18/2007. (VIII. 9.) ÖTM rendelet

az építésügyi célelőirányzatról

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (2) bekezdés r) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1- § s) pontjában megállapított feladatkörben eljárva - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az építésügyi célelőirányzat (a továbbiakban: ÉC) bevételei az Étv. 50. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok támogatására szolgálnak.

(2) Az ÉC bevételei és kiadásai a költségvetési törvény Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezetében a fejezeti kezelésű előirányzatok között kerülnek megtervezésre. Az ÉC bevételeinek fogadására, a pénzforgalom elkülönített kezelésére a Magyar Államkincstár a 10023002-01009349-50002007 számú célelszámolási számlát vezeti.

(3) Az ÉC felhasználásával, kezelésével, működtetésével, ellenőrzésével, továbbá a terhére meghirdetett pályázatokkal kapcsolatos e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.) foglaltak az irányadók.

2. §

Az ÉC-vel a miniszter rendelkezik, ennek keretében gondoskodik a kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, a pénzeszközök felhasználásának ellenőrzéséről.

3. §

Az ÉC forrásait

a) az építésügyi bírság,

b) az építésfelügyeleti bírság,

c) a visszatérítendő támogatások,

d) a minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztálya hatáskörébe tartozó eljárások esetén az eljárási bírság,

e) a késedelmi kamatok teszik ki.

4. §

E rendelet alkalmazásában

a) társadalmi szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött jogi személy (kivéve a pártot, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, a biztosító egyesületet, valamint egyházat);

b) gazdálkodó szervezet: a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának c) pontjában meghatározott szervezet;

c) egyedi döntés: az ÉC éves felhasználási tervében meghatározott jogcímekre vonatkozó, a kötelezettségvállaló döntése alapján, nem pályázati úton nyújtott támogatás (pl. rendezvények, oktatás, képzés, továbbképzés, kommunikáció);

d) pályázatkezelő: az Építésügyi és Építészeti Főosztály, amely meghirdeti és befogadja a pályázatokat, valamint ellenőrzi a pályázati programok céljainak megvalósulását;

e) befogadott pályázat: a pályázati felhívásnak megfelelő hiánytalan pályázat, melyet a pályázatkezelő által a pályázónak megküldött befogadó nyilatkozat igazol;

f) kötelezettségvállaló: a területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár vagy felhatalmazásával az általa írásban megbízott vezető állású munkakört betöltő személy;

g) szakmai teljesítést igazoló: területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár, Építésügyi és Építészeti Főosztály főosztályvezetője, főosztályvezető-helyettese, Területrendezési és Településügyi Főosztály főosztályvezetője, főosztályvezető-helyettese, vagy azon vezető állású munkakört ellátó személy, akit a támogatási szerződésben a kötelezettségvállalásra jogosult megjelöl;

h) támogatott: aki pályázati úton vagy egyedi kérelemre támogatásban részesülő a támogatás alapjául szolgáló feladatot ellátó társadalmi szervezet, gazdálkodó szervezet;

i) pályázatért kötelezettséget vállaló szervezet: a pályázó által a pályázatban megjelölt, a pályázati program végrehajtására, a támogatás pályázó általi felhasználására és elszámolására a támogatási szerződés aláírásával kötelezettséget vállaló.

A célelőirányzat felhasználása

5. §

(1)[1] A 3. § a) pontja szerinti befizetett építésügyi bírságnak a

a) 20%-a az építésügyi bírságot kiszabó első fokon eljáró építésügyi hatóságot,

b) 15%-a az érintett építmény helye szerinti települési (Budapesten a kerületi) önkormányzatot

illeti meg. Amennyiben az építésügyi hatósági eljárásban a másodfokú hatóság is eljár, úgy a Kormány másodfokon eljáró területi államigazgatási szervét szervezeti egységét a bírság bevétel 15%-a illeti meg.

