7/2006. (III. 21.) HM rendelet

a hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra, valamint a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság elbírálásáról, továbbá az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség és a csökkentett napi szolgálati idő engedélyezésének szabályairól

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontjában és a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 140. §-a (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 97. §-a (1) bekezdésének n) pontjára - az 50. § a) pontja vonatkozásában az egészségügyi miniszterrel egyetértésben -a következőket rendelem el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A RENDELET ALKALMAZÁSA

A rendelet hatálya

1. §[1]

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) a hivatásos és szerződéses, valamint az önkéntes tartalékos katonai szolgálatra jelentkezőre (önkéntes tartalékos I., II., III., IV.,) (a továbbiakban együtt: katonai szolgálatra jelentkező),

b) a hivatásos, szerződéses állományú katonára, valamint az önkéntes tartalékos katonára (a továbbiakban együtt: katona),

c) a honvéd tisztjelöltnek jelentkezőre, a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkezőre, a honvéd-tisztjelöltre, a honvéd altiszt-jelöltre, a szerződéskötés előtt és tanulmányai során, továbbá a nem katonai köznevelési intézményben és felsőoktatási intézményben tanuló honvédségi ösztöndíjas hallgatónak jelentkezőre a szerződéskötés, valamint hivatásos vagy szerződéses állományba vétele előtt.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a címzetes önkéntes tartalékosokra.

A katonai szolgálatra való alkalmasság

2. §

(1) Hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katonai szolgálatra (a továbbiakban együtt: katonai szolgálat) egészségileg, pszichikailag és fizikailag azok alkalmasak, akiknek nincs olyan egészségi, fizikai vagy pszichikai elváltozásuk, betegségük vagy fogyatékosságuk, amely a katonai szolgálat teljesítését kizárja, illetve annak során egészségi, fizikai és pszichikai állapotuk jelentős rosszabbodásának veszélye nem várható.

(2) A katonai szolgálatra való alkalmasság

a) teljes, ha a vizsgált személy egészségi, pszichikai, fizikai állapota az általános követelményeknek maradéktalanul megfelel,

b) kiemelt, ha a vizsgált személy egészségi, pszichikai és fizikai állapota egyes kiemelt (haderőnemi, fegyvernemi, beosztási) katonai tevékenység sajátosságaiból adódó speciális követelményeknek is megfelel,

c) korlátozott, ha a vizsgált személy szervezete az általános egészségi követelményeknek maradéktalanul nem felel meg, de a fogyatékosság a katonai szolgálatra való alkalmasságot valamennyi beosztás tekintetében nem zárja ki. A korlátozott egészségi alkalmasság egyes betöltött beosztás, munkakör, fegyvernemi szolgálat ellátására való alkalmatlanságra vonatkozhat.

Az alkalmassági vizsgálatok

3. §[2]

Az alkalmassági vizsgálatok célja a katonai szolgálatra jelentkező, a katona és az 1. § (1) bekezdés c) pontja hatálya alá tartozó személy alkalmasságának elbírálása, alkalmassági fokozatának megállapítása, illetve felülvizsgálata és az alkalmasság ellenőrzése.

4. §

(1) A (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével alkalmassági vizsgálatokat kell végezni:

a) a szolgálati viszony létesítése előtt,

b) a külföldi oktatási intézményben három hónapot meghaladó vagy magasabb beosztás ellátásához szükséges hazai intézményben történő beiskolázást megelőzően,

c) külföldi katonai szolgálat teljesítése előtt,

d) a katona a Hjt. 83. §-ának (1) bekezdése szerinti új beosztásba történő kinevezését megelőzően,

e) az állományilletékes parancsnok (vezető) beosztásba történő kiválasztása előtt,

f)[3] a hivatásos állományba történő visszavételt megelőzően,

g) időszakosan az alkalmasság ellenőrzése céljából,

h) a katonai szolgálatra való alkalmasság egészségi okból történt megváltozásakor, ha a betegség, baleset maradandó egészségkárosodást okozott,

i) a katona betegsége, műtéte, baleseti sérülése után a szolgálatképesség (a 43. és 45-46. §-ban meghatározottakat meghaladó egészségügyi szabadság, csökkentett napi szolgálati idő engedélyezése) elbírálása szükségessége esetén,

j)[4] a honvéd tisztjelöltnek jelentkezővel, a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkezővel a felvétele, illetve a honvédségi ösztöndíj szerződés megkötése előtt, valamint a hivatásos vagy szerződéses állományba vétele előtt,

k)[5] az önkéntes tartalékos katonai szolgálati jogviszony létesítése előtt,

l)[6] ha a k) pont szerinti vizsgálat a 19/C. § (1) bekezdése szerint került végrehajtásra, az önkéntes tartalékos katonai szolgálat próbaidejének letelte előtt, a (4) bekezdés szerint,

m)[7] a szolgálati viszony nyugdíjkorhatáron túli meghosszabbítását megelőzően.

(2)[8] Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben - az (1) bekezdés h), i), k) és m) pontjában szereplők kivételével -az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmasságot is minősíteni kell.

(3) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság minősítése a minősítést közvetlenül megelőzően végzett vizsgálat eredményén, illetve a korábban végzett, de még érvényes és a minősítés céljával egyező követelményszintű vizsgálat eredményén alapulhat.

(4) Az egészségi alkalmasságot orvos, a pszichikai alkalmasságot pszichológus, a fizikai alkalmasságot sportélettani gyakorlattal rendelkező orvos, illetve a fizikai felkészítésre és a terheléses sportélettani vizsgálatok végzésére képesítéssel rendelkező szakember véleményezheti, illetve minősítheti.

(5)[9] A honvéd tisztjelöltek esetében a szakirány-, illetve szakváltás előtt egészségügyi alkalmassági vizsgálatot kell elvégezni.

Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági minősítések

5. §

(1) Az egészségi (orvosi) vizsgálat alapján megállapítható alkalmassági minősítések:

a) "Egészségileg alkalmas",

b) "Egészségileg korlátozással alkalmas",

c) "Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan........-ig",

d) "Egészségileg alkalmatlan".

(2) A pszichológiai vizsgálatok alapján megállapítható alkalmassági minősítések:

a) "Pszichikailag alkalmas",

b) "Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan........-ig",

c) "Pszichikai követelményeknek nem felelt meg".

(3) A fizikai alkalmassági vizsgálatok alapján megállapítható minősítések:

a) "Fizikailag alkalmas",

b) "Fizikailag alkalmatlan".

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti minősítések a betöltött, illetve - az "Egészségileg korlátozással alkalmas" minősítés kivételével - a tervezett beosztásra vonatkoznak.

Az összesített alkalmassági minősítések és értelmezésük

6. §

(1) Az összesített alkalmassági minősítések:

a)[10] A "Katonai szolgálatra alkalmas", a "Honvéd tisztjelölti szolgálatra alkalmas", a "Honvéd altiszt-jelölti szolgálatra alkalmas", "Tartalékos katonai szolgálatra alkalmas", a "Tervezett beosztásra alkalmas", illetve az "A ... (köznevelési intézmény és felsőoktatási intézmény megnevezése) ... karán/szakán (a kar/szak megnevezése) tanulmányok folytatására/honvédségi ösztöndíjasnak alkalmas" minősítés azt jelenti, hogy a vizsgált személy egészséges, vagy csak olyan szervi, szervrendszeri-működési elváltozása van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, az egészségi állapota megfelelő kezeléssel tartósan egyensúlyban tartható, az elváltozás a szolgálat teljesítésében nem korlátozza, továbbá pszichikailag és fizikailag is megfelel a követelményeknek.

b) "Katonai szolgálatra korlátozással alkalmas" minősítés - pszichikailag és fizikailag alkalmas személy esetében - az egészségi alkalmasság minősítésén alapul. E minősítés csak meghatározott beosztások, munkakörök betöltését teszi lehetővé.

c) "A jelenlegi beosztásban alkalmatlan", illetőleg "A tervezett beosztásra alkalmatlan", továbbá "A... (oktatási intézmény megnevezése) ... karán/szakán (a kar/szak megnevezése) tanulmányok folytatására/honvédségi ösztöndíjasnak alkalmatlan" minősítés a fizikai, a pszichikai, illetve az egészségi alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat, ha az adott beosztáson kívül más beosztásban alkalmas lehet.

d) "A jelenlegi beosztásában ideiglenesen alkalmatlan ...-ig", illetve "A tervezett beosztásra ideiglenesen alkalmatlan ...-ig", továbbá "A ... (oktatási intézmény megnevezése) ... karán/szakán (a kar/szak megnevezése) tanulmányok folytatására/honvédségi ösztöndíjasnak ...-ig ideiglenesen alkalmatlan" minősítés a pszichikai és az egészségi alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat. Az ideiglenes alkalmatlanság időtartama legfeljebb egy év lehet.

e)[11] "Katonai szolgálatra alkalmatlan", "Honvéd tisztjelölti szolgálatra alkalmatlan", "Honvéd altiszt-jelölti szolgálatra alkalmatlan", "Tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan" minősítés valamennyi katonai beosztásra való alkalmatlanságot jelent, és az alkalmassági összetevők bármelyikén alapulhat.

(2) Az összesített alkalmassági minősítéseket a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) Egészségügyi Felülvizsgáló Bizottságai (a továbbiakban: FÜV Bizottság) és az Egészségügyi Pályaalkalmasság-vizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Eü PAB) állapítják meg.

(3)[12] Az alkalmasság egészségi és fizikai összetevőjére megállapított "alkalmatlan", illetve a "pszichikai követelményeknek nem felelt meg" minősítés "Katonai szolgálatra alkalmatlan", "Honvéd tisztjelölti szolgálatra alkalmatlan", "Honvéd altiszt-jelölti szolgálatra alkalmatlan", "Tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan" összminősítést jelent.

(4)[13] "Katonai szolgálatra alkalmatlan", "Honvéd tisztjelölti szolgálatra alkalmatlan", "Honvéd altiszt-jelölti szolgálatra alkalmatlan", "Tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan" minősítés esetén szolgálati viszony nem létesíthető, illetve a szolgálati viszonyt meg kell szüntetni.

MÁSODIK RÉSZ

A KATONAI SZOLGÁLATRA JELENTKEZÕ ÉS A KATONA ALKALMASSÁGI FOKOZATÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA

II. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG

Az egészségi alkalmassági követelmények és alkalmazásuk

7. §

(1) Az egészségi alkalmasság minősítése

a) az 1. mellékletet képező "Táblázat és magyarázat a betegségek és fogyatékosságok egészségi alkalmassági fokozatának megállapításához" (a továbbiakban: Táblázat) alapján, valamint

b) az "Egyes kiemelt egészségi alkalmassági követel-mények"-ről szóló 2. mellékletben foglaltak szerint történik.

(2) A Táblázatban a betegségek és a fogyatékosságok felsorolása a "Betegségek Nemzetközi Osztályozása" (BNO) című kiadvány figyelembevételével szakaszok (pl. 001) ésalszakaszok(pl. 1.,2., 3. stb.) szerint történik.

(3) A Táblázat rovatai az alszakaszoknak megfelelően az egészségi alkalmassági fokozatokat nyomtatott nagybetűkkel jelölik a következők szerint:

a) "Egészségileg alkalmas" ("A"),

b) "Egészségileg korlátozással alkalmas" ("K"),

c) "Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ...-ig" ("I"),

d) "Egészségileg alkalmatlan" ("E") .

(4) A szakaszok a), b) és c) pontjai sorolják fel az adott szakasz szerint minősítendő elváltozásokat és a kórisme tisztázásához szükséges kiegészítő és speciális szakvizsgálatokat, valamint meghatározzák az eltérő, illetve mérlegelhető minősítési változatokat az elváltozás súlyossága, a beosztás, az életkor és a fegyvernem szerint.

(5) Az "Egészségileg korlátozással alkalmas" ("K") minősítés a beosztási, munkaköri, fegyvernemi korlátozás(ok) (kizáró korlátozások) megjelölésével egészül ki, melyeket a Táblázat szakaszainak d) pontja betű- és számjelekkel fejez ki. A betű- és számjelek jelentését - a 24 órás ügyeleti szolgálatok felsorolásával együtt - a "Korlátozások és felmentések jegyzéke" című 3. melléklet tartalmazza.

(6) A Táblázat szakaszainak e) pontja az adott betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének a szakmai lehetőségét határozza meg.

(7) Ha a vizsgálatkor olyan megbetegedés észlelhető, amely a Táblázatban nem szerepel, a vizsgált személyt az adott betegséget orvosilag (kórtanilag) leginkább megközelítő kórformára vonatkozó előírások szerint kell minősíteni.

Különleges elbírálás

8. §

(1) Az egészségi alkalmasság minősítése a Táblázat alapján történik. A Táblázat az egyes szakaszokban szereplő betegségekhez kapcsolódva "Különleges elbírálás" ("KLGS") megjelölést tartalmaz. A "KLGS" megjelölés nem jelent minősítést, csak választási lehetőséget biztosít a 7. § (3) bekezdése szerinti minősítések közül.

(2) A különleges elbíráláskor a következőket kell figyelembe venni:

a) a betegség súlyosságának fokát és a vele együtt járó működési zavarokat, rendellenességeket,

b) a szervezet kompenzáló képességét, az elváltozások kiegyenlítődésének, illetve regenerálódásának lehetőségét, gyógykezelés hatását a szolgálatképes állapot fenntartására,

c) a megbetegedésnek a szolgálat teljesítésében rejlő, reális súlyosbodási lehetőségét,

d) az egészségi állapot befolyását az adott beosztás ellátására, a beosztás jellegének és sajátosságainak figyelembevételével, illetve

e) a 4. melléklet szerinti "Munkaköri térkép"-ben szereplő fegyvernemi, munkaköri szolgálati tevékenység munkaegészségügyi jellemzőit,

f) a már megszerzett szolgálati tapasztalatokat, képzettséget, az eltelt szolgálati időt,

g) a más beosztásban további egészségkárosodás vagy állapotromlás nélkül való foglalkoztatás (rehabilitáció) lehetőségét.

Az egészségi követelményeknek megfelelő minősítések

9. §

(1)[14] A Táblázat szakaszaihoz, alszakaszaihoz kapcsoltan a részletes egészségi követelményeknek megfelelő minősítéseket a Táblázat A2-A7 jelű rovatai állapítják meg.

(2) A katonai szolgálatra jelentkező és a katona egészségi alkalmasságát a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet (a továbbiakban: munkaköri HM rendelet) 2. mellékletében meghatározottakra figyelemmel a következők szerint kell minősíteni:

a) az A2a-A2d rovatok szerint a személyi állomány külföldi szolgálatra jelentkező és a külföldi szolgálatra tervezett tagját a 22. § alapján,

b)[15] az A3 és A2a rovat szerint egyes fegyvernemi beosztásokban légi mozgékonyságú katonai szervezetek, lövész, tüzér, harckocsizó, búvár, tűzszerész és aknakutató, felderítő, radioaktív anyagokkal, ionizáló sugárforrásokkal és rakéta üzemanyaggal dolgozó esetén a hivatásos és szerződéses tisztek, altisztek és a szerződéses tisztesek, önkéntes tartalékos I. alkalmasságát a beosztásba helyezés előtt és a szolgálat teljesítése során,

c) az A4 rovat szerint a katonát a szolgálatteljesítése során a b) pontban szereplők kivételével, valamint a hivatásos állomány tagját a nyugdíjkorhatáron túli szolgálatra való meghosszabbítása előtt,

d) az A5 és A2a rovat szerint a katonai szolgálatra jelentkezőt a b) pontban szereplők kivételével,

e)[16] az A6 rovat szerint az ezredesi és tábornoki, parancsnoki, vezetői beosztásra tervezettet a beosztásba helyezés előtt és a szolgálat teljesítése során, valamint a hazai felsőoktatási intézménybe posztgraduális tanulmányokra jelentkezőt a beiskolázás előtt a jelenlegi vagy tervezett beosztásának megfelelően, valamint az önkéntes tartalékos II.-t és III.-t az állományba vétel előtt és a szolgálatteljesítés során,

f)[17] az A7 rovat szerint az önkéntes tartalékos IV.-et a csapatorvosi előszűrésen, az állományba vételekor, és a szolgálatteljesítés során.

(3)[18] A légi közlekedési (légierő hajózó és földi) szakszemélyzet, a Magyar Honvédség Honvédkórház (a továbbiakban: MH Honvédkórház) repülőorvosi vizsgálati szerve elsőfokú repülőorvosi bizottságának (a továbbiakban: elsőfokú ROB) hatáskörébe tartozó egyéb beosztott, illetve a felsorolt feladatkör ellátására jelentkező alkalmasságának elbírálása az állami célú légi közlekedésben folytatott szakszolgálati tevékenység repülőegészségi feltételeit szabályozó HM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: repülőegészségi rendelet) szerint történik.

(4) A hivatásos szolgálat felső korhatárát elérő katona esetén a 7. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti minősítés nem alkalmazható, ehelyett a 7. § (3) bekezdésének d) pontja szerinti minősítést kell alkalmazni.

(5) Ha az egészségi alkalmasságot a (2) bekezdés b), d) pontjai, illetőleg a 25. § alapján több rovat szerint is minősíteni szükséges, úgy a rovatok egyike szerint megállapított alkalmatlanság is elég az egészségileg alkalmatlan minősítés megállapításához.

III. Fejezet

A PSZICHIKAI ALKALMASSÁG

A pszichikai alkalmassági követelmények és alkalmazásuk

10. §

(1) Katonai szolgálatra pszichikailag az a személy alkalmas, aki megfelel a katonai szolgálat által támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli, értékrendi és pályamotivációs követelményeknek.

(2) A katonai szolgálatra jelentkezőnek és a katonának a következő pszichikai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:

a) valamennyi beosztásban (rendfokozatban) a pszichikai alapkövetelményeknek-jelölése: Pa,

b) az egyes fegyvernemi munkakörökben az adott munkakörre jellemző pszichikai készségeknek is -jelölése: Pm,

c) az átlagos megterheléstől lényegesen eltérő beosztásokban különleges pszichikai elvárásoknak is - jelölése: Pk,

d) a vezető beosztásokban az átlagot meghaladó vezetői, szervezői készségeknek is -jelölése: Pv.

(3) A (2) bekezdés a)-d) pontjaiban összefoglalt követelményeknek megfelelő pszichikai funkciócsoportokat "Részletes pszichikai alkalmassági követelmények" címmel az 5. melléklet tartalmazza.

(4) A vizsgálatok alapján megállapított pszichikai teljesítmények értékelése és jelölése az egyes pszichikai funkciócsoportokban optimálisan elérhető összteljesítmény százalékos arányában:

a) 91-100% esetén "Kiemelkedő" (V.),

b) 76-90% esetén "Jó" (IV.),

c) 46-75% esetén "Közepes" (III.),

d) 31-45% esetén "Megfelelő" (II.),

e) 0-30% esetén "Nem megfelelő" (I.) .

