32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet

a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b), h) és o) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az elektronikus információszabadságról szó-ó 2005. évi XC. törvény 22. §-a (2) bekezdés a) pontja alapján az oktatási és kulturális miniszter feladat-és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendetet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet hatálya -fenntartóra tekintet nélkül - kiterjed)

"d) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban együtt: középiskola; a szakközépiskola és a szakiskola együtt: szakképző iskola; a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola együtt: középfokú iskola),"

2. §

Az R. 4. §-ának (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni)

"k) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében,"

3. §

Az R. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, illetve a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet a gyermekjóléti szolgálattól, illetve az oktatásügyi közvetítői szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség, a nevelési-oktatási intézmény megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy a nevelési-oktatási intézmény a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen."

4. §[1]

5. §

Az R. a következő új 20/A-20/B. §-sal egészül ki:

"20/A. § Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult,

a) a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia,

b) az óvoda vezetője

ba) az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről,

bb) a kifizetés esedékességét megelőzően - a jegyző által meghatározott időpontban - tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott, feltéve, hogy a január-június, illetve a július-december időszakokban a mulasztott napok száma együttesen meghaladja az óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, illetve arról, hogy a mulasztott napok száma nem érte el a fenti mértéket. A 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján történő igazolt mulasztásból tíz napot a július-augusztus hónapokra eső mulasztásból a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni,

bc) értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik.

20/B. § (1) Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi, indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét.

(2) Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét - szükség szerint, de legalább félévenként - rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. A szülő kérésére az óvoda tájékoztatót készít a gyermek óvodai fejlődéséről, és javaslatot tesz a gyermek további fejlődéséhez szükséges intézkedésekre (a továbbiakban: fejlesztési javaslat). A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő az iskolába lépést megelőző három, illetve az iskola megkezdését követő hat hónapon belül kérheti. A fejlesztési javaslatot az óvoda átadja a szülő részére."

6. §

(1) Az R. 26. §-ának (3) bekezdése a következő utolsó mondattal egészül ki:

"A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolításakor - a 2.8. pontban, a 3.4. pont második mondatában, illetve a 3.8. pont első mondatában foglaltak kivételével - figyelemmel kell lenni e rendelet 9. számú mellékletének rendelkezéseire."

(2) Az R. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szakképzésben szintvizsga e rendelet 26/A. §-ában foglaltak szerint szervezhető, továbbá figyelemmel kell lenni az e rendelet 9. számú mellékletének rendelkezéseire."

7. §

(1) Az R. a következő új 26/A. §-sal egészül ki:

"26/A. § (1) Ha az iskola a szakmai és vizsgakövetelmény alapján szintvizsgát köteles szervezni, a szakmai programnak tartalmaznia kell a szintvizsga részletes követelményeit.

(2) Ha a gyakorlati képzés szervezője nem az iskola, a szintvizsga követelményeit a gyakorlati képzés szervezője által meghatározottak szerint kell a szakmai programba beépíteni.

(3) Az iskola helyi tantervében kell meghatározni, hogy a szintvizsga sikeres teljesítése előfeltétele-e az adott évfolyam követelménye teljesítésének, illetve milyen módon kell figyelembe venni az év végi osztályzat meghatározásakor.

(4) Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a szintvizsgán nyújtott tanulói teljesítményt a gyakorlati képzés szervezője értékeli. A tanuló osztályzatát - a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján - a nevelőtestület állapítja meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamra bocsátásáról."

8. §

Az R. 29. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A nevelőtestület az intézményi minőségirányítási program következő rendelkezéseiről hoz döntést:

a) az intézményben vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendje,

b) a teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei.

(5) Az intézményi minőségirányítási programot a nevelőtestület által történő elfogadását követően terjesztheti a közoktatási intézmény vezetője az alkalmazotti értekezlet elé."

9. §

Az R. 32. §-a a következő (1)-(3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (1)-(7) bekezdés számozása (4)-(10) bekezdésre változik:

"(1) Az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az iskolában, kollégiumban az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást (a továbbiakban: egyeztető eljárás). Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás rendjét az iskolai, kollégiumi házirendben kell meghatározni. A szabályozásnál az iskolai, kollégiumi szülői szervezetnek (közösségnek) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatnak egyetértési joga van.

(2) Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló, ha a kötelességszegő kiskorú, a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett, ha a sértett kiskorú, a szülő hozzájárult. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő - az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül - írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

(3) Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a házirendben meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni."

10. §

Az R. 34. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A felnőttoktatásban részt vevő tanulóknál e rendelet)

"g) 9. számú mellékletének 1.6. pontjában meghatározott időpontoktól el lehet térni."

11. §

Az R. 35. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A fenntartó legkésőbb a nevelési-oktatási intézmény tervezett indítása évének május utolsó munkanapjáig nyújthatja be a jegyzőhöz, főjegyzőhöz az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet."

12. §

(1) Az R. 39/H. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A Kollégiumi Programba a tanév rendjében meghatározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, aki - abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül -

a) tanulói jogviszonyban áll és a középiskola vagy szakiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik, vagy

b) a közoktatási törvény 27. §-ának (8) bekezdése alapján felzárkóztató oktatásban kíván részt venni, és

c) az e pontban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel,

ca) a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontja szerint halmozottan hátrányos helyzetű,

cb) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 52. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő átmeneti nevelésbe vett vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett,

cc) a törvényes felügyeletét ellátó szülője a Gyvt.-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, de rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága nem állapítható meg,

cd) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította, és a törvényes felügyeletét ellátó szülők egyike a Gyvt.-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, a másik szülő legfeljebb szakképesítéssel rendelkezik,

d) a cc), cd) pontokban szereplő feltételek szerint felvehető tanulók aránya együttesen nem haladhatja meg az adott osztályba felvett tanulók húsz százalékát."

(2) Az R. 39/H. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(13) A Kollégiumi-Szakiskolai Programba a tanév rendjében meghatározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, aki

a) tanulói jogviszonyban áll, a szakiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik, és egyúttal kollégiumi ellátást is kér, vagy

b) a közoktatási törvény 27. §-ának (8) bekezdése alapján felzárkóztató oktatásban kíván részt venni, és egyúttal kollégiumi ellátást is kér, és

c) az e pontban meghatározott valamelyik feltételnek meg fe lel,

ca) halmozottan hátrányos helyzetű,

cb) a Gyvt. 52. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő átmeneti nevelésbe vett, vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett."

13. §

Az R. 39/I. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A Tehetséggondozó Programba a tanév rendjében meghatározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, aki

a) tanulói jogviszonyban áll, és a középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül, és

b) az e pontban meghatározott valamelyik feltételnek meg fe lel,

ba) hátrányos helyzetű,

bb) a Gyvt. 52. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő átmeneti nevelésbe vett, vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett,

bc) akit az osztályfőnök a pályázatra benyújtott jelentkezés mellékletét képező indoklásában hátrányos helyzetűnek tart.

(7) A bc) pontban meghatározott feltétel szerint felvehető tanulók aránya nem haladhatja meg az adott osztályba felvett tanulók tíz százalékát."

14. §

Az R. 39/K. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A középfokú iskolai felvételi eljárás tekintetében tehetséggondozó középiskola az az iskola, amelyik a pedagógiai programját a közoktatási törvény 95. § (1) bekezdésének j) pontja alapján kiadott "Tehetséggondozó oktatási program" (pedagógiai rendszer) alapján készíti el, feltéve, hogy azoknak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak, akik felvételt nyertek, legalább két évfolyamon keresztül felzárkóztató foglalkoztatást biztosít."

15. §

Az R. 51. §-a a következő (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

"(6) E rendelet - a 32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet 2. §-ával megállapított - 4. §-a (1) bekezdésének k) pontjában foglaltak alapján a nevelési-oktatási intézményeknek 2009. augusztus 31-éig kell felülvizsgálniuk szervezeti és működési szabályzatukat.

(7) E rendel et - a 32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet 5. §-ával megállapított - 20/B. §-át először a 2009/2010. nevelési évben kell alkalmazni."

16. §

(1) Az R. 54. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E rendelet 7. számú melléklete határozza meg azokat a kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseket, továbbá helyiségeket, amelyekkel - fenntartótól függetlenül - a nevelési-oktatási intézményeknek rendelkezniük kell [a továbbiakban: kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzék]."

(2) Az R. 54. §-a a következő (7)-(14) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimumát a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményének eszköz- és felszerelési jegyzéke tartalmazza.

(8) Ha a nevelési-oktatási intézmény több feladatellátási helyen működik, a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározottakat nem kell minden feladatellátási helyen teljesíteni, feltéve, hogy azok a tanulók, akiknek a feladatellátási helyén az adott helyiség, eszköz, felszerelés nem áll rendelkezésre, aránytalan teher és többletköltség, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül igénybe tudják venni azokat a másik feladatellátási helyen.

(9) A tornateremre vonatkozó előírások megtartása nem kötelező, ha a gyermekek, tanulók számára aránytalan teher és többletköltség nélkül más nevelési-oktatási intézménnyel, illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével kötött megállapodás alapján biztosítható e helyiség használata.

(10) Az aulára vonatkozó előírások megtartása nem kötelező abban az esetben, ha a nevelési-oktatási intézményben vagy a közelségében található közösségi térben megoldhatók azok a funkciók, amelyekre az aula szolgál.

(11) Az orvosi szobára vonatkozó előírások megtartása nem kötelező abban az esetben, ha - az iskola egészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint - a gyermekek, tanulók ellátása a nevelési-oktatási intézmény közelségében található egészségügyi intézményben megoldható.

(12) A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározott eszközök és felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel.

(13) A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározott helyiségekre előírt követelmények teljesülnek, ha az épület megfelel az MSZ 24203. "Oktatási intézmények tervezési előírásai" című szabványsorozat megfelelő részének.

(14) E § (8)-(11) bekezdéseiben foglaltak azon nevelési-oktatási intézmények tekintetében alkalmazhatóak, amelyek épülete a 2002. június 1-jét megelőzően készült el, és a helyiségek kialakítására 2008. szeptember 1-jéig nem került sor."

17. §

Az R. az e rendelet melléklete szerinti 10. számú melléklettel egészül ki.

18. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.

(2) E rendelet 4. §-a 2009. augusztus 31-én lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 22. §-ának (1) bekezdésében és az R. 34. §-ának (5) bekezdésében az "az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont" szövegrész helyébe az "a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal" szöveg, az R. 25. §-ának (1) bekezdésének második mondatában a "követő" szövegrész helyébe a "megelőző" szöveg lép.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az R. 39. §-ának (5) bekezdése,

b) az R. 4. számú mellékletének 6. b) pontjából a "vagy más idegen nyelv" szöveg,

c) a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló 19/2002. (V. 8.) OM rendelet.

Dr. Hiller István s. k.,

oktatási és kulturális miniszter

Melléklet a 32/2008. (XI. 24.) OKM rendelethez

"10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez

Különös közzétételi lista a nevelési-oktatási intézmények részére

(A lista személyes adatokat nem tartalmazhat)

Óvodák

1. Óvodapedagógusok száma

2. Óvodapedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége

3. Dajkák száma

4. Dajkák szakképzettsége

5. Óvodai nevelési év rendje

6. Óvodai csoportok száma, illetve az egyes csoportokban a gyermekek létszáma

Iskolák

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége

3. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve

4. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói

5. Általános iskolákban a volt tanítványok nyolcadik-kilencedik évfolyamon elért eredményei, évenként feltüntetve, középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók

6. Középiskolákban az érettségi vizsgák átlageredményei, évenként feltüntetve

7. Szakképzésben részt vevő iskolákban a pályakövetés eredményei

8. Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége

9. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai

10. Iskolai tanév helyi rendje

11. Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma

Kollégiumok

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége

2. Szabadidős foglalkozások köre

3. Kollégiumi tanév helyi rendje

4. Kollégiumi csoportok száma, illetve az egyes csoportokban a tanulói létszám

Alapfokú művészetoktatási intézmények

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége

3. Az alapítás évéhez viszonyítva hány előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamot működtet

4. Az országos, nemzetközi és egyéb szakmai bemutatókon, rendezvényeken, versenyeken, fesztiválokon, kiállításokon való részvétel

5. Megyei, területi szakmai bemutatókon, versenyeken elért eredmények

6. Az intézmény saját rendezvényei, hagyományai

7. A helyi kulturális életben történő szerepvállalás

8. A tanév helyi rendje

9. Művészeti áganként a csoportok száma, illetve a csoportok tanulói létszáma"