273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 182. § (10) bekezdésében és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

Az állami adóhatóságként eljáró Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal jogállása és szervezete

1. §

(1)[1] Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) központi hivatal. Az APEH az adópolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(2) Az APEH székhelye Budapest.

2. §[2]

(1) Az APEH feladatait központi szervei, területi szervei, a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága és a Kiemelt Adózók Igazgatósága útján látja el.

(2) Az APEH központi szervei:

a) a Központi Hivatal (székhelye: Budapest),

b) az Informatikai Intézet (székhelye: Budapest),

c) az Oktatási Intézet (székhelye: Budapest).

(3) Az APEH területi szervei a regionális főigazgatóságok és a megyei (fővárosi) igazgatóságok.

(4) Az APEH regionális főigazgatóságai

a) a főváros és Pest megye területén Budapest székhellyel az APEH Közép-magyarországi Regionális Főigazgatósága,

b) Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye területén Miskolc székhellyel az APEH Észak-magyarországi Regionális Főigazgatósága,

c) Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén Debrecen székhellyel az APEH Észak-alföldi Regionális Főigazgatósága,

d) Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye területén Szeged székhellyel az APEH Dél-alföldi Regionális Főigazgatósága,

e) Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye területén Győr székhellyel az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Főigazgatósága,

f) Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye területén Székesfehérvár székhellyel az APEH Közép-dunántúli Regionális Főigazgatósága,

g) Baranya, Somogy és Tolna megye területén Pécs székhellyel az APEH Dél-dunántúli Regionális Főigazgatósága.

(5) Az APEH igazgatóságai:

a) a fővárosban

aa) az Észak-budapesti Igazgatóság Budapest I., II., III., IV., V. és XIII. kerületei,

ab) a Kelet-budapesti Igazgatóság Budapest VI., VII., VIII., X., XIV., XV., XVI. és XVII. kerületei,

ac) a Dél-budapesti Igazgatóság Budapest IX., XI., XII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerületei területén, Budapest székhellyel;

b) a megyékben a megyei igazgatóságok a megyeszékhellyel azonos székhellyel, Pest megyében Budapest székhellyel;

c) a Kiemelt Ügyek Igazgatósága és a Kiemelt Adózók Igazgatósága.

(6) A Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága és a Kiemelt Adózók Igazgatósága az APEH különös hatáskörrel rendelkező szervei, amelyek a hatáskörükbe utalt ügyekben országos illetékességgel járnak el, székhelyük Budapest.

(7) Az APEH területi szervei, a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága és a Kiemelt Adózók Igazgatósága közigazgatási hatásköri önállósággal rendelkeznek a jogszabályban hozzájuk telepített hatáskörök tekintetében.

3. §[3]

A megyei (fővárosi) igazgatóságok felettes szervei a regionális főigazgatóságok, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága és a Kiemelt Adózók Igazgatósága felettes szerve a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága. A megyei (fővárosi) igazgatóságok az illetékességi területükön hatásköri és szervezeti önállósággal nem rendelkező kirendeltségeket működtethetnek.

Az APEH vezetői

4. §

(1)[4] Az APEH vezetője az elnök. Az APEH elnöke közvetlenül vezeti a Központi Hivatalt.

(2)[5] Az APEH elnökét határozatlan időtartamra az adópolitikáért felelős miniszter nevezi ki, és menti fel.

(3)[6] Az APEH elnökévé jogi, közgazdasági vagy szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.

(4)[7] Az APEH elnökének kinevezését az adópolitikáért felelős miniszter kezdeményezésére az Állami Számvevőszék elnöke előzetesen véleményezheti, a jelöltet az Országgyűlés Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki Bizottsága meghallgathatja.

5. §

(1)[8] Az APEH elnökhelyetteseit határozatlan időtartamra az APEH elnöke nevezi ki és menti fel. Az APEH gazdasági vezetőjét határozatlan időtartamra az adópolitikáért felelős miniszter nevezi ki és menti fel.

(2)[9] Az APEH elnökhelyettesévé és gazdasági vezetőjévé szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.

6. §[10]

(1) Az Informatikai Intézetet és a főigazgatóságokat az elnök által kinevezett főigazgató, az Oktatási Intézetet az elnök által kinevezett igazgató vezeti, aki az általa vezetett szervet képviseli.

(2) Az igazgatóságokat - a főigazgató javaslatára - az elnök által kinevezett igazgató vezeti, aki az igazgatóságot képviseli.

(3) A főigazgatóságokhoz, illetve az igazgatóságokhoz telepített hatáskör gyakorlója a főigazgató, illetve az igazgató.

(4) A főigazgatóságok szakmai tevékenységének irányításában a főigazgató javaslatára az elnök által kinevezett főigazgató-helyettesek vesznek részt. Az Informatikai Intézet, illetve az Oktatási Intézet tevékenységének irányításában a szerv vezetőjének javaslatára az elnök által kinevezett főigazgató-helyettesek, illetve igazgatóhelyettesek vesznek részt. Az igazgatóságok szakmai tevékenységének irányításában az igazgató javaslatára a főigazgató által kinevezett igazgatóhelyettesek vesznek részt.

7. §[11]

(1) Az APEH elnöke felett a munkáltatói jogokat az adópolitikáért felelős miniszter gyakorolja. Az elnökhelyettesek, a főigazgatók, az Oktatási Intézet igazgatója, illetve - a kinevezés és felmentés kivételével - a gazdasági vezető felett a munkáltatói jogkört az elnök gyakorolja. A kinevezés és felmentés kivételével az igazgatóságok igazgatói felett a munkáltatói jogkört a főigazgató gyakorolja. A kinevezés és a felmentés kivételével a főigazgató-helyettes, illetve az igazgatóhelyettes felett a munkáltatói jogkört a főigazgató, illetve az igazgató gyakorolja.

(2) Az Informatikai Intézetnél, az Oktatási Intézetnél, a főigazgatóságoknál és az igazgatóságoknál a munkáltatói jogkör gyakorlója a szerv vezetője.

Felettes szervek

8. §[12] (1) Az Oktatási Intézet, az Informatikai Intézet és a főigazgatóságok felettes szerve a Központi Hivatal, az igazgatóságok felettes szervei a főigazgatóságok.

(2) Az APEH hatáskörébe tartozó hatósági eljárásban

a) a megyei (fővárosi) igazgatóságok felettes szervei a főigazgatóságok,

b) a Kiemelt Ügyek Igazgatósága és a Kiemelt Adózók Igazgatósága felettes szerve a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága,

c) a főigazgatóságok felettes szerve az APEH elnöke.

Kijelölési szabályok

9. §

(1) A Kormány az állami adóhatóság feladatainak ellátására az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt jelöli ki.

(2) Az Art. V. Fejezetében megjelölt kapcsolattartó közigazgatási szervként a Kormány az APEH szervezetén belül a Központi Hivatalt jelöli ki. Az APEH elnöke az európai közösség adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazására a Központi Hivatalon belül Központi Kapcsolattartó Iroda (KKI) elnevezéssel szervezeti egységet működtet.

(3)[13] Szerencsejátékkal és játékautomatával összefüggő ügyben - a szabálysértésekről szóló törvényben meghatározottak szerint -szabálysértési hatóságként a Kormány a Központi Hivatalt jelöli ki.

(4)[14] A Kormány által központosított ellenőrzésre kijelölt szervként a Kiemelt Ügyek Igazgatósága jár el.

Az APEH feladatai

10. §

(1) Az APEH feladata:

a) a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés,

b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adó-visszaigénylés vagy adó-visszatérítés [az a)-b) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: adó]

megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.

(2) Az APEH ellátja az állami garancia (kezesség) kiutalásával, visszakövetelésével, a garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzéssel kapcsolatos, az állami adóhatóság hatáskörébe utalt feladatokat.

(3) Az APEH ellátja az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával kapcsolatos, illetve az egyéb kötelező befizetésekkel kapcsolatos, az állami adóhatóság hatáskörébe utalt feladatokat.

(4)[15] Az APEH végzi a szerencsejáték-szervezéssel, valamint a játékautomatával és ajándéksorsolással kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási, továbbá az engedélyben foglaltak és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény (a továbbiakban: Szjtv.), valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos ellenőrzési, illetőleg a szerencsejátékokkal és játékautomatákkal összefüggő szabálysértési hatósági feladatokat.

(5) Az APEH ellátja magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallásával, beszedésével, nyilvántartásával, ellenőrzésével, végrehajtásával, visszatérítésével, átutalásával, továbbá a magán-nyugdíjpénztárak részére történő adatátadással kapcsolatos, jogszabályban az állami adóhatóság feladataként meghatározott feladatokat.

(6) Az APEH ellátja a munkáltatók és kifizetők által foglalkoztatott biztosítottak adatainak nyilvántartásával, továbbá az adatoknak az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása és a munkaügyi hatóságnak történő átadásával kapcsolatos, jogszabályban az állami adóhatóság feladataként meghatározott feladatokat.

(7) Az APEH ellátja a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban a központi költségvetést megillető követelések tekintetében a hitelezői feladatokat, valamint a vámhatóság hatáskörébe tartozó követelések tekintetében a hitelezői képviseletet. A végrehajtási eljárásban ellátja a végrehajtás foganatosítójaként a törvény által meghatározott feladatokat.

(8) Az APEH ellátja az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a pénzellátással kapcsolatban számára meghatározott feladatokat.

(9)[16] Az APEH az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint ellátja a befolyt illetékbevételnek a központi költségvetést, illetve a fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzatokat megillető hányadának megállapításával kapcsolatos feladatokat, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint elvégzi az illetékek zárási összesítését és végzi az azzal kapcsolatos, az adópolitikáért felelős miniszter részére teljesítendő adatszolgáltatást.

(10)[17] Az APEH lefolytatja a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárást, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, végzi az eljárás díjának beszedését és visszatérítését. A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárások eredményeképpen kiadmányozott jogerős határozatok másolatát megküldi a pénzügyminiszternek, illetve a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásért beszedett díjakról és az eljárás során szerzett tapasztalatokról évente beszámolót készít az adópolitikáért felelős miniszternek.

(11) Az APEH feladata az adó- és pénzforgalmi adatoknak, az ellenőrzések megállapításainak összegezése, feldolgozása és ezekről a kormányzati gazdaságpolitika kialakításában részt vevő állami szervek részére információk szolgáltatása.

(12)[18] Az APEH szervei évente kötelesek a helyi, illetve helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését érintő, szükséges és rendelkezésre álló bevételi adatokról az önkormányzat részére tájékoztatást adni. Az adatszolgáltatás tartalmát a helyi önkormányzatokért felelős miniszter bevonásával az adópolitikáért felelős miniszter határozza meg.

(13)[19] Az APEH az államháztartás működéséhez szükséges és rendelkezésre álló adatokat feldolgozza és az adópolitikáért felelős miniszternek átadja, továbbá az adópolitikáért felelős miniszter által meghatározott körben a költségvetési szervek részére számítástechnikai szolgáltatást nyújt.

(14)[20] A főigazgatóságok és az igazgatóságok feladataik ellátása során együttműködnek az illetékességi területükön lévő helyi, illetve helyi kisebbségi önkormányzatokkal.

(15)[21] Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval vagy költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt az állam nevében a polgári jogi igény előterjesztésére a főigazgatóság jogosult. A főigazgatóság teszi meg az általa és az irányítása alá tartozó igazgatóságok által észlelt bűncselekmény miatt a büntető feljelentést.

(16)[22] A Kiemelt Ügyek Igazgatósága, illetve a Kiemelt Adózók Igazgatósága látja el a jogszabály alapján hatáskörébe tartozó adózók adóztatási feladatait. A Kiemelt Ügyek Igazgatósága lefolytatja az APEH elnöke által elrendelt központosított ellenőrzéseket.

(17)[23] A Központi Hivatal, illetőleg az Informatikai Intézet összegyűjti és tárolja az adóztatással összefüggő adatokat, azokról a gazdasági célú elemzésekhez - az e feladatokat ellátó állami szervek részére - adatfeldolgozásokat végez és adatszolgáltatásokat teljesít.

(18)[24] A főigazgatóságok folytatják le az APEH elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket. A Központi Hivatal folytatja le

a) az adópolitikáért felelős miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket,

b) az APEH elnöke által elrendelt azon felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzéssel érintett eljárás másodfokon jogerőre emelkedett határozattal zárult,

c) azokat a felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzés lefolytatására az APEH elnöke a Központi Hivatalt jelölte ki.

(19)[25] Az APEH kormánytisztviselői részére a munkavégzésükhöz szükséges képzés, továbbképzés megszervezése és lebonyolítása az Oktatási Intézet feladata.

(20)[26] Az APEH az informatikai rendszerek és az elektronikus ügyintézés fejlesztése érdekében gazdasági társaságot működtet, amelynél a tulajdonosi jogokat az APEH elnöke gyakorolja.

Az első fokon eljáró szervek

11. §

(1)[27] Az APEH hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben - a (3)-(4) bekezdésben és a 12. § (1) bekezdésében meghatározott kivételekkel - első fokon az igazgatóságok járnak el.

(2)[28]

(3)[29] A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásban első fokon a Kiemelt Adózók Igazgatósága jár el.

(4) Az APEH-nak a számla, egyszerűsített számla és nyugta előállításával kapcsolatos sorszámtartomány kijelölési feladatait a Központi Hivatal látja el.

12. §

(1)[30] A szerencsejáték szervezéssel összefüggő hatósági feladatok tekintetében a Központi Hivatal jár el.

(2)[31] A Kormány a kártyaterem működési engedélyének kiadása iránti eljárásban

a)[32] a kártyaterem helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjét - annak elbírálása tekintetében, hogy az önkormányzat területén létesítendő kártyaterem a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 29/B. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e, továbbá a kártyaterem adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete az Szjtv. 2. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt vagy más helyi közösségi érdekre tekintettel nem tiltja-e -, valamint

b) ha arra az építményre, amelyben a kártyatermet működtetni kívánják, ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki, az építésügyi hatóságot - a településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében - szakhatóságként jelöli ki.

(3)[33] A Kormány a játékterem működési engedélyének kiadása iránti eljárásban

a)[34] a játékterem helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjét - annak elbírálása tekintetében, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékterem az Szjtv. 26. § (12) bekezdésében, az Szjtv. 26/B. § (2) bekezdés f) pontjában és az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e, továbbá a játékterem adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete az Szjtv. 2. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt vagy más helyi közösségi érdekre tekintettel nem tiltja-e -, valamint

b)[35] ha arra az építményre, amelyben az I. kategóriába tartozó játéktermet működtetni kívánják, ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki, az építésügyi hatóságot - a településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében -

szakhatóságként jelöli ki.

(4)[36] A Kormány a játékkaszinó működési engedélyének kiadása iránti eljárásban

a)[37] a játékkaszinó helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjét - annak elbírálása tekintetében, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékkaszinó adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete az Szjtv 2. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt vagy más helyi közösségi érdekre tekintettel nem tiltja-e -, valamint

b) ha arra az építményre, amelyben a játékkaszinót működtetni kívánják, ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki, az építésügyi hatóságot - a településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében -

szakhatóságként jelöli ki.

(5)[38] Az ügyfélnek a játékterem, játékkaszinó, vagy kártyaterem működési engedély kiadása iránti eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

(6)[39] A szerencsejáték ügyben, valamint a játékautomata és ajándéksorsolás kapcsán kiszabott bírság végrehajtását a fizetésre kötelezett adóügyeiben eljáró igazgatóság folytatja le.

(7)[40] A szerencsejáték-szervezéssel összefüggő ellenőrzést az állami adóhatóság megyei (fővárosi) igazgatóságainak alkalmazásában álló adóellenőrök is lefolytathatják azzal, hogy az ellenőrzés megállapításai alapján a határozatot (végzést) a szerencsejáték-szervezéssel összefüggő hatósági ügyekben egyébként eljáró szerv hozza meg.

12/A. §[41]

A Kiemelt Ügyek Igazgatósága az APEH elnökének utasítására, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekek által indokolt esetben a hatáskörébe nem tartozó, a Magyar Honvédséggel, illetőleg a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál is végezhet ellenőrzést. Ebben az esetben az ellenőrzés eredménye alapján megindítandó hatósági eljárást is a Kiemelt Ügyek Igazgatósága folytatja le.

Az APEH általános illetékességi szabályai

13. §

Az eljárásra - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik

a)[42] a magánszemély lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási lakóhelye, mindezek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye,

b) a jogi személyiség nélküli vállalkozó - ideértve a vállalkozó magánszemélyt is - székhelye, ennek hiányában telephelye,

c) a jogi személy, illetőleg egyéb szervezet székhelye, ennek hiányában telephelye (a tevékenység gyakorlásának helye)

szerinti megyei (fővárosi) igazgatóság az illetékes.[43]

Az APEH különös illetékességi szabályai

14. §

(1)[44] A munkáltató (kifizető) és a magánszemély között az adóelőleg-levonással, illetve az adómegállapítással kapcsolatos vitában a munkáltató (kifizető) adóügyében eljáró adóhatóság dönt.

(2)[45] Ha a vállalkozónak több telephelye van, a hatósági eljárást az elsőként bejelentett telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) igazgatóság folytatja le. A később bejelentett telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) igazgatóság is jogosult az adózó telephelyén az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, illetőleg az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés lefolytatására.

(3)[46] Adó-, jövedelem- és illetőségigazolás ügyben az adózó kérelmére - a 15. § (1) bekezdésének a)-h) pontjaiban és (2) bekezdésében megjelölt adózók kivételével - az APEH bármelyik megyei (fővárosi) igazgatósága eljárhat. Az illetékkel összefüggő igazolást - a 19. §-ban meghatározott illeték kivételével - az adott illetékügyben eljáró megyei (fővárosi) igazgatóság állítja ki.

(4) Ha az adózó adóhatóságának illetékessége az ellenőrzés megkezdését követően az illetékességi okban bekövetkezett változás miatt szűnik meg, vagy az illetékesség megszűnéséről az adóhatóság az ellenőrzés megkezdését követően szerez tudomást, a megkezdett ellenőrzés befejezésére és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az ellenőrzést megkezdő adóhatóság az illetékes.

(5)[47] Ha az adózó által szabályszerűen bejelentett székhely-, telephely-, lakóhelyváltozás az adóhatóságnak a változásról történt tudomásszerzését megelőzően ténylegesen megtörtént, és az ellenőrzés során az adózó kötelezettségeit csak aránytalanul nagy költséggel tudná teljesíteni, kérheti az APEH elnökétől az ellenőrzés és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az új székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) igazgatóság kijelölését.

(6)[48] A regionális főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) igazgatóságok a régió egész területén jogosultak ellenőrzés lefolytatására és az ellenőrzés során egyes eljárási cselekmények foganatosítására a regionális főigazgató engedélyével. A regionális főigazgató a megyei (fővárosi) igazgatóságnak az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzésnek a régió másik megyei (fővárosi) igazgatóságának illetékességi területén való lefolytatására akkor adhat engedélyt, ha az alapellenőrzést is a megyei (fővárosi) igazgatóság végezte.

(7)[49] A regionális főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) igazgatóságok a régió egész területén jogosultak végrehajtási cselekmények foganatosítására.

(8)[50] A megyei (fővárosi) igazgatóságok az APEH elnökének utasítására vagy engedélyével az ország egész területén jogosultak ellenőrzés lefolytatására és az ellenőrzés során egyes eljárási cselekmények foganatosítására, ha az ellenőrzés az illetékességi területükön kezdődött vagy az egyes eljárási cselekmények foganatosítása az általuk folytatott ellenőrzés befejezéséhez szükséges. Az illetékességi területen kívül elvégzendő ellenőrzést - a helyszíni ellenőrzés kivételével - a vizsgálattal érintett adózó székhelyén, telephelyén, illetve a lakóhelyéhez, székhelyéhez, telephelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben kell lefolytatni.

(9)[51] A hatósági eljárást a (6)-(8) bekezdés szerinti esetekben is a 13. § szerinti megyei igazgatóság folytatja le.

Az APEH különös hatásköri szabályai[52]

15. §

(1) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók, költségvetési támogatások tekintetében - az illetékügyek kivételével, ide nem értve a 19. §-ban meghatározott illetéket, illetőleg ha jogszabály másként nem rendelkezik - kizárólag a Kiemelt Ügyek Igazgatósága jár el:[53]

a)[54] az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján adó-visszatéríttetésre jogosult

aa) belföldön nem letelepedett adóalany,

ab) diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet, diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet tagja, a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy annak képviselete, nemzetközi szervezet tisztviselője,

ac) Észak-atlanti Szerződés tagállamának fegyveres ereje,

ae) Egyesült Királyság fegyveres ereje,

af) közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet adó-visszatérítés iránti kérelmének elbírálásában,

b)[55] a diplomáciai és konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek, szervek által foglalkoztatott belföldi adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel összefüggő adókötelezettségek tekintetében,

c) a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel, állandó vagy ideiglenes lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy adóügyében, ideértve az Art. 4. és 8. számú mellékleteiben meghatározott adózókat is,

d) a fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozás adóügyében,

e) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá azok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, köztisztviselői és közalkalmazottai adóügyében,

f)[56] a honvédelmi miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek, az olyan gazdasági társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a honvédelmi miniszter,

g)[57] a rendészetért felelős miniszter, illetőleg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága felügyelete és irányítása alá tartozó gazdasági társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a rendészetért felelős miniszter, illetőleg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága,

h) az APEH alkalmazottai adóügyében,

i)[58]

(2)[59] Az illetékügyek kivételével - ide nem értve a 19. §-ban meghatározott illetéket - kizárólag a Kiemelt Adózók Igazgatósága jár el a külön jogszabályban meghatározott kiemelt adózók adóügyeiben.

(3)[60] A Kiemelt Ügyek Igazgatósága jár el a Központi Hivatal és a területi szervek, az Oktatási Intézet, valamint az Informatikai Intézet adóügyében is.

(4)[61] A Kiemelt Ügyek Igazgatóságához kell teljesíteni az Art. 9. §-ának (3) bekezdése szerint a pénzügyi képviselőt terhelő bejelentési kötelezettséget.

(5)[62] Az Art.-ban meghatározott központosított ellenőrzést a Kiemelt Ügyek Igazgatósága végzi. Amennyiben a központosított ellenőrzési eljárást és az azt követő hatósági eljárást a Kiemelt Ügyek Igazgatósága egy eljárásban, több adózónál egyidejűleg folytatja le, az eljárás eredményeként kiadmányozott jogerős határozatot az egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei (fővárosi) igazgatóságnak kell megküldeni.

16. §

(1)[63] Ha az adózó az adóév első napján megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, amelyek alapján kiemelt adózónak minősül és a Kiemelt Adózók Igazgatósága hatáskörébe tartozik, a Kiemelt Adózók Igazgatósága hatáskörébe utalt adóügyekben 3 adóéven át akkor is a Kiemelt Adózók Igazgatósága jár el, ha ezen időtartam alatt bármely adóévben az adózó bevallása szerint nem felel meg az előírt értékhatároknak.

(2)[64] Ha az adózó jogutódlással jött létre - ide nem értve a szétválást -, akkor is a Kiemelt Adózók Igazgatósága hatáskörébe tartozik, ha jogelődje megfelelt a jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(3)[65] Ha a Kiemelt Adózók Igazgatósága hatáskörébe tartozó adózó csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerül, az ezekkel kapcsolatos feladatokat is a Kiemelt Adózók Igazgatósága látja el.

16/A. §[66]

(1) A csoportos adóalanyiság időszakában a Kiemelt Adózók Igazgatósága jár el a csoport adóügyeiben és minden, a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos eljárásban, különösen a csoport létrehozatalával, megszűnésével, a csoporthoz csatlakozással, a csoportból kiválással, a csoporttag vagy a kívül maradó adóalany felelősségének megállapításával, valamint a csoportazonosító számmal kapcsolatos eljárásokban.

(2) A csoportazonosító szám törlése esetén a soron kívüli bevallási kötelezettséget a Kiemelt Adózók Igazgatóságához kell teljesíteni.

(3) A csoportos adóalanyiság időszakában a Kiemelt Adózók Igazgatóságához benyújtandó általános forgalmi adó bevallások, valamint a csoportazonosító szám törlése esetén benyújtandó soron kívüli adóbevallás ellenőrzését a csoport megszűnését követően is a Kiemelt Adózók Igazgatósága folytatja le.

(4) Az adóhatóság a csoportos adóalany általános forgalmi adó kötelezettségeinek teljesítését külön tartja nyilván.

Illetékességi szabályok illetékügyekben

17. §[67]

(1) Az öröklés után járó illetéket az a megyei (fővárosi) igazgatóság szabja ki,

a) amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van,

b) amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó belföldi állandó lakóhelye volt - ennek hiányában az APEH elnöke által kijelölt megyei (fővárosi) igazgatóság -, ha a hagyatékot közjegyző nem tárgyalta,

c) amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó lakóhelye volt, ha a közjegyző székhelye Budapesten van.

(2) Az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) igazgatóság szabja ki,

a) amelynek illetékességi területén az ingatlan található,

b) amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen megjelölt ingatlan fekszik, feltéve, hogy a vagyonszerzés tárgya ingatlan-, vagy az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, ha a szerződés több illetékügyben eljáró megyei (fővárosi) igazgatóság illetékességi területén fekvő ingatlanra vonatkozik.

(3) Ingó vagy ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozása vagy visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése esetén az illetéket az a megyei (fővárosi) igazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen feltüntetett szerző fél állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetve székhelye, ennek hiányában telephelye, illetőleg a tevékenység gyakorlásának helye [a továbbiakban együtt: lakóhely (székhely)] található. Amennyiben az adózó belföldön nem letelepedett, úgy az illetéket az Észak-budapesti Igazgatóság szabja ki.

(4) A kiszabás alapján pénzzel fizethető eljárási illetéket az a megyei (fővárosi) igazgatóság állapítja meg, amelynek illetékességi területén az eljáró hatóság székhelye vagy az illeték fizetésére kötelezett lakóhelye (székhelye) van.

(5) Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzésével kapcsolatos öröklési, ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) igazgatóság szabja ki, amelynek területén a működtetési jogot szerző fél állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van.

(6) Az érdekelt fél indokolt kérelmére az e kormányrendeletben megállapított illetékességtől eltérően az APEH elnöke az illeték kiszabására más megyei (fővárosi) igazgatóságot is kijelölhet.

(7) Jogszabályi rendelkezés szerint kiállított lelet alapján az illetéket az a megyei (fővárosi) igazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a fizetésre kötelezett, több fizetésre kötelezett esetében az, amelynek illetékességi területén az elsősorban fizetésre kötelezett, amennyiben ez külföldi, a soron következő belföldi lakóhelye (székhelye) van. Ha minden fizetésre kötelezettnek az ország területén kívül van a lakóhelye (székhelye), az illetéket az a megyei (fővárosi) igazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a leletet készítő szerv székhelye van. A leletet a megyei (fővárosi) igazgatóságnak kell megküldeni.

18. §[68]

(1) Az illeték törlése iránti eljárásban az a megyei (fővárosi) igazgatóság jár el, amelyik a 17. §-ban foglaltak szerint az illetéket kiszabta, megállapította.

(2) Az illeték visszatérítése iránti eljárásban

a) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 77. §-a szerinti, kiszabás alapján megfizetett illeték tekintetében az a megyei (fővárosi) igazgatóság, amelynek a számlájára az illetéket befizetni rendelték,

b) az Itv. 32. §-a szerinti, a jogorvoslati eljárásban megfizetett illeték tekintetében az ügyfél lakóhelye (székhelye), illetőleg a bíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) igazgatóság,

c) az eljárás megindítása nélkül megfizetett, az Itv. 73. § (12) bekezdés első mondata szerinti, továbbá az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 7. § (4) bekezdésében írt illeték tekintetében az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei (fővárosi) igazgatóság,

d) az Itv. 94. §-a szerinti megrongálódott, tévesen felragasztott, továbbá feleslegessé vált illetékbélyeg tekintetében az eljáró hatóság, illetve bíróság székhelye vagy az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei (fővárosi) igazgatóság,

e) az Itv. 81. § (2) bekezdés első mondatában említett esetekben, ha az illeték megfizetése illetékbélyeggel történt, az eljáró hatóság, illetve bíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) igazgatóság jár el.

(3) Az Itv. 74. § (4) bekezdése alapján a választottbíróság által átutalandó illetéket és költséget a választottbíróság székhelye szerinti megyei igazgatóság illetékbevételi számlájára kell átutalni.

19. §[69]

Az igazgatóságoknál indított eljárás tekintetében az Itv. 73. § (3) bekezdése szerinti, az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét előíró határozat meghozatalára irányuló eljárásban az az igazgatóság jár el, amelyiknél az eljárás indult, illetve folyamatban van.

20. §[70]

(1) Az illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó fizetési könnyítés, mérséklés iránti ügyben, illetőleg végrehajtási ügyekben - ideértve az Art. 151. §-a szerinti visszatartási jog gyakorlását is - az adózó adóügyeiben eljáró igazgatóság jár el.

Záró rendelkezések

21. §

(1) E kormányrendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.

(2)[71]

(3)[72]

21/A. §[73]

(1) A 241/2010. (IX. 24.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő első fokú eljárásokat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az e rendelet 241/2010. (IX. 24.) Korm. rendelettel megállapított 13. §-a, 14. §-a és 17-20. §-a szerint illetékes megyei (fővárosi) igazgatóság, a 241/2010. (IX. 24.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő másodfokú eljárásokat az e rendelet 241/2010. (IX. 24.) Korm. rendelettel megállapított 8. § (2) bekezdésében kijelölt felettes szerv folytatja le.

(2) Az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságán 2010. szeptember 30-án első fokon folyamatban lévő illeték ügy tekintetében 2010. október 1-jétől az APEH Közép-magyarországi Regionális Főigazgatóság illetékességi területén működő valamennyi megyei (fővárosi) igazgatóság illetékes, közülük az eljárást az folytatja le, amely 2010. szeptember 30-át követően az ügyben az első eljárási cselekményt tette.

22. §[74]

Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az APEH fontos és bizalmas, illetve az adathozzáférési szempontból védett munkakörei tekintetében a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges, pszichikai alkalmassághoz kötött munkaköröket.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök