12/2009. (VIII. 19.) HM rendelet

az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól szóló 3/2006. (II. 2.) HM rendelet módosításáról

A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (2) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva - a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterrel, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi és rendészeti miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

Az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól szóló 3/2006. (II. 2.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tevékenységi körzet szerint az állami célú légi közlekedésben részt vevő állami légi járművek - a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - repülhetnek:

a) ellenőrzött és nem ellenőrzött légiforgalmi légtérben;

b) időszakosan korlátozott légtérben;

c) korlátozott légtérben;

d) eseti légtérben;

e) veszélyes légtérben;

f) katonai légifolyosóban.

(3) Az állami célú légi közlekedés rendeltetés szerint lehet:

a) külön jogszabályban foglaltak szerint végrehajtott műveleti repülés:

aa) a légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó állami légi jármű valós és gyakorló repülése;

ab) légi szállítás;

ac) légtérmegfigyelő légi jármű repülése;

ad) kutató-mentő (SAR) repülés;

ae) légi utántöltés;

af) különleges műveleti, illetve terrorista ellenes műveletet végrehajtó erő repülése;

ag) rendvédelmi célú repülés;

ah) katasztrófavédelmi feladatokkal kapcsolatos repülés;

ai) határőrizeti repülés;

b) gyakorló repülés:

ba) oktató repülés, amelyre a légi közlekedési szakszemélyzetek felkészítésére vonatkozó jogszabályban meghatározottak, illetve a légi jármű légi üzemeltetési utasítása alapján a személyzeteknek a típusra és a GAT repülésekre vonatkozó jártasságának megszerzése, fenntartása, illetve megújítása céljából kerül sor;

bb) harckiképzési repülés, amelyre a légi jármű harci alkalmazására történő felkészülés, illetve a légijármű-személyzet hadrafoghatóságának megszerzése, fenntartása, illetve megújítása céljából a típusra vonatkozó harckiképzési szakutasításban meghatározott program alapján kerül sor;

c) különleges repülés:

ca) berepülés;

cb) kalibráló repülés;

cc) kísérleti repülés;

cd) személyzet nélküli állami légi jármű repülése;

ce) légvédelmi ellenőrző (cél-) repülés;

cf) elektronikai harci berendezésekkel ellátott zavaró légi jármű repülés;

cg) teher- vagy személy deszantolásával együtt járó repülés;

ch) diplomáciai (bizalom- és biztonságerősítő) célú repülés;

ci) térképészeti célú repülés;

cj) éjjellátó készülékkel (NVD) történő repülés;

ck) hangsebesség feletti repülés;

cl) lopakodó (NOE) repülés;

cm) nyilvános repülőrendezvény."

2. §

(1) Az R. 7. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A légijármű parancsnok joga és kötelessége az Lt.-ben foglaltakon túlmenően:]

"c) a honvédelmi célú légi közlekedés területén a műveleti repülési feladat kivételével a feladat végrehajtásának megtagadása, ha az üzemelési és működési körülmények nem felelnek meg a repülési szabályokban leírtaknak, vagy veszélyeztetik a repülés biztonságát;"

(2) Az R. 7. § (2) bekezdés a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A légijármű kötelék parancsnok joga és kötelessége az (1) bekezdésben foglaltakon túl:]

"a) a kötelékrepülés egészének a repülési feladatban foglaltak szerinti végrehajtása, a kötelék más légi járművektől és akadályoktól való elkülönítése;

b) a kötelékbe tartozó gépszemélyzetek részére a repülési feladattal kapcsolatos utasítások és parancsok kiadása a felkészülés során, valamint a repülés időtartama alatt."

(3) Az R. 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A katonai repülésirányító és a repülésvezető szolgálat tagja

a) a kezelése alatt álló légi járművek vonatkozásában felelős a repülési szabályok betartásáért és betartatásáért, valamint a repülések biztonságának elősegítéséért;

b) köteles

ba) a rendelkezésére álló, előírásszerűen működő technikai eszközök által biztosított, illetve más módon szerzett információk felhasználásával a repülési szabályok betartása és a repülések biztonsága érdekében a vonatkozó szabályzatokban meghatározottak szerinti szolgáltatást nyújtani az illetékességébe tartozó légi járművek vezetőinek;

bb) a feladat befejezésére utasítást adni, amennyiben a légijármű-vezető a repülési szabályoktól eltér, illetve a kezelése alatt álló légi jármű vezetője a kiadott utasításokat, engedélyeket nem tartja be, a rádión adott tájékoztatásokat figyelmen kívül hagyja;

c) jogosult a szolgáltatás csökkentésére vagy felfüggesztésére, gyakorló repülés esetén a feladat végrehajtásának megtagadására, amennyiben a tevékenységet biztosító híradó, illetve radar berendezések, meteorológiai mérőrendszerek nem az előírásoknak megfelelően üzemelnek, és veszélyeztetik a repülések biztonságát."

3. §

Az R. 10. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Helikopterrel végrehajtott speciális feladatok a következők:]

"a) repülés terepkövetéssel, lopakodó (NOE) repülés;"

4. §

Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) Terepkövető, valamint lopakodó (NOE) repülést a következő magasságokon szabad végrehajtani:

a) nappal a légi jármű (harc)kiképzési utasításában az adott feladatra meghatározott alsó magasság és a természetes és mesterséges akadályok feletti 300 láb (100 m) AGL közötti magasságon;

b) éjszaka NVD nélkül a természetes és mesterséges akadályok felett 500 láb és 1000 láb (150 m és 300 m) AGL közötti magasságon;

c) NVD használatával a természetes és mesterséges akadályok felett, az alkalmazott eszköz üzemeltetési utasítása szerint, minimálisan a légi jármű (harc)kiképzési utasításában az adott feladatra meghatározott alsó magasságtól 500 láb (150 m) AGL magasságig.

(2) A terepkövetéses repülés végrehajtásakor a repülési útvonalat úgy kell kiválasztani, hogy az a lakott és üdülő zónáktól, nemzeti parkoktól, valamint turisztikai és más, időszakosan nagy látogatottságú helyektől olyan távolságban helyezkedjen el, hogy az ott tartózkodók biztonsága és nyugalma biztosítva legyen. A repülés során az útvonalon embercsoportot vagy állatok csoportját észlelve, a külön jogszabályban megállapított minimális repülési magasságokat kell alkalmazni."

5. §

Az R. 15. § d)-e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A repülőtéren kívüli, a magas hegyekben, továbbá a korlátozott méretű területen történő leszállás alapvető szabályai a következők:]

"d) magaslatokon, korlátozott méretű leszállóhelyen leszállni csak az adott légi jármű üzemeltetési utasításában meghatározottakat meg nem haladó tengerszint feletti magasságon lehet;

e) a kutató-mentő, a katasztrófavédelmi feladatok, a rendvédelmi célú repülési feladatok, valamint az üzemben tartó által jóváhagyott speciális feladatok kivételével éjjellátó eszközök alkalmazása nélkül végrehajtott éjszakai repülések esetén a leszállóhelyet fényekkel kell megjelölni, valamint gyakorló repülések esetén repülésvezetőt kell kijelölni;"

6. §

(1) Az R. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Zárt kötelék esetén a légi járművek azonos magasságon repülnek úgy, hogy az egyes légi járművek közötti vízszintes távolság legfeljebb 0,5 NM (1 km), a repülési magasság eltérés legfeljebb 100 láb (30 m) lehet. A légi járművek között állandó vizuális kapcsolat megléte szükséges."

(2) Az R. 18. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Katonai repülés végrehajtásakor a kötelékrepülésre - az e rendeletben foglaltakon túlmenően - az üzemeltetői, illetve üzemben tartói utasítások, valamint az SOP szabályai vonatkoznak."

7. §

Az R. 19. § (2) bekezdés a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A zivatarfelhőt a következők figyelembevételével kell elkerülni:]

"a) két zivatarfelhő széle között csak abban az esetben lehet átrepülni, ha a köztük lévő távolság legalább 10 NM (18,6 km);

b) a zivatarfelhő szélét oldalirányban legalább 5 NM (9,3 km) elkülönítés megtartásával kell elkerülni;

c) a zivatarfelhő felett legalább 3250 láb (1000 m) elkülönítéssel lehet átrepülni."

8. §

(1) Az R. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nem magyar állampolgárságú személyek, valamint a Magyar Honvédség állományába nem tartozó magyar állampolgárok katonai légi járművön történő szállítását az üzemben tartó engedélyezi az igénylő írásbeli kérelme alapján. Az engedély kibocsátásáról tájékoztatni kell az illetékes biztonsági, illetve repülésbiztonsági szolgálatot."

(2) Az R. 22. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A Magyar Honvédség által üzemben tartott állami légi jármű vezetésére, csak a Magyar Honvédség, valamint a katonai légügyi hatóság állományába tartozó, arra szakszolgálati engedéllyel rendelkező, illetve kiképzés alatt álló személyek, valamint az üzemben tartó által - a nemzetbiztonsági szolgálatok egyetértésével - kiadott írásbeli engedély alapján, az adott kategóriára szakszolgálati engedéllyel rendelkező személyek jogosultak."

9. §

Az R. 23. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A helyzetjelentésnek tartalmaznia kell:]

"a) a légi jármű hívónevét, helyzetét, repülési magasságát;"

10. §

Az R. 24. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Állami repülőtér a fogadókészségét korlátozza:]

"b) NOTAM-ban közzétett, és egyéb, azonnali intézkedést igénylő korlátozó tényező miatt."

11. §

Az R. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A repülési feladatok végrehajtásakor a négy minimumot együttesen kell figyelembe venni, amelyek közül a legmagasabb értékű a meghatározó, amelynél rosszabb időjárási körülmények között a repülést megkezdeni és végrehajtani tilos. Ez alól kivétel az időjárási minimum alatti felszállás, amelynek feltételeit az üzemben tartó intézkedésben határozza meg."

12. §

Az R. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Magyar Köztársaság légterében légi utántöltés az illetékes légvédelmi vagy katonai légiforgalmi irányító szolgálat felügyelete alatt végezhető. Légi utántöltésre a légteret úgy kell kijelölni, hogy az lakott területtől, a nemzeti parkok és a tájvédelmi körzetek határától legalább 10 km-es oldaltávolság tartását lehetővé tegye."

13. §

Az R. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szolgálatok a katonai légügyi hatóság által jóváhagyott együttműködési megállapodások, illetve repülőtérrend alapján átruházhatják az irányítás jogát más irányításra jogosult egységnek, repülésvezetőnek."

14. §

Az R. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A légvédelmi irányító szolgálatra vonatkozó együttműködési megállapodást a szolgálat megszervezéséért és ellátásáért felelős katonai szervezet parancsnoka, a katonai légiforgalmi irányító szolgálati egységekre vonatkozó együttműködési megállapodást az illetékes repülőtér parancsnoka írja alá."

15. §

Az R. 43. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szolgáltatás nyújtásakor alapvetően a jelentkezési sorrendet kell figyelembe venni. Elsőbbséget kell biztosítani minden más forgalom előtt a sajátos helyzetben lévő légi járműveknek a következő sorrendben:]

"f) gyakorló légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó állami légi jármű;"

16. §

Az R. 45. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A katonai légiforgalmi irányító szolgálatok működését támogató szabályzatok, segédletek, hivatalos kiadványok a következők:]

"b) szolgálati intézkedés, együttműködési megállapodások,"

17. §

Az R. 55. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közelkörzeti irányító:

a) a fordulóparancsot megelőzően tájékoztatja a légijármű-vezetőt a repülőtérhez viszonyított helyzetéről, majd

b) meghatározza a süllyedés kezdőpontjáig tartandó magasságot, ezt követően

c) megadj a az adott eljárás OCA/OCH értékét a légi jármű kategóriájának megfelelően, amelyre a légi jármű vezetője MDA/MDH értékkel válaszol; amennyiben az MDA/MDH érték nem került meghatározásra, az OCA/OCH érték az irányadó, mely alá kerülni a megszakított megközelítési eljárás során tilos,

d) a süllyedés kezdőpontjának elérése előtt figyelmezteti a légijármű-vezetőt a süllyedés megkezdésére, és megadja a süllyedés kezdőpontjáig hátralévő távolságot,

e) megadja az engedélyt a bejövetelre,

f) IMC esetén ismerteti a továbbmeneteli eljárást, valamint a bejövetelre vonatkozó egyéb hasznos információkat."

18. §

(1) Az R. 57. § (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg az a) pont a következő ad) alponttal egészül ki:

[a szolgáltatott magassági információk a következők:]

"aa) a bejövetel megkezdése előtt a szolgálat ismerteti a MAP-ot,

ab) a szolgálat megadja az adott eljárás OCA/OCH értékét a légi jármű kategóriájának megfelelően, amelyre a légi jármű vezetője MDA/MDH értékkel válaszol; amennyiben az MDA/MDH érték nem került meghatározásra, az OCA/OCH ért ék az irányadó, mely alá kerülni a megszakított megközelítési eljárás során tilos,

ac) a szolgálat a süllyedés kezdőpontjának elérése előtt figyelmezteti a légijármű-vezetőt a süllyedés megkezdésére, és megadja a süllyedés kezdőpontjáig hátralévő távolságot,

ad) legalább két kilométerenként a szolgálat tájékoztat a siklópálya javasolt magasságáról;"

(2) Az R. 57. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[utasítás a süllyedésre a következők szerint történik:]

"bb) a süllyedést a szolgálat az MDA/MDH vagy OCA/OCH értékig engedélyezi, mely alá kerülni a megszakított megközelítési eljárás során tilos."

(3) Az R. 57. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az SRA bejövetelek során:]

"c) a futópálya tengelyéhez viszonyított helyzetről a szolgálat 15 másodperces gyakorisággal ad tájékoztatást;"

(4) Az R. 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A PAR bejövetelek során a bevezető irányító:

a) a siklópálya elérése előtt 10-30 másodperccel figyelmezteti a légi jármű vezetőjét, hogy közelít a süllyedés kezdőpontjához;

b) megadj a az adott eljárás OCA/OCH értékét a légi jármű kategóriájának megfelelően, amelyre a légi jármű vezetője DA/DH értékkel válaszol; amennyiben a DA/DH érték nem került meghatározásra, az OCA/OCH érték az irányadó, mely alá kerülni a megszakított megközelítési eljárás során tilos;

c) a süllyedés kezdőpontjának elérése előtt figyelmezteti a légijármű-vezetőt a süllyedés megkezdésére, és megadja a süllyedési pontig hátralévő távolságot;

d) a süllyedés kezdőpontján kiadja a süllyedés megkezdésére, illetve az elhatározási magasság ellenőrzésére vonatkozó utasítást;

e) legalább 5 másodperces gyakorisággal tájékoztatja a légi járművet a siklópályáról és az irányszögtartásról, továbbá szükség esetén irány és/vagy süllyedési sebesség helyesbítéseket alkalmaz, tájékoztatja a légi jármű személyzetét a futópálya tengelyéhez és a siklópályához viszonyított helyzetéről, valamint a helyesbítés mértékéről;

f) a futópályaküszöbtől mért távolságokról legalább minden második kilométer átrepülésekor tájékoztat;

g) megszünteti a radarbevezetést:

ga) ha a légi jármű vezetője azt kéri,

gb) ha a földet érési pont (TP) biztonságos megközelítése kétséges,

gc) a DA/DH, de legkésőbb OCA/OCH elérésekor,

gd) ha a repülőtéri irányító megtiltja vagy a földetérési ponttól mért 2 NM (3,7 km) távolságig vagy más, a repülőtéri irányítóval egyeztetett távolságig nem engedélyezte a leszállást."

19. §

Az R. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A légvédelmi irányító szolgálat az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (a továbbiakban: MH ÖHP) alárendeltségébe tartozó, a feladatait a NATO integrált légvédelmi rendszerének (NATINADS) elemeként ellátó harcászati szintű légi vezetési és irányítási rendszer-elem (légtérellenőrző és légvédelmi irányító központ: CRC/ARS).

(2) A légvédelmi irányító szolgálat ellátásának célja a NATO műveleti és a nemzeti alárendeltségű katonai légi járművek számára olyan speciális repülésirányítói szolgáltatást biztosítani, melyre a saját légi jármű vagy kötelék harcfeladatának sikeres végrehajtása érdekében kerül sor.

(3) A légvédelmi irányító szolgáltatást a Magyar Honvédségnek a magyar légtér igénybevételéről szóló jogszabályban meghatározott légtérfelügyelet megvalósításáért felelős szervezete által ellátott és biztosított légvédelmi készenléti szolgálata nyújtja.

(4) Az MH ÖHP alárendeltségébe tartozó légvédelmi irányító egység (egységek) mellett, azzal együttműködésben a NATO repülőgép-fedélzeti korai előrejelző erők (NATO AEW Force) E-3 repülőgépei, valamint a NATO-szövetségesek Magyarországra települő mobil irányító központjai (TACS/DARS) is elláthatnak légvédelmi művelet-irányító szolgálatot.

(5) A légvédelmi irányító szolgálat működésének szabályait és eljárásait - a vonatkozó NATO-harcszabályzatok és dokumentumok figyelembevételével - az MH összhaderőnemi parancsnok intézkedésben határozza meg."

20. §

Az R. az 58. §-t követően a következő 58/A. §-sal egészül ki:

"58/A. § (1) A légvédelmi irányító szolgálatnak a repülésbiztonság vonatkozásában megállapított felelősségére - a szövetségi előírásokra figyelemmel - a külön jogszabály és a Magyar Honvédség belső rendelkezései az irányadók.

(2) A légvédelmi irányító szolgálat műveleti szempontból meghatározott felelősségét a kijelölt szövetséges parancsnoknak a NATO integrált légvédelmi rendszer működési eljárásaira vonatozó szakutasításában és a vonatkozó NATO-harcszabályzatokban foglaltak tartalmazzák."

21. §

Az R. 59. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A légvédelmi irányító szolgálat feladatai békeidőben:]

"d) speciálisan végrehajtott repülési feladatok biztosítása;"

22. §

Az R. a 62. §-t követően a következő 62/A-62/C. §-sal egészül ki:

"62/A. § (1) A radar-berendezések és lefedettség vonatkozásában a légvédelmi irányító szolgálatok felszereltségénél a NATO integrált légvédelmi rendszerében folyamatos NATO hadműveleti alárendeltségbe tartozó légtérellenőrző és légvédelmi irányító központok felszereltségével szembeni, az illetékes NATO-parancsnok által meghatározott hadműveleti követelményeket kell figyelembe venni.

(2) A NATO integrált légvédelmi rendszerén belüli hadrendi elemek közötti összeköttetések biztosítására szolgáló híradó és informatikai berendezések, híradó vonalak hadműveleti követelményeit az egyes légtérellenőrző és légvédelmi irányító központok vonatkozásában az illetékes NATO-parancsnok határozza meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl a híradó és informatikai eszközök területén az alábbi minimális felszereltségi követelményeknek kell eleget tenni:

a) a légi járművekkel folytatott föld-levegő-föld rádió összeköttetés biztosítására a légvédelmi irányító szolgálatot ellátó légtérellenőrző és légvédelmi irányító központból távvezérelhető a frekvenciasávok nemzeti kiosztásáról szóló jogszabályban meghatározott sávú rádió adó-vevőket kell működtetni, amelyek távolságban és magasságban az irányításra használt radar-berendezések felderítési lehetőségeinek megfelelő lefedettséget biztosítanak;

b) a távvezérelt rádió adó-vevők számának és elérhetőségének biztosítania kell, hogy a légvédelmi irányító szolgálatot ellátó légtérellenőrző és légvédelmi irányító központ irányítói munkaállomásainak mindegyikén lehetséges legyen egy időben két különböző irányítói frekvencia lehangolása, és a frekvenciasávok nemzeti kiosztásáról szóló jogszabályban meghatározott kényszerhelyzeti, illetve tartalék kényszerhelyzeti frekvencia folyamatos figyelése;

c) föld-föld viszonylatban, azonnali, kétoldalú összeköttetés lehetőségét kell biztosítani:

ca) légvédelmi irányító munkaállomások és polgári, illetve katonai légiforgalmi irányító egységek között;

cb) légvédelmi irányító munkaállomások között, amennyiben azok nem azonos légvédelmi irányító központban települnek;

d) légvédelmi irányító szolgálatot biztosító légtérellenőrző és légvédelmi irányító központok repülésirányítás céljára használt munkaállomásai minimálisan az alábbi technikai eszközökkel kell, hogy rendelkezzenek:

da) a légihelyzet-információ feldolgozó és megelenítő rendszer munkaállomással, mely biztosítja a távvezérelt radaroktól beérkező légihelyzet-információk alapján az azonosított légihelyzet-kép előállítását, folyamatos fenntartását és továbbítását, egyben lehetővé teszi a kezelő állomány számára a légihelyzet nyomon követését, a repülések irányításához szükséges elsődleges és másodlagos radar-információk valós idejű rendelkezésre állását;

db) repüléstájékoztató terminállal a légiforgalmi szolgálatok által feldolgozott repülési terv-adatok, a korlátozott és veszélyes légterek állapotára vonatkozó információk, valamint repülésmeteorológiai jelentések előrejelzések folyamatos megjelenítésére;

dc) a hadműveleti információk megjelenítésének lehetőségével, mely biztosítja a központ munkaállomásai közötti azonnali, valós idejű, információáramlást az alárendelt és együttműködő repülő- és légvédelmi erők harcértékére, a repülőterek állapotára, veszély-figyelmeztetésekre, a szenzorok elérhetőségére, repülési feladatokkal kapcsolatos feladatszabásra, a szomszédos légiforgalmi irányító szolgálatok illetékességi felelősségi területeire, valamint minden más, a légi vezetés és irányítás hatékonyságát befolyásoló információra vonatkozóan;

dd) egységes híradó kezelő felülettel (távvezérlővel), amely lehetővé teszi az UHF/VHF rádiók elérését és vezérlését, távvezérlőként egy időben két frekvencia, illetve csatorna lehangolásának lehetőségével, valamint egyazon fejhallgató használatával a rádió adó-vevők mellett a beszédüzemű közvetlen telefon-összeköttetések és a központ munkaállomásai közötti belső konferencia hozzáférését.

(4) A légvédelmi irányító szolgálatot biztosító légtérellenőrző és légvédelmi irányító központoknak rendelkezniük kell olyan adatrögzítő berendezéssel, amely lehetővé teszi a légihelyzet-kép és a beszédüzemű híradó berendezések felhasználásával forgalmazott információk folyamatos rögzítését és tárolását, valamint ezek időben szinkronizált visszajátszását, illetve hallgatását.

(5) A légvédelmi irányító szolgálatok tevékenysége során rögzített információk biztonsági célból történő tárolását 365 naptári napig kell biztosítani.

62/B. § (1) A légvédelmi irányító nem jogosult az illetékességi körzetében engedéllyel áthaladó polgári légi forgalom irányítására. A légvédelmi irányító szolgálat polgári légi forgalommal kapcsolatos felelőssége a GAT-szabályok szerint működő légi járművektől történő, az általános légi közlekedési szabályoknak megfelelő elkülönítés biztosítására, valamint az azzal kapcsolatos együttműködésre terjed ki.

(2) A légvédelmi irányító szolgálat a GAT-szabályok szerint működő, az illetékességi körzetén engedéllyel áthaladó légi forgalomtól történő elkülönítést az irányítása alatt álló katonai légi járművek repülési irányára és magasságára vonatkozó engedélyek, utasítások adása útján valósítja meg úgy, hogy a katonai légi járművek a polgári légi járműveket oldalirányban 5 NM (9,3 km), függőlegesen pedig 2000 láb (600 m) távolságnál jobban nem közelíthetik meg.

(3) A légvédelmi irányító szolgálat köteles biztosítani az illetékességi körzetén belül a kényszerhelyzetben lévő, a kutató-mentő, valamint a sürgős betegszállítást végző repüléseknek az irányítása alatt álló légi járművekkel szembeni elsőbbségét.

62/C. § (1) A légvédelmi irányító szolgálatok tevékenységének feltétele a feladatokban részt vevő légi járművekről meglévő, elsődleges és másodlagos radar berendezésektől származó valós idejű információ (radarjel) folyamatos rendelkezésre állása.

(2) Kizárólag másodlagos radarjel rendelkezésre állása esetén a repülések irányítása nem engedélyezett, de a rendeltetési repülőtérre való visszarepülés biztosítása során az összeütközések elkerülése érdekében a másodlagos radarjelet kizárólag helyzet-tájékoztatásra lehet felhasználni.

(3) A repüléseket irányítani a szolgálat légihelyzetinformáció feldolgozó számítógépes rendszere által előállított szimbólumok alapján kizárólag a légvédelmi készenléti valós repülési feladat sikeres végrehajtása érdekében lehet. Más esetben a radarjelek folyamatos rendelkezésre állása nélkül irányítani tilos."

23. §

(1) Az R. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Repülésvezető-szolgálatot a feladat jellegének megfelelő jártassággal, légijármű-vezető szakszolgálati engedéllyel vagy előretolt repülésirányító kiképzettséggel rendelkező személy láthat el, kijelölésére a feladatot elrendelő parancsnok intézkedik."

(2) Az R. 63. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A repülésvezető szolgálat fő feladatai:]

"a) az adott repülési feladat engedélyezése vagy tiltása;"

24. §

Az R. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"65. § A katonai légiforgalmi tájékoztató szolgálat és a katonai légiforgalmi szolgálatok bejelentő iroda ellátásának célja a légi közlekedés biztonsága, hatékonysága és rendszeressége érdekében az állami célú légi közlekedés számára rendelkezésre álló légterekről és repülőterekről, valamint a légi közlekedéssel kapcsolatos egyéb információkról megfelelően strukturált, időbeni, pontos, teljes és megbízható információk szolgáltatása a légijármű-személyzetek, valamint a légiforgalmi és légvédelmi szolgálatok számára."

25. §

Az R. 76. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A katonai légiforgalmi szolgálatok bejelentő iroda a repülési terveket gyűjti, formai és tartalmi szempontból ellenőrzi, majd a következők részére továbbítja:

a) belföldi VFR repülések esetén Budapest ATS Központnak, a rendeltetési repülőtér és a kitérő repülőtér (repülőterek) légiforgalmi szolgálati egységeinek, továbbá az egyéb érintett légiforgalmi és légvédelmi szolgálatoknak, valamint a légi jármű vezetője által megjelölt egyéb címzetteknek,

b) belföldi IFR, belföldi IFR/VFR (vegyes) és nemzetközi repülések esetén Budapest/Ferihegy repülőtér Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodájának (ARO), feltüntetve az egyéb címzetteket."

26. §

Az R. 78. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Repülés Előtti Tájékoztató Bulletinre és a repülés előtti tájékoztatásra vonatkozó előírásokat az ICAO Annex 15 Aeronautical Information Services dokumentum 8. fejezet 8.1. és 8.2. pontja, valamint a NATO Szabványosítási Ügynökség által kiadott és a katonai szabványosítás sajátos szabályairól szóló 61/2007. (III. 31.) Korm. rendelet alapján a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzétett, vonatkozó katonai nemzeti szabvány tartalmazza."

27. §

(1) Az R. 83. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az állami repülések céljára kijelölt légterekben történő repülések szabályaira - az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben - a gyártó, a fenntartó, az üzemben tartó, illetve az üzemeltető által kiadott kiképzési, üzemeltetési, működtetési szakutasítások, módszertani segédletek, valamint az (1)-(3) bekezdés szerinti kézikönyvek előírásai az irányadók."

(2) Az R. 83. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A rendvédelmi kiképző repülések végrehajtására a rendvédelmi szervek belső rendelkezéseit kell alkalmazni."

28. §

(1) Az R. 84. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában:]

"3. Állami repülések céljára kijelölt légtér: az állami célú légi közlekedés által speciális szabályok alapján igénybe vett meghatározott kiterjedésű légtér, amely jelenthet katonai repülőtéri irányítói körzetet (MCTR), katonai közelkörzeti irányítói körzetet (MTMA), időszakosan korlátozott légteret, veszélyes légteret, eseti légteret, valamint katonai légifolyosót."

(2) Az R. 84. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában:]

"6. DA/DH (Decision altitude /Decision height) - elhatározási magasság: a precíziós megközelítési eljárásra előírt meghatározott tengerszint vagy földfelszín feletti magasság, amelyen megszakított megközelítési eljárást kell kezdeményezni, ha a megközelítés folytatásához szükséges látás utáni tájékozódás feltételei nem jöttek létre. A DA/DH az OCA/OCH üzemelt et ő ált al megnövelt értéke. Amennyiben az üzemeltető külön nem határozta meg ezen ért ékeket, az OCA/OCH ért ék az irányadó. A DA elhatározási magasság a közepes tengerszinthez, a DH elhatározási magasság pedig a futópálya küszöb magasságához viszonyított érték."

(3) Az R. 84. § 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában:]

"34. NVD (Night Vision Device) - éjjellátó berendezés: elektrooptikai elven működő képalkotó eszköz, mely a látható vagy az infravörös tartományú fényenergia detektálásával és átalakításával az emberi szem által érzékelhető kép előállítására képes."

(4) Az R. 84. §-a a következő 55-58. ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában:]

"55. Lopakodó (In the Nap of the Earth - NOE) repülés: a terepdomborzat és az akadályok rejtési lehetőségének maximális kihasználásával, a lehető legkisebb magasságon, megfelelő sebességgel végrehajtott repülés.

56. MDA/MDH (Minimum descent altitude - Minimum descent height) - legalacsonyabb süllyedési magasság: a nem-precíziós megközelítési vagy a körözéssel végrehajtott megközelítési eljárásra előírt meghatározott tengerszint vagy földfelszín feletti magasság, amely alá az előírt látási feltételek létrejöttének hiányában süllyedni tilos.

Az MDA/MDH az OCA/OCH üzemeltető által megnövelt értéke. Amennyiben az üzemeltető külön nem határozta meg ezen értékeket, az OCA/OCH érték az irányadó.

57. OCA/OCH (Obstacle clearence altitude / Obstacle clearence height) - akadálymentes tengerszint feletti magasság/akadálymentes földfelszín feletti magasság: az akadálymentes tengerszint feletti magasság a közepes tengerszinthez, az akadálymentes földfelszín feletti magasság a futópálya küszöb magasságához viszonyított érték, amelyet az akadályoktól történő megfelelő függőleges elkülönítés biztosítása érdekében az akadálymentességi előírásokkal összhangban határoznak meg. A nem-precíziós megközelítés esetében az akadálymentes földfelszín feletti magasság a repülőtér magasságához vagy a futópálya küszöb magasságához viszonyított érték. Ez utóbbit akkor alkalmazzák, ha a futópálya küszöb magassága több mint 2 méterrel (7 láb) a repülőtér magassága alatt van. A megközelítéshez történő körözéshez meghatározott akadálymentes földfelszín feletti magasság a repülőtér magasságához viszonyított érték.

58. SOP (Standard Operating Procedures): az Állandó Működési Eljárásokat jelölő angol nyelvű rövidítés."

29. §

Az R. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

30. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) Az R. 35. § (3) bekezdésében a "speciális katonai és rendvédelmi repülések (lövészet, rendvédelmi célú kiképzési repülés stb.)" szövegrész helyébe a "különleges katonai és rendvédelmi célú repülések" szövegrész, a 38. § (4) bekezdésében "az illetékes légiközlekedési hatóságok" szövegrész helyébe "a légiközlekedési hatóság" szövegrész, a 42. § (3) bekezdés b) pontjában "az illetékes légiközlekedési hatóság" szövegrész helyébe "a légiközlekedési hatóság" szövegrész, az 59. § (1) bekezdés a) pontjában "a légvédelmi célú repülések" szövegrész helyébe "a légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó állami légi járművek valós és gyakorló repüléseinek" szövegrész, az 59. § (1) bekezdés b) pontjában "a gyakorló harci repülések" szövegrész helyébe "a harckiképzési repülések" szövegrész, "a kiképzési repülési feladatok" szövegrész helyébe "a kiképzési célú repülési feladatok" szövegrész, a 60. §-ában "az MH légierő parancsnok" szövegrész helyébe "az MH összhaderőnemi parancsnok" szövegrész, a 63. § (3) bekezdésében a "rendvédelmi célú kiképzési repülések" szövegrész helyébe a "rendvédelmi célú kiképzés érdekében folytatott repülések" szövegrész, a 75. §-ában a "Hungaro-Control Légiforgalmi Tájékoztató Szolgálattal" szövegrész helyébe a "HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. Légiforgalmi Tájékoztató Szolgálatával" szövegrész, a 82. § (2) bekezdésében a "kézikönyv" szövegrész helyébe az "intézkedés" szövegrész, a 83. § (1) bekezdés b) pontjában "a haderőnemi parancsnokságok" szövegrész helyébe "az MH ÖHP" szövegrész, a 83. § (1)-(2) bekezdésében a "szakutasításban" szövegrész helyett az "intézkedésben" szövegrész, a 84. § 21. pontjában a "kiképzési repülés" szövegrész helyébe a "gyakorló repülés" szövegrész, a 84. § 47. pontjában a "rendvédelmi célú kiképzési repülések" szövegrész helyébe a "rendvédelmi képzési célú repülések" szövegrész lép.

(3) E rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

Dr. Szekeres Imre s. k.,

honvédelmi miniszter

Melléklet a 12/2009. (VIII. 19.) HM rendelethez

"Melléklet a 3/2006. (II. 2.) HM rendelethez

A repülések felosztása rendeltetés és légtérfelhasználás szerint

Repülés rendeltetéseGATOAT-COAT-S
A légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó állami légi jármű valós és gyakorló repüléseNEMIGENIGEN
Légi szállításIGENIGENIGEN
Légtérmegfigyelő légi jármű repüléseNEMIGENIGEN
Kutató-mentő (SAR) repülésIGENIGENIGEN
Légi utántöltésNEMIGENIGEN
Különleges műveleti, illetve terrorista ellenes műveletet végrehajtó erő repüléseIGENIGENIGEN
Rendvédelmi célú repülésIGENIGENIGEN
Katasztrófavédelmi feladatokkal kapcsolatos repülésIGENIGENIGEN
Határőrizeti repülésIGENIGENIGEN
Oktató repülésIGENIGENIGEN
Harckiképzési repülésNEMIGENIGEN
BerepülésIGENIGENIGEN
Kalibráló repülésIGENIGENNEM
Kísérleti repülésIGENIGENIGEN
Személyzet nélküli állami légi jármű repüléseNEMIGENIGEN
Légvédelmi ellenőrző (cél-) repülésNEMIGENIGEN
Elektronikai harci berendezésekkel ellátott zavaró légi jármű repülésIGENIGENIGEN
Teher- vagy személy deszantolásával együtt járó repülésNEMIGENIGEN
Diplomáciai (bizalom- és biztonságerősítő) célú repülésIGENNEMNEM
Térképészeti célú repülésIGENNEMNEM
Éjjellátó készülékkel (NVD) történő repülésIGENIGENIGEN
Lopakodó (NOE) repülésIGENIGENIGEN
ŐrjáratozásNEMIGENIGEN
Hangsebesség feletti repülésNEMIGENIGEN
Nyilvános repülőrendezvényNEMNEMIGEN

Tartalomjegyzék