31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet

a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (8) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed az ország határait átszelő vagy alkotó, továbbá a határain belül található felszíni víztestekre, az ezektől közvetlenül függő vízi ökoszisztémákra, valamint vizes élőhelyekre, a felszíni víz és környezeti állapota minősítése céljából végzett megfigyelő tevékenységre, adatgyűjtésre, adatszolgáltatásra és állapotértékelésre, valamint az ezeket végző szervezetekre.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

a)[1] referencia feltételek: az 1. melléklet III./1. pontja és a 2. melléklet szerint meghatározott értékek.

b)[2] a felszíni vizek állapotára vonatkozó jellemzők megfigyelése (a továbbiakban: monitorozás): a felszíni víz minőségi állapotára nézve indikatív paraméterek (így például, biológiai, hidrológiai, morfológiai, folytonossági, fizikai-kémiai és kémiai paraméterek) meghatározott gyakoriságú megfigyelésére, ellenőrzésére kialakított hálózati rendszer előírásszerű működtetése, a mennyiségi és minőségi jellemzők (adatok) rögzítéséről és megőrzéséről való gondoskodás;

c)[3] állapotértékelés: egy adott felszíni víztest vízminőségi elemei jellemzésének egy adott referencia feltételhez történő viszonyítása, továbbá az e rendelet 3. melléklete szerinti osztályba sorolása;

d)[4]

e)[5] PBT anyagok: perzisztens, bioakkumulatív, toxikus anyagok, vagyis a környezetben hosszan tartó ideig megmaradó, bizonyos élő szervezetekben felhalmozódó mérgező anyagok.

A felszíni víztest megfigyelésére és állapotértékelésére vonatkozó általános szabályok

3. §

(1)[6] A felszíni víztest állapota változásának nyomon követése, valamint szükség esetén a korai beavatkozás és vízvédelmi intézkedés lehetőségének biztosítása érdekében az állapotot rendszeresen monitorozni, valamint - az e rendelet 7. §-ában foglaltaknak megfelelően - a monitorozás során összegyűjtött biológiai, fizikai-kémiai, kémiai vizsgálati adatokat az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (a továbbiakban: OKIR) vízminőségi szakrendszerébe, valamint a Vízgazdálkodási Információs Rendszer (a továbbiakban: VIZIR) vízminőségi szakrendszerébe (VMA), míg a hidromorfológiai adatokat a VIZIR-ben rögzíteni és értékelni kell.

(2)[7] Az elfogadott vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján a jogszabály szerint kijelölt víztestekre vonatkozó monitoring hálózat kidolgozásáról, továbbá az állapotértékelés elvégzéséről és az adatszolgáltatásról a vízvédelemért felelős miniszter gondoskodik a feladat- és hatáskörrel rendelkező területi szervek és szakintézmények bevonásával, valamint a kibocsátók adatszolgáltatásainak feldolgozásával.

4. §[8]

(1)[9] A felszíni vizek kategóriáin (állóvíz, vízfolyás) belül a felszíni víztesteket elkülönítve, az 5. számú melléklet szerint meghatározott típusokba kell besorolni.

(2)[10] A felszíni víztest típusok 1. melléklet szerinti vízminőségi elemeire az ott meghatározottak alapján ökológiai referencia feltételeket, illetve kiváló állapothoz/potenciálhoz tartozó feltételeket kell megállapítani.

A felszíni víztestek jellemzése

5. §

(1) A felszíni víztestek jellemzése során össze kell gyűjteni, és nyilván kell tartani a víztestet érő emberi eredetű terhelések jellegére és mértékére vonatkozó információkat, mérési eredményeket, különösen a következő terhelésekre tekintettel:

a) a pontszerű és diffúz szennyezőforrások okozta terhelések, illetve szennyezések becslése, azonosítása a külön jogszabály* előírásainak figyelembevételével,[11]

b) a jelentős vízkivételek azonosítása és megfigyelése, beleértve a szezonális változékonyságot, az éves összes vízigényt,

c) a vízkormányzási munkáknak az általános áramlási jellemzőkre és vízmérlegre gyakorolt hatásának becslése,

d) a víztestet érő jelentős morfológiai változtatások azonosítása,

e) az a)-d) pontokban foglaltakon kívüli egyéb jelentős emberi eredetű hatások azonosítása,

f) a vízgyűjtőn folytatott területhasználat (így például a települési, ipari, mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati területek) azonosítása.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt terhelések meghatározása és hatásainak becslése, valamint a már működő megfigyelési rendszerek adatai alapján meg kell állapítani annak valószínűségét, hogy a víztestek várhatóan megfelelnek-e a 6. § (1) bekezdés alapján meghatározott környezeti célkitűzéseknek.

(3)[12] A jó állapotot/potenciált el nem érő víztestek esetében további feltáró, elemző vizsgálatok szükségesek az operatív monitorozó program megfelelő kialakításához és a szükséges intézkedési tervek kidolgozásához.

Környezeti célkitűzések teljesítése

6. §[13]

A felszíni víztestekre vonatkozó környezeti célkitűzéseket a külön jogszabályban* foglaltaknak megfelelően kell meghatározni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben. Egyes víztestek esetében a külön jogszabály** előírásainak megfelelően azonban kevésbé szigorú célkitűzések is meghatározhatók. A kémiai állapotra vonatkozó környezetminőségi határértékeket külön jogszabály*** határozza meg.[14]

A felszíni víztestek ökológiai és kémiai állapotának monitorozása

7. §

(1)[15] A felszíni víztestek monitorozását úgy kell kialakítani, hogy a víztestek állapota - az ökológiai és a kémiai állapot figyelembevételével - minden vízgyűjtőn összefüggéseiben áttekinthető legyen. Az időszakos víztestekre a 4. számú mellékletben szereplő monitoring programokban előírtakhoz képest csökkentett tartalommal kell végrehajtani a vizsgálatokat, az országos vízügyi igazgatási szerv által ebből a célból kidolgozott módszertanban foglaltaknak megfelelően.

(2) A monitorozó programok tervezésénél és a hálózati rendszer kialakításánál elsősorban azokat a paramétereket kell megfigyelésre kiválasztani, melyek indikatívak az adott víztest vízminőségi állapotára nézve. A monitorozási adatoknak megfelelőeknek kell lenniük a víztestek állapotértékelés utáni e rendelet 3. melléklete szerinti osztályba sorolásához.

(3) A monitorozás kiterjed:

a)[16] a víztérfogatra és vízszintre vagy a vízhozamra, továbbá a meder és a parti sáv, hullámtér jellemzőire olyan mértékben, amennyire az ökológiai és a kémiai állapot minősítéséhez szükséges;

b) az ökológiai és a kémiai állapotra, valamint az ökológiai potenciálra;

c) a külön jogszabályban meghatározott védett területek monitorozása esetén a védett területek sajátságos jellemzőire.

(4)[17] Az ökológiai állapot monitorozása során a biológiai, a biológiai minőségi elemeket támogató fizikai-kémiai és a hidromorfológiai minőségi elemek állapotát kell vizsgálni. A biológiai minőségi elemek megválasztásakor meg kell határozni azt a taxonómiai szintet, amely a minőségi elemek osztályozásában a megfelelő pontosság és megbízhatóság eléréséhez szükséges.

(5)[18] Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott követelmények teljesülnek a 7. számú melléklet szerinti szabványok alkalmazásával.

(6)[19] Az Európai Bizottság rendszeres tájékoztatása érdekében Magyarország vízgyűjtő területein magas szintű és egységes monitoring információkkal ellátó mechanizmust - az Európai Bizottság 2008/105/EK irányelv 8b. cikke alapján hozott végrehajtási határozatával elfogadott, kétévente frissített megfigyelési listán (a továbbiakban: megfigyelési lista) szereplő anyagok monitorozását - kell működtetni a lehetséges kockázatok feltérképezése céljából. A mechanizmusnak a megfigyelési listán ideiglenesen feltüntetett, korlátozott számú anyagra és korlátozott számú monitoring helyszínre kell vonatkoznia, ugyanakkor reprezentatív adatokat kell szolgáltatnia, amelyek megfelelnek az elsőbbségi anyagok uniós meghatározási folyamatának céljára. A megfigyelési listán szereplő minden egyes anyagot legalább 12 hónapon át a 9. mellékletben kijelölt mintavételi helyeken kell monitorozni. A monitoringot évente kétszer, a téli és a nyári időszakban kell végezni.

(7)[20] A (6) bekezdés szerinti európai bizottsági végrehajtási határozatot, annak megjelenését követő 5 munkanapon belül, az országos illetékességű vízvédelmi igazgatási szerv a honlapján közzéteszi.

8. §[21]

A felszíni víztestek megfigyelése érdekében feltáró, operatív, illetve vizsgálati monitorozó programokat kell kialakítani.

8/A. §[22]

(1) A feltáró monitorozó program célja a víztestek állapotának jellemzése, a hatásvizsgálat kiegészítése, információk gyűjtése az egyéb monitorozó programok tervezéséhez, a természeti viszonyokból és emberi tevékenységből származó hosszú távú változások értékelése. Feltáró monitorozást a 4. számú mellékletben meghatározott paraméterekre és az előírt mérési gyakorisággal kell folytatni.

(2)[23] A feltáró monitoring rendszer megfigyelési pontjait úgy kell megválasztani, hogy az ország felszíni vízkészletét alkotó víztestek, víztest-csoportok állapotának vizsgálatához összességében elegendő mennyiségű megfigyelési adat álljon rendelkezésre. A feltáró monitoring helyek listáját a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet 21. § (2) bekezdése szerinti, hatévente korszerűsített és elfogadott vízgyűjtő-gazdálkodási tervben kell rögzíteni.

(3) A tervezési alegység vízgyűjtő területén, illetőleg a részvízgyűjtőn megfigyelési helyek kijelölése a következőkön alapul:[24]

a) a vízhozam a vízgyűjtő terület egészén belül jelentősnek tekinthető, ideértve a nagy folyókon kijelölt mintavételi helyeket, amikor a vízgyűjtő nagyobb, mint 2500 km2,

b) a fellelhető víz mennyisége számottevő a vízgyűjtő kerületen belül, ideértve a nagy tavakat és tározókat,

c) jelentős víztestek az ország határát keresztezik,

d) a helyeket a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelv szerint jelölték ki,

e) szükségessé válik annak a szennyezőanyag-terhelésnek a becslése, amelynél fennáll a veszély, hogy az országhatáron túlterjedve tengeri környezetbe jut, és

f) ivóvízkitermelési pontoknak minősülnek.

(4) A feltárási megfigyelést minden megfigyelési ponton egész évben folyamatosan kell végezni a vízgyűjtő-gazdálkodási terv által lefedett időtartamon belül. A megfigyelésre kiválasztandó minőségi elemeket

a) az összes biológiai minőségi elemre nézve jellemző paraméterekre,

b) az összes hidrológiai-morfológiai minőségi elemre nézve jellemző paraméterekre,

c) az összes általános fizikai-kémiai minőségi elemre nézve jellemző paraméterekre,

d) az elsőbbségi listán szereplő, a vízgyűjtőbe vagy a részvízgyűjtőbe bevezetett szennyezőanyagokra és

e) az egyéb vízgyűjtőbe vagy részvízgyűjtőbe jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagokra

kell meghatározni.

(5) Amennyiben a feltáró megfigyelés eredménye alapján megállapítható, hogy a vizsgált víztest elérte a jó állapotot, és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése során végzett, a víztestet érő terhelések vizsgálata szerint nem feltételezhető a későbbiekben a terhelések és azok hatásainak változása, úgy a feltáró megfigyelést a továbbiakban elegendő minden harmadik vízgyűjtő-gazdálkodási terv időszakában elvégezni.

8/B. §[25]

(1)[26] Az operatív monitorozó program célja a víztesteket érő terhelések hatásainak feltérképezése, a jó állapot vagy potenciál el nem érésének igazolása, az állapot javítására tett intézkedések hatásainak nyomon követése, továbbá a külön jogszabály szerinti védett területen lévő felszíni víztest állapotának ellenőrzése akkor, ha az előzetes állapotértékelés alapján megállapítható a környezeti célkitűzés teljesíthetőségének bizonytalan volta.

(2) Az operatív monitorozást olyan gyakorisággal kell végezni, hogy elegendő adatot nyújtson a megbízható értékeléshez a 4. számú mellékletben meghatározottak alapján. Az operatív monitorozó program a vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtásának időszaka alatt módosítható, illetőleg a megfigyelések gyakorisága csökkenthető azon víztestek esetében, ahol megállapítható, hogy a terhelések hatása nem jelentős, vagy nem kockáztatja a célkitűzések elérését, vagy az adott terhelést időközben megszüntették.

(2a)[27] Az adott vízgyűjtő-gazdálkodási cikluson belül érvényes operatív monitoring program részleteit a vízgyűjtő-gazdálkodási terv határozza meg.

(3) Az operatív monitoring rendszer megfigyelési pontjainak helyét és mennyiségét úgy kell megválasztani, hogy

a) minden olyan víztest megfigyelhető legyen, melybe elsőbbségi anyagot vezetnek be,

b) egy jelentős pontforrásból, jelentős mennyiségű vízszennyező anyag okozta terhelés hatásának értékeléséhez elegendő megfigyelési pont álljon rendelkezésre,

c) a diffúz szennyezőforrásokból eredő jelentős terhelések mértéke és hatása értékelhető legyen a víztestek egy kiválasztott csoportjára vonatkozóan,

d)[28] a jelentős hidromorfológiai terhelések mértéke és hatása értékelhető legyen.

(4) Az élőhelyek és fajok védőterületeit alkotó víztesteket akkor kell bevonni az operatív monitoring programba, ha fennáll a veszélye annak, hogy nem teljesülnek a környezeti célkitűzések.

(5) A (3) bekezdés a) pontja esetén a megfigyelési pont kijelölésénél figyelembe kell venni a környezetminőségi határértékeket megállapító jogszabály vonatkozó előírásait.

(6) A (3) bekezdés b) pontja esetén ahol egy víztestet több pontforrásból származó terhelés ér, ott a megfigyelési pontokat úgy kell megválasztani, hogy a különböző terhelések mértékét és hatását összességében lehessen értékelni.

(7) A (3) bekezdés c) pontja esetén a megfigyelt víztesteket úgy kell kiválasztani, hogy azok reprezentálják a vizsgált vízgyűjtőn lévő többi víztest esetén is a jó állapot elérésének viszonylagos bizonytalanságát.

(8)[29] A (3) bekezdés d) pontja esetén a megfigyelt víztesteket úgy kell kiválasztani, hogy azok reprezentálják a vizsgált vízgyűjtőn lévő többi víztest hidromorfológiai mutatóit.

(9) Az operatív monitoring rendszerben megfigyelésre kiválasztandó minőségi elemeket úgy kell meghatározni, hogy azok a víztestet, illetőleg a víztestcsoportot érő terhelések szempontjából indikatívak legyenek. A terhelések hatásainak értékeléséhez meg kell figyelni:

a) azokat a biológiai minőségi elemeket, amelyek a legérzékenyebben reagálnak az adott víztest kockázatot okozó szennyezőanyag terhelésére,

b)[30] minden, a víztestbe vezetett elsőbbségi anyag, illetőleg az egyéb jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyag immisszió értékét,

c) azokat a hidrológiai, morfológiai, fizikai-kémiai minőségi elemeket, melyek leginkább érzékenyek az adott víztestet érő, ökológiai állapotot befolyásoló terhelésre, beavatkozásra.

(10)[31] A mesterséges és erősen módosított víztestek állapotának megfigyelésére operatív monitorozó programot kell működtetni. A vizsgálandó vízminőségi elemeket az érintett erősen módosított vagy mesterséges víztestre legjobban hasonlító természetes vízfolyás, illetve állóvíz típus minőségi elemeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(11)[32] Az erősen módosított és mesterséges felszíni víztestekre megállapítandó, a kiváló ökológiai állapothoz tartozó minősítő értékeket a legjobban hasonlító természetes vízfolyás vagy állóvíz típus minősítő értékeinek figyelembevételével, és az uniós útmutatók alapján kidolgozott módszertanok szerint kell meghatározni. A maximális ökológiai potenciálhoz tartozó értékeket hatévente (a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során) felül kell vizsgálni.

8/C. §[33]

(1) A vizsgálati monitorozó program célja a határérték-túllépések, illetve az állapotváltozások ismeretlen okainak, a rendkívüli szennyezések mértékének és hatásainak vizsgálata, továbbá információgyűjtés ott, ahol operatív monitorozás még nem működik, valamint információgyűjtés a szükséges intézkedési tervek készítéséhez. A vizsgálati monitorozás gyakoriságát úgy kell megválasztani, hogy az megbízható és pontos adatokat nyújtson.

(2) A vizsgálati monitoring létesítése és működtetése akkor szükséges, ha

a)[34] a feltáró megfigyelések alapján valószínűsíthető, hogy a környezeti célkitűzések nem teljesülnek, és a víztest operatív monitorozási programját még nem alakították ki, vagy

b) a rendkívüli, illetőleg az új terhelésként megjelenő szennyezések mértékét és hatását kell megállapítani.

(3) A megfigyelések gyakoriságát egyedileg kell a programhoz kidolgozni úgy, hogy az eredmények elegendő és megbízhatóan pontos adatsort adjanak az állapotváltozások okainak felderítéséhez, illetőleg a szükséges intézkedések megtervezéséhez.

A felszíni víztestek ökológiai és kémiai állapotának értékelése és minősítése

9. §[35]

(1) A felszíni víztestek ökológiai állapotát vagy potenciálját, illetve kémiai állapotát a 2. számú mellékletnek megfelelően kell értékelni és minősíteni. A minősítést követő osztályba sorolást a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben színkódos térképi ábrázolással kell bemutatni.

(2) A megfigyelési rendszerek eredményeit az ökológiai állapot osztályozása céljából ökológiai minőségi arány formájában fejezzük ki. Ezek az arányok a biológiai paramétereknek az adott víztestben megfigyelt és a víztestre a referencia feltételek fennállása esetén alkalmazható értékei közötti viszonyt jelenítik meg. A minőségi arányt egy, a nulla és egy közé eső, számértékkel kell jellemezni. A kiváló ökológiai állapotot az egyhez közeli, a rossz ökológiai állapotot a nullához közeli számértékkel kell kifejezni.

(3) A felszíni víztestek minősítéséhez az ökológiai minőségi arány ismeretében egy ötfokozatú skálát kell használni, a kiválótól a rossz ökológiai állapotig a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint. A megfigyelőrendszerrel végzett minősítési eljárás során az osztályok közötti határértékek megállapításához az Európai Bizottság által meghatározott interkalibrációs eljárás minősítési határértékeit kell alkalmazni.

Átmeneti és záró rendelkezések

10. §[36]

11. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2)[37] E rendelet

a) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2., 4., 5., 7. és 8. cikkében, valamint II., V. és X. számú mellékletében foglaltaknak;

b) a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelvnek a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok tekintetében történő módosításáról szóló 2013. augusztus 12-i 2013/39/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

c) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló 2014. október 30-i 2014/101/EU bizottsági irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(3)[38] Ez a rendelet a 2013/39/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2008. december 16-i 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8b. cikke szerinti bizottsági végrehajtási határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Gombos András s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi politikai államtitkár

1. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez[39]

Vízminőségi elemek az ökológiai állapot és potenciál osztályozásához, valamint a referencia értékek kialakításához

I. Vízfolyások

I.1. Biológiai elemek

I.1.1. A vízi növényzet összetétele és egyedsűrűsége

I.1.2. A vízi gerinctelen fauna összetétele és egyedsűrűsége

I.1.3. A halfauna összetétele, korszerkezete és egyedsűrűsége

I.2. A biológiai elemekre hatással levő hidrológiai és morfológiai paraméterek

I.2.1. A vízjárás

I.2.1.1. az áramlás mértéke és dinamikája - a mederbeli lefolyás hidrológiai, hidraulikai jellemzői, jellemző vízhozamok, sebességviszonyok időbeli változékonysága (elsősorban a vízgyűjtő terület meteorológiai, domborzati, lefolyási jellemzőinek, és az antropogén behatás függvényei)

I.2.1.2. kapcsolat a felszín alatti víztestekkel.

I.2.2. A vízfolyás folytonossága

I.2.3. Morfológiai viszonyok

I.2.3.1. a vízfolyás mélységének és szélességének változékonysága,

I.2.3.2. a főmeder és a vízfolyás völgyének geometriai jellemzői és azok változékonysága,

I.2.3.3. a mederágy szerkezete és anyaga,

I.2.3.4. a parti sáv szerkezete, térbeli, időbeli változékonysága.

I.3. A biológiai elemekre hatással levő kémiai, fizikai és fizikai-kémiai paraméterek

I.3.1. Általában

I.3.1.1. Hőmérsékleti viszonyok

I.3.1.2. Oxigén ellátottsági viszonyok

I.3.1.3. Sótartalom

I.3.1.4. Savasodási állapot

I.3.1.5. Tápanyag viszonyok

I.3.2. Vízgyűjtő specifikus szennyező anyagok

Specifikus, nem elsőbbségi szennyező anyagok, Magyarországon használt, a felszíni vizekre veszélyt jelentő potenciálisan toxikus elemek, melyek felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza.

II. Állóvizek

II.1. Biológiai elemek

II.1.1. A fitoplankton összetétele, egyedsűrűsége és biomasszája

II.1.2. Más vízi növényzet összetétele és egyedsűrűsége

II.1.3. A vízi gerinctelen fauna összetétele és egyedsűrűsége

II.1.4. A halfauna összetétele, egyedsűrűsége és korszerkezete

II.2. A biológiai elemekre hatással levő hidrológiai és morfológiai paraméterek

II.2.1. A vízjárás - az állóvíz hidrológiai és hidraulikai jellemzői

II.2.1.1. az áramló víz mennyisége és dinamikája - a tó vízszintingadozása [jellemző vízszintek és időbeli változékonyságuk, a hozzáfolyás és elfolyás (párolgás és elszivárgás is) pl. éves időskálán vett mérlege, antropogén behatás (pl. lakókörnyezet) miatti vízszintszabályozás stb.), áramlási, elkeveredési jellemzők, kialakul-e vertikális hőmérsékleti rétegződés, illetve ebből adódó vízcsere],

II.2.1.2. az állóvíz víztest egészére vagy annak részeire vonatkozó vízkészlet-változási integrált jellemzők alakulása (tartózkodási idő és változékonysága),

II.2.1.3. tartózkodási idő,

II.2.1.4. kapcsolat a felszín alatti víztesttel.

II.2.2. Morfológiai viszonyok

II.2.2.1. a tómélység változékonysága

II.2.2.2. a tómeder alakjának és domborzatának jellemzői/változékonysága,

II.2.2.3. a mederágy mérete, szerkezete és altalaja

II.2.2.4. a tómeder, illetve tavi üledék anyagának, szerkezetének és altalajának jellemzői, valamint a tó hordalék-mozgási és mederváltozási folyamata,

II.2.2.5. a tópart szerkezete, térbeli, időbeli változékonysága (természetes vagy mesterséges, stabil vagy változékony, egyéb antropogén hatások).

II.3. A biológiai elemekre hatással levő kémiai, fizikai és fizikai-kémiai paraméterek

II.3.1. Általában

II.3.1.1. Átlátszóság

II.3.1.2. Hőmérsékleti viszonyok

II.3.1.3. Oxigén ellátottsági viszonyok

II.3.1.4. Sótartalom

II.3.1.5. Savasodási állapot

II.3.1.6. Tápanyagviszonyok

II.3.2. Vízgyűjtő specifikus szennyező anyagok

Specifikus, nem elsőbbségi szennyező anyagok, Magyarországon használt, a felszíni vizekre veszélyt jelentő potenciálisan toxikus elemek, melyek felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza.

III. A referencia feltételek kialakítása a vízminőségi elemekre

1. A felszíni víztest típusok meghatározott vízminőségi elemeire referencia feltételeket kell kidolgozni e rendelet 2. számú mellékletében leírtak szerint, melyek leírják a természetes állapothoz tartozó, vagy ahhoz leginkább közelítő értékeket. A kiváló ökológiai állapothoz, mesterséges, vagy erősen módosított víztestek esetén a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó értékeket úgy kell meghatározni, hogy azok visszatükrözzék az adott víztesten elérhető legjobb állapotokat. A referencia feltételek meghatározásánál a következők szerint kell eljárni:

a) az egyes víztestek típusaira vonatkozó egyedi referencia feltételek megállapítása, a referencia vizek és környezetük előzetes terepi vizsgálatán, továbbá tapasztalati adatokon alapuló modellezésen, vagy ezen módszerek együttes használatán alapulhat,

b) olyan víztestekre vonatkozó referencia feltétel megállapítási feladat esetében, ahol az a) szerinti módszerek alkalmazása nem lehetséges, a referencia feltételeket szakértői becsléssel kell megállapítani,

c) a szintetikus szennyező anyagokra vonatkozó referencia feltételként azt a kimutatási határnak megfelelő szennyezőanyag-koncentrációt kell tekinteni, amely a meghatározás időpontjában rendelkezésre álló laboratóriumi módszerekkel elérhető.

2. A felszíni víztestek egyes típusaira vonatkozó, terepi vizsgálatokra alapozott, referencia feltételek kidolgozása során referencia hálózatot kell kialakítani. A hálózatnak elegendő számban kell tartalmaznia kiváló állapotú helyeket ahhoz, hogy a referencia feltételeket jellemző értékek megfelelően megbízhatók legyenek, továbbá biztosítsák egy adott referencia víztest kiváló ökológiai állapotát jellemző - az egyes vízminőségi elemekre vonatkozó - értékek, változékonyságának megfigyelését és rögzítését, valamint az ezen is alapuló modellezhetőséget.

3. A modellezésen alapuló - egy víztesttípusra vonatkozó - biológiai referencia feltételek mind előrejelzési modellezéssel, mind utóértékelési eljárással kidolgozhatók. E módszerek alkalmazása során történeti és más rendelkezésre álló adatokat kell használni, és megfelelő megbízhatósági szintet kell a referencia feltételek értékeire biztosítani annak érdekében, hogy a modellezéssel kidolgozott feltételek konzisztensek és érvényesek legyenek a víztest-típusba tartozó valamennyi víztestre vonatkozóan.

4. Amennyiben valamely víztesttípus esetében nem lehet megbízható típus-specifikus referencia feltételeket kialakítani egy - az e mellékletben meghatározott - vízminőségi elemre vonatkozóan annak nagyfokú, de nem szezonális változékonysága miatt, úgy azt az elemet ki lehet zárni az adott felszíni víztípus ökológiai állapotának értékeléséből. Ez esetben, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben, a figyelmen kívül hagyott vízminőségi elem figyelmen kívül hagyásának okát indokolni kell.

2. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez[40]

Az ökológiai állapot osztályozásának általános meghatározásai

1. Általános definíció vízfolyásokhoz, tavakhoz, holtágakhoz

Az alábbi szöveg az ökológiai minőség egy általános meghatározását adja. Az osztályozáshoz a felszíni vizek egyes kategóriáira vonatkozóan az ökológiai állapot minőségi elemeinek értékeit a később következő táblázat tartalmazza.

A mérsékelt állapotot el nem érő vizeket gyengének vagy rossznak kell minősíteni.

Gyengének kell minősíteni az olyan vizeket, amelyek a felszíni víztest típusa biológiai minőségi elemeinek nyilvánvalóan jelentős eltérését mutatják, és amelyekben a megfelelő biológiai közösségek jelentősen eltérnek azoktól, amelyek általában együtt járnak azzal a típussal zavartalan viszonyok között.

Rossznak kell minősíteni az olyan vizeket, amelyek a felszíni víztest típusára vonatkozó biológiai minőségi elemek egyértelműen súlyos eltérését mutatják, és amelyekben a megfelelő biológiai életközösségek jelentős hányada hiányzik azok közül, amelyek ezt a típust zavartalan viszonyok között általában jellemzik.

2. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapot meghatározása vízfolyásokban

2.1. A biológiai minőség elemei

2.2. Hidrológiai-morfológiai minőségi elemek

2.3. Fizikai-kémiai minőségi elemek

3. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapot meghatározása tavakban

3.1. A biológiai minőség elemei

3.2. Hidrológiai-morfológiai minőségi elemek

3.3. Fizikai-kémiai minőségi elemek

4. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapot meghatározása holtágakban

4.1. A biológiai minőségi elemei

4.2. Hidrológiai-morfológiai minőségi elemek

4.3. Fizikai-kémiai minőségi elemek

5. A maximális, jó és mérsékelt ökológiai potenciál meghatározása erősen módosított vagy mesterséges víztestekben

5.1. Biológiai és hidrológiai-morfológiai elemek

5.2. Fizikai-kémiai elemek

6. Eljárás a kémiai minőségi szintek megállapítására

A vízi ökoszisztéma védelmével kapcsolatban a veszélyes szennyező anyagok környezetminőségi és/vagy vízminőségi határértékének megállapításakor a következők szerint kell eljárni. A határértékeket a vízre, az üledékre vagy a biótára lehet megállapítani.

Ha lehetséges, az akut és a krónikus adatokat egyaránt be kell szerezni a következőkben ismertetett, a szóban forgó víztestre jellemző lényeges taxonokra, de ugyanígy más olyan vízi taxonokra is, amelyekre adatok állnak rendelkezésre. A taxonok "alapkészlete" a következő:

a) algák

b) makrofitonok,

c) Daphnia vagy a sós vizekre nézve reprezentatív organizmusok és

d) halak.

7. A környezetminőségi határérték (EQS) megállapítása

A legnagyobb átlagos éves koncentráció megállapítása a következő eljárás szerint történik:

a) Minden esetben megfelelő biztonsági tényezőket kell megállapítani, összhangban a rendelkezésre álló adatok természetével és minőségével, továbbá "Az újonnan számbavett anyagok kockázatbecsléséről szóló 93/67/EGK bizottsági irányelv és a meglévő anyagok kockázatbecsléséről szóló 1488/94 számú bizottsági rendelet kiegészítésére kiadott műszaki útmutató" II. részének 2.3.1. szakaszában foglalt iránymutatással, valamint az alábbi táblázatban foglalt biztonsági tényezőkkel:

b) ahol a perzisztenciáról és a bioakkumulációról rendelkezésre állnak adatok, azokat figyelembe kell venni a környezetminőségi szint végső értékének levezetésekor;

c) az így levezetett szintet egybe kell vetni a terepi vizsgálatokból származó minden ténnyel. Anomáliák jelentkezésekor a számítást felül kell vizsgálni, hogy pontosabb biztonsági tényező legyen számítható;

d) a kiszámított szintet a pontosabb biztonsági tényező számítása érdekében szakértői felülvizsgálatnak kell alávetni.

3. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez[41]

Az osztályba sorolás

1. Az ökológiai állapot, illetve potenciál osztályba sorolása

1.1. Felszíni víztestek ökológiai állapotának osztályba sorolása

A felszíni víztestek ökológiai állapotának osztályozása során a vízgyűjtő térképi ábrázolásokon a vízfolyást (illetve annak elkülönített víztesteit) a következő táblázatban megadott színskála színei szerint kell jelölni az ökológiai állapot függvényében:

1.2. Mesterséges és erősen módosított felszíni víztestek ökológiai potenciáljának osztályba sorolása

A mesterséges és erősen módosított víztestek osztályozása során a vízgyűjtő térképi ábrázolásakor a vízfolyás ezen víztestekhez tartozó szakaszait a következő táblázatban megadott színskála színei szerint kell jelölni az ökológiai potenciál függvényében:

2. A kémiai állapot osztályba sorolása

2.1. A vízfolyások víztesteinek kémiai állapotát a térképi ábrázolás során külön színkóddal kell jelölni a következők szerint:

2.2. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben további térképeket lehet bemutatni, amelyek a következő anyagok közül egy vagy több vonatkozásában a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló miniszteri rendelet 1. mellékletének 1.1. pontban meghatározott többi anyagra vonatkozó információtól külön mutatják be a kémiai állapotra vonatkozó információkat:

a) az 5., 21., 28., 30., 35., 37., 43. és 44. sorszámú anyagok (mindenütt előforduló PBT anyagok);

b) a 34-45. sorszámú anyagok (újonnan azonosított anyagok);

c) a 2., 5., 15., 20., 22., 23. és 28. sorszámú anyagok (olyan anyagok, amelyekre felülvizsgált, szigorúbb környezetminőségi előírások vonatkoznak).

Az ilyen további térképek készítése során törekedni kell annak biztosítására, hogy azok a vízgyűjtő terület szintjén és uniós szinten összehasonlíthatók legyenek egymással.

4. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez[42]

A Víz Keretirányelv monitoring felszíni vizes alrendszerei, vizsgált paraméterek listája, mérési gyakoriság

I. Feltáró monitoring (surveillance) programok:

Állóvizekre vonatkozó program kódja: HUSWPS_1LW

Vízfolyásokra vonatkozó program kódja: HUSWPSW_1RW

Az egyes alprogramok keretében vizsgált mintavételi helyek száma, illetve vizsgálandó paraméterek és gyakoriságok az alábbiak:

1. Állóvizek (HUSWPS_1LW alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

2. Vízfolyások (HUSWPSW_1RW alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

Megjegyzések:

- A fitoplankton és makrofita vizsgálatok csak a releváns vízfolyás típusok esetén szükségesek.

A fitoplankton szempontjából releváns típusok: 4L, 7L, 8N, 9F, 9K, 10A

A makrofita szempontjából releváns típusok: 1S, 1M, 2S, 2M, 3S, 3M, 4L, 5S, 5M, 6S, 6M, 7L

II. Operatív monitoring programok:

Az operatív monitoring alprogramok kialakítása a kockázat típusok esetén:

Állóvizekre vonatkozó alprogramok kódjai:

HUSWPO_1 LWNO

HUSWPO_1 LWHM

Vízfolyásokra vonatkozó alprogramok kódjai:

HUSWPO_1RWPS

HUSWPO_1RWNO

HUSWPO_1 RWHM

HUSWPO_2RWHM

HUSWPO_3RWHM

HUSWPO_4RWHM

HUSWPO_5RWHM

HUSWPO_1RWSP

HUSWPO_2RWSP

Az egyes alprogramok keretében vizsgált mintavételi helyek száma, illetve vizsgálandó paraméterek és gyakoriságok az alábbiak:

1. Tápanyagtartalom miatt kockázatos helyzetű állóvizek (HUSWPO_1LWNO alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

2. Hidromorfológiai beavatkozások miatt kockázatos helyzetű állóvizek

(HUSWPO_1LWHM alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

3. Veszélyes anyag miatt kockázatos helyzetű vízfolyások

(HUSWPO_1RWPS alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

4. Tápanyag- és szervesanyag-tartalom miatt kockázatos helyzetű vízfolyások

(HUSWPO_1RWNO alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

5. Hidromorfológiai ok miatt kockázatos helyzetű vízfolyások

(A hidromorfológiai kockázat oka a hosszanti átjárhatóság akadályozottsága)

(HUSWPO_1RWHM alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

6. Hidromorfológiai ok miatt kockázatos helyzetű vízfolyások

(A hidromorfológiai kockázat oka völgyzárógátas átfolyó tározó, duzzasztás, vízkivétel, vízmegosztás, természetes part menti növényzet hiánya hatásai)

(HUSWPO_2RWHM alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

Megjegyzés:

- Természetes part menti növényzet hiánya hatás monitorozása: makrofita évi egy alkalommal három éven át.

7. Hidromorfológiai ok miatt kockázatos helyzetű vízfolyások

(A hidromorfológiai kockázat oka a keresztszelvény menti elváltozások, szabályozással kapcsolatos elváltozások hatásai)

(HUSWPO_3RWHM alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

Megjegyzés:

- Keresztszelvény menti beavatkozások hatásának monitorozása: makrofita, évi egy alkalommal három éven át

- Szabályozás hatásának monitorozása: csak fitobenton és makrozoobenton vizsgálandó

8. Hidromorfológiai ok miatt kockázatos helyzetű vízfolyások

(A hidromorfológiai kockázat oka kotrás, burkolat hatásai)

(HUSWPO_4RWHM alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

9. Hidromorfológiai ok miatt kockázatos helyzetű vízfolyások

(A hidromorfológiai kockázat oka fás növényzet hiánya a parton)

(HUSWPO_5RWHM alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

10. Specifikus szennyezők miatti operatív program vízfolyásokra, szennyvízterhelés

HUSWPO_1RWSP

Vizsgálandó minőségi elemek:

11. Specifikus szennyezők miatti operatív program vízfolyásokra, szennyvízterhelés, mezőgazdaságból eredő terhelés

HUSWPO_2RWSP

Vizsgálandó minőségi elemek:

A táblázatokban szereplő paraméterekre vonatkozó egyéb információk

I. Hidrológia

A hidrológiai méréseket kiépített vízrajzi állomás esetében kell adott gyakorisággal biztosítani. Ennek hiányában a vízminőségi mintavételekkel összehangoltan kell végrehajtani.

II. Fizikai, kémiai minőségi elemek csoportjához tartozó paraméterek

Az alábbi paraméterek vizsgálatát az EU jelentésben szereplő módszertan szerint kell elvégezni:

II.1. Alapvető fizikai, kémiai paraméterek ("alapkémia", a biológiai elemekre hatással levő kémiai és fizikai-kémiai elemek):

a) Hőmérséklet

b) Oldott oxigén

c) Oxigén telítettség

d) Kémiai oxigénigény (KOIcr)

e) Biokémiai oxigénigény

f) TOC

g) Klorid

h) Fajlagos elektromos vezetőképesség

i) pH

j) Orto-foszfát (PO4-P)

k) Összes foszfor

l) Ammónium (NH4-N)

m) Nitrit (NO2-N)

n) Nitrát (NO3-N)

o) Szerves nitrogén

p) Összes nitrogén

II.2. Elsőbbségi anyagok: a a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet 1. sz. melléklet, E. pontja szerinti listában szereplő anyagok (Megjegyzés: A felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló miniszteri rendelet 1. mellékletének 2. pontjában meghatározott egyes EQS-ek az anyagok biológiailag hozzáférhető koncentrációjára vonatkoznak. Ezen anyagok vizsgálatakor a biológiailag hozzáférhető koncentráció meghatározásához szükséges paraméterek (pl. DOC) mérése is szükséges. A kadmium és vegyületei esetében az EQS-értékek a víz keménységétől függően változnak, ezért a "mg CaCO3/l" érték ismerete is szükséges a mért értékek kiértékeléséhez.)

II.3. Egyéb veszélyes anyagok:

a) DDT

b) Aldrin

c) Dieldrin

d) Endrin

e) Isodrin

f) Széntetraklorid

g) Tetraklór-etilén

h) Triklór-etilén

i) Cianid

II.4. Vízgyűjtő specifikus szennyező anyagok:

a) Réz

b) Króm

c) Cink

d) Arzén

e) 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav (2,4-D)

f) Acetoklór

g) Dimeténamid

h) Floraszulam

i) Imidakloprid

j) MCPA (2-metil-4-klór-fenoxi-ecetsav)

k) Metazaklór,

l) Metolaklór/s-metolaklór

m) Metribuzin

n) Nikoszulfuron

o) Proszulfuron

p) Terbutilazin

q) Tiakloprid

5. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez[43]

Felszíni vizek tipológiája

I. Vízfolyások tipológiája

Vízfolyások típusai

Vízfolyások tipizálási szempontjai és paraméterei

II. Állóvizek tipológiája

Állóvizek típusai

Állóvizek tipizálási szempontjai és paraméterei

6. számú melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez[44]

7. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez[45]

A minőségi elemek megfigyelésénél referenciaként alkalmazható szabványosított módszerek

8. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez[46]

9. melléklet 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez[47]

A megfigyelési lista mintavételi helyei