314/2008. (XII. 22.) Korm. rendelet

a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (7) bekezdésének r) pontja alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

(1) A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[2. § E rendelet alkalmazásában:]

"c) részvízgyűjtő: földrajzilag lehatárolt terület, amelyről a felszíni vizek - vízfolyások és a felszínen lefolyó egyéb vizek, illetőleg tavak összességén keresztül - egy vízfolyás egy pontjához jutnak; a magyarországi vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés vonatkozásában a Duna közvetlen részvízgyűjtő, a Tisza részvízgyűjtő, a Dráva részvízgyűjtő és a Balaton részvízgyűjtő területe;

d) vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység: a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési feladatok ellátásának az 1. mellékletben meghatározott legkisebb területi egysége;"

(2) Az R. 2. §-ának f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[2. § E rendelet alkalmazásában:]

"f) felszíni víztest: a felszíni vizek lehatárolt, különálló, jelentős eleme (így különösen a tó, tározó, folyó, patak, csatorna) vagy ezek egy része, szakasza;

g) felszín alatti víztest: a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló külön jogszabály szerint a felszín alatti víz térben lehatárolt része;"

(3) Az R. 2. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. § E rendelet alkalmazásában:]

"m) jó ökológiai állapot: a felszíni víztest állapota, a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló külön jogszabálynak megfelelő osztályozás szerint;"

(4) Az R. 2. §-ának r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. § E rendelet alkalmazásában:]

"r) vízhasználat: a vízszolgáltatások, valamint egyéb emberi tevékenység, amely a vizek állapotára jelentős hatással van (a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú melléklet);"

(5) Az R. 2. §-a a következő t) ponttal egészül ki:

[2. § E rendelet alkalmazásában:]

"t) Duna közvetlen részvízgyűjtő: Magyarország területén a Dunához tartozó részvízgyűjtő a Tisza, a Dráva és a Balaton részvízgyűjtőjének kivételével."

2. §

Az R. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza a vízgyűjtők jellemzőinek, a környezeti célkitűzéseknek és a vizek jó állapotának elérése érdekében - a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban - azokat a tevékenységeket, beavatkozásokat, amelyek hatással lehetnek a vizek mennyiségi, minőségi és ökológiai állapotára, valamint ezen hatások elemzését, továbbá a vizek jó állapotának elérése érdekében tett és teendő intézkedéseket, intézkedési programokat, a vizek állapotának jellemzéséhez szükséges monitoring programmal együtt.

(2) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az ország egész területére, ezen belül a Duna közvetlen, a Tisza, a Dráva, valamint a Balaton részvízgyűjtőre, továbbá ezeken belül összesen negyvenkét vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységre egységes módszertannal kell elkészíteni.

(3) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítéséről a vízgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. A miniszter irányításával

a) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység tervét a hatáskörrel rendelkező hatóságok, valamint egyéb érintett államigazgatási szervek közreműködésével, a vízgazdálkodási tanácsokról szóló külön jogszabály szerinti területi vízgazdálkodási tanács jóváhagyásával az 1. számú mellékletben meghatározott környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: KÖVIZIG),

b) a részvízgyűjtő szintű tervet a hatáskörrel rendelkező hatóságok, valamint egyéb érintett államigazgatási szervek közreműködésével, a vízgazdálkodási tanácsokról szóló külön jogszabály szerinti Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács jóváhagyásával a miniszter által kijelölt KÖVIZIG,

c) az országos szintű tervet a vízgazdálkodási tanácsokról szóló külön jogszabály szerinti Országos Vízgazdálkodási Tanács jóváhagyásával a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (a továbbiakban: VKKI) állítja össze.

(4) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv kidolgozója

a) az országos vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az Országos Vízgazdálkodási Tanácsnak,

b) a részvízgyűjtőre vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervet a Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsnak,

c) a tervezési alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervet a Területi Vízgazdálkodási Tanácsnak küldi meg.

(5) A (3) bekezdés c) pontja szerint elkészített tervet a miniszter - a vízgazdálkodásról szóló külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - rendeletben hirdeti ki.

(6) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza különösen:

a) a vízszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése és megelőzése érdekében a szennyvízbevezetéseknél a kibocsátási határértékeken, valamint elérhető legobb technikán (BAT), nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrások esetén a lehetséges legjobb környezeti gyakorlaton alapuló intézkedéseket;

b) a védett területek, védőövezetek, védőterületek kijelölését és a nyilvántartással kapcsolatos tevékenységeket;

c) a víz használatával összefüggő gazdasági elemzést, a vízszolgáltatások tekintetében a költség-visszatérülés elvének érvényesítését;

d) a felszín alatti vizek védelméről szóló külön jogszabály szerint meghatározott küszöbértékeket és a meghatározásukra vonatkozó információk összefoglalását;

e) a felszín alatti vizek kémiai állapotának meghatározásáról készült, e rendelet 2. számú melléklete szerint összeállított összefoglalót; beleértve a szennyezett területekről származó szennyezőanyag-csóvák hatásának értékelését is;

f) a jelentős és tartósan romló tendenciák azonosításának és visszafordítása érdekében a felszín alatti vizek védelméről szóló külön jogszabály előírásainak megfelelően hozott intézkedések összefoglalóját;

g) a felszín alatti vizek kémiai állapotának értékelését, beleértve annak magyarázatát, hogy a felszín alatti vizek minőségi előírásainak vagy küszöbértékeinek az egyes mintavételi pontokon mért túllépését a végső meghatározásnál milyen módon vették figyelembe.

(7) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során figyelembe kell venni az ország, illetve az egyes térségek külön jogszabályokban meghatározott területhasználatának feltételeit, így különösen az ország kiemelt térségeire vonatkozó szerkezeti tervet, a fejlesztések gazdasági, műszaki és ökológiai feltételeit, a települési terület, valamint a mező- és erdőgazdálkodási térségek változásának hatásait.

(8) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezést az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló külön jogszabályban foglaltakkal összhangban kell elvégezni.

(9) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv e rendelet 2. számú melléklete szerinti tartalmi elemei kiegészíthetőek az egyes tervezési egységekre (ország, részvízgyűjtő, alegység), víztípusra, gazdasági vagy más ágazatra irányuló részletesebb programokkal, fejlesztési vagy gazdálkodási tervekkel, a sajátos vízgazdálkodási, így különösen vízigény-kielégítési és medreken belüli in-situ vízigénybevétellel járó problémák megoldása érdekében.

(10) A vízgyűjtő-gazdálkodási terveket az egyéb szakterületi tervekkel - különös tekintettel a környezetvédelmi, természetvédelmi, tájhasználati és vidékfejlesztési tervekre - összhangban kell kialakítani."

3. §

Az R. 4. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) A tervnek összhangban kell lennie a teljes Duna vízgyűjtőkerületre vonatkozó követelményekkel és feladatokkal, amelyeket a Duna Védelmére és Fenntartható Használatára irányuló Együttműködésről szóló Egyezmény Nemzetközi Bizottsága határoz meg, valamint meg kell felelni a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti együttműködési struktúráknak.

(2) A környezeti célkitűzéseket meghatározó követelmények, így különösen a felszín alatti vizek védelméről szóló külön jogszabály szerinti küszöbértékekre, és az intézkedési programok előkészítése során a határokkal osztott vizekre vonatkozóan együtt kell működni az Európai Unió (a továbbiakban: EU) szomszédos tagállamaival a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi kapcsolatokra vonatkozó két- és többoldalú nemzetközi szerződések, megállapodások szabályai szerint. A nem EU tagállamok esetében is törekedni kell a koordinációra, és a víztestek Magyarországra eső részén biztosítani kell e rendelet szabályainak alkalmazását.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően biztosítani kell, hogy a határszelvényekben a vizek állapota hátrányosan ne változzon, továbbá, hogy a kölcsönös intézkedések eredményeként a vizek jó állapotára jellemző adottságok alakuljanak ki."

4. §

Az R. 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) A vízgyűjtő-gazdálkodással járó feladatok és intézkedések körében a vízgyűjtő-gazdálkodási tervnek tartalmaznia kell:]

"d) a vizekre, vízi környezetre a külön jogszabályok szerint kockázatot jelentő anyagok (elsőbbségi anyagok, elsőbbségi veszélyes anyagok, és egyéb veszélyes anyagok) által okozott szennyezéssel kapcsolatos megállapításokat, intézkedéseket;"

5. §

Az R. 12. és 13. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"12. § (1) A vízgyűjtőre jellemző környezeti, vízgazdálkodási és ezzel összefüggő egyéb, a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalma szempontjából lényeges adatok megismerése és elemzése körében meg kell határozni a felszíni és felszín alatti víztestek elhelyezkedését, határait, valamint meg kell adni azok jellemzését a (2) és (3) bekezdéseknek megfelelően.

(2) A felszíni víztestekre vonatkozóan

a) a felszíni víztesteket a felszíni vizek megjelenési formái szerint, a mesterséges és erősen módosított felszíni víztesteket külön megjelölve kell a tervben nyilvántartani;

b) a felszíni víztesteket a felszíni vizek megjelenési formái szerint elkülönítve a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló külön jogszabály szerint meghatározott típusokba kell besorolni;

c) a mesterséges és erősen módosított felszíni víztestek esetében a maximális ökológiai potenciált a hozzájuk leginkább hasonló típus kiváló ökológiai állapota jellemzőinek figyelembevételével, hasonló típus hiányában modellezéssel, szakértői becsléssel kell meghatározni;

d) nyilvántartásba kell venni a felszíni víztestek azon hidromorfológiai, hidrológiai és fizikai, valamint kémiai jellemzőit, amelyek a víztesttípusra jellemző ökológiai állapotra nézve indikátornak tekintendők;

e) a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a kiváló ökológiai állapothoz, illetve a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó értékekkel jellemezhető referencia-területeket;

f) nyilvántartásba kell venni az olyan terhelésekre vonatkozó adatokat, amelyek a felszíni víztesteket egyenként és összességükben érintik, érinthetik;

g) az f) pont alkalmazása során különösen a nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrásokat, ipari, mezőgazdasági és más létesítményekből származó szennyezőanyag-kibocsátásokat, továbbá a jelentős vízkivételeket, illetőleg ezeknek a vízmérlegre gyakorolt hatását, és az azonosítható morfológiai változásokat kell figyelembe venni.

(3) A felszín alatti víztestek első jellemzése során a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint értékelni kell az azok használatából eredő hatásokat, így különösen:

a) a bizonyított és valószínűsíthető terheléseket és vízkivételeket; ezen belül

aa) a nem pontszerű (diffúz) és a pontszerű szennyezőforrásokat,

ab) a vízkitermelést és a mesterséges visszatáplálást, beleértve a szennyvíz-öntözést, illetve a szennyvíz-szikkasztást;

b) a fedőréteg jellegét, figyelemmel a felszín alatti víz utánpótlását biztosító vízgyűjtőre;

c) azon felszín alatti víztesteket, amelyektől a felszíni vízi vagy szárazföldi ökoszisztémák közvetlenül függenek;

d) az első jellemzést követően a kockázatos és országhatárral osztott víztestek esetében további jellemzést kell készíteni a környezeti célkitűzések elérésére teendő intézkedések meghatározására.

13. § A 12. § szerinti elemzéseket és vizsgálatokat legkésőbb 2013. december 22-ig kell elkészíteni, és azokat azt követően hatévente felülvizsgálva, a felülvizsgálat eredményétől függően szükség szerint kell módosítani, illetve kiegészíteni."

6. §

Az R. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) A környezeti elemek, természeti értékek védelme, továbbá a vizek hasznosítását, a vízigények kielégítését szolgáló követelmények érvényesítése szempontjából megkülönböztetett védelmet igénylő területekről a külön jogszabályok figyelembevételével készült nyilvántartást a miniszter által kijelölt szerv naprakész állapotban tartja. A nyilvántartást az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (a továbbiakban: VKI) IV. mellékletében a védett területek jegyzékére meghatározott előírások szerint kell vezetni."

7. §

(1) Az R. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 5. § szerint megfogalmazott környezeti célkitűzések teljesítésére a vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések figyelembevételével a vízgyűjtő-gazdálkodási tervnek külön intézkedési programot (a továbbiakban: program), ezen belül alapintézkedéseket, valamint - szükség szerint - kiegészítő intézkedéseket kell tartalmaznia."

(2) Az R. 18. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az alapintézkedések körében a programnak tartalmaznia kell:]

"c) az előírt kibocsátási határértékeket vagy nem pontszerű (diffúz) hatások esetén a legmegfelelőbb megoldásokat, amelyek figyelembe veszik a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól, a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról, a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól, a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól, illetve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló külön jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit."

(3) Az R. 18. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A programnak tartalmaznia kell a pontszerű és nem pontszerű (diffúz) lehetséges szennyezőforrások esetében a szennyező anyag vízbe jutását szabályozó (beleértve a megelőző, ösztönző, korlátozó vagy tiltó) intézkedéseket."

(4) Az R. 18. §-a (9) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(9) A programban egyebek mellett ki kell térni:]

"c) a jelentős kockázatot jelentő - a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott - elsőbbségi anyagok, elsőbbségi veszélyes anyagok, és egyéb veszélyes anyagok állal a felszíni vizekben okozott szennyezés megszüntetésére irányuló intézkedésekre, illetőleg ezek szükség szerinti megalapozására;

d) a rendkívüli események (balesetek, természeti katasztrófák, havaria-szennyezések), továbbá a műszaki berendezésekből származó anyagok általi jelentős szennyezések hatásainak megelőzését vagy mérséklését szolgáló intézkedésekre, illetőleg azokra az észlelő rendszerekre, amelyek a nehezen előre jelezhető események esetén is biztosítják a vízi ökoszisztémák veszélyeztetésének, károsodásának megelőzését, illetve a kár mérséklését."

(5) Az R. 18. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Ha a megfigyelések vagy egyéb adatok jelzik, hogy a víztestekre az 5. §-ban meghatározott célkitűzések valószínűleg nem érhetők el,

a) meg kell vizsgálni az esetleges sikertelenség okait,

b) meg kell vizsgálni és ha szükséges, módosítani kell a vonatkozó hatósági engedélyeket,

c) meg kell vizsgálni és ha szükséges, módosítani kell a monitoring programokat, és

d) ha szükséges, kiegészítő intézkedéseket kell hozni a célkitűzések elérése érdekében, beleértve esetleges szigorúbb környezetminőségi előírásoknak a VKIV. mellékletében foglalt eljárás szerinti megállapítását is. El lehet tekinteni a kiegészítő intézkedések meghatározásától, amennyiben a célkitűzések megvalósítását kivételes és előre nem látható szélsőséges természeti körülmények akadályozzák (így különösen rendkívüli árvíz, aszály).

(12) Az intézkedési program végrehajtásáról az érintett miniszterek gondoskodnak."

8. §

Az R. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítése és felülvizsgálata során tájékoztató és egyeztető fórumok szervezésével biztosítani kell, hogy a terv tartalmát a társadalom minél szélesebb köre - különösen a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységenként érintett vízhasználók - megismerhessék és véleményezhessék."

9. §

Az R. 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott kötelezettségek teljesítése érdekében a miniszter]

"a) bejelenti az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) a vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtása szempontjából hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerveket, azoknak a VKI 1. mellékletében meghatározott adatait, bejelenti továbbá a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikke alapján kijelölt közigazgatási szerveket, valamint az ezekben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított három hónapon belül;"

10. §

Az R. 21. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A 18. §-ban meghatározott intézkedési programot 2009. december 22-ig kell kidolgozni, és legkésőbb 2012. december 22-ig érvényre kell juttatni. Az intézkedési programot 2015. december 22-ig és azt követően hatévente felül kell vizsgálni és szükség esetén korszerűsíteni. Minden új, vagy felülvizsgált intézkedést, amely a korszerűsített program része, a programba illesztést követő 3 éven belül érvényre kell juttatni."

11. §

Az R. 22. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK (2000. október 23.) irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK (2006. december 12.) irányelve a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről, 3. cikk (3), (4), (5) bekezdés, 4. cikk (4) bekezdés, 5. cikk (4), (5) bekezdés, 6. cikk (1) bekezdés, II. melléklet;

c) az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK (2008. június 17.) irányelve a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról, 6., 7. és 26. cikk, II. melléklet."

12. §

(1) Az R. 1. és 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. és 2. számú melléklete lép.

(2) Az R. 4. számú melléklete e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti.

13. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az R. 1. §-a (1) bekezdésének "külön jogszabályban" szövegrésze helyébe "külön jogszabályok" szövegrész, az R. 5. §-a (2) bekezdésének "külön jogszabályban" szövegrésze helyébe "külön jogszabályokban" szövegrész, az R. "Megkülönböztetett védelem alatt álló területek" alcíme helyébe az "Ivóvíz kivételre kijelölt víztestek és megkülönböztetett védelem alatt álló területek" alcím, a "A védett területek, valamint a felszíni és felszín alatti vizek állapotának monitoringa" alcím helyébe "A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a védett területek állapotának monitoringa" alcím, az R. 15. §-ának (2) bekezdésében "az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (a továbbiakban: VKI)" szövegrészének helyébe "a VKI" szövegrész, az R. 18. §-a (9) bekezdése a) pontjának "külön jogszabály" szövegrésze helyébe "a felszín alatti vizek védelméről szóló külön jogszabály" szövegrész, az R. 19. §-a (2) bekezdése b) pontjának "problémák" szövegrésze helyébe "kérdések" szövegrész, az R. 20. §-a (3) bekezdésének "külön jogszabály" szövegrésze helyébe "a statisztikáról szóló külön jogszabály" szövegrész lép.

(2) Ez a rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(3) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK (2000. október 23.) irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról, 2. és 3. cikk, 4. cikk (1) bekezdés a) pont iv) alpont, 5. és 6. cikk, 9. cikk (1)-(3) bekezdés, 11. cikk (3) bekezdés k), l) pont, 11. cikk (5), (8) bekezdés, 14. cikk (1) és (3) bekezdés, IV. melléklet, V. melléklet 2. pont;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK (2006. december 12.) irányelve a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről, 3. cikk (3), (4), (5) bekezdés, 4. cikk (4) bekezdés, 5. cikk (4), (5) bekezdés, 6. cikk (1) bekezdés, II. melléklet;

c) az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK (2008. június 17.) irányelve a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról, 6., 7. és 26. cikk, II. melléklet.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 314/2008. (XII. 22.) Korm. rendelethez

[1. számú melléklet a 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez]

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységek

2. számú melléklet a 314/2008. (XII. 22.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez]

I. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalma

1. A vízgyűjtő, részvízgyűjtő általános leírása

1.1. felszíni vizek esetében:

a) a víztestek elhelyezkedésének és határainak térképi ábrázolása,

b) az al-ökorégiók és a felszíni víztest-típusok térképi ábrázolása,

c) a felszíni víztest típusok referencia viszonyainak azonosítása;

1.2. felszín alatti vizek esetében a felszín alatti víztestek elhelyezkedésének és határainak térképi ábrázolása.

2. Az emberi tevékenység felszíni és a felszín alatti vizek állapotára gyakorolt jelentős terheléseinek és hatásainak összefoglalása a következő tartalommal:

2.1. felszíni vizek esetében

a) a pontszerű szennyezőforrások számbavétele,

b) a nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrások számbavétele a területhasználat összefoglalásával együtt,

c) a víz mennyiségi állapotára ható környezethasználatok számbavétele a vízkivételekkel együtt,

d) az emberi tevékenységből származó, a víz állapotára gyakorolt egyéb hatások elemzése;

2.2. felszín alatti vizek esetében

a) a pontszerű, a nem pontszerű szennyező források és a szennyezett területek számbavétele a területhasználat összefoglalásával,

b) a víz mennyiségi állapotát befolyásoló környezethasználatok számbavétele a közvetlen és közvetett vízkivételekkel együtt,

c) a víz hőmérsékleti viszonyait befolyásoló környezethasználatok számbavétele,

d) a víz állapotának meghatározásáról szóló összefoglaló,

e) a víz mennyiségi, kémiai és hőmérsékleti állapotában mutatkozó romló és javuló tendenciák bemutatása,

f) a szennyezőforrásokhoz, szennyezett területekhez kapcsolódó szennyezettségi csóvák jellemzése, hatásának értékelése.

3. Az ivóvízkivételre kijelölt területek és a védett területek e rendelet 14. §-a szerinti azonosítása és térképi ábrázolása;

4. A vizek állapotának megfigyelésére a 15. § szerint létesített monitoring hálózatok térképi ábrázolása:

4.1. felszíni vizek esetében a megfigyelés kiterjed:

a) a meder morfológiai viszonyaira, víztérfogatra és a vízszintre vagy a vízhozamra olyan mértékben, amennyire azt az ökológiai és a kémiai állapot, valamint az ökológiai potenciál megköveteli,

b) az ökológiai és kémiai állapotra, valamint az ökológiai potenciálra;

4.2. felszín alatti vizek esetében a megfigyelés kémiai, mennyiségi és fizikai állapotra terjed ki;

4.3. a védett területek esetében a fenti megfigyeléseket ki kell egészíteni azoknak a jellemzőknek a megfigyelésével, amelyeket az egyes védett területek kijelöléséről szóló jogszabályok előírnak;

5. A felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól, és a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló külön jogszabály szerint kialakított monitoring programok eredményeinek bemutatása térképi formában a következőkről:

5.1. a felszíni vizek állapota (ökológiai és kémiai);

5.2. a felszín alatti vizek állapota (kémiai és mennyiségi);

5.3. a védett területek állapota;

6. Az 1-5. pontokban előírt térképi ábrázolás térinformatikai rendszerben, digitális térképi adatbázisban, Egységes Országos Vetületi koordinátákkal meghatározva;

7. A felszíni és felszín alatti vizekre és a védett területekre a külön jogszabályokban e rendelet 5. §-a szerint megállapított környezeti célkitűzések listája,

8. Az eredeti célkitűzés teljesíthetetlenségével kapcsolatos információk 7-10. § szerinti részletezése;

9. Összefoglaló leírás a vízhasználatoknak a 16. és 17. §-ok szerinti gazdasági elemzéséről;

10. A 18. § szerint kidolgozott intézkedési programok összefoglalása, beleértve

- azokat az intézkedéseket, amelyekkel az 5. § (1) bekezdésben megállapított célkitűzések teljesíthetők;

- azoknak az intézkedéseknek az összefoglalását, amelyeket azokkal a víztestekkel kapcsolatban kell meghozni, amelyeknél az 5. § (1) bekezdésében és a külön jogszabályokban megfogalmazott célkitűzések nem teljesíthetők;

- azon intézkedések összefoglalását, amelyeket az olyan víztestekkel kapcsolatban kell meghatározni, amelyek esetében valószínűtlen, hogy teljesülnek az 5. §-ban meghatározott célkitűzések;

10.1. a vizek védelmére vonatkozó jogszabályok alkalmazásához szükséges intézkedések összefoglalása;

10.2. a vízhasználatokkal, illetőleg a vizek védelmével kapcsolatos költségmegtérülés elvének érvényesülése és érvényesítése, figyelemmel az ezt célzó és szolgáló intézkedésekre;

10.3. az ivóvízbázisok és az ivóvízkivételekre kijelölt felszíni víztestek védelmének érdekében tett intézkedések összefoglalása;

10.4. a vízhasználatokhoz, vízkivételekhez és a használt vizek elvezetéséhez, valamint a vízimunkák elvégzéséhez szükséges hatósági (vízjogi, környezetvédelmi és természetvédelmi) engedélyezés rendszerére vonatkozó jogszabályok - ideértve a döntés alapjául szolgáló anyagi jogi rendelkezéseket - megjelölése;

10.5. a felszín alatti vizek védelméről szóló külön jogszabályban meghatározott feltételekkel engedélyezett felszín alatti vízbe való közvetlen bevezetések felsorolása;

10.6. a területhasználat megváltoztatását szabályozó jogszabályok megjelölése;

10.7. a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott elsőbbségi anyagok, elsőbbségi veszélyes anyagok, és egyéb veszélyes anyagok ált al a vizekben okozott szennyezés megszüntetésére tett intézkedések összefoglalása;

10.8. a vizek állapotát befolyásoló környezeti károk megelőzésére és csökkentésére tett intézkedések összefoglalása;

10.9. a balesetszerű szennyezések hatásainak megelőzésére és csökkentésére tett intézkedések összefoglalása;

10.10. a környezeti célkitűzések teljesítése érdekében tett kiegészítő intézkedések összefoglalása;

11. Azon szennyező anyagokról és indikátoraikról biztosítandó információk, amelyekre küszöbértékeket határoztak meg, az alábbi adattartalommal:

11.1. a kockázatosként jellemzett felszín alatti víztestek vagy víztestcsoportok számára, valamint az ilyen osztályozáshoz hozzájáruló szennyező anyagokra és szennyezési indikátorokra vonatkozó információ, beleértve a megfigyelt koncentrációkat/értékeket;

11.2. a kockázatosként jellemzett felszín alatti víztestek mindegyikére vonatkozó információk, különös tekintettel a víztestek méretére, a felszín alatti víztestek, valamint az azokhoz kapcsolódó felszíni vizek és az azoktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák közötti kapcsolatra, és - a természetben előforduló anyagok esetében - a felszín alatti víztestekben lévő természetes háttérkoncentrációkra;

11.3. a küszöbértékek, meghatározásuk módja, valamint az, hogy azokat nemzeti szinten, a vízgyűjtő kerület vagy a nemzetközi vízgyűjtő kerületnek a tagállam területére eső részének szintjén, illetve a felszín alatti víztest vagy víztestcsoport szintjén kell-e alkalmazni;

11.4. Az emberi tevékenység eredményeként a felszín alatti vízben kialakuló sósvíz-koncentrációk tekintetében annak indokolása, hogy a szulfátra és kloridra, vagy a vezetőképességre vonatkozó küszöbértékek megállapítására került sor;

11.5. a küszöbértékek és az alábbiak közötti viszonyra vonatkozó információk:

11.5.1. a természetben előforduló anyagok esetében a megfigyelt háttérkoncentrációk,

11.5.2. a környezetminőségi célkitűzések és egyéb, nemzeti, közösségi vagy nemzetközi szinten fennálló vízvédelmi előírások, valamint

11.5.3. a szennyező anyagok toxikológiájára, ökotoxi-kológiájára, a környezetben való tartós megmaradására, bioakkumulációs képességére és diszperziós tendenciájára vonatkozó bármely információ.

12. Az egyes részvízgyűjtőkre, azok részeire, egyes témakörökre vagy víztípusokra vonatkozó részletes programok és tervek jegyzéke, azok tartalmának összefoglalásával;

13. A közvélemény tájékoztatására és konzultációkra tett intézkedések összefoglalása azok eredményei és az eredményekből következően a tervben végrehajtott változtatások;

14. A közvélemény tájékoztatásához felhasznált dokumentumok, a 18. § (6) és (7) bekezdései szerint elfogadott szabályozások, intézkedések, valamint a 15. §, illetőleg a külön jogszabályok szerinti monitoring hálózat adatainak hozzáférési helyei;

15. A hatáskörrel rendelkező hatóság megnevezése és adatai;

16. Mindazok a dokumentumok, amelyeket egyéb jogszabály a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmaként ír elő.

II. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata során beépítendő további tartalmi elemek

1. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv előző változatának közreadása óta végzett változtatások, korszerűsítések összefoglalása, beleértve a 7-10. § szerint végrehajtott felülvizsgálatok összefoglalást is;

2. A környezeti célkitűzések elérése irányában tett előrehaladás számbavétele, továbbá az előző terv időszakára vonatkozó monitoring eredményeinek térképi bemutatása és részletes indoklás minden olyan környezeti célkitűzéshez, amelyet nem lehetett elérni;

3. Előző vízgyűjtő-gazdálkodási tervben előirányzott, nem végrehajtott intézkedések összefoglalása és a végrehajtás elmaradásának indokolása;

4. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv előző változatának közreadása óta elfogadott közbenső intézkedések összefoglalása;

5. A felszín alatti vizek védelméről szóló külön jogszabály szerint megállapított küszöbértékeket érintő változásokról szóló jelentés.