119/2007. (X. 18.) FVM rendelet

a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdése a) pontjának 9. alpontjában, valamint az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. § (2) bekezdésének 5., 6. és 8. pontjában, valamint a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §[1]

A rendelet hatálya kiterjed a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartását végző Tenyészet Információs Rendszer (a továbbiakban: TIR) működtetésére, a TIR működtetésében részt vevő természetes és jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

Fogalmak

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. állat: az alábbi állatfajok valamelyikéhez tartozó egyed:

a) szarvasmarhafélék: szarvasmarha, bivaly, bölény (a továbbiakban együtt: szarvasmarha),

b)[2] lófélék: a 90/427/EGK és a 2009/156/EK tanácsi irányelv alapján a lófélék azonosítási módszerei tekintetében alkalmazandó szabályok meghatározásáról (lóútlevélről szóló rendelet) szóló, 2015. február 17-i 2015/262 EU bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikk a) pontjában meghatározott állatok,

c)[3] sertés: a Suidae családba tartozó bármely állat, beleértve a nem kizárólag bemutatás, vagy közvetlenül vadászati hasznosítás céljából fogságban tartott vaddisznót is;

d)[4] juh- és kecskefélék,

e) baromfi és egyéb madárfajok (a továbbiakban együtt: baromfi): házityúk, pulyka, kacsa, lúd, gyöngytyúk, galamb, fácán, fogoly, fürj, laposmellű futómadár (strucc, emu),

f) házi nyúl,

g)[5] prémesállat-fajok: hosszúfarkú csincsilla és angóranyúl,

h) halfajok,

i) méh,

j)[6] a c) és az e) alpontokban felsoroltaktól eltérő fajú egyéb vadászható nagyvadfajok.

k)[7]

2.[8] állattartó tenyészet típus: állatot tenyésztési, végtermék-előállítási, kereskedői vagy nem gazdasági céllal tartó tenyészet;

3.[9]

4.[10] állattartó/üzemeltető (a továbbiakban együtt: állattartó): az a természetes személy vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a tartott állatokért, illetve egy adott létesítmény üzemeltetéséért akár állandó, akár ideiglenes jelleggel felelős;

5.[11] BIR: a baromfi állománymozgások, a keltetések és a baromfi törzsállományok, valamint meghatározott járványügyi helyzet esetén a bejelentett létszámadatok nyilvántartására létrehozott Baromfi Információs Rendszer;

6.[12] ENAR: a szarvasmarha-, a juh- és kecskefélék Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszereinek, valamint a Sertés Nyomonkövetési Rendszernek az összefoglaló elnevezése;

7.[13] ENAR-koordinátor: az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: vármegyei kormányhivatal) által kijelölt kormánytisztviselő, aki irányítja és ellenőrzi az adott vármegyében a TIR és az ENAR működtetését;

8.[14] ENAR-felelős: a tenyészetekben az állatok jelölésének végrehajtásáért és a számára előírt ENAR feladatok ellátásáért felelős személy. A vármegyei körzetekbe sorolt tenyészetekben a vármegyei kormányhivatal által kijelölt körzeti kapcsolattartó állatorvos, önálló tenyészetekben az állattartó vagy megbízottja;

9. kapcsolattartó személy: a szarvasmarha, a sertés, a juh és kecske fajok egyikét sem tartó tenyészetekben az állattartó által kijelölt személy, aki a kapcsolatot tarja a TIR üzemeltetőivel. Baromfi- vagy halkeltetőkben a keltetésvezető;

10.[15]

11.[16] vármegyei körzet: egy kapcsolattartó állatorvoshoz rendelt szarvasmarha- és/vagy sertéstartó tenyészetek összessége;

12.[17] Országos Adatbázis: az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer részét képező, a tenyészetek, a tartási helyek, az állatok, az állatmozgások, az állatlétszámok nyilvántartására, valamint az ezekkel kapcsolatos adatok kezelésére, feldolgozására és az arra jogosultak részére adat szolgáltatására létrehozott TIR, ENAR és BIR rendszerek központi számítógépes adatbázisa;

