8/2005. (I. 21.) GKM rendelet

a nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról

A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 5. §-ának e) pontjában, valamint az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ának (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

(1) A nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energiaárának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

(2) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

2. §

Ez a rendelet 2005. február 1-jén lép hatályba.

Dr. Kóka János s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

1. számú melléklet a 8/2005. (I. 21.) GKM rendelethez

[1. számú melléklet az 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelethez]

A) Teljesítménydíjas árszabás

1. Árak (díjtételek)

a) Díjtételek

b) Egyéb árak

ba) A tartalékteljesítmény rendelkezésre tartásának díja a csatlakozó berendezés feszültségszintjének megfelelő - berendezésenként számított - csúcsidőn kívüli díj 5%-a.

bb) A többirányú ellátás díja valamennyi feszültségszinten a csúcsidőn kívüli díj 10%-a.

bc) A tartalék csatlakozó-berendezés díja - ha az nem a fogyasztó tulajdonát képezi - a fogyasztó által választott díjszabás berendezésenként számított csúcsidőn kívüli díjának 5%-a.

bd) A fogyasztónak a ba)-bc) pontokban felsorolt díjakat a zónaidők szerint lekötött nagyobb teljesítmény után kell megfizetnie.

be) A hétvégi többletteljesítmény napi időarányos díja az éves csúcsidőn kívüli díj 1/250-ed része.

bf) A kisegítő teljesítményért havonta a zónaidők szerint lekötöttek közül a nagyobb teljesítménnyel és a csúcsidőn kívüli teljesítménydíjjal számított éves díj 1/12 részének 25%-át kell fizetni. A vételezés időtartamára a 2. pont bc) alpontja szerint megállapítandó napi időarányos teljesítménydíjat is fizetni kell.

bg) Operatív teljesítményért vagy eseti többletteljesítményért

- csúcsidőszakban igénybe vehető többlet esetén a csatlakozási pontra vonatkozó éves csúcsidei díj 1/12 részét,

- csúcsidőn kívüli időszakban igénybe vehető többlet esetén a csatlakozási pontra vonatkozó éves csúcsidőn kívüli díj 1/12 részét

kell fizetni a megállapodás minden hónapjára.

bh) A csúcsidőn kívüli éjszakai többletteljesítmény díja az éves csúcsidőn kívüli díj 1/24-ed része, a csúcsidőn kívüli éjszakai többletigény minden hónapjában.

2. Áralkalmazási feltételek

a) Az 1. pont a) alpontjához:

aa) A fogyasztó a szerződésben a csúcsidőszakra és a csúcsidőn kívüli időszakra eredetileg lekötött teljesítményeket a szerződéses időszakon (12 hónapon) belül két alkalommal megváltoztathatja úgy, hogy ebből legfeljebb az egyik módosítás eshet november 1. és március 31. közé.

ab) A csúcsidei díja(ka) t, a csúcsidőn kívüli díjat, a tartalékteljesítmény díját és a tartalék csatlakozó-berendezés díját az e módosítás utáni időszakra újból meg kell állapítani.

ac) Ha a fogyasztó a szerződés időtartamán belül a csúcsidőszakra és/vagy csúcsidőn kívüli időszakra lekötött teljesítményt a rendelkezésre álló teljesítményen felül növelni kívánja, akkor a szolgáltatónak meg kell vizsgálnia, hogy a megnövekedett igényt hogyan tudja kielégíteni. A vizsgálat eredménye alapján a külön jogszabályban foglalt feltételek teljesítése után a szolgáltató a csúcsidei és/vagy a csúcsidőn kívüli díjat a szerződésmódosítás időpontjától növeli. A módosítás - a műszaki lehetőségek határain belül, a szerződésmódosításban rögzített módon -vonatkozik a tartalék-teljesítmény, a tartalék csatlakozóberendezés és a többirányú ellátás díjára is.

ad) Ha a szolgáltató az érvényes szerződés szerint főfogyasztónak szolgáltat villamos energiát, akkor a szolgáltatóval közüzemi szerződéses jogviszonyban álló alfogyasztó(k) napszakonkénti teljesítmény és energia igénybevételét a szolgáltató és a főfogyasztó között létrejött szerződésben foglaltak szerint kell figyelembe venni.

b) Az 1. pont b) alpontjához:

ba) A tartalékteljesítmény a szerződés hatálya alatt azonos értékkel köthető le. A fogyasztási helyen vételezett teljesítmény összege a tartalékteljesítmény igénybevétele esetén sem haladhatja meg a szerződésben a fogyasztási helyre üzemszerű vételezésre összesen lekötött teljesítményt [az 1. ba) ponthoz].

bb) A díjszámítás alapja a fogyasztási helyre üzemszerű vételezésre lekötött teljesítmény. Ha a fogyasztási helyre üzemszerű vételezésre lekötött teljesítmény meghaladja a tartalék csatlakozó berendezésen keresztül szolgáltatható rendelkezésre álló teljesítményt, a díj számítási alapja az utóbbi érték [az 1. bc) ponthoz].

bc) A napi időarányos teljesítménydíj számítási alapját a kisegítésre lekötött teljesítmény képezi. A napi időarányos teljesítménydíj

- csúcsidei vételezés esetén az éves csúcsidei díj,

- csúcsidőn kívüli vételezés esetén az éves csúcsidőn kívüli díj

1/250-ed része. A számítást naptári napok szerint kell végezni úgy, hogy minden megkezdett nap - a díjfizetés szempontjából - egész napnak számít [az 1. bf) ponthoz].

B) Alapdíjas árszabás

1. Árak (díjtételek)

a) Nagyfeszültség és középfeszültség

b) Kisfeszültség

c) Egyéb árak

- A tartalékteljesítmény rendelkezésre tartásának díja a csatlakozó-berendezés feszültségszintjének megfelelő alapdíj 5%-a.

- A tartalék csatlakozó-berendezés díja - ha az nem a fogyasztó tulajdonát képezi - a fogyasztó által választott díjszabás berendezésenként számított alapdíjának 5%-a.

2. Áralkalmazási feltételek

aa) Kisfeszültségen a fogyasztónál a fogyasztó által igényelt névleges áramerősség behatárolása kismegszakítóval, késes olvadóbiztosító betéttel vagy állítható túl-áramvédelemmel történik.

ab) Kisfeszültségen az elszámolás alapját képező áramértéket

- kismegszakító és késes olvadóbiztosító betét alkalmazása esetén a névleges áramerősségek fázisonkénti összegzésével,

- beállítható túláramvédelemmel ellátott megszakító alkalmazása esetén a fogyasztó által meghatározott és a szolgáltató részéről elfogadott (de 1 óránál nagyobb) kioldó áram fázisonként beállított értékeinek összegével kell figyelembe venni.

ac) A kismegszakítók névleges áramának a fogyasztó által választható értékei az érvényes szabvány szerint az alábbiak: 2 A, 4 A, 6 A, 8 A, 10 A, 13 A, 16 A, 20 A, 25 A, 32 A, 40 A, 50 A, 63 A, 80 A, 100 A, 125 A.

A késes olvadóbiztosító betét névleges áramának a fogyasztó által választható értékei az érvényes szabvány szerint az alábbiak: 2 A, 4 A, 6 A, 8 A, 10 A, 12 A, 16 A, 20 A, 25 A, 32 A, 40 A, 50 A, 63 A, 80 A, 100 A, 125 A, 160 A, 200 A, 250 A, 315 A, 400 A, 500 A, 630 A, 800 A, 1000 A, 1250 A.

ad) Ha a fogyasztási hely üzemszerű ellátására több, önálló túláramvédelemmel ellátott vezeték, illetve transzformátor - ide nem értve az egyidejűleg nem üzemeltethető tartalék transzformátort - szolgál, akkor az egyes túl-áramvédelmek névleges vagy fázisonként beállított áramerősség értékeinek összege alapján kell az alapdíj mértékét megállapítani.

ae) Közép- és nagyfeszültségen - az af) pontban leírtakon kívüli esetekben - az alapdíjat a fogyasztó által kért és szerződésben rögzített látszólagos teljesítmény (kVA) értékével kell meghatározni. Ez a teljesítmény nem lehet nagyobb a csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítménynél.

A szerződésben rögzített teljesítmény igénybevételét a szolgáltató folyamatos méréssel ellenőrzi (1/4 órás átlagteljesítmény) . A mérés során a ténylegesen igénybe vett látszólagos teljesítmény (kVA), legnagyobb (1/4 órás átlag) értéke kerül megállapításra. A szerződésben rögzített teljesítmény túllépése esetén a fogyasztó pótdíjat fizet. A pótdíj mértéke a túllépés minden megkezdett kVA-jára az éves alapdíj 1/4 része.

af) A nagyvasúti és közúti vontatásnál elszámolt látszólagos teljesítmény (kVA) alapja a havonkénti elszámolási időtartamban az arra alkalmas fogyasztásmérővel mért félórás átlagteljesítmény. A mérés feltételeinek kialakításáig a szolgáltató köteles elfogadni a vontatási fogyasztók által mért - a látszólagos teljesítmény érték meghatározáshoz szükséges - villamos adatokat. Az érintett szolgáltató jogosult az átadott mérési eredményeket ellenőriztetni. A vontatási fogyasztók szerződésében rögzíteni kell csatlakozási pontonként a rendelkezésre álló teljesítmény értékeket, mely értékek - egyéb megállapodás hiányában - az üzemviteli megállapodásokban közölt, a terhelés által behatárolt áramerősség-értékek figyelembevételével határozhatók meg. Ezek a teljesítményértékek azonosak az üzembiztos teljesítőképességekkel. A rendelkezésre álló teljesítmény túllépése esetén a fogyasztó pótdíjat fizet. A pótdíj mértéke a túllépés minden megkezdett kVA-jára az éves alapdíj 1/4 része. A pótdíj megfizetésével kapcsolatban e rendelet 3. §-ának (9) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

b) Ha a fogyasztó a fogyasztási hely névleges csatlakozási teljesítményét meghatározó túláramvédelem áramerősségét (amper) vagy a szerződésben rögzített teljesítményét növelni kívánja, a növelt érték után az alapdíj az annak rendelkezésre állását követő hónap első napjától kezdődően számítható fel.

c) Ha a fogyasztó a fogyasztási hely névleges csatlakozási teljesítményigényét meghatározó túláramvédelem áramerősségét (amper) csökkenteni kívánja, akkor a fogyasztó által megjelölt hónapot megelőző hónap 20-áig megtett írásbeli igénybejelentés esetén az alapdíjat a megjelölt hónaptól kezdve a csökkentett érték után kell felszámítani.

d) A b) -c) pontban meghatározott módosítási igények kielégítését követően a fogyasztó újabb módosítást csak legalább három hónap elteltével kezdeményezhet.

C) Az ideiglenes vételezés árszabása

1. Árak (díjtételek)

2. Áralkalmazási feltételek

a) A napi időarányos alapdíjat a fogyasztó a villamosenergia-vételezés várható időtartamára

- ha annak időtartama 2 naptári hónapnál rövidebb, legkésőbb a hálózatra kapcsolás időpontjában egy összegben,

- ha két naptári hónapnál hosszabb, havonként előre köteles megfizetni.

b) Átalányelszámolás esetén a fogyasztó az áramdíjat, ha a villamosenergia-vételezés várható időtartama

- 2 naptári hónapnál rövidebb, legkésőbb a hálózatra kapcsolás időpontjában,

- ha 2 naptári hónapnál hosszabb, havonként előre köteles megfizetni.

D) Közvilágítási árszabás

2. Áralkalmazási feltételek

a) A teljesítménydíj havi összege a hónap első napjáig üzembe helyezett (beépített) fényforrásoknak az előtétekkel együtt számított névleges teljesítmény felvétele (kW) után számított éves díj 1/12-ed része.

b) Az áramdíjat a vételezett villamos energia mennyiségének (kWh)

- fogyasztásméréssel, vagy

- a fényforrásoknak az előtétekkel együtt számított hatásos névleges teljesítményfelvétele és a szerződésben az egyes hónapokra megállapított világítási időtartam szorzata

alapján kell kiszámítani.

c) Ha a közvilágítási hálózat fényáramszabályzóval van ellátva, akkor

- a teljesítménydíj kiszámításának alapjául szolgáló teljesítmény meghatározásához az a) bekezdés szerint megállapított névleges teljesítményt a szabályzóberendezés által beállított legnagyobb feszültségnek megfelelő szabályozási tényezővel kell módosítani;

- mérés hiányában a vételezett villamos energia mennyiségét a szolgáltató üzletszabályzatában rögzített módon, a szabályozási tényezőket figyelembe vevő számítással kell meghatározni.

d) A működésképtelenné vált fényforrás teljesítménydíja és - mérés hiányában - áramdíja nem számítható fel a számlázási időszakra, ha annak cseréjét a szolgáltató az üzletszabályzatában meghatározott időtartamon belül nem végezte el.

E) A meddő villamos energia elszámolása

1. Az induktív meddő villamos energia elszámolása (külön megállapodás hiányában)

a) Az elszámolási időszakhoz tartozó induktív villamos energiának a hatásos villamos energia százalékában figyelembe veendő határértékei:

ba) Nagyfeszültségen az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 40%-át meg nem haladó induktív meddőenergia díjmentes.

bb) Középfeszültségen az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 30%-át meg nem haladó induktív meddőenergia díjmentes.

bc) Kisfeszültségen az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 25%-át meg nem haladó induktív meddőenergia díjmentes.

c) Az a) pontban meghatározott határértékeket meghaladó meddőenergia esetén a 3. pont szerinti meddőenergia díjat kell fizetni a megfelelő határérték feletti meddőenergia után.

2. A kapacitív meddő villamos energia elszámolása (külön megállapodás hiányában)

A kapacitív meddő villamos energia esetén a 3. pont szerinti díjat kell fizetni az összes meddőenergia után.

F) A transzformátorveszteség elszámolása

Áralkalmazási feltételek

a) A terhelt állapotú transzformátor hatásos veszteségét

- 500 kVA transzformátor névleges teljesítőképességig a mért fogyasztás, illetve a mért teljesítmény 2,5%-ával,

- 501-1000 kVA transzformátor névleges teljesítőképesség között a mért fogyasztás, illetve a mért teljesítmény 1,5%-ával,

- 1001 kVA transzformátor névleges teljesítőképesség felett a mért fogyasztás, illetve a mért teljesítmény 1%-ával

kell számításba venni.

b) A hálózatra kapcsolt terheletlen transzformátor esetén a transzformátor típusának megfelelő mérési lapokon feltüntetett, az általános közüzemi szerződés mellékletében szereplő üresjárási hatásos veszteségét (kWh/hó), az üresjárási hatásos veszteségnek megfelelő teljesítményértékét (kW), valamint - a transzformátor egyedi fázisjavítása hiányában - a meddő energiáját (kVArh/hó) is el kell számolni a csatlakozási ponthoz tartozó szerződött tarifa díjszabás díjtételeivel.

2. számú melléklet a 8/2005. (I. 21.) GKM rendelethez

[2. számú melléklet az 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelethez]

Az egyes napszakok (zónaidők) időtartama

1. Az egyes napszakok (zónaidők) időtartamát munkanapokon

- a mindenkor érvényes (közép-európai) időszámítás (a továbbiakban: téli időszámítás), valamint

- a külön jogszabály szerint elrendelt nyári időszámítás tartama alatt a következőképpen kell figyelembe venni:

2. Nem munkanapnak számító napokon az 1. számú melléklet szerinti árak alkalmazása szempontjából - a csúcsidőszak is völgyidőszaknak minősül.