7/2007. (III. 6.) IRM rendelet

a nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályairól

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a törvényben érintett miniszterekkel egyetértésben, az 1970. évi 12. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének XXII. ülésszakán, 1968. június 12-én elhatározott, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésben, és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés III. cikk (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról szóló biztosítéki megállapodás és jegyzőkönyv (a továbbiakban: Biztosítéki Egyezmény), valamint a megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről (a továbbiakban: Kiegészítő Jegyzőkönyv) szóló 2006. évi LXXXII. törvényben a Magyar Köztársaság által vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a)[1] valamennyi természetes vagy jogi személyre, amely Magyarország területén, illetve joghatósága alatt vagy ellenőrzése mellett nukleáris anyagot birtokol, illetve azzal kapcsolatos bármely békés célú tevékenységet folytat beleértve a nukleáris anyagok gyártására, szétválasztására, újrafeldolgozására, tárolására vagy egyéb felhasználására szolgáló létesítmény vagy létesítményen kívüli helyszín létesítését (a továbbiakban: nukleáris anyaggal rendelkező szervezet);

b)[2] valamennyi természetes vagy jogi személyre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, amely Magyarország területén, illetve joghatósága alatt vagy ellenőrzése mellett a nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő bármilyen tevékenységet folytat (a továbbiakban: adatszolgáltatásra kötelezett szervezet);

c) minden békés célú nukleáris tevékenységben alkalmazott nukleáris anyagra;

d) minden, a nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő távlati tervezésre, kutatás-fejlesztési, gyártási és export-import tevékenységre, rendszerre, valamint telephelyre és azokhoz kapcsolódó helyszínekre.

(2) E rendelet szerinti helyi nyilvántartási kötelezettség hatálya nem terjed ki

a) az ország területén átszállított, továbbá a magyar tulajdonban lévő szállítóeszközön külföldi kiindulási és érkezési pontok között szállított nukleáris anyagra;

b) a közúti, vasúti, vízi és légi fuvarozást végző egyéni vállalkozókra és gazdálkodó szervezetekre a nukleáris anyagok szállítása vonatkozásában.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Adag: az ömlesztett formában, vagy különálló tételekben megjelenő nukleáris anyagnak az a mérési kulcspontokon nyilvántartási egységként kezelt mennyisége, amelyre az előírás vagy a mérés szerint egyetlen összetételi és mennyiségi adat vonatkozik.

2. Adag adatai: a nukleáris anyag minden egyes alkotóelemének a teljes tömege, valamint a plutónium és az urán esetében az izotóp-összetétel is. A nyilvántartás egységei a következők:

a) a plutóniumtartalom grammban;

b) a teljes uránmennyiség grammban, valamint az urán-235 és az urán-233 együttes mennyisége az ezen izotópokban dúsított urán esetében grammban;

c) a tórium, a természetes urán vagy a szegényített urán mennyisége kilogrammban.

3. Anyagmérleg-körzet: egy létesítményen belüli vagy azon kívüli terület, ahol:

a) a nukleáris anyag mennyisége minden egyes anyagmérleg-körzeti ki- vagy beszállítás esetében meghatározható,

b) a nukleáris anyag tényleges leltárát az előírt eljárások szerint, szükség esetén meg lehet határozni,

annak érdekében, hogy az anyagmérleget meg lehessen állapítani a biztosítéki intézkedések céljára.

4. Biztosítéki rendszer: a nukleáris anyagok központi nyilvántartására kialakított nyilvántartásba vételi, felügyeleti (jelentéstételi és adatszolgáltatási), valamint helyszíni ellenőrzési rendszer.

5. Effektív kilogramm: a biztosítéki rendszerben alkalmazott mértékegység. Az effektív kilogrammot a következőképpen kell meghatározni:

a) plutónium esetében - annak tömege kilogrammban;

b) 0,01 (1%) és annál magasabb dúsítású urán esetén - annak tömege kilogrammban, megszorozva a dúsítás négyzetével;

c) 0,01 (1%)-nál alacsonyabb, de 0,005 (0,5%)-nál magasabb dúsítású urán esetén - annak tömege kilogrammban, megszorozva 0,0001-del; és

d) 0,005 (0,5%) és annál alacsonyabb dúsítású szegényített (soványított) urán és tórium esetén - annak tömege kilogrammban, megszorozva 0,00005-del.

6. Forrásadatok: mérések vagy hitelesítések során feljegyzett vagy empirikus összefüggések származtatására használt adatok, amelyek a nukleáris anyagot meghatározzák és az adag adatait megadják. Forrásadatok például a vegyületsúlyok, az elemek mennyiségének meghatározására szolgáló átszámítási tényezők, a fajsúly, az elemkoncentráció, az izotóparány, a térfogat- és nyomásmérési értékek közötti összefüggés, valamint a termelt plutónium és a fejlesztett energia közötti összefüggés.

7. Helyszín-specifikus környezeti mintavételezés: olyan környezeti minták gyűjtése (pl. levegő, víz, növényzet, talaj, illetve dörzsminta), amelyeket meghatározott helyszínen, illetve annak közvetlen környezetéből gyűjtöttek, hogy alátámasszák a levont következtetéseket, amelyek szerint az adott helyszínen nincs be nem jelentett nukleáris anyag, illetve nem végeznek be nem jelentett nukleáris tevékenységet.

8. Nagy területű környezeti mintavételezés: olyan környezeti minták gyűjtése (pl. levegő, víz, növényzet, talaj, illetve dörzsminta), amelyeket meghatározott helyszínekről gyűjtöttek be, hogy alátámasszák a levont következtetéseket, amelyek szerint egy tágabb körzetben nincs be nem jelentett nukleáris anyag, illetve nem végeznek be nem jelentett nukleáris tevékenységet.

9. Létesítmény:

a) atomreaktor, atomfűtőmű, kritikus rendszer, konvertáló üzem, üzemanyaggyártó üzem, újrafeldolgozó üzem (reprocesszáló), izotópszétválasztó üzem vagy elkülönített tároló létesítmény;

b) bármely olyan telephely, ahol nukleáris anyagot rendszeresen egy effektív kilogrammnál nagyobb mennyiségben használnak fel.

10. Létesítményen kívüli helyszín: minden olyan létesítménynek nem minősülő üzem, helyszín ahol legfeljebb egy effektív kilogramm nukleáris anyagot használnak.

11. Leállított létesítmény vagy leállított létesítményen kívüli helyszín: olyan telepített rendszer vagy helyszín, ahol az eredeti funkció szerinti műveleteket leállították, és ahonnan a nukleáris anyagot eltávolították, de amelyet még nem szereltek le.

12. Leszerelt létesítmény vagy leszerelt létesítményen kívüli helyszín: olyan rendszer vagy helyszín, amelyből a használatukhoz lényeges építményeket, illetve berendezéseket eltávolították, illetve ezeket működésre alkalmatlanná tették, úgy hogy az nem szolgálhat nukleáris anyag tárolására, és nem használható többé annak kezelésére, feldolgozására vagy alkalmazására.

13. Mentesítés: a nukleáris anyag mentesítése a biztosítéki intézkedések alkalmazása alól, annak felhasználási módja vagy mennyisége alapján.

14. Mérési kulcspont: ahol nukleáris anyag az anyagáramlás vagy a leltárkészlet meghatározása céljából mérhető formában található, ideértve az anyagmérleg-körzetek be- és kilépési, valamint tárolási pontjait is.

15. Nukleáris anyagok:

a) a természetben előforduló izotópkeveréket tartalmazó urán, a 235 tömegszámú izotópban szegényített urán, a tórium; az előbbiek bármilyen fém, ötvözet, vegyület vagy koncentrátum formájában (a továbbiakban: alapüzemanyagok); minden más anyag, amely a fent nevezett anyagok közül egyet vagy többet az Európai Unió Tanácsa (a továbbiakban: a Tanács) az Európai Bizottság javaslata alapján minősített többséggel meghatározott koncentrációban tartalmaz;

b) a 233 tömegszámú urán, a 235 és 233 tömegszámú izotópban dúsított urán, a 239 tömegszámú plutónium, valamint az erőművi reaktor kiégett fűtőelemének plutóniumtartalma, az előbbiekben említett anyagok közül egyet vagy többet tartalmazó bármilyen anyag (a továbbiakban: különleges hasadó anyagok), ahol:

ba) a dúsítás jelenti az urán-233 és urán-235 izotóp összesített tömegének és az urán össztömegének arányát,

bb) a dúsított urán olyan uránt jelent, amelyben a dúsítás magasabb 0,72%-nál,

bc) a szegényített urán olyan uránt jelent, amelyben a dúsítás alacsonyabb 0,71%-nál,

bd) a természetes urán olyan uránt jelent, amelynek dúsítása megfelel a természetben található urán 0,71-0,72%-os dúsításának,

be) magas dúsítású urán az U-235 izotópban 20%-os vagy annál magasabb dúsítású urán;

c) mindazon anyagok, amelyeket a Tanács az Európai Bizottság javaslata alapján minősített többséggel egyéb hasadóanyagként határoz meg;

d) minden olyan érc, amely átlagos koncentrációban olyan anyagot tartalmaz, amelyből megfelelő kémiai és fizikai eljárással a fent meghatározott alapüzemanyagok nyerhetők ki; a fent említett átlagos koncentrációt az Európai Bizottság javaslata alapján a Tanács határozza meg minősített többséggel.

16. Nukleáris hulladék: olyan nukleáris anyag, amelynek mennyiségét jóváhagyott mérések vagy számítások alapján határozták meg, és amely gyakorlatilag vagy gazdaságilag visszanyerhetetlennek tekintett koncentrációkban vagy formában van.

17. Visszatartott hulladék: olyan, feldolgozásból vagy üzemi balesetből keletkezett nukleáris hulladék, amelyet az anyagmérleg-körzeten belül egy adott területen helyeztek el, ahonnan az visszahozható.

18. Kezelt hulladék: olyan nukleáris hulladék, amelyet olyan módon kezeltek (például üvegbe, cementbe, betonba vagy bitumenbe való ágyazással), hogy az nem alkalmas további nukleáris hasznosításra.

19. Környezetbe eltávolított hulladék: olyan nukleáris hulladék, amelyet egy tervezett eltávolítás eredményeként véglegesen távolítottak el a környezetbe.

20.[3] Nukleáris és radioaktív anyagok hatósága: az Országos Atomenergia Hivatal.

21. Nukleáris tevékenység: e rendelet hatálya alá tartozó nukleáris anyag birtoklása, előállítása, termelése, tárolása, felhasználása, átalakítása, belföldi forgalmazása, exportja, importja, átmeneti, valamint végleges elhelyezése.

22. Nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő kutatási és fejlesztési tevékenység: olyan tevékenységek, amelyek kifejezetten az alábbiakban felsorolt bármilyen eljárási vagy rendszerfejlesztési kérdésre vonatkoznak:

a) nukleáris anyag konverziója,

b) nukleáris anyag dúsítása,

c) nukleáris üzemanyag gyártása,

d) atomreaktorok fejlesztése,

e) kritikus rendszerek fejlesztése,

f) nukleáris üzemanyag újrafeldolgozása,

g) közepes vagy nagy aktivitású, plutóniumot, nagydúsítású uránt vagy U-233-at tartalmazó hulladékok feldolgozása (kivéve a tárolást, vagy végső elhelyezést szolgáló átcsomagolást vagy előkezelést, amely nem jár vegyi elemek szétválasztásával),

nem terjednek ki azonban az elméleti vagy a tudományos alapkutatásra, illetve a radioizotópok ipari, orvosi, vízügyi és mezőgazdasági alkalmazásaival, valamint az egészségre és környezetre gyakorolt hatásokkal és a továbbfejlesztett karbantartással foglalkozó kutatásra és fejlesztésre.

23. Stratégiai pont: a létesítményi adatok vizsgálata során kiválasztott hely, ahol normál üzemi feltételek mellett és az összes stratégiai pontból származó információkkal együtt a biztosítéki intézkedésekhez szükséges és elegendő információk adottak és ellenőrzöttek; stratégiai pont lehet bármely hely, ahol az anyagmérleg-nyilvántartásra vonatkozó kulcsfontosságú méréseket végzik, és ahol a területi körülhatárolással kapcsolatos és megfigyelési intézkedéseket végrehajtják.

24. Telephely: az a terület, amelyet az Európai Atomenergia-közösség (a továbbiakban: a Közösség) és Magyarország meghatározott[4]

a) egy létesítmény, beleértve a leállított létesítményeket is vonatkozó létesítményi leírásában;

b) az olyan létesítményen kívüli helyszínekről adott megfelelő információkban, ahol rendszeresen használnak nukleáris anyagokat, beleértve a leállított létesítményen kívüli helyszíneket, ahol rendszeresen használtak nukleáris anyagokat (ide csak olyan helyszínek tartoznak, ahol forrókamrák vannak, vagy olyan műveleteket hajtottak végre, amelyek nukleáris anyagok konverziójához, dúsításához, üzemanyaggyártáshoz vagy újrafeldolgozáshoz kapcsolódtak);

c) a telephely fogalmába beletartozik minden olyan rendszer is, amely együtt van telepítve a létesítménnyel vagy helyszínnel, és amelynek rendeltetése alapvető szolgáltatások biztosítása vagy felhasználása, beleértve az alábbiakat: forrókamrák nukleáris anyagot nem tartalmazó besugárzott anyagok feldolgozására; berendezések nukleáris hulladék kezelésére, tárolására és végső elhelyezésére; valamint mindazok az épületek, amelyek kapcsolatosak a Kiegészítő Jegyzőkönyv I. sz. melléklete szerinti tevékenységekkel.

25. Telephelyi képviselő: az Európai Unió Bizottságának az Euratom biztosítéki rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló, 2005. február 8-i 302/2005/Euratom bizottsági rendelet (a továbbiakban: Euratom rendelet) 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatásra a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága által felelősnek kijelölt személy, vállalkozás vagy szervezet.

26.[5] Leltárkülönbözet: a könyv szerinti készlet és a tényleges leltárkészlet közötti különbség.

3. §

A 2. §-ban foglaltak mellett, az e rendelet alkalmazása során az 1957. március 25-én, Rómában kelt, az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló Szerződés (a továbbiakban: Euratom Szerződés) 197. cikke, a Biztosítéki Egyezmény 98. cikke, a Kiegészítő Jegyzőkönyv 18. cikke, valamint az Euratom rendelet 2. cikke szerinti meghatározásokat kell alkalmazni.

II. Fejezet

NUKLEÁRIS ANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA

Központi nyilvántartás

4. §

(1)[6]

(2)[7] A központi nyilvántartás célja Magyarország által a Biztosítéki Egyezményben és a Kiegészítő Jegyzőkönyvben vállalt, illetve Magyarország részére az Euratom Szerződésben és az Euratom rendeletben előírt kötelezettségek teljesítése.

(3) A központi nyilvántartás rendszerének kialakítása és a nyilvántartás vezetése, valamint a (2) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésének biztosítása a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága feladata.

(4) A központi nyilvántartásba bejegyzés az 1. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai szerinti szervezetek adatközlő jelentése alapján történik.

(5)[8]

(6)[9]

(7) A nukleáris anyagok központi nyilvántartási rendszere az Euratom rendelet alapján meghatározott anyagmérleg-körzetek hálózatán alapul. Azok a létesítmények, illetve létesítményen kívüli telephelyek, amelyek nem képeznek önálló anyagmérleg-körzetet, a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága által kijelölt anyagmérleg-körzetnek jelentenek.

(8)[10]

(9)[11]

Helyi nyilvántartás

5. §

(1) A nukleáris anyaggal rendelkező szervezet a rendelkezése alá eső nukleáris anyagokról helyi nyilvántartást vezet. A helyi nyilvántartásnak meg kell felelnie a Biztosítéki Egyezményben foglalt követelményeknek.

(2)[12] Az a szervezet, amelyik helyi nyilvántartás vezetésének kötelezettségével járó tevékenységbe kezd, vagy az a szervezet, amelyik a helyi nyilvántartás vezetésének kötelezettsége alól a Biztosítéki Egyezmény 36. vagy 37. cikke alapján fel volt mentve és a felmentésre alapot adó ok megszűnik, köteles leltárt felvenni, valamint a tevékenység megkezdését, illetve a felmentés alapjául szolgáló ok megszűnését követő 15 napon belül helyi nyilvántartást kialakítani.

(3) A helyi nyilvántartás megkezdése leltározási eljárás alapján történik (nyitójelentés) oly módon, hogy a nukleáris anyag adagokban kifejezett mennyiségét mért vagy levezetett értékek alapján tartalmazza (fizikai leltári készlet). A jelentések céljára az adagon belüli egyedi tételeket össze kell adni még a legközelebbi egységre történő adatkerekítés előtt.

(4) A nyilvántartásokba adatot bejegyezni csak üzemeltetési feljegyzések és egyéb bizonylatok alapján szabad.

(5) A helyi nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból bármikor megállapítható legyen a szervezet rendelkezése alá tartozó nukleáris anyagok minősége és mennyisége elemenként (urán, plutónium, tórium), valamint hasadóanyag tartalma.

(6)[13] A helyi nyilvántartásba haladéktalanul, legkésőbb 3 napon belül be kell vezetni minden készletváltozást. A bejegyzésnek tartalmaznia kell a változás dátumát és indokát, valamint az átvevő, illetve az átadó megnevezését is.

(7)[14]

(8)[15] A készletváltozásokról legkésőbb a változást követő hónap 8. napjáig készletváltozási jelentést, a fizikai leltár eredményéről a leltár felvételét követő 15 munkanapon belül leltár- és anyagmérleg-jelentést kell küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére.

(9)[16]

6. §

(1)[17]

(2) A nukleáris anyaggal rendelkező szervezet a rendelkezése alá eső nukleáris anyagokkal kapcsolatos tevékenységéről üzemeltetési feljegyzéseket vezet. Az üzemeltetési feljegyzéseknek különösen az alábbiakra kell kiterjedniük:

a) a nukleáris anyagok tárolási helye és módja;

b) a nukleáris anyagok alkalmazása, az alkalmazás helye és ideje;

c) a nukleáris anyagok mennyiségére vonatkozó mérési eljárások és a mérések eredményei;

d) a nukleáris anyag ellenőrizhetőségével és leltározásával kapcsolatos információk;

e) a behatárolással és megfigyeléssel kapcsolatos eszközök - különösen a pecsétek, kamerák - azonosító adatai, továbbá állapotuk megváltozásával, illetve a megfigyelő eszközök észleléseinek értelmezésével összefüggő bármilyen tevékenység, illetve esemény;

f) a 7. § (2) bekezdése alá tartozó nukleáris anyaggal rendelkező szervezetek kivételével, az aktuális naptári évre vonatkozó tervezett üzemeltetési program.

(3)[18]

(4) A nyilvántartásokba és az üzemeltetési feljegyzésbe bevezetendő adatok meghatározására szolgáló eljárásokat és méréseket a hatályban lévő magyar, valamint az elfogadott nemzetközi szabványok, a mérőeszközökre vonatkozó mérésügyi jogszabályok, ezek hiányában a tudomány és technika legkorszerűbb eredményeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(5) Amennyiben az üzemeltetési feljegyzés vezetésére kötelezett szervezet nem rendelkezik a (4) bekezdés szerinti eljárások és mérések lefolytatásához szükséges technikai és tudományos feltételekkel, kérelmére a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága segítséget nyújt azok kialakításában és bevezetésében.

(6) A nukleáris nyilvántartást vezető szervezetnek gondoskodnia kell a nyilvántartás és az üzemeltetési feljegyzések biztonságáról, az adatokhoz való illetéktelen hozzáférés megakadályozásáról.

(7) A nukleáris nyilvántartást és az üzemeltetési feljegyzéseket a nukleáris anyagnak a szervezet rendelkezése alól való kikerülését követő 5 évig meg kell őrizni.

(8) E rendelet vonatkozásában a Magyar Honvédség egyetlen helyi nyilvántartási egységet alkot.

7. §

(1) Amennyiben a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet az Euratom rendelet alapján önálló anyagmérleg-körzetet vagy anyagmérleg-körzeteket alkot, illetve az Euratom rendelet alapján önálló nukleáris anyag nyilvántartás vezetésére, illetve az Európai Bizottság részére nukleáris anyag jelentés küldésére kötelezett,

a) az 5. § (1), (2), (3) és (6) bekezdései szerinti kötelezettségeknek az Euratom rendelet 7-9. cikke szerinti nyilvántartás, illetve üzemeltetési feljegyzések vezetésével kell, hogy eleget tegyen;

b)[19]

c) az 5. § (8) bekezdése szerinti jelentési kötelezettségnek az Euratom rendelet 10-14. cikke szerinti nukleárisanyag-jelentéseknek a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága számára történő egyidejű megküldésével kell, hogy eleget tegyen;

d) a 6. § (2) bekezdésének f) pontja szerinti üzemeltetési programot az Euratom rendelet 5. cikke szerint kell elkészítenie. Az üzemeltetési programot és annak minden változását az Európai Bizottsággal egy időben a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére is meg kell küldeni.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó nukleáris anyaggal rendelkező szervezet

a) az 5. § (1), (2) és (3) bekezdései szerinti nyilvántartási kötelezettségének az e rendelet 1. mellékletében található 1., 2. és 3. sz. adatlapnak megfelelő nyilvántartás vezetésével tehet eleget;

b) az 5. § (8) bekezdése szerinti jelentési kötelezettségének az a) pont szerinti adatlapoknak a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére történő megküldésével tehet eleget;

c) a 6. § (2) bekezdésének f) pontja szerinti üzemeltetési programot nem köteles elkészíteni.

(3)[20]

8. §

A 7. § (1) bekezdése alá nem tartozó nukleáris anyaggal rendelkező szervezetek vonatkozásában a nemzetközi nukleáris anyag jelentési kötelezettségeket a központi nukleáris anyag nyilvántartás alapján a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága teljesíti.

9. §

(1)[21] Az 1 effektív kilogrammot meghaladó nukleáris anyagnak Magyarországról történő kiszállításáról az 1. melléklet 4. sz. adatlapja szerinti előzetes értesítést kell küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának.

(2)[22] Amennyiben a nukleáris anyag több különálló szállítmányban való kiszállítása történik ugyanazon országba, és a szállítmányok mindegyike kevesebb 1 effektív kilogrammnál, de a teljes mennyiség várhatóan meg fogja haladni az 1 effektív kilogrammot tizenkét hónapos időtartamon belül, a szállításról az 1. melléklet 4. sz. adatlapja szerinti előzetes értesítést kell küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának.

(3)[23] Ha az összes nukleáris anyagot egyszerre készítik elő kiszállításra, az értesítést nyolc munkanappal a nukleáris anyag ilyen előkészítése előtt; egyébként legalább nyolc munkanappal az egyes szállítmányok szállításra való előkészítése előtt kell megküldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának.

10. §

(1)[24] Az 1 effektív kilogrammot meghaladó nukleáris anyag Magyarországra történő beszállításáról az 1. melléklet 5. sz. adatlapja szerinti előzetes értesítést kell küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának a nukleáris anyag kicsomagolása előtt legalább öt munkanappal.

(2)[25]

(3)[26]

11. §

(1) Nukleáris anyagot a könyvelési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések betartására közvetlenül elégséges adatszolgáltatás nélkül az országba nem szabad behozni.

(2) Nukleáris anyag áruként vagy más címen történő nemzetközi szállítására vonatkozó szerződésben utalni kell az (1) bekezdésben foglalt korlátozásra.

(3) Az 1 effektív kilogrammot meghaladó szállítmányt fogadó nukleáris anyaggal rendelkező szervezetnek a szállítmányról szóló szerződésben ki kell kötni, hogy a szállító fél egy hónappal a szállítmánynak a rendelkezési helyre való beérkezése előtt közölje a szállítmány fontosabb adatait és a beérkezés várható időpontját. Ezen adatokat az anyagot feladó, illetve fogadó hazai nukleáris anyaggal rendelkező szervezet haladéktalanul közli a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságával.

12. §

Amennyiben az utólagos mérések és ellenőrzések alapján a feladó által közölt specifikációk, illetőleg egyéb műszaki dokumentációban szereplő és jelentéstételi kötelezettség alá eső adatok tekintetében eltérés mutatkozik, azt a helyesbítésre és a kiigazításra vonatkozó rendelkezések szerint haladéktalanul jelenteni kell a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának.

13. §

(1)[27] A rendelet előírásainak betartásáért és a rendeletben előírt feladatok végrehajtásáért a szervezet vezetője felelős. A vezető gondoskodik arról, hogy a szervezeten belül egyértelműen meg legyenek határozva a rendelet végrehajtásával kapcsolatos felelősségi és hatáskörök. A vezetőségből kijelöl egy személyt, aki egyéb feladatai mellett felelős azért, hogy írásban biztosítsa a vezetőt a biztosítéki rendszer rendeltetésszerű működtetéséről, és a működtetést garantáló belső eljárásrendek kialakításáról.

(2) A szervezet vezetője a rendeletben előírt feladatok végrehajtására biztosítéki felelőst jelölhet ki. A biztosítéki felelős személyét a belső szabályozó dokumentumokban rögzíteni kell.

III. Fejezet

ADATSZOLGÁLTATÁS

14. §

(1) A nukleáris anyaggal rendelkező szervezet a tevékenységével kapcsolatos alapvető műszaki jellemzőkről - a Biztosítéki Egyezmény 42-44. cikkében, valamint az Euratom rendelet 3-4. cikkében meghatározott követelményeknek megfelelő - előzetes adatszolgáltatást kell, hogy nyújtson a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére. Az adatszolgáltatásnak a következőkre kell kiterjednie:

a) a szervezet neve, címe;

b) a tevékenység jellege, célja, az alkalmazott technológia, biztonsági és egészségügyi előírások;

c) a nukleáris anyag fajtája, mennyiség, helye, mozgása, kezelése;

d) a nukleáris anyag felügyeletére, nyilvántartására, ellenőrzésére vonatkozó információk;

e) a létesítmény nukleáris célú épületeinek műszaki adatai, az alkalmazott nukleáris célú berendezések műszaki adatai és technológiai paraméterei.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokban beálló változásokat a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére haladéktalanul írásban be kell jelenteni.

15. §

(1)[28] Új létesítmények esetén az alapvető műszaki jellemzőket a lehető legkorábban:

a)[29] az építésről szóló döntés meghozatalakor vagy az építéshez szükséges felhatalmazás megadásakor, attól függően, hogy melyik történik előbb, illetve hatásvizsgálatköteles tevékenység esetén a környezetvédelmi engedély véglegessé válásakor;

b)[30] a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti létesítési engedély kérelem benyújtásakor;

c)[31]

d)[32] a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti üzembe helyezési engedély kérelem benyújtásakor;

e) az első biztosítéki nyilvántartásba vételre irányuló kérelem benyújtásakor;

f) az átalakítási biztosítéki nyilvántartásba vételre irányuló kérelem benyújtásakor

kell megadni.

(1a)[33] Az alapvető műszaki jellemzőkben, illetve az első biztosítéki nyilvántartási kérelemben megadott adatokban bekövetkezett változásokat az (1) bekezdés f) pontjában foglalt kérelem benyújtásakor kell megadni.

(2)[34]

16. §

(1) Amennyiben a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet az Euratom rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Bizottság részére adatszolgáltatásra kötelezett, akkor a 14. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének úgy is eleget tehet, hogy az Európai Bizottság részére az Euratom rendelet I. mellékletének megfelelő adatszolgáltatást a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának egyidejűleg megküldi.

(2)[35] Az (1) bekezdés alá nem tartozó nukleáris anyaggal rendelkező szervezet a 14. § szerinti adatokat 30 nappal a nukleáris anyaggal kapcsolatos tevékenység megkezdése, illetve a nukleáris anyagnak a helyszínre történő érkezése előtt kell, hogy a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére bejelentse.

17. §

(1)[36] A Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. cikke a) pontjának iii. alpontjával kapcsolatos kötelezettség teljesítésére a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága a Közösséggel egyetértésben az Euratom rendelet 2. cikke (21) bekezdésének és 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően a nukleáris anyagokkal kapcsolatos telephelyeket jelöl ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentési kötelezettség teljesítéséhez szükséges információszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős - az Euratom rendelet 2. cikkének (22) bekezdése, illetve 3. cikkének (2) bekezdése szerinti - telephelyi képviselői feladatokat a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága látja el. A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága a telephelyi képviselő feladatainak ellátására a telephelyhez tartozó szervezetektől adatszolgáltatást kérhet. Az érintett szervezet a nukleáris és radioaktív anyagok hatóság részére minden, a jelen rendelet hatálya alá tartozó nukleáris anyagokkal, valamint tevékenységgel kapcsolatos adatot köteles megadni. A vonatkozó adatok begyűjtéséért és a telephely általános ismertetésének az Európai Bizottság felé történő benyújtásáért a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága a felelős; a bejelentések helyességéért és teljességéért a felelősség a létesítményt építő vagy üzemeltető személyt vagy vállalkozást, a telephelyen lévő, nukleáris anyagot nem tartalmazó épületek tekintetében pedig a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságát terheli.

(3) A telephelyi adatokat (földrajzi fekvés, térkép, helyszínrajz, a telephelyhez tartozó épületek, azok főbb műszaki adatai és a bennük folyó tevékenység) a 2. melléklet 2. sz. adatlapján a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetnek minden év február 15-éig meg kell küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére. A telephely térképét az adatlaphoz csatolni kell.

18. §

(1)[37] Az az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet, amely olyan alapüzemanyaggal rendelkezik, amelynek összetétele és tisztasági foka alapján még nem alkalmas üzemanyaggyártásra vagy izotópdúsításra, alapüzemanyag készletéről, Magyarország területéről kiszállított, valamint Magyarország területére beszállított alapüzemanyag mennyiségéről a rendelet 2. mellékletének 5. sz. adatlapján köteles az előző naptári évről szóló éves jelentést küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére minden év február 15-éig.

(2)[38] Az az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet, amely a Kiegészítő Jegyzőkönyv II. mellékletében felsorolt berendezést, illetőleg anyagot Magyarország területéről kiszállít, a kiszállított berendezésekről, illetve anyagokról negyedéves bontásban az e rendelet 2. mellékletének 8. sz. adatlapján köteles jelentést küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére, a negyedév utolsó napját követő 30 napon belül.

(3)[39] Az az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet, amely a Kiegészítő Jegyzőkönyv II. mellékletében felsorolt berendezést, illetőleg nem nukleáris anyagot Magyarország területére beszállít, a beszállított berendezésekről, illetve anyagokról a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága írásbeli felszólítására az e rendelet 2. mellékletének 8. sz. adatlapján köteles jelentést küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére, a felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül.

19. §

Az a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet, amely az Euratom rendelet 24-25. cikke (érctermelők), illetve 30. cikke (nukleárishulladék-kezelők és tárolók) alá eső nukleáris anyaggal rendelkezik, illetve tevékenységet folytat, az Euratom rendelet 24-25. cikke, illetve 30-32. cikke alapján az Európai Bizottság részére küldött jelentéseinek másolatát egyidejűleg a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére is köteles megküldeni.

20. §

Az az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet, amely uránbányát és uránérc dúsító üzemet, illetve tórium dúsítót üzemeltet, vagy lezárt uránbánya esetén az üzemeltető jogutódjaként tevékenykedik, a tevékenységét köteles az e rendelet 2. mellékletének 4. sz. adatlapján bejelenteni. A kitöltött adatlapokat minden év február 15-éig kell megküldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére.

21. §

Az az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet, amely olyan közepes vagy nagy aktivitású radioaktív hulladékot tárol vagy annak további feldolgozását tervezi vagy végzi, amely plutóniumot, magas dúsítású uránt vagy U-233-at tartalmaz, amelyre a Biztosítéki Egyezmény 11. cikke szerint megszűnt a biztosítékok alkalmazása, az e rendelet 2. mellékletének 7. sz. adatlapja szerinti jelentést köteles küldeni a nukleáris és a radioaktív anyagok hatósága részére. A további feldolgozás megkezdését a tevékenységet megelőzően 7 hónappal kell ugyanezen adatlap felhasználásával a nukleáris és a radioaktív anyagok hatósága részére bejelenteni.

22. §

(1) Az az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet, amely nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő, nukleáris anyagot nem alkalmazó kutatási és fejlesztési tevékenységet, illetve a Kiegészítő Jegyzőkönyv I. mellékletében részletezett tevékenységet folytat, tevékenységét e rendelet 2. mellékletének 1. sz., illetve 3. sz. adatlapján köteles a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága számára bejelenteni minden év február 15-éig.

(2) A nukleáris üzemanyagciklus következő tízéves fejlesztésére vonatkozó általános tervekről (beleértve a tervezett nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő kutatási és fejlesztési tevékenységeket is) a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség számára évente szolgáltat adatokat. Az adatszolgáltatáshoz a nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága más kormányzati és állami szervektől is kérhet a 2. melléklet 9. sz. adatlap szerinti adatokat.

23. §[40]

24. §

(1) Az a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet, amely az Euratom rendelet 19. cikke alapján az Euratom rendelet 10-18. cikke bármelyike alól az Európai Bizottságtól átmeneti mentességet kapott, erről, illetve az átmeneti mentesség megszűnéséről a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságát haladéktalanul írásban kell, hogy tájékoztassa. A tájékoztatáshoz mellékelni kell az átmeneti mentességet, illetve annak megszűnését igazoló dokumentumok másolatát.

(2) Az a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet, amely a Biztosítéki Egyezmény 36., illetve 37. cikke alapján a rendelkezése alá tartozó nukleáris anyag nemzetközi ellenőrzése alól mentességet kapott, erről, illetve a mentesség megszűnéséről a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságát haladéktalanul írásban kell, hogy tájékoztassa. A tájékoztatáshoz mellékelni kell a mentességet, illetve a mentesség megszűnését igazoló dokumentumok másolatát.

(3) Az (1) bekezdés szerinti átmeneti mentességet, illetve a (2) bekezdés szerinti mentességet a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet helyi nukleáris anyag nyilvántartásában és a nukleáris anyagok központi nyilvántartásában fel kell tüntetni.

(4) A nemzetközi ellenőrzés alól mentesített nukleáris anyagról a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet az e rendelet 2. melléklet 6. sz. adatlapját állítja ki és küldi meg a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának minden év február 15-éig.

25. §

A nukleáris anyaggal rendelkező szervezet haladéktalanul írásban be kell, hogy jelentse a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának, amennyiben

a) a nukleáris anyagok fizikai leltárában bármilyen hiány vagy többlet mutatkozik;

b) nukleáris anyag rendkívüli vesztesége fordult vagy fordulhat elő, vagy annak alapos gyanúja áll fenn;

c) olyan rendkívüli esemény következik vagy következhet be, amelynek során a nukleáris anyag ellenőrizhetőségében változás történik.

26. §[41]

IV. Fejezet

NUKLEÁRIS ANYAGOK ELLENŐRZÉSE

27. §[42]

Biztosítéki nyilvántartásba vételi eljárások

28. §

(1)[43]

(2)[44]

(3)[45]

(4)[46] Biztosítéki szempontból jelentőséggel bíró átalakítások közé tartozik

a) a nukleáris anyagok helyi nyilvántartási rendszerének átalakítása;

b) az anyagmérleg-körzetek megnevezésének módosítása és azoknak a stratégiai pontoknak az átalakítása, amelyek a nukleáris anyagok forgalmának és készletének mérési kulcspontjai;

c) a nukleáris anyagok mennyiségének meghatározására használt mérési, számítási és értékelési módszerek átalakítása, új mérési, számítási és értékelési módszerek kifejlesztése;

d) a nyilvántartási célú tényleges készletfelvételek gyakoriságának és eljárásainak átalakítása;

e) a nukleáris anyagok adagjainak azonosíthatóságát lehetővé tevő műszaki jellemzők átalakítása;

f) a tulajdonos, az üzemeltető, a biztosítékok végrehajtásáért felelős személy nevének, elérhetőségének, a nukleáris anyagok biztosítéki szervezete felépítésének, a kijelölt telephelyi biztosítéki felügyelő személyének változtatása;

g) a nukleáris anyagok mozgatásának ellenőrzését lehetővé tevő megfigyelő és körülhatárolási intézkedések átalakítása;

h) nukleáris anyagoknak a jelen rendelet követelményei alóli mentesítése, valamint a mentesített anyagok mentesítésének megszüntetése;

i) az ellenőrök beléptetési rendjének, a létesítményi biztosítéki felügyelők ügyeleti rendjének megváltoztatása;

j) a biztosítéki követelmények teljesítési módjának a biztosítéki nyilvántartásba vételt követő megváltoztatása, valamint

k) a telephely fő adataiban bekövetkezett változás, a telephelyen végzendő tevékenységben bekövetkezett változás.

(5) Az átalakítási biztosítéki nyilvántartásba vételre irányuló kérelemben a kérelmezőnek be kell mutatnia, hogy az átalakítás utáni állapot teljesíti a biztosítéki követelményeket.

(6) A szállítási biztosítéki nyilvántartásba vételre irányuló kérelemben a kérelmezőnek be kell mutatnia

a) a szállítandó nukleáris anyag összes tömegét, hasadó izotópok szerinti bontását, kémiai összetételét, fizikai alakját, izotóp-összetételét;

b) a szállítandó tárgyak számát;

c) a szállító konténerek típusát (kiszállítás esetén a pecsételést lehetővé tevő jellemzőket is);

d) kiszállítás esetén a szállítás rendeltetési országát és helyét, beszállítás esetén az anyagmérleg-körzetet és a helyszínt, ahol az anyagot kicsomagolják;

e) a szállítás eszközét;

f) kiszállítás esetén a szállításra előkészítés helyét;

g) kiszállítás esetén a szállítandó anyag azonosítását, a mennyiségének és összetételének ellenőrzését lehetővé tevő utolsó napot, beszállítás esetén az anyag kicsomagolásának napját, amikor annak mennyiségét és összetételét ellenőrizni lehet;

h) a szállítás megkezdésének és a rendeltetési helyre való megérkezés várható időpontját;

i) a szállításért való felelősség átadásának helyét.

(7)[47]

(8) A felmentési biztosítéki nyilvántartásba vételre irányuló kérelemben a kérelmezőnek be kell mutatni a nukleáris anyagnak a szervezet felelőssége alól való kikerülés módját, a tevékenység végleges felszámolására tett lépéseket, valamint a nukleáris anyagokkal kapcsolatos dokumentációt 5 évre visszamenőleg.

Nemzetközi szervezetekkel való együttműködés

29. §

A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága a vonatkozó nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően, a biztosítéki nyilvántartásba vételi eljárások során, a szükséges mértékben egyeztetéseket folytat az érintett nemzetközi szervezetekkel, továbbá tájékoztatást ad részükre a nemzetközi helyszíni ellenőrzések lefolytatásához.

Önálló hatósági helyszíni ellenőrzés[48]

30. §[49]

31. §[50]

A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága által végzett helyszíni ellenőrzések célja

a) annak megállapítása, hogy a jelentéstételi kötelezettség teljesítése során a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságához benyújtott információk megfelelnek-e a valós helyzetnek, valamint

b) a szervezet minden nukleáris biztosítékokat érintő folyamatainak és tevékenységének vizsgálata az érvényes hazai és nemzetközi jogi szabályozások és ajánlások alapján.

32. §[51]

Nemzetközi helyszíni ellenőrzés

33. §

(1)[52]

(2)[53]

(3)[54] Az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII.4.) Korm. rendelet 5/G. § (1) és (2) bekezdés szerinti nemzetközi helyszíni ellenőrzések terjedelmét és szabályait az Euratom Szerződés 77-85. cikke, a Biztosítéki Egyezmény 48., valamint 70-84. cikke, továbbá a Kiegészítő Jegyzőkönyv 4-9. cikke tartalmazza.

(4) Kölcsönös és haladéktalan tájékoztatás valósul meg a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága és a nemzetközi ellenőrzés alá eső szervezet között:

a) amennyiben a nemzetközi ellenőrzést a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, illetve az Európai Bizottság a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságához való bejelentéssel kezdeményezi, a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága az ellenőrzés időpontjáról, helyszínéről és tárgyáról haladéktalanul tájékoztatja az érintett szervezetet;

b) amennyiben a nemzetközi ellenőrzést a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, illetve az Európai Bizottság közvetlenül az ellenőrzött szervezetnél jelenti be, az érintett szervezet az ellenőrzés időpontjáról, helyszínéről és tárgyáról haladéktalanul tájékoztatja nukleáris és radioaktív anyagok hatóságát.

(5)[55]

(6)[56]

34. §[57]

Az ellenőrök jogai, az ellenőrzött szervezet kötelességei

35. §[58]

36. §[59]

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a 38. § figyelembevételével az ezt követő eljárásokban kell alkalmazni.

(2)[60]

38. §[61]

39. §

A rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) az 1957. március 25-én Rómában kelt, az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló Szerződés 78. és 81 cikke;

b) az Európai Unió Bizottságának az Euratom biztosítéki rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló 302/2005/ Euratom rendeletének 3. cikke (1)-(2) bekezdése, 4. cikke, 5. cikke, 6. cikke, 7. cikke, 16. cikke, 19-21. cikke, 24. cikke, 25. cikke, 30. és 32. cikke.

Dr. Petrétei József s. k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter

1. melléklet a 7/2007. (III. 6.) IRM rendelethez

1. sz. adatlap

Készletváltozási jelentés

2. sz. adatlap

3. sz. adatlap

4. sz. adatlap

Előzetes értesítés nukleáris anyagnak Magyarországról történő tervezett kiszállításáról[62]

Keltezés:

Értesítjük, hogy biztosítékok alá tartozó nukleáris anyag nemzetközi kiszállítását tervezzük Magyarországról, az alábbiak szerint:[63]

a) Mennyiség g/kg az elem összsúlyban:

g hasadó izotóp(ok), ha alkalmazható.

b) Kémiai összetétel:

Fizikai alak:

Dúsítás vagy izotópösszetétel (értelemszerűen):

c) Tárgyak száma:

d) Konténerek leírása (típusa), beleértve azokat a jellemzőket, amelyek lehetővé tennék a lepecsételést:

A szállítás azonosító adatai:

e) A rendeltetési ország, és ha ismeretes, a rendeltetési hely:

f) A szállítás eszköze:

g) Az anyagmérleg-körzet és helyszín, ahol az anyagot előkészítik a szállításra, és ahol azonosítani lehet, illetve mennyiségét és összetételét ellenőrizni lehet:

h) Az utolsó nap, amikor az anyagot azonosítani és mennyiségét, valamint összetételét ellenőrizni lehet:

i) Az elküldés közelítő időpontja:

és a rendeltetési helyre való megérkezés várható időpontja:

j) Az a pont, ahol a fogadó ország a felelősséget át fogja vállalni:

k) Várható időpont (közelítőleg), amikor a fogadó ország át fogja vállalni a felelősséget:

...........................................

aláírás

Megjegyzés: Ha különálló szállítmányokat készítenek kiszállításra ugyanabba az országba (egyszerre vagy külön), a szállításokról egyetlen előzetes értesítésben lehet jelentést adni.

5. sz. adatlap

Előzetes értesítés nukleáris anyagnak várható beszállításáról Magyarországra[64]

Keltezés:

Értesítjük, hogy biztosítékok alá tartozó nukleáris anyagnak nemzetközi beszállítása várható Magyarországra, az alábbiak szerint:[65]

a) Mennyiség g/kg összsúlyban (elemből),

hasadó izotóp(ok)ból, ha alkalmazható.

b) Kémiai összetétel:

Fizikai alak:

Dúsítás vagy izotópösszetétel (értelemszerűen):

c) Tárgyak száma:

d) Konténerek leírása (típusa):

e) A szállító ország:

f) A szállítás eszköze:

g) A felelősségnek Magyarország által történő átvállalásának helye és ideje:[66]

h) Magyarországra való megérkezés várható időpontja:[67]

i) Az anyagmérleg-körzet és helyszín, ahol az anyagot ki fogják csomagolni, és ahol mennyiségét és összetételét azonosítani lehet:

j) Az időpont(ok), amikor az anyagot ki fogják csomagolni, és amikor mennyiségét és összetételét azonosítani lehet.

.................................................

aláírás

Megjegyzés: Amennyiben ugyanabból az országból érkező különálló szállítmányokat (akár egyszerre érkeztek, akár nem) egyszerre akarnak kicsomagolni, a szállításokról egyetlen előzetes értesítésben lehet jelentést adni.

2. melléklet a 7/2007. (III. 6.) IRM rendelethez

2. sz. adatlap

3. sz. adatlap

4. sz. adatlap

5. sz. adatlap 1/2 oldal

5. sz. adatlap 2/2 oldal

b) Alapüzemanyagok exportja

c) Alapüzemanyagok importja

6. sz. adatlap

7. sz. adatlap

További feldolgozás

8. sz. adatlap

9. sz. adatlap

Melléklet

I.