(5) A (4) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott összteljesítmény esetén, az 5. melléklet szerinti munkaköri követelményekkel összhangban a vizsgált személy tervezett, illetve betöltött beosztásától, feladatától függően a minősítés "Pszichikailag alkalmas" vagy "Pszichikai követelményeknek nem felelt meg". "Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan....-ig" minősítést kell adni abban az esetben, ha a vizsgált személy átmeneti élethelyzete, aktuális pszichés állapota nem teszi lehetővé képességei, személyiségjegyei megbízható értékelését. Az ideiglenesen alkalmatlan minősítés legfeljebb egy évre adható.

(6) Az egyes pszichikai funkciócsoportok vizsgálata és értékelése tesztvizsgálatokkal, kérdőívekkel, pszichológiai műszerek alkalmazásával és célzott beszélgetéssel történik.

(7) A pszichikai alkalmasság elbírálásakor az 5. melléklet szerinti részletes pszichikai követelményeket és az ezzel kapcsolatos munkaköri HM rendelet pszichikai követelményekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(8)[19] A pszichikailag alkalmas minősítés egy évig érvényes. A pszichikai alkalmasság ismételt vizsgálatát egy éven belül csak akkor kell elvégezni, ha az érvényes minősítés vizsgálati céljától eltérő vizsgálati célú vagy szigorúbb követelményszintű alkalmassági minősítésre kerül sor.

(9) Ha a pszichikai alkalmasságot a 9. § (2) bekezdésének b), d) pontjai, illetőleg a 25. § alapján több rovat szerint is minősíteni szükséges, úgy e rovatok egyike szerint megállapított "pszichikai követelményeknek nem felelt meg" is elég a "pszichikai követelményeknek nem felelt meg" minősítés megállapításához.

(10)[20] A 4. § (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott esetekben, valamint az 1. § (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó személy hivatásos vagy szerződéses állományba vétele előtt a pszichikai alkalmasság megállapításához parancsnoki jellemzés szükséges.

IV. Fejezet

A FIZIKAI ALKALMASSÁG

A fizikai alkalmassági követelmények és alkalmazásuk

11. §

(1)[21] A fizikaialkalmasság-vizsgálat olyan teljesítmény-élettani vizsgáló eljárások összessége, amelyek egy adott munkakör betöltéséhez, illetve adott munkafeladatok elvégzéséhez szükséges fizikai adottságok és képességek meglétét vizsgálja. Végrehajtására a fizikaialkalmasság-vizsgálat elvégzésére létrehozott egészségügyi intézmény - az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetei - keretein belül kerül sor.

(2) A katonai szolgálatra jelentkezőnek és a katonának a beosztás jellegétől és a munkaköri megterhelés mértékétől függően a következő fizikai (edzettségi) követelményszinteknek kell megfelelni:

a) első követelményszint (jelölése: T1) az alapszintű edzettségi állapot, amelyet 200 pont összteljesítmény-,

b) második követelményszint (jelölése: T2) a közepes szintű edzettségi állapot, amelyet 220 pont összteljesítmény-,

c) harmadik követelményszint (jelölése: T3) az emelt szintű edzettségi állapot, amelyet 240 pont összteljesítmény-,

d) negyedik követelményszint (jelölése: T4) a fokozott szintű edzettségi állapot, amelyet 260 pont összteljesítmény-

elérést jelent.

(3)[22] Katonai szolgálatra fizikailag - az önkéntes tartalékos kivételével - az a katonai szolgálatra jelentkező, illetve katona alkalmas, aki a 6. melléklet I. táblázatában meghatározott teljesítménymutatók alapján a részére előírt követelményszint (T1-T4) minimális összpontszámát eléri, illetve az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgálatot végző egészségügyi intézeteiben végzett antropometriai és spiroergometriás vizsgálata megfelelő eredménnyel zárult. Önkéntes tartalékosok esetén a 14. és 15. melléklet tartalmazza az alkalmas minősítéshez szükséges minimális követelményeket.

(4) A fizikai alkalmasság vizsgálatára szolgáló mozgásformák:

a) 3200 méter síkfutás sportöltözetben,

b)[23] 6 kilométer gyorsított menet, sportöltözetben, az önkéntes tartalékos kivételével,

c) fekvőtámasz gyakorlatcsoport gyakorlatai,

d) húzódzkodás gyakorlatcsoport gyakorlatai,

e) felülés gyakorlatcsoport gyakorlatai,

f) kerékpár-, futószalag- és sífutógép ergometria és spiroergometria a 6. melléklet I. táblázat f) pontja alapján.

(5)[24] A (4) bekezdésben felsorolt mozgásformák teljesítménymutatóit részletesen a 6. melléklet I. táblázat, illetve a 15. melléklet tartalmazza. A mozgásanyagból három mozgásforma teljesítését kell mérni a 6. melléklet II. táblázata alapján.

(6) A T1-T2 jelű követelményszint esetében a (4) bekezdés e) pont szerinti kötelező mozgásfajta mellett a katonai szolgálatra jelentkező és a katona az a) és b), illetve a c) és d) pont, a T3-T4 követelményszint esetében az a) és e) pont szerint kötelező mozgásfajta mellett a c) és d) pont szerint előírt mozgásfajták között választhat.

(7)[25] A fizikai alkalmasság vizsgálata és minősítése a (4) bekezdés a) és b) pont szerinti mozgásfajta helyett - az önkéntes tartalékos kivételével - ergometriával és spiroergometriával is elvégezhető. Az önállóan végzett ergometriás és spiroergometriás vizsgálat esetén csak az adott munkakör fizikai követelményszintjéhez kapcsolódó - az alkalmas minősítést még kielégítő - minimális pontszám adható.

(8)[26] A Másodfokú Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: Másodfokú FÜV Bizottság) a (7) bekezdés szerinti vizsgáló eljárások alkalmazását az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézeteinél rendeli el.

(9)[27] Ha a katona huzamosabb ideig tartó, illetve maradandó egészségkárosodása következményeként nem képes eleget tenni a 6. melléklet I. táblázat a), és b) pontja szerinti, illetve a 15. melléklet szerinti követelményeknek, a Másodfokú FÜV Bizottság a módosult fizikai terhelhetőségre figyelemmel a 6. melléklet I. táblázat f) pontjában szereplő mozgásfajták alkalmazását írhatja elő határozott időre vagy véglegesen.

(10)[28] A Másodfokú FÜV Bizottság által előírt mozgásanyaghoz kötött alkalmasságvizsgálatot az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetei végzik.

