301/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

a köztisztviselői teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól

A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 34. §-ának (13) bekezdésében és 49/O. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a közigazgatás személyi állománya teljesítményének hatékonyabb értékelése érdekében a következőket rendeli el:[1]

Hatály

1. §[2]

A rendelet hatálya - a kabinetfőnök, a vezetői megbízással nem rendelkező politikai tanácsadó, politikai főtanácsadó, valamint a tartós külszolgálatra kihelyezett köztisztviselő kivételével - kiterjed a Ktv. 1. § (1) bekezdése szerinti központi államigazgatási szerveknél, azok területi és helyi szerveinél, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél és a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervnél foglalkoztatott köztisztviselőre (a továbbiakban: köztisztviselő) .

A teljesítményértékelés

2. §[3]

(1) A teljesítményértékelésre minden év november 30-ig a célmeghatározások, a féléves áttekintő megbeszélés és az év végi komplex értékelés alapján kerül sor. Az év végi komplex értékelés a köztisztviselő önértékeléséből, a köztisztviselő értékelését végző vezető (a továbbiakban: értékelő vezető) által végzett előértékelésből és négy részértékelésből áll.

(2) A teljesítményértékeléshez az 1. számú mellékletben szereplő teljesítményértékelő lapot kell kitölteni. A minisztériumokban és a Miniszterelnöki Hivatalban a teljesítményértékelő lap kitöltése elektronikus formában történik.

3. §

(1) A célmeghatározás a Ktv. 34. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kiemelt ágazati céloknak (a továbbiakban: ágazati célok), a szervezeti céloknak és a szervezeti egységek céljainak, továbbá a köztisztviselő egyéni céljainak megállapítását foglalja magába.

(2)[4] A célmeghatározás az (1) bekezdésben meghatározott célokon kívül a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott, az irányítása alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozó célokat, valamint minisztériumban a minisztériumi célokat is tartalmazza.

(3)[5] Az ágazati célokat, a szervezeti célokat, valamint a minisztériumi célokat a hivatali szervezet vezetője, a szervezeti egységek céljait a szervezeti egység vezetője, az egyéni célokat a köztisztviselő értékelő vezetője állapítja meg.

(4)[6] Az ágazati célokat, a szervezeti célokat, a minisztériumi célokat és a szervezeti egységek céljait az érintett szervezeti egységeknél az egyéni célok meghatározása előtt a köztisztviselők számára megismerhető módon közzé kell tenni.

(5)[7] A köztisztviselő, a szakállamtitkár egyéni céljai kiemelt, fejlesztési, valamint többletcélokból (többletfeladatokból) épülnek fel. A köztisztviselő minden év elején javaslatot tesz egyéni céljaira, amelyek figyelembevételével az értékelő vezető határozza meg a köztisztviselő részére az adott év célkitűzéseit.

(6)[8] Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott célokat a tárgyévben, február utolsó napjáig, ha a közszolgálati jogviszony év közben keletkezik, akkor a jogviszony keletkezésétől számított 30 napon belül kell megállapítani. A célkitűzések végrehajtásának tervezett határidejét, teljesítésének eredményét, valamint mérőpontjait a teljesítményértékelő lapon rögzíteni kell. A célokat év közben az értékelő vezető módosíthatja, és új célokat határozhat meg, ha ezt a körülményekben beállott lényeges változás indokolja. A módosított célokat a köztisztviselővel írásban közölni kell és a célkitűzések közé fel kell venni.

(7)[9] Minden köztisztviselő számára

a) legalább három egyéni kiemelt célt,

b) az 1. számú mellékletben kötelezően meghatározott kompetenciákon kívül további négy kompetenciát

kell, és

c) fejlesztési célokat

lehet meghatározni a munkakörének és a köztisztviselő javaslatainak figyelembevételével.

(8)[10] Az értékelő vezető a köztisztviselőnek év közben többletcélt állapíthat meg, melyet a köztisztviselő a teljesítményértékelő lapra feljegyez.

4. §[11]

A féléves áttekintő megbeszélésre tárgyév júniusában vagy júliusában kerül sor. A féléves áttekintő megbeszélés tényét, idejét, a módosított és többletcélokat a teljesítményértékelő lapon fel kell tüntetni.

5. §

(1)[12] Az év végi komplex értékelés a köztisztviselő munkájának önértékelése és a vezetői elő-értékelés alapján november 1. és november 30. között az (5) bekezdésben meghatározott módon, írásban történik. Az év végi komplex értékelés során tartott értékelő megbeszélésen az értékelő vezető értékeli a köztisztviselő számára előírt célok teljesítését, a munkaköri leírásban foglalt feladatok végrehajtását, a kompetenciák szintjét, a hiányosságokat, azok okait, és ismerteti intézkedéseit, javaslatait. A teljesítményértékelést az értékelő vezetőnek szóban és a teljesítményértékelő lapon írásban indokolnia kell.

(2)[13] Az értékelést a köztisztviselő esetében a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján az önálló szervezeti egység vezetője, vagy a köztisztviselő közvetlen vezetője végzi. A munkáltatói jogkör gyakorlója az értékeléssel kapcsolatos jogkörének gyakorlását azzal a feltétellel is átruházhatja, hogy az értékelést végző vezető az értékelést számára jóváhagyásra felterjeszti.

(3)[14] Az év végi komplex értékelés megkezdése előtt a köztisztviselő a teljesítményértékelő lap segítségével elkészíti önértékelését.

(4)[15] Az értékelő vezető előértékelést végez a köztisztviselő önértékelését követően.

(5)[16] Az értékelő vezető az első részértékelés keretében értékeli a kiemelt és többletcélok teljesítését, a második részértékeléskor a munkaköri leírásban foglalt feladatok elvégzését, a harmadik részértékeléskor a kompetenciáknak való megfelelést. A negyedik részértékelés keretében áttekintésre kerül - fejlesztési cél meghatározása esetén - a fejlesztési célok megvalósulása. Az értékelő vezető a köztisztviselőt ötfokozatú skálán értékeli három részértékelés alapján - a fejlesztési célra vonatkozó részértékelés kivételével - az év végi komplex értékelés során. Az év végi komplex értékelés tartalmazza a köztisztviselő észrevételeit az értékeléssel, javaslatait, elképzeléseit életpályájával kapcsolatban, melyeket az értékelő vezető a javaslatainál, intézkedéseinél figyelembe vesz.

(6)[17] Az értékelő vezető a teljesítményértékelés részeként e rendelet rendelkezéseire figyelemmel javaslatot tesz a köztisztviselő jutalmazására.

(7)[18] Az értékelő vezetőnek a féléves áttekintő megbeszélés és az év végi komplex értékelés előtt a köztisztviselőt értesítenie kell. A köztisztviselőnek önértékelése elkészítéséhez megfelelő időt kell biztosítani.

(8)[19] A teljesítményértékelő lapot a kitöltésüket követő öt évig kell tárolnia a közigazgatási szervnek. Az elektronikus formátumú teljesítményértékelő lapokat a minisztériumok esetében a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továbbiakban: Központ) tárolja.

(9)[20] A teljesítményértékelő lapot két példányban kell kinyomtatni az év végi komplex értékelést követően, melynek egy példánya a köztisztviselőhöz, egy példánya pedig a személyi anyagba kerül.

(10)[21] Az év végi komplex értékelés során a 4. mellékletben foglaltak alapján kell a teljesítményértékelést elvégezni.

5/A. §[22]

A kontrollvezető jogosult ellenőrizni az irányítása alá tartozó értékelő vezetők által végzett teljesítményértékelés menetét, melynek keretében:

a) betekinthet a teljesítményértékelés során keletkezett dokumentumokba, azokra észrevételt tehet,

b) a vezetői előértékelést és az év végi komplex értékelés során tartott értékelő megbeszélést követő nyolc napon belül írásban jelzéssel élhet az értékelő vezető felé.

6. §[23]

A 4-5. §-ban foglalt teljesítményértékelésre - kivéve, ha a köztisztviselő rendelkezik a 7. § (2) bekezdésben vagy a 16/B. § (2) bekezdésben meghatározott értékeléssel - csak akkor kerülhet sor, ha a köztisztviselő az értékelés alapjául szolgáló időszakban legalább két hónapig az értékelő vezetőjének irányítása alatt állt.

7. §

(1)[24] Ha a köztisztviselő munkaköre a tárgyévben módosul, akkor teljesítményértékelésére több lépésben kerül sor. A köztisztviselő előző munkakörében nyújtott teljesítményét az értékelő vezető köteles értékelni, az új munkakörben a teljesítményét pedig az e munkakör szerint illetékes értékelő vezetőnek kell értékelnie. Áthelyezés és átszervezés miatt új munkakörbe kerülő köztisztviselőnek új célkitűzéseket kell megállapítani.

(2)[25] Amennyiben az értékelő vezető vezetői megbízása visszavonásra kerül, illetve arról lemond, vagy közszolgálati jogviszonya megszűnik, akkor a közvetlen irányítása alá tartozó köztisztviselőt évközi teljesítményértékelés keretében a munkáltató jogkör gyakorlójának, illetve az általa kijelölt vezetőnek értékelnie kell. Az értékelést az év végi komplex értékelésnél figyelembe kell venni.

8. §[26]

Az értékelő vezető az irányítása alatt álló köztisztviselőt felkészíti a teljesítményértékelés előtt. Az értékelő vezető ismerteti a teljesítményértékelés célját, alapelveit, az értékelés szempontjait, az értékelés folyamatát, a teljesítményértékelő lap kitöltésének módját, hozzáférhetőségét, az önértékelésre vonatkozó folyamatot. Az értékelő vezető felhívja a köztisztviselőt, hogy gyűjtse össze céljait és fejlesztési elképzeléseit.

9. §

(1)[27] Az 1. §-ban meghatározott szervek személyügyi feladatot ellátó köztisztviselője (a továbbiakban: személyügyi munkatárs) a teljesítményértékelés lebonyolításában az értékelő vezetőnek segítséget nyújt. Feladata, hogy közreműködjön a teljesítményértékelés megszervezésében, a köztisztviselő értékelhetőségében, az értékelés alá tartozó köztisztviselő személyi anyagának vezető részére történő rendelkezésre bocsátásában, ellenőrizze a teljesítményértékelés során az értékelőkre és értékeltekre vonatkozó adatokat, nyilvántartsa a köztisztviselő korábban kapott jutalmait, közzétegyen minden teljesítményértékelésre vonatkozó információt.

(2)[28] A Központ - az általa meghatározott szempontrendszer alapján - a személyügyi munkatársak bevonásával minden év március 31-ig jelentést készít a teljesítményértékelésről, annak tapasztalatairól, amelyekről - az autonóm államigazgatási szervek kivételével - a központi államigazgatási szerveket tájékoztatja.

(3)[29] A központi államigazgatási szervnél a személyügyi munkatárs feladata, hogy kapcsolatot tartson a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati személyügyért felelős államtitkár titkárságával és a Központtal.

10. §

A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter ellenőrzi az 1. §-ban meghatározott szervek esetében a teljesítményértékelés szabályainak érvényesülését, azok megsértése eseténjelzéssel fordul a szerv vezetőjéhez és felhívja a jogsértés orvoslására, a szerv vezetője tájékoztatja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert a megtett intézkedésekről.

11. §

A teljesítményértékelési rendszer működésének szakmai irányítását a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati személyügyért felelős államtitkára látja el.

12. §

A minisztériumokban - a humánpolitikai feladatok egységes elvek szerint történő ellátása és a teljesítményértékelési rendszer működésének szakmai irányítása érdekében - a humánpolitikai feladatot ellátó önálló szervezeti egység vezetőjének (a továbbiakban: humánpolitikai vezető) vezetői megbízásához, illetve vezetői megbízásának visszavonásához, teljesítményértékeléséhez és jutalmazásához a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter egyetértése szükséges. Humánpolitikai vezető hiányában a humánpolitikai feladatok koordinálásával megbízott köztisztviselő kinevezéséhez, jogviszonyának megszüntetéséhez, teljesítményértékeléséhez és jutalmazásához szükséges a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter egyetértése. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter ezt a jogkörét a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati személyügyért felelős államtitkárára átruházhatja.

A jutalom

13. §[30]

A munkáltatói jogkör gyakorlója az értékelő vezető javaslata alapján az egyéni teljesítményalapú jutalom (a továbbiakban: jutalom) összegét

a) vezető beosztású köztisztviselő és a tanácsadó esetén a jutalom alapjának százalékában,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó köztisztviselő esetén a jutalom alapjának szorzatában, a 3. mellékletben foglaltak figyelembevételével állapítja meg.

14. §[31]

(1) A közigazgatási szerv vezetője eloszlási szinteket határoz meg, amelyeken belül érvényesülnie kell a 2. melléklet szerinti kötelező eloszlásnak.

(2) A vezető beosztású és a vezető beosztással nem rendelkező köztisztviselők számára külön eloszlási szintet vagy szinteket kell meghatározni.

(3) Az eloszlási szintek meghatározásakor a tárca nélküli miniszter irányítása alatt álló szervezeti egységek együttese önálló közigazgatási szervnek minősül.

(4) Az eloszlási szinteket az értékelés alapjául szolgáló év február utolsó napjáig, szervezeti változtatás esetén a szervezeti és működési szabályzat elfogadásától számított 15 napon belül kell meghatározni, és tájékoztatásul meg kell küldeni a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek.

15. §[32]

(1) Az előértékelés során a köztisztviselő számára az év végi komplex értékelés eredményeként adott pontszámot úgy kell megállapítani, hogy az értékelés alá tartozó köztisztviselők létszámára, valamint a 2. mellékletben szereplő kötelező eloszlásra tekintettel megállapított létszámeloszlás az értékelés alá tartozó köztisztviselők teljesítményértékelési eredményére figyelemmel érvényesüljön. A kötelező eloszlás megállapításánál figyelembe kell venni a 16/B. § (2) bekezdése alkalmazásával besorolt köztisztviselőket is.

(2) A jutalom elosztása teljesítményszintek alapján történik a 3. mellékletben foglaltak figyelembevételével. A 2. mellékletben szereplő táblázat "kivételes teljesítmény", "megfelelő teljesítmény" és "fejlesztés szükséges" kategóriájába nem kötelező köztisztviselőt besorolni, de egyéb tekintetben a kötelező eloszlás szabályát érvényesíteni kell.

(3) A "kivételes teljesítmény" és "magas szintű teljesítmény" kategóriájába sorolt köztisztviselők számának összege nem haladhatja meg a "jó teljesítmény", a "megfelelő teljesítmény" és a "fejlesztés szükséges" teljesítmény kategóriájába sorolt köztisztviselők számát. A "kivételes teljesítmény" kategóriájába sorolt köztisztviselők száma nem lehet magasabb, mint a "magas szintű teljesítmény" kategóriájába sorolt köztisztviselők száma. Ha az eloszlási szintre besorolt köztisztviselők száma kevesebb mint 6 fő, akkor a "kivételes teljesítmény" és "magas szintű teljesítmény" kategóriájába sorolt köztisztviselők számának összege nem haladhatja meg a "jó teljesítmény", a "megfelelő teljesítmény" és a "fejlesztés szükséges" teljesítmény kategóriájába sorolt köztisztviselők számának egy fővel növelt összegét. A "kivételes teljesítmény" kategóriájába sorolt köztisztviselők száma nem lehet magasabb, mint a "magas szintű teljesítmény" kategóriájába sorolt köztisztviselők egy fővel növelt száma.

(4) Ha a kötelező eloszlás valamely kategóriában nem egész számot eredményez, akkor a létszám felfelé kerekítve is megállapítható.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárás során az értékelt köztisztviselő számára a jutalom mértékét úgy kell megállapítani, hogy az érje el a 3. mellékletben szereplő táblázatban meghatározott minimális mértéket, de ne haladja meg a maximális mértéket.

(6) A hivatali szervezet vezetője a hivatal jutalomkeretét a szervezeti egységek között a szervezeti egységek tagjainak egyévi illetményének és egyéni teljesítményértékének arányában osztja el. A szervezeti egység jutalomkerete nem lehet kevesebb, mint a szervezeti egységnél alkalmazásban álló köztisztviselők egyéni teljesítménye alapján kötelezően fizetendő minimum jutalmak összege, illetve nem lehet több, mint az egyéni teljesítményük alapján fizetendő maximum jutalmak összege.

(7) A hivatali szervezet vezetője a (6) bekezdésben meghatározott jutalomkerettől szervezeti egységenként a szervezeti célok figyelembevételével legfeljebb 20%-kal eltérhet azzal, hogy a pozitív eltérések forintösszege nem haladhatja meg a negatív eltérések forintösszegét.

16. §[33]

A jutalom alapja

a) vezető beosztású köztisztviselő és a tanácsadó esetén az éves illetményének - amelyet alapilletményének, illetménykiegészítésének és vezetői pótlékának figyelembevételével, a tizenharmadik havi illetmény figyelembevétele nélkül kell megállapítani - az év azon időszakára jutó része, amikor a köztisztviselő a statisztikai állományi létszámban szerepel,

b)[34] az a) pont hatálya alá nem tartozó köztisztviselő esetén a költségvetési törvényben megállapított köztisztviselői illetményalap annak arányában, amennyi ideig a köztisztviselő a statisztikai állományi létszámban szerepel.

16/A. §[35]

(1) A féléves áttekintő megbeszélést követően - a köztisztviselő céljainak, feladatainak időarányos teljesítésének figyelembevételével - az értékelő vezető a tárgyévi egyéni teljesítményjutalom terhére,

a) vezető beosztású köztisztviselő és a tanácsadó esetén legfeljebb egyhavi illetménynek,

b) felsőfokú végzettségű nem tanácsadó köztisztviselő esetén legfeljebb az illetményalap hatszorosának,

c) felsőfokú végzettséggel nem rendelkező köztisztviselők esetén legfeljebb az illetményalap háromszorosának megfelelő részjutalmat állapíthat meg. A részjutalmat legkésőbb a tárgyév augusztus 15-ig kell kifizetni.

(2) A köztisztviselő részére kifizetett részjutalom és a komplex teljesítményértékelés alapján járó jutalom együttes összege nem haladhatja meg a köztisztviselő részére a 3. melléklet alapján meghatározott jutalom maximális összegét.

(3) A jutalmat a tárgyév december 15-éig, az év végi komplex teljesítményértékelést követően, a köztisztviselő által elért teljesítményhez kötötten kell kifizetni.

(4) Amennyiben a köztisztviselő részére kifizetett részjutalom meghaladja a komplex teljesítményértékelés alapján megállapított jutalom összegét, a köztisztviselőt visszafizetési kötelezettség nem terheli.

16/B. §[36]

(1) A köztisztviselő teljesítményalapú jutalomban nem részesíthető, ha a tárgyévben legalább három hónap közszolgálati jogviszonnyal és teljesítményértékeléssel nem rendelkezik, kivéve, ha a teljesítményértékelésre a köztisztviselőnek fel nem róható okból nem kerül sor. Ha a teljesítményértékelésre a köztisztviselőnek fel nem róható okból nem kerül sor, a köztisztviselőt a munkáltatói jogkör gyakorlójának értékelnie kell.

(2) Ha a közszolgálati jogviszony év közben megszűnik, vagy a köztisztviselőt év közben egyik közigazgatási szervtől a másik közigazgatási szervhez véglegesen áthelyezik, illetve tartós külszolgálatra helyezik ki, a jutalmat az előrehozott teljesítményértékelés alapján meg kell állapítani és az utolsó munkában töltött napon a köztisztviselő részére ki kell fizetni. A jutalom mértékét a 15-16. § figyelembevételével, időarányosan kell megállapítani. Ha a köztisztviselőt év közben egyik közigazgatási szervtől a másik közigazgatási szervhez véglegesen áthelyezik, a tárgyévből a végleges áthelyezésig eltelt időszakot az év-végi értékelésnél figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Ha a köztisztviselőt év közben a közigazgatási szerven belül áthelyezik, akkor az előző munkakörében nyújtott teljesítményét az értékelő vezető köteles értékelni. Az új munkakörbe kerülő köztisztviselőnek új célkitűzéseket kell megállapítani. Az év végén az új munkakör szerinti értékelő vezető a komplex értékelés során az évközi értékelés figyelembevételével értékeli a köztisztviselő teljesítményét.

17. §

(1)[37] Az 5. § (3) bekezdésében foglalt előértékelés során az értékelő vezető megállapítja a köztisztviselő év végi komplex értékelésének eredményét, amely során figyelembe veszi a kötelező eloszlást elosz-lási szintenként.

(2)[38] Az értékelő vezető a köztisztviselővel folytatott, az 5. § (4) bekezdésében meghatározott év végi komplex értékelést követően megállapítja a köztisztviselőnek javasolt jutalom összegét.

(3)[39] A személyügyi munkatárs ellenőrzi az értékelő vezető által javasolt jutalom összegét - amennyiben szükséges módosításra visszaküldi - és gondoskodik a jutalom kifizetéséről, valamint a köztisztviselők értesítéséről.

18. §[40]

(1) A kormányhivatal és a központi hivatal az elő-értékelés során kialakított kötelező eloszlás szerinti értékelést véleményezés céljából a munkáltatói jogkört gyakorló útján megküldi a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek.

(2) A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter ellenőrzi a minisztériumok esetében a kötelező eloszlás szabályainak érvényesülését, azok megsértése esetén jelzéssel fordul a miniszterhez és felhívja a jogsértés orvoslására, a miniszter a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert tájékoztatja a megtett intézkedésekről.

19. §[41]

A 13-17. §-t az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség , a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség által fizetett, a költségvetési törvényben meghatározott jutalmakra nem kell alkalmazni.

19/A. §[42]

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

20. §

E rendelet alkalmazásában

a) egyéni cél: olyan kulcsfontosságú közigazgatási célkitűzés, amelyre az értékelt munkavégzése során befolyással lehet, és amellyel elő tudja mozdítani a szervezeti egység, illetve a tárca vagy a közigazgatási szervezet eredményes és hatékony munkáját. A teljesítményértékelő lapon megjelenő formája a célmeghatározó megbeszélésen - a munkaköri leírásban foglaltaknak és az értékelt egyéni elképzeléseinek figyelembevételével - alakul ki;

b)[43]

c)[44] értékelést végző vezető: a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve akire a munkáltatói jogkör gyakorlója a teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkör gyakorlását átruházza, a kormányhivatal és központi hivatal vezetőjének esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója;

d) év végi komplex értékelés: évente egyszer megvalósuló, az értékelt önértékelésére, továbbá az értékelő vezető előértékelésére épülő, az értékelő vezető és az értékelt által közösen végzett értékelő tevékenység, amelyet az év végi értékelő megbeszélés (teljes visszacsatolás) során kell elvégezni. Magában foglalja a korábban elvégzett részértékelések eredményeit;

e) fejlesztési célok: az egyén fejlődését és a munkavégzést együttesen támogató olyan célok, amelyek lehetnek munkavégzéshez kötődő fejlesztési célok és a munkavégzésen kívüli fejlesztési célok. A munkavégzéshez kötődő fejlesztési céloknál az ismeretek megszerzése nem egyéni vagy csoportos képzések során történik, hanem a munkavégzés különböző eseményeihez kötődik. A munkavégzésen kívüli fejlesztési célok közé soroljuk az intézményes keretek között zajló iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzéseket (továbbképzéseket, vezetőképzést, önképzést);

f)[45] kiemelt cél: olyan kulcsfontosságú célkitűzés, amelyre az értékeltnek a munkavégzése során befolyása van, és általa a munkakör szervezetben elfoglalt helyéből adódóan a tárgyévre vonatkozóan elő tudja mozdítani a közigazgatási szervezet stratégiai, szervezeti és a szervezeti egység céljainak eredményes és hatékony megvalósulását;

g) kompetencia: a közigazgatási feladatok ellátásához szükséges tudás, készségek, valamint az alkalmazást segítő viselkedéselemek és a hatékonysági motiváció együttese;

h) mérőpont: a teljesítménycél kitűzésénél használt olyan mutató, érték, esemény, arány, amelyhez viszonyítva mérhetővé válik a kívánt cél elérése;

i) önértékelés: az értékelési időszak valamennyi mozzanatát végig kísérő önvizsgáló folyamat, amelyben az értékelt elemzi saját elvégzett tevékenységét, annak erős és gyenge pontjait, az általa tanúsított viselkedést; érvanyagot gyűjt saját képességeivel, erősségeivel, fejlesztendő területeivel és jövőbeni szándékaival kapcsolatban;

j) teljesítményértékelés: az új típusú közszolgálati fejlesztésközpontú, kompetencia alapú egyéni teljesítményértékelés évente ismétlődő célmeghatározás és strukturált formában adott visszacsatolás. A vezető által támogatott és figyelemmel kísért, a permanens fejlődést szolgáló folyamat, mely önértékelésből, vezetői előértékelésből és kettejük megegyezéséből áll.

k)[46] éves illetmény: az alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetői pótlék

ka) januártól október hónapig terjedő összegének, valamint

kb) a november hónapra számított kétszeresének együttes összege;

l)[47] kontrollvezető: az értékelt személy felett munkáltatói jogkört gyakorló személy, kivéve ha az értékelő vezető miniszter vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója;

m)[48] tanácsadó: szakmai tanácsadó, szakmai főtanácsadó, miniszteri tanácsadó, miniszteri főtanácsadó, kormánytanácsadó, kormány-főtanácsadó.

Hatálybalépés

21. §

Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.

22. §[49]

E rendeletet a központi államigazgatási szervek területi és helyi szerveinek, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének és a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervnek a köztisztviselőire 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.

Átmeneti rendelkezések

23. §

(1) A fejlesztési cél (negyedik részértékelés) teljesítésének eredménye 2007. évben nem számít be az év végi komplex értékeléskor adott pontszámokba.

(2)[50]

(3) A Ktv. 34. §-ának (10) bekezdésében szereplő kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv alatt e rendelet alkalmazásában a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központot kell érteni.

(4) A Központ a teljesítményértékelés egységes rendszere kialakításának elősegítésére ajánlást ad ki.

(5)[51]

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 301/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[52]

Teljesítményértékelő lap

I. SZEMÉLYI RÉSZ

II. CÉLMEGHATÁROZÁS

III. A CÉLKITŰZÉSEK TELJESÜLÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE

1. A "MIT" értékelése

2. A "HOGYAN" értékelése

3. Fejlesztési célok teljesülésének értékelése

4. A "MIT" és a "HOGYAN" teljesítésének komplex értékelése

Tájékoztatás: az értékelt köztisztviselő a teljesítményértékelés hibás vagy valótlan ténymegállapításának megsemmisítése iránt a kézbesítéstől számított 30 napon belül - a munkaügyi bírósághoz benyújtandó keresettel - közszolgálati jogvitát indíthat a Ktv. 34. § (7) bekezdése, valamint 59. § (3) bekezdésének c) pontja alapján.

2. melléklet a 301/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[53]

A teljesítmény jutalom kötelező eloszlási táblázata:

3. melléklet a 301/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[54]

A teljesítmény jutalom mértéke vezetők esetén a különböző teljesítmény szinteken a jutalomalap százalékában megállapítva

A teljesítmény jutalom mértéke tanácsadó esetén a különböző teljesítmény szinteken a jutalomalap százalékában megállapítva

A teljesítmény jutalom mértéke felsőfokú végzettségű, nem tanácsadó köztisztviselő esetén, az illetményalap szorzatában megállapítva

A teljesítmény jutalom mértéke felsőfokú végzettséggel nem rendelkező köztisztviselők esetén, az illetményalap szorzatában megállapítva

4. melléklet a 301/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[55]

A teljesítmény súlyozott komplex értékelése vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők és tanácsadók esetén

A teljesítmény súlyozott komplex értékelése vezetői megbízással nem rendelkező, nem tanácsadó köztisztviselő esetén