50/2007. (IV. 26.) GKM-PM együttes rendelet

a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 88. §-a (2) bekezdésének 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának e) pontjában és a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában foglalt feladatkörben a következőket rendeljük el:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed

a) az országos működési engedéllyel rendelkező integrált vasúti társaságra (a továbbiakban: országos integrált vasúti társaság),

b) az országos, térségi vagy elővárosi vasúti közszolgáltatást végző vasúti társaságra (a továbbiakban: közszolgáltatást végző vasúti társaság),

c)[1] a a nyílt hozzáférésű országos törzshálózati és regionális vasúti pályát és ezek tartozékait magában foglaló vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaságra (a továbbiakban: pályahálózat-működtető vasúti társaság),

d) az országos működési engedély alapján vasúti árufuvarozási tevékenységet végző vasúti társaságra (a továbbiakban: árufuvarozó vasúti társaság),

e) a vasúti igazgatási szervre.

A számviteli elkülönítés

2. §

(1) Az 1. § a)-c) pontjában meghatározott vasúti társaság (a továbbiakban együtt: számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaság) a számviteli törvény szerinti éves beszámoló (a továbbiakban: éves beszámoló) kiegészítő mellékletének részeként - a (3)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - éves felügyeleti jelentést (a továbbiakban: éves felügyeleti jelentés) készít, amely a következő tevékenységek szerinti bontásban tartalmazza a mérleget, eredménykimutatást, cash-flow kimutatást, az e rendelet 1. mellékletében meghatározott tevékenységi kimutatást, valamint az ezeket magyarázó szöveges értékelést:

a) vasúti pályahálózat működtetése,

b)[2] vasúti személyszállítás, ezen belül vasúti személyszállítási közszolgáltatás közszolgáltatási szerződésenként,

c) vasúti árufuvarozás,

d) vontatás.

(2)[3] A teljeskörűség elvének megvalósulása érdekében mérleget, eredménykimutatást, valamint az ezeket magyarázó szöveges értékelést szükséges a társaság egyéb tevékenységeiről is - összesítve - elkészíteni.

(3) A vasúti pályahálózat működtetésére vonatkozóan a pályahálózat-működtető vasúti társaság, valamint az országos integrált vasúti társaság végez számviteli elkülönítést.

(4) A vasúti személyszállításra vonatkozóan az országos integrált vasúti társaság, valamint a közszolgáltatást végző vasúti társaság készít számviteli elkülönítést.

(5) A vasúti árufuvarozásra vonatkozóan az országos integrált vasúti társaság végez számviteli elkülönítést.

(6) A vontatásra vonatkozóan a vontatási szolgáltatásra működési engedéllyel rendelkező országos integrált vasúti társaság végez számviteli elkülönítést.

(7) A számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaság a központi irányítás költségeit az egyes tevékenységek között a 7. §-ban meghatározott számviteli elkülönítési szabályzatában előírt módszer szerint osztja fel.

3. §

(1) A számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaság az éves felügyeleti jelentésében a 2. § (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek szerinti bontásban mutatja be

a) a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai létszámát,

b) a költségvetési támogatásokat jogcímenként,

c) a kapcsolt vállalkozásoktól kapott bevételeket, és a velük szemben felmerült költségeket kapcsolt vállalkozásonként.

(2) A 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységenként! kimutatásokhoz kapcsolódóan az éves felügyeleti jelentésben be kell mutatni a tevékenységi bontásokból adódó halmozódásokat is. A halmozódásokat oly módon kell megjeleníteni, hogy az egyes tevékenységekre és a számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaság egészére vonatkozó kimutatások összefüggése egyértelműen megállapítható legyen.

A számviteli elkülönítés alapelvei

4. §

(1) A számviteli elkülönítés során a tevékenységek között minden eszköz, forrás, bevétel, költség és ráfordítás tételt közvetlen elszámolással vagy felosztással (utókalkuláció) valamely tevékenységhez kell rendelni. A számviteli elkülönítést követően nem maradhat fel nem osztott és tevékenységhez nem rendelt tétel (teljeskörűség elve).

(2) A tevékenységenként elkülönített kimutatást úgy kell összeállítani, hogy az adott tevékenység tényleges eszközeit, forrásait, bevételeit, költségeit és ráfordításait tükrözze (valós megosztás elve).

(3) A közvetlenül egy adott tevékenységhez egyértelműen rendelhető eszközöket, forrásokat, bevételeket, költségeket és ráfordításokat az adott tevékenységre vonatkozó kimutatásokban kell szerepeltetni. A számviteli nyilvántartási rendszert, és az azt kiszolgáló mérési rendszereket úgy kell kialakítani és alkalmazni, hogy az eszközök, a források, a bevételek, a költségek és ráfordítások lehető legnagyobb része közvetlenül valamely tevékenységhez rendelhető legyen (a közvetlen elszámolás prioritásának elve).

(4) A számviteli elkülönítést úgy kell elvégezni, hogy az egyes lépések részeredményei, valamint a folyamat menete nyomon követhető, áttekinthető legyen (áttekinthetőség elve), továbbá kapcsolata a számviteli törvény követelményei szerint rögzített adatokkal megállapítható legyen.

(5) A számviteli nyilvántartási rendszert olyan módon kell kialakítani, hogy az egyes tevékenységekre vonatkozó kimutatásoknak, és az adatszolgáltatásoknak a Vtv. -ben, az e rendeletben, valamint a számviteli elkülönítési szabályzatban foglaltaknak való megfelelősége visszamenőlegesen is ellenőrizhető legyen (ellenőrizhetőség elve).

(6) Az országos integrált vasúti társaság által végzett számviteli elkülönítésnek lehetővé kell tennie a társaság Vtv. 66. §-ának (1) bekezdése szerinti belső megállapodása végrehajtásának ellenőrizhetőségét.

A számviteli nyilvántartási rendszerrel szembeni követelmények

5. §

(1) A számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaság nyilvántartási rendszerét úgy alakítja ki és működteti, hogy

a) átlátható módon kimutathatóak legyenek a hálózat-hozzáférési díjrendszer keretében alkalmazott díjak, kedvezmények és felárak;

b) átlátható módon kimutathatóak legyenek a számviteli elkülönítés következtében keletkező halmozódások;

c) teljeskörűen, a valódiság és a következetesség elvének érvényesítésével közvetlenül legyenek az egyes tevékenységekhez rendelve

ca) a nettó árbevételek,

cb) a költségvetési támogatások, az állam által nyújtott költségtérítések,

cc) az immateriális javak,

cd) a tárgyi eszközök,

ce) a hosszú lejáratú kötelezettségek, és az azokhoz kapcsolódó finanszírozási költségek;

cf)[4] az egyéb kereskedelmi tevékenységekből származó többletek.

d) a több tevékenység által közösen igénybevett külső és belső szolgáltatások költségei megosztásának elsődlegesen az adott szolgáltatás az érintett tevékenységek általi igénybevételének arányát kell tükröznie.

e)[5] minden egyes, a 2. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tevékenység esetében külön-külön meghatározható legyen minden egyes más, a 2. § (1)-(2) bekezdése szerinti tevékenység, továbbá a kapcsolt vállalkozások, valamint a nem kapcsolt egyéb vállalkozások számára nyújtott, és az azoktól igénybe vett szolgáltatások esetében a 1. mellékletben szereplő tevékenységi kimutatás egyes sorainak értékei.

(2) A több tevékenység végzéséhez is igénybe vett eszközök tevékenységek közötti megosztására, illetve az egyes tevékenységhez történő hozzárendelésére vonatkozó szabályokat a számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaság a 7. § szerinti számviteli elkülönítési szabályzatában határozza meg.

6. §

(1) A számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaság az egyes elkülönített tevékenységek végzéséhez igénybevett belső szolgáltatások elszámolását a számviteli elkülönítés során az alábbiak figyelembevételével hajtja végre:

a) a Hálózati Üzletszabályzat hatálya alá tartozó szolgáltatást a Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott áron számolja el;

b) az a) pont alá nem tartozó, profitorientált tevékenység esetében a szakmában elfogadott nyereséget tartalmazó, önköltségi alapon kalkulált belső elszámoló ár és a piaci ár közül az alacsonyabbat veszi figyelembe;

c) az a) pont alá nem tartozó, belső kiszolgáló tevékenység esetében az önköltségnek az igénybevétel arányában az igénybevevőt terhelő hányadát veszi figyelembe.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában profitorientált tevékenység

a) minden vállalkozó vasúti tevékenység, valamint

b) a társaság döntése alapján minden további olyan tevékenység, amelyhez kapcsolódóan a társaság gazdálkodásához mérten - a számviteli politikában rögzített -jelentős mértékű külső árbevételt ér el, és azt a társaság gazdálkodásában profitorientált tevékenységként kezeli.

(3) A belső szolgáltatások elszámolásának részletes szabályait a számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaság a 7. § szerinti számviteli elkülönítési szabályzatában határozza meg.

Számviteli elkülönítési szabályzat

7. §

A számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaság a számviteli elkülönítésre vonatkozó részletes, általa alkalmazott szabályokról - a számviteli politika részét képező -belső szabályzatot (a továbbiakban: számviteli elkülönítési szabályzat) készít, és azt a számviteli elkülönítési kötelezettséget megalapozó tevékenységének megkezdését követő, továbbá annak módosítását a hatálybalépését követő 90 napon belül megküldi a vasúti igazgatási szerv részére. A vasúti igazgatási szerv részére megküldött számviteli elkülönítési szabályzathoz mellékelni kell az abban hivatkozott más szabályzatok vonatkozó részeinek kivonatát is.

Adatszolgáltatás

8. §

(1) A számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaság éves beszámolóját, ideértve az éves felügyeleti jelentést is, a számviteli törvény szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg a vasúti igazgatási szerv részére is megküldi.

(2) A számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaság negyedévente a 2. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tevékenységi bontásban összeállított, az e rendelet 2. mellékletében meghatározott tartalommal rendelkező negyedéves felügyeleti jelentést készít, és azt a naptári negyedév utolsó napját követő 45 napon belül a vasúti igazgatási szerv részére megküldi. E kötelezettség teljesítése során a könyvviteli rendszerben rendelkezésre álló adatokra kell támaszkodni.

(3) A vasúti tevékenységek számviteli elkülönítési kötelezettségének megszűnésétől számított 30 napon belül a vasúti társaság a megszűnés tényéről írásban értesíti a vasúti igazgatási szervet, továbbá az elkülönítési kötelezettség megszűnésének évére vonatkozó éves felügyeleti jelentésében az elkülönített mérleg fordulónapja e kötelezettség megszűnésének napja.

(4) A Vtv. 12. §-ának (2) bekezdésében előírt kötelezettségnek megfelelő eredménykimutatást a kiegészítő mellékletben kell elkészíteni, és az éves beszámolót a számviteli törvény szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg a vasúti igazgatási szerv részére is meg kell küldeni.

Ellenőrzés

9. §

A vasúti igazgatási szerv piacfelügyeleti tevékenysége körében vizsgálja, hogy a számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaság számviteli elkülönítési szabályzata megfelel-e az e rendeletben foglaltaknak. A vasúti igazgatási szerv piacfelügyeleti tevékenysége körében ellenőrzi továbbá, hogy a számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaság a 2. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tevékenységi bontású számviteli kimutatásai és a számviteli nyilvántartási rendszere megfelel-e az e rendeletben, valamint a számviteli elkülönítési szabályzatban foglaltaknak.

Záró és átmeneti rendelkezések

10. §

E rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti

a) a vasúti tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló 34/2003. (V. 28.) GKM-PM együttes rendelet, és

b)[6]

11. §

(1) Az e rendelet hatálybalépésekor működő, és az e rendelet szerint számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaság a számviteli elkülönítési szabályzatát első alkalommal a rendelet kihirdetését követő 90 napon belül küldi meg a vasúti igazgatási szerv részére. Az e rendelet hatálybalépésekor működő, és az e rendelet szerint számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaság első alkalommal a 2006. évre vonatkozó éves beszámolóját küldi meg a vasúti igazgatási szerv részére.

(2) Az e rendelet hatálybalépésekor működő, és az e rendelet szerint számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaság, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra, a 2007. évtől teljesíti a számviteli nyilvántartási rendszerrel kapcsolatban az e rendeletben meghatározott előírásokat, és készíti el az éves felügyeleti jelentést, továbbá 2007. harmadik negyedévétől juttatja el a negyedéves felügyeleti jelentést a vasúti igazgatási szerv részére.

(3) Az e rendelet hatálybalépésekor működő azon országos integrált vasúti társaság, amely a 2. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek mindegyikére vonatkozóan elkülönített - a tevékenység végzéséhez kapcsolódó kiegészítő és egyéb tevékenységet is magában foglaló, de más, a 2. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységet nem tartalmazó -számviteli nyilvántartást vezet, a 2007. évre vonatkozó éves felügyeleti jelentése adott tevékenységre vonatkozó mérlegét és cash-flow kimutatását az elkülönített nyilvántartás szerint is elkészítheti, amennyiben az eredménykimutatást és az 1. melléklet szerinti tevékenységi kimutatást a 2. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek szerinti bontásban készíti el, és a 2007. évben a számviteli nyilvántartási rendszerét e bekezdésben foglaltaknak megfelelően alakítja ki.

(4) Az e rendelet hatálybalépésekor működő, és az e rendelet szerint számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaság a vasúti tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló 34/2003. (V. 28.) GKM-PM együttes rendeletből eredő kötelezettségeit a számviteli elkülönítési szabályzat hatálybalépésének időpontjáig köteles teljesíteni.

(5) Az adott vasúti társasággal kötendő közszolgáltatási szerződés hatálybalépésének időpontjáig e rendelet alkalmazásában a vasúti közszolgáltatásként végzett személyszállítás a közlekedésért felelős miniszter által jóváhagyott közszolgáltatási menetrendben meghatározott, a vasúti társaság által végzett vasúti személyszállítás.

12. §[7]

Ez a rendelet - a Vtv.-vel együtt - az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke (1) és (4) bekezdésének, valamint a VIII. mellékletének való megfelelést szolgálja.

Dr. Kóka János s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

Dr. Veres János s. k.,

pénzügyminiszter

1. melléklet az 50/2007. (IV 26.) GKM-PM együttes rendelethez

2. melléklet az 50/2007. (IV 26.) GKM-PM együttes rendelethez