27/2007. (XII. 20.) PM rendelet

összevont alapú szavatoló tőke és összevont alapon számított tőkekövetelmény számításáról

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a (2) bekezdésének m) és r) pontjában, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 451. §-a (2) bekezdésének o) pontjában, valamint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 235. §-ának r) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának g) pontjában foglalt feladatkörömben az alábbiakat rendelem el:

1. §

E rendelet hatálya a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásokra terjed ki.

Az összevont alapú szavatoló tőke

2. §

Az összevont alapon számított szavatoló tőke a Hpt. 5. számú mellékletében és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bsztv.) 2. számú mellékletében felsorolt alapvető, járulékos és kiegészítő tőkéből áll, az összevonás (konszolidáció) miatt keletkező eltérésekkel.

3. §

Az összevont alapú alapvető és járulékos tőke a Hpt. 5. számú mellékletében és a Bsztv. 2. számú mellékletében rögzített szavatoló tőke elemeken túlmenően a következőket tartalmazza:

a) olyan vállalkozás tőkekonszolidációs különbözeteit, amely a Hpt. 94. §-ának (1)-(4) bekezdése alá tartozik,

b) olyan vállalkozás saját tőkéjében bekövetkező változásokat, amely a Hpt. 94. §-ának (1)-(4) bekezdése alá tartozik,

c) adósságkonszolidálás különbözetéből adódó összevonás (konszolidáció) miatti változásokat, olyan vállalkozás esetében, amelyre a Hpt. 94. §-ának (1)-(3) bekezdése alapján a teljes körű bevonás konszolidációs módszerét vagy a közös vezetésű vállalkozásokra vonatkozó konszolidációs módszert kell alkalmazni,

d) közbenső eredményt olyan vállalkozás esetében, amelyre a Hpt. 94. §-ának (1)-(3) bekezdése alapján a teljes körű bevonás konszolidációs módszerét vagy a közös vezetésű vállalkozásokra vonatkozó konszolidációs módszert kell alkalmazni,

e) olyan vállalkozás esetében a külső tagok (más tulajdonosok) részesedését, amelyre a Hpt. 94. §-ának (1) bekezdése szerint a teljes körű bevonás konszolidációs módszerét kell alkalmazni.

4. §

(1) Az összevont alapú alapvető tőke pozitív összetevői a Hpt. 5. számú mellékletében és a Bsztv. 2. számú mellékletében az alapvető tőke pozitív összetevői között felsorolt elemek, továbbá azok vonatkozásában:

a) saját tőke növekedése [3. § b) pont],

b) adósságkonszolidálás különbözete miatti pozitív konszolidációs különbözet [3. § c) pont],

c) közbenső eredmény különbözete miatti pozitív konszolidációs különbözet [3. § d) pont],

d) külső tagok (más tulajdonosok) részesedése [3. § e) pont].

(2) Az (1) bekezdés szerinti különbözetek csak az osztalék-elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamfizetésre is feljogosító, jegyzett és befizetett részvényeknek nem minősülő részvények arányában kerülnek beszámításra.

5. §

(1) Az összevont alapú alapvető tőke negatív összetevői a Hpt. 5. számú mellékletében és a Bsztv. 2. számú mellékletében az alapvető tőke negatív összetevői között felsorolt elemek, továbbá azok vonatkozásában:

a) saját tőke csökkenése [3. § b) pont],

b) adósságkonszolidálás különbözete miatti negatív konszolidációs különbözet [3. § c) pont],

c) közbenső eredmény különbözete miatti negatív konszolidációs különbözet [3. § d) pont].

(2) Az (1) bekezdés szerinti különbözetek csak az osztalék-elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamfizetésre is feljogosító, jegyzett és befizetett részvényeknek nem minősülő részvények arányában kerülnek beszámításra.

6. §

(1) Az összevont alapú járulékos tőke pozitív összetevői a Hpt. 5. számú mellékletében és a Bsztv. 2. számú mellékletében a járulékos tőke pozitív összetevői között felsorolt elemek, továbbá azok vonatkozásában:

a) passzív tőkekonszolidációs különbözet [3. § a) pont],

b) saját tőke növekedése [3. § b) pont],

c) adósságkonszolidálás különbözete miatti pozitív konszolidációs különbözet [3. § c) pont],

d) közbenső eredmény különbözete miatti pozitív konszolidációs különbözet [3. § d) pont],

e) külső tagok (más tulajdonosok) részesedése [3. § e) pont].

(2) Az (1) bekezdés b)-e) pont szerinti különbözetek csak az osztalék-elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamfizetésre is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények arányában kerülnek beszámításra.

7. §

(1) Az összevont alapú járulékos tőke negatív összetevői a Hpt. 5. számú mellékletében és a Bsztv. 2. számú mellékletében a járulékos tőke negatív összetevői között felsorolt elemek, továbbá azok vonatkozásában:

a) aktív tőkekonszolidációs különbözet [3. § a) pont],

b) saját tőke csökkenése [3. § b) pont],

c) adósságkonszolidálás különbözete miatti negatív konszolidációs különbözet [3. § c) pont],

d) közbenső eredmény különbözete miatti negatív konszolidációs különbözet [3. § d) pont].

(2) Az (1) bekezdés b)-d) pont szerinti különbözetek csak az osztalék-elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamfizetésre is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények arányában kerülnek beszámításra.

8. §

Az összevont alapú járulékos tőkének az összevont alapú szavatoló tőkébe történő beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat kell érvényesíteni:

a) a figyelembe vehető összevont alapú járulékos tőke összege nem haladhatja meg az összevont alapú alapvető tőke 100%-át,

b) azösszevont alapú járulékos tőkeként figyelembe vehető, összevont alapú alárendelt kölcsöntőke, valamint a Hpt. 5. számú melléklete 8. pontjának a) alpontja szerinti osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények összevont alapon számított összege nem haladhatja meg az összevont alapú alapvető tőke 50%-át.

9. §

(1) A 8. § szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott összevont alapú szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészeinek összegéből le kell vonni:

a) a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban lévő részesedések könyv szerinti értékét - ha a felsoroltaknál a Hpt. 90. § (2) bekezdés szerinti vállalkozások befolyásoló részesedéssel rendelkeznek, de nem minősül a Hpt. 94. § (1)-(3) bekezdés szerinti vállalkozásnak -, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét,

b) a biztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékét - ha a Hpt. 90. § (2) bekezdés szerinti vállalkozások befolyásoló részesedéssel rendelkeznek -, valamint a biztosító részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét,

c) a befolyásoló részesedésnek nem minősülő, más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, valamint biztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékének, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes összegéből a 2-8. §-ok figyelembevételével számított szavatoló tőke 10%-át meghaladó részt,

d) a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számító hitelintézetnek az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék összegének a várható veszteség értékével csökkentett értékét, ha ez a különbség negatív, valamint a részesedések kockázattal súlyozott kitettség értékének - külön jogszabály szerinti - az egyszerű súlyozási módszerrel vagy PD/LGD módszerrel történő meghatározása esetén, a részvénykitettségek várható veszteségének összegét.

(2) Az összevont alapon számított szavatoló tőkéből le kell vonni a Hpt. 91. § (3) bekezdése alapján az összevonás (konszolidáció) alól felügyeleti engedély alapján mentesülő vállalkozásokban meglévő részesedések könyv szerinti értéke és a rájuk vonatkozó minimális szavatoló tőkeszükséglet közül a nagyobb összeget le kell vonni. Részesedési viszony megléte esetén a levonást tőkearányosan (részese-désarányosan) kell végrehajtani.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott levonások során érvényesíteni kell a 8. §-ban foglalt korlátozásokat.

10. §

A 9. §-ban foglalt levonásokat követően fennmaradó összevont alapú szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészei képezik a Hpt. 93. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a szavatoló tőke nagyságához kötött korlátozások alapját.

11. §

(1) A 9. §-ban foglalt levonásokat követően fennmaradó összevont alapú szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészeiből le kell vonni a Hpt. 79. §-a és 83. §-a szerinti limittúllépések összegét.

(2) A levonások során érvényesíteni kell a 8. §-ban foglalt korlátozásokat.

12. §

(1) A kereskedési könyvben nyilvántartott, összevont alapon számított pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre, összevont alapon számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére az alapvető és járulékos tőke mellett kiegészítő tőke is felhasználható.

(2) A kiegészítő tőke összetevői és a rá vonatkozó korlátozások megegyeznek a Hpt. 5. számú mellékletében és a Bsztv. 2. számú mellékletében rögzítettekkel.

(3) Alapvető és járulékos tőkerészként a 11. §-ban foglalt levonások és az összevont alapon számított szavatoló tőke fennmaradó összege vehető figyelembe.

Az összevont alapon számított tőkekövetelmény

13. §

(1) Az összevont alapon számított tőkekövetelmény a Hpt. 76. § (1)-(2) bekezdés szerinti, összevontan számított tőkekövetelmények összege.

(2) Az összevont alapon számított tőkekövetelmény meghatározása során a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások összevont (konszolidált) mérlegében szereplő eszköztételek után a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbbiakban: Hkr.) előírtak szerint ki kell számítani a kockázattal súlyozott kitettség értékeket.

(3) Az összevont alapon számított tőkekövetelmény meghatározása során:

a) a Hpt. 94. §-ának (1)-(3) bekezdése szerinti vállalkozások esetében a vállalkozások egymással szemben fennálló mérlegen kívüli tételeinek a kockázati súlya 0%,

b) a kockázattal súlyozott mérlegen kívüli kockázatvállalásokat a Hpt. 94. §-ának (1) bekezdése szerinti vállalkozásoknál teljes mértékben, a Hpt. 94. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti vállalkozásoknál tőkearányos (részesedésarányos) mértékben kell figyelembe venni.

Záró rendelkezések

14. §

(1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2)[1]

(3)[2]

(4) A (2)-(3) bekezdés és a 15. § 2008. január 2-án hatályát veszti.

15. §[3]

16. §

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja: az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve (2006. június 14.) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg) [65. cikk].

Dr. Veres János s. k.,

pénzügyminiszter