9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet

a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 10. §-ának (2) bekezdésében és a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CL. törvény 7. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

A miniszter

1. §[1]

A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) működtetésének szervezeti és eljárási részletszabályait a Tv. és e rendelet előírásainak keretei között a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) Ügyrendben állapítja meg.

Az Alap elnöke[2]

1/A. §

Az Alap elnöke (a továbbiakban: elnök):

a) képviseli az Alapot és az Alap Bizottságát (a továbbiakban: Bizottság),

b) közreműködik az Alap - Tv.-ben meghatározott célokhoz szükséges - pénzügyi feltételeinek biztosításában,

c)[3] intézkedik a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (a továbbiakban: kezelő szerv) főigazgatójánál (a továbbiakban: főigazgató) egyes pályázatok ellenőrzésének megindítása érdekében,

d) összehívja a Bizottság ülését,

e) a Bizottság ülésein ellátja az elnöki teendőket,

f) ellátja a Tv., az e rendelet, továbbá az Ügyrend által a hatáskörébe utalt további feladatokat.

Az Alap alelnöke[4]

1/B. §

(1) Az Alap alelnöke (a továbbiakban: alelnök):

a) az elnök megbízása alapján képviseli az Alapot és a Bizottságot,

b) közreműködik az Alap - Tv.-ben meghatározott célokhoz szükséges - pénzügyi feltételeinek biztosításában,

c)[5]

d)[6] az elnök akadályoztatása esetén összehívja a Bizottság ülését,

e) az elnök akadályoztatása esetén ellátja az elnök 1/A. § e) pontjában meghatározott feladatát,

f) miniszteri hatáskörbe tartozó kinevezések esetén javaslatot tesz a miniszter részére a Bizottság tagjainak, valamint az egyes kollégiumok tagjainak és vezetőinek személyére,

g) javaslatot tesz a miniszternek a miniszteri keret felhasználására,

h) ellátja a Tv.-ben, az e rendeletben, továbbá az Ügyrendben a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

(2) Az alelnök feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi keret nagyságáról - a Bizottság javaslatára - a miniszter dönt.

Az Alap Bizottsága

2. §[7]

(1) A Bizottság élén az elnök áll.

(2) Az Alap működéséről a Bizottság évente legalább egy alkalommal, a pályázati év lezárását követően írásban összeállítja az Alap beszámolóját, amelyet közzétesz az Alap portálján.

3. §[8]

(1) A miniszter a Bizottság

a) saját hatáskörben felkért tagjait,

b) az érintett szakmai szervezetek által jelölt tagjait, valamint

c) a Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) által jelölt tagjait

[a b) és c) pont szerinti szervezetek a továbbiakban együtt: küldő szervezet] - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - négy évre nevezi ki.

(2) Ha a Bizottság tagjának tagsága a négy év eltelte előtt megszűnik, a Bizottságba helyére új tag az előző bizottsági tag eredeti mandátumából hátralévő időre nevezhető ki.

(3)[9] A Bizottság tagja a kinevezés lejártát követően legfeljebb egy alkalommal ismételten kinevezhető. Az ismételt kinevezés korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni a Bizottság tagjának azon mandátumát, amely az előző bizottsági tag eredeti mandátumából hátralévő időre szólt.

4. §[10]

(1) Az alelnök tisztsége, illetve a bizottsági tagság megszűnik:

a) az alelnök, illetve a tag halálával,

b) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával.

(2) Az alelnöki tisztség megszüntethető:

a) lemondással,

b) felmentéssel,

c) közös megegyezéssel.

(3) A bizottsági tagság megszüntethető:

a) lemondással,

b) felmentéssel,

c) a Tv. 2/A. § (5) bekezdése szerinti visszahívással,

d) közös megegyezéssel.

(4) Lemondás esetén a lemondási idő 30 nap.

(5)[11] A miniszter az alelnököt és a Bizottság tagját felmenti, ha az évi ülések feléről bármely okból, vagy ha egynél több alkalommal, igazolatlanul távol maradt. A miniszter a Bizottság tagját felmenti abban az esetben is, ha a tagot a küldő szervezet visszahívja.

(6) A miniszter az alelnököt és a Bizottság tagját felmentheti, ha tisztségéből eredő - a Tv.-ben, e rendeletben és az Ügyrendben meghatározott - jogaival visszaél vagy kötelezettségét megszegi.

(7)[12] A (6) bekezdésben foglalt okok hiányában indokolás nélkül is felmenthető az a bizottsági tag, akit a miniszter saját hatáskörben bízott meg a bizottsági feladatok ellátásával.

5. §

(1) A bizottsági tagság megszűnése esetén a miniszter - 30 napon belül - új személyt bíz meg a 3. § szerinti időtartamra.

(2)[13] Az (1) bekezdés rendelkezéseit az alelnök vonatkozásában is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a miniszter az MMA elnöke véleményének kikérésével 60 napon belül bízza meg az új személyt.

6. §

A Bizottság elvi, irányító és koordináló jogkörében eljárva

a) meghatározza az Alap rövid és középtávú kulturális támogatási stratégiáját, a különösen fontosnak tartott támogatási célokat, a támogatás során követendő szempontokat, ezek figyelembevételének rangsorát,

b)[14] javaslatot tesz a miniszternek kollégiumok létrehozására, összevonására és megszüntetésére,

c) összehangolja a kollégiumok tevékenységét, dönt a vitás kérdésekben,

d)[15] évente írásban beszámoltatja a kollégiumok vezetőit,

e)[16] a kezelő szervvel egyetértésben jóváhagyásra benyújtja a miniszternek az Ügyrend tervezetét,

f) kezdeményezi az Alaphoz kapcsolódó jogszabályok módosítását, illetve véleményezi azok tervezetét,

g) meghatározza a szakmai ellenőrzés céljait és szempontrendszerét,

h) elfogadja az Alap beszámolóját és költségvetését,

i)[17] az éves munkatervet elkészíti, és jóváhagyásra az MMA elnökének, majd a miniszternek - az MMA elnöke egyetértése esetén - megküldi.

7. §

(1)[18] A Bizottság a kollégiumok javaslatainak figyelembevételével, mérlegelve az egyes kulturális területek súlyát, értékteremtő szerepét,

a) a miniszter és az MMA elnöke egyetértésével dönt

aa) a felosztható pénzeszközöknek a Tv. 2. § (3) bekezdése szerinti művészeti főtematikájú állandó szakmai kollégiumok (a továbbiakban: művészeti állandó kollégiumok) és a további állandó kollégiumok (a továbbiakban: nem művészeti főtematikájú állandó kollégiumok) közötti, egymáshoz viszonyított arányáról;

ab) a támogatás összegének az egyes művészeti állandó kollégiumok közötti felosztásáról;

b) a miniszter egyetértésével

ba) kiemelt támogatási célokat határozhat meg,

bb) megjelöli az ezekre fordítandó keretösszegeket.

(2) A miniszteri keretből támogathatók különösen:

a) az összművészeti rendezvények,

b) a kulturális élet hazai, nemzetközi rangú műhelyeinek szakmai programjai, többéves, ismétlődő és ezt szerződéssel rögzített jelentősebb programok,

c) a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladatok,

d) a kulturális ágazat területére vonatkozó alkotások létrehozása,

e) olyan egyedi pályázatok, amelyeket a miniszter - a miniszteri keret terhére - támogatásra méltónak ítél.

(3)[19] A miniszteri keret felhasználásáról, e körben a pályázatok kiírásáról és azok elbírálásáról, ideértve a miniszteri keret terhére benyújtott egyedi pályázatok elbírálását is - az Ügyrendben szabályozott módon -, a miniszter vagy az általa felhatalmazott kollégium dönt. A miniszteri keret terhére benyújtott egyedi pályázatok esetén a miniszter - kérelemre és méltányosságból - a pályázati cél korrekcióját és ezzel egyidejűleg a támogatási jogviszony módosítását engedélyezheti. Pályázat kiírása esetén e rendelet pályázati rendszerre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) A miniszter megállapítja a miniszteri keret felosztásának arányait és erről tájékoztatja a Bizottságot.

(5)[20] A Tv. 7/C. § (2) bekezdésében foglalt, a miniszter által egyedi elbírálással nyújtható működési támogatás kizárólag dologi kiadásra használható fel.

8. §[21]

A kollégiumok

9. §

(1)[22] A miniszter a Bizottság javaslatára

a) dönt a nem művészeti főtematikájú állandó kollégiumok létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, továbbá azok létszámáról;

b) dönt ideiglenes kollégiumok létrehozásáról, azok létszámáról, feladatkörének meghatározásáról, átszervezéséről és megszüntetéséről;

c) az MMA elnöke véleményének kikérését követően dönt a művészeti állandó kollégiumok létesítéséről, átszervezéséről, valamint megszüntetéséről.

(2)[23] Az állandó kollégiumok felsorolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) Ideiglenes kollégium létrehozható:

a) miniszteri keret terhére,

b)[24] több kollégium javaslata alapján az érintett állandó kollégiumok keretei terhére,

c) külső forrás bevonása esetén, illetve

d) a Bizottság javaslata alapján az Alap kerete terhére.

(4)[25] Az ideiglenes kollégium tagjai jogviszonyának keletkezése és megszűnése (megszüntetése) tekintetében a miniszter az állandó kollégiumok tagjaira vonatkozó általános szabályoktól eltérhet. Az ideiglenes kollégium személyi összetételét a kollégium jellegének és szakmai feladatának megfelelően kell meghatározni.

(5) Az ideiglenes kollégium működésének - a Tv.-ben és e rendeletben nem szabályozott - részletes szabályait az Ügyrendben kell meghatározni.

10. §[26]

(1) A miniszter az állandó kollégiumok vezetőit a kollégium tagjai közül, a Bizottság javaslata alapján, két évre, de legfeljebb a vezető állandó kollégiumi tagsága időtartamára nevezi ki.

(2) Az állandó kollégium vezetőjének kinevezése a Bizottság javaslatára egy alkalommal egy évvel, de legfeljebb a vezető állandó kollégiumi tagsága időtartamára meghosszabbítható.

(3) Állandó kollégiumban a vezetői tisztség bármilyen okból történő megüresedése esetén a miniszter 30 napon belül új vezetőt nevez ki az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint.

(4) Az állandó kollégium vezetőjének felmentésére a Bizottság tagjának felmentésére vonatkozó, valamint a 12. § (2) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(5) Művészeti állandó kollégium vezetőjének kinevezéséhez és felmentéséhez az MMA elnökének egyetértése is szükséges.

11. §[27]

(1) Az állandó kollégiumokba a miniszter által saját hatáskörben felkért tagok, továbbá a küldő szervezet által delegált tagok kinevezése - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - négy évre szól.

(2) A Bizottság javaslata alapján az állandó kollégium tagjának kinevezése - a küldő szervezet által delegált tag esetén a küldő szervezet egyetértésével - egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(3) A 12. § (3) bekezdése szerinti esetben az állandó kollégiumi tag kinevezése négy évnél rövidebb időtartamra is szólhat.

(4) A miniszter által a minisztérium kormánytisztviselői közül kinevezett állandó kollégiumi tag kinevezése a tagnak a minisztériummal való kormánytisztviselői jogviszonya fennállásáig szól.

(5) Az állandó kollégium tagja az (1) vagy (3) bekezdés szerinti kinevezés lejártát vagy a (2) bekezdés szerinti meghosszabbítást követően egy alkalommal, négy évre ismételten kinevezhető.

(6) A nem művészeti főtematikájú állandó kollégiumokban az MMA-nak a Tv. 2. § (4a) bekezdése szerinti részvételét akként biztosítja a miniszter, hogy az MMA-t felkéri valamennyi nem művészeti főtematikájú állandó kollégiumban egy tag jelölésére annak a létszámkeretnek a terhére, amelyet a Tv. 2. § (4a) bekezdése az érintett szakmai szervezetek számára a delegálásra biztosít.

12. §

(1)[28] Indokolt esetben a Bizottság javaslata alapján a miniszter felmenti a kollégiumi tagokat. A felmentésre a Bizottság tagjainak felmentésére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. A 11. § (3) bekezdése alapján kinevezett tag, valamint a miniszter által saját hatáskörben felkért tag felmentéséhez a Bizottság javaslattétele, illetve egyetértése nem szükséges.

(2)[29] A kollégiumi tagság - a felmentéssel, lemondással vagy a tag halálával történő megszűnés esetkörén kívül - megszűnik az érintett kollégium megszüntetése, átszervezése, illetve létszámának csökkentése esetén is.

(3)[30] A megüresedett kollégiumi tag helyének betöltéséről a miniszter, illetőleg a küldő szervezet a megüresedés időpontjától számított 60 napon belül gondoskodik. Delegálás esetén a küldő szervezet számára a jelölt állítására 25 napot kell biztosítani.

13. §

A kollégiumok feladatai:

a) a Bizottság által meghatározott kulturális támogatási stratégiának megfelelően kidolgozzák a szakterület támogatási célkitűzéseit, és megfogalmazzák a célokat,

b) javaslatokat tesznek a Bizottságnak a tárgyévre vonatkozó pályázati célokra,

c) döntenek az Alap keretében a szakterületre jutó pénzeszközök feladatonkénti felhasználásáról,

d)[31] az alelnök egyetértésével meghirdetik a pályázatokat, és meghatározzák a pályázati feltételeket, az elbírálás szempontjait, továbbá nevezési díjakat állapíthatnak meg,

e) a Bizottság által meghatározott kiemelt támogatási célokra és feltételekre, valamint a jóváhagyott pénzügyi keret nagyságára tekintettel elbírálják a benyújtott pályázatokat, meghatározzák a támogatás mértékét, felhasználásának körét (a kiadások elszámolásának jogcímét) és a szakmai beszámoló elkészítésének a szempontjait,

f) figyelemmel kísérik a pályázati célkitűzések megvalósulását és a pályázatokban kitűzött feladatok teljesítését, ellenőrzik a támogatások felhasználását, ezekhez szükség esetén szakértő segítségét vehetik igénybe,

g) beszámolót készítenek a Bizottság részére a kollégium pénzügyi keretének felhasználásáról és a célkitűzések megvalósításáról.

Az elnök, az alelnök és a Bizottság, valamint a kollégiumok tagjainak jogállása és díjazása[32]

14. §

(1)[33] Az elnöknek, az alelnöknek és a Bizottság tagjainak, valamint a kollégiumok vezetőinek és tagjainak jogállására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv megbízási jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit kell egyebekben alkalmazni.

(2)[34]

(3)[35] Az elnök, az alelnök és a Bizottság tagjai, a kollégiumok vezetői és tagjai a feladatkörük ellátása során okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek.

A kezelő szerv[36]

15. §

(1)[37]

(2) A kezelő szerv feladata[38]

a) az Alap pénzeszközeinek kezelése,

b) a Bizottság és a kollégiumok működési feltételeinek biztosítása,

c) a Bizottság és a kollégiumok döntéseinek előkészítése és végrehajtása,

d)[39] a pályázati rendszer működtetése, ideértve a minisztérium kulturális célú fejezeti kezelésű előirányzata terhére meghatározott pályáztatás lebonyolítását,

e)[40] a támogatói okirat, illetve a támogatási szerződés (a továbbiakban együtt: szerződés) kibocsátása, illetve megkötése,

f) a támogatások pénzügyi utalása,

g) a támogatott pályázatok pénzügyi elszámolása,

h) a pénzügyi és teljesítmény-ellenőrzések szervezése és lebonyolítása,

i) az Alap beszámolójának és költségvetésének közzététele,

j) a vonatkozó jogszabályokban előírt nyilvánosság biztosítása.

(3)[41]

(4)[42] A kezelő szerv a minisztérium költségvetési fejezetéhez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kulturális célú fejezeti kezelésű előirányzatok - megállapodás szerinti - pályázatainak kezelő vagy lebonyolító szerve.

(5)[43]

Az Alap pénzeszközeinek kezelése

16. §

(1)[44] A kezelő szerv az Alap pénzeszközeit a Magyar Államkincstárnál vezetett Nemzeti Kulturális Alap elnevezésű 10032000-00288767-00000000 jelzőszámú pénzforgalmi számlán kezeli.

(2)[45] Az Alap bevételi forrásait képező befizetéseket az Alap javára az (1) bekezdésben megjelölt bankszámlára lehet, illetve kell teljesíteni.

17. §[46]

A pályázati rendszer

18. §

(1)[47] A Bizottság - a kollégiumi vezetők és a kezelő szerv közreműködésével - a tárgyévet megelőző harmadik negyedév végéig kidolgozza az Alap éves pályázati naptár tervezetét; majd ennek alapján legkésőbb a tárgyévet megelőző negyedik negyedév végéig elfogadja a pályázati kiírások alapvető célkitűzéseit.

(2)[48] Az alelnök a Tv. 2. § (5) bekezdésében foglalt egyetértéséről vagy annak megtagadásáról - ez utóbbi esetben ennek indokairól is - a pályázati felhívás kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nyilatkozik. Ha az alelnök a megszabott határidőn belül nem tesz nyilatkozatot, azt úgy kell tekinteni, hogy a pályázati felhívással egyetértett.

(3)[49] Ha az alelnök nem ért egyet a pályázati felhívással, és az erre vonatkozó egyeztetés a kollégiummal nem vezet eredményre, azt - a pályázat kiírásáról való döntéshozatal céljából - a Bizottság elé terjeszti.

(4)[50] A pályázati felhívás teljes szövegét az Alap portálján legkésőbb a pályázat benyújtási határidejét megelőző 30. napon közzé kell tenni. Meghívásos pályázat esetén csak a pályázati felhívás megjelentetése kötelező, legkésőbb a pályázat benyújtási határidejét megelőző hetedik napon, az Alap portálján.

19. §

(1)[51] A pályázati felhívás az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben rögzítetteken túl tartalmazza a kincstárnál vezetett számla számát is, amelyre a nevezési díjat átutalás esetén teljesíteni kell.

(2)[52] Az igénybe vehető támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható kiadások 100%-át és a támogatás mértékének vagy összegének pályázati felhívásban meghatározott felső határát. E rendelet alkalmazásában az elszámolható kiadások köre a Tv. 7. § (1) bekezdésében foglalt támogatási célok megvalósítása során közvetlenül felmerülő, igazoltan e célra fordított kiadások.

(3)[53] Támogatási kérelmet (pályázatot) benyújtani kizárólag a kezelő szerv által rendszeresített adatlapon, elektronikus úton lehet. A pályázat benyújtásának feltétele a pályázó azonosítását biztosító - az Alap portálján, az ott meghatározott feltételeknek megfelelően történő - előzetes regisztráció.

(4)[54] A pályázat benyújtása időpontjának a pályázat elektronikus rendszerben történő rögzítésének időpontját kell tekinteni.

(5)[55] A pályázati eljárás során a kapcsolattartás, így különösen a hiánypótlásra történő felhívás, a támogatói döntésről szóló értesítés a regisztráció során létrehozott felhasználói fiókon keresztül történik.

(6)[56] Az elektronikus alkalmazás útján megküldött dokumentumot az átvétel automatikus visszaigazolásával kell kézbesítettnek tekinteni, a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az elektronikus úton történő közléshez fűződnek.

(7)[57] Ha a kezelő szerv 5 munkanapon belül nem kap automatikus visszaigazolást a pályázótól, a kezelő szerv ismételten megküldi az elektronikus levelet. Ha a kezelő szerv 3 munkanapon belül másodszor sem kap visszaigazolást, a következő munkanapon, papír alapon is megküldi a dokumentumot a pályázó részére. Ebben az esetben a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az írásban, postai úton történő közléshez fűződnek.

(8)[58] Támogatott pályázat esetén a szakmai beszámoló és a pénzügyi elszámolás benyújtása is kizárólag elektronikus úton történhet.

19/A. §[59]

(1) A pályázaton való részvétel nevezési díjhoz kötött. A nevezési díjat a kollégiumok meghatározott összegben vagy az igényelt támogatás meghatározott százalékában állapítják meg.

(2) A nevezési díj megfizetését a pályázó a pályázat benyújtásakor igazolja.

(3) A pályázónak a pályázat benyújtásával egyidejűleg benyújtott kérelmére az alelnök kivételesen, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mérsékelheti, illetve elengedheti a nevezési díj megfizetését.

(4) A mérséklés vagy az elengedés különösen abban az esetben engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy a nevezési díj megfizetése[60]

a) családi, jövedelmi, vagyoni viszonyaira és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene, vagy

b) a kulturális tevékenységet is folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet kulturális tevékenységét veszélyeztetné.

(5) A kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.

(6)[61] A kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról az alelnök az eljáró kollégiumot és a 19. § (5) bekezdésében meghatározott módon a pályázót a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti, és elutasító döntés esetén a 24. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett felhívja a pályázót a nevezési díj nyolc napon belül történő befizetésére.

(7)[62]

20. §

A pályázatnak tartalmaznia kell:

a)[63] a megfelelően kitöltött és aláírással ellátott, a kezelő szerv által kiadott pályázati adatlapot,

b) az elérni kívánt pályázati cél leírását és szakmai szempontú információs anyagot,

c) az elvégezni kívánt feladatok felsorolását és leírását,

d) a rendelkezésre álló saját és egyéb forrás összegét és a pályázati felhívásban előírt fedezetigazolását,

e) a pályázati cél megvalósításához esetenként szükséges szerződések, hatósági engedélyek, illetve nyilatkozatok másolatát,

f) a Bizottság vagy a kollégiumok által előírt, a pályázati kiírásban meghatározott egyéb adatokat.

g)[64]

21. §[65]

Az érvénytelen pályázatokról az ok megjelölésével a kezelő szerv - a kollégium vezetőjével együtt - a pályázókat értesíti.

22. §

(1)[66] A pályázatokat a kollégium a pályázati felhívásban meghatározott benyújtási határidőtől számított hatvan napon belül elbírálja, és döntéséről tájékoztatja az alelnököt. Az alelnök a döntést a kézhezvételt követő öt napon belül kifogás esetén egy alkalommal elektronikus úton visszautalja a kollégiumnak megfontolásra, illetve egyetértése vagy a kifogást követően ismételten megküldött döntés esetén gondoskodik a döntésnek - szükség szerint véleményével együttesen - az elnök részére történő, elektronikus úton való továbbításáról.

(2)[67] Az elnök a kézhezvételt követő öt napon belül

a) a döntést jóváhagyja,

b) a kollégium támogató döntését megsemmisíti, vagy

c) kifogás esetén a döntést megfontolás céljából a kollégiumnak visszaküldi,

és erről az alelnököt és a kezelő szervet elektronikus úton értesíti. A döntésről vagy annak megsemmisítéséről a kezelő szerv haladéktalanul tájékoztatja az eljáró kollégiumot.

(3)[68] A kezelő szerv a döntésről - támogató döntés esetén az elnök kifogást nem emelő nyilatkozatától, nyilatkozattétel hiányában pedig a kifogásra biztosított határidő leteltétől számított - 10 napon belül értesíti a pályázókat.

(4)[69] A kezelő szerv

a) a kollégiumi keret terhére nyújtott támogatás esetén az elnök jóváhagyásától számított, illetve kifogásra biztosított határidő leteltét követő öt napon belül,

b) a miniszteri keret terhére nyújtott támogatás esetén a támogatói okirat hatályosulását, illetve a támogatási szerződés aláírását követően havi bontásban

gondoskodik a támogatott pályázók nevének és székhelyének, a megítélt támogatás összegének, valamint a támogatott pályázatok támogatási céljának nyilvános közzétételéről az Alap portálján.

23. §

(1) A pályázat alapján visszatérítendő és részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatás nyújtható.

(2) A visszatérítendő támogatást az Alap nyilvántartásaiban követelésként kell kimutatni.

(3) Nem támogatható az olyan pályázat, amely vagy amelynek megvalósítása, illetve a megvalósítás módja vagy eredménye

a) bűncselekménynek vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívásnak minősül, illetve e nélkül is, ha az

b) az alapvető emberi és alkotmányos jogokat, így különösen a személyek - neme, faja, nemzetisége vagy felekezete szerinti - megkülönböztetésének tilalmát, mások vallásos meggyőződését (a lelkiismereti és vallásszabadságot) sérti,

c) a nemzet, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, valamint más nemzetek méltóságának sérelmével jár.

(4)[70] Az Alapból nyújtott támogatás harmadik személy részére támogatásként történő továbbadására vagy a támogatás harmadik személy részére történő átruházására az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

24. §

(1) Érvénytelen a pályázat, ha

a)[71] a pályázó pályázatában, vagy korábbi pályázatában megtévesztő vagy valótlan adatot szolgáltatott,

b)[72] a pályázó a kezelő szervvel kötött korábbi szerződésben foglalt feltételeket megszegte,

c) a pályázó a kiírásban foglaltaktól eltérő pályázatot nyújtott be,

d)[73] a pályázó a kezelő szerv nyilvántartásai szerint lejárt, teljesítetlen pénzügyi kötelezettséggel rendelkezik,

e) a pályázó ellen csőd-, felszámolási, illetve végelszámolási, illetve adósságrendezési eljárás van folyamatban,

f) a pályázat az előírt határidőt követően érkezik,

g) a pályázó az adatlapot hiányosan vagy nem megfelelően tölti ki.

h)[74] a pályázó a nevezési díj befizetését elmulasztotta, vagy a pályázati felhívásban előírtnál alacsonyabb összegben vagy mértékben teljesítette, kivéve, ha a pályázó - a 19/A. § (3)-(5) bekezdéseiben foglaltak alapján - a nevezési díj mérséklésében vagy elengedésében részesült.

(2)[75] Az (1) bekezdés szerinti érvénytelenségi okok közül az (1) bekezdés a) pontjában foglalt öt, a b)-c) pontokban foglaltak pedig háromévi - az igénybevételtől, illetve a visszafizetési határidőtől számított - kizárást vonnak maguk után. A kizárás alól a kollégium 2/3-os szavazati többséggel felmentést adhat, vagy mérsékelheti azt.

25. §

(1)[76] A kezelő szerv a támogatottal szerződést köt, amely tartalmazza a támogatás folyósításának, elszámolásának és egyéb feltételeinek részletes szabályait. A szerződéskötés időpontját a kezelő szerv határozza meg és közli azt a támogatási döntésről szóló értesítésben a pályázóval. A szerződés megkötésére a kezelő szerv legfeljebb 120 napos határidőt határozhat meg, igazodva a támogatott program megvalósításának időpontjához és a kezelő szerv által előkészítendő szerződések ütemezéséhez.

(2) A pályázó köteles a támogatás felhasználásával megvalósított kulturális terméken vagy esemény során, illetve ezek reklám- és propagandaanyagán feltüntetni, illetve közzétenni a Nemzeti Kulturális Alap teljes nevét, a logót, valamint a támogatás tényét a szerződésben foglaltak szerint.

26. §[77]

(1) A pályázó a szerződés teljesítéséről, illetve a támogatás felhasználásáról a kollégium által meghatározott szempontok szerinti szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást a szerződésben megjelölt határidőben és módon nyújtja be. A szerződés teljesítését

a) szakmai szempontból a miniszteri keret terhére nyújtott támogatás esetén - ha a miniszter másként nem rendelkezik - a kezelő szerv, egyéb esetben a kollégium,

b) pénzügyi szempontból a kezelő szerv

ellenőrzi.

(2) A szakmai ellenőrzések végzésére, ha az ellenőrzés különleges szakértelmet igényel, szakértő bevonható.

27. §

A szerződésszegő fél a Polgári Törvénykönyv szabályai szerinti felelősséggel tartozik.

Összeférhetetlenség

28. §

(1) Az összeférhetetlenségről - külön nyomtatványon - írásban kell nyilatkoznia minden érintettnek.

(2)[78] Az ülés megkezdésekor a kollégium vezetője - bizottsági ülés esetén a bizottsági ülést levezető elnök vagy alelnök - ismerteti a nyilatkozatokat. Vita esetén érdemi döntés csak az összeférhetetlenségről való határozathozatalt követően hozható.

(3) Az összeférhetetlenség megállapításához és az érdemi döntéshez szükséges határozatképesség megállapításánál az összeférhetetlenséggel érintett személy nem vehető figyelembe.

(4) A kollégium a döntéshozatali eljárást felterjeszti a Bizottság elé, ha - összeférhetetlenségi okból - a kollégiumi ülés az adott döntés esetén határozatképtelenné válik.

(5) Ha a döntéshozatalban az összeférhetetlenség által érintett személy vett részt, szavazatát figyelmen kívül kell hagyni.

Vegyes és záró rendelkezések

29. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[79] E rendeletnek a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról szóló 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet módosításáról szóló 46/2020. (XII. 16.) EMMI rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 15. § (2) bekezdés e) pontját a Módr. hatálybalépésekor folyamatban levő támogatási igények esetén is alkalmazni kell, amennyiben támogatási szerződés megkötésére még nem került sor.

(3)[80] E rendeletnek a Módr.-rel megállapított 26. §-át a Módr. hatálybalépésekor már megkötött támogatási szerződések elszámoltatása során is alkalmazni kell.

(4)[81]

(5)[82]

(6)[83]

30. §[84]

Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő elnevezésének változásával összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 4/2023. (VII. 13.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 3. § (3) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor tagsági jogviszonnyal rendelkezők esetében is alkalmazni kell.

Dr. Bozóki András s. k.,

a nemzeti kulturális örökség minisztere

1. számú melléklet a 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelethez[85]

Az Alap állandó kollégiumai

2. számú melléklet a 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelethez[86]

3. számú melléklet a 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelethez[87]