5/2005. (I. 21.) GKM rendelet

a villamosenergia-elosztás és -átvitel, a rendszerirányítás és a rendszerszintű szolgáltatások hatósági díjainak középtávú szabályozásáról

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártv.) 7. §-ának (1) és (2) bekezdésében, valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 113. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

E rendelet alkalmazási körébe tartozik a villamos energia

a) átvitel,

b) elosztás,

c) rendszerirányítás,

d) rendszerszintű szolgáltatások

díjainak (a továbbiakban együtt: rendszerhasználati díjak) szabályozása a 2008. december 31-ig terjedő időszakban.

2. §

(1) Az 1. § a)-d) pontjai szerinti - külön jogszabályban megállapított - hatósági díjakat (árakat) az e rendeletben foglaltak alapján kell megállapítani.[1]

(2) E rendeletben meghatározott középtávú árszabályozási mechanizmus kiindulópontját az 1. számú mellékletben foglalt módszertani szabályok, valamint az azok alapján, e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, külön jogszabályban megállapított (az általános forgalmi adót és az energiaadót nem tartalmazó) úgynevezett induló rendszerhasználati díjak (a továbbiakban: induló árak) képezik.[2]

(3) Az induló árak megállapítását követően e rendelet 2. számú mellékletében foglaltak alapján kell az árakat megállapítani.

3. §

Ez a rendelet 2005. február 1-jén lép hatályba.

Dr. Kóka János s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

1. számú melléklet az 5/2005. (I. 21.) GKM rendelethez

Az induló rendszerhasználati díjak megállapításának módszertani szabályai

1. Az induló árak megállapításának célja az, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó díjak feleljenek meg a VET-ben előírt követelményeknek.

2. Az induló árak megállapítása során ezen melléklet 3-6. pontjai szerint kell eljárni.

3. Az induló árak megállapítása során figyelembevételre kerülnek:

a) a villamosenergia-ipari engedélyesek által a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH) elnökének a villamosenergia-ipari vállalkozások tevékenységeinek számviteli szétválasztásáról szóló 1/2002. (XII. 31.) MEH irányelvében foglaltaknak megfelelően elkészített 2003. évi auditált mérlegek és eredménykimutatások, tevékenységi beszámolók, valamint az azok elkészítésénél alapul vett adatok, számítások, statisztikák,

b) a 2004-ben bekövetkezett és várhatóan bekövetkező lényeges változások (infláció, jogszabályváltozások, egyedileg értékelendő eszköz- és költségváltozások, mennyiségi változások stb.),

c) a 2005. január 1-je utáni időszakra vonatkozó, megbízhatónak tekintett előrejelzések (új jogszabályok várható hatálybalépése, infláció stb.),

d) a MEH, valamint megbízott szakértői által - az a)-c) pontok és a kapcsolódó MEH dokumentumok figyelembevételével - végzett eszköz- és költség-felülvizsgálat eredményei,

e) a 2004. december 31-én lezáruló ármegállapítási időszakban kialakult árak szintje és szerkezete,

f) a más vizsgált társaságnál érvényesülő vagy érvényesítendő árak, illetve költségek szintje, valamint egyéb - összehasonlító - vizsgálatok eredményei,

g) a

- 2003. évi tény,

- 2004. évi várható,

- 2005. évi tervezett

mennyiségi adatok, valamint az ezek segítségével összeállított korrigált villamosenergia-mérlegek.

4. A 2003. évi indokolt működési költségek inflációs indexálásánál [lásd 5. e) pont] az alábbiak szerint számszerűsített korrigált kétéves inflációt (IKK) kell figyelembe venni:

ahol:

5. Az (induló) átviteli és elosztási díjak megállapítása során figyelembe veendő fontosabb kategóriák értelmezése:

a) Eszközérték:

Az engedélyes tevékenységekhez rendelt eszközök (tárgyi eszközök és a vagyoni értékű jogokkal csökkentett im-materiális javak) tekintetében a 2003. évi tevékenységi beszámolókban szereplő eszközértéket kell kiindulásként figyelembe venni az indokolt korrekciókkal. A MEH az érintetteket a korrekciókról tájékoztatja.

b) Értékcsökkenés:

Meghatározásához az a) pontban leírtak szerinti, adott tevékenységhez rendelt korrigált eszközértéket és a maradó hasznos élettartamot kell alapul venni.

c) Tőkeköltség:

A társaság által végzett hatósági áras tevékenységre kalkulált árképző elem (TKTEV) . Kiszámításának módja:

ahol

d) Külön metodika alapján számított tételek:

- hálózati veszteség,

- alapműködés finanszírozás hitelkamata.

e) Egyéb működési költségek:

A 2003. évi árszinten számolt, a b) -d) pontokban nem érintett indokolt költségeket fel kell szorozni a 4. pontban meghatározott korrigált kétéves infláció (IKK) indexével.

6. Az induló árak megállapítása során a MEH által elfogadott mennyiségi adatok alapján kerül sor az egyes tarifák (díjtételek) számszerűsítésére.

2. számú melléklet az 5/2005. (I. 21.) GKM rendelethez

Az éves árkorrekciók mechanizmusa

1. Általános árképzési szabályok

1.1. Alapvető fogalmak

a) Árszabályozási év: az adott naptári év január 1. és december 31. napjai közötti időszak.

b) Indokolt költség: a VET-ben megfogalmazott legkisebb költség elvén, valamint az Ártv. 8. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon alapuló költségek (beleértve a szükséges környezetvédelmi kiadásokat is) .

c) Elismert tőkeköltség: a hatósági áras tevékenységekhez rendelt tárgyi eszközök és a vagyoni értékű jogokkal csökkentett immateriális javak - e rendelet 1. számú mellékletének 5. a) pontja szerint figyelembe vett - értékének összege alapján a tevékenységnek megfelelően súlyozott átlagos tőkehozam figyelembevételével az induló árakban számszerűsített árképző elem. (TKtev)

d) Éves árkorrekció: évente egyszer (az árszabályozási év kezdetén), rendszeresen végrehajtott ármódosítás.

1.2. Az árszintek változtatása

a) Az éves árkorrekciót - az ezen melléklet 2. pontjában meghatározott árképletek, valamint - a szükséges egyedi vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével kell végrehajtani.

b) A MEH akkor tesz rendkívüli - az éves árkorrekción kívül végrehajtandó korrekcióra - javaslatot, ha a villamosenergia-piaci események vagy jelentős szabályozási problémák azt egyértelműen szükségessé teszik.

c) Amennyiben az árszabályozási év végén kialakuló tényleges elosztási átlagárak 3%-nál nagyobb mértékben térnek el az árszabályozási év kezdetén számításba vett átlagáraktól, a különbséget utólag figyelembe kell venni. A MEH minden évben elvégzi a számításokat, és annak eredményéről írásban tájékoztatja az érintetteket.

1.3. Az infláció figyelembevétele az ármechanizmus működtetése során

Az éves árkorrekciók során a Magyar Nemzeti Bank által közzétett aktuális (legutolsó) éves átlagos fogyasztói árindex előrejelzésnek (a "Jelentés az infláció alakulásáról" című kiadvány szerint) az "X" tényezővel korrigált értékét kell alkalmazni.

1.4. Inflációkorrekciós tényező ("X")

Az inflációkorrekciós tényező értékére mindig az éves árkorrekció alkalmával - az árjavaslatoknak az ár megálla-pítója (az energiapolitikáért felelős miniszter) számára történő benyújtása kapcsán - a MEH tesz javaslatot a következő korlátok között: 1,8 < X < 2,2. Javaslata megtételekor a MEH elemzi a társaságok működését és a várható folyamatokat. Az "X" értéke minden társaság, társaságcsoport, illetve tevékenység esetében lehet azonos, de indokolt esetben a MEH az egyes társaság(csoport) okra, illetve tevékenységekre vonatkozóan egymástól eltérő mértékű inflációkorrekciós tényezőre is tehet javaslatot. A meghirdetett áraknál alkalmazott "X" tényező értékéről a MEH írásban tájékoztatja az érintett engedélyeseket.[3]

1.5. Az átlagárak és a tarifák (díjtételek)

a) Az árak (tarifák) megállapításához szükséges adatokat az engedélyesek a MEH által előírt részletezettséggel és formában kötelesek megadni. A MEH az ezek felhasználásával meghatározott mennyiségi adatok alapján szám-szerűsíti az egyes tarifákat (díjtételeket) .

b) Az éves (vagy rendkívüli) árkorrekció során érvényesítendő átlagárak (árszint) meghatározásával együtt kell az átlagárakat lebontani tarifákra (díjtételekre) . Ennek keretében az induló árak (tarifák) megállapításánál figyelembe vett mennyiségi adatokat, illetve azok súlyarányait kell alapul venni.

c) Az árkorrekció során az a) pont szerint figyelembe vett mennyiségi adatoktól akkor indokolt eltérni, ha:

(i) az induló áraknál figyelembe vett mennyiségi adatok és arányok fenntartása indokolatlan mértékű, az adott szabályozási helyzetben is elfogadhatatlan előnyöket vagy hátrányokat jelentene az érdekeltek számára,

(ii) a tarifarendszerek szerkezete lényegesen módosul.

1.6. Nyereségmegosztás

Az elosztó a hálózat használatáért részére elosztói díjakat fizetők számára köteles - a MEH-hel egyeztetett módon - árengedményt adni az elosztói díjakból, ha az elosztói tevékenységének - a VET 101. § (1) bekezdésével összhangban kimutatott - adott évi üzemi-üzleti eredménye (NYE) túllépi az alábbiak szerint meghatározott nyereségkorlátot (KE):

Az ennek alapján adandó elosztói árengedmény mértékét (ME)- a MEH-hel egyeztetett módon - a következő képlettel összhangban kell megállapítani:

2. Különös árképzési szabályok

A rendszerhasználat legmagasabb hatósági díjait az éves árkorrekciók során a következő szabályok alapján kell megállapítani:

2.1. A villamos energia rendszerirányítás díja:

2.2. A villamos energia rendszerszintű szolgáltatások díja:

2.3. A villamos energia átvitel díja:

ahol "z" a 2.5. pont szerinti inflációkövetési tényező.

Az átviteli eszközállományban bekövetkező változásoknak az értékcsökkenésre és a tőkeköltségre gyakorolt hatása évenként érvényesíthető, amennyiben sor kerül ilyen célú árfelül vizsgálati eljárásra.

2.4. A villamos energia elosztás díja:

ahol "z" a 2.5. pont szerinti inflációkövetési tényező. 2.5. Inflációkövetési tényező:

2.6. Jelölések: