29/2008. (XI. 7.) PM rendelet

az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál a közszolgálati jogviszony létesítését megelőző pszichikai alkalmassági vizsgálatokról

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 7. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál lefolytatott - a Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó szervezetek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról szóló 34/1996. (XII. 21.) PM rendelet melléklete 2. pontjában, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra vonatkozóan meghatározott munkakörök, valamint jelen rendelet mellékletében meghatározott, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál adathozzáférés szempontjából védett munkakörök esetében a közszolgálati jogviszony létesítését megelőző - pszichikai alkalmassági vizsgálattal kapcsolatos eljárásra terjed ki.

(2) E rendelet hatálya a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel azon személyekre terjed ki, akik az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal közszolgálati jogviszonyt kívánnak létesíteni.

(3) E rendelet hatálya az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökére, elnökhelyetteseire, gazdasági vezetőjére, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésében meghatározott szervek igazgatóira kizárólag mint munkáltatói jogkört gyakorló vezetőkre, e minőségükben eljárva terjed ki.

Az alkalmassági vizsgálat végzésére jogosultak

2. §

(1) A pszichikai alkalmassági vizsgálati tevékenységet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatalának Biztonsági Főosztálya (a továbbiakban: Biztonsági Főosztály) keretén belül működő Pszichológiai Laboratórium (a továbbiakban: Laboratórium) végzi.

(2) A pszichikai alkalmasság elbírálására kizárólag pszichiáter szakorvos vagy pszichológus (a továbbiakban együtt: pszichológus) jogosult, aki e tevékenysége során kizárólag szakmai meggyőződése alapján jár el.

(3) A Laboratórium a vizsgálati tevékenységét a 7-9. §-ban meghatározott működési rend szerint végzi.

A pszichikai alkalmassági vizsgálat

3. §

A pszichikai alkalmassági vizsgálat célja, hogy a pszichodiagnosztika sajátos módszereivel tárja fel azon készség-, képesség- és személyiségjegyeket, amelyekkel előjelezhető a vizsgált személy alkalmassága, valamint hogy megállapítsa egy személyről, hogy alkalmas-e, illetve foglalkoztatható-e az adott munkakörben. A vizsgálat kizárólag a személyben rejlő pszichés kockázati tényezők feltárására irányulhat.

4. §

A pszichikai alkalmassági vizsgálat az alábbiak feltárására irányul:

a) mentális képességek: tartós figyelem-összpontosítás, legalább átlagos szintű intellektuális színvonal, hatékony problémamegoldó gondolkodás;

b) személyiségsajátosságok: hatékony közösségi beilleszkedést segítő tulajdonságok, fejlett szabály- és kötelességtudat, kialakult erkölcsi érzék, kiegyensúlyozott érzelmi és indulati élet, feszültségtűrés és stresszkezelés.

5. §

(1) A pszichikai alkalmassági vizsgálatok egységesek, azok metodikája a szakmai korszerűségi követelményekhez igazodik, és a hazai viszonyokra tudományos igénnyel adaptált, hitelesített módszereket foglalja magában. A Laboratórium a 9. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint az alábbi vizsgálatokat végzi:

a) az alap vizsgálat során a képességek vizsgálatára rövidebb időtartamú, kevésbé részletes és összetett - de a szakmai diagnosztikai követelményeknek ugyanúgy eleget tevő - tesztek kerülnek alkalmazásra;

b) a fokozott vizsgálat során összetettebb diagnosztikai eszközök kerülnek alkalmazásra.

(2) A pszichikai alkalmassági vizsgálatot mind az alap, mind a fokozott vizsgálat esetén azonos eljárás szerint kell lefolytatni.

Az alkalmasságot kizáró pszichés okok

6. §

A vizsgált személy alkalmasságát pszichológiai szempontból kizárják:

a) átlagos szint alatti Intelligencia Quociens (IQ<90);

b) olyan szenvedélybetegségek fennállása, amelyek a munkahelyi beilleszkedést, a hatékony munkavégzést akadályozzák, különös tekintettel a következőkre: alkoholizmus, kábítószer-használat, szerencsejáték-szenvedély;

c) súlyos személyiségzavarok, illetve viselkedési zavarok fennállása, amelyek a munkahelyi beilleszkedést, a hatékony munkavégzést akadályozzák;

d) megvesztegethetőségre, illetve a korrupcióra hajlamosító tényezők (személyiségegyek, biográfiai tények) együttes fennállása;

e) ha a vizsgált személy pszichiátriai kezelés alatt áll;

f) olyan valószínűsíthető pszichiátriai betegség fennállása, amely a munkahelyi beilleszkedést, a hatékony munkavégzést akadályozza.

A pszichikai alkalmassági vizsgálat lefolytatása

7. §

(1) A pszichikai alkalmassági vizsgálatokat a közszolgálati jogviszony létesítését megelőzően kell lefolytatni.

(2) A pszichikai alkalmassági vizsgálat lefolytatását a munkáltatói jogkört gyakorló vezető írásban kezdeményezi a Biztonsági Főosztály vezetőjénél. A pszichikai alkalmassági vizsgálat konkrét időpontját a Laboratórium vezetője a munkáltatói jogkört gyakorló vezetővel vagy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes Humánpolitikai Főosztályával egyetértésben jelöli ki azzal, hogy a pszichikai alkalmassági vizsgálatot az erre irányuló kezdeményezés Biztonsági Főosztályhoz történt megérkezésétől számított harminc napon belül be kell fejezni.

(3) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkakörben nem létesíthető közszolgálati jogviszony olyan személlyel,

a) aki a pszichikai alkalmassági vizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá;

b) akinek pszichikai alkalmassági vizsgálatát a munkáltatói jogkört gyakorló vezető nem kezdeményezte.

8. §

(1) A pszichikai alkalmassági vizsgálaton való részvételre senkit sem lehet kötelezni. A hivatalból kezdeményezett pszichikai alkalmassági vizsgálatokat az önkéntesség biztosítása mellett kell, illetve lehet elvégezni.

(2) A vizsgált személy a pszichikai alkalmassági vizsgálat megkezdése előtt minden esetben írásban nyilatkozik arról, hogy beleegyezését adja a pszichikai alkalmassági vizsgálat elvégzéséhez, valamint írásban hozzájárul, hogy a vizsgálat eredményét a munkáltatói jogkört gyakorló vezető a 13. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott tartalommal megismerheti.

(3) A vizsgált személyt a pszichikai alkalmassági vizsgálat megkezdése előtt írásban tájékoztatni kell

a) arról, hogy a pszichikai alkalmassági vizsgálatot végző személyt és az alkalmasság tárgyában döntést hozó személyeket szakmai titoktartási kötelezettség terheli;

b) a keletkezett vizsgálati dokumentáció tárolására, kezelésére vonatkozó előírásokról;

c) arról, hogy a pszichikai alkalmassági vizsgálat eredményét követően a 11. § (1) bekezdése szerint elkészült szöveges értékelés személyi anyagához nem csatolható és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.). 34/A. §-a szerinti minősítéséhez nem használható fel;

d) arról, hogy a pszichikai alkalmassági vizsgálat eredményét követően a 11. § (1) bekezdése szerint elkészült szöveges értékelésről másolatot kérhet.

9. §

(1) A vizsgált személyt a pszichológus szóban tájékoztatja a pszichikai alkalmassági vizsgálat várható időtartamáról, jellegéről, és megad minden előzetes információt, amelyre a vizsgált személynek a vizsgálat során szüksége

lehet.

(2) A pszichikai alkalmassági vizsgálat az alábbiakat foglalja magában:

a) figyelemkoncentrációs vizsgálat: az eredményekből megismerhető a figyelem terjedelme, koncentrálhatósága, zavarhatósága, azaz hogy milyen gyorsan és milyen pontosan tud dolgozni a vizsgált személy, zavaró tényező beiktatása befolyásolja-e koncentrációs képességét;

b) intelligencia vizsgálat: a logikai képesség, illetve az intellektus részösszetevői, mint például aritmetikai képesség, memória, absztrakciós készség, kombinációs készség kerülnek felmérésre;

c) személyiség-vizsgálat: a személyiség átfogó vizsgálata, mely többek között a vizsgált személy szociális beilleszkedési képességéről, szabálytudatáról, etikai és szociális rend iránti igényéről, feszültségtűrő képességéről, a hierarchikus viszonyok elfogadására való képességről ad tájékoztatást;

d) a munkaértékek vizsgálata: információt szolgáltat a vizsgált személy munkaattitűdjéről és a munkával kapcsolatos elvárásairól;

e) exploráció és az addig kiértékelt részeredmények ismertetése: a pszichológus explorációt (szóbeli elbeszélgetést) végez a tesztek eredménye alapján, melynek elsődleges célja a vizsgált személy alkalmasságának megállapítása és a személyiségben rejlő esetleges rizikófaktorok feltárása.

(3) Amennyiben a vizsgált személy ezt kéri, a személyére vonatkozó vizsgálati eredményekről részletesen tájékoztatni kell. A vizsgált személynek a pszichikai alkalmassági vizsgálatok eredményeiről tájékoztatást kizárólag pszichológus adhat, aki a Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexének előírásai szerint jár el.

A vezetői kinevezésekre vonatkozó további szabályok

10. §

A betöltendő pozícióhoz és az adott szakmai elvárásokhoz igazodó vezetői pszichikai alkalmassági vizsgálatok további szempontjai:

a) határozott irányítókészség;

b) feszültségek, stresszhelyzetek megfelelő kezelése;

c) kialakult felelősségtudat és kötelezettségvállalás;

d) magas teljesítményigény, terhelhetőség;

e) rugalmas gondolkodás.

Az alkalmasság minősítése

11. §

(1) A pszichikai alkalmassági vizsgálat eredményéről a vizsgálatot végző pszichológus szöveges értékelést készít. A szöveges értékelés alapján a vizsgált személy alkalmasságáról szóló döntést a vizsgálatot végző pszichológus hozza meg, aki a döntés szakmai megalapozottságáért személyében felelős.

(2) A vizsgált személy alkalmasságáról szóló döntést (alkalmassági minősítés) a pszichikai alkalmassági vizsgálat elvégzését követő három munkanapon belül írásba kell foglalni.

(3) A Laboratórium a pszichikai alkalmassági vizsgálat befejezését követően annak eredményét az alkalmassági minősítésben az alábbiak szerint összegezi:

a) "A megjelölt munkakörben, nevezettel összefüggésben biztonsági kockázati tényező nem merült fel."

b) "A megjelölt munkakörben nevezett foglalkoztatása nem célszerű, indokolt esetben kizárólag alacsonyabb biztonsági kategóriájú munkakörben való foglalkoztatását javasolom."

c) "Nevezett foglalkoztatását nem javasolom."

(4) A Biztonsági Főosztály a (3) bekezdés szerinti alkalmassági minősítést írásban közli az illetékes munkáltatói jogkört gyakorló vezetővel, aki szabadon mérlegelheti, hogy döntésénél az alkalmassági minősítésben foglaltakat figyelembe veszi-e.

Felülvizsgálati lehetőség

12. §

(1) Ha a vizsgált személy az alkalmassági minősítéssel nem ért egyet, akkor a minősítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes Humánpolitikai Főosztályához írásban előterjesztett kifogás útján kérheti a Laboratóriumtól annak felülvizsgálatát.

(2) Ha az arra az (1) bekezdés szerint jogosult az alkalmassági minősítés felülvizsgálatát kezdeményezi, erről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes Humánpolitikai Főosztálya a Laboratórium vezetőjét haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül írásban értesíti, a kifogás egyidejű megküldésével.

(3) A Laboratórium az érintett személyt a kifogás kézhezvételétől számított 30 napon belül a 7-9. §-ban foglalt eljárási rend szerint ismételten megvizsgálja azzal, hogy amennyiben a kifogásolt alkalmassági minősítést az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alap vizsgálat eredményezte, úgy a felülvizsgálat során az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fokozott vizsgálatot kell elvégezni (megismételt vizsgálat).

(4) A megismételt vizsgálat elvégzésében és az alkalmassági minősítés felülvizsgálatában nem vehet részt az a pszichológus, aki a kifogásolt alkalmassági minősítést megalapozó vizsgálatot elvégezte.

(5) A megismételt vizsgálat eredményéről a vizsgálatot végző pszichológus szöveges értékelést készít. A szöveges értékelés alapján a vizsgált személy alkalmasságáról szóló döntést a kifogásolt és a megismételt vizsgálati eredmények összevetésével legalább két főből álló szakmai csoport, egyhangúan hozza meg.

(6) A megismételt vizsgálatot követően az alkalmassági minősítés írásba foglalása és közlése tekintetében a 11. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

A pszichikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett dokumentációval kapcsolatos nyilvántartás és adatvédelem

13. §

(1) Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése és feldolgozása során biztosítani kell az adatok biztonságát véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.

(2) A Laboratóriumban keletkezett vizsgálati dokumentációt bizalmasan kell kezelni, az csak a Laboratórium területén, zárt lemezszekrényben tárolható, személyi anyaghoz nem csatolható, a Ktv. 34/A. § szerinti minősítéshez nem használható fel, és arról másolat kizárólag a vizsgált személy kérésére, annak részére készíthető.

(3) A Laboratórium adatai más nyilvántartásokkal nem kapcsolhatók össze, a Laboratóriumban a lefolytatott pszichikai alkalmassági vizsgálatok során keletkező dokumentáció elektronikus elkészítése és tárolása céljából üzemeltetett informatikai eszközök hálózatra nem csatlakoztathatók.

(4) A pszichikai alkalmassági vizsgálatot végző személyt és az alkalmasság tárgyában döntést hozó személyeket szakmai titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség kiterjed a betekintésre jogosultakra, valamint mindazon személyekre, akik bármilyen formában az adatok birtokába jutnak.

(5) A pszichikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adatok megismerésére

a) a pszichológus, a vizsgált személy, valamint akit erre jogszabály feljogosít, teljes körben,

b) a munkáltatói jogkört gyakorló vezető az alkalmassági minősítésben foglaltak tekintetében jogosult.

(6) A pszichikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adatok belső szervhez, szervezeti egységhez, egyéb intézményhez nem továbbíthatók, kivéve, ha ezt jogszabály elrendeli.

14. §

(1) Amennyiben az alkalmassági minősítés 12. § szerinti felülvizsgálatát az arra jogosult nem kezdeményezte, a pszichikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett dokumentációt a Laboratórium - az alkalmassági minősítés kivételével - az alkalmassági minősítés közlésének napjától számított tizenötödik napon megsemmisíti.

(2) Az alkalmassági minősítést a Laboratórium tíz évig őrzi meg, majd a megőrzési idő lejártát követően azt megsemmisíti.

(3) Amennyiben az arra jogosult az alkalmassági minősítés felülvizsgálatát kezdeményezte, a Laboratórium a pszichikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett dokumentációt a felülvizsgálat eredményének közlése napjáig őrzi meg, majd azt haladéktalanul megsemmisíti.

15. §

(1) A megsemmisítést megelőzően a Laboratórium a megsemmisítendő iratokról tételes jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza

a) az irat sorszámát, keletkezésének időpontját;

b) a vizsgált személy nevét;

c) a pszichikai alkalmassági vizsgálatot kezdeményező szerv, szervezeti egység megjelölését;

d) a megsemmisítés időpontját;

e) a megsemmisítést végző pszichológus aláírását.

(2) Az iratanyagot az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal belső adatvédelmi felelősének jelenlétében a Biztonsági Főosztályon, bezúzással kell megsemmisíteni. A megsemmisítést követően a belső adatvédelmi felelős a jegyzőkönyvet aláírásával hitelesíti.

(3) Az elektronikusan elkészített és tárolt dokumentációt a 14. § szerinti határidőn belül az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal mindenkor hatályos Informatikai Biztonsági Szabályzatában foglaltak szerint kell megsemmisíteni. A megsemmisítést megelőzően az (1) bekezdés a) pontja szerint jegyzőkönyvet kell készíteni.

16. §

A Laboratórium egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény, valamint az ezek alapján létrehozott, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal mindenkor hatályos adatvédelmi és iratkezelési szabályzatai alapján jár el.

Záró rendelkezések

17. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) A pszichikai alkalmassági vizsgálat azon személyek esetében folytatható le, akiknek az 1. § (1) bekezdése szerinti munkakörbe történő kinevezésére jelen rendelet hatálybalépését követően kerül sor.

Dr. Veres János s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 29/2008. (XI. 7.) PM rendelethez

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adathozzáférés szempontjából védett munkakörei az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal mindenkor hatályos Közszolgálati Szabályzatának megfelelő tevékenységi területek szerinti bontásban