13/2009. (VIII. 26.) HM rendelet

a hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra, valamint a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság elbírálásáról, továbbá az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség és a csökkentett napi szolgálati idő engedélyezésének szabályairól szóló 7/2006. (III. 21.) HM rendelet módosításáról

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. § (2) bekezdés c) és d) pontjában, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 140. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) A hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra, valamint a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság elbírálásáról, továbbá az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség és a csökkentett napi szolgálati idő engedélyezésének szabályairól szóló 7/2006. (III. 21.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével alkalmassági vizsgálatokat kell végezni:]

"f) a hivatásos állományba történő visszavételt megelőzően,"

(2) Az R. 4. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[A (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével alkalmassági vizsgálatokat kell végezni:]

"l) a szolgálati viszony nyugdíjkorhatáron túli meghosszabbítását megelőzően."

(3) Az R. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben - az (1) bekezdés h), i) és l) pontjában szereplők kivételével - az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmasságot is minősíteni kell."

2. § (1) Az R. 6. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az összesített alkalmassági minősítések:]

"a) A "Katonai szolgálatra alkalmas", a "Tervezett beosztásra alkalmas", illetve az "A ... (oktatási intézmény megnevezése) ... karán/szakán (a kar/szak megnevezése) tanulmányok folytatására/honvédségi ösztöndíjasnak alkalmas" minősítés azt jelenti, hogy a vizsgált személy egészséges, vagy csak olyan szervi, szervrendszeri-működési elváltozása van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, az egészségi állapota megfelelő kezeléssel tartósan egyensúlyban tartható, az elváltozás a szolgálat teljesítésében nem korlátozza, továbbá pszichikailag és fizikailag is megfelel a követelményeknek."

(2) Az R. 6. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az összesített alkalmassági minősítések:]

"e) "Katonai szolgálatra alkalmatlan" minősítés valamennyi katonai beosztásra való alkalmatlanságot jelent, és az alkalmassági összetevők bármelyikén alapulhat."

3. § Az R. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A légi közlekedési (légierő hajózó és földi) szakszemélyzet, az MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ (a továbbiakban: MH HEK) repülőorvosi vizsgálati szerve elsőfokú repülőorvosi bizottságának (a továbbiakban: elsőfokú ROB) hatáskörébe tartozó egyéb beosztott, illetve a felsorolt feladatkör ellátására jelentkező alkalmasságának elbírálása az állami célú légi közlekedésben folytatott szakszolgálati tevékenység repülőegészségi feltételeit szabályozó HM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: repülőegészségi rendelet) szerint történik."

4. § (1) Az R. 10. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A pszichikailag alkalmas minősítés egy évig érvényes. A pszichikai alkalmasság ismételt vizsgálatát egy éven belül csak akkor kell elvégezni, ha az érvényes minősítés vizsgálati céljától eltérő vizsgálati célú vagy szigorúbb követelményszintű alkalmassági minősítésre kerül sor."

(2) Az R. 10. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A 4. § (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott esetekben, valamint a hallgató hivatásos vagy szerződéses állományba vétele előtt a pszichikai alkalmasság megállapításához parancsnoki jellemzés szükséges."

5. § (1) Az R. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fizikaialkalmasság-vizsgálat olyan teljesítmény-élettani vizsgáló eljárások összessége, amelyek egy adott munkakör betöltéséhez, illetve adott munkafeladatok elvégzéséhez szükséges fizikai adottságok és képességek meglétét vizsgálja. Végrehajtására a fizikaialkalmasság-vizsgálat elvégzésére létrehozott egészségügyi intézmény - az MH HEK alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetei - keretein belül kerül sor."

(2) Az R. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Katonai szolgálatra fizikailag az a katonai szolgálatra jelentkező, illetve katona alkalmas, aki a 6. melléklet I. táblázatában meghatározott teljesítménymutatók alapján a részére előírt követelményszint (T1-T4) minimális összpontszámát eléri, illetve az MH HEK alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézeteiben végzett antropometriai és spiroergometriás vizsgálata megfelelő eredménnyel zárult."

(3) Az R. 11. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A Másodfokú Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: Másodfokú FÜV Bizottság) a (7) bekezdés szerinti vizsgáló eljárások alkalmazását az MH HEK alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézeteinél rendeli el."

(4) Az R. 11. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A Másodfokú FÜV Bizottság által előírt mozgásanyaghoz kötött alkalmasságvizsgálatot az MH HEK alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetei végzik."

6. § (1) Az R. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A katona egészségi alkalmasságának rendszeres ellenőrzését az időszakos egészségügyi szűrővizsgálat (a továbbiakban: szűrővizsgálat) keretében kell elvégezni, amelynek végrehajtási rendjét a feladat- és hatáskörrel rendelkező, szakirányításra jogosult vezető határozza meg."

(2) Az R. 13. § (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A repülő-, a légvédelmi és az ejtőernyős katonai szervezetnél a repülőegészségi rendeletben meghatározott beosztást ellátó katonák, valamint a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói által meghatározott beosztottak egészségi alkalmassági ellenőrzését az elsőfokú ROB végzi.

(5) Azt a katonát, akinél az alapellátásban végzett szűrővizsgálat olyan egészségiállapot-változást talál, amely szakorvosi kivizsgálását indokolja, az utaltsági rendtől függően az Állami Egészségügyi Központ (a továbbiakban: ÁEK) vagy az MH HEK szakrendelést biztosító egészségügyi intézete szakmai hatáskörrel rendelkező szakrendelésére, osztályára kell beutalni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti egészségügyi intézménybe beutalt, illetve az MH HEK alkalmasságvizsgálatot végző, valamint az ÁEK és az MH HEK szakrendelést biztosító egészségügyi intézete által végzett szűrővizsgálaton kiszűrt, megváltozott egészségi állapotú katona felülvizsgálatáról, az egészségi állapot helyreállításáról (gyógykezelés, egészségügyi gondozás és rehabilitáció) a felsorolt intézmények szakmai hatáskörrel rendelkező főorvosai intézkednek.

(7) A szűrővizsgálaton kívül az MH Közegészségügyi-járványügyi Szolgálata célzott vizsgálatok elvégzését is elrendelheti."

7. § Az R. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pszichikai alkalmasság ellenőrzését a katona beosztásával összhangban az 5. melléklet szerint kell elvégezni. A pszichikai alkalmasság ellenőrzését szolgáló vizsgálatokat az MH HEK alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetei végzik."

8. § (1) Az R. 16. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Az 50 év feletti katona esetében az állomány-, illetve az utaltság szerint illetékes alapellátást végző orvos javaslatára az MH HEK alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézeteiben összetett terheléses-élettani (ergometriás, spiroergometriás) vizsgálat is végezhető. A nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül a fizikai állapotfelmérés nem kötelező.

(5) A fizikai állapotfelmérés eredménye a következők szerint értékelendő:

a) "Fizikai állapota kiváló",

b) "Fizikai állapota jó",

c) "Fizikai állapota megfelelő",

d) "Fizikai teljesítménye nem megfelelő, hat hónapon belül ismételt vizsgálata szükséges",

e) "Fizikai állapota nem megfelelő"."

(2) Az R. 16. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A fizikai állapotfelmérést végző három tagból álló FÁB a katona edzettségi állapotát a 11. § (5) bekezdése alapján a 12. melléklet szerinti követelményszintek szerint értékeli. A "Fizikai állapota nem megfelelő" értékelés az (5) bekezdés d) pontja szerinti ismételt vizsgálat eredménytelensége esetén adható."

(3) Az R. 16. § (9) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A fizikai állapotfelmérést]

"a) a 13. § (3) bekezdés a) pontja szerinti vezető állományú katona esetében az utaltsági rendtől függően az MH HEK alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézeteiben végzik,"

(4) Az R. 16. § (10)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(10) A 13. § (3) bekezdés a) pontja szerinti vezető állományú katona ellenőrzését végző FÁB tagjait saját állományából az MH HEK alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézeteinek igazgatói jelölik ki. A FÁB elnöki teendőit az MH HEK kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetének intézetvezető főorvosa, illetve repülőorvosi vizsgálati szervénél az Eü PAB elnöke látja el.

(11) Az ellenőrzés adatait és a FÁB értékelését a 8. melléklet szerinti "Fizikai állapotfelmérő lap"-on kell feltüntetni. A "Fizikai állapotfelmérő lap"-ot - a kitöltést követően - az alapellátást végző orvos, valamint az MH HEKalkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetei kezelik, a következő felmérésig tárolják. A FÁB elnökei az eredményt hivatalos úton megküldik az állományilletékes személyügyi szerv részére."

9. § Az R. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a hat hónapon belül elvégzett ismételt ellenőrzés során a katona teljesítményének értékelése "Fizikai állapota nem megfelelő", őt az MH HEK azon alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetébe kell beutalni teljes körű szakorvosi és terhelés-élettani, valamint antropometriai vizsgálatok elvégzésére, ahol korábbi minősítésére sor került."

10.§ (1) Az R. 18. § (1) bekezdés a)-c) pontja helyébea következő rendelkezések lépnek:

[Az egészségi alkalmasság minősítéséhez a következő szakorvosi és laboratóriumi vizsgálatok, leletek, valamint okmányok szükségesek:]

"a) alkalmasságvizsgálati szakorvosi vizsgálatok: belgyógyászati, sebészeti és mozgásszervi, ideggyógyászati és pszichiátriai, szemészeti, fül-orr-gégészeti, fogászati, szükség esetén kiegészítő rtg., ABPM, Holter (24 órás vérnyomás és EKG monitorozás), ultrahang-, légzésfunkciós vizsgálat,

b) alkalmasságvizsgálati laboratóriumi vizsgálatok: EKG, audiometria, klinikai (teljes vérkép és vizelet, vércukor, máj enzimek stb.), a Humán Immundeficiencia Vírus (a továbbiakban: HIV), a hepatitis B és C vírus, vérbaj(lues) vizsgálata, kábítószerszűrés, krónikus alkoholfogyasztás (csak máj enzimek emelkedése esetén) tesztelése, nők esetében terhességvizsgálati teszt,

c) leletek: 1 éven belüli negatív mellkas röntgen lelet, nők esetében 3 hónapon belüli nőgyógyászati és 1 éven belüli cytológiai lelet,"

(2) Az R. 18. § (5)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) A vizsgálatok eredményét a "Pályaalkalmasság-vizsgálati lap"-on (a továbbiakban: PAV lap) kell feljegyezni, amelynek eredeti példányát a leletekkel együtt (a korábbi PAV laphoz csatoltan, ha van) az MH HEK irattározásra kijelölt alkalmasságvizsgáló intézete irattárában kell elhelyezni. A vizsgálatot kérő katonai szervezet a PAV lap alkalmasságra vonatkozó - csak a minősítést tartalmazó - kivonatát kapja.

(6) A PAV lapot "Orvosi titoktartásra kötelezett" jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett személy kérésére, illetve törvényben meghatározott szervezet részére a fellebbezéssel nem támadott döntést hozó bizottság, illetve a fellebbezéssel már nem támadható döntést hozó bizottság készít és ad ki.

(7) A katonai szolgálatra jelentkező állományba vételének szándékáról az illetékes toborzó szervezet az utaltsági rendtől függően az MH HEK alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetei részére "beosztási tervezési lap"-ot ad, amely tartalmazza a katonai szolgálatra jelentkező által betöltendő beosztást, illetve a munkaköri HM rendelet szerinti beosztási rovatokat (A3, A5 rovat), amely alapján az alkalmassági vizsgálatok elvégzését kérik.

(8) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatokhoz jelentkezőről a szolgálatok főigazgatói adják ki a "beosztási tervezési lap"-ot, amelyben csak a munkaköri HM rendelet szerinti beosztási rovatot (A3, A5) kell megjelölni."

(3) Az R. 18. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az alkalmasságot véleményező szakorvos, pszichológus döntése alapján az alkalmasság minősítéséhez az ÁEK-ben, illetve az MH HEK alkalmasságvizsgálatot végző, illetve szakrendelést biztosító egészségügyi intézetében végzett, 6 hónapon belüli egészségügyi és pszichológiai részvizsgálatok eredményei is elfogadhatók."

11. § (1) Az R. 19. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az alkalmassági vizsgálatot azMH HEK alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetei végzik.

(2) Az alkalmasságot első fokon az MH HEK alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetének Eü PAB-ja minősíti. Az összesített alkalmassági minősítést a vizsgálatok megkezdésétől számított 30 napon belül kell meghozni.

(3) A fellebbezéssel nem támadott "Katonai szolgálatra alkalmas" minősítés - ha a vizsgált személy egészségi, pszichikai, fizikai állapotában (betegség, baleset) változás nem következett be - egy évig érvényes.

(4) Az Eü PAB minősítése ellen a vizsgált személy a minősítés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a Másodfokú FÜV Bizottságnak címezve a döntést hozó Eü PAB-nak kell benyújtani. Az Eü PAB elnöke a fellebbezést a PAV lappal együtt - haladéktalanul - a Másodfokú FÜV Bizottsághoz továbbítja. A FÜV eljárást követően a PAV lap kivonatát a Másodfokú FÜV Bizottság megküldi a vizsgálatokat kezdeményező szerv részére, a PAV lapot az MH HEK irattározásra kijelölt alkalmasságvizsgáló intézete részére küldi meg. Az Eü PAB döntése elleni fellebbezés esetén a másodfokon hozott "Alkalmas" minősítés egy évig, a nem megfellebbezett (jogerős) első fokú "Alkalmatlan" minősítés három évig érvényes. A másodfokon hozott (jogerős) "Alkalmatlan" minősítés ellen további fellebbezésnek helye nincs. A másodfokon hozott (jogerős) "Alkalmatlan" minősítés érvényessége - a Másodfokú FÜV Bizottság döntésétől függően -végleges vagy határozott időre szól."

(2) Az R. 19. § (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) A fegyvernemi alkalmassági vizsgálatok közül az ejtőernyős, a búvár és a repülő-hajózó, a repülőműszaki és a légi irányító beosztásba, valamint a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói által meghatározott egyes beosztásba jelentkező fegyvernemi alkalmasságát az elsőfokú ROB bírálja el. Az elsőfokú ROB minősítése ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, a vizsgált személy fellebbezéssel élhet a Másodfokú Repülőorvosi Bizottsághoz (a továbbiakban: másodfokú ROB), amelynek döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(7) Az MH HEK alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézeteiben az alkalmassági vizsgálat során levett vizeletmintából az MH HEK drogvizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti egységénél végzett kábítószer szűrés pozitív eredménye alapján az Eü PAB katonai szolgálatra alkalmatlan döntése ellen a vizsgált személy a Másodfokú FÜV Bizottságnál a (4) bekezdés szerinti fellebbezéssel élhet. Ebben az esetben a levett vizeletminta ellenmintájából a vizsgálatot az MH HEK drogvizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti egységénél meg kell ismételni, és ennek eredményétől függően kerülhet sor a Másodfokú FÜV Bizottság döntésének meghozatalára."

(3) Az R. 19. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A fogászati vizsgálatok értékelését a NATO STANAG 2466 szabvány szerint kell elvégezni. A fogstátuszt a NATO szabvány szerint kell rögzíteni a PAV lapon."

12. § Az R. a VII. fejezetet megelőzően a következő 19/A. és 19/B. §-sal egészül ki:

"19/A. § (1) Az összesített alkalmassági minősítést a vizsgálatok megkezdésétől számított 30 napon belül kell meghozni.

(2) Ha a vizsgált személy orvosi kivizsgálása indokolja, az Eü PAB az összesített alkalmassági minősítés meghozatalára előírt (1) bekezdés szerinti határidőt egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja. Erről értesíteni kell a vizsgált személyt, illetve a vizsgálatot kezdeményező katonai szervezetet.

(3) Ha a vizsgált személy mulasztása folytán valamely vizsgálat az Eü PAB által előírt határidőben nem kerül elvégzésre vagy a vizsgálat valamely lelet hiányában nem zárható le, és a mulasztást a vizsgált személy a határidő lejártát követő 15 napon belül, alapos indokkal nem menti ki, az Eü PAB a "minősítés nélkül lezárva" határozatot hozza. Ebben az esetben a vizsgált személlyel szolgálati viszony nem létesíthető, és a vizsgálati lap lezárásától számított egy éven belül újabb alkalmassági vizsgálat nem végezhető el.

19/B. § (1) Ha a szerződéses katonai szolgálatra jelentkező a tervezett beosztásra vonatkozóan "Fizikailag alkalmatlan" minősítést szerez, de az egészségi, pszichológiai vizsgálatok alapján "Egészségileg alkalmas" vagy "Egészségileg korlátozással alkalmas", illetve "Pszichikailag alkalmas", az Eü PAB az összesített alkalmassági minősítés meghozatala helyett haladéktalanul tájékoztatja a vizsgálatot kezdeményező katonai szervezetet az érintett egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági minősítéséről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítése helyett minősíteni kell a katonai szolgálatra való alkalmasságot, ha az érintett személy a fizikaialkalmasság-vizsgálatok során a Honvéd Vezérkar főnökének intézkedésében megjelölt fizikai minimum szintet sem éri el.

(3) A vizsgálatot kezdeményező katonai szervezet az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján haladéktalanul köteles értesíteni az Eü PAB-ot arról, hogy az érintett személlyel kezdeményezi-e a szerződéses katonai szolgálati jogviszony létrehozását.

(4) Ha vizsgálatot kezdeményező katonai szervezet értesítése szerint a szerződéses katonai szolgálati jogviszony létrehozására nem kerül sor, az Eü PAB az összesített alkalmassági minősítést haladéktalanul köteles meghozni.

(5) Ha a szerződéses katonai szolgálati jogviszony az érintett személlyel a "Fizikailag alkalmas" minősítés hiányában létrejön, a fizikai alkalmassági vizsgálatot legkésőbb a szolgálati viszony próbaidejének leteltéig meg kell ismételni, és az összesített alkalmassági minősítést a megismételt fizikai alkalmassági vizsgálat eredménye alapján kell meghozni."

13. § (1) Az R. 20. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona alapellátó- és fogorvosi előszűrésen vesz részt és a következő egészségi követelményeknek kell megfelelnie:]

"a) az idegrendszer kifogástalan állapota, teljesen ép reflexek, harmonikus életvezetés, jó beilleszkedési és tűrőképesség, negatív drogszűrési eredmény, valamint alkohol toxikus hatása következtében kialakuló szemészeti vagy központi idegrendszeri érintettségre utaló organikus és pszichés tünetek, májkárosodást jelző laboratóriumai vérérték eltérések észlelése esetén a krónikus alkoholfogyasztás kizárásának igazolása,"

(2) Az R. 20. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha a külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona az előszűrésen a (2) bekezdés c) pontja szerinti minősítést kapta - annak közlésétől számított 15 napon belül - az Eü PAB-hoz fellebbezéssel élhet, melynek döntése ellen további fellebbezésnek helye nincs."

14. § (1) Az R. 21. §-t megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"A külföldi katonai szolgálatra tervezett állomány alkalmasságvizsgálata, illetve a külföldi szolgálatból visszatérők szakorvosi és pszichikai záróvizsgálata az MH HEK-ben"

(2) Az R. 21. § (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az MH HEK kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézete szakorvosi (belgyógyászati, ideg-elmegyógyászati, sebészeti, mozgásszervi, szemészeti, orr-fül-gégészeti, fogászati, laboratóriumi), pszichológiai és fizikai alkalmassági vizsgálatokat végez. A katona külföldi szolgálatra való alkalmasságát első fokon az Eü PAB állapítja meg a Táblázat A2a-A2d rovatai szerint."

(3) Az R. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A minősítés ellen - az első fokú minősítés közlésétől számított 15 napon belül - a külföldi szolgálatteljesítésre tervezett katona a 19. § (4) bekezdésében foglaltak szerint fellebbezést nyújthat be a Másodfokú FÜV Bizottsághoz, melynek döntése ellen további fellebbezésnek helye nincs."

(4) Az R. 21. § (3) bekezdés felvezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az MH HEK kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetében elvégzendő külföldi szolgálatra való alkalmassági vizsgálat elvégzésének feltételei:"

(5) Az R. 21. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az MH HEK kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetében elvégzendő külföldi szolgálatra való alkalmassági vizsgálat elvégzésének feltételei:]

"c) az alkalmassági vizsgálatok megkezdése előtt bemutatandó a TAJ kártya, valamint egy évnél nem régebbi mellkas röntgenlelet, az alapellátást biztosító egészségügyi szolgálat által levett, az MH HEK kijelölt drogvizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti egységénél elvégzett hatósági kábítószer szűrővizsgálat negatív eredménye, fogászati panoráma röntgenfelvétel, nők esetében 3 hónapon belüli nőgyógyászati és egy éven belüli cytológiai vizsgálati eredmény;"

(6) Az R. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az alkalmassági vizsgálatot a katona állományilletékes személyügyi szervének vezetője - a tervezett kiutazás előtt legalább három hónappal - írásban kéri az MH HEK-től. A megkeresésben közölni kell a katona személyi adatait (név, születés helye, időpontja, anyja neve, rendfokozata), a tervezett külföldi szolgálat jellegét a megfelelő kódjellel (pl. A2a), valamint a jelenlegi és a tervezett beosztást."

(7) Az R. 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Külföldi katonai szolgálatot teljesített katonák hazatérésüket követő 1 héten belül szakorvosi és pszichológiai záróvizsgálaton kötelesek részt venni az MH HEK kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetében. A záróvizsgálatok keretein belül drog-, HIV és hepatitis B és C vírus szűrését, továbbá a járványügyi szempontból veszélyeztetett területre jellemző mikrobiológiai vizsgálatot is el kell végezni. Alkohol toxikus hatása következtében kialakuló szemészeti vagy központi idegrendszeri érintettségre utaló organikus és pszichés tünetek, valamint májkárosodást jelző laboratóriumai vérérték eltérések észlelése esetén a krónikus alkoholfogyasztás szűrését is el kell végezni. Ha a külszolgálat teljesítésére műveleti területen került sor, a pszichológiai vizsgálat elvégzéséhez csatolni kell a kontingens parancsnok (nemzeti rangidős) által készített parancsnoki jellemzést is, amelynek mintáját a 13. melléklet tartalmazza."

(8) Az R. 21. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A fogászati vizsgálatok értékelését a 19. § (10) bekezdésében foglaltak alapján kell végrehajtani."

15. § Az R. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fizikai alkalmassági követelmény az

a) (1) bekezdés a) pontja szerinti feladat esetében T4 követelményszint (260 pontos teljesítmény),

b) (1) bekezdés b) pontja szerinti feladat esetében T3 követelményszint (240 pontos teljesítmény),

c) (1) bekezdés c) pontja szerinti feladat esetében T2 követelményszint (220 pontos teljesítmény),

d) (1) bekezdés d) pontja szerinti feladat esetében T1 követelményszint (200 pontos teljesítmény) de nem lehet alacsonyabb a beosztásának megfelelő besorolási szintnél."

16. § Az R. az "A hallgató alkalmassága" című harmadik részt megelőzően a következő 22/A. §-sal egészül ki:

"22/A. § (1) A "Külföldi katonai szolgálatra alkalmas" minősítés a külföldi katonai szolgálat teljesítésének a befejezéséig, de legfeljebb a külföldi katonai szolgálat kezdetétől számított egy évig érvényes, feltéve, hogy a külföldi katonai szolgálat teljesítésének megkezdésére a "Külföldi katonai szolgálatra alkalmas" minősítés meghozatalától számított egy éven belül sor kerül.

(2) Az alkalmasság minősítésével kapcsolatos eljárásra a 19/A. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti érvényességi időn belül a katonánakaz érvényes minősítésnél szigorúbb követelményszintű külföldi katonai szolgálatot kell teljesítenie, a külföldi katonai szolgálatra való alkalmasságát újból minősíteni kell.

(4) Az első fokon hozott - fellebbezés hiányában - jogerős "Külföldi katonai szolgálatra alkalmatlan" minősítés esetén a külföldi katonai szolgálat teljesítésére tervezett katona alkalmasságának ismételt vizsgálata egy éven belül csak akkor végezhető el, ha az érvényes minősítéstől enyhébb követelményszintű külföldi katonai szolgálatra kerülne sor.

(5) Ha a "Külföldi katonai szolgálatra alkalmas" minősítés érvényességi ideje alatt a katona egészségi állapotában változás következik be, és a katona a külföldi katonai szolgálatot még nem kezdte meg, az egészségi állapotváltozás dokumentációját be kell mutatni az utaltsági rend szerinti csapatorvosnak. A csapatorvos javaslata alapján a külföldi katonai szolgálatra való alkalmasságot ismételten minősíteni kell, ha az egészségi állapotváltozás a külföldi katonai szolgálat teljesítését érdemben befolyásolja.

(6) Azt a katonát, akinek a külföldi katonai szolgálatának időtartama az egy évet meghaladja, ismételten alkalmasságvizsgálatra kell rendelni. A szűrővizsgálatra rendelt személy külföldi katonai szolgálatát csak akkor folytathatja, ha az alkalmasságvizsgálat eredménye szerint a külföldi katonai szolgálatra vonatkozó korábbi minősítésének továbbra is megfelel."

17. § Az R. 24. § (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(7) A (3) bekezdés szerinti minősítés ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az első fokon minősítő bizottságnál kell benyújtani, melyet a Másodfokú FÜV Bizottság bírál el, döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(8) Az MH HEK kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézete az egészségi, a pszichológiai és a fizikai alkalmassági vizsgálatokat a katonai oktatási intézmény megkeresésére - előzetesen egyeztetett program szerint - végzi."

18. § Az R. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A nem katonai oktatási intézményben tanuló, honvédségi ösztöndíjas hallgatók fizikai alkalmasságát az ösztöndíjszerződés megkötése, valamint hivatásos vagy szerződéses állományba vétele előtt az MH HEK kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetének FÁB-ja bírálja el."

19. § (1) Az R. 29. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményezheti:]

"d) az ÁEK osztályvezető főorvosai,"

(2) Az R. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (2) bekezdés a), b), c), f), g) és h) pontjaiban foglalt személyek a felülvizsgálatról szóló kérelmet az ÁEK elsőfokú FÜV Bizottság elnökének küldik meg, aki az illetékes szakrendelés, illetve kórházi osztály felé intézkedik a FÜV eljárás lefolytatására."

20. § (1) Az R. 30. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A felülvizsgálat során az alkalmasság elbírálásához a következő okmányok szükségesek:]

"f) szakvélemény az egészségkárosodás mértékéről."

(2) Az R. 30. § (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) A FÜV táblázat egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a fellebbezéssel nem támadott döntést hozó, illetve a fellebbezéssel már nem támadható döntést hozó FÜV Bizottság irattárában, egy másolati példányát az MH HEK irattározásra kijelölt alkalmasságvizsgáló intézete archívumában kell elhelyezni. A katona állományilletékes parancsnokának és ("alkalmatlan" minősítés esetén) a HM központi pénzügyi szervének csak a FÜV táblázat határozati részét (Kivonata FÜV táblázatból) kell megküldeni, amely kórismét és indoklást nem tartalmazhat.

(7) A FÜV táblázatot "Orvosi titoktartásra kötelezett" jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett katona kérelmére, illetve törvényben meghatározott személyek és szervek részére lehet kiadni. Másolatot csak a fellebbezéssel nem támadott döntést hozó, illetve a fellebbezéssel már nem támadható döntést hozó FÜV Bizottság készíthet."

21. § (1) Az R. 31. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a felülvizsgálatot a katonai szervezet orvosa kezdeményezi, a beteg állapotáról, szolgálati körülményeiről és az orvosi szempontból értékelhető rendellenességről orvosi véleményt készít, amelyet két példányban megküld a kivizsgálást végző kórházi osztály (szakrendelés) osztályvezető (szakrendelés-vezető) főorvosának."

(2) Az R. 31. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha a felülvizsgálatot az ÁEK vagy az MH HEK szakrendelést biztosító egészségügyi intézetének főorvosa kezdeményezi, kérésére a katonai szervezet orvosa hivatalos megkeresés alapján a betegről rendelkezésére álló orvosi adatokat - véleményével együtt - a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül megküldi."

22. § Az R. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az alkalmasság felülvizsgálatához szükséges kórházi (rendelőintézeti) kivizsgálást az utaltsági rendtől függően az ÁEK, illetve az MH HEK szakrendelést biztosító egészségügyi intézete végzi."

23. § (1) Az R. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a felülvizsgálandó katona korábban nem részesültkórházi kezelésben, a felülvizsgálatelőkészítéséértfelelős főorvost az Elsőfokú FÜV Bizottság elnöke jelöli ki. Ha a felülvizsgálandó katona korábban már részesült a HM által fenntartott járó-, illetve fekvőbeteg ellátó gyógyintézeti kezelésben, és alkalmasságánakfelülvizsgálata korábbi gyógyellátásával kapcsolatos betegségének következtében válik indokolttá, amely miatt kezelték, a felülvizsgálatot a kivizsgálást, illetve a kezelést végző osztály (szakrendelés) készíti elő. Több szakorvosi profilba tartozó elváltozás esetén - ha a vezető kórisme nem tisztázott -a legsúlyosabb panaszok szerint illetékes osztály főorvosát kell kijelölni a felülvizsgálat előkészítésére."

(2) Az R. 33. § (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(7) A polgári gyógyintézetben kezelt katonát - ha az alkalmasságának felülvizsgálata indokolt - a gyógyintézetből való kibocsátása után, az alapellátást végző orvos kezdeményezésére az utaltsági rendtől függően az ÁEK elsőfokú FÜV Bizottsága vagy az MH HEK kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézete elsőfokú FÜV Bizottsága elé kell állítani.

(8) A Másodfokú és a Központi Egészségügyi Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: Központi FÜV Bizottság) elnöke szükség esetén újabb kivizsgálás elvégzésére az ÁEK bármelyik-az elsőfokú eljárásban részt nem vett-szakmailag illetékes osztályát felkérheti."

24. § Az R. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A három tagból álló Elsőfokú FÜV Bizottságokat az ÁEK-ben és az MH HEK kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetében kell működtetni. Az elnöki teendőket az ÁEK, illetve az MH HEK repülőorvosi vizsgálati intézetének vezetője által megbízott főorvos látja el."

25. § (1) Az R. 35. § (1) bekezdés felvezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az ÁEK-ben és az MH HEK repülőorvosi vizsgálati intézetében működő Elsőfokú FÜV Bizottság a katona egészségi alkalmasságáról, valamint a szolgálatképességéről a következő döntéseket hozhatja:"

(2) Az R. 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az Elsőfokú FÜV Bizottság orvos-szakmai felügyeletét az MH HEK felülvizsgálatokat irányító szervének főorvosa által kijelölt főorvos látja el."

26. § Az R. 36. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A háromtagú Másodfokú FÜV Bizottság az MH HEK felülvizsgálatokat irányító szervének kijelölt osztályán működik. Az elnöki teendőket az osztály osztályvezető főorvosa, távollétében helyettese látja el.

(2) A Másodfokú FÜV Bizottság tagjaiként az osztály állományába tartozó szakfőorvosok vesznek részt a döntések meghozatalában. Ha a Másodfokú FÜV Bizottság olyan esetben jár el, amikor a pszichikai, illetve a fizikai alkalmasságot kell elbírálni, a Másodfokú FÜV Bizottság tagjaként a másodfokú döntés meghozatalában az osztály szakpszichológusa, illetve az MH HEK illetékes alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézete kijelölt osztályának szakembere is részt vesz.

(3) A Másodfokú FÜV Bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése, irányítása az elnök feladata."

27. § Az R. 38. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A háromtagú Központi FÜV Bizottság elnöki teendőit az MH HEK felülvizsgálatokat irányító szervének intézetvezető főorvosa (MH főszakorvosa) látja el. A Központi FÜV Bizottság elnöke a Központi FÜV Bizottság egyik tagjául az ÁEK azon főszakorvosát kéri fel, akinek az eset a szakmai profiljába tartozik, másik tagját a felülvizsgálatot irányító szerv azon főorvosai közül jelöli ki, aki az elsőfokú döntés meghozatalában nem vett részt.

(2) A Központi FÜV Bizottság bírálja el a Másodfokú FÜV Bizottság első fokon hozott határozata elleni fellebbezéseket. Valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést megállapíthat az orvosetika és orvosszakmai ésszerűség keretein belül. Határozata ellen további fellebbezésnek nincs helye."

28. § Az R. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felülvizsgáló bizottságok üléseiket szükség szerint, illetve - az Elsőfokú FÜV Bizottság kivételével - az MH HEK felülvizsgálatokat irányító szervének intézetvezető főorvosa által meghatározott gyakorisággal tartják."

29. § Az R. 41. §-a, valamint a 41. §-t megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"A katona egészségkárosodásának megállapítása

41. § (1) A felülvizsgálat során be kell szerezni a katona egészségkárosodásának mértékéről szóló szakvéleményt, ha

a) egészségi állapota alapján alkalmatlan minősítés megállapítása indokolt,

b) a felülvizsgálatra szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségkárosodás következtében kerül sor,

c) a katona kéri.

(2) A szakvélemény beszerzését a Másodfokú FÜV Bizottság elnöke kezdeményezi.

(3) A megkeresésben kérni kell, hogy a szakvélemény százalékos mértékben külön állapítsa meg az egészségkárosodás mértékét minden olyan elváltozásnál, amelytől feltételezhető a szolgálati kötelmekkel való okozati összefüggés (baleset következményei, szolgálati betegség gyanúja, zaj-, toxikológiai, radiológiai ártalom, stb.). Ennek megállapítását kérni kell akkor is, ha a korábban történt balesetnek vagy lezajlott betegségnek később az egészségkárosodás mértékét befolyásoló maradványtünetei lesznek."

30. § Az R. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a katona a fellebbezésében az egészségkárosodás mértékét sérelmezi, az egészségkárosodás mértékét véleményező szakértői szervet a Másodfokú FÜV Bizottság elnöke keresi meg a szakértői felülvizsgálat céljából."

31. § (1) Az R. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szolgálatteljesítés alóli felmentés teljes vagy részleges lehet:

a) teljes felmentés

aa) a fekvőbeteg-gyógyintézetben, illetve lakáson fekvőbetegként történő gyógykezelés időszakában, valamint

ab) a betegség aktív szakaszának lezajlása után, illetve a műtéti kezelést követően a szolgálatképesség helyreállásig terjedő időszakban (a továbbiakban együtt: lábadozás időszakában);

b) részleges felmentés az egyes szolgálati kötelezettségek alóli mentesség időszakában, és a csökkentett napi szolgálatteljesítési idő alatt."

(2) Az R. 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az aktív gyógykezelés, illetőleg a lábadozás időszakában a katona részére

a) az alapellátást végző orvos javaslatára az állományilletékes parancsnok 14 naptári nap,

b) az ÁEK, illetve az MH HEK szakrendelést biztosító egészségügyi intézete szakrendelésének orvosa 14 naptári nap,

c) kórházi elbocsátást követően az ÁEK, illetve az MH HEK repülőorvosi vizsgálati intézet fekvőbeteg-ellátó osztályának főorvosa 28 naptári nap egészségügyi szabadságot engedélyezhet."

(3) Az R. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az egynapos sebészeti ellátás az egészségügyi szabadság engedélyezése szempontjából fekvőbeteg ellátásnak minősül."

32. § Az R. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ÁEK, illetve az MH HEK szakrendelést biztosító egészségügyi intézetének kezelőorvosa az egészségügyi szabadság meghosszabbítására FÜV táblázaton tesz javaslatot az illetékes bizottságnak."

33. § Az R. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A felmentés engedélyezésére

a) az alapellátást végző orvos 30 naptári nap,

b) az ÁEK, illetve az MH HEK szakrendelést biztosító egészségügyi intézete szakrendelésének orvosa 60 naptári nap,

c) az ÁEK, illetve az MH HEK repülőorvosi vizsgálati intézet fekvőbeteg-ellátó osztályának főorvosa 90 naptári nap,

d) az Elsőfokú FÜV Bizottság 180 naptári nap,

e) a Másodfokú FÜV Bizottság 365 naptári nap időtartamban jogosult."

34. § Az R. 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Csökkentett napi szolgálatteljesítési idő engedélyezésére

a) az ÁEK, illetve az MH HEK repülőorvosi vizsgálati intézet fekvőbeteg-ellátó osztályának főorvosa 60 naptári nap,

b) az Elsőfokú FÜV Bizottság 120 naptári nap,

c) a Másodfokú FÜV Bizottság 180 naptári nap,

d) a Központi FÜV Bizottság 365 naptári nap időtartamban jogosult."

35. § (1) Az R. 1. melléklet "001" számú táblázatcímében a "Tüdő, mellhártya és mellkasi nyirokcsomó gümőkórja" szövegrész helyébe a "Tüdő, mellhártya és mellkasi nyirokcsomó tuberculosis" szöveg lép.

(2) Az R. 1. melléklet "001" számú táblázat a)-b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) Ide tartoznak a mycobactérium tuberculosis okozta megbetegedések (a tüdő, mellhártya, hörgő, gége és nyirokcsomó tuberculosis) activ (kimutatható Koch pozitív és Koch negatív) és inactiv formái, légzőszervi tuberculosis késői hatásai, valamint a fiatalkori pleuritis azon esetei, amikor nem mutatható ki az aetiológiai factor. A tüdősebészeti műtét utáni állapot értékelése a 104-105-ös szakaszok szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, máj, vesefunkciók, ionok, thrombocita, vérgáz-analysis, köpet általános bacteriológiai, köpet mikroszkópos Koch, PCR, köpet cytológiai, köpet direct Koch, köpet Koch tenyésztés, Mantoux-próba, EKG, mellkas rtg. (PA, oldal és esetleg CT), légzésfunctio, mellkasi folyadékgyülem esetén thoracocentesis, a mellkasi folyadék mikroszkópos Koch, PCR, Koch tenyésztés vizsgálata, szükség esetén bronchologiai vizsgálat."

(3) Az R. 1. melléklet "001" számú táblázat c) pontjában az "(infiltrativ, nodularis, cavernosus)" szövegrész helyébe az "(infiltrativ, gócos, nodularis, cavernosus)" szöveg lép.

(4) Az R. 1. melléklet "003" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, Urea N, vizelet Koch tenyésztés, Mantoux-próba, mellkas rtg., i.v. urographia, cystoscopia, cystographia, CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat."

(5) Az R. 1. melléklet "005" számú táblázat az A6 elnevezésű oszlop 3. és 4. sorában az "E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(6) Az R. 1. melléklet "005" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) We, teljes vérkép és vizelet, májfunctios próbák, ismételt transaminase vizsgálatok, gamma GT, serum összfehérje, Elfo, Latex, virológiai vizsgálatok. Sz.e. májbiopsia elvégzése és szövettani vizsgálat indokolt lehet."

(7) Az R. 1. melléklet "005" számú táblázat e) pont 8. francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"- az említett incubatios időn belül igazolható parenteralis vagy sebészeti therápiás, illetve diagnosztikai beavatkozás ténye;"

(8) Az R. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(9) Az R. 1. melléklet "008" számú táblázat A2a, A2b, A2c, A2d és A5 elnevezésű oszlop 1. sorában az "I" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(10) Az R. 1. melléklet "009" számú táblázat A2a, A2b, A2c, A3 és A5 elnevezésű oszlop 1. sorában az "E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(11) Az R. 1. melléklet "010" számú táblázat A2a, A2b, A2c és A5 elnevezésű oszlop 1. sorában, valamint az R. 1. melléklet "010" számú táblázat A6 elnevezésű oszlop 2. sorában az "E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(12) Az R. 1. melléklet "011" számú táblázat A4 elnevezésű oszlop 2. sorában az "E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(13) Az R. 1. melléklet "012" számú táblázat a)-e)) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a)-e) Az itt minősítendő non Hodgkin lymphomák, Hodgkin-kór, myeloma multiplex, különböző leukaemiák, valamint a nyirok- és vérképzőszövet egyéb rosszindulatú daganatainak elbírálása, a 011. szakasz magyarázatában foglaltak szerint történik. Az átmeneti jellegű folyadék, electrolit, sav-bázis egyensúly vagy egyéb panaszt okozó Waldenström-féle purpura hypergammaglobulinaemia zavar minősítése a 2-es alszakasz szerint történik."

(14) Az R. 1. melléklet "015" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, TSH vizsgálat kötelező, kórossága esetén FT3 és FT4 kiegészítő vizsgálat javasolt, EKG, nyakkörfogat, pajzsmirigy UH, és pajzsmirigy scintigraphia, izotóp felvételi görbe, sella felvétel, gégészeti szakvélemény, szükség esetén a pajzsmirigy betegség kimutatására irányuló egyéb serológiai vagy immunológiai vizsgálat. Kompresszió esetén nyelési rtg. vizsgálat, trachea felvétel."

(15) Az R. 1. melléklet "016" számú táblázat a)-b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) Az I. és II. típusú diabetes mellitus (IDDM s NIDDM), glukozúriával és anélkül, valamint a csökkent szénhidrát tolerancia (IGT). A cukorbetegség szövődményei: retinopathia, polyneuropathia, macro- és microangiopathia, nephropathia diabetica. b) Éhgyomri és sz. e. terheléses vércukor, 24 órán át gyűjtött vizelet cukor koncentráció és mennyiség, vesefunctiok, szemfenék, alsóvégtagi Doppler UH vizsgálat, az ABI meghatározására, ideggyógyászati vizsgálat. A familiaris anamnesist dokumentálni kell és negatív esetben kutatni a diabetest okozó esetleges alapbetegség után."

(16) Az R. 1. melléklet "017" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, éhezéses próba, megfelelő hormonszintvizsgálatok, szérum insulin koncentráció éhezés alatt, szükség esetén retrograd pancreatographia, Panceas UH vizsgálat, esetleg CT/MR."

(17) Az R. 1. melléklet "018" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) Serum Ca és P tartalmának, Parathhormon koncentráció meghatározása, EKG, a csontok fokozott vagy csökkent mésztartalmának, osteosclerosis, csontcysták és törések rtg. vizsgálattal történő kimutatása, gastrointestinalis, vese- és szemszövődmények vizsgálata. Pajzsmirigy UH vizsgálat, esetleg CT vizsgálat. Osteodensitometria."

(18) Az R. 1. melléklet "019" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, actualis vagy terhelés utáni hormontermelés és ürítés meghatározása, sella turcica és csontok CT vagy MR vizsgálata, látótérvizsgálat."

(19) Az R. 1. melléklet "020" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, Se kreatinin, UN, Se Na, Cl, K, hormontermelés és ürítés vizsgálata a hormonconcentratio meghatározás, illetve a stimuláló és suppressiós próbák elvégzése útján, sella turcica, csontok, vesék és mellékvesék CT vagy MR vizsgálata, szemészeti és ideggyógyászati szakvizsgálat."

(20) Az R. 1. melléklet "022" számú táblázat A4 elnevezésű oszlop 1. sorában "A" szövegrész helyébe a "K" szöveg, 2. sorában a "K" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(21) Az R. 1. melléklet "022" számú táblázat c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"c) A szűrővizsgálat során véletlenül kimutatott diabetes renalis, hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia, Gilbert-féle hyperbilirubinaemia panaszmentes esetei az anyagcsere enyhe zavarainak tekinthetők. Az átmeneti jellegű folyadék, electrolit, sav-bázis egyensúly vagy egyéb panaszt okozó zavar minősítése a 2-es alszakasz szerint történik. Amyloidosis, haemochromatosis vagy egyéb súlyos anyagcserezavar esetén alkalmatlan minősítés hozható."

(22) Az R. 1. melléklet "025" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) We, teljes vérkép és vizelet, reticulocyta-szám, thrombocyta-szám, bilirubin, Se vas, TVK, fólsav, széklet féregpete, a gyomor-bél rendszer átvizsgálása. Különösen anaemia perniciosa gyanúja esetén sternum punctio, se Ferritin és se B12, Schilling-próba."

(23) Az R. 1. melléklet "026" számú táblázat A2d elnevezésű oszlop 1. sorában, valamint az R. 1. melléklet "026" számú táblázat "A4" elnevezésű oszlop 2. sorában a "KLGS" szövegrész helyébe az "E" szöveg lép.

(24) Az R. 1. melléklet "026" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, reticulocytaszám, thrombocyta-szám, VVT-resistentia, Coombs-próba, Se bilirubin, LDH, Se vas, TVK, serum ferritin, sternum punctio és a haemolyticus anaemia különböző alakjainak meghatározására használt specifikus diagnosticai próbák (pl. Ham-, Heller-, Nelson-, Rosenbach-próbák)."

(25) Az R. 1. melléklet "028" számú táblázat A2d elnevezésű oszlop 1. sorában a "KLGS" szövegrész helyébe az "E" szöveg lép.

(26) Az R. 1. melléklet "030" számú táblázat a) pontjában a "mentális rendellenességek" szövegrész helyébe a "mentális zavarok" szöveg lép.

(27) Az R. 1. melléklet "032" számú táblázat A3, A4, A6 elnevezésű oszlop 1. sorában a "KLGS" szövegrész helyébe az "E" szöveg lép.

(28) Az R. 1. melléklet "032" számú táblázat a) és c) pontjában az "MH EVI toxikológiai kutató osztályon" szövegrész helyébe az "MH HEK Tudományos Intézetében" szöveg lép.

(29) Az R. 1. melléklet "033" számú táblázat A4 elnevezésű oszlop 1. sorában a "KLGS" szövegrész helyébe az "E" szöveg lép.

(30) Az R. 1. melléklet "033" számú táblázat a) pontjában a "járó rendellenességek" szövegrész helyébe a "járó zavarok" szöveg lép.

(31) Az R. 1. melléklet "034" számú táblázat A2a, A2b, A2c, A2d, A3 és A5 elnevezésű oszlop 1. sorában az "E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(32) Az R. 1. melléklet "034" számú táblázat a) pontjában a "depressziós rendellenességek" szövegrész helyébe a "depressziós zavarok" szöveg lép.

(33) Az R. 1. melléklet "035" számú táblázat A2a, A2b, A2c, A2d, A3 és A5 elnevezésű oszlop 1. sorában az "E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(34) Az R. 1. melléklet "035" számú táblázat a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) Paraszomnia, insomniák, hypersomniák, alvási apnoe, narcolepsia, "nyugtalan láb szindróma", "periódikus lábmozgás zavar"."

(35) Az R. 1. melléklet "036" számú táblázat a) pontjában a "szorongásos rendellenességek" szövegrész helyébe a "szorongásos zavarok" szöveg lép.

(36) Az R. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(37) Az R. 1. melléklet "037" számú táblázat a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) E szakasz szerint minősítendők a BNO-ban szereplő személyiségzavarok, az "Auto-heteroagresszivitás", melyek nem agyi károsodáshoz járulnak (paranoid, schizoid, disszociális, érzelmileg labilis, hystrionikus, anancastikus, szorongó, dependens) valamint az éretlen személyiség. Az "Auto-heteroagresszivitás"-hoz sorolandók az öncsonkítás, az önsértés és az öngyilkossági kísérlet esetei."

(38) Az R. 1. melléklet "039" számú táblázat a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) A beszéd kifejező és megértés zavara, olvasási, írászavar, számolási dyscalculációs zavar, mely a gyermekkorban kezdődött."

(39) Az R. 1. melléklet "040" számú táblázat A2a, A2b, A2c, A2d, A3, A5 és A6 elnevezésű oszlop 1. sorában az "E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(40) Az R. 1. melléklet "041" számú táblázat címében a "Mentális retardáció" szövegrész helyébe a "Mentális színvonal insufficienciája" szöveg lép.

(41) Az R. 1. melléklet "043" számú táblázat a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) Itt minősítendő a Parkinson-kór, a másodlagos parkinsonizmus, a törzsdúcok egyéb elfajulásos megbetegedései, a tónuszavarok, a tremor, a chorea, a ballizmus, a myoclonus, a tic egyéb mozgási rendellenességek. Gyógyszer okozta extrapyramidalis mozgászavarok."

(42) Az R. 1. melléklet "047" számú táblázat a)-b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) Idetartozik a generalizált, fokális epilepsia bármely formája és az alkalmi epilepsiás roham. A csecsemőkori lázgörcs esetén a minősítés KLGS. b) Neurológiai kivizsgálás."

(43) Az R. 1. melléklet "051" számú táblázat "BNO" elnevezésű oszlop 1. sora az "M5110" szövegrésszel egészül ki.

(44) Az R. 1. melléklet "051" számú táblázat c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"c) Műtét után 2 évvel a 051.2 rovat minősítése minden esetben "A" tünet és panaszmentesség esetén. Hivatásos állományba, szerződéses állományba vételkor, valamint a katonai oktatási intézménybejelentkezéskor viszont a minősítés "E"."

(45) Az R. 1. melléklet "074" számú táblázat A2a, A2b, A2c, A2d, A3, valamint A5 elnevezésű oszlop 1. és 5. sorában az "E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(46) Az R. 1. melléklet "074" számú táblázat c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"c) A halláscsökkenés fokát súgott beszéd hallás, illetve audiogramm esetén decibel (dB) értékben határozzuk meg. A megadott értékek irányadók a különböző alpontokba való besorolásra, nem lehet azonban a határeseteknél teljes mértékben tekintetbe venni. A besorolás legyen értelemszerű. Külön kell értékelni a beszédzónában (500-1000-2000 Hz-en) észlelt küszöbértékek csökkenését. Az egészségügyi alkalmasság elbírálásánál ugyanis döntő jelentősége van a beszédmegértés vizsgálatának. A 074 1. és 5. pontjában az E minősítés csak a beszédfrekvenciákon (500-1000-2000 Hz-en) mérhető I. fokú halláscsökkenés esetén javasolt."

(47) Az R. 1. melléklet "075" számú táblázat a)-b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) Febris reumatica, vírus és egyéb kóreredetű carditis (endo-, myo-, pericarditis), bacterialis endocarditis,

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, ASO titer LE-sejt, Rose-próba, haemokultura sorozatvizsgálata, EKG, terheléses EKG, mellkas rtg., echo-cg, szívizom biopsia, góckutatás."

(48) Az R. 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(49) Az R. 1. melléklet "077" számú táblázat b)-c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) Hypertoniáról beszélünk, ha a nyugalomban mért vérnyomás három különböző alkalommal legalább 1 hetes időközben mérve meghaladja a 140/90 Hgmm-es értéket. A vérnyomást meg kell mérni mind a két karon, sőt a lábon is fekvő, valamint álló testhelyzetben. A kórházi osztályos kivizsgálás során, a csapatgyengélkedőn napokon át mért vérnyomás szélső értékeit fel kell tüntetni a felülvizsgálati táblázaton. We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, Se Na, K, Ca, P, húgysav, vizelet bacteriológia, VMA, EKG, mellkas rtg., hasi UH, szemfenék vizsgálata, sz. sz. vizeletkoncentrálás, creatinin-clearance, aldosteronürítés, vizelet pressoraminok, Histamin-vagy Regitin-próba, renalis angiographia, radiorenographia, vesék szeparált vizsgálata, vesetűbiopsia, echo-cg, ABPM, Holter vizsgálat.

c) Terheléses EKG-vizsgálattal tisztázhatók a megengedett fizikai terhelések. Praehypertensio jelének tekinthetjük, ha terhelésre a vérnyomás a normális felső határát meghaladja és csak lassan normalizálódik. A praehypertensios jeleket komolyabban értékeljük és a 077 2. pont szerint minősítjük, ha a családban már több hypertensiós beteg van, illetve volt. Ugyanitt minősítjük az átmeneti és a jól kezelhető tartós emelkedett vérnyomás eseteit. 100 Hgmm vagy annál magasabb diastolés érték a vérnyomás-emelkedés tartós voltára utal. Hivatásos állományba szerződéses állományba vételkor (A3), valamint a katonai oktatási intézménybe jelentkezéskor (A2a) a minősítés "E"."

(50) Az R. 1. melléklet "077" számú táblázat e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"e) Essentiális hypertoniát nem lehet a katonai kötelmekkel összefüggőnek tekinteni, azonban egyes tüneti hypertensiókat lehet akkor, ha az alapbetegség szolgálat következménye (pl. meghűlés következtében kialakult idült uroinfekció talaján kialakult vesebetegség)."

(51) Az R. 1. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(52) Az R. 1. melléklet "078" számú táblázat a)-b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) Infarctus myocardii, Dressler-féle syndroma, angina pectoris, coronaria sclerosis, aneurysma cordis.

b) Rutinvizsgálatok, rizikófaktorok, SGOT, SGPT, EKG, terheléses EKG, echocardiographia, coronarographia, Troponin I, CK szívizotóp vizsgálat."

(53) Az R. 1. melléklet "079" számú táblázat A4 elnevezésű oszlop 1. sorában az "A" szövegrész helyébe a "K" szöveg, az R. 1. melléklet "079" számú táblázat A5 elnevezésű oszlop 1. sorában az "E" szövegrész helyébe a "K" szöveg lép.

(54) Az R. 1. melléklet "079" számú táblázat b)-c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) Kórházi osztályos kivizsgálás, rutinvizsgálatok, Se. bilirubinszint, SGOT, SGPT, LDH, EKG, mellkas rtg., tüdőscintigraphia, a respiratios insufficientia kimutatása vér-gáz analitikai és légzésfunctios vizsgálatokkal, alvadási faktorok (örökletes alvadási zavar), echo-cg vizsgálat.

c) Tüdőembólia lezajlása után functiokárosodás nélküli esetben is 079 1. pont A4 és A5 rovat szerint szigorúbb "K" elbírálás szükséges. Műtét vagy baleset utáni embólia vagy vetélés utáni embólia enyhébb megítélés alá eshet."

(55) Az R. 1. melléklet "080" számú táblázat A6 elnevezésű oszlop 1. sorában a "KLGS" szövegrész helyébe az "E" szöveg lép.

(56) Az R. 1. melléklet "081" számú táblázat A4 elnevezésű oszlop 2. sorában az "E" szövegrész helyébe a "K" szöveg lép.

(57) Az R. 1. melléklet "081" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) Arrhythmiajellegére utaló részletes anamnesis, azarrhythmia előtti életszakaszban alkalmazott gyógyszeres therápiának a tisztázása, EKG (sz. sz. terheléses vagy Holter monitoros elektrofiziológiai vizsgálat)."

(58) Az R. 1. melléklet "082" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) Kórházi osztályos kivizsgálás, rutinvizsgálatok, Se. kreatinin, UN, EKG, terheléses EKG, Holter monitoros EKG, kerékpár ergometria, echo-cg, coronarographia, mellkas rtg., testsúly."

(59) Az R. 1. melléklet "083" számú táblázat c) pont második mondatában a "zárt műtétek közül" szövegrész helyébe a "nyitott műtétek közül" szöveg lép.

(60) Az R. 1. melléklet "084" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) Neurológiai osztályos kivizsgálás, carotis Doppler, továbbá transcraniális Doppler, kezelés, sz. sz. angiographia, CT, koponya MRI, laboratóriumi vizsgálatok a differential diagnosishoz szükséges mértékben."

(61) Az R. 1. melléklet "085" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) Kórházi osztályos kivizsgálás, vércukor se kreatinin, UN, se összfehérje, elfo, szükség esetén autoimmun betegségekre vonatkozó laboratóriumi vizsgálatok, se cholesterin és frakciói, triglycerid, EKG, mellkasröntgen, oscillometria, Doppler vizsgálat, szemfenék vizsgálat, angiográfia."

(62) Az R. 1. melléklet "086" számú táblázat 1. sorában "nyomási tünetet és panaszt nem okozó aneurysma" szövegrész helyébe a "tüneteket és panaszt nem okozó aneurysma" szöveg lép.

(63) Az R. 1. melléklet "086" számú táblázat b)-c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, rutin laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, kémia, coagulogramm, összlipoid stb.), EKG, UH, CT, MRI, mellkas, arteriographia/DSA/, neurológiai, szemészeti szakorvosi vizsgálat.

c) Az artériák ectasiái általában teendőt nem igényelnek. Aneurysmának nevezzük azt a körülírt tágulatot, amelynek átmérője legalább másfélszer meghaladja az adott érszakasz normális átmérőjét. Lehetnek tünetmentesek, okozhatnak krónikus tüneteket dislocatio, kompresszio, urusatio által, okozhatnak akut tüneteket ruptura, perforatio, embolisatio stb. révén.

Specifikus jelek lehetnek: végtagischaemia (embolia), aneurysma trombosis, emésztési zavarok (hasi kompresszió, viscerális ér trombosis), nagy systoles zörej, keringési terhelés jelei (aortocavalis fistula), gerincfájdalom (csigolyaurusatio), rekedtség (n. recurrens paresis thoracalis aneurisma növekedése miatt), uréterkompresszio (iliaca aneurysma növekedése), mélyvénás thrombosis (a. popl. Aneurysma okozta kompresszio). A hivatásos állományúakat a fentiek figyelembevételével kell minősíteni. Aneurysma dissecans minősítése minden esetben és rovatban "E"."

(64) Az R. 1. melléklet "089" számú táblázat a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) Periarteritis nodosa, Wegener-féle granulomatózis, Takayasau-féle betegség, arteritis temporalis, allergiás és autoimmun eredetű vaszkulítiszek."

(65) Az R. 1. melléklet "090" számú táblázat a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) Thrombophlebitis, phlebitis suppurativa, vena portaethrombosis, thrombophlebitis migrans, Budd-Chiari-syndroma."

(66) Az R. 1. melléklet "090" számú táblázat e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"e) A katonai kötelmekkel való összefüggés legtöbb esetben nem ismerhető el. Kivételt képeznek phlebothrombosis vagy thrombophlebitis azon esetei, amelyek kialakulását szolgálati baleset vagy tartós megterhelés okozta, és a kettő közötti összefüggés a sérülés helyét és időpontját illetően bizonyítható."

(67) Az R. 1. melléklet "091" számú táblázat az A2a és A2b elnevezésű oszlop 2. sorában, valamint az R. 1 melléklet "091" számú táblázat A2b és A2c elnevezésű oszlop 4. sorában az "E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(68) Az R. 1. melléklet "091" számú táblázat a) pontja helyébe a következő szöveg lép: "a) Varicositas, ulcus varicosum (alsó végtagon, vagy egyéb lokalizációjú)."

(69) Az R. 1. melléklet "093" számú táblázat A2a, A2b és A5 elnevezésű oszlop 1. sorában az "E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(70) Az R. 1. melléklet "093" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) We, teljes vérkép és vizelet, a vérnyomás különböző testhelyzetben végzett mérése, EKG fekvő és álló helyzetben, echo-cg, Holter vizsgálat a hypotonia aetiológiai tisztázása szükséges."

(71) Az R. 1. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(72) Az R. 1. melléklet "094" számú táblázat b)-c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) Rhinoscopia anterior, posterior, orrmelléküreg-rtg., sz. sz. arckoponya CT, sz. sz. orr- és melléküregek endoscopos vizsgálata, allergológiai vizsgálat.

c) Ha a recidiv orrpolyp allergiás eredetű, a minősítés 095 1. pontja szerint történik."

(73) Az R. 1. melléklet "095" számú táblázat A2a, A2b, A2c, A3 és A5 elnevezésű oszlop 1. sorában az "E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(74) Az R. 1. melléklet "095" számú táblázat c) pontja a következő mondattal egészül ki:

"Enyhe megbetegedési fokozat esetén, ha a szükséges gyógyszeres kezeléssel a beteg tünetmentes, egyéni mérlegelés alapján "A" és "K" minősítés is adható."

(75) Az R. 1. melléklet "099" számú táblázat A4 elnevezésű oszlop 2. sorában a "K" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(76) Az R. 1. melléklet "099" számú táblázat a)-c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) Bronchitis chronica (simplex, obstructiva), bronchiectasia (congenitalis, szerzett, localisalt, diffúz).

b) Rutin laboratóriumi vizsgálatok, vérgáz-analysis, köpet bacteriológiai, eo-sejtszám és cytológiai vizsgálata, EKG, kétirányú rtg. felvétel (bronchiectasia esetén mellkas CT), légzésfunctio (ha lehetséges testpletysmographia), bronchológiai vizsgálat, farmacodinamiás próba.

c) A két rész egy helyen történő minősítése miatt különös figyelmet kell fordítani a két betegségcsoport elkülönítésekor adódó sajátosságokra. A két kórkép együtt tárgyalására a bronchiectasia előfordulásának ritkasága miatt került sor. A bronchiectasia fennállása esetén azetiológia tisztázása különös jelentőséggel bír. Az obstructioval nem járó chr. bronchitis, illetve a kevés panaszt okozó bronchitis deformans minősítésekor a cél az állapot további romlásának megakadályozása (pl. exogen tényezők - por, gáz, füst - kiszűrése). Szolgálatot teljesítőknél ezen túlmenően rendszeres ellenőrzés, szükség szerint szanatóriumi beutalás. Az obstructioval járó chr. bronchitis súlyosságát az obstructio mértéke szerint, illetve a vérgázértékek alapján ítéljük meg (lásd a légzőszervek minősítésének irányelveit). Bronchiectasiáknál a kiterjedés nagysága és tüneti megnyilvánulása mellett a minősítéskor a folyamatot előidéző egyéb tüdőbetegséget is figyelembe kell venni. Tekintettel az irreverzíbilis állapotra, a szerződéses állományba és hivatásos állományba vételkor a minősítés "E". A légzőszervi megbetegedések minősítésének irányelvei

A restrictiv, obstructiv, illetve vegyes jellegű légzészavarral járó tüdőmegbetegedések súlyosságának megítélésekor az alábbiakat kell figyelembe venni:

1. Restrictiv zavarok: A légzészavarok súlyossága mértékét a statikus légzésfunctios paraméterek a totálkapacitás (TC) és a vitáikapacitás (VC) határozzák meg. Pl. a TC és VC a kell-érték százalékában:

- enyhe fokú: 76-60%,

- kp. fokú: 60-50%,

- nagyfokú: 50% alatt.

2. Obstructiv zavarok: A légzészavar mértékét a dinamikus légzésmechanikai vizsgálatok (FVC, FEV1, PEF, MMEF, MEF 25, MEF 50, MEF 75, FEV1/FVC, Tiffenau, IGV) határozzák meg. Pl. a FEV1 a kell-érték százalékában:

- enyhe fokú: 60-80%,

- kp. fokú: 40-59%,

- súlyos: 40% alatt.

A légúti obstructio lényeges kritériuma a légúti áramlási ellenállás fokozódása. A resistance már kisfokú emelkedése (3,5-5 vízcm/1/s) fokozott légzési munkát igényel, nehézlégzés isjelentkezhet. 5 vízcm/1/s felett már kp. súlyos testi megterhelés mellett is légszomj lép fel. 10 vízcm/1/s felett már könnyű terhelés esetén is súlyos légszomj fordul elő. A légzészavar megítélésekor arról is tájékozódni kell, hogy a nyugalomban, illetve különböző megterhelés mellett a pulmonális gázcsere megfelelő-e, ami vérgáz-analitikai vizsgálatok segítségével határozható meg."

(77) Az R. 1. melléklet "100" számú táblázat a)-b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) Emphysema pulmonum, bulla(e) pulmonum, emphysemás hólyag, Mac-Leod-féle syndroma.

b) We, teljes vérkép és vizelet, EKG, alfa 1 antitripszin meghatározás, mellkas-rtg. (kétirányú esetleg CT) átvilágítás, felvételek, légzésfunctio meghatározás (statikus, dinamikus paraméterek, testplethysmográfia, CO diffúziós kapacitás mérés) esetleg tüdőscintigráfia, ajánlott vizsgálat, továbbá a vérgáz-analysis."

(78) Az R. 1. melléklet "101" számú táblázat 1. sorában a "ritka exogen asthma" szövegrész helyébe a "ritka asthma" szöveg, valamint az R. 1. melléklet "108" számú táblázat A4 elnevezésű oszlop 1. sorában a "K" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(79) Az R. 1. melléklet "101" számú táblázat a)-b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) Extrinsic, intrinsic, vegyes, terheléses típusú asthma bronchiale.

b) Mellkas rtg., labor (vérkép quantitatív, qualitatív, alfa 1 antitripszin meghatározás), légzésfunkció (statikus és dinamikus parméterek, provokációs tesztek, aspecifikus, esetleg specifikus, hideg levegő, fizikai terhelés, farmakodinámiás vizsgálatok), Prick szerint bőrpróba. Negatív Prick teszt esetén a nutritív típusú allergénre való túlérzékenység, vagy rhinitis allergicara jellemző panaszok esetén össz. IgE és specIgE vizsgálat elvégzése javasolt. OMÜ. felvétel gégészeti szakvizsgálat."

(80) Az R. 1. melléklet "102" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) We, teljes vérkép és vizelet, köpet ált. bact. tenyésztés, köpet direct Koch és Koch tenyésztés, Mantoux-próba, mellkas summatios és rétegfelvételek, kiegészítő vizsgálatok: köpetcytológia, mellkaspunctio, (laborvizsgálatok), hasi UH, szükség esetén pleura tűbiopszia, thoracoscopia, (inactív formákban), vérgáz-analysis, EKG, légzésfunctio (lehetőleg testpletysmographia)."

(81) Az R. 1. melléklet "103" számú táblázat A2b, A2c, A3, A5 elnevezésű oszlop 1. sorában, valamint az R. 1. melléklet "103" számú táblázat A2b, A2c, A2d elnevezésű oszlop 2. sorában az "E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(82) Az R. 1. melléklet "103" számú táblázat a)-b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) Pneumothorax (acutus, chronicus, spontaneus, secund., partiale, totale, tensivus, congenitalis, traumaticus) tünet és panaszmentesség esetén.

b) Törekedni kell az etiológia tisztázására. A kétirányú mellkas rtg. felvételeken túl szükségesé válhat a beteg részletes kivizsgálása, mellkas CT, tüdőizotóp vizsgálatok elvégzése, adott esetben VATS, thoracotomia."

(83) Az R. 1. melléklet "104" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) EKG, mellkas átvilágítás, kétirányú summatios mellkas rtg. felvétel, szükség esetén mellkas CT, légzésfunctio, sz. sz. bronchofiberoscopia, célzott rtg. rétegfelvétel, nyeléspróba."

(84) Az R. 1. melléklet "105" számú táblázat címében a "Tüdőműtétek utáni állapot" szövegrész helyébe a "Tüdőműtét utáni állapot" szöveg lép.

(85) Az R. 1. melléklet "105" számú táblázat a)-b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) Itt minősítendő a segmentectomia, a lobectomia vagy a pulmonectomia utáni állapot. Lobectomia végzése után, az alapbetegség és ettől függően a beteg általános állapota figyelembevételével, a minősítés egyéni elbírálást igényel. b) Vérgáz-analysis, EKG, summatios mellkas rtg. felvétel, mellkas CT, légzésfunctios vizsgálat, testpletysmographia."

(86) Az R. 1. melléklet "106" számú táblázat c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"c) A foghiányok minősítésénél mindenkor figyelembe kell venni az élelmezési sajátosságokat a rágóképesség csökkenése miatt. A rágóképesség csökkenését %-os értékben határozzuk meg Agapov szerint. A rögzített fogpótlással pótolt fogak a minősítés szempontjából nem számítanak hiánynak, a radixok viszont hiányként számolandók. A rágóképesség >50%-os helyreállítása esetén (rögzített, megfelelően funkcióképes kivehető fogpótlással, illetve implantátumon alkalmazott szuprastruktúrával) a minősítés lehet "A". Szerződéses állományba, hivatásos állományba vételkor 106 1. pont A3 és A5 minősítés, valamint a 106 1. pont A2a és A2b minősítéskor a szanáció vagy a fogpótlás idejére a minősítés "I"."

(87) Az R. 1. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

(88) Az R. 1. melléklet "114" számú táblázat az A6 elnevezésű oszlop 2. és 3. sorában az "E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(89) Az R. 1. melléklet "115" számú táblázat az A5 elnevezésű oszlop 1. sorában az "E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(90) Az R. 1. melléklet "115" számú táblázat c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"c) A külföldi szolgálatra való alkalmasság megállapításánál a betegség súlyosságától függetlenül csak "E" minősítés hozható. Hivatásos állományba, szerződéses állományba vétel esetén a minősítés "E". Csecsemő és kisgyermekkorban elvégzett eredményes műtéti beavatkozás után, kiújulást nem mutatott esetekben, tünet- és panaszmentesség esetén felnőtteknél a 115 1. pont szerinti minősítés végig "A" lehet."

(91) Az R. 1. melléklet "118" számú táblázat A2a és A2b elnevezésű oszlop 1. sorában az"E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(92) Az R. 1. melléklet "118" számú táblázat c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"c) A szerződéses állományba, állományba vételkor a minősítés "E". A 118 2. pont A2b rovat szerinti minősítés esetén két évnél nem gyakoribb korábbi recidíva eredményes kezelése esetén, panasz és tünetmentes állapotban KLGS."

(93) Az R. 1. melléklet "128" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, koncentrálási próba, vizelet bact. és Koch tenyésztés, izotóp renographia, UH, CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat."

(94) Az R. 1. melléklet "129" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, koncentrálási próba, 24 órás vizelet fehérje ürítés meghatározása, vizelet bact. és Koch tenyésztés, UH, iv. pyelographia CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat."

(95) Az R. 1. melléklet "130" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, koncentrálási próba, vizelet bact. és Koch tenyésztés, UH, izotopos renographia CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat."

(96) Az R. 1. melléklet "131" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, natív hasi rtg. vizsgálat, szükség esetén iv. pyelographia, hasi Echo vizsgálat, CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat."

(97) Az R. 1. melléklet "135" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) Műtéti leírás, részletes fizikális lelet, We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, vizelet bact. tenyésztés, iv. pyelographia CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat."

(98) Az R. 1. melléklet "151" számú táblázat A2a, A2b, A2c, A2d, A3, A5 és A6 elnevezésű oszlop 2. sorában az "E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(99) Az R. 1. melléklet "152" számú táblázat a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) Dermatosclerosis localisata, atrophia degenerativa colloidalis, keloid, excessivgranulatio, atrophia cutis, Callositas, callus, clavus, a bőr hegesedése és fibrosisa, a bőr egyéb túltengéses és sorvadásos állapotai."

(100) Az R. 1. melléklet "155" számú táblázat a) pontja helyébe a következő szöveg lép: "a) Urticaria minden típusa."

(101) Az R. 1. melléklet "156" számú táblázat a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) A köröm betegségei, pigmentzavarok, a bőr vascularis zavarai, a bőr degeneratív és egyéb betegségei, Darier-kór, elastosis perforans serpiginosa, ichthyosis acquisita, acanthosis nigricans acquisita, mucinosis follicularis,"

(102) Az R. 1. melléklet "161" számú táblázat b)-c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) Két- vagy többirányú, összehasonlító rtg. felvétel. Szokványos vállficam gyanúja esetén A-P vállfelvétel a felső végtagok 10 kg-os terhelésével. Habitualis patellaficamnál axiális térdfelvétel. A többi ízület szokványos vagy pathológiás ficamát functionális vagy tartott rtg. felvételekkel, illetve CT és MRI vizsgálattal dokumentálandó.

c) A szokványos vállficam külön figyelmet érdemel. A diagnosis csak a luxatiók és a repositiok ismétlődését bizonyító gyógyintézeti, hatósági orvosi, illetve csapatorvosi igazolás és a terheléses rtg. felvétel pozitivitása esetén állítható fel. Az elváltozás - indokolt esetben - műtéttel corrigálható. A 161 2. pont A2b rovat szerinti minősítés esetén két évi tünet- és panaszmentesség esetén a minősítés "KLGS"."

(103) Az R. 1. melléklet "164" számú táblázat b)-c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) Az érintett gerincszakasz kétirányú rtg. felvétele, szükség szerint kiegészítve foramen vagy Dittmar-felvétellel. Myelopathiás vagy gyöki tünetek esetén MR (esetleg CT), majd ideggyógyászati-idegsebészeti konzílium. c) Az enyhe, neurológiai tünetek nélkül jelentkező eseteket a 164 1. pont szerint minősítjük.

A 164 A4 és A6 rovatokhoz tartozó betegeknek az elváltozások kiterjedtsége és súlyossága, valamint a szükséges gyógytartam megítélése alapján szolgálatukkal járó fizikai megterhelés mérlegelése után egészségügyi szabadság vagy a szükséges felmentések adhatók. Lásd még a 051. számú táblázatnál írtakat is."

(104) Az R. 1. melléklet "165" számú táblázat b)-c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) Scoliosisok és kyphoscoliosisok esetén kétirányú álló helyzetben készült rtg. felvétel. Spondylolysis-olisthesis gyanújánál kétirányú Dittmar-felvétel. A nyaki gerincszakaszt érintő betegségek esetén szükség szerint foramen-felvétel. Gyöki, neurológiai tünetekkel járó syndromáknál MR (esetleg CT) vizsgálat, majd neurológiai, illetve idegsebészeti konzílium. c) Ebben a betegségcsoportban a kyphosis dorsalis adolescentium (Scheuermann-féle betegség) és a spondylolysis-spondylolisthesis okozza a legtöbb therápiás és minősítési problémát. A Scheuermann-féle betegség általában 10-16 éves kor között kezdődik és a csontváz növekedésének megállásakor "meggyógyul". Maga a csontosodási zavar nem folytatódik, ezért a katonaorvosi gyakorlatban már döntően a betegség következtében kialakult állapotokkal találkozunk (kóros, főként nyílirányú gerincgörbületek, háti, deréktáji fájdalmak stb.). Alkalmatlannak nyilvánítható a katona, ha a gerinc sagittalis görbülete olyan kifejezett, hogy az egyenruha viselését lehetetlenné teszi.

A spondylolysisben szenvedő beteg szintén megfelelő fizikai korlátozásokra szorul. A spondylolisthesis (csigolya-csuszamlás) maximális fizikai kíméletet igényel. Alkalmatlannakakkor nyilvánítandó, ha a deréktáji fájdalmakon túl gyöki, neurológiai tünetek is fellépnek, vagy a komoly fájdalmakkal, izomspasmussal, antalgiás tartással járó periódusok ismétlődnek. Szintén "E" minősítés szükséges, ha a spondylolisthesis egyéb fejlődési zavarokkal (pl. spina bifida) társul. A csigolyacsuszamlás műtéttel javítható vagy gyógyítható. Hivatásos állományba, szerződéses állományba vétel esetén a minősítés 165 1. pont A3 rovat szerinti minősítés esetén "E". Enyhe, csak egy-két csigolyára kiterjedő, lezajlott Scheuermann betegség jól kidolgozott hátizomzattal, valamint panasz és tünetmentesség esetén alkalmas lehet. A különböző scoliosis-fajták az általuk okozott mellkasi deformitással együtt ítélendők meg (185. szakasz). Az egyenruha viselhetősége itt is mérlegelendő."

(105) Az R. 1. melléklet "170" számú táblázat A2b, A2c és A3 elnevezésű oszlop 2. sorában az "E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(106) Az R. 1. melléklet "177" számú táblázat A2a és A2b elnevezésű oszlop 2. sorában az "E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(107) Az R. 1. melléklet "178" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép: "b) Részletes fizikális lelet, CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat."

(108) Az R. 1. melléklet "180" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, vizelet bact. tenyésztés, vese scintigraphia, vese renographia, iv. pyelographia, CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat."

(109) Az R. 1. melléklet "181" számú táblázat A5 elnevezésű oszlop 1. sorában az "E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(110) Az R. 1. melléklet "181" számú táblázat c) pontja a következő mondattal egészül ki:

"Enyhének tekinthető és alkalmasnak minősíthető a Cobb módszerrel 15 fok alatti görbület, valamint a 10 mm alatti sacralis záródási hiány (spina bifida) panasz, és tünetmentesség, jól kidolgozott hátizomzat esetén."

(111) Az R. 1. melléklet "182" számú táblázat A2a, A2b és A5 elnevezésű oszlop 1. sorában az "E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(112) Az R. 1. melléklet "183" számú táblázat A2a, A2b és A5 elnevezésű oszlop 1. sorában az "E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(113) Az R. 1. melléklet "185" számú táblázat c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"c) Enyhének tekintjük és aszerint minősítjük azokat az eseteket, ahol cardio-respiratoricus zavar nincs. A ma már gyakran elvégzett korrekciós műtétek jó eredménye után legalább két évvel, kifogástalan légzésfunkció esetén a 185 1. pont lehet alkalmas (Enyhe elváltozás, ha a csigolyatest elülső perem-sternum távolság több mint 15 cm). Közepesen súlyosnak akkor vesszük az elváltozást, ha a terheléses EKG és légzésfunctios vizsgálat mérsékelt fokú működészavart igazol. Súlyosnak a kifejezett légzési és keringési zavarral járó esetek tartandók. A szerződéses, hivatásos állományba vétel minden mellkasi deformitás esetén kizárt, mivel az életkor előrehaladásával a cardio-respiratoricus functiók romlanak."

(114) Az R. 1. melléklet "187" számú táblázat A2d és A4 elnevezésű oszlop 1. sorában az "E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(115) Az R. 1. melléklet "187" számú táblázat c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"c) A kifejezett klinikai formák rendszerint olyan anomáliát okoznak, amellyel a beteg nem jelentkezhet katonai szolgálatra. Enyhébb klinikai formák esetében (pl. hyperbilirubinaemia) a minősítés alapját a fizikai vagy szellemi teljesítőképességre, balesetveszélyes helyen előforduló, egészségkárosodásra vezető elváltozások, esetleg a rendellenességgel együtt járó psychés károsodás képezheti (gynecomastia mintájára). A minősítés mértékét mindig a teljesítőképességet legjobban befolyásoló elváltozás szabja meg. Ha egy szerv elváltozása uralja a képet, ennek megfelelő szakasz alapján is minősíthetünk (pl. szív fejlődési rendellenességei a 175-ös, a színlátás zavarai a 064-es szakasz szerint)."

(116) Az R. 1. melléklet "189" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) Részletes anamnesis (vagy heteroanamnesis), fizikális vizsgálat eredményének rögzítése, műtéti leírás, kétirányú koponyaröntgen-felvétel (ennek eredményétől függően szükség lehet esetleg a kórképnek megfelelő speciális rtg. felvételekre is), ECHO, EG, koponya CT, MRI, EEG, akusztikus, esetleg vizuális kiváltott válasz, neurológiai, szemészeti, fül-orr-gégészeti, szájsebészeti és plasztikai sebészeti konzílium. Égés, fagyás, vegyszer okozta károsodás esetén az utókövetkezmények miatt bőrgyógyászati konzílium."

(117) Az R. 1. melléklet "189" számú táblázat c) pontja első jelöletlen bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A koponyatető (kálvária) csontjainak mindkét lemezre kiterjedő törése után 5-10 évvel, ha (különösen epilepsiára utaló) neurológiai tünet vagy panasz nem volt, és a vizsgálat idején sincs, alkalmas lehet."

(118) Az R. 1. melléklet "190" számú táblázat b)-c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) A minősítéshez szükséges az anamnesis részletes felvétele és rögzítése után a fizikális vizsgálat, amely magában foglalja a mozgások vizsgálatát, ezeknek szögekben való meghatározását, az izomzat tömegének, tónusának vizsgálatát, a periphériás idegek motoros és érzésvizsgálatát, a szomatoszenzoros kiváltott válasz vizsgálatát. A műszeres vizsgálatokhoz szükséges az érintett terület kétirányú rtg. felvétele. Ha neurológiai eltérést észlelünk, akkor a ferde, célzott, speciális rtg. felvételekkel való kiegészítés, mellkasi CT. A trachea, légcső sérüléseinél gégészeti vizsgálat, a mellkas statikáját megbontó vagy a tüdőt is érintő sérülésnél a rtg. vizsgálat mellett légzésfunctios vizsgálatok, melyeket a szakorvos ítéljen meg. A szervült vérömleny okozta callusnál súlyos működészavarnak tekintjük a bronchospirometriás értéknek az egészséges oldallal szembeni 50%-nál nagyobb beszűkülését. Szív contusio gyanúja vagy mellkasi traumás deformitás esetén terheléses EKG vizsgálat, és ennek a szakorvos által történő megfelelő értékelése. A medence sérüléseinek vizsgálatához szükséges az áttekintő medence és az oldalirányú csípőízületi rtg. felvétel, medence CT készítése. A felvételen rajta kell lennie a lumbosacralis szakasznak mindkét oldali crista széleivel együtt. A combfej keringés megítéléséhez MRI vizsgálat szükséges. Ha urológiai elváltozás is észlelhető, akkor iv. urographia végzése szükséges. Égés, fagyás, vegyszer okozta károsodás esetén az utókövetkezmények miatt bőrgyógyászati konzílium.

c) A sérülések utáni nem véglegesen kialakult állapotok minősítése egységesen a 205. szakasz szerint történik. Ugyancsak ott minősítendők a reconstructios műtéttel javítható esetek, ha a várható gyógytartam meghaladja a 90 napot. A 190 2. pont szerint minősítendő a sérülést követő minimális functiozavar, amellyel a sérült polgári foglalkozását ellátni képes volt, és ha működészavaró objektív idegrendszeri eltérés nem észlelhető. Ilyen esetekben a 190 2. pont A2b, A2c és A5 rovat szerinti minősítés is lehet KLGS. A 190 3. pontba tartoznak a jelentős, functiozavarral gyógyult elváltozások, ahol a rehabilitált munkakörváltozása vált szükségessé polgári életben, a teherviselésre nem alkalmas és a fizikai igénybevétel állapotát rontja."

(119) Az R. 1. melléklet "191" számú táblázat A5 elnevezésű oszlop 2. sorában az "E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(120) Az R. 1. melléklet "191" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) Anamnesis és az eddigi kezelések részletes rögzítése. Az érintett rész klinikai vizsgálata, functiojának vizsgálata. Az ép oldallal összehasonlító hosszmérés, az egyes ízületek mozgásainak vizsgálata és szögekben való rögzítése. A periphériás keringés (oscillometria, Doppler), érzés és motoros tevékenység részletes vizsgálata, rögzítése. Műszeres vizsgálathoz speciális kétirányú rtg. felvétel készítése oly módon, hogy a diaphysis sérüléseinél a sérüléstől proximalisan és distalisan levő ízületek is rajta legyenek a felvételen. Kivételesen összehasonlító kétirányú vizsgálat, pl. Sudeck-atrophiánál, kéztő sérülésénél négyirányú típusos felvétel készítése, oscillometriás vizsgálat, keringési zavar esetén érzésdifferentia objektivizálásához ninhidrin vizsgálat szükséges. Szükséges lehet elektrofiziológiás vizsgálatok, EMG vezetési sebesség vizsgálatok végzése. Felülvizsgálati eljáráshoz célszerű az előző vizsgálati eredményeket bekérni, azokat figyelembe venni. Ha az acromioclavicularis ízület sérülésére van gyanú, és megfelelő rtg. vizsgálat nem történt, akkor az ízület instabilitásának meghatározásához az összehasonlító terheléses felvétel készítése szükséges. Ehhez állóhelyzetű sérültnél mindkét felső végtagot 10-10 kg-mal terheljük meg a felvétel készítéséhez. Ugyanezen felvétel alkalmazható habitualis vállficam vizsgálatához is. Ficam esetén a 161. szakaszban említett speciális rtg. vizsgálatok is szükségesek. Vizsgálat során merevnek tekintjük a nagyízületet akkor, ha a mozgások 70%-nál kisebbek. Thermikus (égés, fagyás) és kémiai etiológia esetében az utókövetkezmények miatt bőrgyógyász konzílium."

(121) Az R. 1. melléklet "192" számú táblázat A5 elnevezésű oszlop 2. sorában az "E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(122) Az R. 1. melléklet "192" számú táblázat b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) Anamnesis és az eddig alkalmazott kezelések leírása. Összehasonlító hosszmérés az ép oldallal, az egyes ízületek mozgásainak vizsgálata és szögekben való rögzítése. A periphériás keringés, érzés és motoros tevékenység részletes vizsgálata, rögzítése. A végtag körfogat összehasonlító mérése, a gyengült izomcsoportok működésének meghatározása. Az érintett ízületről kétirányú rtg. felvételt, panasz esetén az alatta és felette levő ízületről is rtg. felvételt kell készíteni. A térdsérüléseknél a kivetített patella felvétele, térd- és bokaízületi sérülés esetében tartott rtg. vizsgálat az esetleges szalagsérülésnek az igazolására vagy kizárására. Eszközös vizsgálatok térdízületi sérüléseknél arthroscopia, UH, CT, MRI. Az utókövetkezmények miatt bőrgyógyászati konzílium, ha a traumát thermikus (égés, fagyás), kémiai noxa okozta."

(123) Az R. 1. melléklet "193" számú táblázat A5 elnevezésű oszlop 2. sorában az "E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(124) Az R. 1. melléklet "193" számú táblázat b)-c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) Műtéti lelet, koponya kétirányú rtg. felvételek, EEG (alkalmi vagy ismételt), kontrasztanyagos CT vizsgálat, MR vizsgálat, szemészeti, gégészeti, belgyógyászati, neurológiai, psychiatriai konzílium, szükség esetén agyi angiographia. A gerinc sérülései esetén a gerinc rtg. vizsgálata, CT vizsgálat, MR vizsgálat, lumbalpunctio, myelographia, neurológiai konzílium. c) A 193 1. pont szerint minősítendők a 2-3 hét alatt panaszmentessé váló sérültek (commotio cerebri). Idegrendszeri vizsgálat során kórjelző eltérés nincs. Átmeneti, minimális eltérések (szemtekerezgés, pupilla differentia) előfordulhatnak a gyakori vegetatív tünetek (fejfájás, szédülés, hányinger, hányás) mellett. A kórisme feltétele a néhány perces eszméletvesztés ténye. A sérült emlékezetkiesésről számol be."

(125) Az R. 1. melléklet "194" számú táblázat A5 elnevezésű oszlop 2. sorában az "E" szövegrész helyébe a "KLGS" szöveg lép.

(126) Az R. 1. melléklet "194" számú táblázat b) pontjának utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:

"A kórképnek megfelelő laboratóriumi vizsgálat, szükség esetén kiegészítő kontrasztos rtg. és CT vizsgálat, angiographia, echo kardiographia, CT, MRI vizsgálat, szakorvosi konzílium."

(127) Az R. 1. melléklet "198" számú táblázat b) pontjának negyedik mondata helyébe a következő szöveg lép: "A vizsgálatok kiegészítéséhez kétirányú rtg. felvétel, CT, MRI és ninhidrin próba szükséges."

(128) Az R. 1. melléklet "198" számú táblázat c) pontjában a "Jobb kézen" szövegrész helyébe a "Domináns kézen" szöveg lép.

(129) Az R. 1. melléklet "202" számú táblázat az A2c elnevezésű oszlop 1. sorában a "KLGS" szövegrész helyébe az "E" szöveg lép.

(130) Az R. 1. melléklet "209" számú táblázat c) pontjában az "MH EVI-t" szövegrész helyébe az "MH HEK-et" szöveg lép.

36. § (1) Az R. 2. melléklet

a) "A) A kezelőszemélyzet kiválasztása" alcímet követő (3) bekezdésében, "C) A harckocsival történő vízalatti átkelés kiképzésre való egészségi alkalmasság elbírálása" alcímet követő (1) bekezdésében, "H) A kiemelt alkalmasság elbírálása" alcímet követő (1) bekezdésében, valamint "K) Az időszakos ellenőrző vizsgálatok" alcímet követő (1) bekezdésében az "MH EVI" szövegrész helyébe az "MH HEK repülőorvosi vizsgálati szerve" szöveg,

b) "C) A harckocsival történő vízalatti átkelés kiképzésre való egészségi alkalmasság elbírálása" alcímet követő (2) bekezdésében az "MH EVI-vel" szövegrész helyébe az "MH HEK repülőorvosi vizsgálati szervével" szöveg,

c) "D) A légimozgékonyságú katonai szervezet" alcímet követő (2) bekezdésében az "MH EVI-ben" szövegrész helyébe az "MH HEK repülőorvosi vizsgálati szervénél" szöveg,

d) "E) A kiemelt alkalmasság elbírálása" alcímet követő

da) (4), (9) és (11) bekezdésében az "MH KRK" szövegrész helyébe az "MH HEK repülőorvosi vizsgálati szerve" szöveg,

db) (3) bekezdésében az "MH KRK-ban" szövegrész helyébe az "MH HEK repülőorvosi vizsgálati szervénél" szöveg,

e) "F) A búvárok alkalmassága" alcímet követő

ea) (2) bekezdésében az "MH KRK-ba" szövegrész helyébe az "MH HEK repülőorvosi vizsgálati szervéhez" szöveg,

eb) (3)-(4) bekezdésében az "MH KRK" szövegrész helyébe az "MH HEK repülőorvosi vizsgálati szerve" szöveg,

f) "G) A merülés előtti orvosi vizsgálat" alcímet követő (3) bekezdésében a "KRK" szövegrész helyébe az "MH HEK repülőorvosi vizsgálati szerve" szöveg

lép.

(2) Az R. 2. melléklet "E) A kiemelt alkalmasság elbírálása" alcímet követő (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A D) (1) bekezdés a) pontja alá tartozó katona A3 rovat szerinti és speciális egészségi alkalmasságát első fokon az állományba vétel, beosztásba helyezés előtt, valamint a tényleges szolgálata során - évenként - az MH HEK repülőorvosi vizsgálati szerve elsőfokú ROB állapítja meg. Az elsőfokú ROB minősítése ellen a közléstől számított 15 napon belül a jelentkező, illetve a katona fellebbezéssel élhet a másodfokú ROB-hoz, amelynek döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye."

(3) Az R. 2. melléklet "J) A speciális alkalmassági vizsgálatok" alcímet követő (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Az alkalmasság elbírálásához belgyógyászati, ideggyógyászati, bőrgyógyászati, szemészeti, gégészeti, sebészeti és fogorvosi szakvizsgálatok szükségesek. Nők esetén nőgyógyászati vizsgálat is kötelező. A szakorvosi vizsgálatokat az MH HEK kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézete és a drogvizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti egysége végzi. Az MH HEK kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetének alkalmassági vizsgálatokért felelős igazgatójának megkeresésére egyes szakvizsgálatokat (bőrgyógyászat, haematologia) az ÁEK szakmai hatáskörrel rendelkező osztályai végzik. A kivizsgálás után a katonát az Eü PAB minősíti."

37. § Az R. 5. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.

38. § Az R. 8. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.

39. § Az R. 11. melléklet "III. Szakmai vélemények és döntés" című táblázatban

a) a "12. MH EVI Központi FÜV Bizottság javaslata" szövegrész helyébe a "12. Központi FÜV Bizottság javaslata" szöveg,

b) az "1. pld. HM PSZNYI" szövegrész helyébe az "1. pld. HM központi pénzügyi szerve" szöveg,

c) a "3. pld. MH EVI Közeg. Igazgató" szövegrész helyébe a "3. pld. MH HEK Közegészségügyi Intézet intézetvezető főorvos" szöveg,

d) a "4. pld. MH EVI KFÜV" szövegrész helyébe a "4. pld. Központi FÜV Bizottság" szöveg lép.

40. § Az R. 10. mellékletében a "munkaképesség-csökkenést" szövegrész helyébe az "egészségkárosodást" szöveg lép.

41. § (1) Az R. a 9. melléklet szerinti 12. melléklettel egészül ki.

(2) Az R. a 10. melléklet szerinti 13. melléklettel egészül ki.

42. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő második hónap 1. napján lép hatályba,és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

(2) Hatályát veszti az R.

a) 19. § (8) bekezdése,

b) 22. § (4)-(6) bekezdése,

c) 42. § (2) bekezdésében a "jogerős" szövegrész,

d) 1. melléklet

da) "019" számú táblázat a) pontjában a "Marfan syndroma," szövegrész,

db) "019" számú táblázat c) pontja,

dc) "076" számú táblázat c) pontjában a "szívcsúcson hallható izolált" szövegrész,

dd) "080" számú táblázat c) pontjában az "ARVD" szövegrész,

de) "149" számú táblázat a) pontjában a "-chronium migrans," szövegrész,

df) "150" számú táblázat a) pontjában a "Darier-kór," szövegrész

dg) "153" számú táblázat a) pontjában a "hipertrichosis," szövegrész,

dh) "187" számú táblázat 2. sora.

Dr. Szekeres Imre s. k.,

honvédelmi miniszter

1. melléklet a 13/2009. (VIII. 26.) HM rendelethez

Az R. 1. melléklet "007" számú táblázata helyébe a következő rendelkezés lép:

2. melléklet a 13/2009. (VIII. 26.) HM rendelethez

Az R. 1. melléklete a "037" számú táblázatot megelőzően a következő "036/A" és 036/B" számú táblázattal egészül ki:

3. melléklet a 13/2009. (VIII. 26.) HM rendelethez

Az R. 1. melléklet "077" számú táblázata helyébe a következő rendelkezés lép:

4. melléklet a 13/2009. (VIII. 26) HM rendelethez

Az R. 1. melléklet "078" számú táblázata helyébe a következő rendelkezés lép:

5. melléklet a 13/2009. (VIII. 26) HM rendelethez

Az R. 1. melléklet "094" számú táblázata helyébe a következő rendelkezés lép:

6. melléklet a 13/2009. (VIII. 26) HM rendelethez

Az R. 1. melléklete a "108" számú táblázatot megelőzően a következő "107/A" számú táblázattal és a hozzátartozó a)-c) ponttal egészül ki:

a) A fogszuvasodás minősítésére szolgáló szakasz.

b) A STANAG 2466 szerint DFC=2-nél a minősítés lehet "A".

c) DFC=3-nál a minősítés "I" a szanáció idejére.

7. melléklet a 13/2009. (VIII. 26) HM rendelethez

"5. melléklet a 7/2006. (III. 21.) HM rendelethez

Részletes pszichikai alkalmassági követelmények

A)

Általános pszichés státusz (Pa)

Személyiségjellemzők

1. Érzelmi, indulati élet kiegyensúlyozottsága

2. Stressztűrő képesség

3. Frusztrációs tolerancia

4. Önkontroll

5. Adekvát viselkedés

6. Magabiztosság

7. Önismeret

Értelmi szint

1. Általános intelligencia (logikai, kombinációs, problémamegoldó készség)

2. Emlékezet

3. Kommunikációs készség

Szenzomotoros és percepciós teljesítmény

1. Általános figyelmi teljesítmény

2. Érzékelés

3. Ingerdiszkrimináció

4. Reakcióidő

5. Mozgáskoordináció

B)

Munkaköri követelmények (Pm)

A munkaköri térkép alapján az általános pszichés alkalmasságon (Pa) túl a konkrét munkakör (pl. lövész, műszaki, vegyivédelmi stb.) ellátásához szükséges képességek, készségek, személyiségvonások összessége tartozik ebbe a kategóriába. A táblázatban megjelölt szempontok mindenképpen vizsgálandó területek.

A munkakörcsaládok részletezése az MH Munkaköri Térkép alapján

I. csop. 2.2. Szárazföldi haderő, A) lövész, harckocsizó, tüzér

2.3. Légierő, B) légvédelmi rakéta és tüzér

II. csop. 2.2. Szárazföldi haderő, B) a) felderítő és elektronikai hadviselési szakirányú vezető szervek

2.2. Szárazföldi haderő, B) b) felderítő (nem mélységi) elektronikai hadviselési

2.2. Szárazföldi haderő, B) c) mélységi és speciális felderítő, különleges műveleti

2.2. Szárazföldi haderő, C) műszaki

2.2. Szárazföldi haderő, D) vegyivédelmi

2.4. Vezetés, irányítás, A) általános híradó, rádióhíradás, rádiórelé híradás, hírközpontok, vezetékes híradás, FTP híradás

2.4. Vezetés, irányítás, B) FRISZ

2.5. Logisztika, A) üzemben tartás, páncélos és gépjárműtechnika

2.5. Logisztika, B) vegyivédelmi technika, kiképzéstechnika, különleges berendezés technika

2.5. Logisztika, C) fegyverzettechnika/aktív eszközök, elektronika, műszaki technika, mérésügy

2.5. Logisztika, F) harcanyag

2.6. Egyéb támogatás, A) meteorológia

III. csop. 2.4. Vezetés, irányítás, C) ügyviteli, információvédelmi, vezetési, informatikai

2.5. Logisztika, E) ellátó (hadtáp), közlekedés és szállítás

2.6. Egyéb támogatás, A) térképész

2.6. Egyéb támogatás, B) pénzügy

2.6. Egyéb támogatás, D) államháztartási belső ellenőrzés,

IV. csop. 2.6. Egyéb támogatás, C) egészségügyi I-II.

V. csop. 2.7. Gép- és harcjárművezetők. Gépjárművezetők, harckocsi- és harcjárművezetők

VI. csop. 2.9. Oktatás, képzés, kiképzés

2.10. Katonai Ügyészség és jogi igazgatás

2.11. Humán

2.12. Tábori lelkész szolgálat

2.13. Katonai igazgatás

2.14. Egyéb biztosítási és kiszolgálási feladatok, D) kutatás, fejlesztés

VII. csop. 2.14. Egyéb biztosítási és kiszolgálási feladatok, A) katonai rendész

2.14. Egyéb biztosítási és kiszolgálási feladatok, B) díszelgő

2.14. Egyéb biztosítási és kiszolgálási feladatok, C) katonazenész

C)

Különleges követelmények (Pk)

Az általános pszichés alkalmasságon (Pa) túl a különleges munkakör ellátásához szükséges képességek, készségek, személyiségvonások összessége tartozik ebbe a kategóriába.

A műveleti területeken történő eltérő feladatvégzés sajátossága miatt differenciált követelmények érvényesülnek.

D)

Katonai vezetői követelmények (Pv)

Azoknak a követelményeknek való megfelelés, amelyek alapjai az adott szintű, hatékony katonai vezetőnek. Az általános pszichés alkalmasságon (Pa) túl a vezetéshez szükséges készségek, képességek, személyiségjellemzők tartoznak ide.

I. Személyiségjellemzők

1. Kapcsolatteremtő készség

2. Kezdeményezőkészség

3. Együttműködési készség

4. Megbízhatóság

5. Empátiás készség

6. Erkölcsösség

7. Igényszint

8. Rugalmasság

9. Pszichés tempó

10. Önállóság

11. Elkötelezettség

12. Szabálytudat

II.Értelmi szint

1. Logika

2. Kreativitás

3. Lényeglátás

III.Vezetői, szervezői készség

1. Tervező-, szervezőkészség

2. Döntési készség

3. Problémamegoldó készség

4. Információkezelés

5. Stratégiai gondolkodás

6. Csapatépítési készség

7. Menedzselési készség

8. Motiválóképesség

9. Kommunikációs készség

10. Kritika elviselésének készség

11. Intellektuális hatékonyság

12. Szellemi terhelhetőség"

8. melléklet a 13/2009. (VIII. 26.) HM rendelethez

"8. melléklet a 7/2006. (III. 21.) HM rendelethez

Fizikai állapotfelmérő lap

"

9. melléklet a 13/2009. (VIII. 26.) HM rendelethez

"12. melléklet a 7/2006. (III. 21.) HM rendelethez

A fizikai állapot értékelése

1. Összpontszámra tekintet nélkül nem megfelelőre kell értékelni a vizsgált személytT1-T2 követelményszint esetén, ha a 3200 méter síkfutásból vagy 6000 méter gyorsított menetből legalább 60 pontot, fekvőtámasz-húzódzkodás gyakorlatcsoportból legalább 30 pontot és felülés gyakorlatcsoportból legalább 30 pontot nem ér el.

2. Összpontszámra tekintet nélkül nem megfelelőre kell értékelni a vizsgált személyt T3-T4 követelményszint esetén, ha a 3200 méter síkfutásból legalább 80 pontot, fekvőtámasz-húzódzkodás gyakorlatcsoportból legalább 40 pontot és felülés gyakorlatcsoportból legalább 40 pontot nem ér el."

10. melléklet a 13/2009. (VIII. 26.) HM rendelethez

"13. melléklet a 7/2006. (III. 21.) HM rendelethez

Útmutató a parancsnoki jellemzéshez

Feladathoz való hozzáállás

A kapott feladathoz történő pozitív viszonyulás.

Fegyelmezettség

Viselkedése megfelel a Szolgálati Szabályzatban és a katonákra vonatkozó egyéb szabályzókban leírtaknak.

Szolgálati időn kívüli magatartása megfelel az általánosan elfogadott viselkedési normáknak.

Megbízhatóság

Feladatainak teljes mértékben eleget tesz, tevékenysége külön ellenőrzést nem igényel.

Együttműködési készség

Mind szervezetszerű munkatársaival, mind azon túl is képes hatékony csapatmunka végzésére.

Bajtársiasság

Viselkedése megfelel a katonai élet által támasztott írott és íratlan szabályoknak.

Pszichés terhelhetőség

Fizikai és mentális egészségének károsodása nélkül képes hosszabb időn át elviselni a beosztásával, feladatkörével járó fokozott igénybevételt.

Önkontroll

Képes viselkedésének hatékony szabályzására, indulatai racionális ellenőrzésére, továbbá képes az alkalmazkodás szempontjából előnyös megoldásokhoz vezető feszültségszabályozásra.

Érzelmi stabilitás

Érzelmileg kiegyensúlyozott, tartós megterhelés közepette is képes kontrollált és hatékony viselkedésre.

Kommunikációs készség

Az információk átadásának, befogadásának, megértésének, visszacsatolásának verbális és nonverbális csatornákon történő képessége.

Magabiztosság

Az egyén fellépése és cselekedetei határozottságot tükröznek, kitart megalapozott döntései mellett.

Társas kapcsolatok minősége

Bizalomteli, kielégítő kapcsolata van másokkal. Hajlandó kompromisszumokat kötni, törődik mások jóllétével.

Képes elfogadni társai támogatását a szolgálat ellátás és magánélete területén egyaránt.

Monotóniatűrés

Hosszabb időn át tartó, kevés változatosságot jelentő tevékenység, az ingerszegény környezet nem rontják teljesítőképességét, nem károsítják pszichés egészségét."