetése szempontjából, a jelen rendelet szerint előírt ellenőrzések elvégzése során, az e rendeletben előírt tevékenységek be nem tartását észleli, köteles a támogatások ellenőrzéséért felelős hatóságot írásban értesíteni.

(5) Az állategészségügyi hatóság az ellenőrzések gyakoriságának növelését írja elő, ha az e rendeletben foglalt betartandó kötelezettségek tekintetében országosan vagy az adott tenyészetben rendszeresen előfordul jogszabálysértés.

Jogsértő magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények[41]

21/C. §

(1) Ha megállapítható, hogy a tenyészetben elmulasztották az e rendelet előírásainak betartását, különös tekintettel a szállítólevelek használatára, vagy az országos számítógépes adatbázis felé történő jelentést, vagy nem tartják be a jelölésre és állatmozgás-nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat, vagy valótlan adatot közöltek az állományleltár során, a megyei állategészségügyi hatóság külön jogszabály szerinti állategészségügyi bírságot szab ki és az érintett egyedekre, vagy a tenyészet egészére a hiányosságok megszüntetéséig forgalmi korlátozást rendelhet el. A korlátozó intézkedések elrendelésének, illetve annak feloldásához szükséges eljárás, valamint a vizsgálat költségei az állattartót terhelik.

(2) Amennyiben az állattartó nem tudja igazolni az állatok származási helyét, a megyei állategészségügyi hatóság forgalmi korlátozást rendel el. A megyei állategészségügyi hatóság az állomány további sorsának tisztázása érdekében vizsgálatot folytat, melynek költségei az állattartót terhelik. A vizsgálat eredményétől függően a megyei állategészségügyi hatóság dönt a forgalmi korlátozás további fenntartásáról, illetve feloldásáról.

Az állategészségügyi hatóság jelentési kötelezettsége[42]

21/D. §

(1) A megyei állategészségügyi hatóság által elvégzett helyszíni ellenőrzések eredményéről a központi állategészségügyi hatóság éves összesítő jelentést készít, amit az ellenőrzési időszakot követő év július 31-ig megküld a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek.

(2) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az 1505/2006/EK rendelet mellékletében szereplő űrlapon az éves összesített jelentést az Európai Bizottság számára először legkésőbb 2008. augusztus 31-ig, majd azt követően minden évben legkésőbb augusztus 31-ig benyújtja.

Záró rendelkezések

22. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -2005. július 9-én lép hatályba.

(2) A 6. § (1) és (2) bekezdése a rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. A tenyésztési hatóság haladéktalanul köteles intézkedni[43]

a) e rendelet hatálybalépése előtt lefolytatott füljelző vizsgálat eredményének, és

b) a 6. § (1) bekezdés szerinti követelményeknek az FVM hivatalos lapjában történő közzétételéről.

(3) E rendelet a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról szóló, 2003. december 17-i 21/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

23. §[44]

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 47/2005. (V. 23.) FVM rendelethez[45]