97/2005. (XI. 10.) GKM-PM együttes rendelet

a nemzetközi kereskedelmi repülőtér légijármű által történő igénybevételéért fizetendő díjak megállapításának elveiről és módszereiről

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 74. §-ának z) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

A díjak megállapításának alapelvei

1. §

(1) A szabályozás az Lt. 41. §-ának (2) bekezdésében meghatározott repülőtéren folytatott, az 1. mellékletben felsorolt repülőtér-üzemeltetési, a légijármű-kiszolgáláshoz és utaskezeléshez kapcsolódó tevékenységekből (a továbbiakban: Szabályozott Tevékenységek) származó bevételekre terjed ki.

(2) A repülőtér üzemben tartójának a Szabályozott Tevékenységekből származó bevételeire felső határt (a továbbiakban: árplafont) kell alkalmazni.

(3) Az árplafon azt határozza meg, hogy a repülőtér üzemben tartója egy adott évben a Szabályozott Tevékenységeken összesen mekkora egy utasra vetített - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételt realizálhat.

(4) A légiközlekedési hatóság a repülőtér üzemben tartója által a Szabályozott Tevékenységekre alkalmazott díjtételek mértékét, illetve belső szerkezetét közvetlenül nem befolyásolhatja. A repülőtér üzemben tartója az egyes díjtételeket szabadon állapíthatja meg, feltéve, hogy az egy utasra jutó szabályozott árbevétel a mindenkori árplafon alatt marad.

Az árplafonra vonatkozó szabályok

2. §

A 2006. január 1-jétől 2011. december 31-éig tartó kezdeti időtartamra vonatkozó kezdeti árplafon (a továbbiakban: kezdeti árplafon) meghatározásának elveit a 2. melléklet tartalmazza.

3. §

A kezdeti árplafon módosítására vonatkozó szabályokat a 3. melléklet tartalmazza.

4. §

A Szabályozott Tevékenységek díjainak 2011. december 31-ét követő szabályozásának alapelveit a 4. melléklet tartalmazza.

5. §

(1) Az árplafon - a repülőtéri szolgáltatások minősége függvényében elvégzendő - módosításának szabályait az 5. melléklet tartalmazza.

(2) A repülőtér üzemben tartója a szolgáltatás minőségéről szóló, az 5. melléklet szerinti jelentését az érintett negyedév végét követő 30 napon belül köteles benyújtani a légiközlekedési hatósághoz.

(3) A repülőtér üzemben tartója az 5. melléklet 5.8. pontja szerinti kifizetéseket az érintett naptári év végét követő 120 napon belül köteles a légitársasági ügyfelei számára teljesíteni.

A Díjszabályzatra vonatkozó előírások

6. §

(1) Az Lt. 41. §-ának (3) bekezdésében meghatározott díjszabályzatot (a továbbiakban: Díjszabályzat) a repülőtér üzemben tartója ötéves időszakokra állapítja meg, melyhez a jóváhagyásra történő benyújtáskor független pénzügyi-számviteli szakértőtől származó megfelelőségi értékelést és nyilatkozatot kell csatolnia.

(2) A Díjszabályzatnak legalább a 6. mellékletben meghatározott elemeket kell tartalmaznia.

7. §

A Díjszabályzatban alkalmazható pénzügyi ösztönző korrekciók mértékét a 7. melléklet tartalmazza.

8. §

A repülőtér üzemben tartója kizárólag a Díjszabályzat módosításával rendelkezhet korábban díjmentes szolgáltatás díjfizetési kötelezettséggel járó szolgáltatássá minősítéséről, illetve egészítheti ki a Díjszabályzatot abban korábban nem szereplő szolgáltatással. A Díjszabályzat módosítására a Díjszabályzat jóváhagyására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

9. §

A légiközlekedési hatóságnak a kezdeti árplafon módosításához - a 3. mellékletben foglaltak alapján - adott hozzájárulása nem érinti a repülőtér üzemben tartójának az ötéves időszak lejártát követő újabb Díjszabályzat jóváhagyásra történő benyújtására vonatkozó kötelezettségének teljesítését.

10. §[1]

Záró és átmeneti rendelkezések

11. §

(1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2)[2]

(3)[3]

(4) A repülőtér üzemben tartója a 2012. január 1-jét követő időszakra vonatkozó Díjszabályzatát 2011. október 31-éig köteles benyújtani a légiközlekedési hatósághoz.

(5) Az 5. melléklet szerinti pénzügyi ösztönző korrekciós rendszert 2007. első negyedévétől kezdődően kell alkalmazni.

Dr. Kóka János s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

Dr. Veres János s. k.,

pénzügyminiszter

1. melléklet a 97/2005. (XI. 10.) GKM-PM együttes rendelethez

1. Az árplafon szabályozás hatálya alá eső szolgáltatások

1.1. A repülőtér-üzemeltetői tevékenység és a légijármüvekhez kapcsolódó tevékenységek alatt a következő szolgáltatások bármelyikét, illetve a szükséges infrastruktúra rendelkezésre állásának biztosítását, bármely kapcsolódó infrastruktúra takarítását, energiaellátását vagy karbantartását kell érteni:

a) repülőtér futópálya, guruló utak, forgalmi előterek,

b) repülőtér világítás és navigációs eszközök,

c) légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítmények,

d) légijármű-állóhelyek (ideértve a felvezetést is),

e) légitársaságok operatív működését támogató területek,

f) környezetvédelmi kockázatot ellenőrző szolgáltatások,

g) repülőtér biztonság és úthálózat,

h) a jogellenes cselekmények elleni védekezéshez előírt infrastruktúra,

i) kerítésvédelem,

j) katasztrófavédelem és tűzoltóság,

k) légijárművektől származó zajszennyezés csökkentése, illetve megelőzése.

A repülőtér üzemben tartója által érvényesített zajvédelmi díjakat és a zajhoz kapcsolódó kiadásait a repülőtér üzemben tartójának a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően elkülönítve kell nyilvántartania.

1.2. Utaskezeléshez kapcsolódó tevékenységek alatt a következő szolgáltatások bármelyikét kell érteni:

a) jegykezelő pultok bérbeadása (kivéve a légitársasági jegyértékesítő pultokat),

b) közös használatú terminál-berendezések (CUTE) fenntartása,

c) utashidak, repülőtéri buszok üzemeltetése,

d) utasterek, érkezési és indulási oldali várók (kivéve a VIP várók),

e) rendőrség, határőrség és vámkezelés által használt területek,

f) utasbiztonságot szolgáló berendezések és szolgáltatások (ideértve a zártláncú biztonsági kamerákat is),

g) a poggyász-feladáshoz, -kezeléshez és -kiadáshoz kapcsolódó infrastruktúra üzemeltetése és karbantartása,

h) nyilvános mellékhelyiségek, liftek, mozgólépcsők, mozgójárdák,

i) járat információs rendszer és hangosbemondók.

2. melléklet a 97/2005. (XI. 10.) GKM-PM együttes rendelethez

2. A kezdeti árplafon-periódus (2006-2011)

2.1. A 2006-os naptári évben alkalmazandó kezdeti ár-plafon-érték a 2007. január 1. és 2011. december 31. közötti szabályozási időszakban egy előre rögzített árplafon meghatározási képlet alapján módosul. Az árplafon meghatározási képletet a következőképpen kell számítani: előző évre vonatkozó árplafon x (1 + a 2.2. pontban meghatározott statisztikai referencia szerinti inflációs ráta + ún. "X" tényező) = tárgyévre vonatkozó árplafon.

Ápe x (1+Ir+X) = Ápt

ahol:

Ápe: az előző évi árplafon

Ir: a 2.2. pontban meghatározott statisztikai referencia szerinti inflációs ráta

X: a hatékonyságjavulást kifejező ún. "X" tényező Ápt: tárgyévre vonatkozó árplafon.

2.2. A kezdeti árplafon-periódusban az árplafon indexálása során a referenciapontot az európai uniós tagállamokra vonatkozóan az Eurostat által havonta összeállított harmonizált fogyasztói árindex (Harmonised Index of Consumer Prices All Items Index - a továbbiakban: HICP) jelenti. Az egyes évekre vonatkozó árplafon meghatározása során mindig a megelőző év augusztusi indexét kell használni (a 2007-es árplafon számítása a 2006 augusztusában közzétett HICP-re, azaz a megelőző 12 hónapban mért növekedésére támaszkodik) .

2.3. Az alábbi 1. táblázat tartalmazza a kezdeti ár-plafon-értéket és a 2007. január 1. és 2011. december 31. közötti időszakban alkalmazandó "X" tényezőket:

1. táblázat

2.4. A csak árut szállító (all cargo) légijárművekhez kapcsolódó szolgáltatások, illetve az ezek kapcsán realizált árbevétel nem tartoznak a szabályozás hatálya alá, de az ezekre a légijárművekre kivetett díjakat az utasszállító légijárművekre megállapított díjakéval azonos alapon kell megállapítani.

3. melléklet a 97/2005. (XI. 10.) GKM-PM együttes rendelethez

3. A kezdeti árplafon lehetséges módosításai

A. Forgalom

3.1. Az "X" tényező meghatározása a 2. táblázatban szereplő becsült utaslétszám-adatokon alapul.

3.2. Amennyiben az éves utasforgalom adatai kívül esnek a 2. táblázatban meghatározott sávon, az árplafon meghatározási képlet megfelelően módosítható.

2. táblázat

3.3. Amennyiben egy adott évben a tényleges utaslétszám a 2. táblázatban feltüntetett maximum és minimum

értékek közé esik, az "X" tényezőt az 1. táblázat szerint kell meghatározni.

3.4. Amennyiben egy adott évben a tényleges utaslétszám meghaladja a 2. táblázatban foglalt maximális értéket, vagy nem éri el az ott szereplő minimális értéket, az "X" tényezőt úgy kell módosítani, hogy a forgalom nagyságából eredő árbevétel-kockázaton (elméleti többleten vagy hiányon egyaránt) a repülőtér üzemben tartója és légitársasági ügyfelei 50-50%-ban osztozzanak.

3.5. Amennyiben a tényleges utasforgalom egy adott évben a sáv felső határát meghaladja, a repülőtér üzemben tartója a következő évre vonatkozó árplafont úgy köteles meghatározni, hogy az előző évben realizált, a többletbevétel 50%-ának megfelelő összeggel alacsonyabb összbevételt realizálhasson a vonatkozó éves utasszám-előrejelzést tényleges utasszámnak feltételezve. A többletbevétel számítása:

(U-Sf) xÁp

ahol:

U: a tényleges utasszám

Sf: a sáv felső határa

Áp: az árplafon

3.6. Amennyiben a tényleges utasforgalom egy adott évben nem éri el a sáv alsó határát, a repülőtér üzemben tartója a következő évre vonatkozó árplafont úgy határozhatja meg, hogy az előző évben realizált bevételkiesés 50%-ának megfelelő összeggel magasabb összbevételt realizálhasson a vonatkozó éves utasszám-előrejelzést tényleges utasszámnak feltételezve. A bevételkiesés számítása:

(U-Sa) x Áp

ahol:

U: a tényleges utasszám

Sa: a sáv alsó határa

Áp: az árplafon

B. Előre nem látható pótlólagos infrastrukturális beruházások

3.7. Az 1. táblázatban foglalt kezdeti "X" tényezők a légiközlekedési beruházásokra vonatkozó becsült adatokon alapulnak, amelyeket a 3. táblázat mutat be.

3. táblázat

3.8. A kezdeti árplafont nem lehet módosítani, ha a légiközlekedéshez kapcsolódó beruházások nem érik el a fenti táblázatban feltételezett értékeket. A soron következő Díjszabályzat elbírálásakor a légiközlekedési hatóság figyelembe veheti a ténylegesen megvalósult beruházások nagyságát.

3.9. A repülőtér üzemben tartója az előrejelzésekben nem szereplő pótlólagos infrastrukturális beruházásokat bizonyos feltételek mellett az árplafon rendszer keretein kívül vagy az árplafon módosításával érvényesítheti. Erre a repülőtér üzemben tartójának a Díjszabályzat módosítására irányulóan a légiközlekedési hatósághoz benyújtott kérelme alapján kerülhet sor. A légiközlekedési hatóság a kérelmet az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján bírálja el, azonban a repülőtér üzemben tartójának minden esetben igazolnia kell a következőket:

3.9.1. Az adott légiforgalmi infrastruktúrát érintő beruházás szükségessége nem volt előre látható, nem szerepelt a 3. táblázatban rögzített előrejelzésben, valamint nem szerepelt a repülőtér üzemben tartójának új többségi tulajdonosa által a repülőtér üzemben tartója megvásárlására vonatkozó kötelező érvényű ajánlat részeként benyújtott stratégia tervben sem; illetve

3.9.2. A repülőtér üzemben tartójának beruházási javaslatát (amelynek legalább a beruházás volumenére, funkciójára, időzítésére és a díjakra gyakorolt hatására kell vonatkoznia) a létesítményt a jövőben igénybe vevő légitársasági ügyfeleknek az utaslétszám alapján számított legalább 70 százaléka támogatja.

C. Eltérés az árplafontól (bevételkiesés vagy többlet)

3.10. A szabályozás célja annak biztosítása, hogy az éves átlagos egy utasra jutó szabályozott árbevétel bármely ötéves szabályozási időszak során legfeljebb az időszakra vonatkozó árplafonok átlaga legyen. Ennek megfelelően, ha egy évben a tényleges bevételek elmaradnak a szabályozás által megengedett szinttől, a repülőtér üzemben tartója a különbséget az ötéves szabályozási időszakon belül átviheti a következő évekre (de nem a következő ötéves periódusra) . Az ilyen bevételkiesések az egyes évek közötti átvitel során nominális értéken számítandók (azaz a repülőtér üzemben tartója kamatbevétel-kiesés beszámításával nem élhet) .

3.11. Amennyiben a tényleges bevételek - az esetleges bevételkiesések átvitelének elszámolása után - meghaladják a szabályozás által megengedett értéket, a különbséget a következő évben egyösszegű kifizetésként vissza kell juttatni a légitársaságoknak aszerint felosztva, hogy az adott légitársaság a szabályozott összbevétel mekkora százalékát fizette ki a többletfizetés évében. Az ilyen többletbevételek után kamat nem számítható, és a repülőtér üzemben tartója a következő évben nominális értéken köteles a légitársaságok számára a visszafizetést egy összegben teljesíteni.

D. Pótlólagos állami repülésbiztonsági és biztonsági előírások

3.12. A kezdeti árplafon módosítható annak érdekében, hogy a repülőtér üzemben tartója az állami szervek által előírt újabb repülésbiztonsági és biztonsági szabályoknak megfelelő állapot megteremtésével felmerült költségeit átháríthassa a légitársaságokra.

3.13. A 3.12. pont szerinti árplafon-módosításra a repülőtér üzemben tartójának a Díjszabályzat módosítására irányulóan a légiközlekedési hatósághoz benyújtott kérelme alapján kerülhet sor. A légiközlekedési hatóság a kérelmet az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján bírálja el, azonban a repülőtér üzemben tartójának minden esetben igazolnia kell a következőket:

3.13.1. Állami szerv által hozott olyan új légiközlekedés biztonsági és védelmi előírásról van szó, amelynek kihirdetése, illetve közlése nem a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően történt; és

3.13.2. Az új előírás jelentősen megnöveli a repülőtér üzemben tartójának jövőbeli működési költségeit, illetve jelentős egyszeri beruházást tesz szükségessé.

E.A körülmények lényeges megváltozása

3.14. Amennyiben az üzemeltetési feltételekben a repülőtér üzemben tartójának fel nem róható okból olyan jelentős változás következik be, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolja a repülőtér üzemben tartójának gazdasági teljesítményét, a repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóságnál a Díjszabályzat módosításával az árplafon felülvizsgálatát kérheti, feltéve, hogy a repülőtér üzemben tartója:

3.14.1. minden elvárható lépést megtett a kedvezőtlen hatás mérséklésére,

3.14.2. az árplafon forgalomhoz kapcsolódó módosítását végrehajtotta (amennyiben az releváns) és annak hatásait is figyelembe vette.

3.15. A Díjszabályzat módosítása és az árplafon felülvizsgálata iránti kérelem benyújtását megelőzően a repülőtér üzemben tartója köteles légitársasági ügyfeleivel egyeztetni, és az árplafon esetleges módosításával kapcsolatos álláspontjukról a légiközlekedési hatóságot a kérelem benyújtásával egyidejűleg tájékoztatni. A légiközlekedési hatóság a légitársaságok álláspontját figyelembe veheti, azonban a légitársaságok egyetértése a Díjszabályzat (az árplafon) módosítására vonatkozó kérelem elfogadásának nem feltétele.

F. Helyettesítő megállapodás légitársasági ügyfelekkel

3.16. A repülőtér üzemben tartója - a Díjszabályzat módosítására irányuló kérelem útján - bármikor kérheti a kezdeti árplafon módosítását és a Díjszabályzat más előírásainak módosítását a légiközlekedési hatóságnál, ha igazolja, hogy a kérelem alapjául szolgáló új kereskedelmi szerződését a repülőteret használó légitársaságoknak az előző 12 hónap utaslétszáma alapján számított legalább 70 százaléka támogatja. A kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság a benyújtott szerződést is figyelembe veszi.

4. melléklet a 97/2005. (XI. 10.) GKM-PM együttes rendelethez

A. Szabályozás 2011 után

4.1. A 2011. december 31-ét követő időszakban a szabályozás az alábbi eljárások szerint lehetséges:

4.1.1. A repülőtér üzemben tartója 2011. október 31-éig olyan Díjszabályzatot terjeszt a légiközlekedési hatóság elé, amelyet a légitársaságoknak az előző 12 hónap utasforgalma alapján mért több mint 70%-a támogat; vagy

4.1.2. A légitársaságok 4.1.1. pontban foglalt támogatása hiányában a 2012-2016 időszakban, illetve a későbbi ötéves periódusokra vonatkozó "alapértelmezett árplafon" számítási módját a jelen melléklet B. pontja tartalmazza. (Az "alapértelmezett árplafon" bármikor helyettesíthető a légitársaságok által a jelen melléklet 4.1.1. pontja szerint támogatott értékkel); vagy

4.1.3. A légiközlekedési hatóság 2011-et követően a repülőtér üzemben tartója által benyújtott Díjszabályzat részeként az "alapértelmezett árplafontól" eltérő árplafont is jóváhagyhat. A jövőbeni árplafont tartalmazó Díjszabályzat elbírálása során a légiközlekedési hatóság az ún. "kétkasszás" (azaz csak a jelen rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások után szedett bevételekre vonatkozó) módszer alkalmazása mellett az alábbi tényezőket fogja figyelembe venni:

a) a szabályozott tevékenységhez felhasznált tőke és a működési költségek szabályozott és szabályozatlan tevékenységek közötti megoszlása

b) várható forgalombővülés

c) a piaci kockázat aktuális szintje a légiközlekedési szektorban

d) a szabályozott szolgáltatások nyújtásához várhatóan szükséges beruházások mértéke

e) a repülőtér üzemben tartójának a szabályozás alá eső tevékenységein elérhető, az adott piaci viszonyok között elfogadható megtérülési ráta értéke

f) a repülőtér üzemben tartójának a repülőtér üzemeltetésére irányuló jogviszonyában előírt kötelezettségek

g) szolgáltatási színvonal és fogyasztói elégedettség h) várható hatékonyságjavulás

i) a jövőbeni díjmódosítások iránt a légitársaságok részéről megnyilvánuló támogatás mértéke

j) a bécsi, a prágai és a varsói nemzetközi repülőtereken megfigyelhető, egy gépmozgásra eső összes költség, figyelembe véve a szolgáltatás színvonalát is

B. Az alapértelmezett árplafon számítása

4.2. A 4.1.2. pont szerinti árplafon megállapítása során bármely ötéves időszakban a következő számítás alkalmazandó.

4.3. Az alapértelmezett árplafon három tényezőtől függ: (i) a megelőző években a repülőtér üzemben tartója által a repülőtérrel kapcsolatosan megvalósított beruházások összköltsége, (ii) a megelőző években tapasztalt forgalomnövekedés mértéke, és (iii) az aktuális HICP. A számításnak teljes mértékben objektív, azaz szubjektív értékítélettől mentes alapokon kell állnia.

4.4. Az alapértelmezett árplafon a következőképpen kerül meghatározásra:

4.4.1. Új időszak első évében érvényes árplafon = az előző időszak ötödik évében érvényes árplafon x (1+(("Y1" tényező utasforgalom pontszám + "Y2" tényező beruházás pontszám) x HICP szerinti inflációs ráta) ) .

Ápú = Ápú-1 évx (1+Y x HICP szerinti inflációs ráta)

ahol:

Ápú: új időszak első évében érvényes árplafon

Ápú-1 év: az előző időszak ötödik évében érvényes árplafon

HICP: a 2. melléklet 2.2. pontja szerinti harmonizált fogyasztói árindex

és

Y = Y1+Y2

ahol:

Y: ún. "Y" tényező

Y1: tényező utasforgalom pontszám

Y2: tényező beruházás pontszám

4.4.2. Az "Y" tényező a következőképpen kerül meghatározásra:

a) Az "Y" nem lehet 0-nál kisebb (az alapértelmezett árplafon legkisebb mértéke tehát megegyezik a korábbi években érvényes árplafonnal),

b) Az "Y" a HICP szerinti inflációs ráta 0, 25, 50, 75 vagy 100%-a lehet (vagyis az alapértelmezett árplafon maximum a HICP szerinti inflációs rátával azonos mértékben emelkedhet) .

4.4.3. A múltbeli beruházások és a közelmúltban tapasztalt forgalomnövekedés egyaránt hozzájárulnak az "Y" tényező pontszámokhoz. A két tényező közötti kapcsolat additív és nem multiplikatív, vagyis a két kategóriában nyert pontszámok összeadódnak. Az "Y" tényező azonban nem haladhatja meg a HICP szerinti inflációs ráta 100 %-át és az értékek nem vihetők át a későbbi időszakokra. Az utasforgalom- és beruházás- pontszámok tervezett számítási módját az e melléklet 4.7. és 4.8. pontjai tartalmazzák.

4.5. Az ötéves periódus minden évében ugyanazt az alapértelmezett árplafon-változást kell alkalmazni (azaz a HICP szerinti inflációs ráta fix százaléka) .

4.6. Az ötéves periódus utolsó évének október 31-éig a légiközlekedési hatósághoz benyújtandó Díjszabályzatban be kell mutatni a következő ötéves periódusban alkalmazandó alapértelmezett árplafonra vonatkozó becslést ("becsült alapértelmezett árplafon") . A becsült alapértelmezett árplafont az ötödik év második félévére vonatkozó tényadatok megismerése előtt kell meghatározni. A repülőtér üzemben tartója az alapértelmezett árplafont az ötödik év második félévének tényadatai alapján - az irányadó előírásoknak megfelelően - később véglegesíti ("végleges alapértelmezett árplafon") .

4.7. Utasforgalom "Y1" pontszám:

4.8. Múltbeli beruházások értéke

1 A megelőző két év az előző ötéves szabályozási időszak 4. és 5. évét jelenti. Az átlagos érték számtani átlagként számítandó.

2 Esetleges vállalat-felvásárlások hatásainak figyelembevétele nélkül. Számítása a repülőtér üzemben tartója auditált pénzügyi jelentésein alapul, vagyis nem tesz különbséget a légiforgalmi és a kereskedelmi beruházások között, illetve nem tartalmazza a repülőtér üzemben tartója mérlegében nem szereplő beruházásokat.

3 Az EBITDA jelenti a kamat, az adók, az értékvesztés és értékcsökkenés levonása nélkül, az általánosan elfogadott nemzetközi számviteli elvekkel összhangban számított eredményt az adott számítási időszakban (anélkül, hogy a nem készpénz jellegű tételek miatti módosítást kétszer vennék figyelembe és kizárva a rendkívüli tételeket) .

C. Az alapértelmezett árplafon lehetséges módosításai

4.9. Az alapértelmezett árplafon módosítására a 3. melléklet C. (Eltérés az árplafontól), D. (Pótlólagos állami repülésbiztonsági és biztonsági előírások), E. (A körülmények lényeges megváltozása) és F. (Helyettesítő megállapodás légitársasági ügyfelekkel) pontjaiban foglaltak megfelelően irányadók.

4.10. A 7. mellékletben bemutatott, a szolgáltatások minőségének ellenőrzésére és esetleges alulteljesítés esetén alkalmazandó pénzügyi ösztönzőkre vonatkozó rendszer az alapértelmezett árplafon esetében is alkalmazásra kerül.

5. melléklet a 97/2005. (XI. 10.) GKM-PM együttes rendelethez

5. A szolgáltatásminőség ellenőrzésének és a pénzügyi ösztönző korrekciók rendszere

Fogyasztói elégedettségi felmérés

5.1. A repülőtér üzemben tartójának negyedévente fogyasztói elégedettségi felmérést kell végeznie az utasok, a légitársaságok, illetve egyéb repülőtér-használók körében, és annak eredményeit közzé kell tennie. A repülőtér üzemben tartója köteles a felmérés elvégzésével olyan piackutató céget megbízni, amely nem áll a repülőtér üzemben tartójának - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 23. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott - közvetlen vagy közvetett irányítása alatt, vagy amely a repülőtér üzemben tartóját közvetlenül vagy közvetetten nem irányítja.

5.2. A repülőtér üzemben tartója köteles Díjszabályzatában bemutatni a 7. melléklet 7.1. pont szerinti felmérés szempontjait és az elvégzésére kiválasztott piackutató céget. A Díjszabályzat, illetve a Díjszabályzat módosítására irányuló kérelem jóváhagyását a légiközlekedési hatóság megtagadja, ha a repülőtér üzemben tartója a jelen melléklet 5.1. pontjában a megbízott piackutató cég vonatkozásában előírt követelmények teljesülését a légiközlekedési hatóság felhívására hitelt érdemlően nem bizonyítja.

5.3. A légiközlekedési hatóság a Díj szabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése keretében arra is kitérhet, hogy a 7.1. pont szerinti felmérések a Díjszabályzatban meghatározottak szerint készültek-e el.

A szolgáltatásminőség fenntartásának pénzügyi ösztönző rendszere

5.4. A repülőtér üzemben tartója a szolgáltatásminőség megállapítása érdekében köteles kimunkálni és a 2007. január 1-jétől 2011. december 31-éig tartó időszakra vonatkozó Díjszabályzatában bemutatni a repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív, illetve a fogyasztói elégedettségre vonatkozó felmérések szubjektív értékelési rendszerét, amelynek irányadó szempontjait a 7. melléklet mutatja be.

5.5. Az értékelési rendszernek tartalmaznia kell, hogy a repülőtér üzemben tartója a tényleges szolgáltatásminőség elégtelen volta miatt köteles az egy utasra jutó árplafont legfeljebb 5%-kal csökkenteni (legfeljebb 2,5%-os csökkentéssel a repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív, illetve legfeljebb 2,5%-os csökkentéssel a fogyasztói elégedettségi felmérések szubjektív értékelése alapján) .

5.6. A fenti pénzügyi ösztönző korrekciós rendszert 2006-ban nem kell alkalmazni, azaz ebben az évben a szolgáltatásminőség elégtelen volta nem vonja maga után a 7. melléklet szerinti pénzügyi ösztönző korrekciót. A repülőtér üzemben tartója azonban a 7. melléklet 7.1. pontja szerinti felmérést 2006-ban is köteles elkészíteni. Az elégtelen szolgáltatásminőség miatti pénzügyi ösztönző korrekciók alkalmazására 2007. első negyedévétől kerül sor.

5.7. A szolgáltatásminőség elégtelensége miatti pénzügyi ösztönző korrekciók összegét a repülőtér üzemben tartója köteles naptári negyedévenként meghatározni, és a negyedév végét követő 30 napon belül köteles a légiközlekedési hatóság részére a szolgáltatás minőségéről szóló jelentését átadni. A légiközlekedési hatóság a Díjszabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése keretében arra is kitérhet, hogy a tényleges szolgáltatásminőség megfelel-e a repülőtér üzemben tartója által készített jelentésnek.

5.8. A repülőtér üzemben tartója a naptári év végét követő 120 napon belül köteles légitársasági ügyfelei számára a pénzügyi ösztönző korrekciók összegét az érintett évben tőlük a Szabályozott Tevékenységeken realizált árbevétellel arányosan egy összegben visszatéríteni.

5.9. Amennyiben az objektív értékelési szempontokhoz kapcsolódó pénzügyi ösztönző korrekció kizárólag a repülőtér egyik termináljához tartozó létesítményekhez kapcsolódik, akkor azt kizárólag az adott terminált használó légitársaságok között kell felosztani.

6. melléklet a 97/2005. (XI. 10.) GKM-PM együttes rendelethez

6. A Díjszabályzat tartalma

A. Piaci áttekintés

a) A megelőző ötéves időszak forgalmának elemzése

b) A következő öt évre vonatkozó forgalmi előrejelzés (utaslétszám, légijármű mozgás és szállított tonna)

c) A repülőtér kapacitására vonatkozó elemzés

d) A szolgáltatás minőségével és a biztonság menedzselésével kapcsolatos folyamatok, teljesítmények és célok áttekintése (és a 7. melléklet 7.1. pontjában meghatározott konzultáció összefoglaló leírása)

e) Az egy gépmozgásra jutó összes költség és a szolgáltatás színvonalának összehasonlítása a bécsi, a prágai és a varsói nemzetközi repülőterekével

B.Pénzügyi áttekintés

a) A szabályozott és nem szabályozott szolgáltatások közötti bevétel- és költségallokáció elemzése

b) A szabályozott szolgáltatások nyújtása érdekében lekötött tőke értékelése

c) Az előző periódusban ténylegesen megvalósult beruházások összevetése az előző Díjszabályzatban foglalt beruházási előrejelzéssel (amennyiben volt ilyen)

C.Előrejelzések és a finanszírozás áttekintése

a) A szabályozott tevékenységekhez kapcsolódó működési költségekre és hatékonysági célokra vonatkozó előrejelzések

b) A következő előrejelzési periódus során megvalósítandó, légiközlekedéshez kapcsolódó beruházásokra vonatkozó előrejelzések, ideértve az egyes projektek megvalósításának indikatív menetrendjét is

c) A szabályozott tevékenység várható finanszírozási forrásainak és tőkeszerkezetének áttekintése

d) A folyamatban lévő beruházások finanszírozási módja

D.Alkalmazni kívánt díjak

a) A következő öt évre alkalmazni kívánt, az e rendeletben foglalt elvek alapján kiszámított vagy a légitársaságokkal kötött megállapodásban meghatározott díjak részletes ismertetése

b) A repülőteret használó légitársaságok számára nyújtott azon kedvezmények részletei, amelyet egy adott infrastruktúrát vagy szolgáltatást használó minden ügyfél igénybe vehet

c) A repülőtér üzemben tartójának díjaira kiható, bizonyos szolgáltatás minőségi szint elérésén alapuló pénzügyi ösztönzők részletezése

d) A 7. mellékletben előírt felmérések és eljárások részletezése

e) A repülőtér üzemben tartójának díjaiban alkalmazható, a beruházások határidőn, költségvetésen belüli, illetve előírásoknak megfelelő megvalósításához kapcsolódó, a 7. mellékletben előírt pénzügyi ösztönző korrekciók részletezése

E.Az ügyféltámogatottság szintje

A Díjszabályzat fenti A-D. pontjaiban vázolt tervekhez kapcsolódóan a légitársaságokkal folytatott konzultációk eredményei és a Díjszabályzat tervezetének légitársasági támogatottságára vonatkozó információk.

F. A Szabályozott Tevékenységek körébe nem tartozó szolgáltatások felsorolása

7.melléklet a 97/2005. (XI. 10.) GKM-PM együttes rendelethez

7.1. A repülőtér üzemben tartója köteles az alábbi rendszert légitársasági ügyfeleivel megvitatni, a konzultációk függvényében és az alábbi paraméterek figyelembevételével véglegesíteni, első ízben a 2006. október 31-éig benyújtandó Díjszabályzatában rögzíteni, valamint közzétenni.

A. A repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív tényezők

B. Az utaselégedettség szubjektív mérése

7.2. A repülőtér üzemben tartójának biztosítania kell, hogy az általa üzemeltetett összes létesítmény továbbra is részt vesz a negyedévente bonyolított IATA/AETRA Global Airport Monitor Surveyben (a továbbiakban: Felmérés), vagy ennek megszűnte esetén ennek megfelelő felmérésben.

7.3. 2006. harmadik negyedévétől kezdődően, amennyiben az IATA/AETRA a repülőtér üzemben tartójánál az utaskiszolgálás, a repülési tevékenység vagy az infrastruktúra biztosítása területén a repülőtér üzemben tartója által nyújtott szolgáltatások bármelyikét Jóval átlag alattinak" minősíti, a repülőtér üzemben tartójának a Felmérés megjelenését követő három hónapon belül - tájékoztató jelleggel - korrekciós intézkedési tervet kell benyújtania a légiközlekedési hatósághoz.

7.4. 2007. első negyedévétől kezdődően, amennyiben az utaskiszolgálás, a repülési tevékenység vagy az infrastruktúra biztosítása területén a repülőtér üzemben tartója által nyújtott szolgáltatások bármelyikének minősítése négy egymást követő negyedéves jelentésben, "jóval átlag alatti" marad, a repülőtér üzemben tartójának annyiszor 0,25%-kal csökkentenie kell az árplafont, ahány kategóriában a fenti feltételek fennálltak. Egy kategória által kiváltott csökkentés mindaddig hatályban marad, amíg a minősítés nem javul. A pénzügyi ösztönző korrekciók mértéke összesen legfeljebb 2,5% lehet.

8. melléklet a 97/2005. (XI. 10.) GKM-PM együttes rendelethez[4]