59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet

a nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról

A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 5. §-ának e) pontjában és 96. §-ában foglaltak végrehajtása érdekében, a 113. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletében foglaltak figyelembevételével - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya

a) a nem lakossági közüzemi fogyasztók, valamint

b) az ezen rendelet szerinti elszámolást választó - a 2. § (1) bekezdésben leírtakat teljesítő - lakossági fogyasztók [a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról intézkedő 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet l/a. számú melléklete 2. §-ának (8) bekezdése]

részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia legmagasabb árainak és az árak alkalmazási feltételeinek megállapítására terjed ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közüzemi fogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó) és a közüzemi szolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató) egyedi közüzemi szerződés keretében az e rendeletben foglaltaktól eltérő áralkalmazási feltételekben is megállapodhat, de az e rendeletben kihirdetett legmagasabb árakat nem lépheti túl. Amennyiben az áralkalmazási feltételek a fogyasztó számára - a korábbi megegyezéses szerződésben foglaltakhoz képest - kedvezőtlenebbé válnak, akkor az árakat a szolgáltatónak arányosan csökkentenie kell. A 100 GWh/év villamos energiánál többet vételező fogyasztó kezdeményezése alapján kötendő egyedi közüzemi szerződésben az e fogyasztók vonatkozásában a szolgáltató üzletszabályzatában foglaltakat kell alkalmazni. Amennyiben az egyedi közüzemi szerződés nem jön létre, az általános szerződéses feltételek szerint kell eljárni. Az egyedi közüzemi szerződésben nem érintett áralkalmazási feltételek és ár(ak) tekintetében e rendelet előírásait kell alkalmazni.

(3) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakra a VET, valamint a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Villamos energia közüzemi szabályzat (a továbbiakban: VKSz) fogalmait kell alkalmazni.

Általános rendelkezések

2. §

(1) A szolgáltató nem tagadhatja meg e rendelet szerinti közüzemi szerződés megkötését olyan lakossági fogyasztóval, akinél (amelynél) a fogyasztási mérőhely, illetve a fogyasztási sajátosságok megfelelnek a fogyasztó által választott árszabás (díjszabás) követelményeinek.

(2) A fogyasztónak szolgáltatott villamos energia elszámolására

a) teljesítménydíjas,

b) alapdíjas,

c) ideiglenes, vagy

d) közvilágítási

árszabást kell alkalmazni. Az árszabások díjtételeit és az áralkalmazási feltételeket e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti közvilágítási árszabás csak közvilágítási célra választható. A közvilágítási célra vételező fogyasztók a (2) bekezdés a)-b) pontjában foglalt árszabásokat is választhatják.

(4) Az e rendelet szerint szolgáltatott villamos energia elszámolásánál alkalmazandó egyes napszakok meghatározását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(5) E rendelet alkalmazása szempontjából

a) nagyfeszültségű a vételezés, ha a csatlakozási pont 35 kV-nál nagyobb névleges feszültségen van;

b) középfeszültségű a vételezés, ha a csatlakozási pont l kV-nál nagyobb, de legfeljebb 35 kV névleges feszültségen van;

c) kisfeszültségű a vételezés, ha a csatlakozási pont l kV-ot meg nem haladó névleges feszültségen van;

d) eseti többletteljesítmény: az a teljesítményérték, amelynek mértékéig a teljesítménydíjas fogyasztó azon a csatlakozási ponton, amelyre legalább egy napszakban 1000 kW vagy annál nagyobb teljesítményre szerződött, a szolgáltatóval kötött eseti megállapodás alapján, az abban meghatározott időtartamon belül kizárólag csúcsidőszakban vagy valamennyi napszakban a közüzemi szerződésben eredetileg lekötöttét, és a rendelkezésre álló teljesítményt is meghaladóan vételezhet;

e) többirányú ellátás: a fogyasztó tulajdonában lévő átalakító és kapcsoló berendezés gyűjtősínére legalább két olyan közcélú vezeték csatlakozik, amelyeken a villamos energia több irányból érkezhet. Többirányú ellátás esetére díj csak akkor számítható fel, ha a fogyasztó a többirányú ellátást igényli és a villamos energia közüzemi szerződésben a felek azt rögzítették, és a fogyasztó számára az fokozott biztonságot jelent;

f) tartalék csatlakozó-berendezés: a fogyasztási hely üzemszerű ellátásában részt nem vevő, annak tartalék ellátására rendelkezésre álló, - a szerződésben foglalt és a tartalék teljesítményre vonatkozó feltételek mellett - igénybe vehető csatlakozó-berendezés, amely igénybevételének szabályait a szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.

(6) Ha a fogyasztó - a VET 84. §-ának megfelelően - szerződés keretében ad tovább villamos energiát más felhasználó részére, a továbbadó és a más felhasználó a szolgáltató által az e rendeletben közzétett árak alapján számolt (számlázott) átlagáron felül a továbbadáshoz kapcsolódó, a továbbadás igazolt költségeit fedezni hivatott egyéb díjakban is megállapodhat. Amennyiben a továbbadás a továbbadó vételezési feszültségétől eltérő feszültségen történik, a továbbadó és a más felhasználó az e rendeletben megállapított, a továbbadás feszültségének megfelelő díjszabás (árak) alkalmazásában is megállapodhat. Ebben az esetben egyéb díjakat a továbbadó a más felhasználónak nem számíthat fel.

(7) A villamos energia ideiglenes vételezése esetén a szolgáltató - a VET 85. §-a alapján - a fogyasztásmérő felszerelésétől a fogyasztóval történő megállapodás alapján eltekinthet.

(8) A villamos energia közvilágítás céljára történő vételezése esetén - amennyiben a mérés feltételei nincsenek kialakítva - a szolgáltatónak [a VET 85. §-a alapján] az 1. számú melléklet D) fejezetének 2. pontjában foglaltak szerint kell eljárnia akkor is, ha az elszámolás nem a közvilágítási árszabás szerint történik. Amennyiben a szolgáltató a későbbiekben mérés alapján kíván elszámolni, az általa meghatározott mérés kialakításának költségei őt terhelik.

(9)[1] A villamosenergia-fogyasztók feljogosításáról szóló 181/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet 3. §-ában foglalt feltételeknek megfelelő fogyasztók számára a szolgáltató által kiállított számlát olyan mértékben kell részletezni, hogy az tartalmazza a villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelet szerinti díjakat annak 1. számú melléklete "I. Rendszerirányítási díj és rendszerszintű szolgáltatások díja", "II. Átviteli díj" és "III. Elosztási díj" pontjainak megfelelő bontásban.

(10)[2] Az e rendelet 1. számú mellékletében megállapított díjak az általános forgalmi adót és az energiaadót nem tartalmazzák.

Teljesítménydíjas árszabás

3. §

(1) A mért villamos energia elszámolására - a fogyasztó igénybejelentése alapján kötött közüzemi szerződés szerint - teljesítménydíjas árszabást lehet alkalmazni, amennyiben a fogyasztó 20 kW-nál nem kisebb teljesítményt köt le csúcsidőszakban vagy csúcsidőn kívüli időszakban, legalább 12 hónapi időtartamra. Erre az időtartamra a fogyasztó a csatlakozási pont feszültségszintjétől függően az 1. számú melléklet A) fejezetének 1. a) pontjában felsorolt díjszabásokat választhatja.

(2)[3] Ha a legalább 12 hónapra kötött szerződésnek a VKSz 2. § (9) bekezdése a)-h) pontjainak megfelelő részeit a fogyasztó meg kívánja változtatni, akkor a közüzemi szerződéses időszak lejárta előtt a VKSz 3. és 4. §-ában meghatározottak szerint igénybejelentést kell tennie a következő 12 havi szerződéses időszakra. A közüzemi szerződésben rögzített teljesítményértékek újabb 12 hónapra meghosszabbodnak, amennyiben a szerződéses időszak lejárta előtt legalább 30 nappal egyik fél sem tesz javaslatot a módosításra.

(3) A teljesítménydíj a szerződéses időszakban napszakonként (zónaidőnként) lekötött teljesítmény díja, az áramdíj az egyes napszakok (zónaidők) alatt elfogyasztott hatásos villamos energia díja. Az e rendelet 1. számú melléklete A) fejezetének 1. pontja szerinti díjtételek abban az esetben is kizárólag az áramszolgáltatás ellenértékét tartalmazzák, amennyiben a teljesítménydíjas árszabást a fogyasztó közvilágítási célra választja.

(4) A teljesítménydíj a szerződés szerint

- a csúcsidőszakra havonkénti bontásban lekötött teljesítmények után fizetendő csúcsidei díj, és

- a csúcsidőn kívüli időszakra lekötött teljesítmény után fizetendő csúcsidőn kívüli díj összege.

(5) A teljesítménydíj éves díj, amelynek megfizetése 12 havi részletben - a szerződésben rögzített módon - az év minden hónapjának első munkanapján esedékes.

(6) Amennyiben a fogyasztó új igénybejelentést nem tesz - és a szerződés változatlan tartalommal marad érvényben a következő szerződéses időszakra - a továbbiakban az előző szerződés lejártakor érvényes állapot szerint kell a havonként lekötött teljesítményeket figyelembe venni az új szerződéses időszak azonos hónapjaira.

(7) A teljesítménydíjas árszabással elszámolt fogyasztó a szerződés szerint

a) tartalékteljesítmény,

b) növekvő teljesítmény,

c) hétvégi többletteljesítmény,

d) kisegítő teljesítmény,

e) operatív teljesítmény, vagy eseti többletteljesítmény,

f) többirányú ellátás,

g) tartalék csatlakozó-berendezés, valamint

h) éjszakai többletteljesítmény (a 2. számú mellékletben szereplő éjszakai völgyidőszakra)

igénybevételére jogosult, ha azt a hálózati viszonyok lehetővé teszik.

(8) A (7) bekezdésben felsoroltakhoz kapcsolódó díjak megfizetése - a szerződésben rögzített módon - előre, az egyes elszámolási időszakok első munkanapján esedékes.

(9) A szerződésben lekötött teljesítmények túllépése esetén a VET 88. §-ának a) pontja, és 90. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján pótdíjat kell fizetni.

(10) A (9) bekezdés szerinti pótdíjat a VKSz 2. §-a (11) bekezdésének a), c), f), g), h) pontja, és e rendelet 2. §-a (5) bekezdésének d) pontja szerinti teljesítményfajták havi legnagyobb túllépése után havonta külön-külön - az e rendelet 2. számú melléklete szerinti időszakonként - kell felszámítani. A pótdíj mértéke a túllépés minden megkezdett kW-jára

- csúcsidőszakban történő teljesítménytúllépés esetén a tárgyhavi csúcsidei teljesítmény túllépés éves szintű csúcsidei díjának,

- csúcsidőn kívüli időszakban történő teljesítménytúllépés esetén a csúcsidőn kívüli teljesítmény túllépés éves szintű csúcsidőn kívüli díjának

1/4 része.

(11) A szerződésben lekötött, illetve igénybe vett teljesítmények értékének mérésére olyan mérőeszközt kell alkalmazni, amely negyedórás átlagteljesítmény méréssel képes az elszámolási időszakon belül a legnagyobb értéket rögzíteni. A nagyvasúti és közúti vontatás céljára igénybe vett teljesítmény mérésére a fogyasztó választása alapján félórás átlagteljesítmény-mérés is alkalmazható.

(12) A szerződéses időszakon (12 hónapon) belül egy alkalommal a fogyasztó a teljesítménydíjas árszabáson belül az e rendelet 1. számú melléklete A) fejezetének 1. a) pontjában felsorolt díjszabások közé tartozó új díjszabást választhat. A díjszabás megváltoztatása esetén a teljesítménydíjat a módosítás utáni elszámolási időszakra újból meg kell állapítani.

(13) A nagyfeszültségű díjszabásokat a közcélú erőmű l kV-nál nagyobb névleges feszültségű gyűjtősínére csatlakozó fogyasztó is választhatja, a generátor(ok) által a gyűjtősínre betáplált villamos energia mértékéig.

Alapdíjas árszabás

4. §

(1) A fogyasztó igénybejelentése alapján a közüzemi szerződést a (2)-(3) bekezdésekben leírtak figyelembevételével alapdíjas árszabás szerinti elszámolással kell megkötni, amennyiben a fogyasztó a szerződést legalább 12 hónapra így kéri.

(2)[4] Nagyfeszültségen az a fogyasztó választhatja az alapdíjas árszabást, akinek a szerződött teljesítménye nem haladja meg a 3 MVA-t vagy az e rendelet hatálybalépését megelőző szerződéses időszakban 3 MVA-t meghaladó szerződött teljesítménnyel alapdíjas árszabás szerint vételezett villamos energiát.

(3)[5] Középfeszültségen az a fogyasztó választhatja az alapdíjas árszabást, akinek a szerződött teljesítménye nem haladja meg a 300 kVA-t, vagy az e rendelet hatálybalépését megelőző szerződéses időszakban 300 kVA-t meghaladó szerződött teljesítménnyel alapdíjas árszabás szerint vételezett villamos energiát.

(4) Az alapdíjas árszabás alkalmazása esetén választható díjszabásokat és az azokhoz tartozó díjtételeket az e rendelet 1. számú melléklete B) fejezetének 1. pontja tartalmazza. Az alapdíjas árszabás díjtételei akkor is csak az áramszolgáltatás ellenértékét tartalmazzák, ha az alapdíjas árszabást a fogyasztó közvilágítási célra választja.

(5) Az alapdíjas árszabáson belül a 2. § (5) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott feszültségszintre csak kéttarifás díjszabások alkalmazhatók.

(6) Az alapdíjas fogyasztó a kisfeszültségű egy- és kéttarifás díjszabás mellé a vezérelt, külön mért díjszabást is választhatja. A díjszabás díjtételeit az e rendelet 1. számú melléklete B) fejezetének 1. b) pontja tartalmazza.

(7) Vezérelt, külön mért vételezés díjszabása szerint számolható el a szolgáltató és az alapdíjas fogyasztó között létrejött általános közüzemi szerződés alapján a fogyasztó által meghatározott bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető - a vezérelt áramkörre nem dugaszolhatóan csatlakoztatott - fogyasztói berendezés fogyasztása.

(8) A (7) bekezdés szerinti fogyasztói berendezések részére naponta összesen minimum 8 óra időtartamra kell a villamosenergia-ellátást biztosítani. A vezérelt időszakot a szolgáltató az általa felszerelt berendezéssel biztosítja.

(9)[6] Az alapdíjat az elszámolási időszaknak megfelelő havonkénti részletekben 12 hónapra kell megfizetni, figyelemmel a (11) bekezdésben foglaltakra. Az alapdíjat a szolgáltató az elszámolási időszakban az áramdíjjal együtt számlázhatja.

(10) Az alapdíjas árszabással elszámolt fogyasztó a szerződés szerint

a) tartalékteljesítmény,

b) tartalék csatlakozó-berendezés

igénybevételére jogosult, ha azokat a hálózati viszonyok lehetővé teszik.

(11)[7] Az alapdíj megfizetése a (10) bekezdésben felsorolt, fogyasztástól független szolgáltatások díjával együtt havonként - a szerződésben meghatározott módon - az előző havi áramdíjjal együtt esedékes. Ha az alapdíjas árszabással elszámolt fogyasztási helyen (csatlakozási ponton) a fogyasztó teljesítménydíjas árszabásra kíván szerződést kötni, az erre vonatkozó igénybejelentésében meghatározhatja a teljesítménydíjas szerződés általa kívánt érvénybelépésének időpontját. Ettől az időponttól alapdíjat a fogyasztónak nem kell fizetnie. Egy elszámolási időszakon belül kétféle árszabás nem alkalmazható.

(12) A kisfeszültségen vételező fogyasztó az alapdíjas árszabáson belül évente legfeljebb egy alkalommal változtathat díjszabást. A díjszabás megváltoztatása esetén az alapdíjat időarányosan kell elszámolni.

Az ideiglenes vételezés árszabása

5. §

(1) Ha a fogyasztó a csatlakozási ponton 12 hónapnál rövidebb időtartamra, határozott időre igényel villamos energiát, annak elszámolására az ideiglenes vételezés árszabását kell alkalmazni. A határozott időtartamú szolgáltatás nem hoz létre határozatlan idejű rendelkezésre állási kötelezettséget.

(2) Az ideiglenes vételezés árszabásának alkalmazása esetén kisfeszültségen a túláramvédelem névleges vagy beállított áramerősség értékével (amper) meghatározott alapdíjat és áramdíjat kell fizetni. Közép- és nagyfeszültségen az első túláramvédelem beállított értékével számított látszólagos teljesítmény alapján kell az alapdíjat és áramdíjat felszámítani.

(3) A fogyasztásmérés feltételeinek hiányában a szolgáltató és a fogyasztó az áramdíjra vonatkozóan átalányösszeg fizetésében is megállapodhat.

(4) Az ideiglenes vételezés árszabását azonos módszerrel kell alkalmazni a 2. § (5) bekezdése szerinti feszültségszintekre.

Közvilágítási árszabás

6. §

(1) Közvilágítási árszabás választása esetén a szolgáltatás tárgya maga a közvilágítás, ezért a közvilágítási árszabás szerinti díjak a közvilágítási berendezések működtetésével kapcsolatos valamennyi költséget hivatottak fedezni.

(2) A közvilágítási árszabás választása esetén a beépített teljesítményért teljesítménydíjat, a fogyasztott villamos energia mennyiségért áramdíjat kell fizetni.

(3) A teljesítménydíj a beépített teljesítmények után számolt éves díj. A díj 1/12-ed részének megfizetése havonként, az elszámolási időszak első munkanapján - a szerződésben rögzített módon - esedékes.

(4) Az áramdíj megfizetése

a) fogyasztásmérő berendezés alkalmazása esetén az annak leolvasását követően benyújtott számla alapján,

b) fogyasztásmérő berendezés hiányában a számított villamosenergia-fogyasztásnak megfelelően

a szerződésben rögzített módon esedékes.

A meddő villamos energia elszámolása

7. §

(1) A meddő villamos energia elszámolását a fogyasztó által a közcélú hálózatból vételezett (induktív), illetve betáplált (kapacitív) meddő villamos energia elszámolására kell alkalmazni a 2. § (5) bekezdése szerinti bármely feszültségszintű vételezés esetén.

(2) A szolgáltató

a) a fogyasztó által vásárolt hatásos (wattos) villamos energia mennyisége és a meddő villamos energia méréséhez szükséges feltételek műszaki és gazdasági vizsgálata, és/vagy

b) a fogyasztóval kötött megállapodás alapján eltekinthet a meddő villamos energia mérésétől és elszámolásától.

(3) A kompenzálás indokolt mértékéről az adott fogyasztási helyen a szerződő felek közösen állapodnak meg.

(4) A meddő villamos energiát - egyéb jogszabályi előírás vagy külön megállapodás hiányában - az 1. számú melléklet E) fejezete szerint kell elszámolni.

(5) Amennyiben a meddő villamos energia elszámolás céljára a fogyasztási helyen mérőhely kiépítése szükséges, a fogyasztó azt a szolgáltató előzetes tájékoztatójában közölt feltételekkel - eltérő megállapodás hiányában - a tájékoztató kézhezvételétől számított 90 napon belül köteles saját költségén elkészíteni [kivéve a 2. § (8) bekezdésében meghatározott esetet]. Alapdíjas fogyasztóknál a meddő villamos energia külön mérővel történő mérése esetén a szolgáltató a tulajdonában lévő, hiteles fogyasztásmérőt díjmentesen köteles biztosítani. A meddő villamos energia forgalmat az elszámolási időszak alatt a fogyasztásmérő által mért értékek alapján kell elszámolni.

A transzformátorveszteség elszámolása

8. §

Ha a mérési pont és a csatlakozási pont névleges feszültsége nem azonos, akkor a teljesítménydíjas, az alapdíjas és az ideiglenes árszabással elszámolt fogyasztók villamosenergia-vételezésének mért teljesítményét és energiafogyasztását - a vételezési adatok csatlakozási pontra történő meghatározása érdekében, az e rendelet 1. számú melléklete F) fejezetében foglaltak szerint - növelni, illetve csökkenteni kell.

Záró rendelkezések

9. §

(1) E rendelet - a 2. § (9) bekezdésének kivételével - 2003. január 1-jén lép hatályba. E rendelet 2. §-ának (9) bekezdése 2003. július elsején lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a a lakossági fogyasztókon kívüli egyéb fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 9/1999. (III. 19.) GM rendelet (a továbbiakban: R.), valamint a módosítására kiadott

- 34/1999. (VI. 21.) GM rendelet 1. §-a,

- 70/1999. (XII. 20.) GM rendelet,

- 48/2000. (XII. 21.) GM rendelet,

- 38/2001. (XII. 20.) GM rendelet, hatályát veszti.

(3) Az e rendeletben foglalt áralkalmazási feltételeket, továbbá az e rendelet 1. számú mellékletében szereplő teljesítménydíjas és közvilágítási árszabás teljesítménydíjait, valamint alapdíjas árszabás és ideiglenes vételezés árszabásának alapdíjait 2003. január l-jétől kell alkalmazni. Az e rendelet szerinti áramdíjakat

- a fogyasztásmérő leolvasásának szerződésben rögzített időpontjától, vagy

- 2003. január l-jét követően - a szerződéstől eltérő időpontban végzett - egyszeri külön mérőleolvasás utáni fogyasztás alapján kell megállapítani és számlázni.

(4)[8] Egy hónapnál ritkább számlázás esetén a VKSz 14. §-a (4) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése szerint kell eljárni.

(5) Az e rendeletben közzétett árakat (díjakat) - a fogyasztó és a szolgáltató ettől eltérő, alacsonyabb árban, díjban történt megállapodásának hiányában - az érvényes általános közüzemi szerződések részének kell tekinteni.

(6) A meddő villamos energia elszámolásának kezdeti időpontja az e rendelet hatálybalépésekor

a) már mért fogyasztók esetén az áramdíjak elszámolásánál - a (3) bekezdés szerint - figyelembe veendő,

b) nem mért, de a szolgáltató által mérni kívánt fogyasztók esetében a fogyasztó és a szolgáltató közötti szerződésben meghatározott időpont.

(7) Az e rendeletben foglalt áralkalmazási feltételek, továbbá az e rendelet 1. számú mellékletében szereplő díjak alkalmazásának kezdő időpontjáig az R. szerint kell eljárni.

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

1. számú melléklet az 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelethez[9]

A) Teljesítménydíjas árszabás

1. Árak (díjtételek)

a) Díjtételek[10]

b) Egyéb árak

ba) A tartalékteljesítmény rendelkezésre tartásának díja a csatlakozó berendezés feszültségszintjének megfelelő - berendezésenként számított - csúcsidőn kívüli díj 5%-a.

bb) A többirányú ellátás díja valamennyi feszültségszinten a csúcsidőn kívüli díj 10%-a.

bc) A tartalék csatlakozó-berendezés díja - ha az nem a fogyasztó tulajdonát képezi - a fogyasztó által választott díjszabás berendezésenként számított csúcsidőn kívüli díjának 5%-a.

bd) A fogyasztónak a ba)-bc) pontokban felsorolt díjakat a zónaidők szerint lekötött nagyobb teljesítmény után kell megfizetnie.

be) A hétvégi többletteljesítmény napi időarányos díja az éves csúcsidőn kívüli díj 1/250-ed része.

bf) A kisegítő teljesítményért havonta a zónaidők szerint lekötöttek közül a nagyobb teljesítménnyel és a csúcsidőn kívüli teljesítménydíjjal számított éves díj 1/12 részének 25%-át kell fizetni. A vételezés időtartamára a 2. pont bc) alpontja szerint megállapítandó napi időarányos teljesítménydíjat is fizetni kell.

bg) Operatív teljesítményt vagy eseti többletteljesítményt havonta egyszer, a megállapodás kezdő napjától számított 30 vagy 4 napos egybefüggő időszakra lehet igényelni. Ebből a szempontból a következő naptári hónapra is átnyúló időszak alatti igénybevétel a megállapodás kezdő napját követő naptári hónapban nem számít (új) igénylésnek. Az operatív teljesítményért vagy eseti többletteljesítményért minden többlet kW-ra[11]

(i) 30 napra szóló megállapodásnál

- csúcsidőszakban igénybe vehető többlet esetén a csatlakozási pontra vonatkozó éves csúcsidei díj 1/12 részét,

- csúcsidőn kívüli időszakban igénybe vehető többlet esetén a csatlakozási pontra vonatkozó éves csúcsidőn kívüli díj 1/12 részét,

(ii) 4 napra szóló megállapodásnál

- csúcsidőszakban igénybe vehető többlet esetén a csatlakozási pontra vonatkozó éves csúcsidei díj 1/40 részét,

- csúcsidőn kívüli időszakban igénybe vehető többlet esetén a csatlakozási pontra vonatkozó éves csúcsidőn kívüli díj 1/40 részét

kell fizetni.

bh) A csúcsidőn kívüli éjszakai többletteljesítmény díja az éves csúcsidőn kívüli díj 1/24-ed része, a csúcsidőn kívüli éjszakai többletigény minden hónapjában.

2. Áralkalmazási feltételek

a) Az 1. pont a) alpontjához:

aa) A fogyasztó a szerződésben a csúcsidőszakra és a csúcsidőn kívüli időszakra eredetileg lekötött teljesítményeket a szerződéses időszakon (12 hónapon) belül két alkalommal megváltoztathatja úgy, hogy ebből legfeljebb az egyik módosítás eshet november 1. és március 31. közé.

ab) A csúcsidei díja(ka)t, a csúcsidőn kívüli díjat, a tartalékteljesítmény díját és a tartalék csatlakozó-berendezés díját az e módosítás utáni időszakra újból meg kell állapítani.

ac) Ha a fogyasztó a szerződés időtartamán belül a csúcsidőszakra és/vagy csúcsidőn kívüli időszakra lekötött teljesítményt a rendelkezésre álló teljesítményen felül növelni kívánja, akkor a szolgáltatónak meg kell vizsgálnia, hogy a megnövekedett igényt hogyan tudja kielégíteni. A vizsgálat eredménye alapján a külön jogszabályban foglalt feltételek teljesítése után a szolgáltató a csúcsidei és/vagy a csúcsidőn kívüli díjat a szerződésmódosítás időpontjától növeli. A módosítás - a műszaki lehetőségek határain belül, a szerződésmódosításban rögzített módon - vonatkozik a tartalék-teljesítmény, a tartalék csatlakozóberendezés és a többirányú ellátás díjára is.

ad) Ha a szolgáltató az érvényes szerződés szerint főfogyasztónak szolgáltat villamos energiát, akkor a szolgáltatóval közüzemi szerződéses jogviszonyban álló alfogyasztó(k) napszakonkénti teljesítmény és energia igénybevételét a szolgáltató és a főfogyasztó között létrejött szerződésben foglaltak szerint kell figyelembe venni.

b) Az 1. pont b) alpontjához:

ba) A tartalékteljesítmény a szerződés hatálya alatt azonos értékkel köthető le. A fogyasztási helyen vételezett teljesítmény összege a tartalékteljesítmény igénybevétele esetén sem haladhatja meg a szerződésben a fogyasztási helyre üzemszerű vételezésre összesen lekötött teljesítményt [az 1. ba) ponthoz].

bb) A díjszámítás alapja a fogyasztási helyre üzemszerű vételezésre lekötött teljesítmény. Ha a fogyasztási helyre üzemszerű vételezésre lekötött teljesítmény meghaladja a tartalék csatlakozó berendezésen keresztül szolgáltatható rendelkezésre álló teljesítményt, a díj számítási alapja az utóbbi érték [az 1. bc) ponthoz].

bc) A napi időarányos teljesítménydíj számítási alapját a kisegítésre lekötött teljesítmény képezi. A napi időarányos teljesítménydíj

- csúcsidei vételezés esetén az éves csúcsidei díj,

- csúcsidőn kívüli vételezés esetén az éves csúcsidőn kívüli díj

1/250-ed része. A számítást naptári napok szerint kell végezni úgy, hogy minden megkezdett nap - a díjfizetés szempontjából - egész napnak számít [az 1. bf) ponthoz].

B) Alapdíjas árszabás

1. Árak (díjtételek)

a) Nagyfeszültség és középfeszültség[12]

b) Kisfeszültség[13]

c) Egyéb árak

- A tartalékteljesítmény rendelkezésre tartásának díja a csatlakozó-berendezés feszültségszintjének megfelelő alapdíj 5%-a.

- A tartalék csatlakozó-berendezés díja - ha az nem a fogyasztó tulajdonát képezi - a fogyasztó által választott díjszabás berendezésenként számított alapdíjának 5%-a.

2. Áralkalmazási feltételek

aa) Kisfeszültségen a fogyasztónál a fogyasztó által igényelt névleges áramerősség behatárolása kismegszakítóval, késes olvadóbiztosító betéttel vagy állítható túl-áramvédelemmel történik.

ab) Kisfeszültségen az elszámolás alapját képező áramértéket

- kismegszakító és késes olvadóbiztosító betét alkalmazása esetén a névleges áramerősségek fázisonkénti összegzésével,

- beállítható túláramvédelemmel ellátott megszakító alkalmazása esetén a fogyasztó által meghatározott és a szolgáltató részéről elfogadott (de 1 óránál nagyobb) kioldó áram fázisonként beállított értékeinek összegével kell figyelembe venni.

ac) A kismegszakítók névleges áramának a fogyasztó által választható értékei az érvényes szabvány szerint az alábbiak: 2 A, 4 A, 6 A, 8 A, 10 A, 13 A, 16 A, 20 A, 25 A, 32 A, 40 A, 50 A, 63 A, 80 A, 100 A, 125 A.

A késes olvadóbiztosító betét névleges áramának a fogyasztó által választható értékei az érvényes szabvány szerint az alábbiak: 2 A, 4 A, 6 A, 8 A, 10 A, 12 A, 16 A, 20 A, 25 A, 32 A, 40 A, 50 A, 63 A, 80 A, 100 A, 125 A, 160 A, 200 A, 250 A, 315 A, 400 A, 500 A, 630 A, 800 A, 1000 A, 1250 A.

ad) Ha a fogyasztási hely üzemszerű ellátására több, önálló túláramvédelemmel ellátott vezeték, illetve transzformátor - ide nem értve az egyidejűleg nem üzemeltethető tartalék transzformátort - szolgál, akkor az egyes túl-áramvédelmek névleges vagy fázisonként beállított áramerősség értékeinek összege alapján kell az alapdíj mértékét megállapítani.

ae) Közép- és nagyfeszültségen - az af) pontban leírtakon kívüli esetekben - az alapdíjat a fogyasztó által kért és szerződésben rögzített látszólagos teljesítmény (kVA) értékével kell meghatározni. Ez a teljesítmény nem lehet nagyobb a csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítménynél.

A szerződésben rögzített teljesítmény igénybevételét a szolgáltató folyamatos méréssel ellenőrzi (1/4 órás átlagteljesítmény) . A mérés során a ténylegesen igénybe vett látszólagos teljesítmény (kVA), legnagyobb (1/4 órás átlag) értéke kerül megállapításra. A szerződésben rögzített teljesítmény túllépése esetén a fogyasztó pótdíjat fizet. A pótdíj mértéke a túllépés minden megkezdett kVA-jára az éves alapdíj 1/4 része.

af) A nagyvasúti és közúti vontatásnál elszámolt látszólagos teljesítmény (kVA) alapja a havonkénti elszámolási időtartamban az arra alkalmas fogyasztásmérővel mért félórás átlagteljesítmény. A mérés feltételeinek kialakításáig a szolgáltató köteles elfogadni a vontatási fogyasztók által mért - a látszólagos teljesítmény érték meghatározáshoz szükséges - villamos adatokat. Az érintett szolgáltató jogosult az átadott mérési eredményeket ellenőriztetni. A vontatási fogyasztók szerződésében rögzíteni kell csatlakozási pontonként a rendelkezésre álló teljesítmény értékeket, mely értékek - egyéb megállapodás hiányában - az üzemviteli megállapodásokban közölt, a terhelés által behatárolt áramerősség-értékek figyelembevételével határozhatók meg. Ezek a teljesítményértékek azonosak az üzembiztos teljesítőképességekkel. A rendelkezésre álló teljesítmény túllépése esetén a fogyasztó pótdíjat fizet. A pótdíj mértéke a túllépés minden megkezdett kVA-jára az éves alapdíj 1/4 része. A pótdíj megfizetésével kapcsolatban e rendelet 3. §-ának (9) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

b) Ha a fogyasztó a fogyasztási hely névleges csatlakozási teljesítményét meghatározó túláramvédelem áramerősségét (amper) vagy a szerződésben rögzített teljesítményét növelni kívánja, a növelt érték után az alapdíj az annak rendelkezésre állását követő hónap első napjától kezdődően számítható fel.

c) Ha a fogyasztó a fogyasztási hely névleges csatlakozási teljesítményigényét meghatározó túláramvédelem áramerősségét (amper) csökkenteni kívánja, akkor a fogyasztó által megjelölt hónapot megelőző hónap 20-áig megtett írásbeli igénybejelentés esetén az alapdíjat a megjelölt hónaptól kezdve a csökkentett érték után kell felszámítani.

d) A b) -c) pontban meghatározott módosítási igények kielégítését követően a fogyasztó újabb módosítást csak legalább három hónap elteltével kezdeményezhet.

C) Az ideiglenes vételezés árszabása

1. Árak (díjtételek)[14]

2. Áralkalmazási feltételek

a) A napi időarányos alapdíjat a fogyasztó a villamosenergia-vételezés várható időtartamára

- ha annak időtartama 2 naptári hónapnál rövidebb, legkésőbb a hálózatra kapcsolás időpontjában egy összegben,

- ha két naptári hónapnál hosszabb, havonként előre köteles megfizetni.

b) Átalányelszámolás esetén a fogyasztó az áramdíjat, ha a villamosenergia-vételezés várható időtartama

- 2 naptári hónapnál rövidebb, legkésőbb a hálózatra kapcsolás időpontjában,

- ha 2 naptári hónapnál hosszabb, havonként előre köteles megfizetni.

D) Közvilágítási árszabás

1. Árak[15]

Teljesítménydíj: 66 420 Ft/kW/év[16]

Áramdíj: 24,00 Ft/kWh[17]

2. Áralkalmazási feltételek

a) A teljesítménydíj havi összege a hónap első napjáig üzembe helyezett (beépített) fényforrásoknak az előtétekkel együtt számított névleges teljesítmény felvétele (kW) után számított éves díj 1/12-ed része.

b) Az áramdíjat a vételezett villamos energia mennyiségének (kWh)

- fogyasztásméréssel, vagy

- a fényforrásoknak az előtétekkel együtt számított hatásos névleges teljesítményfelvétele és a szerződésben az egyes hónapokra megállapított világítási időtartam szorzata

alapján kell kiszámítani.

c) Ha a közvilágítási hálózat fényáramszabályzóval van ellátva, akkor

- a teljesítménydíj kiszámításának alapjául szolgáló teljesítmény meghatározásához az a) bekezdés szerint megállapított névleges teljesítményt a szabályzóberendezés által beállított legnagyobb feszültségnek megfelelő szabályozási tényezővel kell módosítani;

- mérés hiányában a vételezett villamos energia mennyiségét a szolgáltató üzletszabályzatában rögzített módon, a szabályozási tényezőket figyelembe vevő számítással kell meghatározni.

d) A működésképtelenné vált fényforrás teljesítménydíja és - mérés hiányában - áramdíja nem számítható fel a számlázási időszakra, ha annak cseréjét a szolgáltató az üzletszabályzatában meghatározott időtartamon belül nem végezte el.

E) A meddő villamos energia elszámolása

1. Az induktív meddő villamos energia elszámolása (külön megállapodás hiányában)

a) Az elszámolási időszakhoz tartozó induktív villamos energiának a hatásos villamos energia százalékában figyelembe veendő határértékei:

ba) Nagyfeszültségen az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 40%-át meg nem haladó induktív meddőenergia díjmentes.

bb) Középfeszültségen az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 30%-át meg nem haladó induktív meddőenergia díjmentes.

bc) Kisfeszültségen az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 25%-át meg nem haladó induktív meddőenergia díjmentes.

c) Az a) pontban meghatározott határértékeket meghaladó meddőenergia esetén a 3. pont szerinti meddőenergia díjat kell fizetni a megfelelő határérték feletti meddőenergia után.

2. A kapacitív meddő villamos energia elszámolása (külön megállapodás hiányában)

A kapacitív meddő villamos energia esetén a 3. pont szerinti díjat kell fizetni az összes meddőenergia után.

3. A meddő villamos energia díja, Ft/kV Arh:[18]

- nagyfeszültségen: 2,50[19]

- középfeszültségen: 2,90[20]

- kisfeszültségen: 4,10[21]

F) A transzformátorveszteség elszámolása

Áralkalmazási feltételek

a) A terhelt állapotú transzformátor hatásos veszteségét

- 500 kVA transzformátor névleges teljesítőképességig a mért fogyasztás, illetve a mért teljesítmény 2,5%-ával,

- 501-1000 kVA transzformátor névleges teljesítőképesség között a mért fogyasztás, illetve a mért teljesítmény 1,5%-ával,

- 1001 kVA transzformátor névleges teljesítőképesség felett a mért fogyasztás, illetve a mért teljesítmény 1%-ával

kell számításba venni.

b) A hálózatra kapcsolt terheletlen transzformátor esetén a transzformátor típusának megfelelő mérési lapokon feltüntetett, az általános közüzemi szerződés mellékletében szereplő üresjárási hatásos veszteségét (kWh/hó), az üresjárási hatásos veszteségnek megfelelő teljesítményértékét (kW), valamint - a transzformátor egyedi fázisjavítása hiányában - a meddő energiáját (kVArh/hó) is el kell számolni a csatlakozási ponthoz tartozó szerződött tarifa díjszabás díjtételeivel.

2. számú melléklet az 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelethez[22]

Az egyes napszakok (zónaidők) időtartama

1. Az egyes napszakok (zónaidők) időtartamát munkanapokon

- a mindenkor érvényes (közép-európai) időszámítás (a továbbiakban: téli időszámítás), valamint

- a külön jogszabály szerint elrendelt nyári időszámítás tartama alatt a következőképpen kell figyelembe venni:

2. Nem munkanapnak számító napokon az 1. számú melléklet szerinti árak alkalmazása szempontjából - a csúcsidőszak is völgyidőszaknak minősül.