(2) A 3. § b) pontja szerinti befizetett építésfelügyeleti bírságnak a 30%-a az első fokon eljáró építésfelügyeleti hatóságot illeti meg. Ha az építésfelügyeleti bírságot megállapító határozat elleni fellebbezés elbírálására kerül sor, a befizetett építésfelügyeleti bírság további 20%-a a másodfokon eljáró hatóságot illeti meg.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett szerveknek az e bekezdések szerinti összeget évente két alkalommal, június 30-ig, illetve december 30-ig kell átutalni.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben említett szervek az őket megillető bevételt a következő feladatokra használhatják fel:

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti összeget az Étv. 50. § (2) bekezdés a)-b), j) és m) pontjaiban meghatározott feladatokra,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget az Étv. 50. § (2) bekezdés a), c), e)-f) és m) pontjaiban meghatározott feladatokra,

c) a (2) bekezdés szerinti összeget az Étv. 50. § (2) bekezdés a)-b), j) és m) pontjaiban meghatározott feladatokra.

(5) A (4) bekezdés szerinti felhasználásról az (1)-(2) bekezdésben említett szervek külön jogszabály szerinti tartalmú szakmai és pénzügyi beszámolót kötelesek készíteni a tárgyévet követő év január 31 -ig az Építésügyi és Építészeti Főosztály számára.

6. §

(1) Az ÉC-nek az 5. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint csökkentett bevételét, vagyis az ÉC éves fejezeti kezelésű előirányzatát (a továbbiakban: Előirányzat) az Étv. 50. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok támogatására kell használni úgy, hogy legalább 40%-át közigazgatási feladatokra kell tervezni, amelyet kötelezettségvállalás során kell érvényesíteni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közigazgatási feladat különösen:

a) az építésfelügyeleti és építésügyi hatósági feladatok,

b) a szakmai kamarák közigazgatási feladatai (szakmagyakorlási jogosultság megállapítása, megújítása, névjegyzék vezetése, tervtanácsi feladatok),

c) a tervtanácsi feladatok, valamint

d) a településrendezési feladatok a központi kormányzati intézkedések által érintett településen.

7. §

(1) A felhasználás jogcímeit, prioritási sorrendben- 6. § (1) bekezdése szerinti arányok figyelembevétele mellett -az Előirányzat éves felhasználási feladatterve állapítja meg, amely meghatározza a támogatás formáját és alapját. Az Előirányzat éves feladattervét (a továbbiakban: Feladatterv) az Építésügyi és Építészeti Főosztály főosztályvezetőjének előterjesztésére, az építésügyért felelős szakállamtitkár javaslatára, a miniszter hagyja jóvá évente február 28-ig.

(2) Az Előirányzat felhasználása

a) vissza nem térítendő támogatás,

b) kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatás,

(a továbbiakban együtt: támogatás) formájában történhet.

(3) Támogatás az e rendeletben meghatározottak szerint

a) általános pályázati eljárás,

b) egyedi döntés, legfeljebb az Előirányzat 20%-ának erejéig.

A pályázati rendszer szabályai

8. §

(1) Az Előirányzat felhasználására vonatkozó pályázatokat a Feladatterv alapján az Építésügyi és Építészeti Főosztály írja ki és teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában, valamint a honlapján. A pályázatok kiírására folyamatosan a rendelkezésre álló bevételi forrástól függően kerül sor.

(2) A beérkezett pályázatokra az Építésügyi és Építészeti Főosztály által felkért személyekből álló döntés-előkészítő bizottság (a továbbiakban: bizottság) tesz javaslatot.

(3) A pályázatokról a Feladatterv és a bizottság véleményének figyelembevételével a kötelezettségvállaló dönt.

9. §

(1) A pályázati felhívás - az Ámr. 83. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően - tartalmazza:

a) a támogatási célt,

b) a támogatás igénybevételének feltételeit,

c) az elbírálás szempontrendszerét,

d) a pályázatban közlendő adatokat, köztük az Ámr. 83. §-ában felsorolt - a támogatási cél szempontjából jelentős - adatokat, továbbá

e) figyelmeztetést arról, hogy az elbírálás során a pályázatban igényeltnél alacsonyabb összegű támogatás is megítélhető.

(2) A felhívásban meghatározható a pályázattal elnyerhető támogatási összeg felső határa, valamint - ha a támogatási cél vagy a felhasználás jellege azt szükségessé teszi - előírható, hogy a pályázónak az igényelt támogatás arányában meghatározott saját forrással kell rendelkeznie.

10. §

(1) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázati felhívásban előírt adatokat és dokumentumokat, továbbá a pályázati felhívásban közölt elbírálási szempontok szerint értékelhetőnek kell lennie.

(2) A pályázati felhívásnak nem megfelelő, hiányos pályázat esetén a pályázót a pályázat benyújtását követő 10 napon belül a pályázatkezelő hiánypótlásra szólítja fel. Hiánypótlásra csak egyszer, a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül van lehetőség. A pályázatbefogadás időpontjának a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelő pályázat - hiánypótlási felhívás esetén a teljeskörű hiánypótlás - beérkezésének időpontját kell tekinteni.

11. §

(1) A pályázat elbírálását követően az Építésügyi és Építészeti Főosztály 15 napon belül tájékoztatja a pályázót a döntésről. A támogatási szerződést a döntésről szóló értesítés átvételét követő 120 napon belül meg kell kötni. Ha a szerződés megkötésére - a kedvezményezett mulasztásából - nem kerül sor a támogatási döntés érvényét veszti.

(2) Ha a pályázat a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó beszerzés megvalósítására irányul, a támogatási szerződésben ki kell kötni, hogy a támogatás csak a közbeszerzési eljárás eredményes lezárása, illetve az eljárás lefolytatását igazoló iratok bemutatása után folyósítható.

(3) A támogatási döntéseket a minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A szerződéskötés, támogatás folyósítása, ellenőrzés

12. §

(1) A kötelezettségvállaló akkor köt támogatási szerződést a támogatottal, ha az teljesítette az Ámr. 87. §-ának a szerződéskötésre előírt feltételeit, és - ha a pályázati felhívás saját forrás biztosítását írta elő - a szükséges összes forrás rendelkezésre állását igazolta, beleértve az egyéb állami támogatásokról szóló döntést is.

(2) A támogatási szerződésben az elállás jogát ki kell kötni arra az esetre, ha

a) az Ámr. 87. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek közül legalább egy bekövetkezik,

b) a nyertes pályázó a kötelezően lebonyolítandó közbeszerzési eljárások dokumentumait, a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását követő 30 napon belül nem nyújtja be,

c) a nyertes pályázó a támogatást nem elkülönítetten tartja nyilván,

d) a támogatást vagy annak egy részét nem a támogatási szerződésben rögzített célra használja fel,

e) nem teszi lehetővé a felhasználás ellenőrzését, vagy

f) hamis vagy meghamisított adatokat szolgáltat a pályázati eljárás vagy az ellenőrzés során.

13. §

(1) A támogatásokat a minisztérium gazdálkodási feladatokat ellátó szerve folyósítja a rá irányadó rendelkezések szerint.

(2) A támogatási szerződések végrehajtásának és a kötelezettségvállalás teljesítésének ellenőrzését a minisztériumnak a miniszter által erre kijelölt szervezeti egységei jogosultak. Az ellenőrzésre jogosult szervezeti egységeket a támogatási szerződésben meg kell jelölni.

Beszámolási kötelezettség

14. §

Köteles beszámolót készíteni a támogatás felhasználásáról

a) a támogatott a támogatási szerződésben meghatározott határidőben és módon,

b) az 5. § (1)-(2) bekezdés szerinti szervek az 5. § (4) bekezdés szerinti felhasználásról, a tárgyévet követő év január 31-ig.

A beszámoló az államháztartáson kívüli szervezetek támogatását szolgáló a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendelet vonatkozó rendelkezéseiben meghatározottakat tartalmazza.

Hatálybalépés

15. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2007. január 1. napját követően befolyt bírságok tekintetében kell alkalmazni.

(2)[2]

Bajnai Gordon s. k.,

önkormányzati és területfejlesztési miniszter