3/2006. (II. 2.) HM rendelet

az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 74. §-ának w) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. §

A rendelet célja az állami légijárművek részére kijelölt légterekben való repülés és a műveleti légiforgalom szabályainak, továbbá a katonai repülésirányító-, repülésvezető-, katonai légiforgalmi tájékoztató szolgálat, valamint a katonai légiforgalmi szolgálatok bejelentő iroda ellátása rendjének meghatározásával az állami célú légiközlekedés, illetve a légiközlekedés más résztvevői biztonságához való hozzájárulás.

A rendelet hatálya

2. §

A rendelet hatálya az állami repülések céljára kijelölt légterekre és az e légterekben OAT szabályok szerint közlekedő légijárművek szakszemélyzetére, valamint az e repülések biztosításában közreműködésre kötelezett személyekre, szervezetekre terjed ki.

Állami repülések céljára kijelölt légterek[1]

2/A. §[2]

Az állami repülések céljára kijelölt légtér lehet:

a) katonai repülőtéri irányító körzethez tartozó légtér (MCTR),

b) katonai közelkörzeti irányítói körzethez tartozó légtér (MTMA),

c) időszakosan korlátozott légtér,

d) - a tanúsítási célú veszélyes légtér kivételével - veszélyes légtér.

Az állami célú légiközlekedés osztályozása

3. §

Az állami célú légiközlekedés a rugalmas légtérfelhasználás, a feladatszabás, valamint a repülési feladatok megtervezésének, végrehajtásának egységes irányelvek szerint történő kezelése érdekében osztályozható:

a) a légijárművek hovatartozása,

b) a tevékenységi körzet,

c) a rendeltetés,

d) az alkalmazott repülési szabályok,

e) a napszak,

f) a légijárművek száma,

g) a repülési magasság

szerint.

4. §

(1) Az állami célú légiközlekedés a légijárművek hovatartozása szerint felosztható:

a) honvédelmi célú repülésre, illetve

b) rendvédelmi célú repülésre.

(2)[3] A tevékenységi körzet szerint az állami célú légi közlekedésben részt vevő állami légi járművek - a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - repülhetnek:

a) ellenőrzött és nem ellenőrzött légiforgalmi légtérben;

b) időszakosan korlátozott légtérben;

c) korlátozott légtérben;

d) eseti légtérben;

e) veszélyes légtérben;

f) katonai légifolyosóban.

(3)[4] Az állami célú légi közlekedés rendeltetés szerint lehet:

a) külön jogszabályban foglaltak szerint végrehajtott műveleti repülés:

aa) a légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó állami légi jármű valós és gyakorló repülése;

ab) légi szállítás;

ac) légtérmegfigyelő légi jármű repülése;

ad) kutató-mentő (SAR) repülés;

ae) légi utántöltés;

af) különleges műveleti, illetve terrorista ellenes műveletet végrehajtó erő repülése;

ag) rendvédelmi célú repülés;

ah) katasztrófavédelmi feladatokkal kapcsolatos repülés;

ai) határőrizeti repülés;

b) gyakorló repülés:

ba) oktató repülés, amelyre a légi közlekedési szakszemélyzetek felkészítésére vonatkozó jogszabályban meghatározottak, illetve a légi jármű légi üzemeltetési utasítása alapján a személyzeteknek a típusra és a GAT repülésekre vonatkozó jártasságának megszerzése, fenntartása, illetve megújítása céljából kerül sor;

bb) harckiképzési repülés, amelyre a légi jármű harci alkalmazására történő felkészülés, illetve a légijármű-személyzet hadrafoghatóságának megszerzése, fenntartása, illetve megújítása céljából a típusra vonatkozó harckiképzési szakutasításban meghatározott program alapján kerül sor;

c) különleges repülés:

ca) berepülés;

cb) kalibráló repülés;

cc) kísérleti repülés;

cd)[5] pilóta nélküli állami légijármű repülése;

ce) légvédelmi ellenőrző (cél-) repülés;

cf) elektronikai harci berendezésekkel ellátott zavaró légi jármű repülés;

cg) teher- vagy személy deszantolásával együtt járó repülés;

ch) diplomáciai (bizalom- és biztonságerősítő) célú repülés;

ci) térképészeti célú repülés;

cj) éjjellátó készülékkel (NVD) történő repülés;

ck) hangsebesség feletti repülés;

cl) lopakodó (NOE) repülés;

cm) nyilvános repülőrendezvény.

(4) Az állami célú légiközlekedés az alkalmazott repülési szabályok szerint

a) a légtérfelhasználás alapján lehet:

aa) az állami repülések céljára kijelölt légterekben végzett, a GAT szabályoktól eltérő OAT repülések (OAT-S),

ab) az állami repülések céljára kijelölt légtereken kívüli, a GAT szabályoktól eltérő OAT repülések (OAT-C),

ac) az állami repülések céljára kijelölt légtereken kívüli GAT repülések;

b) a légitájékozódás és a légijármű térbeli helyzetének meghatározása alapján lehet:

ba) látvarepülés (VFR),

bb) műszer szerinti repülés (IFR),

bc) időjárási minimum alatti felszállás.

(5) Az állami célú légiközlekedés napszak szerint lehet:

a) nappali repülés, amely repülés a napkelte és a napnyugta közötti időszakban kezdődik és fejeződik be;

b) éjszakai repülés, amely repülés a napnyugta és a napkelte közötti időszakban kezdődik és fejeződik be;

c) átmeneti repülés, amely során a valamely napszakban megkezdett repülés a következő (nappali vagy éjszakai) napszakban fejeződik be.

(6) A légijárművek száma szerint az állami célú légiközlekedés felosztható:

a) egyes légijárművel végrehajtott repülésre;

b) kötelékrepülésre, amely kettő vagy több légijármű repülését jelenti nyitott vagy zárt kötelékben, a kötelék parancsnok irányítása alatt.

(7) Az állami célú légiközlekedés a repülési magasság szerint felosztható:

a) földközeli repülésekre, amelyek

aa) nagysebességű (250 kts. 460 km/ó; feletti sebesség) légijárműveknek a természetes vagy mesterséges akadályok feletti valóságos repülési magassága 1000 láb (300 m AGL) és alatta,

ab) kissebességű (250 kts. 460 km/ó; és alatti sebesség) légijárműveknek a természetes vagy mesterséges akadályok feletti valóságos repülési magassága 330 láb (100 m AGL) és alatta;

b) kismagasságú repülésekre, amelyek

ba) a nagysebességű légijárművek repülése a földközeli magasság felső határától 3000 láb (900 m) magasságig, vagy

bb) a kissebességű légijárművek repülése a földközeli magasság felső határától 2000 láb (600 m) magasságig;

c) közepes magasságú repülésekre 2000 láb (600 m) vagy 3000 láb (900 m) magasságtól FL 160 (4900 m) magasságig;

d) nagy magasságú repülésekre FL 160 (4900 m) magasságtól FL 410 (12 500 m) magasságig;

e) sztratoszféra repülésekre FL 410 (12 500 m) magasságtól 131 230 láb (40 000 m) magasságig.

(8) A repülések rendeltetés és légtérfelhasználás szerinti felosztását a rendelet melléklete tartalmazza.

II. Fejezet

AZ ÁLLAMI REPÜLÉSEK CÉLJÁRA KIJELÖLT LÉGTEREKBEN TÖRTÉNŐ REPÜLÉS SZABÁLYAI

A repülési szabályok betartása

5. §

(1) A repülés közben alkalmazott szabályokat (VFR, IFR) a meteorológiai körülmények figyelembevételével a feladatnak, illetve a tényleges kiképzettségi szintjének megfelelően a légijármű parancsnoka választja meg.

(2) Látási meteorológiai körülmények között (VMC), műszerek szerinti repülési szabályok alkalmazásával (IFR) tervezett repülési elgondolást és a végrehajtás rendjét a légijármű parancsnoka repülési terv formájában adja meg.

(3) Műszeres meteorológiai körülmények (IMC) között csak azok a légijármű személyzetek repülhetnek önállóan, akiket erre kiképeztek és az előírt jártassággal rendelkeznek a műszerek szerinti repülési szabályok alkalmazása terén.

6. §

Az állami repülések céljára kijelölt légterekben működési idejük alatt repülni, azokba berepülni vagy azokon átrepülni csak az illetékes légiforgalmi irányító, légvédelmi irányító vagy repülésvezető szolgálatok engedélyével lehet.

A repülési szabályok betartásához fűződő jogok és kötelezettségek

7. §

(1) A légijármű parancsnok joga és kötelessége az Lt.-ben foglaltakon túlmenően:

a) a műveleti feladat során a végrehajtással kapcsolatos kérdésekben való döntés;

b) a szakszemélyzet felkészítése és felkészültségének ellenőrzése;

c)[6] a honvédelmi célú légi közlekedés területén a műveleti repülési feladat kivételével a feladat végrehajtásának megtagadása, ha az üzemelési és működési körülmények nem felelnek meg a repülési szabályokban leírtaknak, vagy veszélyeztetik a repülés biztonságát;

d) a személyzet tagjainak értékelése a repülési feladat végrehajtását követően.

(2) A légijármű kötelék parancsnok joga és kötelessége az (1) bekezdésben foglaltakon túl:

a)[7] a kötelékrepülés egészének a repülési feladatban foglaltak szerinti végrehajtása, a kötelék más légi járművektől és akadályoktól való elkülönítése;

b)[8] a kötelékbe tartozó gépszemélyzetek részére a repülési feladattal kapcsolatos utasítások és parancsok kiadása a felkészülés során, valamint a repülés időtartama alatt.

(3) Az üzemeltető:

a) felelős a tevékenységi körzetekre vonatkozó, továbbá a repülési feladatok rendeltetéséből adódó GAT és OAT repülési szabályok betartásáért és betartatásáért;

b) köteles a hatályos jogszabályoknak megfelelően megállapítani a repülő fegyvernemi alegységekre vonatkozó repülési szabályokat, működési eljárásokat és az alárendeltségébe tartozó felelős személyek kötelmeit.

(4) Az üzemben tartó:

a) felelős a repülési szabályokban meghatározott működési feltételek - üzemeltetők részére történő - megteremtéséért és a szabályozásokban foglaltak üzemeltetők általi betartatásáért;

b) köteles a hatályos jogszabályokkal összhangban megállapítani az üzemeltetők tevékenységére vonatkozó repülési szabályozásokat, a működési feltételek és követelmények szempontjait.

(5) A fenntartó:

a) felelős az állami légijárművek üzemeltetését, üzemben tartását meghatározó szabályrendszer kidolgozásáért és érvényre juttatásáért;

b) köteles az állami légijárművek tulajdonosi jogait gyakorolni, valamint az üzemeltetés, üzemben tartás feltételeit előírni.

(6)[9] A katonai repülésirányító és a repülésvezető szolgálat tagja

a) a kezelése alatt álló légi járművek vonatkozásában felelős a repülési szabályok betartásáért és betartatásáért, valamint a repülések biztonságának elősegítéséért;

b) köteles

ba) a rendelkezésére álló, előírásszerűen működő technikai eszközök által biztosított, illetve más módon szerzett információk felhasználásával a repülési szabályok betartása és a repülések biztonsága érdekében a vonatkozó szabályzatokban meghatározottak szerinti szolgáltatást nyújtani az illetékességébe tartozó légi járművek vezetőinek;

bb) a feladat befejezésére utasítást adni, amennyiben a légijármű-vezető a repülési szabályoktól eltér, illetve a kezelése alatt álló légi jármű vezetője a kiadott utasításokat, engedélyeket nem tartja be, a rádión adott tájékoztatásokat figyelmen kívül hagyja;

c) jogosult a szolgáltatás csökkentésére vagy felfüggesztésére, gyakorló repülés esetén a feladat végrehajtásának megtagadására, amennyiben a tevékenységet biztosító híradó, illetve radar berendezések, meteorológiai mérőrendszerek nem az előírásoknak megfelelően üzemelnek, és veszélyeztetik a repülések biztonságát.

Műrepülés

8. §

(1) Állami légijárművel műrepülést végezni állami repülések céljára kijelölt légtérben csak akkor lehet:

a) ha az illetékes repülésirányító egységgel a kétoldalú rádió-összeköttetés biztosított, továbbá

b) ha nagysebességű légijárművek esetén a radarkapcsolat is biztosított.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel hiányában rádió-összeköttetéssel rendelkező vizuális megfigyelő pontot kell telepíteni.

(3) Bemutató jelleggel műrepülést végezni csak előzetesen jóváhagyott terv (parancs) alapján lehet.

(4) A tervnek tartalmaznia kell a feladatot elrendelő parancsot, a felkészülés és a végrehajtás módszertani szabályait, ha a szakszemélyzet az adott típusra érvényes harckiképzési utasítástól eltérő feladatot hajt végre.

A kismagasságú és a földközeli repülés egyes szabályai

9. §

(1) A kismagasságú és a földközeli repülés elrendelésekor, tervezésekor és végrehajtásakor figyelmet kell fordítani a polgári lakosság zajterhelésének csökkentésére, a vagyon-, környezet- és természetvédelmi előírások betartására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti repülés során a magasságmérőt Budapest-Ferihegy repülőtérre érvényes QNH szerint kell beállítani, az indulási és az érkezési repülőtér körzetében a légijárművezető a helyi QNH vagy QFE szerint beállított magasságmérővel is repülhet.

Speciális feladatok helikopterrel

10. §

Helikopterrel végrehajtott speciális feladatok a következők:

a)[10] repülés terepkövetéssel, lopakodó (NOE) repülés;

b) csörlőzés;

c) vízkiemelés és repülés tűzoltóballonnal (tűzoltási feladat külső súly módszerrel);

d) teher beemelése;

e) leszállás repülőtéren kívül, magas hegyekben, korlátozott méretű területen;

f) személyek légi deszantolása.

11. §[11]

(1) Terepkövető, valamint lopakodó (NOE) repülést a következő magasságokon szabad végrehajtani:

a) nappal a légi jármű (harc)kiképzési utasításában az adott feladatra meghatározott alsó magasság és a természetes és mesterséges akadályok feletti 300 láb (100 m) AGL közötti magasságon;

b) éjszaka NVD nélkül a természetes és mesterséges akadályok felett 500 láb és 1000 láb (150 m és 300 m) AGL közötti magasságon;

c) NVD használatával a természetes és mesterséges akadályok felett, az alkalmazott eszköz üzemeltetési utasítása szerint, minimálisan a légi jármű (harc)kiképzési utasításában az adott feladatra meghatározott alsó magasságtól 500 láb (150 m) AGL magasságig.

(2) A terepkövetéses repülés végrehajtásakor a repülési útvonalat úgy kell kiválasztani, hogy az a lakott és üdülő zónáktól, nemzeti parkoktól, valamint turisztikai és más, időszakosan nagy látogatottságú helyektől olyan távolságban helyezkedjen el, hogy az ott tartózkodók biztonsága és nyugalma biztosítva legyen. A repülés során az útvonalon embercsoportot vagy állatok csoportját észlelve, a külön jogszabályban megállapított minimális repülési magasságokat kell alkalmazni.

12. §

A csörlőzés általános szabályai a következők:

a) személyeket vagy terhet csörlőkötéllel fedélzetre emelni vagy leengedni csak rendszeresített és ellenőrzött emelőszerkezettel, továbbá biztonságos repülési (függési) magasságon lehet;

b) csörlőzéskor függeni úgy kell, hogy a személyek vagy a teher fedélzetre vételi magassága, a terepakadályok magasságát legalább 5 m-rel meghaladja;

c) a függési magasság megválasztásakor úgy kell figyelembe venni az adott légijármű típus technikai adottságait és az adott légköri, meteorológiai, domborzati viszonyok közötti teljesítménytartalékát, hogy azoknak biztosítaniuk kell a légpárna hatás zónáján kívüli függési magasság megtartását, a teher vagy személyek fedélzetre vételét követően is;

d) a csörlőkötelet minden esetben a felszínen tartózkodó személyektől olyan távolságban szabad leengedni, amely kizárja azok veszélyeztetését az elektrosztatikusan feltöltődött csörlőkötéltől szenvedett áramütés, vagy a forgószárny keltette légáram által;

e) a térbeli helyzet, valamint a repülési magasság megítélésének megnehezülése miatt a személyzetet segítő repülésvezetőt kell kijelölni összefüggő vízfelület feletti, vagy korlátozott méretű terület feletti csörlőzés gyakorlásakor.

13. §

A vízkiemelés, illetve a tűzoltóballonnal történő repülés általános szabályai a következők:

a) vizet kiemelni, tűzoltóballonnal repülni, valamint tüzet oltani csak az erre rendszeresített és bevizsgált eszközzel szabad;

b) a feladatot az adott légijármű típus harckiképzési utasításában az összefüggő vízfelület feletti és a külső súllyal történő repülésre meghatározott szabályok szerint kell végezni;

c) vízkiemeléskor a 12. § c) pontjában foglaltakon túl figyelembe kell venni a vízfelület hullámzásának mértékét és a vízmélységet is, valamint tekintetbe kell venni a ballon kiemelésekor jelentkező többlet teljesítmény szükségletet;

d) tűzoltáskor a vizet vagy más oltószert kiengedni csak a felszínen oltást végzőkkel történt egyeztetést követően, tőlük biztonságos távolságban szabad;

e) az oltás helyének megközelítésekor és az oltás helye feletti repüléskor fokozottan figyelembe kell venni a szél irányát, a forró légáram okozta teljesítménycsökkenést, valamint a füst okozta korlátozott látást.

14. §

Teher beemelésének az általános szabályai a következők:

a) a terhet beemelni csak az érintettekkel közösen folytatott egyeztetést, tervezést és felkészülést követően, az üzemben tartó engedélyével lehet;

b) a beemelést úgy kell megszervezni, hogy az a lehetőségekhez képest ideális napszakban, időben, légköri és meteorológiai viszonyok között történjen, ugyanakkor ne zavarja a beemelés körzetében élők nyugalmát és biztonságát;

c) a beemelést végző légijármű üzemanyag-feltöltését és terhelését a beemelési magasság, a beemelendő teher és az adott légköri, meteorológiai, domborzati viszonyok figyelembevételével, úgy kell kiszámolni, hogy a légijármű - a beemelési magasságot meghaladó biztonságos magasságon - olyan teljesítmény tartalékkal rendelkezzen, ami biztosítja a teherrel való biztonságos manőverezést és a feladat elvégzéséhez szükséges repülési időt;

d) a repülés alatt a lakott zónákat el kell kerülni, ha a beemelendő terhet a beemelés helyére nagyobb távolságról, külső függesztményként szállítják;

e) a beemelendő terhet a beemelés helyétől olyan távolságban és körülmények között kell függeszteni, amely lehetővé teszi a hajtómű teljesítmény ellenőrzésére szolgáló biztonságos próbafüggést;

f) lakott terület felett a függesztett teherrel folytatott repülés során - a biztonság sérelme nélkül - törekedni kell a feladat legrövidebb időn belüli befejezésére;

g) a beemelés alatt rádión és előre kidolgozott, egyeztetett kézjelekkel kell folyamatos kapcsolatot tartani a beemelendő teher rögzítését végző földi személyekkel;

h) kényszerhelyzetben, ha a repülés a teherrel tovább nem folytatható, a 21. § (2) bekezdésében, valamint az adott légijármű típus légi üzemeltetési utasításában foglaltak szerint kell eljárni.

15. §

A repülőtéren kívüli, a magas hegyekben, továbbá a korlátozott méretű területen történő leszállás alapvető szabályai a következők:

a) repülőtéren kívüli leszálláskor a légijármű személyzet köteles a leszállóhely állapotát a levegőből vizuálisan, vagy a személyzet egy tagjának függésből történő kirakása útján ellenőrizni;

b) a leszállóhely kiválasztásakor figyelembe kell venni az adott légijármű típusra meghatározott leszállóhely méretet, valamint terep dőlésszöget;

c) nagy tengerszint feletti magasságon, valamint korlátozott méretű leszállóhelyen folytatott fel- és leszálláskor a függési magasságot úgy kell megválasztani, hogy az a környező terepakadályok magasságát legkevesebb 5 méterrel meghaladja;

d)[12] magaslatokon, korlátozott méretű leszállóhelyen leszállni csak az adott légi jármű üzemeltetési utasításában meghatározottakat meg nem haladó tengerszint feletti magasságon lehet;

e)[13] a kutató-mentő, a katasztrófavédelmi feladatok, a rendvédelmi célú repülési feladatok, valamint az üzemben tartó által jóváhagyott speciális feladatok kivételével éjjellátó eszközök alkalmazása nélkül végrehajtott éjszakai repülések esetén a leszállóhelyet fényekkel kell megjelölni, valamint gyakorló repülések esetén repülésvezetőt kell kijelölni;

f) hóval borított leszállóhely felett a légpárna hatás zónáján kívül, addig kell függeni, amíg a forgószárny keltette légáram a területet megtisztította és a leszállás vizuálisan biztonságosan végrehajtható;

g) a légijármű repülési paramétereinek, terhelésének és üzemanyag-feltöltésének meghatározásakor a 12. § c) pontját kell alkalmazni.

16. §

Személyek légi deszantolásának általános szabályai a következők:

a) deszantot kirakni és kidobni a biztonságos földetérést lehetővé tevő magasságon és sebességgel szabad;

b) ejtőernyős dobás során, az ejtőernyősök kiugrását követően a süllyedést fokozott légtérfigyelés mellett, úgy szabad megkezdeni, hogy az ejtőernyősökhöz képest a légijármű biztonságos vízszintes és függőleges távolságban legyen.

Speciális feladatok szállító repülőgéppel

17. §

(1) Szállító repülőgépről terhet földre juttatni a 4. § (2) bekezdés szerinti légterekben, területzárás, valamint kétoldalú rádió-összeköttetés biztosítása mellett szabad, továbbá

a) személyeknek a terhek földetérési pontja körül, valamint a szél által okozott elsodrás számított körzetében tartózkodni tilos, valamint

b) a dobott terhek begyűjtése és a dobáskép felmérése csak a tevékenység szüneteiben vagy annak befejezése után végezhető.

(2) Szállító repülőgépből ejtőernyősök nagymagasságból történő dobása során:

a) olyan méretű légteret kell igényelni, amely biztosítja az ejtőernyősök légtér határokon belüli földetérését;

b) 4000 m-nél magasabbról végrehajtott ejtőernyős ugratáskor a használatba vett légteret földtől a dobási magasságig kell elkülöníteni más forgalomtól és a dobás helyét az ejtőernyősök elsodródásának, távrepülésének figyelembevételével kell megválasztani;

c) 2500 m kabin- vagy 4000 m barometrikus magasság felett a légijármű személyzete és a légijárművön tartózkodó más személyek is kötelesek a tiszta oxigén használatára áttérni;

d) oxigénhiányos állapot fellépésének első jelére a személyzet köteles megszakítani a feladatot és 2500 m kabin- vagy 4000 m barometrikus magasság alá süllyedni.

(3) A légi fényképezés és a földi navigációs berendezések ellenőrzése céljából folytatott repülés során:

a) az állami légijármű az elkülönített légteret úgy veheti igénybe, hogy szükségtelenül ne korlátozzon más forgalmat, ugyanakkor feleljen meg a feladat sajátosságaiból adódó korlátozott manőverezőképesség követelményeinek;

b) a függőleges elkülönítés biztosítsa a végrehajtás során szükséges függőleges manőverezési lehetőséget.

Repülés kötelékben

18. §

(1) A kötelék lehet zárt, illetve nyitott kötelék.

(2)[14] Zárt kötelék esetén a légi járművek azonos magasságon repülnek úgy, hogy az egyes légi járművek közötti vízszintes távolság legfeljebb 1 NM (2 km), a repülési magasság eltérés legfeljebb 100 láb (30 m) lehet. A légi járművek között állandó vizuális kapcsolat megléte szükséges.

(3)[15] Nyitott kötelék esetén a legnagyobb, illetve a legkisebb magasságon repülő légijármű között a függőleges távolság több mint 100 láb (30 m), az egyes légijárművek közötti vízszintes távolság meghaladja az 1 NM (2 km)-t.

(4) A kötelék repülés során a légijárművek közötti legkisebb távolságot úgy kell meghatározni, hogy az kizárja az összeütközés valamennyi lehetséges kockázatát. A részletes tér- és távköz adatokat az adott légijármű harckiképzési utasítása tartalmazza.

(5) A vegyes légi műveleti kötelék (COMAO) tevékenységét nagy kiterjedésű, elkülönített légtérben hajtja végre.

(6) Légijárművek nyitott kötelékben csak elkülönített légtérben repülhetnek.

(7)[16] Radarkövetéssel történő repülésnél - ahol a kötelékben repülő légijárművek az egymástól való távolságot fedélzeti radar vagy egyéb arra alkalmas fedélzeti szenzor folyamatos alkalmazásával tartják - elkülönített légtérben a legutolsó légijármű távolsága a kötelékparancsnoktól nem lehet nagyobb, mint 7 NM (13 km).

(8)[17] Katonai repülés végrehajtásakor a kötelékrepülésre - az e rendeletben foglaltakon túlmenően - az üzemeltetői, illetve üzemben tartói utasítások, valamint az SOP szabályai vonatkoznak.

Zivatartevékenység körzetében alkalmazott eljárások

19. §

(1) Zivatarfelhőbe berepülni, továbbá alatta átrepülni tilos.

(2) A zivatarfelhőt a következők figyelembevételével kell elkerülni:

a)[18] két zivatarfelhő széle között csak abban az esetben lehet átrepülni, ha a köztük lévő távolság legalább 10 NM (18,6 km);

b)[19] a zivatarfelhő szélét oldalirányban legalább 5 NM (9,3 km) elkülönítés megtartásával kell elkerülni;

c)[20] a zivatarfelhő felett legalább 3250 láb (1000 m) elkülönítéssel lehet átrepülni.

(3) A zivatartevékenység során csak az állami repülések céljára szolgáló repülőtér (a továbbiakban: állami repülőtér) által nyújtott szolgáltatások korlátozhatók, a nyitva tartás nem.

(4) A meteorológiai radarral felszerelt légijárművek a repülőtér és a légijármű személyzetének időjárási minimumáig végrehajthatnak bejövetelt leszálláshoz az állami repülőtér körzetében észlelt zivatartevékenység repülésre veszélyes zónájának elkerülésével.

Repülés veszélyes légtérben

20. §

Állami légijármű veszélyes légtérben a külön jogszabályban meghatározottak szerint repülhet.[21]

Vészelhagyás, vészledobás, katapultálás

21. §

(1) A légijárművek vészeljárással történő elhagyása során a légijármű légi üzemeltetési utasításában leírtak alapján kell eljárni.

(2) A külső függesztményt, terhet, kabintetőt vészeljárással ledobni lehetőleg az erre a célra kijelölt légtérben kell úgy, hogy azok földetérés után a légtér határain belül maradjanak, de ha a kijelölt terület a különleges helyzet miatt nem érhető el, akkor a ledobás az élet védelmének figyelembevételével és a lehető legkisebb károkozással történjen.

(3) Katapultálás vagy vészelhagyás során - ha a rendelkezésre álló idő megengedi -, az erre a célra kijelölt légtérben a légi üzemeltetési utasításban leírtak szerint kell eljárni. Ha a légijármű elhagyása haladéktalanul szükséges, katapultálni lehetőleg az emberi élet és anyagi javak védelmének figyelembevételével kell.

Állami légijárművön történő repülések engedélyezése

22. §

(1)[22] A nem magyar állampolgárságú személyek, valamint a Magyar Honvédség állományába nem tartozó magyar állampolgárok katonai légi járművön történő szállítását az üzemben tartó engedélyezi az igénylő írásbeli kérelme alapján. Az engedély kibocsátásáról tájékoztatni kell az illetékes biztonsági, illetve repülésbiztonsági szolgálatot.

(2) A Magyar Honvédség állományába tartozó személyek állami légijárművön történő szállítását az üzemeltető állományába tartozó személyek részére az üzemeltető, az üzemeltető állományába nem tartozó személyek esetében az igénylő írásbeli kérelme alapján az üzembentartó engedélyezi.

(3) A rendvédelmi szerv állományába tartozó légijárműveken történő személyszállítás engedélyezési rendjét a rendvédelmi szerv belső szabályai tartalmazzák.

(4) Külföldi légijármű szakszemélyzet magyar állami légijármű önálló légi üzemeltetésére az érintett légügyi hatóságok által jóváhagyott együttműködési megállapodások felhatalmazása alapján jogosult.

(5) Az együttműködési megállapodás hatálya alá nem tartozó külföldi légijármű szakszemélyzet magyar állami légijármű légi üzemeltetésére oktató felügyelete mellett jogosult, ha hasonló kategóriájú légijárműre szakszolgálati engedéllyel rendelkezik vagy szerződés alapján kiképzést folytat.

(6) Állami légijárművön a pilótafülkében történő repülést az alárendeltségébe tartozó légijárművek vonatkozásában az üzembentartó engedélyezi, ha a szállítandó személy megfelelő orvosi engedéllyel rendelkezik és a repülésre felkészült.

(7)[23] A Magyar Honvédség által üzemben tartott állami légi jármű vezetésére, csak a honvédelmi szervezet állományába tartozó, arra szakszolgálati engedéllyel rendelkező, illetve kiképzés alatt álló személyek, valamint az üzemben tartó által - a nemzetbiztonsági szolgálatok egyetértésével - kiadott írásbeli engedély alapján, az adott kategóriára szakszolgálati engedéllyel rendelkező személyek jogosultak.

(8)[24] A katonai légügyi hatóság vezetője engedélyezi a katonai légügyi hatóság személyi állománya tagjának az állami légijármű fedélzetén való tartózkodását, ha az szolgálati feladatai ellátásához szükséges.

Helyzetjelentések

23. §

(1) Működő időszakosan korlátozott légtérbe történő belépést követő radarazonosítás után a légijármű vezető a további helyzetjelentési kötelezettség alól mentesül.

(2) A légijármű vezetőnek helyzetjelentést akkor kell adnia, ha

a) arra a katonai légiforgalmi vagy légvédelmi szolgálat utasítást ad, vagy

b) a légijármű a működő időszakosan korlátozott légtér határát átrepüli, vagy

c) közlik a légijármű vezetőjével, hogy a radarszolgáltatás befejeződött, vagy a radarkapcsolat megszűnt.

(3) Kijelölt/kötelező jelentőpontok vagy radar összeköttetés hiánya esetén a légijárművek 5 percenként, vagy a repülésirányító szolgálat által megjelölt időközönként helyzetjelentést adnak.

(4) A helyzetjelentésnek tartalmaznia kell:

a)[25] a légi jármű hívónevét, helyzetét, repülési magasságát;

b) az útvonali jelentő pont átrepülési idejét;

c) a következő jelentő pont elérésének számított időpontját;

d) a következő fontos pontot.

(5) A (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti információkat a légijármű vezető csak az illetékes szolgálat külön kérésére továbbítja.

Állami repülőtér nyitva tartása

24. §

(1) Légiforgalmi irányító szolgálattal rendelkező állami repülések céljára szolgáló repülőtér nyitvatartási rendjét az üzembentartó határozza meg, amelyet a Katonai Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványban (a továbbiakban: MILAIP) tesz közzé.

(2) Az állami repülőtér az üzembentartó engedélyével - az igénybevevővel folytatott előzetes egyeztetés alapján - nyitva tarthat a közzétett nyitvatartási időn kívül is.

(3) Állami repülőtér a fogadókészségét korlátozza:

a) ha a futópálya/leszállóhely a rajta levő akadály miatt nem alkalmas fel-, illetve leszállásokra, továbbá

b)[26] NOTAM-ban közzétett, és egyéb, azonnali intézkedést igénylő korlátozó tényező miatt.

A szakszemélyzet igénybevétele

25. §

Az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének napi igénybevételi idejét - a vonatkozó munkajogi szabályozókkal összhangban - az üzembentartó határozza meg.

Felkészülési okmányok

26. §

A felkészülési okmányokat, dokumentumokat, azok kezelési módját és tárolását a repülési és műveleti környezet változásának függvényében az üzembentartó határozza meg.

Időjárási minimumok

27. §

(1) Az időjárási minimum értékeit a repülőterekre, a légijárművekre, a repülési feladatokra és a légijármű vezetőkre külön kell meghatározni.

(2)[27] A repülési feladatok végrehajtásakor a négy minimumot együttesen kell figyelembe venni, amelyek közül a legmagasabb értékű a meghatározó, amelynél rosszabb időjárási körülmények között a repülést megkezdeni és végrehajtani tilos. Ez alól kivétel az időjárási minimum alatti felszállás, amelynek feltételeit az üzemben tartó intézkedésben határozza meg.

28. §

(1) A repülőtér időjárási minimumát a katonai légügyi hatóság a repülőtérrendben hagyja jóvá.

(2) A légijármű időjárási minimumát a légialkalmassági engedélyben a katonai légügyi hatóság határozza meg.

(3) A légijármű vezetők időjárási minimumát - kiképzési szintjüktől függően - a szervezet (alegység, egység, magasabb egység) parancsnoka (vezetője) állapítja meg, amelynek értéke nem lehet kisebb az adott típusú légijármű időjárási minimumánál.

(4) A típusnak megfelelő időjárási értékek szerinti minimum alatti felszállás azokon a légijárműveken engedélyezhető, amelyeken a kiképzési utasításban foglaltak alapján az időjárási minimum alatti felszállást begyakorolták.

Repülés éjjellátó berendezéssel

29. §

(1) Éjjellátó készülékkel csak az az állami légijármű repülhet, amelyet a katonai légügyi hatóság arra alkalmasnak minősített.

(2) A légijármű vezetők éjjellátó készülék használatára való kiképzését, időjárási minimumát, az eszköz használatára való jogosultságot

a) katonai légijármű vezetők esetében az üzemben tartó,

b) rendvédelmi légijármű vezetők esetében az üzemeltető

végzi, illetve határozza meg.

Üzemanyag kibocsátás, légi utántöltés

30. §

(1) Működő időszakosan korlátozott légtérben, ha üzemanyagot kell kibocsátani, azt lehetőleg FL 100 (3050 m STD) feletti magasságon, a lakott területektől, a nemzeti parkoktól és a tájvédelmi körzetektől legalább 10 km-es oldaltávolságot tartva, egyenes vonalú repüléssel kell végezni. Az üzemanyag-kibocsátást téli időszakban 8000 láb (2450 m) AMSL, nyári időszakban 6000 láb (1850 m) AMSL tengerszint feletti magasság alatt - ha ez lehetséges - mellőzni kell.

(2) A légi utántöltéskor az üzemanyag felvevő légijárművek - kapcsolatba állástól a kapcsolat megszakításáig - egy köteléknek minősülnek, amelynek a légi utántöltő légijármű a kötelékparancsnoka.

(3)[28] Magyarország légterében légi utántöltés az illetékes légvédelmi vagy katonai légiforgalmi irányító szolgálat felügyelete alatt végezhető. Légi utántöltésre a légteret úgy kell kijelölni, hogy az lakott területtől, a nemzeti parkok és a tájvédelmi körzetek határától legalább 10 km-es oldaltávolság tartását lehetővé tegye.

(4) A légi utántöltés legkisebb magassága merevszárnyú légijármű esetében FL 100 (3050 STD), forgószárnyú légijárművek számára téli időszakban 8000 láb (2450 m) AMSL, nyári időszakban 6000 láb (1850 m) AMSL.

(5)[29] Légi utántöltés esetén Budapest ATS Központot lehetőség szerint a légi utántöltésről kapott információ kézhezvételével egy időben tájékoztatni kell.

(6)[30] Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatásnak a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) hívójel,

b) a kötelékrepülésben részt vevő légijárművek száma és típusa,

c) a repülés tervezett dátuma és időtartama.

(7)[31] Az állami repülések céljára kijelölt légtereken, valamint az eseti légtéren kívüli légi utántöltésre vonatkozó rendelkezéseket a Magyarország légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendelet határozza meg.

Hangsebesség feletti repülés

31. §

Hangsebesség felett állami légijármű a külön jogszabályban foglalt szabályok betartásával repülhet.[32]

Nyilvános repülőrendezvény

32. §

Nyilvános repülőrendezvényen az állami légijármű és annak személyzete a külön jogszabályban előírt feltételek mellett vehet részt.[33]

Pilóta nélküli állami légijárművek repülései[34]

33. §[35]

(1) Budapest FIR-ben pilóta nélküli állami légijárművel a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint lehet repülést végrehajtani.

(2) Az állami repülések céljára kijelölt légtérben a pilóta nélküli állami légijármű a repülőtérrendben, veszélyes légtér esetén a lőtérhasználati utasításban rögzített részletes eljárások alapján vagy eseti légtérben üzemeltethető.

Egyéb, különleges eljárási szabályokat igénylő repülések

34. §

(1) Meghatározott esetekben (pl. elsőbbség biztosítása áramlás-szervezési intézkedések alóli felmentés céljából) a légijármű a légiforgalmi szolgálatoktól különleges kezelést igényelhet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó igényt a repülési terv 18. rovatában kell feltüntetni a megadott kulcsszavak használatával.

(3) Egyéb, különleges eljárási szabályokat igénylő repülések:

a) kényszerhelyzetben lévő repülések,

b) a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendeletben kijelölt állami vezetők szállítása, valamint

c) egyéb, állami hatóságok által erre feljogosított repülések.

(4) A következő kulcsszavakat jogosulatlanul használni tilos:

a) STS/HEAD,

b) STS/PROTECTED.

III. Fejezet

A KATONAI REPÜLÉSIRÁNYÍTÓ- ÉS A REPÜLÉSVEZETŐ SZOLGÁLAT ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

A katonai repülésirányító- és a repülésvezető szolgálatok (a továbbiakban: szolgálatok) ellátásának célja

35. §

(1) A katonai légiforgalmi irányító szolgálat ellátásának célja tájékoztatások és engedélyek kiadása az irányítása alatt álló OAT és GAT szabályok szerint közlekedő légijárműveknek a légiforgalom biztonságos, rendszeres, gyors, hatékony áramlásának megvalósítása érdekében és az összeütközés megelőzése céljából.

(2) A légvédelmi irányító szolgálat ellátásának célja a Magyar Honvédség és a NATO-államok fegyveres erőinek kötelékébe tartozó légijárművek számára - alapvetően a rádiólokációs légtérellenőrző rendszer által biztosított információk felhasználására épülő - olyan speciális repülésirányítói szolgáltatást biztosítani, amelyre a saját légijármű vagy kötelék harcfeladatának sikeres végrehajtása érdekében kerül sor.

(3)[36] A repülésvezető szolgálat ellátásának célja különböző különleges katonai és rendvédelmi célú repülések biztonságos végrehajtásának elősegítése a tevékenység engedélyezése vagy tiltása - a repülés ellenőrzése - és a légijármű személyzetek tájékoztatása útján.

36. §

(1) Az OAT repülések céljára esetileg vagy jogszabály alapján elkülönített légtérben katonai repülésirányító szolgálatot vagy repülésvezetőt kell biztosítani.

(2) A veszélyes légterekben végrehajtott légi lövészet idejére minden esetben, egyéb feladatok esetén az elrendelő parancsnok egyedi elbírálása szerint, repülésvezető szolgálatot kell működtetni.

(3)[37] A szolgálatok a katonai légügyi hatóság által jóváhagyott együttműködési megállapodások, illetve repülőtérrend alapján átruházhatják az irányítás jogát más irányításra jogosult egységnek, repülésvezetőnek.

A szolgálatok polgári légiforgalommal kapcsolatos felelőssége

37. §

(1) A katonai szakszolgálati engedéllyel rendelkező légiforgalmi irányító jogosult az illetékességi körzetében a polgári légiforgalom irányítására.

(2) A légvédelmi irányító szolgálatok polgári légiforgalommal kapcsolatos felelőssége a a GAT szabályok szerint működő légijárművektől történő megfelelő mértékű elkülönítésre és az azzal kapcsolatos együttműködésre terjed ki.

(3) A repülésvezető jogosult és köteles tájékoztatást nyújtani az illetékességi körzetébe berepülő polgári légijárművek részére is.

Együttműködés a szolgálatok között

38. §

(1) A szolgálatok a 35. § (1)-(3) bekezdéseiben megjelölt célok elérését szolgáló feladataik ellátása során együttműködnek az Lt. 61. §-ának (2) bekezdése alapján kijelölt szervvel.

(2) A katonai légiforgalmi és a légvédelmi szolgálati egységek együttműködési megállapodást kötnek a velük szomszédos polgári szolgálati egységekkel.

(3)[38] A légvédelmi irányító szolgálatra vonatkozó együttműködési megállapodást a szolgálat megszervezéséért és ellátásáért felelős katonai szervezet parancsnoka, a katonai légiforgalmi irányító szolgálati egységekre vonatkozó együttműködési megállapodást az illetékes repülőtér parancsnoka írja alá.

(4)[39] A szerződő felek a megállapodást jóváhagyás céljából megküldik a légiközlekedési hatóság részére.

Az állami légijárművekre veszélyt jelentő egyéb tevékenységek egyeztetése

39. §

(1) Az állami repülések céljára elkülönített légtér oldalhatáraitól - ha az nem ellenőrzött légtérrel határos - 2,5 NM (5 km) vízszintes és/vagy 500 láb (150 m) függőleges elkülönítést kell biztosítani.

(2) Rádióelektronikai zavarást csak jóváhagyott terv alapján lehet végezni és az érintett szolgálat kérésére azonnal meg kell szüntetni.

Minimális repülési magasságok

40. §

(1) A szolgálatok felelősségi körzetére biztonságos, minimális IFR repülési magasságokat kell megállapítani, és a Katonai Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványban (MILAIP) közzé kell tenni.

(2) A repülőtérrendben közzétett minimális vektorálási magasság alatt IFR szerinti repülést - a végső megközelítés manőverét kivéve - tilos végrehajtani. Ez alatt a magasság alatt a VFR repülések részére radar irányítás nem engedélyezett.

A katonai repülésirányító szolgálatok időmérő eszközei

41. §

(1) A katonai repülésirányító szolgálatok GPS alapú időmérő eszközöket kötelesek használni.

(2) A GPS kijelzőket úgy kell elhelyezni, hogy azokra minden munkahelyről jó rálátás legyen, ha ez nem lehetséges, további kijelzőket kell elhelyezni.

(3) A GPS kijelzőkön megjelenített időnek (UTC) minden szolgálati egységnél azonosnak kell lennie. A megjelenített idő azonosságáról a szolgálat átadásakor, illetve átvételekor időegyeztetés útján kell meggyőződni.

(4) A GPS kijelzőkön és az objektív kontroll eszközökön rögzített idő nem térhet el egymástól.

A katonai repülésirányító szolgálatok felszereltségi követelményei

42. §

(1) A rádiólokációs és szenzor eszközök terén:

a) a légvédelmi irányító szolgálatok rádiólokációs és szenzoros felszereltségére a NATO vonatkozó légvédelmi követelményei irányadóak;

b) a katonai repülőterek légiforgalmi szolgálatait repülőtéri felderítő (ASR) és precíziós leszállító radarral (PAR) kell felszerelni;

c) a katonai repülésirányító szolgálatok másodlagos radarberendezéseinek alkalmasnak kell lennie az SSR kódok megjelenítésére;

d) a részletes műveleti követelményeket az üzemben tartó határozza meg a nyújtandó szolgáltatás jellege és a kívánt repülőtér minimum alapján.

(2) A híradó és informatikai eszközök terén:

a) a kétoldalú rádió-összeköttetés biztosítására olyan teljesítményű és frekvenciatartományú rádióberendezéseket kell biztosítani, amelyek folyamatos összeköttetést tesznek lehetővé a felelősségi körzetben tartózkodó légijárművekkel;

b) az állandóan telepített szolgálatok folyamatosan figyelik üzemidejük alatt az alkalmazott kényszerhelyzeti frekvenciákat;

c) azonnali, közvetlen, kétoldalú összeköttetést kell biztosítani:

ca) a kapcsolódó felelősségi körzetben (légtérben) irányító vagy tájékoztató szolgálatok között,

cb) a légtérrel szomszédos, illetékes hazai polgári légiforgalmi irányító vagy repüléstájékoztató egységgel,

cc) a műveleti feladatok végrehajtása során szorosan együttműködő létesítmények között,

cd) a kényszerhelyzeti szolgálat azonnali riaszthatóságának érdekében;

d) az ideiglenesen települő létesítmények közötti távbeszélő kapcsolat minőségének is szavatolnia kell a gyors, megbízható koordinációt, az azonnali összeköttetést;

e) a szolgálatoknak rendelkezniük kell tartalék híradó- és rádiólokációs eszközökkel és a tartalék eszközök alkalmazására kidolgozott eljárásokkal;

f) a rádió-összeköttetés megszakadása, illetve különleges feladatok gyakorlása során - a légvédelmi irányító szolgálatokat kivéve - kézi fényjelző készüléket vagy pirotechnikai eszközt kell alkalmazni a látjelekkel történő utasítások kiadására.

(3) Az objektív kontroll alkalmazása érdekében:

a) a légiforgalmi irányító szolgálatoknak minden forgalomról repülésnyilvántartást (FLIGHT PROGRESS STRIP) kell vezetni, a szalagokat 365 napig meg kell őrizni;

b)[40] a távközlő vagy rádiótávközlő berendezések felhasználásával forgalmazott információkról készült hangfelvételek visszahallgatását és a radar helyzetkép megtekintését az ügyeletes váltásparancsnok/csoportvezető, a légiközlekedési hatóság, az üzembentartó, illetve az üzemeltető szervezet vezetője, a repülés időtartamára kijelölt szervező parancsnok jogosult elrendelni. A hangfelvételek és a radarképek megőrzési ideje 60 nap.

Felelősségi körök és elsőbbségek

43. §

(1) A katonai légiforgalmi irányító szolgálatok elsődleges feladata a légijárművek összeütközésének megelőzése, valamint a veszélyre való figyelmeztetés.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladat teljesítése során a katonai légiforgalmi irányító szolgálatok légiforgalmi irányítói engedélyek, forgalmi és egyéb hasznos tájékoztatások útján biztosítják a forgalom biztonságos és hatékony áramlását.

(3) A szolgáltatás nyújtásakor alapvetően a jelentkezési sorrendet kell figyelembe venni. Elsőbbséget kell biztosítani minden más forgalom előtt a sajátos helyzetben lévő légijárműveknek a következő sorrendben:

a) kényszerhelyzetben lévő légijármű;

b) tényleges légvédelmi feladatra riasztott légijármű;

c) kutató-mentő légijármű;

d) közvetlen életmentő feladatban részt vevő légijármű;

e) "RAMSZESZ" kódszót használó rendészeti légijármű;

f)[41] gyakorló légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó állami légi jármű;

g) védett személyt szállító légijármű;

h) navigációs eszközök berepülését végző légijármű.

Közleményváltások, nyelvhasználat, dokumentáció

44. §

(1) A légijármű személyzetének, valamint a szolgálatnak képesnek kell lenniük az angol és magyar nyelven történő kommunikáció folytatására.

(2) A vonalas összeköttetés során a szolgálatok között angol és magyar nyelvű kommunikáció is folytatható.

(3) A földi mozgások irányítása során magyar vagy angol nyelvű forgalmazás egyaránt használható.

45. §

(1) A katonai légiforgalmi irányító szolgálatoknál a nyilvántartásokat a következő tartalommal kell vezetni:

a) a forgalom-nyilvántartást az induló, érkező, VFR és az IFR forgalomról, napi, heti, havi és éves bontásban;

b) a pozíció naplót az irányító munkahellyel, a be- és kijelentkezés időpontjával, azonosítóval;

c) a szimulátor gyakorlatok naplóját a feladat sorszámával vagy rövid leírásával, időtartamával, a végrehajtók azonosítójával;

d) a személyi kiképzési nyilvántartót névvel, azonosítóval, az iskolai végzettségről, nyelvi felkészültségről, tanfolyamokról szóló igazolásokkal, értékelésekkel;

e) nyilvántartást az irányítói munkahely kiképzési program teljesítéséről, az időszakos (2 heti) értékelésekről;

f) nyilvántartást az irányítói jogosításokról, a jártasság fenntartásárára vonatkozó adatokkal;

g) a kényszerhelyzet kezelési kiképzés és egyéb ismétlődő képzésekről készült feljegyzéseket; az egészségügyi alkalmasság érvényességi határidejének nyilvántartását;

h) az ellenőrzési időpontok nyilvántartását;

i) az összesített kiképzési nyilvántartót nevekkel, azonosítókkal, iskolai végzettséggel, nyelvi felkészültséggel; a szakszolgálati engedély számával, az irányítói jogosítások érvényességi idejével; a kényszerhelyzet kezelésével és egyéb ismétlődő képzések jelölésével.

(2) A katonai légiforgalmi irányító szolgálatok működését támogató szabályzatok, segédletek, hivatalos kiadványok a következők:

a) a vonatkozó utasítások és intézkedések,

b)[42] szolgálati intézkedés, együttműködési megállapodások,

c) repülőtérrend,

d) AIP Hungary, Military AIP, ICAO 1:500 000 méretarányú légi navigációs térkép,

e) nagy méretarányú térkép és szektorokra osztott repülőtérvázlat a kényszerhelyzeti szolgálatokkal történő együttműködéshez és a VFR forgalom követéséhez,

f) egyéb, hasznos információkat tartalmazó táblázatok, emlékeztetők (pl. frekvencia táblázat, földi mozgás nyilvántartó tábla).

Az általános kényszerhelyzeti eljárások

46. §

(1) A katonai légiforgalmi irányító feladata, hogy a

a) sürgősségi, illetve kényszerhelyzetben lévő légijármű részére nyújtandó szolgáltatásokra különös gondot fordítson;

b) rendelkezésére álló adatok továbbításával elősegítse, hogy a légijármű személyzet megoldja a sürgősségi vagy kényszerhelyzetet okozó problémát;

c) kényszerhelyzeti terveknek megfelelően tájékoztassa az érintett szolgálatokat és segítse elő azok tevékenységét.

(2) A kísérleti repülések és berepülések ideje alatt a megfelelő képzettséggel rendelkező légijármű vezető, illetve az előírt jogosításokkal rendelkező ügyeletes mérnök köteles segítséget nyújtani a technikai jellegű problémák megoldásában.

(3) Állami célú repülések esetén a feladatban részt vevő alegységparancsnok dönthet technikai kisegítő személyzet kijelöléséről.

(4) A katonai légiforgalmi irányítókat ki kell képezni a különleges és a kényszerhelyzetek kezelésére, és a jártasságuk ellenőrzése során - szimulációs feladatok megoldása útján - meg kell győződni a felkészültségükről. A képzés során figyelembe kell venni az irányítók képzésére vonatkozó EUROCONTROL által kibocsátott irányelveket.

(5) A repülőtéri tűzoltó, egészségügyi és műszaki mentő szolgálatok (a továbbiakban együtt: kényszerhelyzeti szolgálatok) riasztásának rendjét az üzemeltető részletesen szabályozza.

47. §

(1) Éles fegyverzettel függesztett vagy veszélyes anyagot szállító légijárművek részére a repülőtéren elkülönített állóhelyet kell kijelölni és a légijármű védelméről gondoskodni kell.

(2) A földi mozgás irányítását korlátozott látási viszonyok esetén progresszív utasításokkal vagy gurulás-irányító gépjármű (marshaller) alkalmazásával kell biztosítani.

(3) A repülőbázison állandó jelleggel települő légijárművek részére csak külön kérésre kell biztosítani a földi mozgás irányításakor a progresszív utasításokat, illetve a gurulás-irányító gépjármű szolgáltatást.

48. §

(1) A kijelölt légtérben a személy és teher deszantolást megkezdeni kizárólag az illetékes légiforgalmi irányító egység vagy a repülésvezető engedélyével lehet.

(2) A légijármű vezető köteles tájékoztatni az illetékes szolgálatot, ha az utolsó ugró elhagyta a fedélzetet.

(3) A személyek és a terhek földetéréséről az illetékes szolgálatnak tájékoztatást kell adnia a légijármű vezető részére.

49. §

Dipolkötegek, infracsapdák légtérbe juttatása gyakorlás céljából csak a katonai légügyi hatósági engedély alapján lehetséges.

50. §[43]

Különleges eljárások

51. §

(1) A létesítmény vészkiürítés, valamint a tartalék létesítménybe történő áttelepülés szabályait minden légiforgalmi irányító létesítményre külön meg kell állapítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárások alkalmazására évente gyakorlást kell szervezni.

A repülőtéri irányító eljárásai

52. §[44]

53. §

(1) A repülőtéri irányító az azonos futópályára alkalmazott elkülönítései során a repülőtérrendben meghatározott minimumokat alkalmazza. A minimumokat a katonai légügyi hatóság a légijármű SRS és turbulencia kategóriája alapján hagyja jóvá.

(2) A látás utáni elkülönítés a repülőtéri (gurító/torony) irányító által alkalmazott elkülönítés, amely alkalmazható:

a) úgy, hogy a repülőtéri (gurító/torony) irányító látja az érintett légijárműveket és szükség esetén utasítást ad az elkerülő manőver végrehajtására, vagy

b) a légiforgalom irányításának szabályairól szóló 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendelet szerinti saját elkülönítéssel.

(3) A légijárművek SRS kategóriái:

a) az I. kategóriába tartozik az összes helikopter, valamint a légcsavaros hajtóművel felszerelt 5670 kg (12 500 font), vagy attól könnyebb maximális felszálló tömegű légijármű;

b) a II. kategóriába tartozik a két légcsavaros hajtóművel felszerelt 5670 kg (12 500 font), vagy könnyebb maximális felszálló tömegű légijármű;

c) a III. kategóriába tartozik minden egyéb légijármű.

54. §

A különleges feladatok gyakorlásakor a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet mellékletében, valamint a légiforgalom irányításának szabályairól szóló 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendelet 2. számú mellékletében foglaltaktól eltérő, egyedi látjelek alkalmazása válhat szükségessé, amit az üzembentartó jogosult meghatározni. Az érintetteket fel kell készíteni a különleges feladatok során alkalmazandó látjelek használatára.

A közelkörzeti irányító eljárásai

55. §

(1) Leszállóirányra való vektorálás esetén a légijárművet az alábbi követelmények figyelembevételével kell ráfordítani:

a) 15 km-en kívül a leszállóirány ±30° (helikopterek esetén ±45°);

b) 10 és 15 km között a leszállóirány ±20° (helikopterek esetén ±30°);

c) 10 km-en belülre csak a repülőtérrendben meghatározott forgalmi körre lehet vektorálni a légijárművet;

d) a légijármű vezető kérésére a radar forgalmi körön minimum 8 km-re lehet vektorálni a légijárművet.

(2)[45] A közelkörzeti irányító:

a) a fordulóparancsot megelőzően tájékoztatja a légijármű-vezetőt a repülőtérhez viszonyított helyzetéről, majd

b) meghatározza a süllyedés kezdőpontjáig tartandó magasságot, ezt követően

c) megadja az adott eljárás OCA/OCH értékét a légi jármű kategóriájának megfelelően, amelyre a légi jármű vezetője MDA/MDH értékkel válaszol; amennyiben az MDA/MDH érték nem került meghatározásra, az OCA/OCH érték az irányadó, mely alá kerülni a megszakított megközelítési eljárás során tilos,

d) a süllyedés kezdőpontjának elérése előtt figyelmezteti a légijármű-vezetőt a süllyedés megkezdésére, és megadja a süllyedés kezdőpontjáig hátralévő távolságot,

e) megadja az engedélyt a bejövetelre,

f) IMC esetén ismerteti a továbbmeneteli eljárást, valamint a bejövetelre vonatkozó egyéb hasznos információkat.

(3) Ismételt bejövetelek gyakorlása során, továbbá az adott bázison települő alegység állományába tartozó légijármű vezető részére nem szükséges a (2) bekezdés d) pontban leírt információk továbbítása.

(4) A kötelékek céljeleinek elkülönítése a radarképernyőn a következők alapján történik:

a) oszlop kötelékben repülő légijárműveknél az elkülönítést a kötelék szélső helyzetén (elején, illetve a végén) elhelyezkedő légijármű céljelétől kell számítani;

b) a többi kötelék esetén a céljelek köré írt körvonaltól kell számítani az elkülönítést;

c) nagy létszámú kötelék esetén célszerű a perifériákon elhelyezkedő légijárművek SSR válaszjeladó berendezéseit üzemeltetni.

A bevezető irányító eljárásai

56. §

(1) A bevezető irányító felelősségi körzete a leszálló irány tengelyétől ±15°, az adott megközelítési eljárásra meghatározott siklópálya szögtartományig terjed. Feladata a radar bejövetelt végrehajtó légijárművek irányítása, illetve precíziós bejövetelt végrehajtó légijármű irányítása vagy repülési pályájának figyelemmel kísérése.

(2) A légijármű futóműve kiengedésének ellenőrzése érdekében a leszállóirányon történő süllyedés megkezdése előtt a szolgálat figyelmezteti a légijárművezetőt, hogy győződjön meg a futómű kiengedett állapotáról.

(3) A bevezető irányító szolgálat által a repülőtéri irányító szolgálat számára nyújtott tájékoztatás tartalma a következő:

a) első tájékoztatás: a repülőgép hívóneve, típusa, a bejövetel és a leszállás módja;

b) második tájékoztatás: kijelölt távolság elérésének jelzése;

c) harmadik tájékoztatás: leszállási engedély kérése.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatások rendjét a repülőtérrend írja elő.

(5) A légijármű legfeljebb 4 km (2 NM, helikopterek esetében 0,5 NM) távolságig folytathatja a bejövetelt, ha a szolgálat a leszállási engedélyt visszatartja.

57. §

(1) Az SRA bejövetelek során:

a) a szolgáltatott magassági információk a következők:

aa)[46] a bejövetel megkezdése előtt a szolgálat ismerteti a MAP-ot,

ab)[47] a szolgálat megadja az adott eljárás OCA/OCH értékét a légi jármű kategóriájának megfelelően, amelyre a légi jármű vezetője MDA/MDH értékkel válaszol; amennyiben az MDA/MDH érték nem került meghatározásra, az OCA/OCH érték az irányadó, mely alá kerülni a megszakított megközelítési eljárás során tilos,

ac)[48] a szolgálat a süllyedés kezdőpontjának elérése előtt figyelmezteti a légijármű-vezetőt a süllyedés megkezdésére, és megadja a süllyedés kezdőpontjáig hátralévő távolságot,

ad)[49] legalább két kilométerenként a szolgálat tájékoztat a siklópálya javasolt magasságáról;

b) utasítás a süllyedésre a következők szerint történik:

ba) a süllyedési utasítás kiadása előtt, a kezdőponttól számított 2-5 km távolságra, a szolgálat figyelmezteti a légijármű vezetőt, hogy közeledik a siklópálya keresztezésének a pontjához,

bb)[50] a süllyedést a szolgálat az MDA/MDH vagy OCA/OCH értékig engedélyezi, mely alá kerülni a megszakított megközelítési eljárás során tilos.

c)[51] a futópálya tengelyéhez viszonyított helyzetről a szolgálat 15 másodperces gyakorisággal ad tájékoztatást;

d) a szolgálat szükség esetén irányhelyesbítési utasítást ad, tájékoztatja a légijármű személyzetét a futópálya tengelyéhez viszonyított helyzetéről, valamint a helyesbítés mértékéről;

e) a szolgálat a futópálya küszöbtől mért távolságokról tájékoztat legalább minden második kilométer átrepülésekor;

f) a szolgálat befejezi a radar bevezetést:

fa) ha azt a légijárművezető kéri,

fb) ha a MAP biztonságos megközelítése kétségesnek látszik,

fc) a MAP elérésekor.

(2)[52] A PAR bejövetelek során a bevezető irányító:

a) a siklópálya elérése előtt 10-30 másodperccel figyelmezteti a légi jármű vezetőjét, hogy közelít a süllyedés kezdőpontjához;

b) megadja az adott eljárás OCA/OCH értékét a légi jármű kategóriájának megfelelően, amelyre a légi jármű vezetője DA/DH értékkel válaszol; amennyiben a DA/DH érték nem került meghatározásra, az OCA/OCH érték az irányadó, mely alá kerülni a megszakított megközelítési eljárás során tilos;

c) a süllyedés kezdőpontjának elérése előtt figyelmezteti a légijármű-vezetőt a süllyedés megkezdésére, és megadja a süllyedési pontig hátralévő távolságot;

d) a süllyedés kezdőpontján kiadja a süllyedés megkezdésére, illetve az elhatározási magasság ellenőrzésére vonatkozó utasítást;

e) legalább 5 másodperces gyakorisággal tájékoztatja a légi járművet a siklópályáról és az irányszögtartásról, továbbá szükség esetén irány és/vagy süllyedési sebesség helyesbítéseket alkalmaz, tájékoztatja a légi jármű személyzetét a futópálya tengelyéhez és a siklópályához viszonyított helyzetéről, valamint a helyesbítés mértékéről;

f) a futópályaküszöbtől mért távolságokról legalább minden második kilométer átrepülésekor tájékoztat;

g) megszünteti a radarbevezetést:

ga) ha a légi jármű vezetője azt kéri,

gb) ha a földet érési pont (TP) biztonságos megközelítése kétséges,

gc) a DA/DH, de legkésőbb OCA/OCH elérésekor,

gd) ha a repülőtéri irányító megtiltja vagy a földetérési ponttól mért 2 NM (3,7 km) távolságig vagy más, a repülőtéri irányítóval egyeztetett távolságig nem engedélyezte a leszállást.

(3) A TP biztonságos megközelítése kétségesnek minősíthető:

a) ha a légijármű kilép a biztonságos megközelítési zónából;

b) ha a radar teljesítménye nem garantálja a pontos bevezetést;

c) forgalmi konfliktus miatt;

d) egyéb okból.

A légvédelmi irányító szolgálat

58. §[53]

(1)[54] A légvédelmi irányító szolgálat a Honvéd Vezérkar (a továbbiakban: HVK) alárendeltségébe tartozó, a feladatait a NATO integrált légvédelmi rendszerének (NATINADS) elemeként ellátó harcászati szintű légi vezetési és irányítási rendszer-elem (légtérellenőrző és légvédelmi irányító központ: CRC/ARS).

(2) A légvédelmi irányító szolgálat ellátásának célja a NATO műveleti és a nemzeti alárendeltségű katonai légi járművek számára olyan speciális repülésirányítói szolgáltatást biztosítani, melyre a saját légi jármű vagy kötelék harcfeladatának sikeres végrehajtása érdekében kerül sor.

(3) A légvédelmi irányító szolgáltatást a Magyar Honvédségnek a magyar légtér igénybevételéről szóló jogszabályban meghatározott légtérfelügyelet megvalósításáért felelős szervezete által ellátott és biztosított légvédelmi készenléti szolgálata nyújtja.

(4)[55] A HVK alárendeltségébe tartozó légvédelmi irányító egység (egységek) mellett, azzal együttműködésben a NATO repülőgép-fedélzeti korai előrejelző erők (NATO AEW Force) E-3 repülőgépei, valamint a NATO-szövetségesek Magyarországra települő mobil irányító központjai (TACS/DARS) is elláthatnak légvédelmi művelet-irányító szolgálatot.

(5)[56] A légvédelmi irányító szolgálat működésének szabályait és eljárásait - a vonatkozó NATO-harcszabályzatok és dokumentumok figyelembevételével - a Honvéd Vezérkar főnöke intézkedésben határozza meg.

58/A. §[57]

(1) A légvédelmi irányító szolgálatnak a repülésbiztonság vonatkozásában megállapított felelősségére - a szövetségi előírásokra figyelemmel - a külön jogszabály és a Magyar Honvédség belső rendelkezései az irányadók.

(2) A légvédelmi irányító szolgálat műveleti szempontból meghatározott felelősségét a kijelölt szövetséges parancsnoknak a NATO integrált légvédelmi rendszer működési eljárásaira vonatozó szakutasításában és a vonatkozó NATO-harcszabályzatokban foglaltak tartalmazzák.

59. §

(1) A légvédelmi irányító szolgálat feladatai békeidőben:

a)[58] a légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó állami légi járművek valós és gyakorló repüléseinek irányítása;

b)[59] a harckiképzési repülések irányítása (beleértve a gyakorló elfogási feladatok irányítását, a gyakorló légiharc feladatokat, valamint más, időszakosan elkülönített légtérben végrehajtott, nem légiforgalmi irányítói szolgáltatást igénylő, az adott repülőeszköz/fegyverrendszer harci alkalmazásával összefüggő, a kiképzési célú repülési feladatok irányítását);

c) a légijárműnek a légi utántöltésre kijelölt légtérig való majd ezen légtérből való kilépését követően történő irányítása (légi utántöltéshez való kivezetés);

d)[60] speciálisan végrehajtott repülési feladatok biztosítása;

e) riasztó szolgálat ellátása.

(2) A légvédelmi irányító szolgálat feladatait veszélyeztetettség (krízishelyzet) és a haditevékenységek időszakában a NATO Katonai Tanács MC 54/1 dokumentumában lefektetett irányelveknek megfelelően, az ország légtere védelméért felelős NATO-parancsnok határozza meg, amely feladatokat a szolgálat a vonatkozó NATO-szabályzatokban lefektetett eljárásoknak megfelelően hajt végre.

60. §[61]

A légvédelmi irányító szolgálatot ellátó személyzetek felkészítésének szakmai követelményeit és a felkészültség ellenőrzését biztosító szakmai felügyeleti rendszert a Honvéd Vezérkar főnöke határozza meg olyan módon, hogy azok összhangban legyenek a NATO-szövetségeseink légierőiben az erre a szakterületre alkalmazott kiképzési követelményrendszerrel.

61. §

A légvédelmi irányító szolgálat a polgári és a katonai légiforgalmi szolgálatokkal együttműködési megállapodást köt.

62. §

(1) A légvédelmi irányító szolgálatok légijármű kényszerhelyzetbe kerülése esetén az általános repülési és légiforgalmi szabályok szerinti, valamint az együttműködési megállapodásokban rögzített eljárások alapján járnak el.

(2) A légvédelmi irányító szolgálatot ellátó légtérellenőrző és légvédelmi irányító központok irányítói tevékenységét biztosító technikai eszközök meghibásodása esetében alkalmazásra kerülő különleges eljárásokat a szolgálat helyi működési utasításaiban és az együttműködési megállapodásokban kell meghatározni.

62/A. §[62]

(1) A radar-berendezések és lefedettség vonatkozásában a légvédelmi irányító szolgálatok felszereltségénél a NATO integrált légvédelmi rendszerében folyamatos NATO hadműveleti alárendeltségbe tartozó légtérellenőrző és légvédelmi irányító központok felszereltségével szembeni, az illetékes NATO-parancsnok által meghatározott hadműveleti követelményeket kell figyelembe venni.

(2) A NATO integrált légvédelmi rendszerén belüli hadrendi elemek közötti összeköttetések biztosítására szolgáló híradó és informatikai berendezések, híradó vonalak hadműveleti követelményeit az egyes légtérellenőrző és légvédelmi irányító központok vonatkozásában az illetékes NATO-parancsnok határozza meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl a híradó és informatikai eszközök területén az alábbi minimális felszereltségi követelményeknek kell eleget tenni:

a) a légi járművekkel folytatott föld-levegő-föld rádió összeköttetés biztosítására a légvédelmi irányító szolgálatot ellátó légtérellenőrző és légvédelmi irányító központból távvezérelhető a frekvenciasávok nemzeti kiosztásáról szóló jogszabályban meghatározott sávú rádió adó-vevőket kell működtetni, amelyek távolságban és magasságban az irányításra használt radar-berendezések felderítési lehetőségeinek megfelelő lefedettséget biztosítanak;

b) a távvezérelt rádió adó-vevők számának és elérhetőségének biztosítania kell, hogy a légvédelmi irányító szolgálatot ellátó légtérellenőrző és légvédelmi irányító központ irányítói munkaállomásainak mindegyikén lehetséges legyen egy időben két különböző irányítói frekvencia lehangolása, és a frekvenciasávok nemzeti kiosztásáról szóló jogszabályban meghatározott kényszerhelyzeti, illetve tartalék kényszerhelyzeti frekvencia folyamatos figyelése;

c) föld-föld viszonylatban, azonnali, kétoldalú összeköttetés lehetőségét kell biztosítani:

ca) légvédelmi irányító munkaállomások és polgári, illetve katonai légiforgalmi irányító egységek között;

cb) légvédelmi irányító munkaállomások között, amennyiben azok nem azonos légvédelmi irányító központban települnek;

d) légvédelmi irányító szolgálatot biztosító légtérellenőrző és légvédelmi irányító központok repülésirányítás céljára használt munkaállomásai minimálisan az alábbi technikai eszközökkel kell, hogy rendelkezzenek:

da) a légihelyzet-információ feldolgozó és megjelenítő rendszer munkaállomással, mely biztosítja a távvezérelt radaroktól beérkező légihelyzet-információk alapján az azonosított légihelyzet-kép előállítását, folyamatos fenntartását és továbbítását, egyben lehetővé teszi a kezelő állomány számára a légihelyzet nyomon követését, a repülések irányításához szükséges elsődleges és másodlagos radar-információk valós idejű rendelkezésre állását;

db) repüléstájékoztató terminállal a légiforgalmi szolgálatok által feldolgozott repülési terv-adatok, a korlátozott és veszélyes légterek állapotára vonatkozó információk, valamint repülésmeteorológiai jelentések előrejelzések folyamatos megjelenítésére;

dc) a hadműveleti információk megjelenítésének lehetőségével, mely biztosítja a központ munkaállomásai közötti azonnali, valós idejű, információáramlást az alárendelt és együttműködő repülő- és légvédelmi erők harcértékére, a repülőterek állapotára, veszély-figyelmeztetésekre, a szenzorok elérhetőségére, repülési feladatokkal kapcsolatos feladatszabásra, a szomszédos légiforgalmi irányító szolgálatok illetékességi felelősségi területeire, valamint minden más, a légi vezetés és irányítás hatékonyságát befolyásoló információra vonatkozóan;

dd) egységes híradó kezelő felülettel (távvezérlővel), amely lehetővé teszi az UHF/VHF rádiók elérését és vezérlését, távvezérlőként egy időben két frekvencia, illetve csatorna lehangolásának lehetőségével, valamint egyazon fejhallgató használatával a rádió adó-vevők mellett a beszédüzemű közvetlen telefon-összeköttetések és a központ munkaállomásai közötti belső konferencia hozzáférését.

(4) A légvédelmi irányító szolgálatot biztosító légtérellenőrző és légvédelmi irányító központoknak rendelkezniük kell olyan adatrögzítő berendezéssel, amely lehetővé teszi a légihelyzet-kép és a beszédüzemű híradó berendezések felhasználásával forgalmazott információk folyamatos rögzítését és tárolását, valamint ezek időben szinkronizált visszajátszását, illetve hallgatását.

(5) A légvédelmi irányító szolgálatok tevékenysége során rögzített információk biztonsági célból történő tárolását 365 naptári napig kell biztosítani.

62/B. §[63]

(1) A légvédelmi irányító nem jogosult az illetékességi körzetében engedéllyel áthaladó polgári légi forgalom irányítására. A légvédelmi irányító szolgálat polgári légi forgalommal kapcsolatos felelőssége a GAT-szabályok szerint működő légi járművektől történő, az általános légi közlekedési szabályoknak megfelelő elkülönítés biztosítására, valamint az azzal kapcsolatos együttműködésre terjed ki.

(2) A légvédelmi irányító szolgálat a GAT-szabályok szerint működő, az illetékességi körzetén engedéllyel áthaladó légi forgalomtól történő elkülönítést az irányítása alatt álló katonai légi járművek repülési irányára és magasságára vonatkozó engedélyek, utasítások adása útján valósítja meg úgy, hogy a katonai légi járművek a polgári légi járműveket oldalirányban 5 NM (9,3 km), függőlegesen pedig 2000 láb (600 m) távolságnál jobban nem közelíthetik meg.

(3) A légvédelmi irányító szolgálat köteles biztosítani az illetékességi körzetén belül a kényszerhelyzetben lévő, a kutató-mentő, valamint a sürgős betegszállítást végző repüléseknek az irányítása alatt álló légi járművekkel szembeni elsőbbségét.

62/C. §[64]

(1) A légvédelmi irányító szolgálatok tevékenységének feltétele a feladatokban részt vevő légi járművekről meglévő, elsődleges és másodlagos radar berendezésektől származó valós idejű információ (radarjel) folyamatos rendelkezésre állása.

(2) Kizárólag másodlagos radarjel rendelkezésre állása esetén a repülések irányítása nem engedélyezett, de a rendeltetési repülőtérre való visszarepülés biztosítása során az összeütközések elkerülése érdekében a másodlagos radarjelet kizárólag helyzet-tájékoztatásra lehet felhasználni.

(3) A repüléseket irányítani a szolgálat légihelyzet-információ feldolgozó számítógépes rendszere által előállított szimbólumok alapján kizárólag a légvédelmi készenléti valós repülési feladat sikeres végrehajtása érdekében lehet. Más esetben a radarjelek folyamatos rendelkezésre állása nélkül irányítani tilos.

A repülésvezető szolgálat

63. §

(1)[65] Repülésvezető-szolgálatot a feladat jellegének megfelelő jártassággal, légijármű-vezető szakszolgálati engedéllyel vagy előretolt repülésirányító kiképzettséggel rendelkező személy láthat el, kijelölésére a feladatot elrendelő parancsnok intézkedik.

(2) A repülésvezető szolgálat fő feladatai:

a)[66] az adott repülési feladat engedélyezése vagy tiltása;

b) a tevékenységi körzetben folyó repülések folyamatos figyelemmel kísérése;

c) tájékoztatás a légijármű személyzetek részére az időjárási és légi helyzetről, a földi berendezések állapotáról;

d) tanácsadás a légijármű személyzetek számára a repülésbiztonságot fenyegető veszélyhelyzetek elkerülése érdekében;

e) együttműködés a szomszédos légiforgalmi vagy légvédelmi szolgálatokkal;

f) bajba jutott légijárművek segítése, a szükséges intézkedések megtétele.

(3)[67] Nem ellenőrzött repülőtéren és annak légterében folyó rendvédelmi célú kiképzés érdekében folytatott repülések során a Készenléti Rendőrség Rendészeti Igazgatóság Légirendészeti Parancsnokság (a továbbiakban: Légirendészeti Parancsnokság) repülésvezetője kizárólag a Repülőtéri Repüléstájékoztató Szolgálat munkáját segíti.

(4) Nem nyilvános fel- és leszállóhelyen és olyan elkülönített légtérben (pl. eseti légtér) folyó állami célú repülések során, ahol légiforgalmi irányító szolgálat nem működik, a repülések koordinálását a légijármű üzemeltetője által kijelölt repülésvezető végzi.

(5) A repülésvezető és a katonai repülésirányító szolgálat közötti együttműködés rendjét a repülési feladat függvényében az üzemeltető vagy az üzembentartó határozza meg.

IV. Fejezet

A KATONAI LÉGIFORGALMI TÁJÉKOZTATÓ SZOLGÁLAT ELLÁTÁSÁNAK ÉS A KATONAI LÉGIFORGALMI SZOLGÁLATOK BEJELENTŐ IRODA MŰKÖDTETÉSÉNEK RENDJE AZ ÁLLAMI REPÜLÉSEK CÉLJÁRA KIJELÖLT LÉGTEREKBEN TÖRTÉNŐ ÁLLAMI CÉLÚ LÉGIKÖZLEKEDÉSBEN

A katonai légiforgalmi tájékoztatás szervezeti elemei

64. §

A katonai légiforgalmi tájékoztatás az alábbi szervezeti elemeket foglalja magába:

a) katonai légiforgalmi tájékoztató szolgálat (MILAIS);

b) katonai légiforgalmi szolgálatok bejelentő iroda (MILARO).

A szolgálatok ellátásának célja

65. §[68]

A katonai légiforgalmi tájékoztató szolgálat és a katonai légiforgalmi szolgálatok bejelentő iroda ellátásának célja a légi közlekedés biztonsága, hatékonysága és rendszeressége érdekében az állami célú légi közlekedés számára rendelkezésre álló légterekről és repülőterekről, valamint a légi közlekedéssel kapcsolatos egyéb információkról megfelelően strukturált, időbeni, pontos, teljes és megbízható információk szolgáltatása a légijármű-személyzetek, valamint a légiforgalmi és légvédelmi szolgálatok számára.

A katonai légiforgalmi tájékoztató szolgálat feladata

66. §

A katonai légiforgalmi tájékoztató szolgálat feladatai a következők:

a) a Katonai Légiforgalmi Tájékoztató Kiadvány (a továbbiakban: MILAIP) összeállítása, naprakészen tartása, kiadása, szétosztása;

b) a katonai NOTAM-ok (MILNOTAM), a katonai NOTAM ellenőrző jegyzékek és a katonai NOTAM összesítők összeállítása, naprakészen tartása, kiadása, szétosztása;

c) a Katonai Légiforgalmi Tájékoztató Körlevél (MILAIC) és a Körlevél Ellenőrző Jegyzékek összeállítása, naprakészen tartása, kiadása, szétosztása;

d) a katonai légiforgalmi tájékoztatások nemzeti és nemzetközi cseréje;

e) nemzetközi kiadványokhoz (pl. Repüléstájékoztató Kiadvány) naprakész légiforgalmi adatok biztosítása;

f) részvétel a légtér igénybevételéhez szükséges engedélyek, adatok, információk beszerzésében, gyűjtésében és továbbításában az érintettek felé.

A katonai légiforgalmi szolgálatok bejelentő iroda feladata

67. §

A katonai, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtereken működő katonai légiforgalmi szolgálatok bejelentő iroda feladatai a következők:

a) a repülési tervek (FPL) vétele, ellenőrzése és továbbítása az érintettek számára;

b) légtérigénylések vétele, ellenőrzése és továbbítása az érintettek felé;

c) a MILAIP módosításához és kiegészítéséhez, valamint a katonai NOTAM-okhoz szükséges repülőtérre vonatkozó változások továbbítása a katonai légiforgalmi tájékoztató szolgálat számára;

d) a Repülés Előtti Tájékoztató Bulletin (PIB) összeállítása és repülés előtti tájékoztatás (Pre-Flight Information, Pre-Flight Briefing) a légijármű személyzetek számára;

e) a légiforgalmi tájékoztatásokban szereplő információk pontatlanságra utaló repülés utáni tájékoztatás (Post Flight Information) vétele a légijármű személyzetektől, a pontatlanságra utaló információk továbbítása a katonai légiforgalmi tájékoztató szolgálat számára;

f) légiforgalmi tájékoztatások nyújtása a légijármű személyzetek, a légiközlekedésben érintett szolgálatok és személyek számára.

Működési idő és nyelvhasználat

68. §

(1) A katonai NOTAM Iroda működési ideje folyamatos 24 óra, a katonai légiforgalmi tájékoztató szolgálat egyéb részeinek működési ideje napi 8 óra.

(2) A katonai légiforgalmi szolgálatok bejelentő iroda működési ideje az adott repülőtér közzétett üzemidejével azonos, a közzétett üzemidőn kívüli működés külön kérésre, előzetes egyeztetés alapján történhet.

(3) A katonai légiforgalmi tájékoztató szolgálat és a katonai légiforgalmi szolgálatok bejelentő iroda az angol és a magyar nyelvet egyaránt használhatja.

Dokumentumok és okmányok

69. §

(1) A katonai légiforgalmi tájékoztató szolgálat és a katonai légiforgalmi szolgálatok bejelentő iroda működési körében a következő dokumentumokat alkalmazza, illetve okmányokat vezeti:

a) a légiforgalmi tájékoztatások körében:

aa) légiforgalmi tájékoztató kiadványokat és körleveleket,

ab) NOTAM-okat,

ac) légiforgalmi térképeket,

ad) repüléstájékoztató kiadványokat (FLIPs);

b) az okmányok körében:

ba) szolgálati utasítást,

bb) munkaköri leírásokat,

bc) együttműködési megállapodásokat,

bd) az alkalmazott technikai eszközök felhasználói utasításait,

be) Légiforgalmi Tájékoztató (Repülésbejelentő) Naplót, továbbá

bf) formátumokat (repülési terv, NOTAM, Repülés Előtti Tájékoztató Bulletin, Repülés Utáni Tájékoztatás stb.).

(2) A külföldi légiforgalmi tájékoztatásokat a katonai légiforgalmi tájékoztató szolgálatnak kell beszereznie és az érintettek számára továbbítania.

(3) Az (1) bekezdés bf) pontja szerinti formátumokat a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet, valamint az ICAO Annex 15 Aeronautical Information Services dokumentum tartalmazza.

Adatok rögzítése és megőrzése

70. §

(1) A katonai légiforgalmi tájékoztató szolgálatnál és a katonai légiforgalmi szolgálatok bejelentő irodánál az alkalmazott számítástechnikai eszközökön, a telefon- és a fax-készülékeken kimenő és bejövő tájékoztatásokat, adatokat, üzeneteket rögzíteni kell. A megőrzési idő a tájékoztatások, adatok és üzenetek érvényességi idejének lejárati időpontjától számított 60 nap.

(2) Ha légiközlekedési baleset vagy egyéb okból kivizsgálásra kerül sor, a kivizsgáló szerv a tájékoztatások, adatok, üzenetek (1) bekezdésben meghatározott megőrzési idejét meghosszabbíthatja.

Felszereltségi és összeköttetési követelmények

71. §

(1) A katonai légiforgalmi tájékoztató szolgálat és a katonai légiforgalmi szolgálatok bejelentő irodával szemben támasztott felszereltségi és összeköttetési követelmények a következők:

a) kétoldalú adatkapcsolat az AFTN hálózattal;

b) nemzetközi összeköttetést biztosító telefonkészülék, továbbá faxberendezés;

c) internetkapcsolat.

(2) Az (1) bekezdésen túli felszereltségi követelményeket az üzembentartó határozza meg.

MILAIP

72. §

(1) A MILAIP összeállítása, naprakészen tartása és szétosztása a katonai légiforgalmi tájékoztató szolgálat felelősségi körébe tartozik, azt a katonai légügyi hatóság vezetője hagyja jóvá.

(2)[69] A nemzeti és a nemzetközi tájékoztatás együttes teljesíthetősége érdekében Magyarország Katonai Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványa két nyelven, magyarul és angolul készül.

(3) A MILAIP naprakészen tartása hagyományos (MILAIP AMDT) és AIRAC módosítások (MILAIP AIRAC AMDT), valamint hagyományos (MILAIP SUP) és AIRAC kiegészítések (MILAIP AIRAC SUP) alkalmazásával történik.

(4) A MILAIP összeállítása, naprakészen tartása és szétosztása az ICAO Annex 15 Aeronautical Information Services dokumentum 4. fejezetében foglaltak alapján történik.

(5) A (4) bekezdés szerinti ICAO dokumentumban feltüntetett Légiforgalmi Tájékoztató Kiadvány tartalmi elemein túlmenően, a MILAIP-ben a speciális katonai elemeket [pl. az útvonal (ENR) részben az OAT repülés szabályait stb.] is szerepeltetni kell.

(6) Az AIRAC rendszer szerint történő katonai légiforgalmi tájékoztatások során a légiforgalom irányításának szabályairól szóló 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendeletben leírtakat kell figyelembe venni.

(7) A MILAIP-ben szerepeltetni kell a közös felhasználású (katonai és polgári) repülőterek adatait.

(8) A MILAIP módosítását és kiegészítését kezdeményezheti:

a) katonai-, valamint közös felhasználású katonai és polgári repülőterek adatait érintő változások esetén a katonai légiforgalmi szolgálatok bejelentő iroda (MILARO);

b) egyéb tartalmi elemek tekintetében a katonai légügyi hatóság vagy az üzembentartó.

Katonai NOTAM

73. §

(1) A nemzeti és nemzetközi tájékoztatás együttes teljesíthetősége érdekében, a katonai NOTAM-ok magyar és angol nyelvűek.

(2) A katonai NOTAM-ok "M" sorozatúak, amelyek számozása minden év január 01-jétől 0001-el kezdődik. A négyszámjegyű sorszámot a folyó év kétszámjegyű jelölése követi (pl. M0001/05).

(3) Az érvényben lévő katonai NOTAM-okról havonta katonai NOTAM ellenőrző jegyzéket és összesítőt kell kibocsátani.

(4) A katonai NOTAM-ok összeállítása, naprakészen tartása és szétosztása a légiforgalom irányításának szabályairól szóló 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendeletben leírtak alapján történik.

(5) Katonai NOTAM kiadását kezdeményezheti:

a) katonai, valamint közös felhasználású katonai és polgári repülőterek adatait érintő változások esetén a katonai légiforgalmi szolgálatok bejelentő iroda (MILARO);

b) a MILAIP egyéb tartalmi elemei tekintetében a katonai légügyi hatóság vagy az üzembentartó.

Katonai Légiforgalmi Tájékoztató Körlevél

74. §

(1) A nemzeti és nemzetközi tájékoztatás együttes teljesíthetősége érdekében a Katonai Légiforgalmi Tájékoztató Körlevelek magyar és angol nyelvűek.

(2) A Katonai Légiforgalmi Tájékoztató Körlevelek számozása minden év január 01-jétől 1-es sorszámmal kezdődik, amelyet a folyó év kétszámjegyű jelölése követ (pl. MILAIC 1/05).

(3) Az érvényben lévő MILAIC-kről minden év januárjában ellenőrző jegyzék készül.

(4) A Katonai Légiforgalmi Tájékoztató Körlevelek összeállítása, naprakészen tartása és szétosztása az ICAO Annex 15 Aeronautical Information Services dokumentum 7. fejezete alapján történik.

(5) Katonai Légiforgalmi Tájékoztató Körlevél kiadását a katonai légügyi hatóság vagy az üzembentartó kezdeményezheti.

Katonai légiforgalmi tájékoztatások nemzeti és nemzetközi cseréje

75. §[70]

A tájékoztatások nemzeti szintű cseréjét a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. Légiforgalmi Tájékoztató Szolgálatával, nemzetközi szintű cseréjét a külföldi katonai és a külföldi polgári légiforgalmi tájékoztató szolgálatokkal kell megvalósítani. A légiforgalmi tájékoztatások cseréjére vonatkozó előírásokat az ICAO Annex 15 Aeronautical Information Services dokumentum 3. fejezet 3.3. pontja tartalmazza.

Repülési Terv

76. §

(1) A repülési tervek kitöltése és benyújtása repülési parancs alapján történhet.

(2) A katonai, valamint a közös felhasználású (katonai és polgári) repülőterekről induló légijárművek repülési terveit a katonai légiforgalmi szolgálatok bejelentő irodánál kell benyújtani.

(3)[71] A katonai légiforgalmi szolgálatok bejelentő iroda a repülési terveket gyűjti, formai és tartalmi szempontból ellenőrzi, majd a következők részére továbbítja:

a) belföldi VFR repülések esetén Budapest ATS Központnak, a rendeltetési repülőtér és a kitérő repülőtér (repülőterek) légiforgalmi szolgálati egységeinek, továbbá az egyéb érintett légiforgalmi és légvédelmi szolgálatoknak, valamint a légi jármű vezetője által megjelölt egyéb címzetteknek,

b) belföldi IFR, belföldi IFR/VFR (vegyes) és nemzetközi repülések esetén Budapest/Ferihegy repülőtér Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodájának (ARO), feltüntetve az egyéb címzetteket.

(4) A katonai, valamint a közös felhasználású katonai-polgári repülőterekről induló légijárművek repülési terveit a katonai légiforgalmi szolgálatok bejelentő iroda elsődlegesen AFTN-en továbbítja.

(5) A repülési tervek benyújtásának egyéb szabályait és a repülési terv kitöltésének szabályait külön jogszabály tartalmazza.[72]

Légtérigénylések

77. §

(1) A légterek igénylése repülési parancs alapján történhet.

(2) A katonai, valamint a közös felhasználású (katonai és polgári) repülőterekről üzemelő légijárművek repülési feladataihoz szükséges légtereket a katonai légiforgalmi szolgálatok bejelentő iroda igényli, majd az igényelt légterekre vonatkozó információkat az érintettek számára továbbítja.

(3) A légterek igénylésének rendjét külön jogszabály szabályozza.[73]

Repülés Előtti Tájékoztató Bulletin és a Repülés Előtti Tájékoztatás

78. §

(1) A katonai légiforgalmi szolgálatok bejelentő iroda a repülést megelőzően, a légijármű személyzetek naprakész légiforgalmi tájékoztatásokkal történő ellátása érdekében Repülés Előtti Tájékoztató Bulletint állít össze, valamint repülés előtti tájékoztatást biztosít.

(2)[74] A Repülés Előtti Tájékoztató Bulletinre és a repülés előtti tájékoztatásra vonatkozó előírásokat az ICAO Annex 15 Aeronautical Information Services dokumentum 8. fejezet 8.1. és 8.2. pontja, valamint a NATO Szabványosítási Ügynökség által kiadott és a katonai szabványosítás sajátos szabályairól szóló 61/2007. (III. 31.) Korm. rendelet alapján a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzétett, vonatkozó katonai nemzeti szabvány tartalmazza.

Repülés Utáni Tájékoztatás

79. §

A repülés utáni tájékoztatásra vonatkozó előírásokat az ICAO Annex 15 Aeronautical Information Services dokumentum 8. fejezet 8.3. pontja tartalmazza.

80. §

A katonai légiforgalmi tájékoztató szolgálat és a katonai légiforgalmi szolgálatok bejelentő iroda eljárásainak részletes rendjét az üzembentartó szabályozza.

Együttműködés

81. §

(1) A katonai légiforgalmi tájékoztató szolgálat és a különböző katonai légiforgalmi szolgálati egységek közötti együttműködés során a külön jogszabályban foglaltakat figyelembe kell venni.[75]

(2) A különböző szolgálatokkal és szervezetekkel történő együttműködés rendjét - ha arról más jogforrás nem rendelkezik - együttműködési megállapodásban (LoA) kell szabályozni.

Különleges eljárások

82. §

(1) A katonai légiforgalmi tájékoztató szolgálat és a katonai légiforgalmi szolgálatok bejelentő iroda által alkalmazott technikai eszközök (pl. AFTN, telefon) meghibásodása esetén különleges eljárásokat kell életbe léptetni annak érdekében, hogy a különböző légiforgalmi tájékoztatások korlátozott technikai háttér esetén is eljussanak az érintettek számára.

(2)[76] A katonai légiforgalmi tájékoztató szolgálat és a katonai légiforgalmi szolgálatok bejelentő iroda különleges eljárásainak rendjét az üzembentartó intézkedésben szabályozza.

Egyéb szabályok

83. §

(1) Az üzembentartó - a jogszabályokban foglaltakon túl - a katonai légügyi hatóság egyetértésével, intézkedésben határozza meg az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések, ejtőernyős ugrások és az ezzel összefüggő tevékenységek irányelveit, a működési feltételeket és követelményeket, így különösen:[77]

a) a haderőnemi repülőegységek repüléseinek (ejtőernyős ugrásainak) megszervezésével, végrehajtásával, irányításával és biztosításával kapcsolatos alapelveket;

b)[78] a HVK vezető beosztású személyeinek és az alárendelt repülőcsapatok parancsnokainak repülései (ejtőernyős ugrásai) megszervezésével, biztosításával és ellenőrzésével kapcsolatos kötelmeit;

c) a repülések (ejtőernyős ugrások) engedélyezésének és a jogosultságok megszerzésének irányelveit;

d) a repüléseket (ejtőernyős ugrásokat) végrehajtó és a repüléseket (ejtőernyős ugrásokat) közvetlenül biztosító állomány igénybevételének alapelveit.

(2) Az üzemeltető - a vonatkozó jogforrások figyelembevételével - az üzembentartó jóváhagyásával, intézkedésben határozza meg[79]

a) a fegyvernemi alegységek repülései (ejtőernyős ugrásai) előkészítésének, végrehajtásának, ellenőrzésének, biztosításának, kiszolgálásának szabályait;

b) a repülések (ejtőernyős ugrások) engedélyezésének szabályait és a légijármű személyzetek ellenőrzésének rendjét;

c) a szakszolgálati engedélyek megszerzésére, meghosszabbítására és kiterjesztésére irányuló repülésektől eltérő repülésekből történő kiesések időtartamát, a jogosultságok visszaállításának rendjét a harci alkalmazás szerint;

d) a repülések (ejtőernyős ugrások) mindenoldalú biztosításáért felelős személyek, a légijármű személyzettagok kötelmeit;

e) a repülések szabályait különleges körülmények között (repülés nagykiterjedésű vízfelület és lakatlan szárazföld felett, tevékenység rendje tájékozódás elvesztése esetén, veszélyes időjárási körülmények közé kerülés stb).

(3) Az állami repülések céljára kijelölt légterekben történő rendvédelmi repülések vonatkozásában az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat az üzemeltető - a katonai légügyi hatóság által jóváhagyott - Kézikönyvben határozza meg.

(4)[80] Az állami repülések céljára kijelölt légterekben történő repülések szabályaira - az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben - a gyártó, a fenntartó, az üzemben tartó, illetve az üzemeltető által kiadott kiképzési, üzemeltetési, működtetési szakutasítások, módszertani segédletek, valamint az (1)-(3) bekezdés szerinti kézikönyvek előírásai az irányadók.

(5)[81] A rendvédelmi kiképző repülések végrehajtására a rendvédelmi szervek belső rendelkezéseit kell alkalmazni.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

84. §

E rendelet alkalmazásában:

1. AFTN (Aeronautical Fixed Telecommunication Network): Légiforgalmi Állandóhelyű Távközlési Hálózat jelölésére használt rövidítés.

2. AIRAC (Aeronautical Information Regulation and Control): a légiforgalmi tájékoztatások azon szabályozott és ellenőrzött kiadási rendszerének jelölésére használt rövidítés, ahol a légiközlekedést érintő lényeges változásokat egységes hatálybalépési dátumokra alapítva adják ki.

3.[82] Állami repülések céljára kijelölt légtér: az állami célú légiközlekedés által speciális szabályok alapján igénybe vett, meghatározott kiterjedésű légtér.

4. ASR (Airport Surveillance Radar): repülőtéri légtérellenőrző radar.

5. COMAO (Composite Air Operation): vegyes légi műveleti kötelék, amely nagy számú, különböző rendeltetésű és különböző típusú légijárműveket foglal magába.

6.[83] DA/DH (Decision altitude / Decision height) - elhatározási magasság: a precíziós megközelítési eljárásra előírt meghatározott tengerszint vagy földfelszín feletti magasság, amelyen megszakított megközelítési eljárást kell kezdeményezni, ha a megközelítés folytatásához szükséges látás utáni tájékozódás feltételei nem jöttek létre. A DA/DH az OCA/OCH üzemeltető által megnövelt értéke. Amennyiben az üzemeltető külön nem határozta meg ezen értékeket, az OCA/OCH érték az irányadó. A DA elhatározási magasság a közepes tengerszinthez, a DH elhatározási magasság pedig a futópálya küszöb magasságához viszonyított érték.

7. EUROCONTROL (European Organization for the Safety of Air Navigation): Európai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáért jelölésére használt rövidítés.

8. Fenntartó: az üzemeltető - a légijárművek üzembentartásával kapcsolatos jogait felügyelő - szakmai elöljárója.

9.[84] GAT: a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 21. pontjában meghatározott fogalom (General Air Traffic - Általános légiforgalom).

10. Gurulás-irányító gépjármű (Marshaller): olyan gépkocsi, amely az induló és érkező légijárművek gurulását segíti elő korlátozott látási viszonyok és a gurulási nyomvonalak nem-láthatósága esetén, valamint amikor a gurulás más légijárművek vagy akadályok közelében történik. Nem hivatalos megnevezése: Follow Me Car.

11. Időjárási minimum: a látótávolságnak, a pályamenti látásnak, a felhőalapnak és a függőleges látásnak, valamint a szembe-, hát- és oldalszél összetevőknek olyan értékei, amelyeknél még repülni lehet.

12. Időszakosan korlátozott légtér: az állami repülések céljára ideiglenesen elkülönített légtér.

13. Javítás utáni berepülés: az üzemképesség megállapítása céljából, a légijármű javítási technológiájában előírt ellenőrző repülés.

14. Kalibráló repülés: a földi telepítésű és fedélzeti radar berendezések, valamint a navigációs és precíziós leszállító eszközök működési pontosságának ellenőrzésére irányuló repülés.

15. Katonai légiforgalmi szolgálatok bejelentő iroda (Military Aeronautical Information Services Reporting Office - MILARO): a katonai, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtereken a légiforgalmi tájékoztatási feladatok ellátására létrehozott szolgálat (repülési terv kezelése, repülés előtti eligazítás nyújtása stb.).

16. Katonai Légiforgalmi Tájékoztató Kiadvány (Military Aeronautical Information Publication - MILAIP): a légiforgalomra nézve fontos és tartós katonai légiforgalmi tájékoztatások alapvető dokumentuma.

17. Katonai Légiforgalmi Tájékoztató Körlevél (Military Aeronautical Information Circular-MILAIC): a légiközlekedés biztonságára, a légiforgalomra, a műszaki, az adminisztratív vagy jogi ügyekre vonatkozó hosszú távú előrejelzés, magyarázó vagy tanácsadó jellegű tájékoztatás és bejelentés, amelyek MILNOTAM-ban vagy MILAIP-ben történő kiadása nem szükséges.

18. Katonai légiforgalmi tájékoztató szolgálat (Military Aeronautical Information Service - MILAIS): a légiközlekedés biztonsága, rendszeressége és hatékonysága érdekében szükséges légiforgalmi tájékoztatásokat biztosító szolgálat.

19. Katonai légiforgalmi irányító szolgálat (Military Air Traffic Control Service - MILATS): a légijárművek között, a munkaterületen a légijárművek és akadályok között az összeütközések megelőzésére, valamint a légiforgalom rendszerességének elősegítésére és fenntartására létrehozott szolgálat.

20. Katonai repülésirányító szolgálat: gyűjtőfogalom, amely jelenthet katonai légiforgalmi irányító, valamint légvédelmi irányító szolgálatot.

21.[85] Gyakorló repülés: a légijármű típusára vonatkozó kiképzési, harckiképzési utasítás (vagy ezek alapján kidolgozott és jóváhagyott) szerinti feladatok végrehajtása, mely az általános és a műveleti repülési jártasság megszerzésére, meghosszabbítására és helyreállítására irányul.

22. Kísérleti repülés: ellenőrző repülés új építésű, vagy jelentősen megváltoztatott légijármű (prototípus) repülési tulajdonságainak, paramétereinek, légiközlekedésre való alkalmasságának vizsgálata céljából.

23. Légijármű kötelék parancsnok: a felkészülés és a repülés aktív szakaszában a kötelék vezetésére, irányítására, felkészítésére kijelölt személy.

24. Légijármű parancsnok: a légijármű üzemeltetője, vagy általános célú repülés esetén a tulajdonos által kijelölt légijárművezető, akit a parancsnoki teendők ellátásával és a repülés biztonságos végrehajtásával megbíznak.

25. Légijármű személyzet: azok a repülő beosztásban levő személyek, akiknek a tevékenysége szakszolgálati engedélyhez kötött és repülés közbeni funkcionális kötelmeiket a repülés időtartama alatt a légijármű fedélzetén együttműködésben látják el.

26. Légijármű személyzet igénybevételi ideje: az állami légijármű szakszemélyzetének napi igénybevételi ideje az első számított fékoldást megelőző 1 órától azon leszállást követő 1 óráig terjedő időtartam, amely leszállást követően a személyzet részére az adott napra több repülési feladatot nem terveztek.

27. LoA (Letter of Agreement): az együttműködési megállapodás angol nyelvű rövidítése.

28. MAP (Missed Approach Point): a megszakított megközelítés kezdőpontjának jelölésére használt rövidítés.

29. MILNOTAM (Military Notice to Airmen): a katonai légiforgalmi szolgálat, berendezés és eljárás létesítéséről, állapotáról, változásáról vagy veszély fennállásáról szóló értesítés jelölésére használt rövidítés, amelynek időben való ismerete elengedhetetlenül szükséges a légiközlekedésben érintett személyek részére.

30. MILAIP AMDT (MILAIP Amendment): a Katonai Légiforgalmi Tájékoztató Kiadvány módosítását jelölő angol nyelvű rövidítés.

31. MILAIP SUP (MILAIP Supplement): a Katonai Légiforgalmi Tájékoztató Kiadvány kiegészítését jelölő angol nyelvű rövidítés.

32. Műveleti repülés: kiképzési követelményeken alapuló, nem gyakorló jellegű, az alaprendeltetésből adódó feladatok végrehajtására irányuló repülés.

33. NATO Airborne Early Warning Force: a NATO Korai Előrejelző és Riasztó Rendszer kötelékébe tartozó erők.

34.[86] NVD (Night Vision Device) - éjjellátó berendezés: elektro-optikai elven működő képalkotó eszköz, mely a látható vagy az infravörös tartományú fényenergia detektálásával és átalakításával az emberi szem által érzékelhető kép előállítására képes.

35. OAT (Operational Air Traffic - Műveleti légiforgalom): a GAT előírásoktól eltérő szabályok és eljárások szerinti repülések jelölésére használt rövidítés.

36.[87] OAT-C: olyan OAT repülés, amely elkülönített légteret nem igényel, a polgári légiközlekedésbe beilleszthető, és amely magában foglalja a szabványos és a nem szabványos OAT-C kötelékrepüléseket (Operational Air Traffic - Compatible).

37.[88] OAT-S: olyan OAT repülés, amely elkülönített légteret igényel, és a polgári légiközlekedésbe nem illeszkedik (Operational Air Traffic - Special).

38. PAR (Precision Approach Radar): a precíziós bevezető radar jelölésére használt rövidítés.

39. Rendvédelmi repülés: a Légirendészeti Parancsnokság szolgálati jellegű repülése.

40. Repülés: légijárművel a légtérben való közlekedés (helyváltoztatás), ideértve a légijárműnek a repülési feladathoz szükséges földi vagy vízi mozgását is.

41. Repülés Előtti Tájékoztatás (Pre-Flight Information, Pre-Flight Briefing): az érintett körzetekre, útvonalszakaszokra és repülőterekre vonatkozó naprakész légiforgalmi tájékoztatások összessége.

42. Repülés Előtti Tájékoztató Bulletin (Pre-Flight Information Bulletin - PIB): az érintett körzetekre, útvonalszakaszokra és repülőterekre vonatkozó érvényben lévő NOTAM-ok és egyéb a légijármű személyzetek számára sürgős jellegű tájékoztatások összefoglalója.

43. Repülési feladat időjárási minimuma: a kiképzési utasításban meghatározott vagy az egyéb feladatok biztonságos és eredményes végrehajtásához szükséges legalacsonyabb felhőalap és látástávolsági érték.

44. Repüléstájékoztató Kiadvány (Flight Information Publication - FLIP): olyan kiadvány, amely alapvető adatokat tartalmaz az egyes repülőterek műszeres indulási és érkezési eljárásairól, az ott elérhető különböző szolgáltatásokról, valamint a repülőterek sematikus ábráját (aerodorme layout/diagram) is tartalmazza.

45. Repülési Terv (Flight Plan - FPL): a légijármű vezetőnek valamely repülés végrehajtására vonatkozó szándéka olyan részletességgel, amely a nyújtott légiforgalmi szolgáltatások szempontjából szükséges. A légiforgalmi szolgálati egységek rendelkezésére bocsátott, a légijármű tervezett repülésére, vagy repülésének egy szakaszára vonatkozó meghatározott tájékoztatás.

46. Repülés Utáni Tájékoztatás (Post Flight Information): a légijármű személyzetek jelentése a léginavigációs berendezések állapotáról és működéséről.

47.[89] Repülésvezető (Air Controller): gyűjtőfogalom, amely jelenthet lőtéri repülésvezetőt, külső fel-, leszállóhely repülésvezetőt, deszant kirakási hely repülésvezetőt, a kizárólag rendvédelmi képzési célú repülések repülésvezetőjét, valamint az egyéb speciális [e rendelet 10. § (1) bekezdés szerinti] feladatok repülésvezetőjét, ha a feladat jellege azt megkívánja.

48. SRA (Surveillance Radar Approach): a légtérellenőrző radar bevezetés jelölésére használt rövidítés.

49. SRS (Same Runway Separation): az azonos futópályára végső megközelítést végrehajtó légijárművek közötti elkülönítésre használatos rövidítés.

50.[90]

51. Szolgálati személy: a szervezeti állománytábla szerint beosztásban levő személy, aki légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet lát el.

52. TP (Touchdown Point): földetérési pont.

53. Üzemben tartó: az üzemeltető közvetlen szolgálati elöljárója.

54. Üzemeltető: a légijármű üzemeltetésére kijelölt állományilletékes szervezet.

55.[91] Lopakodó (In the Nap of the Earth - NOE) repülés: a terepdomborzat és az akadályok rejtési lehetőségének maximális kihasználásával, a lehető legkisebb magasságon, megfelelő sebességgel végrehajtott repülés.

56.[92] MDA/MDH (Minimum descent altitude - Minimum descent height) - legalacsonyabb süllyedési magasság: a nem-precíziós megközelítési vagy a körözéssel végrehajtott megközelítési eljárásra előírt meghatározott tengerszint vagy földfelszín feletti magasság, amely alá az előírt látási feltételek létrejöttének hiányában süllyedni tilos.

Az MDA/MDH az OCA/OCH üzemeltető által megnövelt értéke. Amennyiben az üzemeltető külön nem határozta meg ezen értékeket, az OCA/OCH érték az irányadó.

57.[93] OCA/OCH (Obstacle clearence altitude / Obstacle clearence height) - akadálymentes tengerszint feletti magasság/akadálymentes földfelszín feletti magasság: az akadálymentes tengerszint feletti magasság a közepes tengerszinthez, az akadálymentes földfelszín feletti magasság a futópálya küszöb magasságához viszonyított érték, amelyet az akadályoktól történő megfelelő függőleges elkülönítés biztosítása érdekében az akadálymentességi előírásokkal összhangban határoznak meg. A nem-precíziós megközelítés esetében az akadálymentes földfelszín feletti magasság a repülőtér magasságához vagy a futópálya küszöb magasságához viszonyított érték. Ez utóbbit akkor alkalmazzák, ha a futópálya küszöb magassága több mint 2 méterrel (7 láb) a repülőtér magassága alatt van. A megközelítéshez történő körözéshez meghatározott akadálymentes földfelszín feletti magasság a repülőtér magasságához viszonyított érték.

58.[94] SOP (Standard Operating Procedures): az Állandó Működési Eljárásokat jelölő angol nyelvű rövidítés.

Hatálybalépés

85. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba.

(2) Az e rendelet 66. § a)-e) pontjai, 67. § c)-e) pontjai, 72-75. §-ai, továbbá 78-79. §-ai 2007. január 1-jén lépnek hatályba.

(3)[95]

(4)[96]

Juhász Ferenc s. k.,

honvédelmi miniszter

Melléklet a 3/2006. (II. 2.) HM rendelethez[97]

A repülések felosztása rendeltetés és légtérfelhasználás szerint