13.[18] Országos Állategészségügyi Információs Rendszer (a továbbiakban: OÁIR): a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) élőállat- és állati eredetű termékszállítás ellenőrzési, járványügyi, állatjóléti, élelmiszer-higiéniai, élelmiszer minőségellenőrzési, takarmányfelügyeleti, gyógyszer-ellenőrzési és laboratóriumi diagnosztikai feladatainak támogatására kialakított információs rendszer;

14.[19] önálló tenyészet: olyan állattartó vagy karantén típusú, szarvasmarhát és/vagy sertést tartó tenyészet, amelyben a vármegyei kormányhivatal 5. § szerinti engedélyével az állattartó saját maga vagy megbízottja útján látja el az ENAR-ral kapcsolatos feladatokat;

15.[20] tartási hely: bármely olyan, egy járványügyi egységet képező létesítmény, építmény vagy fedetlen gazdaság esetén bármely olyan hely, ahol az (1) bekezdés szerinti állatokat állandó vagy időszakos jelleggel tartanak, vagy ahol ilyen állatok tartózkodnak, beleértve a vágóhidakat, a halfeldolgozókat, a keltető üzemeket és az állati melléktermék-feldolgozókat. Több létesítmény, építmény egy tartási helynek tekintendő, ha az állatok egymással közvetlenül érintkezhetnek, függetlenül az ott tartott állatok fajától, hasznosításuk módjától. Amennyiben egy tartási helyen több tenyészet található, úgy azoknak azonos állategészségügyi minősítésűnek kell lenniük;

15a.[21] Tartási helyek és tenyészetek összerendelése: a tartott állatok és azok tényleges tartási helyének az Országos Adatbázisban történő összerendelése.

16. támogatás: minden olyan nemzeti hatáskörben vagy az Európai Unió közös agrárpolitikája magyarországi végrehajtásának keretében teljesített pénzbeni kifizetés vagy olyan nyújtott kedvezmény, amelynek pénzben meghatározott értéke van, és amelyhez a folyósításon túl a kedvezményezett állattartó által teljesítendő kötelezettség tartozik;

17. tenyészet: egy állattartó a hozzá tartozó tartási hellyel együtt;

18.[22]

19. tyúktojás egyenérték: különböző fajhoz tartozó baromfi félék tojásainak tyúktojáshoz rendelt viszonyító száma, amely a keltető üzemek kapacitásának egységes meghatározását szolgálja. Ennek megfelelően egy darab gyöngytyúktojás egy tyúktojás egyenértéknek, egy darab lúdtojás három tyúktojás egyenértéknek, egy kacsa, illetve pulykatojás két tyúktojás egyenértéknek, egy darab strucctojás huszonhárom tyúktojás egyenértéknek, valamint egy darab emutojás tíz tyúktojás egyenértéknek felel meg;

20.[23] Útmutató: a NÉBIH által készített és a www.enar.hu honlapon közzétett TIR formanyomtatvány-gyűjtemény és kitöltési-eljárási tájékoztató.

Tartási helyek létesítése, tenyészetek kialakítása

3. §

(1)[24] Tartási helyek létesítéséhez, tenyészetek kialakításához a vármegyei kormányhivatal hozzájárulása szükséges.

(2)[25] Az állattartónak a nyilvántartásba vételi bejelentése során, a hozzá tartozó tartási helyenként különböző tenyészetet kell kialakítania.

(3) Egy tenyészetnek egy időben csak egy állattartója lehet. Ha egy tartási helyen több állattartó is tart állatot, akkor minden állattartónak külön kell kialakítania és bejelentenie egy tenyészetet.

(4)[26] Egy tenyészet csak egyféle [állattartó, vágóhíd, halfeldolgozó, karantén, baromfikeltető, halkeltető, mesterséges termékenyítő állomás, piac (állatvásár), rakodóhely, gyűjtőállomás, állategészségügyi intézmény, állatkiállítás, állati eredetű melléktermék feldolgozó, ellenőrző állomás (pihentető hely) vagy az Útmutatóban felsorolt egyéb] típusú lehet.

(5)[27] Egy tartási hely - méhek esetében az állandó tartási hely - ugyanannak az állattartónak csak egy tenyészetéhez tartozhat, kivéve, ha a tenyészetek minősítése eltér.

(6)[28]

Tartási helyek és tenyészetek bejelentése és nyilvántartása, adataik módosítása, tartás megszüntetésének bejelentése

4. §

(1) Az állattartónak be kell jelentenie és az Országos Adatbázisban nyilván kell tartani:

a) mindazokat a 3. § (4) bekezdésében felsorolt típusú tenyészeteket, amelyekben szarvasmarhát, sertést, juhot vagy kecskét tartanak;

b) mindazon, a 2. § 1. pontjában felsorolt további állatfajokat tartó állattartó típusú tenyészeteket, amelyek eleget tesznek az alábbi feltételek bármelyikének:[29]

ba) külön jogszabály alapján állategészségügyi regisztrációra kötelezettek,

bb)[30] az állattartó telepe üzemeltetéséhez vagy a tartott állatok után támogatást kíván igénybe venni;

c)[31] minden olyan tartási helyet, illetve tenyészetet, ahol legalább egy lóféle állatot tartanak;

d) mindazon baromfitartó állattartó tenyészeteket, amelyek eleget tesznek az alábbi feltételek bármelyikének:[32]

da)[33] külön jogszabály szerinti, a NÉBIH által nyilvántartott nagy létszámú állattartó teleppel rendelkeznek,

db) a tenyészetéből vágóhídra szállítanak baromfit,

dc) külön jogszabály szerinti kistermelői élelmiszer-termelési (vágási) engedéllyel rendelkeznek;

e) mindazon házi nyúl vagy prémesállat-tartó állattartó tenyészeteket, amelyek eleget tesznek az alábbi feltételek bármelyikének:[34]

ea) legalább ötven nőivarú állatot és szaporulatát tartják,

eb) az állattartó külön jogszabály szerinti kistermelői élelmiszer-termelési (vágási) engedéllyel rendelkezik;

f)[35] mindazon haltartó tenyészeteket, amelyek halastóval rendelkeznek;

g)[36] minden méhészetet, a méhek állandó tartási helyével;

h)[37] a 2. § 1. pontjában felsorolt állatfajokat fogadó vágóhidakat és gyűjtőállomásokat, halfeldolgozókat, halkeltetőket és a nem csak saját célra keltető baromfikeltetőket;

i)[38] a vadászható nagyvadfaj tartási helyeket.

(2)[39] Az állattartó a NÉBIH honlapján közzétett módon, formanyomtatványon vagy elektronikus felületen benyújtott kérelemben jelenti be az Országos Adatbázishoz az új tenyészetét és tartási helyét, valamint - az adatváltozást követő 14 napon belül - a tenyészet vagy a tartási hely adataiban bekövetkezett változást, ide nem értve a méhcsaládok számában bekövetkezett változást, amit kizárólag a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló rendelet szerinti monitoring vizsgálat időszakában kell bejelenteni. A bejelentés tartalmazza az ENAR-koordinátor, illetve a hatósági állatorvos ellenjegyzését az alábbi esetekben:[40]

a) tenyészet bejelentésekor,

b) a tenyészet adatainak módosításakor, kivéve ügyfél-azonosító bejelentésekor,

c) tartási hely adatainak módosításakor, kivéve méhcsaládszám, létszámadatok vagy baromfi esetén a hasznosítás módosításakor.

(3)[41] Az állattartó és tartási helye egy tenyészetként egy tenyészetkódon tartandó nyilván az Országos Adatbázisban.

(4) Új tenyészet bejelentéséhez minden esetben be kell jelenteni a következő adatokat:

a)[42] az állattartó nevét és ügyfél-azonosítóját;

b)[43] a vármegyei kormányhivatal nevét és azonosítóját;

c)[44] a tenyészet levelezési címét;

d) a tenyészet típusát;

e) a tenyészet minősítését az alábbi esetekben:

ea)[45] ha állattartó típussal kereskedő telepet jelentenek be,

eb)[46] ha az állattartó típusú tenyészet kistermelői élelmiszer-termelési (vágási) engedéllyel rendelkezik,

ec) ha a rakodóhely típusú tenyészet az Európai Unió által elismert gyűjtőállomás,

ed) ha méhanyanevelő méhészetet jelentenek be;

ee)[47] ha a tenyészet vadaspark, vadaskert vagy vadfarm,

ef)[48] ha a vágóhíd típusú tenyészet a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló rendelet alapján minősítő hely üzemeltetésére nem kötelezett;

f)[49] önálló tenyészethez, juh- és kecsketartó tenyészethez, ha az állattartó nem természetes személy, valamint a szarvasmarha, sertés, juh vagy kecske ENAR-ban közreműködő nem állattartó vagy karantén típusú tenyészethez az ENAR-felelős nevét és elérhetőségét;

g) baromfi- és halkeltetőkhöz a keltetésvezető nevét és elérhetőségét;

h) az e) és f) pontokba nem sorolható tenyészetekhez, ha az állattartó nem természetes személy, a kapcsolattartó személy nevét és elérhetőségét;

i)[50] állattartó vagy karantén típusú, szarvasmarha- vagy sertéstartó tenyészethez a tenyészet besorolását (önálló vagy vármegyei körzetbe sorolt), vármegyei körzetbe sorolt tenyészethez a körzet kódját és a kapcsolattartó állatorvos nevét;

j)[51] a tenyészet állategészségügyi azonosító számát, amennyiben a vármegyei kormányhivatal már adott számára ilyen azonosítószámot.

k)[52] nagylétszámú állattartó telep esetén a szolgáltató állatorvosnak vagy az állategészségügyi szolgáltatónak az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38/B. § (1a) bekezdése szerinti FELIR azonosítóját.

(5)[53] Új tenyészet bejelentése csak akkor fogadható el, ha egyidejűleg egy hozzá tartozó tartási helyet bejelentettek, vagy egy már nyilvántartott tartási helyen bejelenti az állattartó legalább egy állatfaj tartását.

(6) Új tartási hely bejelentéséhez minden esetben be kell jelenteni a következő adatokat:

a) a tartási hely pontos címét (külterület esetén a helyrajzi számot);

b) a tartási helyen állatot tartó tenyészetenként minden tartott állatfajhoz:

ba) a tartás/vágás kezdetének dátumát,

bb) a kapacitást;

c)[54]

d) a hasznosítás módját a következő esetekben:

da) juh vagy kecske tartása esetén (tej vagy hús),

db) házityúk tartása esetén (tojás vagy hús),

dc) kacsa vagy lúd tartása esetén (hús vagy máj);

e) méh tartása esetén a méhcsaládok számát.

f)[55] árutermelő sertés- és baromfiállomány esetén a betelepíteni kívánt állomány létszámát fajonként.

(7)[56]

(8)[57] Ha az állattartó természetes személy, akkor halála esetén, ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akkor felszámolása vagy megszűnése esetén az új állattartó kötelessége a változások és a hiányzó adatok bejelentése.

(9)[58] Az állattartó köteles bejelenteni meghatározott járványügyi helyzet esetén az Országos Főállatorvos határozatában meghatározott jelölési és nyilvántartáshoz szükséges adatokat.

Tenyészetek besorolása, vármegyei körzetek kialakítása[59]

5. §

(1) Ha az állattartó a vármegyei kormányhivatalhoz benyújtott kérelemben kérelmezi az ENAR működtetésével kapcsolatos feladatok végzését, a vármegyei kormányhivatal közigazgatási határozata alapján önálló tenyészetként sorolható be a szarvasmarha- vagy sertéstartó állattartó vagy karantén típusú tenyészet az alábbi esetek bármelyikében:[60]

a)[61] szarvasmarhatartó tenyészet, ha az egyidejűleg tartott szarvasmarhák száma várhatóan tartósan eléri vagy meghaladja az ötvenet;

b)[62] sertéstartó tenyészet, ha az egyidejűleg tartott sertések száma várhatóan tartósan eléri vagy meghaladja a százat, vagy tenyészkocát tart;

c)[63] létszámtól függetlenül korábban vármegyei körzetbe sorolt tenyészet, ha az állattartó a tárgyévet megelőző évben az előírásoknak megfelelően látta el az ENAR működtetésével kapcsolatos feladatokat és megfelel a vármegyei kormányhivatal által előírt járványvédelmi feltételeknek;

d)[64] az állattartó állatok tartásához kapcsolódó támogatást vesz igénybe és a vármegyei kormányhivatal szakvéleményének megfelelően biztosítja a külön jogszabályokban előírt járványvédelmi feltételeket.

(2)[65] A vármegyei kormányhivatal a szarvasmarha és sertés ENAR feladatok zavartalan ellátása érdekében vármegyei körzeteket alakít ki.

(3) Egy tartási helyhez tartozó szarvasmarha és sertés tenyészetek csak ugyanahhoz a kapcsolattartó állatorvoshoz tartozhatnak.

(4)[66] Vármegyei körzetbe tartozik minden olyan szarvasmarha- és sertéstartó állattartó vagy karantén típusú tenyészet, amelyet a vármegyei kormányhivatal nem sorolt az önálló kategóriába.

(5)[67] Olyan önálló tenyészet esetén, amelynek ENAR-felelőse nem az előírásoknak megfelelően látja el a szarvasmarha, illetve a sertés ENAR működtetésével kapcsolatos feladatokat, az illetékes vármegyei kormányhivatal köteles felhívni az állattartó figyelmét a jogsértő állapot megszüntetésére. Amennyiben a jogsértő magatartás továbbra is fennáll, akkor a vármegyei kormányhivatal közigazgatási eljárás keretében dönt annak vármegyei körzetbe történő átsorolásáról.

(6)[68] A vármegyei körzetbe való sorolás esetén az ENAR működtetésével kapcsolatos feladatokat kizárólag a vármegyei kormányhivatal által erre kijelölt, illetve megbízott állatorvos végezheti, a működésére meghatározott területen.

6. §[69]

A 4. § (2) bekezdésben leírt, kérelemre indított eljárás díjköteles. A külön jogszabályban meghatározott díj megfizetését az illetékes hatósági állatorvos a kérelmen aláírásával és bélyegzőlenyomatával igazolja.

7. §[70]

Olyan tartási helyen, ahol az állattartás megszűnt, ezt a tényt önálló besorolású tenyészet tartási helyén az ENAR-koordinátor, nem önálló tenyészet esetén a hatósági állatorvos, vármegyei körzetbe sorolt tenyészet tartási helyén a kapcsolattartó állatorvos is bejelentheti az adatbázishoz az állattartó aláírása nélkül.

A hatóságok feladatai

8. §

(1)[71] Az Országos Adatbázis létrehozásával, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat a NÉBIH látja el.

(2)[72] A TIR működtetésével kapcsolatos feladatokat a NÉBIH és a vármegyei kormányhivatalok közösen látják el.

(3)[73] Az állattartó feladatai végrehajtásának hatósági ellenőrzését a NÉBIH és a vármegyei kormányhivatal látja el.

9. §

(1) A NÉBIH feladat- és hatáskörében a TIR működtetésével kapcsolatban elvégzi:[74]

a) az információk biztonságos központi tárolásával, az Országos Adatbázis működtetésével és fejlesztésével összefüggő valamennyi feladatot az adatvédelmi előírások betartásával;

b) az arra jogosult felhasználóknak az adatbázisból történő hiteles információszolgáltatást;

c)[75] az Útmutató elkészítését.

(2) A vármegyei kormányhivatal feladat- és hatáskörében a TIR működtetésével kapcsolatban elvégzi:[76]

a)[77] a vármegyei körzetek kialakítását és a kapcsolattartó állatorvos kijelölését, megbízását és ellenőrzését;

b)[78] a nem vármegyei körzetbe sorolt tenyészetekben az ENAR feladatait ellátó felelősök jóváhagyását, a koordinátorok kijelölését, megbízását és ellenőrzését;

c)[79] a koordinátorok, a vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal vezetői, valamint a hatósági és jogosult állatorvosok bejelentését az Országos Adatbázisba;

d) a szarvasmarha- és a sertéstartó tenyészetek besorolását az Országos Adatbázisba történő bejelentéssel, illetve az ott szereplő adatok módosításával egyidejűleg;

e)[80] az önálló tenyészetek, valamint a nem állattartó vagy karantén típusú tenyészetek bejelentésének ellenjegyzését az ENAR-koordinátorok útján.

Az állattartó feladatai

10. §

(1)[81] A 4. § szerint tenyészetének bejelentésére kötelezett állattartó köteles adatait bejelenteni a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény szerinti ügyfél-nyilvántartási rendszerbe, amelyet a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) kezel.

(2)[82] Új tenyészet vagy tartási hely bejelentése, vagy már regisztrált tenyészet, illetve tartási hely bármelyik adatának módosítása csak akkor regisztrálható, ha az állattartó ügyfél-azonosítója szerepel az Országos Adatbázisban. Ennek hiányában az állattartónak az Útmutatóban szereplő formanyomtatványon be kell jelentenie regisztrációs számát az Országos Adatbázishoz.

(3)[83] Már regisztrált tenyészet esetén, ha az állattartó ügyfél-azonosítója még nincs nyilvántartva az Országos Adatbázisban, bármely, a tenyészetet érintő ügyintézést csak az Útmutatóban szereplő formanyomtatványon az ügyfél-azonosítójának az Országos Adatbázishoz történő - bejelentéssel egyidejű - bejelentésével lehet kezdeményezni.

(4) E rendelet 4. és 6. §-aival összhangban, az e rendelet hatálya alá eső tenyészet állattartója az Útmutatóban szereplő formanyomtatványon tíz napon belül bejelenti az Országos Adatbázishoz:

a) új tenyészet, illetve tartási hely létesítését;

b) korábban regisztrált tartási helyen új állatfaj tartásának beindítását vagy tartás megszüntetését;

c) új állattartó esetén az új állattartó és a tartóváltás adatait;

d) tenyészetének vagy tartási helyének bármely adatában bekövetkezett változást.

(5)[84] Az állattartó köteles a TIR szerinti tenyészetkódot a kaptárak külső felületén, jól láthatóan, legalább 20 milliméteres számokkal, roncsolás nélkül nem eltávolítható módon, égetéssel, vagy korróziónak ellenálló hordozón feltüntetni.

(6)[85] Az e rendelet hatálya alá eső tenyészet állattartója az önálló tenyészetbe való besorolást, illetve ENAR-felelős személyének megváltozását követő 10 napon belül írásban tájékoztatja a vármegyei kormányhivatalt az ENAR-felelős személyéről.

Az Országos Adatbázisban nyilvántartandó adatok

11. §

(1) Az Országos Adatbázisban - a TIR keretében - a következő adatokat minden tenyészethez nyilvántartásba kell venni:

a) a tenyészet és az ország kódját;

b) a tenyészet címét;

c)[86] az állattartó ügyfél-azonosítóját;

d)[87] a tenyészethez tartozó tartási hely azonosítóját;

e) a tenyészet típusát, minősítését és besorolását;

f)[88] önálló tenyészethez, állattartó vagy karantén típusú juh- vagy kecsketartó tenyészethez, valamint a szarvasmarha, sertés, juh vagy kecske ENAR-ban közreműködő nem állattartó vagy karantén típusú tenyészethez a bejelentett ENAR-felelős nevét és elérhetőségét (címét, telefonszámát, telefaxszámát és elektronikus levélcímét);

g)[89] vármegyei körzetbe sorolt tenyészet esetén a körzet kódját;

h)[90] juh-, illetve kecsketartó állattartó tenyészethez a külön jogszabály szerint meghatározott juh körzet, illetve kecske körzet azonosítóját;

i) baromfi- és halkeltetőkhöz a keltetésvezető nevét és elérhetőségét (címét, telefonszámát, telefaxszámát és elektronikus levélcímét);

j) az f)-i) pontokba nem sorolható tenyészet esetén a bejelentett kapcsolattartó személy nevét és elérhetőségét (címét, telefonszámát, telefaxszámát és elektronikus levélcímét);

k)[91] a vármegyei kormányhivatal azonosítóját;

l) a külön jogszabályok szerint kapott támogatásokra vonatkozó adatokat;

m) a más jogszabály szerint ENAR vagy tenyésztési feladat ellátására feljogosított és a tenyészethez rendelt szereplők azonosítóját.

n)[92] nagy létszámú állattartó telep esetén a szolgáltató állatorvos vagy az állategészségügyi szolgáltató adatait.

(2) Az Országos Adatbázisban a NÉBIH által meghatározott szempontok alapján biztosítani kell az alábbi adatok tenyészetenkénti nyilvántartásának lehetőségét is:[93]

a)[94] beviteli mezőt, amelybe a vármegyei kormányhivatal adatokat visz be az aktuális állategészségügyi információkról (forgalmi korlátozások, egészségügyi státusz, vagy más kapcsolódó adatokról a közösségi vagy a nemzeti programok keretében);

b) a tenyészet meghatározott egy vagy több fajú állományára, vagy annak egyedére/egyedeire vonatkozó, az egyedazonosításról és nyilvántartásról rendelkező jogszabályra hivatkozással elrendelt forgalmi korlátozással kapcsolatos rendelkezéseket.

(3) Minden tartási helyhez nyilván kell tartani:

a) a tartási hely azonosítóját;

b) a tartási hely címét, külterület esetén a helyrajzi számo(ka)t;

c) a tartási hely földrajzi koordinátáit;

d) a kapacitásokat;

e) a tartott (forgalmazott, vágott) állatfajt/fajokat (ha több állattartó is létesített tenyészetet az adott tartási helyen, akkor tenyészetenként);

f)[95] állattartó típusú tenyészet tartási helyéhez egyes tartott állatfajok előírt specifikus adatait (kocalétszám, juh, kecske, házityúk, kacsa és lúd hasznosítás módja, méhcsaládok száma).

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl nyilvántartásba kell venni továbbá:

a)[96] a vármegyei kormányhivatalokat;

b)[97] az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalokra vonatkozó adatokat;

c) az állatszállításoknál és a tenyészet bejelentéseknél eljáró hatósági és jogosult állatorvosokat és ENAR-koordinátorokat;

d)[98] a vármegyei körzetek azonosítóit és a körzeti kapcsolattartó állatorvosokat;

e)[99] a juh- és kecskefajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendelet szerint meghatározott juh és kecske körzetek azonosítóit és a területi felelősöket;

f) mindazon további szereplők adatait, akiket más jogszabályok ENAR vagy tenyésztési feladatok ellátására kijelölnek.

12. §

Az Országos Adatbázisból biztosítani kell a járványügyi nyomozáshoz, a forgalomkorlátozás elrendeléséhez és feloldásához, valamint a támogatások elbírálásához a külön jogszabályban előírt adatszolgáltatást. Ennek keretében közvetlen elektronikus hozzáférést kell biztosítani:

a) az OÁIR,

b)[100] a Kincstár Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszere (IIER),

c)[101] a NÉBIH-nél működő állattenyésztési rendszerek, valamint

d)[102] a NÉBIH Országos Vágóállat Minősítés-nyilvántartási Rendszere (OVMR)

részére.

13. §

(1) Az Országos Adatbázis üzemeltetője hozzáférést biztosít:

a) az állattartók részére a rájuk és tenyészetükre vonatkozó adatokhoz;

b) a körzeti kapcsolattartó állatorvosok részére a körzetükkel kapcsolatos adatokhoz;

c) az ellenőrző szervezetek részére az eljárásukhoz szükséges valamennyi adathoz;

d)[103] az AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére statisztikai célú adatokhoz;

e) a más jogszabályok felhatalmazása alapján végzett tevékenység zavartalan ellátása érdekében a jogszabályban megnevezett szervezetek részére, az eljárásukhoz szükséges adatokhoz folyamatosan, elektronikus formában is;

f) a Baromfi Termék Tanács (a továbbiakban: BTT) részére azon állattartók tenyészeteinek és tartási helyeinek adataihoz, amely állattartók erre írásban felhatalmazzák az adatbázis üzemeltetőjét.

(2) A BTT az adatokat kizárólag a Magyar Baromfi Védjegy alkalmazásához használhatja fel.

(3)[104] Az állattartó kérelmére, saját tenyészetével kapcsolatban nyilvántartott adatokról az Országos Adatbázisból a NÉBIH vagy a vármegyei kormányhivatal hatósági bizonyítványt állít ki.

(4) Az Országos Adatbázis üzemeltetője a Központi Statisztikai Hivatal számára a különböző állatfajokról, illetve az állattartókról rendelkezésre álló adatokat statisztikai célú felhasználásra térítésmentesen átadja. Az adatátadási kötelezettség írásbeli megkeresés alapján és csak a Központi Statisztikai Hivatal jogszabályban rögzített feladatainak ellátásához szükséges mértékig teljesíthető. A Központi Statisztikai Hivatal az átvett adatokat a rá vonatkozó jogszabály alapján jogosult kezelni.

13/A. §[105]

(1) Az Országos Adatbázisban nyilvántartott adatok vonatkozásban a NÉBIH évente legalább egy alkalommal adategyeztetést végez, amelynek során az állattartó vagy az általa megbízott személy, az ENAR felelős, a területi felelős, a kapcsolattartó személy, az ENAR koordinátor, a körzeti kapcsolattartó állatorvos és a hatósági állatorvos a NÉBIH honlapján közzétett módon együttműködik és adatot szolgáltat.

(2) A következő évi adategyeztetés tervezéséhez a támogatáspolitikai szempontok figyelembevételével a Nemzeti Kifizető Ügynökség és a Nemzeti Irányító Hatóság minden év szeptember 30-ig a konkrét adatkörök és prioritás megjelölésével javaslatot tesz a NÉBIH-nek.

Záró rendelkezések

14. §

(1) Ez a rendelet - a 15. és 16. §-a kivételével - a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

(2) E rendelet 15. és 16. §-a e rendelet kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(3)[106] A rendelet hatálybalépését megelőzően létesített méhészetek esetében 2008. december 31-ig kell e rendelet előírásainak megfelelni.

14/A. §[107]

(1) Az állattartó köteles a NÉBIH által kezdeményezett, a vármegyei kormányhivatalok külön eljárása keretében a 3. és 4. §-ban foglalt követelményeknek meg nem felelő tenyészetek esetében a NÉBIH által a honlapján erre rendszeresített formanyomtatványon legalább[108]

a) a tenyészetekben tartott állatok tartási helyét,

b) a nem ENAR köteles fajok esetén a tartott állatlétszámot

bejelenteni.

(2) Ha az állattartó az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, a NÉBIH az eljárásra megadott határidőt követően központilag elvégzi a tartási hely és tenyészetek összerendelését, és az állattartó köteles annak következményeit viselni.

(3) A tenyészetek és tartási helyek adatainak az (1) bekezdésnek megfelelő eljárásban történő rendezése során az érintett szarvasmarha-fajok egyedét tartó állattartó számára, a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló rendelet szerinti marhalevelet az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hivatalból kiállítja.

(4) A tenyészetek és tartási helyek adatainak az (1) bekezdésnek megfelelő eljárásban történő rendezése kapcsán a tartási helyek, a tenyészetek nyilvántartásáról szóló és egyes állatazonosítási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 40/2018. (XII. 15.) AM rendelet hatálybalépése előtt igényelt - tenyészetkódot is tartalmazó - és rendelkezésre álló, a sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló jogszabály szerinti ENAR füljelzők felhasználhatóak, az Útmutatóban foglaltaknak megfelelően.

14/B. §[109]

(1) A NÉBIH a 13/A. § (1) bekezdése szerinti adategyeztetést első alkalommal

a) szarvasmarhafélék, valamint juh- és kecskefélék vonatkozásában legkésőbb 2024. március 31-ig,

b) sertések vonatkozásában legkésőbb 2025. március 31-ig,

c) baromfik vonatkozásában legkésőbb 2026. március 31-ig

végzi el.

(2) A 13/A. § (2) bekezdése szerinti javaslatot a 2024. évi adategyeztetésekhez a Nemzeti Kifizető Ügynökség és a Nemzeti Irányító Hatóság a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet módosításáról szóló 8/2024. (III. 11.) AM rendelet hatálybalépését követő 8 napon belül megküldi a NÉBIH-nek.

Módosuló jogszabályok

15. §[110]

16. §[111]

17. §[112]

Az Európai Unió jogának való megfelelés

18. §

(1) Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:

- a Tanács 102/1992/EGK irányelve (1992. november 27.) az állatok azonosításáról és nyilvántartásáról;

- a Tanács 432/1964/EGK irányelve (1964. június 26.) a szarvasmarhák és sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról;

- a Tanács 92/102/EGK irányelve (1992. november 27.) az állatok azonosításáról és nyilvántartásáról.

(2) Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

- a Tanács 21/2004/EK rendelete (2003. december 17.) a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és 64/432/EGK irányelv módosításáról;

- a Bizottság 1505/2006/EK rendelete (2006. október 11.) a juh- és kecskefélék azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatosan végrehajtandó ellenőrzések minimális szintje tekintetében a 21/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról;

- a Tanács 1760/2000/EK rendelete (2000. július 17.) a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter