62/2006. (IX. 7.) FVM rendelet

a Balatoni Borvidéki Régió szabályzatáról

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 2. §-ának 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

A Balatoni Borvidéki Régió (a továbbiakban: Balatoni Borrégió) a Badacsonyi borvidékből, a Balatonboglá-ri borvidékből, a Balaton-felvidéki borvidékből, a Balatonfüred-Csopaki borvidékből, a Nagy-Somlói borvidékből és a Zalai borvidékből áll. Magában foglalja ezen borvidékek településeinek szőlő termőhelyi kataszterében I. és II. osztályba sorolt területeit, valamint a nyilvántartásba vett pincészeteit.

A Balatoni Borrégió feladatai

2. §

A Balatoni Borrégió a következő feladatokat látja el:

a) a borrégió szőlőtermelése és borászata közép- és hosszú távú stratégiájának kialakítása;

b) a borrégiót alkotó borvidékek, körzetek bortermelési hagyományaira építve védett eredetű borok piacra juttatása;

c) a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok (a továbbiakban: m.t. minőségi borok) előállítása feletti szakmai felügyelet ellátása;

d) a marketingtevékenység egységesítése;

e) a szőlőtermesztés és fajtahasználat összehangolása;

f) a borászati fejlesztés teendőinek meghatározása;

g) a belföldi piacokon, az Európai Unió belső piacán, valamint harmadik országok piacain a meglévő pozíciók megőrzése, bővítése;

h) a borvidékek sajátosságainak megőrzése mellett a borrégió egységes arculatának megteremtése;

i)[1] kapcsolat tartása a borrégió területén lévő megyei önkormányzatokkal, a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságával, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kirendeltségeivel, valamint a jövedéki ügyekben eljáró hatósággal.

A Balatoni Borrégió szervezete

3. §

A Balatoni Borrégió a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 32. §-a szerinti társulási megállapodás szerint működik.

Fajtahasználat

4. §

A Balatoni Borrégió területén a szőlőkataszter I. és II. osztályba sorolt területein lévő ültetvényeken, az alábbi szőlőfajtákból állítható elő meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, amennyiben azok Somogy, Veszprém vagy Zala megyékben ajánlott vagy engedélyezett kategóriába tartoznak:

a) fehérborszőlő fajták: Bacchus, Bakator, Bianka, Blauer silvaner, Budai, Chardonnay, Chasselas, Csabagyöngye, Cserszegi fűszeres, Csomorika, Ezerfürtű, Ezerjó, Furmint, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Karát, Kéknyelű, Királyleányka, Korona, Kövérszőlő, Kövidinka, Leányka, Nektár, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pátria, Pinot blanc, Pintes, Piros tramini, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Rozália, Rózsakő, Sárfehér, Sárga muskotály, Sauvignon blanc, Semillon, Szürkebarát, Tramini, Vulca-nus, Zalagyöngye, Zefír, Zengő, Zenit, Zeusz, Zöld szilváni, Zöldveltelini;

b) vörösborszőlő fajták: Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Nero, Pinot noir, Syrah, Zweigelt.

Tőkeszám

5. §

Új ültetvény létesítésekor csak a hektáronkénti 3300 vagy ennél nagyobb tőkeszámú ültetvény termése használható m.t. minőségi bor készítésére.

Terméshozam

6. §

A tőkénkénti rügyterhelés nem lehet több 14 rügy/m2-nél.

Jelölés

7. §

A Balatoni Borrégió területén előállított m.t. minőségi bort "Balaton" vagy "Balatoni" megjelöléssel lehet forgalomba hozni.

Záró rendelkezés

8. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

(3)[2] Jelen rendeletben foglaltak a 2012. augusztus 1-jét megelőzően szüretelt szőlőből készült borok esetében alkalmazandók.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter