2006. évi LXXXVIII. törvény

a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről[1]

Az Országgyűlés a mezőgazdaságot sújtó elemi károk hatásának enyhítésében való termelői érdekközösség kialakítása, öngondoskodó felelősségük megerősítése és az állami segítség hatékonyabbá tétele érdekében a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1)[2] A törvény célja a mezőgazdasági termelők önkéntes befizetéséből és az állam ezzel legalább azonos összegű költségvetési támogatásából keletkező pénzügyi forrás létrehozása, amely a befizető mezőgazdasági termelők körében az elemi csapás okozta károk részbeni megtérítésére (a továbbiakban: kárenyhítő juttatás) szolgál.

(2)[3] A kárenyhítő juttatással kapcsolatos feladatokat az agrárkár-enyhítési szerv látja el.

(3)[4] A törvény alapján járó kárenyhítő juttatás feltételei megfelelnek a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1857/2006/EK bizottsági rendelet) 11. cikke szerinti kedvezőtlen éghajlati jelenségek folytán járó támogatás igénybevétele valamennyi feltételének.

2. § E törvény alkalmazásában

a)[5] elemi kár: szántó, valamint szőlő és gyümölcsös ültetvény művelési ágú termőföldön aszály-, belvíz- és fagykár;

b)[6] mezőgazdasági termelő: az 1857/2006/EK bizottsági rendelet szerinti kis- és középvállalkozó;

c)[7] termőföld: a külterületen található, az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 143. b) cikk (4) bekezdésében meghatározottak szerinti terület, csökkentve a gyep művelési ágú területtel;

d) tárgyévi hozamérték: a termőföldről a tárgyévben betakarított termékek külön jogszabályban meghatározott áron számított értéke;

e) referencia hozamérték: a tárgyévet megelőző - elemi csapástól mentes - három év átlagtermése és a tárgyévi ténylegesen hasznosított terület alapulvételével külön jogszabályban meghatározott áron számított hozamérték;

f) hozamérték-csökkenés: a referencia hozamérték és a tárgyévi hozamérték különbsége;

g) elemi csapás: a tárgyévi ténylegesen hasznosított területre számítva több mint 30 százalékos hozamértékcsökkenést okozó elemi kár.

A kárenyhítő juttatásra való jogosultság feltételei

3. § (1)[8] Kárenyhítő juttatást az agrárkár-enyhítési szervvel erre irányuló szerződést (a továbbiakban: kárenyhítési szerződés) kötő mezőgazdasági termelő (a továbbiakban: szerződő) igényelhet.

(2)[9] Az agrárkár-enyhítési szerv kárenyhítési kötelezettsége a termőföldön bekövetkezett elemi csapás esetén a kárenyhítési szerződés alapján áll fenn.

(3) Kárenyhítési szerződés megkötésére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki (amely)

a) a Magyar Köztársaság területén termőföldet használ, és

b) külön jogszabály szerint nyilvántartásba vették.

(4) A kárenyhítési szerződésben meg kell határozni:

a) a szerződő nevét, lakcímét (székhelyét), adóazonosító jelét, adószámát, bankszámlaszámát, valamint a külön jogszabály szerinti nyilvántartási számot (a továbbiakban együtt: személyazonosító adatok),

b) a használt termőföld nagyságára és elhelyezkedésére vonatkozó adatokat,

c) a 7. § (1)-(2) bekezdése szerint megállapított éves befizetési kötelezettség összegét,

d) a befizetés határidejét és módját.

4. § (1) A kárenyhítő juttatásra a szerződő fél abban az esetben jogosult, amennyiben

a)[10] a használatában lévő összes termőföld vonatkozásában a kárenyhítési szerződés legalább a tárgyév első napjától, a 2007. évben legkésőbb 2007. július 15-étől folyamatosan fennállt, ideértve azt az esetet is, amikor a földhasználó személyében bekövetkezett változás miatt az új földhasználó a termőföldre új kárenyhítési szerződést köt;

b) a használatában lévő termőföld vonatkozásában kárenyhítési szerződés szerinti befizetési kötelezettségének eleget tett;

c)[11] a használatában levő termőföldön az ő használati ideje alatt bekövetkezett belvíz- és fagykárt a külön jogszabályban meghatározottak szerint az agrárkár-megállapító szervhez bejelentette;

d)[12] a használatában lévő termőföldön az ő használati ideje alatt elemi csapás következett be és kárenyhítő juttatásra vonatkozó, az agrárkár-megállapító szerv által felülvizsgált igényét legkésőbb a tárgyév november 10. napjáig az agrárkár-enyhítési szervhez benyújtotta.

(2) A kárenyhítő juttatást annak részére kell megállapítani, aki a kárenyhítő juttatásra vonatkozó igények elbírálásakor szerződőnek minősül.

(3)[13] A szerződő legkésőbb a kárenyhítő juttatásra vonatkozó igényének benyújtásával egyidejűleg köteles bejelenteni az agrárkár-enyhítési szervnek a kárenyhítési igényével érintett elemi kárra biztosítóval történt szerződés kötését, valamint e szerződés alapján az igénnyel érintett elemi kárral összefüggésben a biztosító által a részére megállapított összeget. Ha ez az Összeg csak az igénybejelentést követően válik ismertté, akkor a szerződő azt a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül köteles bejelentem. A szerződéskötésre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a szerződő az agrárkár-enyhítési szerv által kifizetett kárenyhítő juttatásra jogosulatlanná válik, és azt az agrárkár-enyhítési szerv felszólításának kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles visszafizetni.

5. § (1) Amennyiben a szerződő fél a tárgyév november 10. és december 31. között ismertté vált elemi kár miatt:

a) kárenyhítő juttatásra jogosulttá válik, úgy az őt e címen megillető összeget, vagy

b) a 11. § (1) bekezdés e) pontja szerint megállapított mértéknél nagyobb összegű kárenyhítő juttatás illetné meg, úgy a különbözetet

a tárgyévet követő év március 1-jéig kell részére kifizetni.

(2)[14] A szerződő fél az (1) bekezdés szerinti elemi kárt köteles bejelenteni a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerint. A kárenyhítő juttatásra vonatkozó, az agrárkár-megállapító szerv által felülvizsgált igényt az elemi kár bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell az agrárkár-enyhítási szervhez benyújtani.

A kárenyhítő juttatás pénzügyi forrásai, megállapítása és kifizetése

6. §[15] A kárenyhítési szerződések alapján történő rendszeres befizetések a kárenyhítő juttatás forrásául szolgáló, az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatának (a továbbiakban: előirányzat) bevételét képezik.

7. § (1) A szerződő az általa használt termőföld után évenként szántó művelési ág esetén hektáronként 1000 forintot, szőlő és gyümölcsös művelési ág esetén hektáronként 3000 forintot köteles a szerződésben rögzített számlaszámra történő befizetéssel, az előirányzat javára teljesíteni.

(2)[16] A szerződő éves befizetési kötelezettségének összegét az általa használt termőföld nagysága és az (1) bekezdés szerinti mérték alapján kell meghatározni. A befizetést 2007. évben szeptember 30-ig, 2008. évtől kezdődően a tárgyév május 31. napjáig kell teljesíteni.

(3) A szerződés - a Ptk. XXVI. fejezete szerinti - megszűnése esetén a szerződő által az előirányzatra korábban befizetett összeg nem fizethető vissza.

(4)[17] Ha a szerződő a jogszabályban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, a részére az adott évben kifizetett kárenyhítő juttatásnak a jogszabályban vagy a kárenyhítési szerződésben meghatározott része jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minősül és azt a szerződő az agrárkár-enyhítési szerv erre vonatkozó felhívását követő 30 napon belül köteles visszafizetni. A határidőben vissza nem fizetett kárenyhítő juttatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

8. §[18] (1) Az állam központi költségvetési forrásból évenként a 6. § szerinti befizetéssel legalább azonos összegű támogatással járul hozzá a kárenyhítés pénzügyi forrásaihoz.

(2) A Kormány nyilvános határozatban dönthet a termelői befizetéseket meghaladó összegű többlet költségvetési hozzájárulás biztosításáról, továbbá szempontokat határozhat meg a többlet költségvetési hozzájárulás igénybevételének szakmai feltételrendszerére. A kárenyhítési igények elbírálása során a többlet költségvetési hozzájárulás azon szerződők között osztható fel, akik teljesítik a külön jogszabályban meghatározott feltételeket.

(3) Az előirányzat központi költségvetésből történő évenkénti támogatása 2008. évtől nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évben a termelők által a 6. § szerint befizetett összeg.

(4) A 6. § szerinti termelői befizetés és a támogatási előirányzat kizárólag az e törvény szerinti célokra használható fel.

(5) A (4) bekezdés szerinti összeg maradványa nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható, arra a mindenkori költségvetési törvény által előírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem vonatkozik. Az összeg tárgyévben kárenyhítő juttatásra fel nem használt részét a következő évre kötelezően át kell vinni.

9. § (1)[19] A szerződő elemi csapás esetén legfeljebb a hozamérték-csökkenésnek az 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott mértéke szerinti kárenyhítő juttatásra jogosult. Amennyiben a 6. § szerinti bevételek és a 8. § szerinti támogatás együttes összege nem fedezi a tárgyévben maximálisan adható kárenyhítés összegét, úgy a kárenyhítő juttatás mértékét az adott évben valamennyi szerződőnél arányosan csökkenteni kell.

(2)[20] Az agrárkár-enyhítési szerv kárenyhítési kötelezettsége legfeljebb az (1) bekezdés szerinti juttatásnak a biztosító által - a 4. § (3) bekezdése szerinti biztosítási szerződés alapján - nem fedezett részére terjed ki.

(3) Az elemi csapás esetén a szerződőket megillető kárenyhítő juttatás megállapításáról és odaítéléséről évenként egyszer, a tárgyév december 20-áig - az 5. § (1) bekezdés szerinti igény elbírálásáról pedig a tárgyévet követő év február 28-áig - kell döntést hozni.

(4)[21] A tárgyév november 1-jéig az agrárkár-enyhítési szervhez benyújtott előlegfizetési igényre a miniszter döntése alapján a tárgyévben a kárenyhítési igény 90%-áig előleg fizethető ki.

(5)[22] Amennyiben a termelő kárenyhítési előlegként a véglegesen megállapított kárenyhítési juttatást meghaladó összegű előleget kapott, a különbözetet 30 napon belül köteles visszafizetni. A határidőben vissza nem fizetett előleg adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

10. §[23] A szerződőket a 11. § (1) bekezdés e) pontja szerint megillető kárenyhítő juttatásra vonatkozó kifizetési tervet az agrárkár-enyhítési szerv jóváhagyásra bemutatja a miniszternek.

11. § (1) Az agrárkár-enyhítési szerv e törvényben foglalt feladatai teljesítéséhez:[24]

a) szerződést köt a mezőgazdasági termelővel,

b) nyilvántartja és kezeli a szerződő személyazonosító adatait,

c) fogadja a 6-8. § szerinti befizetéseket és biztosítja ezek elkülönített kezelését és nyilvántartását,

d) összesíti és feldolgozza a szerződők által benyújtott kárenyhítési igénybejelentéseket,

e) a kifizetési tervben javaslatot tesz a szerződőket megillető kárenyhítő juttatás összegére és annak jóváhagyása után a döntéstől számított 30 napon belül intézkedik azok kifizetéséről.

(2)[25] Az agrárkár-enyhítési szerv, a kárenyhítésre való jogosultság fennállásának megállapítása, a kárenyhítő juttatás kifizetése céljából kezelheti a szerződők személyazonosító és a földhasználatra vonatkozó adatait, valamint a befizetésekre vonatkozó adatokat a kárenyhítési szerződés fennállása alatt, továbbá ezt követően az ezzel összefüggő eljárások befejeződéséig.

Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[26] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy:

a) a hozamérték-csökkenés kiszámításának módját, az elemi csapás bejelentésének, igazolásának, az előlegfizetési és a kárenyhítő juttatás iránti igény benyújtásának, a kárenyhítő juttatás megállapításának részletes szabályait, a kárenyhítő juttatás jogszabálysértés esetén jogosulatlannak minősülő részét és az ellenőrzés rendjét,

b) a többletforrás igénybevételéhez szükséges feltételeket és a feltételek teljesítése igazolásának módját rendeletben határozza meg.

Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a hozamérték-kiesés kiszámításának módját, az elemi csapás bejelentésének, igazolásának, valamint a kárenyhítő juttatás megállapításának és jogosulatlan igénybevétel esetén visszafizettetésé-nek részletes szabályait és az ellenőrzés rendjét rendeletben határozza meg.

(3)[27] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) az agrárkár-enyhítési szervet vagy szerveket,

b) az agrárkár-megállapító szervet vagy szerveket rendeletben jelölje ki.

13. §[28] Ez a törvény a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke