57/2002. (XII. 29.) GKM rendelet

a villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról

A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 5. §-ának e) pontjában, 96. §-ában valamint az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1)- (2) bekezdésében és Mellékletének "(B) Szolgáltatások" pontjában foglaltak végrehajtása érdekében, a VET 113. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet alkalmazási köre

a) a villamos energia rendszerirányítás, a villamos energiához kapcsolódó rendszerszintű szolgáltatások, a villamos energia átvitel és elosztás (a továbbiakban együtt: rendszerhasználat) legmagasabb hatósági díjainak (a továbbiakban együtt: általános rendszerhasználati díjak) megállapítására, alkalmazási feltételeire, és a kapcsolódó fizetési feltételekre, továbbá

b) az engedélyesekre, a fogyasztókra (a szigetüzem kivételével) és a kiserőművekre [VET 1. § (1) bekezdés d) pont]

terjed ki.

(2)[1]

Értelmező rendelkezések

2. §

(1) Az e rendeletben használt fogalmakra a VET 3. §-ába és a végrehajtására kiadott jogszabályokba, valamint a (2) bekezdésbe felvett rendelkezések az irányadók.

(2) E rendelet alkalmazásában

a)[2] átállási díj: az e rendelet 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak figyelembevételével megállapított átállási költségek fedezésére a VET 98. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint a villamos energia rendszerirányításának díjával együtt beszedett, a VET 123. §-ának (1) bekezdése szerinti pénzeszköz;

b) csatlakozási feszültségszint: annak a közcélú hálózatnak a szabványos feszültségszintje, melyre a fogyasztói, termelői berendezés, vagy közvetlen vezeték csatlakozik;

c) feszültség- és meddőteljesítmény-szabályozás: az erőművekben és az átviteli hálózat csomópontjaiban végzett, központilag koordinált - részben automatizált - tevékenység, amelynek célja a szabványos csomóponti feszültség tartása és az átviteli hálózaton történő meddőteljesítmény áramlások/szállítások csökkentésével a hálózati veszteségek minimalizálása;

d) hálózat szűk keresztmetszetének feloldása: hálózati és termelő berendezések rendszerirányító általi igénybevétele az együttműködő villamosenergia-rendszer (illetve rendszerrészek) túlterhelődésének megelőzése, együttműködő-képességének megőrzése, valamint szabályozhatóságának fenntartása érdekében;

e) határkeresztezés: a Magyar Köztársaság határát keresztező csatlakozó-berendezés;

f) kisfeszültségű csatlakozás: az a csatlakozás, amelyiknél a csatlakozási pont l kV-ot meg nem haladó névleges feszültségen van;

g)[3] középfeszültségű csatlakozás: az a csatlakozás, amelyiknél a csatlakozási pont 1 kV-nál nagyobb, de 35 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségen van és a csatlakozás megtáplálása az elosztó hálózat részét képező vezetékről történik;

h) mérési pont: a hálózatnak a felek közötti szerződésben meghatározott azon fizikai pontja, ahová az elszámolási mérőket, illetve az azokat tápláló mérőváltókat beépítették;

i) mért hálózati veszteség: a hálózat be- és kitáplálási pontjai között azonos időszakban mért villamos energia mennyiségének különbsége;

j) nagyfeszültségű csatlakozás: az a csatlakozás, amelyiknél a csatlakozási pont 35 kV-nál nagyobb névleges feszültségen van;

k) szigetüzem: olyan üzemállapot, amelyben a villamos energia termelése és fogyasztása a magyar egységes szabályozású villamosenergia-rendszertől függetlenül, azzal össze nem kapcsolva történik;

l)[4] tőkeköltség: a hatósági áras tevékenységet szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak nettó értéke alapján számszerűsített árképző elem;

m)[5] közvilágítási elszámolási egység: az a fogyasztási hely (közvilágítási körzet), amelynek az általános rendszerhasználati díjairól az elosztói engedélyes (külön) számlát állít ki;

n)[6] középfeszültségű transzformátorhoz történő csatlakozás: az a csatlakozás, amelyiknél a csatlakozási pont 1 kV-nál nagyobb, de 35 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségen van és a csatlakozási pont a nagy/középfeszültségű transzformátor állomásban a transzformátor kapcsokon vagy a középfeszültségű kapcsoló-berendezésben található;

o)[7] többirányú hálózati ellátás: az az ellátási forma, amelynek keretében a villamos energia - a fogyasztó ilyen tartalmú igénye alapján - több irányból érkezhet, és ezt a fogyasztó és a hálózati engedélyes a hálózati csatlakozási és/vagy hálózathasználati szerződésben rögzítették.

p)[8] magyar szabályozási zóna: a magyar rendszerirányító egységes jogi és műszaki (üzemi) irányítása alatt működő engedélyesek, fogyasztók, valamint termelői, hálózati és fogyasztói műszaki berendezések összessége.

Általános rendelkezések

3. §

(1) Az általános rendszerhasználati díjakra vonatkozó részletes szabályokat

a) a villamos energia rendszerirányításának díja (a továbbiakban: rendszerirányítási díj) és a villamos energia rendszerszintű szolgáltatások díja (a továbbiakban: rendszerszintű szolgáltatások díja) vonatkozásában e rendelet 5. §-a,

b) a villamos energia átvitelének díja (a továbbiakban: átviteli díj) vonatkozásában e rendelet 6. §-a,

c) a villamos energia elosztásának díja (a továbbiakban: elosztási díj) vonatkozásában e rendelet 7. §-a tartalmazza.

(2) Az általános rendszerhasználati díjakkal kapcsolatos díjfizetési kötelezettségeket e rendelet 4. §-a, az 5. §-ának

(3) bekezdése, a 6. §-ának (5) bekezdése és a 7. §-ának

(4) bekezdése szerint kell teljesíteni.

(3) A díjfizetési kötelezettséget - a kötelezettel való megállapodás alapján a jogosult egyidejű értesítése mellett - harmadik személy is elvállalhatja.

(4) Az (1) bekezdés szerinti általános rendszerhasználati díjakat a közüzemi fogyasztók esetében a közüzemi szolgáltató fizeti a hálózati engedélyesnek.

(5) A közüzemi szolgáltató (4) bekezdés szerinti díjfizetési kötelezettsége - a (6) bekezdéssel összefüggésben - azon hálózati engedélyessel szemben áll fenn, amelynek hálózatához a közüzemi szolgáltatóval közüzemi szerződéses kapcsolatban álló közüzemi fogyasztó csatlakozik.

(6) A közüzemi fogyasztó által a közüzemi szolgáltatónak fizetett közüzemi hatósági árak tartalmazzák a közüzemi szolgáltató által fizetendő általános rendszerhasználati díjak fedezetét is.

(7)[9] A villamos energia határon keresztül történő szállításához kapcsolódó díjfizetési kötelezettségek a VET 64. §-a szerinti tevékenységi engedélyest terhelik. Az 5. § (3) bekezdésének ca) pontja szerinti és a 6. § (5) bekezdés ca) pontja szerinti díjfizetési kötelezettség alól mentesül a díjfizetésre kötelezett, amennyiben a villamos energiára vonatkozó adásvételi szerződéssel igazolja, hogy a kiszállított villamos energia a magyar szabályozási zónába más szabályozási zónából lett beszállítva.

(8) A határon keresztül történő szállítás utáni díjfizetési kötelezettséget a szállítási szerződés, valamint a VET 48. § (2) és (3) bekezdéseinek figyelembevételével kell teljesíteni.

(9) Az általános rendszerhasználati díjak beszedésére jogosult engedélyes a részére fizetett általános rendszerhasználati díjakat elkülönítve, díjtételenként köteles nyilvántartani, elszámolni és a számlán feltüntetni.

(10)[10] A termelő által a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet 10. §-ának (2) bekezdése alapján ellátott saját tulajdonú bányára e rendeletnek a feljogosított fogyasztókra vonatkozó szabályai érvényesek.

(11) Ha az elszámolási mérés nem a csatlakozási ponton van, a mért villamos energia mennyisége a nem mért hálózati szakasz veszteségével korrigálható. Ennek számítási módját és alkalmazási feltételeit a 2. számú melléklet, valamint az elosztók üzletszabályzata tartalmazza.

(12) A határozott időtartamú (ideiglenes) rendszerhasználat esetén is e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(13) Az ezen rendeletben megállapított díjak legmagasabb hatósági díjak.

(14) Az (1) bekezdésben meghatározott általános rendszerhasználati díjak legmagasabb hatósági díjait az 1. számú melléklet, az áralkalmazási feltételeket a 2. számú melléklet, az egyéb elszámolási és fizetési feltételeket a 3. számú melléklet tartalmazza.

(15)[11] Egyéb érvényes megállapodás hiányában a rendeletben szereplő legmagasabb hatósági árakat (díjakat), áralkalmazási, díjelszámolási és fizetési feltételeket kell alkalmazni.

(16)[12] Az ezen rendelet szerinti díjak az ÁFA-t nem tartalmazzák.

Általános rendszerhasználati díjak megfizetése és díjalkalmazási feltételek[13]

4. §

(1) Az általános rendszerhasználati díjak és azok alkalmazási feltételei

a) belföldi villamosenergia-forgalom esetén a csatlakozási pontra,

b) villamos energia határon keresztül történő ki- és beszállítása esetén a határkeresztezés belföldi hálózati végpontjára vonatkoznak.

(2) Az elosztó hálózatra csatlakozók

a) a rendszerirányítási díjat és a rendszerszintű szolgáltatások díját az 5. § (3) bekezdés a) pontja,

b) az átviteli díjat a 6. § (5) bekezdés a) pontja,

c) az elosztási díjat a 7. § (4) bekezdés a) pontja alapján az elosztó hálózati engedélyes részére kötelesek megfizetni.

(3) Az átviteli hálózatra csatlakozók

a) a rendszerirányítási díjat és a rendszerszintű szolgáltatások díját az 5. § (3) bekezdés b) pontja alapján a rendszerirányító részére,

b) az átviteli díjat a 6. § (5) bekezdés b) pontja alapján az átviteli engedélyes részére kötelesek megfizetni.

(4)[14] A (2) bekezdés szerinti általános rendszerhasználati díjakat kell az elosztó hálózati engedélyes részére megfizetniük az elosztó hálózatra nem az elosztó hálózati engedélyes tulajdonában lévő elosztó hálózati elemen keresztül csatlakozó rendszerhasználóknak is, beleértve a VET 3. §-ának 27. pontja szerinti közvetlen vezeték tulajdonosát is, ha a közvetlen vezeték elosztó hálózatra csatlakozó, nem szigetüzemű erőműhöz csatlakozik.

(5)[15] A (3) bekezdés szerinti általános rendszerhasználati díjakat kell a rendszerirányító, illetve az átviteli hálózati engedélyes részére megfizetniük az átviteli hálózatra nem az átviteli hálózati engedélyes tulajdonában lévő átviteli hálózati elemen keresztül csatlakozó rendszerhasználóknak is, beleértve a VET 3. §-ának 27. pontja szerinti közvetlen vezeték tulajdonosát is, ha a közvetlen vezeték átviteli hálózatra csatlakozó, nem szigetüzemű erőműhöz csatlakozik.

(6)[16] Abban az esetben, ha a hálózati engedélyes a rendszerhasználók ellátása érdekében nem a saját tulajdonában lévő hálózati elemet is igénybe vesz, akkor ezért a hálózati engedélyesekre alkalmazott elveknek megfelelően meghatározott igazolt költségek alapján, az igénybevétel arányában díjat köteles fizetni a hálózati elem tulajdonosának a megállapodásuknak megfelelően. Ezen összeg árban történő elismerésére vonatkozó árfelülvizsgálati kérelem esetén a Magyar Energia Hivatal az indokolt költségként elismerhető összeget a rendszerhasználati díjak előkészítésénél figyelembe veszi.

Rendszerirányítási díj és rendszerszintű szolgáltatások díja

5. §

(1)[17] A rendszerirányítási díj hivatott fedezetet nyújtani

a) az átviteli hálózaton elismert hálózati veszteség pótlásának (beszerzésének) indokolt költségeire,

b) a VET 99. §-a alapján kifizetésre kerülő átállási költségre [nem önálló díjként: átállási díj - a 183/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet 9. §-a, 10. §-a és 13. §-a alapján],

c) a megújuló, a hulladékból és a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének támogatása [a VET 125. §-ának (2)-(6) bekezdéseiben foglaltak teljesítése] érdekében felmerülő kifizetésekre,

d) a rendszerirányítónak az Európai Parlament és a Tanács 1228/2003/EK rendeletében, a VET-ben, az ezen alapuló külön jogszabályokban és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban megfogalmazott kötelezettségei teljesítéséhez tartozó valamennyi egyéb indokolt költségére, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott költségeket.

e)[18] a szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott szénipari szerkezetátalakítási díjelemre.

(2) A rendszerszintű szolgáltatások díja hivatott fedezetet nyújtani a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához szükséges következő résztevékenységek indokolt költségeire:

a) szabályozási tartalékok biztosítása (a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglaltak szerint);

b) a feszültség- és meddőenergia szabályozás;

c) üzembiztonsági szolgáltatások (a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglaltak szerint);

d) a hálózat szűk keresztmetszeteinek kezelése, a rendszer szabályozhatóságának biztosítása.

e)[19] kiegyenlítő szabályozás (figyelembe véve az ezzel összefüggésben kapott külön bevételeket is) .

(3) Rendszerirányítási díjat és a rendszerszintű szolgáltatások díját köteles fizetni:

a) az elosztó hálózati engedélyes részére az elosztó hálózatra csatlakozó

aa) közüzemi fogyasztók után a közüzemi szolgáltató,

ab) feljogosított fogyasztó,

ac)[20] további elosztó, amikor az elosztó hálózatot vételezésre használja,

ad)[21] erőmű, amikor az elosztó hálózatot betáplálásra használja;

b) a rendszerirányító részére az átviteli hálózatra csatlakozó

ba) közüzemi fogyasztók után a közüzemi szolgáltató,

bb) feljogosított fogyasztó,

bc)[22]

bd)[23] erőmű, amikor az átviteli hálózatot betáplálásra használja,

be) elosztó hálózati engedélyes (az a) pontban foglaltakkal összefüggésben);

c)[24] a rendszerirányító részére a VET 64. §-a szerinti tevékenységi engedélyes -figyelembe véve az 1. § (2) bekezdését is - a határkeresztezésen keresztül

ca) az átviteli hálózatról történő villamos energia kiszállítás,

cb) az átviteli hálózatra történő villamos energia beszállítás esetén.

(4)[25]

(5) A rendszerszintű szolgáltatások minőségét, a nemzetközi követelmények teljesíthetőségét befolyásoló hangfrekvenciás központi vezérlés (a továbbiakban: HKV) alapprogramok koordinálása a rendszerirányító feladata. Amennyiben a HKV üzemeltetője az egyeztetett alapprogramtól valamely okból el kíván térni, köteles az Üzemi Szabályzatban meghatározottak szerint eljárni.

(6)[26] A rendszerirányító az 1. számú melléklet I. B) fejezet 4.1. és 4.2. pontjában meghatározott országok felsorolását a honlapján köteles közzétenni.

Átviteli díj

6. §

(1) Az átviteli díj részeként

a) általános átviteli díjat,

b) átviteli meddő energia díjat kell fizetni az (5) bekezdésben meghatározottak szerint.

(2)[27] Az átviteli díj hivatott fedezetet nyújtani az átviteli hálózat indokolt működési és tőkeköltségeire. Az átviteli hálózat indokolt hálózati veszteségeinek pótlására (beszerzésére) fordított indokolt költségek fedezetét nem az általános átviteli díj tartalmazza, erre az 5. § (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a rendszerirányítási díj szolgál.

(3)[28]

(4)[29]

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott átviteli díjat köteles fizetni:

a) az elosztó részére az elosztó hálózatra csatlakozó

aa) közüzemi fogyasztók után a közüzemi szolgáltató,

ab) feljogosított fogyasztó,

ac)[30] további elosztó, amikor az elosztó hálózatot vételezésre használja,

ad)[31] erőmű, amikor az elosztó hálózatot betáplálásra használja;

b) az átviteli hálózati engedélyes részére az átviteli hálózatra csatlakozó

ba) közüzemi fogyasztók után a közüzemi szolgáltató,

bb) feljogosított fogyasztó,

bc)[32]

bd)[33] erőmű, amikor az átviteli hálózatot betáplálásra használja,

be)[34] elosztó hálózati engedélyes;

c)[35] az átviteli hálózati engedélyes részére a VET 64. §-a szerinti tevékenységi engedélyes - figyelembe véve az 1. § (2) bekezdését is - a határkeresztezésen keresztül

ca) az átviteli hálózatról történő villamos energia kiszállítás,

cb) az átviteli hálózatra történő villamos energia beszállítás

esetén.

(6)[36]

Elosztási díj

7. §[37]

(1) Az elosztási díj részeként

a) elosztói alapdíjat,

b) elosztói teljesítménydíjat,

c) elosztói forgalmi díjat,

d) elosztói meddő energia díjat,

e) elosztói veszteség díjat,

f) elosztói menetrend kiegyensúlyozási díjat

kell fizetni a (4) és az (5) bekezdésben meghatározottak szerint.

(2)[38] Az (1) bekezdés a)-d) és f) pontjai szerinti díjak - figyelembe véve a 7/A. §-ban leírtakat is - hivatottak fedezetet nyújtani az elosztó (elosztó hálózat) indokolt működési és tőkeköltségeire, kivéve az elosztó hálózati veszteséget.

(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti elosztói veszteség díj hivatott fedezetet nyújtani az elosztó hálózaton elismert hálózati veszteség pótlásának (beszerzésének) indokolt költségeire.

(4) Az (1) bekezdés a) -e) pontjai szerinti díjakat köteles fizetni az elosztó részére:

a) az elosztó hálózatra csatlakozó

aa) közüzemi fogyasztók után a közüzemi szolgáltató,

ab) feljogosított fogyasztó,

ac)[39] további elosztó, amikor az elosztó hálózatot vételezésre használja,

ad)[40] erőmű, amikor az elosztó hálózatot betáplálásra használja;

b) a VET 64. §-a szerinti tevékenységi engedély birtokosa - figyelembe véve az 1. § (2) bekezdését is - a határkeresztezésen keresztül közvetlenül

ba) az elosztó hálózatról történő villamos energia kiszállítás,

bb) az elosztó hálózatra történő villamos energia beszállítás

esetén.

(5) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti díjat köteles fizetni az elosztó hálózatra csatlakozó

a) közüzemi fogyasztók után a közüzemi szolgáltató,

b) profil elszámolású feljogosított fogyasztó.

7/A. §[41]

Az átviteli engedélyes az elosztók által fizetett átviteli díjból származó bevételének azon részét, melyet az 1. számú melléklet II. B) fejezetének 1.1.1. és 1.2.1. pontja szerinti díjtételek különbsége, és a 2. számú melléklet B) fejezetének 2.1.1. pontja szerinti villamos energia mennyiségek szorzataként realizál, a 4. számú melléklet szerint köteles megosztani az elosztói engedélyesek között.

A hálózati veszteség

8. §

(1)[42] Az elismert hálózati veszteségek pótlására (beszerzésére) fordított indokolt költségek fedezetére az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott költségek és a 7. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott díjak szolgálnak.

(2) Az átviteli hálózaton keletkező veszteség pótlása (beszerzése) a rendszerirányító, az elosztó hálózaton keletkező veszteség pótlása (beszerzése) az elosztó feladata.

(3) A rendszerirányító és az átviteli engedélyes kötelesek együttműködni annak érdekében, hogy az átviteli hálózaton ne keletkezzen az indokoltnál nagyobb mértékű hálózati veszteség.

(4) Az elosztó, a közüzemi szolgáltató, valamint az átviteli engedélyes és a rendszerirányító kötelesek együttműködni annak érdekében, hogy az elosztó hálózaton ne keletkezzen az indokoltnál nagyobb mértékű hálózati veszteség.

A szolgáltatás minőségéhez kötött kötelező díjcsökkentés

9. §

(1) A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a VET 10. §-ának i) pontja alapján kiadott határozatban állapítja meg az elosztók ellátási színvonalának mérésére szolgáló minőségi mutatószámokat, valamint azok kiszámításának módszerét. A mutatószámok közül e rendelet szempontjából legfeljebb négy veendő figyelembe.

(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdésben említett legfeljebb négy minőségi mutatószám közül az adott naptári évben az elosztó hálózati engedélyes bármely mutatószáma a (3) bekezdésben meghatározott mértékben romlik, az elosztó hálózati engedélyes a következő naptári év július l-jétől kezdve egy éven keresztül az 1. számú melléklet "III. Elosztási díj" táblázatában szereplő díjaknál - az elosztói veszteség díj kivételével - alacsonyabb díjakat köteles alkalmazni az érintett közüzemi szolgáltató és feljogosított fogyasztók esetében.

(3) A (2) bekezdés szerint kötelezően alkalmazandó díjcsökkentés mértéke:

a) 0,5%, ha adott minőségi mutatószám legalább 5%-kal, de 10%-nál kisebb mértékben romlik,

b) 1%, ha adott minőségi mutatószám legalább 10%-kal romlik.

(4) Ha több mutatószám esetében következik be a (3) bekezdésben meghatározott mértékű romlás, akkor a díjcsökkentés mértékét minden mutatószám figyelembevételével, összegzéssel kell megállapítani. A díjcsökkentés az elosztó számára külön felszólítás nélkül kötelező.

(5) Ha a közüzemi szolgáltató a (2)-(4) bekezdések szerint meghatározott díjcsökkentésben részesült, köteles annak teljes összegét - a Hivatallal egyeztetett módon - közvetlenül vagy közvetve a közüzemi fogyasztóknak továbbadni.

(6) Abban az esetben, ha adott naptári évben az elosztó nem kötelezett a (2)-(4) bekezdések szerinti díjcsökkentésre, és bármely minőségi mutatószáma legalább 10%-kal javul, akkor a külön jogszabályban meghatározott nyereségkorlátot 10%-kal magasabb értéken kell figyelembe venni.[43]

10. §

(1) Ez a rendelet 2003. január 1. napján lép hatályba.

(2) A 9. §-ban foglalt rendelkezéseket először a 2003. évi teljesítés alapján, a 2004. évben kell alkalmazni.

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

1. melléklet az 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelethez[44]

A villamos energia általános rendszerhasználat legmagasabb hatósági díjai (áfa nélkül)

I. RENDSZERIRÁNYÍTÁSI DÍJ ÉS RENDSZERSZINTŰ SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA

A) Az elosztó részére fizetendő

1. Az elosztó hálózatra csatlakozó, az elosztó hálózatot vételezésre használó [5. § (3) bekezdés aa)-ac) pontjai] az 1.1. és az 1.2. pontokban meghatározott mértékű díjakat köteles megfizetni:

2. Az elosztó hálózatra csatlakozó erőmű [5. § (3) bekezdés ad) pontja] a 2.1. és 2.2. pontokban meghatározott mértékű díjakat köteles megfizetni:

B) A rendszerirányító részére fizetendő

1. Az átviteli hálózatra csatlakozó, az átviteli hálózatot vételezésre használó [5. § (3) bekezdés ba)-bc) és be) pontjai] az 1.1. és 1.2. pontokban meghatározott mértékű díjakat köteles megfizetni:

2. Határkeresztezésen keresztül történő villamosenergia-kiszállítás [5. § (3) bekezdés ca) pontja] esetén a VET 64. §-ának (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező villamosenergia-kereskedő vagy közüzemi nagykereskedő a rendszerirányító részére a következő díjakat köteles megfizetni:[45]

2. 1. Rendszerirányítási díj: 2, 837 Ft/kWh

2. 2. Rendszerszintű szolgáltatások díja: 0, 612 Ft/kWh

3. Az átviteli hálózatra csatlakozó erőmű, amikor az átviteli hálózatot betáplálásra használja [5. § (3) bekezdés bd) pontja] a 3.1. és 3.2. pontokban meghatározott mértékű díjakat köteles megfizetni:

4. Határkeresztezésen keresztül történő villamos energia beszállítás [5. § (3) bekezdés cb) pontja] esetén a VET 64. §-a szerinti tevékenységi engedélyes a rendszerirányító részére a 4.1. és 4.2. pontokban meghatározott mértékű díjakat köteles megfizetni:

4.1. Az Európai Parlament és a Tanács 1228/2003/EK rendelet 3. cikkének végrehajtására a rendszerirányító által kötött szerződés(ek) ben részt vevő országból történő beszállítás esetén:

II. ÁTVITELI DÍJ

A) Az elosztó részére fizetendő

1. Az elosztó hálózatra csatlakozó, az elosztó hálózatot vételezésre használó [6. § (5) bekezdés aa)-ac) pontjai] a következő mértékű díjat köteles megfizetni:

2. Az elosztó hálózatra csatlakozó erőmű [6. § (5) bekezdés ad) pontja] a következő mértékű díjat köteles megfizetni:

B) Az átviteli engedélyes részére fizetendő

1. Az átviteli hálózatra csatlakozó, az átviteli hálózatot vételezésre használók az alábbi díjakat kötelesek megfizetni:

2. Határkeresztezésen keresztül történő villamosenergia-kiszállítás [6. § (5) bekezdés ca) pontja] esetén a VET 64. §-ának (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező villamosenergia-kereskedő vagy közüzemi nagykereskedő az átviteli engedélyes részére a következő díjat köteles megfizetni:[46]

Általános átviteli díj: 0, 977 Ft/kWh

3. Az átviteli hálózatra csatlakozó erőmű, amikor az átviteli hálózatot betáplálásra használja [6. § (5) bekezdés bd) pontja], és a határkeresztezésen keresztül történő villamos energia beszállítás esetén a VET 64. §-a szerinti tevékenységi engedélyes [6. § (5) bekezdés cb) pontja] a következő díjat köteles megfizetni:

III. ELOSZTÁSI DÍJ

1. A 7. § (4) bekezdésében meghatározott rendszerhasználók a következő díjakat kötelesek fizetni:

2. A 7. § (5) bekezdésében meghatározott rendszerhasználók az 1. pont szerinti díjakon túl a következő díjat is kötelesek fizetni:

2. számú melléklet az 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelethez

A villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak alkalmazási feltételei

A) Általános szabályok

1. A villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjakat - egyéb megállapodás hiányában - havonta egy alkalommal kell megfizetni a B) fejezetben részletezett szabályok szerint.

2. Kétirányú mérés esetén az elszámolás alapját képező villamosenergia-mennyiségeket az adott mérési ponton a Kereskedelmi Szabályzatban rögzített elszámolási mérési intervallumokban irányonként kell megállapítani, és a rendszerhasználati díjakat erőművek esetében a mérési intervallumokban irányonként elkülönített mennyiségek összege alapján irányonként, minden más esetben az irányonként elkülönített villamosenergia-mennyiségek összegeinek különbsége alapján kell fizetni.[47]

3. A 3. § (11) bekezdésében szereplő korrekció elvégzéséhez a nem mért hálózati szakasz veszteségét az alábbiak szerint kell figyelembe venni:

3.1. Ha a mérési pont és a csatlakozási pont feszültsége nem azonos, akkor a villamos energia forgalom adatait növelni, illetve csökkenteni kell a vételezési adatok csatlakozási pontra történő meghatározása érdekében.

3.2. A terhelt transzformátor hatásos veszteségét

-500 kVA transzformátor névleges teljesítményig a mért energiaforgalom 2,5%-ával,

-501-1000 kVA transzformátor névleges teljesítmény között a mért energiaforgalom 1,5%-ával,

- 1000 kVA transzformátor névleges teljesítmény felett a mért energiaforgalom 1%-ával kell figyelembe venni.

3.3. A rendszerhasználó tulajdonában lévő hálózatra kapcsolt terheletlen transzformátor esetén a transzformátor típusának megfelelő mérési lapokon feltüntetett, a hálózathasználati szerződés mellékletében szereplő üresjárási hatásos veszteséget (kWh/hó), valamint - a transzformátor egyedi fázisjavítása hiányában - a meddőenergiát (kVArh/hó) is el kell számolni a csatlakozási ponthoz tartozó rendszerhasználati díjjakkal.[48]

4.[49]

B) Különös szabályok

1. Rendszerirányítási díj és rendszerszintű szolgáltatások díja

1.1. A rendszerirányítási díjat és a rendszerszintű szolgáltatások díját a villamos energia havi mennyisége után kell megfizetni a következők szerint.

1.1.1. Az elosztó az átviteli és az elosztó hálózat közötti elszámolási mérési pontjainak, valamint a hálózatára csatlakozó 0,1 MW-nál nagyobb beépített teljesítményű erőművek mérési pontjainak az összegzett energiaforgalma után fizet a rendszerirányítónak.[50]

1.1.2. Az átviteli hálózatra csatlakozó feljogosított fogyasztók az átviteli hálózati csatlakozási pontjaik összegzett energiaforgalma után fizetnek a rendszerirányítónak. Ha az átviteli hálózatra csatlakozó fogyasztónak elosztó hálózati csatlakozási pontja is van, az azo(ko)n mért energiaforgalom után az elosztónak tartozik fizetni.

1.1.3. Az elosztóhálózatra csatlakozó feljogosított fogyasztók az elosztó által havonta leolvasott - ennek hiányában külön jogszabály, vagy a villamosenergia-ellátási szabályzatok szerint meghatározott - villamos energia mennyiség alapján fizetnek az elosztónak. Az energiaforgalom mérési feltételeinek hiányában az elosztó és a rendszerhasználó átalányösszeg fizetésében is megállapodhat.[51]

1.1.4. A villamos energiának az átviteli hálózatról történő kiszállításánál, illetve az átviteli hálózatra történő beszállításánál a VET 64. §-a szerinti tevékenységi engedélyesek a párhuzamos üzemű villamosenergia-rendszerek esetében menetrend alapján megállapított villamosenergia-mennyiség, egyéb esetben a mért energiaforgalom után fizetnek a rendszerirányítónak.[52]

1.1.5. A közüzemi szolgáltató által az elosztónak fizetendő rendszerirányítási díjnak és rendszerszintű szolgáltatások díjának elszámolási alapját

a) az elosztó által legalább havi gyakorisággal leolvasott közüzemi fogyasztók esetén az ezen fogyasztóknál ténylegesen mért villamos energia összegzett értéke,

b) az a) pont alá nem tartozó közüzemi fogyasztók esetén az elosztó és a közüzemi szolgáltató közötti megállapodásban - a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban - rögzített, a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet l/b. számú melléklet (a továbbiakban: VHSz) 2. § (6) bekezdés c) pontja szerinti havonkénti fogyasztói részszámlákban, valamint az elszámolási időszak [VHSz 2. § (6) bekezdés a) pontja] végén kiállított számlákban (a továbbiakban: végszámla) szereplő mennyiség vagy az ezen alapuló havi villamosenergia-mérlegben szereplő mennyiség[53]

képezi.

1.2. A fizetendő rendszerirányítási díjösszeget és rendszerszintű szolgáltatások díjösszegét az 1.1 pontban meghatározott havi villamos energia mennyiség (kWh) és az 1. számú melléklet "I. Rendszerirányítási díj és rendszerszintű szolgáltatások díja" pontban szereplő megfelelő díjtételek összeszorzásával kell megállapítani.

2. Átviteli díj

2.1. Az általános átviteli díjat a villamos energia havi mennyisége után kell megfizetni a következők szerint:

2.1.1. Az elosztó az átviteli és az elosztó hálózat közötti elszámolási mérési pontjainak, valamint a hálózatára csatlakozó 0,1 MW-nál nagyobb beépített teljesítményű erőművek mérési pontjainak az összegzett energiaforgalma után fizet az átviteli engedélyesnek.[54]

2.1.2. Az átviteli hálózatra csatlakozó feljogosított fogyasztók az átviteli hálózati csatlakozási pontjaik összegzett energiaforgalma után fizetnek az átviteli engedélyesnek. Ha az átviteli hálózatra csatlakozó fogyasztónak elosztó hálózati csatlakozási pontja is van, az azo(ko)n mért energiaforgalom után az elosztó hálózati engedélyesnek tartozik fizetni.[55]

2.1.3. Az elosztó hálózatára csatlakozó feljogosított fogyasztók az elosztó által mért - ennek hiányában külön jogszabály, vagy az ellátási szabályzatok szerint meghatározott - villamos energia mennyiség alapján fizetnek az elosztónak. Az energiaforgalom mérési feltételeinek hiányában az elosztó és a rendszerhasználó átalányösszeg fizetésében is megállapodhat.[56]

2.1.4. A villamos energiának az átviteli hálózatról történő kiszállításánál, illetve az átviteli hálózatra történő beszállításánál a VET 64. §-a szerinti tevékenységi engedélyesek a párhuzamos üzemű villamosenergia-rendszerek esetében menetrend alapján megállapított villamosenergia-mennyiség, egyéb esetekben a mért energiaforgalom után fizetnek az átviteli hálózati engedélyesnek.[57]

2.1.5. A közüzemi szolgáltató által az elosztónak fizetendő általános átviteli díj elszámolásának az alapját

a) az elosztó által legalább havi gyakorisággal leolvasott közüzemi fogyasztók esetén az ezen fogyasztóknál ténylegesen mért villamos energia összegzett értéke,

b) az a) pont alá nem tartozó közüzemi fogyasztók esetén az elosztó és a közüzemi szolgáltató közötti megállapodásban - a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban - rögzített a havonkénti fogyasztói rész-, illetve végszámlákban szereplő mennyiség vagy az ezen alapuló havi villamosenergia-mérlegben szereplő mennyiség[58]

képezi.

2.2. Az általános átviteli díj szerint fizetendő díjösszeget a 2.1. pontban meghatározott villamos energia mennyiség (kWh) és az 1. számú melléklet "II. Átviteli díj" pontban szereplő megfelelő díjtétel összeszorzásával kell megállapítani.

2.3. Az átviteli meddő energia díj

2.3.1. A meddő villamos energia elszámolását a hálózathasználó által az átviteli hálózatból vételezett (induktív), illetve betáplált (kapacitív) meddő villamos energia elszámolására kell alkalmazni az átviteli hálózathoz való csatlakozás esetén.

2.3.2. A kompenzálás indokolt mértékéről a szerződő felek közösen állapodnak meg.

2.3.3. A meddő villamos energiát - egyéb jogszabályi előírás vagy külön megállapodás hiányában - a mért mennyiségek alapján kell elszámolni.

2.3.4. Az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 40%-át meg nem haladó induktív meddő energia díjmentes.

2.3.5. Az átviteli engedélyes a kapacitív meddő energia és az 2.3.4. pontban meghatározott mértéket meghaladó induktív meddő energia után az 1. számú melléklet "II. Átviteli díj" pontban előírt átviteli meddő energia díj megfizetését kérheti.

3. Elosztási díj

3.1. Az elszámolás fő szabályai

3.1.1. Az elosztói teljesítménydíj elszámolásának alapjául szolgáló teljesítmény meghatározásának szabályait a 3.2. pont tartalmazza.

3.1.2. Az elosztói forgalmi díj, az elosztói meddő energia díj és az elosztói veszteség díj elszámolásának alapjául szolgáló villamos energia mennyiségét a 3.3. pontban meghatározottak alapján kell megfizetni.

3.1.3. A közüzemi szolgáltató az elosztási díjat a közüzemi fogyasztás után az elosztónak az alábbiak szerint fizeti meg:

a) az elosztói alapdíjat a közüzemi fogyasztók csatlakozási pontjai számának feszültségszintenkénti (kisfeszültségnél soronkénti) összege után;

b) az elosztói teljesítménydíjat a közüzemi fogyasztók 3.2. pontban meghatározott teljesítményeinek feszültségszintenkénti összege után;

c) az elosztói forgalmi díjat a közüzemi fogyasztók feszültségszintenként (kisfeszültségnél soronkénti) összegzett energiaforgalma után;

d) az elosztói meddő energia díjat a közüzemi fogyasztókra egyedileg meghatározott díjak összesítése után;

e) az elosztói veszteség díjat a feszültségszintekre összegzett energiaforgalom után.

3.1.4. A közvilágítási célra vételező fogyasztók esetében[59]

a) a 3.1.2. pont szerinti díjakat

- mért fogyasztás, vagy

- a 3.2.9. pontban meghatározott teljesítmény és a közvilágítási naptár szerint vagy más módon megállapított világítási időtartam szorzata alapján számított fogyasztás, vagy

ha a közvilágítási hálózat fényáramszabályzóval van ellátva, akkor - mérés hiányában - a szolgáltató üzletszabályzatában rögzített módon, a szabályozási tényező(ke) t figyelembe vevő számítással meghatározott fogyasztás alapján,

b) az elosztói alapdíjat közvilágítási elszámolási egységenként,

c) az elosztói teljesítménydíjat a 3.2.9. pontban meghatározott teljesítmény alapján

kell megfizetni.

A fogyasztó közüzemi szerződésének a VET 46. § (2) bekezdésében meghatározott módon történő felmondását követően, a hálózati hozzáférést feljogosított fogyasztóként biztosító szerződésének megkötésekor a b) pontban meghatározott elosztói alapdíj számításánál figyelembe vett közvilágítási elszámolási egységek megállapítása nem lehet hátrányosabb a fogyasztó korábbi közüzemi szerződésének vonatkozó szerződéses feltételeinél.

3.1.5. Az elosztói alapdíjat csatlakozási pontonként kell megfizetni, figyelembe véve a 3.1.6. és a 3.1.7. pontokban meghatározott eseteket is.[60]

3.1.6. Amennyiben a csatlakozási pontokhoz nem tartozik külön mérés - kivéve a 3.1.4. pont b) alpontjában meghatározott esetet -, akkor erre a csatlakozási pontra nem kell az elosztói alapdíjat megfizetni.[61]

3.1.7. Amennyiben az adott csatlakozási ponthoz tartozó mérés nem a csatlakozási pont feszültségszintjén történik, akkor az elosztói alapdíjat a mérés feszültségszintjének megfelelően kell megfizetni.

3.1.8. A rendszerhasználók a VHSz 6. §-ának (5) bekezdésében meghatározott esetben elosztói teljesítménydíjat kötelesek fizetni.

3.2. A díjfizetés alapjául szolgáló teljesítmény (a továbbiakban: teljesítmény) meghatározása

3.2.1. A díjfizetés alapjául szolgáló teljesítményt a felszerelt kismegszakító, késes olvadóbiztosító betét névleges árama, vagy az állítható túláramvédelem beállítási értéke, vagy a hálózathasználati szerződésben szereplő teljesítmény alapján kell meghatározni.

3.2.2. A teljesítmény meghatározásának alapját képező áramértéket

a) kismegszakító és késes olvadóbiztosító betét alkalmazása esetén a névleges áramerősségek fázisonkénti összegzésével,

b) beállítható túláramvédelemmel ellátott megszakító alkalmazása esetén a beállított (de l óránál nem nagyobb) kioldó áram fázisonként beállított érték összegével kell figyelembe venni.

3.2.3. A teljesítmény kW-ban kifejezett értékét[62]

a) a cos fi mérése esetén a hálózathasználati szerződésben szereplő, a kompenzálás fokát is figyelembe vevő lekötött hatásos teljesítmény értékével megegyezően kell számításba venni,

b) a cos fi mérésének hiányában a 3.2.1. és 3.2.2. pontban meghatározott áramérték, a névleges 230 V hálózati feszültség és cos fi = 0,9 teljesítménytényező szorzataként kell kiszámítani.

3.2.4. Ha a fogyasztási hely üzemszerű ellátására több, önálló túláramvédelemmel ellátott vezeték, illetve transzformátor szolgál, akkor az egyes (a fogyasztó által igényelt) túláramvédelmek névleges vagy fázisonként beállított áramerősség értékeinek összege, vagy a hálózathasználati szerződésben szereplő teljesítmény alapján kell a teljesítményt meghatározni.[63]

3.2.5. Amennyiben a feljogosított fogyasztó az egyidejű maximális teljesítményigényének biztonságosabb kielégítése érdekében többirányú hálózati ellátást és/vagy tartalék betáplálási lehetőségét kíván igénybe venni, s azt az elosztó hálózati engedélyessel kötött hálózati csatlakozási és/vagy hálózathasználati szerződésben is rögzítették, akkor a feljogosított fogyasztónak az ezen ellátáshoz tartozó csatlakozási pontokra lekötött teljesítmények után is meg kell fizetnie az elosztói teljesítménydíjat.

3.2.6. A közüzemi teljesítménydíjas fogyasztók esetében a közüzemi szerződéseikben az adott évre rögzített teljesítményértékek közül a legnagyobb képezi - a szerződéses hónapok arányában - a díjfizetés alapját.

3.2.7. A közüzemi fogyasztókra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott többirányú ellátás és tartalék csatlakozás esetén a közüzemi szolgáltató az ezekhez tartozó csatlakozási pontokra is köteles az elosztói teljesítménydíjat megfizetni.

3.2.8. Ideiglenes vételezéskor közép- és nagyfeszültségű csatlakozás esetén az első túláramvédelem beállított értékével számított teljesítmény alapján kell a teljesítménydíjat felszámítani.

3.2.9. A közvilágítási célra vételező fogyasztók esetében a teljesítményüket a hónap első napjáig beépített fényforrásoknak az előtétekkel számított névleges teljesítményével kell figyelembe venni. Ha a közvilágítási hálózat fényáramszabályzóval van ellátva, akkor az előtétekkel együtt számított névleges teljesítményt - a szolgáltató üzletszabályzatában rögzített módon - a szabályzóberendezés által beállított legnagyobb feszültségnek megfelelő szabályozási tényezővel kell módosítani.[64]

3.2.10. A teljesítmény túllépése esetén a rendszerhasználó pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke havonta a túllépés minden megkezdett kW-jára az éves teljesítménydíj 1/4 része. Ha a rendszerhasználó a teljesítmény túllépését az elosztónak előzetesen bejelentette és azt az elosztó engedélyezte, akkor a pótdíj mértéke havonta az éves teljesítménydíj 1/12 része. A rendszerhasználó előzetesen bejelentett teljesítmény túllépését az elosztó évente legalább egyszer (1 hónapra) köteles engedélyezni.

3.3. A díjfizetés alapjául szolgáló villamosenergia-mennyiség meghatározása

3.3.1. Az elosztó hálózatra csatlakozó feljogosított fogyasztók az elosztó hálózati engedélyes által legalább havi gyakorisággal leolvasott - ennek hiányában egyéb jogszabály, vagy a villamosenergia-ellátási szabályzatok szerint meghatározott - villamos energia mennyisége jelenti a díjfizetés alapját.

3.3.2. A közüzemi szolgáltató által az elosztó hálózati engedélyesnek fizetendő elosztási díjak elszámolási alapját

a) az elosztó hálózati engedélyes által legalább havi gyakorisággal leolvasott közüzemi fogyasztók esetén az ezen fogyasztóknál ténylegesen mért villamos energia összegzett értéke,

b) az a) pont alá nem tartozó közüzemi fogyasztók esetén az elosztó hálózati engedélyes és a közüzemi szolgáltató közötti megállapodásban - az ellátási szabályzatokkal összhangban - rögzített a havonkénti fogyasztói rész-, illetve végszámlában, vagy az ezen alapuló havi villamosenergia-mérlegben szereplő mennyiség

képezi.

3.3.3. Az energiaforgalom mérési feltételeinek hiányában az elosztó és a rendszerhasználó az elosztói forgalmi díjra, az elosztói veszteség díjra és az elosztói meddőenergia-díjra vonatkozóan átalányösszeg fizetésében is megállapodhat.[65]

3.4. Az elosztói meddő energia díj meghatározása

3.4.1. A meddő villamos energia elszámolását a hálózathasználó által a közcélú hálózatból vételezett (induktív), illetve betáplált (kapacitív) meddő villamos energia elszámolására kell alkalmazni bármely feszültségszintű csatlakozás esetén.

3.4.2. Az elosztó

- a csatlakozási ponton mért hatásos villamos energia mennyisége és a meddő villamos energia méréséhez szükséges feltételek műszaki-gazdasági vizsgálata és/vagy

- rendszerhasználóval kötött megállapodás

alapján eltekinthet a meddő villamos energia mérésétől és elszámolásától.

3.4.3. E rendelet alapján a rendszerhasználók csak az indokolt mértékig kötelezhetők kompenzálásra, illetve a meddő villamos energia utáni díjfizetésre. A kompenzálásnak az adott villamos fogyasztási helyen indokolt mértékéről a szerződő felek közösen állapodnak meg.

3.4.4. A meddő villamos energiát - egyéb jogszabályi előírás vagy külön megállapodás hiányában - a feszültségszintenként mért mennyiségek alapján az alábbiak szerint kell elszámolni:

a) Nagyfeszültségű csatlakozás esetén az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 40%-át meg nem haladó induktív meddőenergia díjmentes.

b) Középfeszültségű csatlakozás esetén az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 30%-át meg nem haladó induktív meddőenergia díjmentes.

c) Kisfeszültségű csatlakozás esetén az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 25%-át meg nem haladó induktív meddőenergia díjmentes.

3.4.5. Az elosztó hálózati engedélyes a kapacitív meddő energia és a 3.4.4. pontban meghatározott mértéket meghaladó induktív meddő energia után az 1. számú melléklet "III. Elosztási díj" táblázatban előírt elosztói meddő energia díj megfizetését kérheti.

3.5. A kisfeszültségű csatlakozás különös szabályai

3.5.1. Az 1. számú melléklet "III. Elosztási díj" táblázat A1) szakasz da) sor szerinti "Kisfeszültségű I." tarifa díjait köteles megfizetni[66]

a) a közüzemi szolgáltató azon közüzemi fogyasztók fogyasztása után, akikkel közüzemi szerződésük alapján

aa) a lakosságon kívüli egyéb fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló külön jogszabályra2 (a továbbiakban: ER.) tekintettel

- 3x 32 A névleges áramerősséget meg nem haladó túláramvédelem mellett kisfeszültségű alapdíjas nem lakossági,

- kisfeszültségű ideiglenes vételezés,

ab) a lakossági fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló külön jogszabályra3 (a továbbiakban: LR.) tekintettel

- lakossági általános ("A"),

- villamosenergia-ipari ("C") díjszabás szerint számol el;

b) az a) pont alá nem tartozó azon rendszerhasználó, akinek rendszerhasználati szerződésében a 3.2. pont szerinti teljesítmény 20 kW-nál kisebb, vagy ideiglenesen vételez.

3.5.2. Az 1. számú melléklet "III. Elosztási díj" táblázat A1) szakasz db) sor szerinti "Kisfeszültségű II." tarifa díjait köteles megfizetni[67]

a) a közüzemi szolgáltató azon közüzemi fogyasztók fogyasztása után, akikkel közüzemi szerződésük alapján

aa) az ER .-re tekintettel az alapdíjas vezérelt külön mért,

ab) az LR.-re tekintettel a lakossági vezérelt ("B") vételezés

díjszabás szerint számol el;

b) az a) pont alá nem tartozó azon rendszerhasználó, aki rendszerhasználati szerződésében vezérelt külön mért vételezést (is) választott.

3.5.3. Az 1. számú melléklet "III. Elosztási díj" táblázat A1) szakasz dc) sor szerinti "Kisfeszültségű III." tarifa díjait köteles megfizetni[68]

a) a közüzemi szolgáltató azon kisfeszültségű közüzemi fogyasztók fogyasztása után, akikkel közüzemi szerződésük alapján, és az ER.-re tekintettel

- teljesítménydíjas,

- 3x 32 A névleges áramerősségnél nagyobb túláramvédelem mellett alapdíjas, vagy

- közvilágítási díjszabás szerint számol el;

b) az a) pont alá nem tartozó rendszerhasználó, akinek rendszerhasználati szerződésében a 3.2. pont szerinti teljesítmény 20 kW-nál nem kisebb.

3.5.4. Amennyiben a fogyasztó vezérelt külön mért csatlakozási ponttal is rendelkezik, a "Kisfeszültségű I." vagy "III." tarifa díj mellett a "Kisfeszültségű II." tarifa díjait is meg kell fizetni.

3.6. Az elosztói menetrend kiegyensúlyozási díj fizetésének alapjául szolgáló villamos energia mennyiséget a 3.3. pont szerint kell meghatározni.[69]

3. számú melléklet az 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelethez

A villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak elszámolási és fizetési feltételei

A) Általános alapelvek

1. Az e rendelet szerinti díjfizetések számla alapján történnek - egyéb megállapodás hiányában - a "B) Különös szabályok" fejezetben részletezett szabályok szerint, figyelembe véve az 5. pontban leírtakat is.[70]

2. A jogosult köteles számláját a kötelezett részére úgy benyújtani, hogy azt a kötelezett a számlában feltüntetett esedékesség időpontját legalább öt banki nappal megelőzően kézhez vehesse.

3. A fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos számlákra vonatkozó kifogásokat a számla kézhezvételétől számított négy munkanapon belül lehet a jogosulttal közölni. A számlára vonatkozó kifogás esetén a nem vitatott részek esedékessége nem változik.

4. A fizetési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a késedelmesen teljesítő fél a késedelembe esés napjától a kifizetés napjáig terjedő időszakra késedelmi kamatot köteles fizetni a másik fél részére.

5. Amennyiben a jogosult és a kötelezett ugyanazon jogi személy (társaság) részét képezi, akkor az elszámolások -számla helyett-a társaság számviteli szabályozása szerint kötött belső megállapodás, illetve az ennek megfelelő, mérésen alapuló belső bizonylatok alapján történnek.[71]

B) Különös szabályok

1. Rendszerirányítói számlák[72]

1.1. A rendszerirányító havonta az 1.2. és az 1.3. pontokban meghatározott számlákat állíthat ki és nyújthat be az átviteli hálózat használóinak.

1.2. Az első számla a megelőző hónapra vonatkozó rendszerirányítási díjösszeg és a rendszerszintű szolgáltatások díjösszeg 50%-át tartalmazza. Az "A) Általános alapelvek" fejezet 2. pontjában leírtak figyelembevételével benyújtott első számlában foglalt fizetési kötelezettséget az átviteli hálózat használói a tárgyhónap 20. napjáig (ha ez nem banki nap, akkor a tárgyhónap 20. napját követő első banki napon) kötelesek teljesíteni.

1.3. Az "A) Általános alapelvek" fejezet 2. pontjában leírtak fegyelembevételével benyújtott második számla tartalmazza:

a) a tárgyhó utolsó napján 24.00 órakor történt leolvasásokon alapuló a 2. számú melléklet "B) Különös szabályok" fejezet 1.1.1. és 1.1.2. pontjai szerint meghatározott villamos energia mennyiséget (energiaforgalmat),

b) a rendszerirányítási díjat [az 1. számú melléklet I. B) fejezetének 1.1. pontja szerinti részletezettséggel] és a rendszerszintű szolgáltatások díját,[73]

c) a kötelezettnek az a) és b) pontok alapján a tárgyhóra számított teljes fizetési kötelezettségét,

d) a kötelezett által a második számla alapján ténylegesen fizetendő díjösszegeket [ugyancsak a b) pont szerinti bontásban], melyeket a c) pontban meghatározott díjösszegeknek az első számla alapján már megfizetett díjösszegekkel való csökkentésével kell meghatározni díjtételenként.

2. Átviteli számlák[74]

2.1. Az átviteli hálózati engedélyes havonta a 2.1. és 2.2. pontokban meghatározott számlákat állíthat ki és nyújthat be az átviteli hálózat használóinak.

2.2. Az első számla a megelőző hónapra vonatkozó az 1. számú melléklet II. B) fejezetének 1.2.1. pont szerinti díj és a 2. számú melléklet 2.1.1. pont szerinti villamos energia mennyiségek alapján meghatározott - átviteli díjösszeg 50%-át tartalmazza. Az "A) Általános alapelvek" fejezet 2. pontjában leírtak figyelembevételével benyújtott első számlában foglalt fizetési kötelezettséget az átviteli hálózat használói a tárgyhónap 20. napjáig (ha ez nem banki nap, akkor a tárgyhónap 20. napját követő első banki napon) kötelesek teljesíteni.[75]

2.3. Az "A) Általános alapelvek" fejezet 2. pontjában leírtak figyelembevételével benyújtott második számla tartalmazza: .

a) a tárgyhó utolsó napján 24.00 órakor történt leolvasásokon alapuló a 2. számú melléklet "B) Különös szabályok" fejezet 1.1.1. és 1.1.2. pontjai szerint meghatározott villamos energia mennyiséget (energiaforgalmat),

b) az átviteli díjat,

c) a kötelezettnek az a) és b) pontok alapján a tárgyhóra számított teljes fizetési kötelezettségét,

d) a kötelezett által a második számla alapján ténylegesen fizetendő díjösszeget melyet a c) pontban meghatározott díjösszegnek az első számla alapján már megfizetett díjösszeggel való csökkentésével kell meghatározni.

3. Elosztói számlák

3.1. Az elosztó hálózati engedélyes havonta egy a villamos-energia-ellátási szabályzatokkal összhangban összeállított rész-, illetve végszámlát állíthat ki és nyújthat be az elosztó hálózat használóinak, illetve a díjfizetésre kötelezetteknek.

3.2. Az elosztói

a) alapdíj és teljesítménydíj éves díj, amelynek megfizetése 12 havi részletben előre,

b) forgalmi díj, veszteség díj és meddő energia díj megfizetése utólag

esedékes az év minden hónapjának első munkanapján az elosztó hálózati engedélyes által kiállított és benyújtott számla alapján.

3.3. A számlák tartalmazzák feszültségszintenként

a) az elosztói alapdíj fizetési alapjául szolgáló elosztó hálózati csatlakozási pontok számát,

b) az elosztói teljesítménydíj fizetési alapjául szolgáló teljesítmény(eke)t,

c) az a) és b) pont alá nem tartozó általános rendszerhasználati díjak fizetési alapjául szolgáló villamos energia mennyiség(ek)et,

d) az általános rendszerhasználati díjakat,

e) a kötelezett által fizetendő rendszerhasználati díjösszegeket díjelemenként.

3.4. A 3.2. pontban leírtak keretében a közüzemi szolgáltatónak benyújtott számla még a következő részletezett adatokat is tartalmazza:

a) az elosztói alapdíj fizetési alapjául szolgáló elosztó hálózati csatlakozási pontok számát feszültségszintenként, ezen belül kisfeszültségen tarifasoronként is összegezve,

b) az elosztói teljesítménydíj fizetési alapjául szolgáló teljesítmények feszültségszintenként összegezve,

c) a legalább havi gyakorisággal leolvasott közüzemi fogyasztók esetében a tényleges villamosenergia-mennyiség feszültségszintenként, ezen belül kisfeszültségen tarifasoronként is összegezve,

d) a c) pontba nem tartozó közüzemi fogyasztókra az elosztó hálózati engedélyes és a közüzemi szolgáltató közötti megállapodásban - a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban - rögzített, a havonkénti fogyasztói rész-, illetve végszámlákban, vagy az ezen alapuló havi villamosenergia-mérlegben szereplő villamosenergiamennyiség feszültségszintenként, ezen belül kisfeszültségen tarifasoronként is összegezve.

4. Elosztók visszatérítési számlái[76]

4.1. A második átviteli számlával megegyező időpontban az átviteli engedélyes tájékoztató elszámolást küld az elosztók részére az 1. számú melléklet II. B) fejezetének 1.1.1. és 1.2.1. pontjai szerinti díjak különbsége, valamint a 2. számú melléklet B) fejezetének 2.1.1. pontja szerinti villamos energia mennyiségek szorzatával számított bevételéből a 7/A. § alapján - őket illető tárgyhavi összegről.

4.2. A 4.1. pont szerinti összeg megfizetése a második átviteli számla kiegyenlítési határidejét követő napon, a jogosultak által benyújtott számla alapján történik.

4.3. A 4.2. pontban meghatározott, az elosztó által az átviteli engedélyes részére kiállított visszatérítési számla kiegyenlítéseként befolyt összeget az elosztó árbevételként köteles kimutatni, és tájékoztatási kötelezettsége során az árbevételen belül a Hivatal számára elkülönülten is köteles kimutatni.

4. melléklet az 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelethez[77]

Az átviteli hálózati engedélyes általános átviteli díjból származó többletbevételének megosztása

Az átviteli hálózati engedélyes azon bevételi többletét, melyet az 1. számú melléklet II. B) fejezetének 1.1.1. pontja szerinti díjnak az 1.2.1. pont szerinti díjat meghaladó része és a 2. számú melléklet 2.1.1. pont szerinti villamos energia mennyiségek szorzataként realizál az elosztói engedélyesek eltérő költség és díjbevétel struktúrából adódó különbségeinek kompenzálása érdekében, a következő arányok alapján köteles megosztani az elosztói engedélyesek között: