34/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet

a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet módosításáról

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (8) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a 6. § (3) bekezdése tekintetében az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró egészségügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) A felszíni vizek kategóriáin (tó, folyó) belül a felszíni víztesteket elkülönítve, az 5. számú melléklet szerint meghatározott típusokba kell besorolni.

(2) A felszíni víztest típusok 1. számú melléklet szerinti vízminőségi elemeire az ott meghatározottak alapján ökológiai referencia feltételeket kell megállapítani."

2. §

Az R. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az R. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az ökológiai állapot monitorozása során a biológiai, a biológiai minőségi elemeket támogató fizikai-kémiai és a hidromorfológiai minőségi elemek állapotát kell vizsgálni. A biológiai minőségi elemek megválasztásakor meg kell határozni azt a taxonómiai szintet, amely a minőségi elemek osztályozásában a megfelelő pontosság és megbízhatóság eléréséhez szükséges.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott követelmények teljesülnek a 7. számú melléklet szerinti szabványok alkalmazásával."

3. §

Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az R. a következő 8/A-8/C. §-sal egészül ki:

"8. § A felszíni víztestek megfigyelése érdekében feltáró, operatív, illetve vizsgálati monitorozó programokat kell kialakítani.

8/A. § (1) A feltáró monitorozó program célja a víztestek állapotának jellemzése, a hatásvizsgálat kiegészítése, információk gyűjtése az egyéb monitorozó programok tervezéséhez, a természeti viszonyokból és emberi tevékenységből származó hosszú távú változások értékelése. Feltáró monitorozást a 4. számú mellékletben meghatározott paraméterekre és az előírt mérési gyakorisággal kell folytatni.

(2) A feltáró monitoring rendszer megfigyelési pontjait úgy kell megválasztani, hogy az ország felszíni vízkészletét alkotó víztestek, víztest-csoportok állapotának vizsgálatához összességében elegendő mennyiségű megfigyelési adat álljon rendelkezésre.

(3) A tervezési alegység vízgyűjtő területén, illetőleg a részvízgyűjtőn - a 6. számú mellékletében felsorolt - megfigyelési helyek kijelölése a következőkön alapul:

a) a vízhozam a vízgyűjtő terület egészén belül jelentősnek tekinthető, ideértve a nagy folyókon kijelölt mintavételi helyeket, amikor a vízgyűjtő nagyobb, mint 2500 km2,

b) a fellelhető víz mennyisége számottevő a vízgyűjtő kerületen belül, ideértve a nagy tavakat és tározókat,

c) jelentős víztestek az ország határát keresztezik,

d) a helyeket a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelv szerint jelölték ki,

e) szükségessé válik annak a szennyezőanyag-terhelésnek a becslése, amelynél fennáll a veszély, hogy az országhatáron túlterjedve tengeri környezetbe jut, és

f) ivóvízkitermelési pontoknak minősülnek.

(4) A feltárási megfigyelést minden megfigyelési ponton egész évben folyamatosan kell végezni a vízgyűjtőgazdálkodási terv által lefedett időtartamon belül. A megfigyelésre kiválasztandó minőségi elemeket

a) az összes biológiai minőségi elemre nézve jellemző paraméterekre,

b) az összes hidrológiai-morfológiai minőségi elemre nézve jellemző paraméterekre,

c) az összes általános fizikai-kémiai minőségi elemre nézve jellemző paraméterekre,

d) az elsőbbségi listán szereplő, a vízgyűjtőbe vagy a részvízgyűjtőbe bevezetett szennyezőanyagokra és

e) az egyéb vízgyűjtőbe vagy részvízgyűjtőbe jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagokra

kell meghatározni.

(5) Amennyiben a feltáró megfigyelés eredménye alapján megállapítható, hogy a vizsgált víztest elérte a jó állapotot, és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése során végzett, a víztestet érő terhelések vizsgálata szerint nem feltételezhető a későbbiekben a terhelések és azok hatásainak változása, úgy a feltáró megfigyelést a továbbiakban elegendő minden harmadik vízgyűjtő-gazdálkodási terv időszakában elvégezni.

8/B. § (1) Az operatív monitorozó program célja a víztestek állapotára vonatkozó előzetes kockázatbecslés igazolása, az állapot javítására tett intézkedések hatásainak nyomon követése, továbbá a külön jogszabály szerinti védett területen lévő felszíni víztest állapotának ellenőrzése akkor, ha az előzetes állapotértékelés alapján megállapítható a környezeti célkitűzés teljesíthetőségének bizonytalan volta.

(2) Az operatív monitorozást olyan gyakorisággal kell végezni, hogy elegendő adatot nyújtson a megbízható értékeléshez a 4. számú mellékletben meghatározottak alapján. Az operatív monitorozó program a vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtásának időszaka alatt módosítható, illetőleg a megfigyelések gyakorisága csökkenthető azon víztestek esetében, ahol megállapítható, hogy a terhelések hatása nem jelentős, vagy nem kockáztatja a célkitűzések elérését, vagy az adott terhelést időközben megszüntették.

(3) Az operatív monitoring rendszer megfigyelési pontjainak helyét és mennyiségét úgy kell megválasztani, hogy

a) minden olyan víztest megfigyelhető legyen, melybe elsőbbségi anyagot vezetnek be,

b) egy jelentős pontforrásból, jelentős mennyiségű vízszennyező anyag okozta terhelés hatásának értékeléséhez elegendő megfigyelési pont álljon rendelkezésre,

c) a diffúz szennyezőforrásokból eredő jelentős terhelések mértéke és hatása értékelhető legyen a víztestek egy kiválasztott csoportjára vonatkozóan,

d) a jelentős hidro-morfológiai terhelések mértéke és hatása értékelhető legyen.

(4) Az élőhelyek és fajok védőterületeit alkotó víztesteket akkor kell bevonni az operatív monitoring programba, ha fennáll a veszélye annak, hogy nem teljesülnek a környezeti célkitűzések.

(5) A (3) bekezdés a) pontja esetén a megfigyelési pont kijelölésénél figyelembe kell venni a környezetminőségi határértékeket megállapító jogszabály vonatkozó előírásait.

(6) A (3) bekezdés b) pontja esetén ahol egy vízleslet több pontforrásból származó terhelés ér, ott a megfigyelési pontokat úgy kell megválasztani, hogy a különböző terhelések mértékét és hatását összességében lehessen értékelni.

(7) A (3) bekezdés c) pontja esetén a megfigyelt víztesteket úgy kell kiválasztani, hogy azok reprezentálják a vizsgált vízgyűjtőn lévő többi víztest esetén is a jó állapot elérésének viszonylagos bizonytalanságát.

(8) A (3) bekezdés d) pontja esetén a megfigyelt víztesteket úgy kell kiválasztani, hogy azok reprezentálják a vizsgált vízgyűjtőn lévő többi víztest hidro-morfológiai mutatóit.

(9) Az operatív monitoring rendszerben megfigyelésre kiválasztandó minőségi elemeket úgy kell meghatározni, hogy azok a víztestet, illetőleg a víztestcsoportot érő terhelések szempontjából indikatívak legyenek. A terhelések hatásainak értékeléséhez meg kell figyelni:

a) azokat a biológiai minőségi elemeket, amelyek a legérzékenyebben reagálnak az adott víztest kockázatot okozó szennyezőanyag terhelésére,

b) minden, a víztestbe vezetett elsőbbségi anyag, illetőleg az egyéb jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyag imisszió értékét,

c) azokat a hidrológiai, morfológiai, fizikai-kémiai minőségi elemeket, melyek leginkább érzékenyek az adott víztestet érő, ökológiai állapotot befolyásoló terhelésre, beavatkozásra.

(10) A mesterséges és erősen módosított víztestek állapotának megfigyelésére operatív monitorozó programot kell működtetni. A vizsgálandó vízminőségi elemeket az érintett erősen módosított vagy mesterséges víztestre legjobban hasonlító természetes folyó, illetve tótípus minőségi elemeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(11) Az erősen módosított és mesterséges felszíni víztestekre alkalmazva a kiváló ökológiai állapot referencia értékeket, az 1. számú mellékletben felsorolt minőségi elemekre meghatározott referencia értékeket a maximális ökológiai potenciál referencia értékeiként kell értelmezni, melyet a legjobban hasonlító természetes tó vagy folyótípus minőségi elemeinek figyelembevételével kell meghatározni. A maximális ökológiai potenciál referencia értékeit minden 6. évben (vízgyűjtő-gazdálkodási tervben) felül kell vizsgálni.

8/C. § (1) A vizsgálati monitorozó program célja a határérték-túllépések, illetve az állapotváltozások ismeretlen okainak, a rendkívüli szennyezések mértékének és hatásainak vizsgálata, továbbá információgyűjtés ott, ahol operatív monitorozás még nem működik, valamint információgyűjtés a szükséges intézkedési tervek készítéséhez. A vizsgálati monitorozás gyakoriságát úgy kell megválasztani, hogy az megbízható és pontos adatokat nyújtson.

(2) A vizsgálati monitoring létesítése és működtetése akkor szükséges, ha

a) a feltáró megfigyelések alapján valószínűsíthető, hogy a környezeti célkitűzések nem teljesülnek, és a bizonytalan helyzetű víztest operatív monitorozási programját még nem alakították ki, vagy

b) a rendkívüli, illetőleg az új terhelésként megjelenő szennyezések mértékét és hatását kell megállapítani.

(3) A megfigyelések gyakoriságát egyedileg kell a programhoz kidolgozni úgy, hogy az eredmények elegendő és megbízhatóan pontos adatsort adjanak az állapotváltozások okainak felderítéséhez, illetőleg a szükséges intézkedések megtervezéséhez."

4. §

Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) A felszíni víztestek ökológiai állapotát vagy potenciálját, illetve kémiai állapotát a 2. számú mellékletnek megfelelően kell értékelni és minősíteni. A minősítést követő osztályba sorolást a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben színkódos térképi ábrázolással kell bemutatni.

(2) A megfigyelési rendszerek eredményeit az ökológiai állapot osztályozása céljából ökológiai minőségi arány formájában fejezzük ki. Ezek az arányok a biológiai paramétereknek az adott víztestben megfigyelt és a víztestre a referencia feltételek fennállása esetén alkalmazható értékei közötti viszonyt jelenítik meg. A minőségi arányt egy, a nulla és egy közé eső, számértékkel kell jellemezni. A kiváló ökológiai állapotot az egyhez közeli, a rossz ökológiai állapotot a nullához közeli számértékkel kell kifejezni.

(3) A felszíni víztestek minősítéséhez az ökológiai minőségi arány ismeretében egy ötfokozatú skálát kell használni, a kiválótól a rossz ökológiai állapotig a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint. A megfigyelőrendszerrel végzett minősítési eljárás során az osztályok közötti határértékek megállapításához az Európai Bizottság által meghatározott interkalibrációs eljárás minősítési határértékeit kell alkalmazni."

5. §

(1) Az R. 11. § (2) bekezdésében az " "Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén" című" szövegrész helyébe az "a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló" szöveg, az "és 8. cikkében, valamint II. és V. számú mellékletében" szövegrész helyébe " "7. és 8. cikkében, valamint II., V. és X. számú mellékletében" szöveg lép.

(2) Az R. 1. számú melléklet címében az "ökológiai állapot" szövegrész helyébe az "ökológiai állapot és potenciál" szöveg lép.

(3) Az R. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép, és az R. az e rendelet 3-4. számú melléklete szerinti 6-7. számú melléklettel egészül ki.

(4) Az R. az e rendelet 2. számú melléklete szerinti 5. számú melléklettel egészül ki.

Záró rendelkezések

6. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) Az 5. § (4) bekezdése és a 2. számú melléklet 2009. április 1-jén lép hatályba.

(3) Az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről szóló 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában]

"a) ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víztest (a továbbiakban: felszíni ivóvízbázis): minden olyan felszíni víztest, amelyből közvetlen vízkivétellel olyan vizet nyernek, illetőleg terveznek nyerni, amely átlagosan napi 10 m3-nél több, emberi fogyasztásra szánt víz kitermelésére, vagy több mint 50 személy ellátására szolgál;"

(4) Az R2. 7. § (4) bekezdésében az "az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóságnak" szövegrész helyébe az "a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóságnak" szöveg, továbbá 13. § (4) bekezdésében az "az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóságnak" szövegrész helyébe az "a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak" szöveg lép.

(5) Az R2. 20. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

"e) az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról, 2., 7. cikk."

(6) Ez a rendelet a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i, 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2., 4., 5., 7. és 8. cikkének, valamint II., V. és X. számú mellékletének való megfelelést szolgálja.

(7) Ez a rendelet 2009. április 2-án hatályát veszti.

Szabó Imre s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 34/2008. (XII. 31.) KvVM rendelethez

[4. számú melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez]

A Víz Keretirányelv monitoring felszíni vizes alrendszerei, vizsgált paraméterek listája, mérési gyakoriság

I. Feltáró monitoring (surveillance) programok:

Állóvizekre vonatkozó program kódja: HUSWPS_1LW

Vízfolyásokra vonatkozó program kódja: HUSWPSW_1RW

Az egyes alprogramok keretében vizsgált mintavételi helyek száma, illetve vizsgálandó paraméterek és gyakoriságok az alábbiak:

1. Állóvizek (HUSWPS1LW alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

Kivételek: A referencia helyeken a fitoplankton 9x, a fitobenton 2x, a makrofita 2x, a makrozoobenton 3x vizsgálandó évente. Az egyéb veszélyes anyagokból és az elsőbbségi anyagokból csak a természetes eredetű fémek (Hg, Cd, Pb, Cu, Zn, Cr, As és Ni) vizsgálatára kell, hogy sor kerüljön. A referencia helyek 6 évente 1x lesznek monitorozva.

2. Vízfolyások (HUSWPSW1RW alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

Kivételek:

- A fitoplankton és makrofita vizsgálatok csak a releváns folyó típusok esetén szükségesek. A fitoplankton szempontjából releváns típusok sorszáma: 14., 19., 20., 23., 24., 25. (egész évben) 6., 7., 10., 13. (kisvízi időszakban) A makrofita szempontjából releváns típusok sorszáma: 9., 10., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24.

- A folyók esetén az interkalibrációs helyeken (16 db) a makrozoobenton 3x vizsgálandó évente.

- A referencia helyeken a fitoplankton 9x, a fitobenton 2x, a makrofita 2x, a makrozoobenton 3x vizsgálandó évente. Az egyéb veszélyes anyagokból és az elsőbbségi anyagokból csak a természetes eredetű fémek (Hg, Cd, Pb, Cu, Zn, Cr, As és Ni) vizsgálatára kell, hogy sor kerüljön. A referencia helyek 6 évente 1x lesznek monitorozva.

II. Operatív monitoring programok:

Az operatív monitoring alprogramok kialakítása a kockázat típusok esetén: Állóvizekre vonatkozó alprogram kódjai:

HUSWPO_1LWNO

HUSWPO_1LWHM

ízfolyásokra vonatkozó alprogram kódjai:

HUSWPO_1RWPS

HUSWPO_1RWNO

HUSWPO_1RWHM

HUSWPO_2RWHM

HUSWPO_3RWHM

HUSWPO_4RWHM

Az egyes alprogramok keretében vizsgált mintavételi helyek száma, illetve vizsgálandó paraméterek és gyakoriságok az alábbiak:

1. Tápanyagtartalom miatt bizonytalan helyzetű állóvizek

(HUSWPO_1LWNO alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

2. Hidro-morfológiai beavatkozások miatt bizonytalan helyzetű állóvizek

(HUSWPO_1LWHM alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

3. Veszélyes anyag miatt bizonytalan helyzetű vízfolyások

(HUSWPO_1RWPS alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

4. Tápanyag és szervesanyag miatt bizonytalan helyzetű vízfolyások

(HUSWPO_1RWNO alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

5. Hidro-morfológiai ok miatt bizonytalan helyzetű vízfolyások (A hidro-morfológiai kockázat oka a hosszanti átjárhatóság akadályozottsága)

(HUSWPO_1RWHM alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

6. Hidro-morfológiai ok miatt bizonytalan helyzetű vízfolyások (A hidro-morfológiai kockázat oka völgyzárógátas átfolyó tározó, duzzasztás, vízkivétel, vízmegosztás hatásai)

(HUSWPO_2RWHM alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

7. Hidro-morfológiai ok miatt bizonytalan helyzetű vízfolyások (A hidro-morfológiai kockázat oka a keresztszelvény menti elváltozások, szabályozással kapcsolatos elváltozások hatásai)

(HUSWPO_3RWHM alprogram)

8. Hidro-morfológiai ok miatt bizonytalan helyzetű vízfolyások (A hidro-morfológiai kockázat oka kotrás, burkolat hatásai)

(HUSWPO_4RWHM alprogram)

A táblázatokban szereplő, fizikai, kémiai minőségi elemek csoportjához tartozó paraméterek:

Az alábbi paraméterek vizsgálatát az EU jelentésben szereplő módszertan szerint kell elvégezni: Alapvető fizikai, kémiai paraméterek:

Átlátszóság (csak állóvizeknél)

Hőmérséklet

Oldott oxigén

Kémiai oxigénigény

Biokémiai oxigénigény

Fajlagos elektromos vezetőképesség

pH

Lúgosság

Orto-foszfát ion

Összes foszfor

Ammónium ion

Nitrát ion

Szerves nitrogén

Összes nitrogén a-klorofill

Elsőbbségi anyagok: a 2000/60/EK irányelv X. melléklete szerinti listában szereplő anyagok

Egyéb veszélyes anyagok:

DDT

Aldrin

Dieldrin

Endrin

Isodrin

Széntetraklorid

Tetraklór-etilén

Triklór-etilén

Réz

Króm

Cink

Arzén Cianid

2. számú melléklet a 34/2008. (XII. 31.) KvVM rendelethez

[5. számú melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez]

Felszíni vizek tipológiája

I. Vízfolyások tipológiája

II. Állóvizek tipológiája

Természetes állóvizek típusbesorolása

Természetes állóvizek tipizálási szempontjai*

* A tótipológia szempontjából időszakosnak tekinthetők az évente legalább egyszer kiszáradó asztatikus, illetve a hazai felmérési adatok alapján az ötévente legalább egyszer kiszáradó szemisztatikus állóvizek.

3. számú melléklet a 34/2008. (XII. 31.) KvVM rendelethez

[6. számú melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez]

Feltáró monitoring helyek listája

* A megadott koordináták tájékoztató jellegűek

** Határvíz vizsgálatokban országhatáron kívül lévő mintavételi helyek

4. számú melléklet a 34/2008. (XII. 31.) KvVM rendelethez

[7. számú melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez]

A minőségi elemek megfigyelésénél referenciaként alkalmazható szabványosított módszerek