(11) A fizikai alkalmassági vizsgálatok előtt lehetőség szerint közvetlenül, de legfeljebb azt megelőzően 30 nappal a terhelhetőség elbírálása céljából orvosi, szükség esetén szakorvosi vizsgálatot kell végezni. A vizsgálatok eredményét a rendelet 7. melléklete szerinti "Fizikai alkalmasság vizsgálati lap"-on kell feljegyezni.

(12) A fizikailag alkalmas minősítés egy évig érvényes. A fizikai alkalmasság ismételt vizsgálatát egy éven belül csak akkor kell elvégezni, ha az érvényes minősítésnél szigorúbb követelményszintű alkalmassági minősítésre kerül sor.

(13)[29] Ha a katona fizikai alkalmasság-vizsgálatának eredménye "Fizikailag alkalmas", valamint a 12. melléklet alapján a beosztásnak, valamint a munkaköri megterhelésének megfelelően meghatározott fizikai edzettségi követelményszinteket is teljesítette és az éves teljesítményértékelése még nem került lezárásra, az MH Honvédkórház fizikai alkalmasságot vizsgáló szerve által végzett vizsgálati eredmény az éves fizikai állapotfelmérésbe és az éves teljesítményértékelésbe beszámítható.

(14)[30] Ha az ismételt vizsgálat során a katona fizikai alkalmasság-vizsgálati minősítése "Fizikailag alkalmatlan" és a 12. melléklet alapján a beosztásnak, valamint a munkaköri megterhelésének megfelelően meghatározott fizikai edzettségi követelményszinteket sem teljesítette, fizikai állapotfelmérésre kötelezett. A fizikai állapotfelmérést - a jogszabályban előírt beosztáshoz tartozó teljesítmény szinteket - a katona fizikai alkalmasság-vizsgálati eredményének lezárási időpontjától számított 6 hónapon belül kell teljesíteni. A fizikai állapotfelmérés elvégzését az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgálatot végző egészségügyi intézetének keretein belül kell végrehajtani.

(15)[31] Ha a katona a fizikai állapotfelmérés során a jogszabályban előírt beosztáshoz tartozó teljesítmény szinteket 6 hónapon belül nem teljesíti, a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerint kell eljárni.

(16)[32] Ha a katona éves értékelése még nem került lezárásra, az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgálatot végző egészségügyi intézet által végzett fizikai állapotfelmérés eredménye kerül beszámításra az éves teljesítményértékelésbe.

11/A. §[33]

(1) Az önkéntes tartalékosoknak (önkéntes tartalékos I., II., III., IV.) a beosztás jellegétől és a munkaköri megterhelés mértékétől függően a következő fizikai, edzettségi követelményszinteknek kell megfelelni:

Ö1 önkéntes tartalékos I.,

Ö2 önkéntes tartalékos II.,

Ö3 önkéntes tartalékos III.,

Ö4 önkéntes tartalékos IV.

Az önkéntes tartalékosok részletes egészségi, pszichikai, fizikai követelményét a 14. és 15. melléklet tartalmazza.

(2) A Magyar Honvédség önkéntes védelmi tartalékos állományába tervezett személyek egészségi és pszichikai alkalmasság-vizsgálatáról szóló 1/2010. (HK. 17.) HVK EÜCSF intézkedés alapján felvett önkéntes tartalékos III. első fizikai állapotfelmérését e rendelet hatálybalépését követő 1 éven belül kell elvégezni. Részükre előírt követelményszint az Ö2. E rendelet hatálybalépését követően két évvel a fizikai állapotfelmérés követelményszintje az Ö2.

V. Fejezet

A KATONAI SZOLGÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁG RENDSZERES ELLENÕRZÉSE

Az alkalmasság ellenőrzésének általános szabályai

12. §

(1) Az alkalmasság rendszeres ellenőrzése során az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságot ellenőrizni kell.

(2) Az alkalmasság rendszeres ellenőrzése során követelményként e rendelet vonatkozó mellékleteiben foglaltakat kell figyelembe venni az adott beosztás követelményeivel összhangban.

(3) Ha a katona a követelményeknek nem felel meg, az ellenőrzést e rendeletben meghatározott határidőn belül meg kell ismételni.

(4) A nem ellenőrzés céljából végzett alkalmasság vizsgálat (pl. a külföldi szolgálatra való alkalmasság vizsgálata) az alkalmasság ellenőrzését is jelenti, ezért a következő alkalmasság-ellenőrző vizsgálat időpontját ettől az időponttól kell számítani.

(5) Az alkalmassági ellenőrzés eredményét minden esetben be kell jegyezni a katona egészségügyi könyvébe és személyügyi gyűjtőjébe.

Az egészségi alkalmasság ellenőrzése

13. §

(1)[34] A katona egészségi alkalmasságának rendszeres ellenőrzését az időszakos egészségügyi szűrővizsgálat (a továbbiakban: szűrővizsgálat) keretében kell elvégezni, amelynek végrehajtási rendjét a feladat- és hatáskörrel rendelkező, szakirányításra jogosult vezető határozza meg.

(2) A szűrővizsgálatot a katona

a) 30. életévének betöltéséig háromévente,

b) 40. életévének betöltéséig kétévente,

c) 40. életévének betöltése után, és

d) az egy évet meghaladó külszolgálat teljesítése során évente kell elvégezni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szűrővizsgálatot

a) a külön HM rendelkezés szerinti vezető állományúak, továbbá a nyugdíjkorhatáron túli szolgálatot ellátók esetében - a (4) bekezdés szerintiek kivételével - az MH egészségügyi intézetei,

b) egyéb esetben az állomány-, illetve utaltság szerint illetékes alapellátást végző orvos (a továbbiakban: alapellátást végző orvos) végzi.

(4)[35] A repülő-, a légvédelmi és az ejtőernyős katonai szervezetnél a repülőegészségi rendeletben meghatározott beosztást ellátó katonák, valaminta Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója által meghatározott beosztottak egészségi alkalmassági ellenőrzését az elsőfokú ROB végzi.

(5)[36] Azt a katonát, akinél az alapellátásban végzett szűrővizsgálat olyan egészségiállapot-változást talál, amely szakorvosi kivizsgálását indokolja, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 3/A. (1) bekezdése szerint illetékes egészségügyi intézmény vagy indokolt esetben az MH Honvédkórház szakrendelésére kell beutalni.

(6)[37] Az (5) bekezdés szerinti egészségügyi intézménybe beutalt, illetve az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző, valamint az MH Honvédkórház szakrendelést biztosító egészségügyi intézete által végzett szűrővizsgálaton kiszűrt, megváltozott egészségi állapotú katona felülvizsgálatáról, az egészségi állapota helyreállításáról, gyógykezeléséről, egészségügyi gondozásáról és rehabilitációjáról a felsorolt intézmények szakmai hatáskörrel rendelkező főorvosai intézkednek.

(7)[38] A szűrővizsgálaton kívül az MH közegészségügyi és járványügyi feladatokat ellátó szerve célzott vizsgálatok elvégzését is elrendelheti.

A pszichikai alkalmasság ellenőrzése

14. §

(1)[39] A katona pszichikai alkalmasságának rendszeres ellenőrzését a Hjt. 88. § (3) és (4) bekezdésében előírtak szerint, a katona minősítéséhez kapcsolódva kell elvégezni. A vizsgálathoz parancsnoki jellemzés szükséges. Az önkéntes tartalékos III. állomány időszakos ellenőrzését két éves gyakorisággal kell végrehajtani, amelyhez parancsnoki jellemzés nem szükséges.

(2)[40] A pszichikai alkalmasság ellenőrzését a katona beosztásával összhangban az 5. melléklet szerint kell elvégezni. A pszichikai alkalmasság ellenőrzését szolgáló vizsgálatokat az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetei végzik.

A fizikai alkalmasság ellenőrzése, a fizikai állapotfelmérés

15. §

A fizikai alkalmasság ellenőrzése a katona fizikai (edzettségi) állapotának felmérésével valósul meg. A fizikai (edzettségi) állapotot az arra kijelölt Fizikai Állapot-felmérő Bizottságok (a továbbiakban: FÁB) az állományba vétel után évente ellenőrzik.

16. §

(1) A fizikai állapot (edzettség) felmérésére - a 6. melléklet I. táblázat szerinti - mozgásformák közül a következők alkalmazhatók:

a) 3200 méter síkfutás, sportöltözetben,

b)[41] 6 kilométer gyorsított menet, sportöltözetben, az önkéntes tartalékos katona kivételével,

c) fekvőtámasz gyakorlatcsoport gyakorlatai,

d) húzódzkodás gyakorlatcsoport gyakorlatai,

e) felülés gyakorlatcsoport gyakorlatai,

f) kerékpár-, futószalag- és sífutógép ergometria és spi-roergometria 1. és 2.,

g) 800 méter úszás.

(2)[42] Az (1) bekezdés szerinti mozgásanyagból három mozgásforma teljesítését kell mérni a 6. melléklet II. táblázat, illetve a 15. melléklet táblázata szerint. Az f) és g) pontban szereplő mozgásfajták alkalmazását a 11. § (9) bekezdésében foglalt feltételek esetén a Másodfokú FÜV Bizottság engedélyezi.

(3) A T1 és T2 jelű követelményszint esetében az e) pont szerinti kötelező mozgásforma mellett, a katona az a) és b), illetve a c) és a d) pont szerinti mozgásformák között választhat. A T3 és T4 jelű követelményszint esetében a kötelező a) és e) pont szerinti mozgásforma mellett a katona a c) és d) pont szerinti mozgásformák között választhat.

(4)[43] Az 50 év feletti katona esetében az állomány-, illetve az utaltság szerint illetékes alapellátást végző orvos javaslatára az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézeteiben összetett terheléses-élettani (ergometriás, spiroergometriás) vizsgálat is végezhető. A nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül a fizikai állapotfelmérés nem kötelező.

(5)[44] A fizikai állapotfelmérés eredménye a következők szerint értékelendő:

a) "Fizikai állapota kiváló",

b) "Fizikai állapota jó",

c) "Fizikai állapota megfelelő",

d) "Fizikai teljesítménye nem megfelelő, hat hónapon belül ismételt vizsgálata szükséges",

e) "Fizikai állapota nem megfelelő".

(6) A 11. § (9) bekezdés szerinti esetben a fizikai alkalmasság évenkénti ellenőrzése a Másodfokú FÜV Bizottság által előírt mozgásforma alkalmazásával történik.

(7)[45] A fizikai állapotfelmérést végző három tagból álló FÁB a katona edzettségi állapotát a 11. § (5) bekezdése alapján a 12. melléklet szerinti követelményszintek szerint értékeli. A "Fizikai állapota nem megfelelő" értékelés az (5) bekezdés d) pontja szerinti ismételt vizsgálat eredménytelensége esetén adható.

(8) A FÁB tagjait orvost és testnevelőt, illetőleg a fizikai terhelhetőség megítélésére képesített, vagy gyakorlattal rendelkező szakembert, valamint a bizottság elnökét az állományilletékes parancsnok jelöli ki. Ha a katonai szervezetnél szakmailag megfelelő személy nem áll rendelkezésre a bizottság tagjainak kijelöléséről a szolgálati elöljáró gondoskodik.

(9) A fizikai állapotfelmérést

a)[46] a 13. § (3) bekezdés a) pontja szerinti vezető állományú katona esetében az utaltsági rendtől függően az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézeteiben végzik,

b)[47] a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat állománya, valamint a nem vezető beosztású katonák esetében az állományilletékes FÁB végzi.

(10)[48] A 13. § (3) bekezdés a) pontja szerinti vezető állományú katona ellenőrzését végző FÁB elnökét és tagjait saját állományából az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézeteinek igazgatói jelölik ki. A FÁB elnöki teendőit az MH Honvédkórház kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetének intézetvezető főorvosa, illetve repülőorvosi vizsgálati szervénél az Eü PAB elnöke látja el.

(11)[49] Az ellenőrzés adatait és a FÁB értékelését a 8. melléklet szerinti "Fizikai állapotfelmérő lap"-on kell feltüntetni. A "Fizikai állapotfelmérő lap"-ot - a kitöltést követően - az alapellátást végző orvos, valamint az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetei kezelik, a következő felmérésig tárolják. A FÁB elnökei az eredményt hivatalos úton megküldik az állományilletékes személyügyi szerv részére.

17. §

(1)[50] Ha a hat hónapon belül elvégzett ismételt ellenőrzés során a katona teljesítményének értékelése "Fizikai állapota nem megfelelő", őt az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgálatot végző egészségügyi intézetébe kell beutalni teljes körű szakorvosi, pszichikai, és terhelés-élettani, valamint antropometriai vizsgálatok elvégzésére. A terhelés-élettani, valamint antropometriai vizsgálatok elvégzésé során az értékeléskor az állapotfelmérés ponthatárait kell figyelembe venni.

(2) Ha a kivizsgálás szerint a katona fizikai teljesítménycsökkenése

a) egészségi okra vezethető vissza a katona gyógykezeléséről, orvosi rehabilitációjáról, illetőleg egészségi alkalmasságának felülvizsgálatáról kell intézkedni;

b) nem egészségi okra vezethető vissza, úgy a Hjt. 82. § (6) bekezdése szerint kell eljárni.

VI. Fejezet

A KATONAI SZOLGÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁG VIZSGÁLATA ÉS MINÕSÍTÉSE

Az alkalmasság minősítéséhez szükséges szakorvosi vizsgálatok, leletek és okmányok

18. §

(1) Az egészségi alkalmasság minősítéséhez a következő szakorvosi és laboratóriumi vizsgálatok, leletek, valamint okmányok szükségesek:

a)[51] alkalmasságvizsgálati szakorvosi vizsgálatok: belgyógyászati, sebészeti és mozgásszervi, ideggyógyászati és pszichiátriai, szemészeti, fül-orr-gégészeti, fogászati, szükség esetén kiegészítő rtg., ABPM, Holter (24 órás vérnyomás és EKG monitorozás), ultrahang-, légzésfunkciós vizsgálat,

b)[52] alkalmasság-vizsgálati laboratóriumi vizsgálatok: EKG, audiometria, klinikai (teljes vérkép és vizelet, vércukor, máj enzimek stb.), a Humán Immundeficiencia Vírus (a továbbiakban: HIV), a hepatitis B és C vírus, vérbaj(lues) vizsgálata, mintavétel kábítószerszűréshez, krónikus alkoholfogyasztás (csak máj enzimek emelkedése esetén) tesztelése, nők esetében terhességvizsgálati teszt,

c)[53] leletek: 1 éven belüli negatív mellkas röntgen lelet, nők esetében 3 hónapon belüli nőgyógyászati és 1 éven belüli cytológiai lelet,

d) okmányok: Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ kártya), a 9. melléklet szerinti "Háziorvosi-alapellátást végző orvosi tájékoztatás", a 10. melléklet szerinti "Egészségi kérdőív és nyilatkozat" kitöltése.

(1a)[54] Az Eü PAB, illetve a Másodfokú FÜV Bizottság az összesített alkalmassági véleményt, - az állományba vétel kivételével - a drogszűrés eredménye nélkül küldi meg a vizsgálatot kérő alakulatnak. Az Eü PAB, illetve a Másodfokú FÜV Bizottság az összesített alkalmassági véleményt, az állományba vétel esetén is meghozhatja a drogvizsgálati eredmény ismerete nélkül a 19/A. § (2) bekezdésben meghatározott idő letelte után, de ebben az esetben a PAB lapon jelezni kell, hogy a döntés a drogvizsgálati eredmény ismerete nélkül történt. Az illetékes alakulatot a drogszűrés pozitív eredményéről a drogszűrést végző laboratórium tájékoztatja.

(2) A pszichikai alkalmasság vizsgálata a 10. § rendelkezései szerint pályaalkalmassági és a munkapszichológiai vizsgálatok körében használatos eljárásokkal történik. A vizsgálatokkal és az explorációval fel kell tárni az 5. melléklet szerinti követelmények teljesítését, illetőleg az alkalmasságot kizáró okokat.

(3) A fizikai alkalmasság-vizsgálatát a 11. § rendelkezései szerint kell elvégezni és a 6. mellékletben foglaltak szerint értékelni.

(4) Az (1) bekezdés c)-d) pontjában felsoroltak (leletek, okmányok) bármelyikének hiányában az alkalmasság nem minősíthető.

(5)[55] A vizsgálatok eredményét a "Pályaalkalmasság-vizsgálati lap"-on (a továbbiakban: PAV lap) kell feljegyezni, amelynek eredeti példányát a leletekkel együtt (a korábbi PAV laphoz csatoltan, ha van) az MH Honvédkórház irattározásra kijelölt alkalmasságvizsgáló intézete irattárában kell elhelyezni. A vizsgálatot kérő katonai szervezet a PAV lap alkalmasságra vonatkozó - csak a minősítést tartalmazó - kivonatát kapja.

(6)[56] A PAV lapot "Orvosi titoktartásra kötelezett" jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett személy kérésére, illetve törvényben meghatározott szervezet részére a fellebbezéssel nem támadott döntést hozó bizottság, illetve a fellebbezéssel már nem támadható döntést hozó bizottság készít és ad ki.

(7)[57] A katonai szolgálatra jelentkező állományba vételének szándékáról az illetékes toborzó szervezet az utaltsági rendtől függően az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetei részére "beosztási tervezési lap"-ot ad, amely tartalmazza a katonai szolgálatra jelentkező által betöltendő beosztást, illetve a munkaköri HM rendelet szerinti beosztási rovatokat (A3, A5 rovat), amely alapján az alkalmassági vizsgálatok elvégzését kérik.

(8)[58] A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálathoz jelentkezőről annak főigazgatója adja ki a "beosztási tervezési lap"-ot, amelyben csak a munkaköri HM rendelet szerinti beosztási rovatot kell megjelölni.

(9)[59] Az alkalmasságot véleményező szakorvos, pszichológus döntése alapján az alkalmasság minősítéséhez az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző, illetve szakrendelést biztosító egészségügyi intézetében végzett, 6 hónapon belüli egészségügyi és pszichológiai részvizsgálatok eredményei is elfogadhatók.

A katonai szolgálatra való alkalmasság minősítése

19. §

(1)[60] Az alkalmassági vizsgálatot az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetei végzik.

(2)[61] Az alkalmasságot első fokon az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetének Eü PAB-ja minősíti. Az összesített alkalmassági minősítést a vizsgálatok megkezdésétől számított 30 napon belül kell meghozni.

(3)[62] A fellebbezéssel nem támadott "Katonai szolgálatra alkalmas", "Tartalékos katonai szolgálatra alkalmas" minősítés - ha a vizsgált személy egészségi, pszichikai, fizikai állapotában változás nem következett be - egy évig érvényes.

(4)[63] Az Eü PAB minősítése ellen a vizsgált személy a minősítés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a Másodfokú FÜV Bizottságnak címezve a döntést hozó Eü PAB-nak kell benyújtani. Az Eü PAB elnöke a fellebbezést a PAV lappal együtt - haladéktalanul - a Másodfokú FÜV Bizottsághoz továbbítja. A FÜV eljárást követően a PAV lap kivonatát a Másodfokú FÜV Bizottság megküldi a vizsgálatokat kezdeményező szerv részére, a PAV lapot az MH Honvédkórház irattározásra kijelölt alkalmasságvizsgáló intézete részére küldi meg. Az Eü PAB döntése elleni fellebbezés esetén a másodfokon hozott "Katonai szolgálatra alkalmas", "Tartalékos katonai szolgálatra alkalmas" minősítés egy évig, a nem megfellebbezett első fokú "Katonai szolgálatra alkalmatlan", "Tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan" minősítés három évig érvényes. A másodfokon hozott "Katonai szolgálatra alkalmatlan", "Tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan" minősítés ellen további fellebbezésnek helye nincs. A másodfokon hozott "Katonai szolgálatra alkalmatlan", "Tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan" minősítés érvényessége - a Másodfokú FÜV Bizottság döntésétől függően - végleges vagy határozott időre szól.

(5) A minősítésnél figyelembe kell venni a korábban végzett alkalmassági vizsgálatok eredményét is.

(6)[64] A fegyvernemi alkalmassági vizsgálatok közül az ejtőernyős, a búvár és a repülő-hajózó, a repülőműszaki és a légi irányító beosztásba, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója által meghatározott egyes beosztásba jelentkező fegyvernemi alkalmasságát az elsőfokú ROB bírálja el. Az elsőfokú ROB minősítése ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, a vizsgált személy fellebbezéssel élhet a Másodfokú Repülőorvosi Bizottsághoz (a továbbiakban: másodfokú ROB), amelynek döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(7)[65] Az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézeteiben az alkalmassági vizsgálat során levett vizeletmintából az MH Honvédkórház drogvizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti egységénél végzett kábítószer szűrés pozitív eredménye alapján az Eü PAB "Katonai szolgálatra alkalmatlan" döntése ellen a vizsgált személy a Másodfokú FÜV Bizottságnál a (4) bekezdés szerinti fellebbezéssel élhet. Ebben az esetben a levett vizeletminta ellenmintájából a vizsgálatot az MH Honvédkórház drogvizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti egységénél meg kell ismételni, és ennek eredményétől függően kerülhet sor a Másodfokú FÜV Bizottság döntésének meghozatalára.

(8)[66]

(9) A (7) bekezdés szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni a hivatásos állományba történő visszavételét kérő és a nyugdíjkorhatáron túli szolgálatot vállaló katona esetében is.

(10)[67] A fogászati vizsgálatok értékelését a NATO STANAG 2466 szabvány szerint kell elvégezni. A fogstátuszt a NATO szabvány szerint kell rögzíteni a PAV lapon.

19/A. §[68]

(1) Az összesített alkalmassági minősítést a vizsgálatok megkezdésétől számított 30 napon belül kell meghozni.

(2) Ha a vizsgált személy orvosi kivizsgálása indokolja, az Eü PAB az összesített alkalmassági minősítés meghozatalára előírt (1) bekezdés szerinti határidőt egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja. Erről értesíteni kell a vizsgált személyt, illetve a vizsgálatot kezdeményező katonai szervezetet.

(3) Ha a vizsgált személy mulasztása folytán valamely vizsgálat az Eü PAB által előírt határidőben nem kerül elvégzésre vagy a vizsgálat valamely lelet hiányában nem zárható le, és a mulasztást a vizsgált személy a határidő lejártát követő 15 napon belül, alapos indokkal nem menti ki, az Eü PAB a "minősítés nélkül lezárva" határozatot hozza. Ebben az esetben a vizsgált személlyel szolgálati viszony nem létesíthető, és a vizsgálati lap lezárásától számított egy éven belül újabb alkalmassági vizsgálat nem végezhető el.

19/B. §[69]

(1) Ha a szerződéses katonai szolgálatra jelentkező a tervezett beosztásra vonatkozóan "Fizikailag alkalmatlan" minősítést szerez, de az egészségi, pszichológiai vizsgálatok alapján "Egészségileg alkalmas" vagy "Egészségileg korlátozással alkalmas", illetve "Pszichikailag alkalmas", az Eü PAB az összesített alkalmassági minősítés meghozatala helyett haladéktalanul tájékoztatja a vizsgálatot kezdeményező katonai szervezetet az érintett egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági minősítéséről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítése helyett minősíteni kell a katonai szolgálatra való alkalmasságot, ha az érintett személy a fizikaialkalmasság-vizsgálatok során a Honvéd Vezérkar főnökének intézkedésében megjelölt fizikai minimum szintet sem éri el.

(3) A vizsgálatot kezdeményező katonai szervezet az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján haladéktalanul köteles értesíteni az Eü PAB-ot arról, hogy az érintett személlyel kezdeményezi-e a szerződéses katonai szolgálati jogviszony létrehozását.

(4) Ha vizsgálatot kezdeményező katonai szervezet értesítése szerint a szerződéses katonai szolgálati jogviszony létrehozására nem kerül sor, az Eü PAB az összesített alkalmassági minősítést haladéktalanul köteles meghozni.

(5) Ha a szerződéses katonai szolgálati jogviszony az érintett személlyel a "Fizikailag alkalmas" minősítés hiányában létrejön, a fizikai alkalmassági vizsgálatot legkésőbb a szolgálati viszony próbaidejének leteltéig meg kell ismételni, és az összesített alkalmassági minősítést a megismételt fizikai alkalmassági vizsgálat eredménye alapján kell meghozni.

Az önkéntes tartalékos katonai állományba jelentkező alkalmassági előszűrése[70]

19/C. §

(1) Az önkéntes tartalékos katonai állományba jelentkező alkalmasság-vizsgálatát, előszűrés formájában az MH egészségügyi főnöke által a vizsgálat végrehajtására kijelölt csapatorvosi rendelő orvosa, illetve a MH Honvédkórház szervezeti egységének alkalmasságvizsgáló orvosa végzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti alkalmassági vizsgálat, illetve minősítés a szerződésben kikötött próbaidőre érvényes.

(3) Az egészségi alkalmasság vizsgálatához és minősítéséhez szükséges vizsgálatok, okmányok:

a) orvosi vizsgálatok:

aa) fizikális vizsgálat, melynek során vizsgálni kell a szív és keringési rendszer, a légzőrendszer állapotát, a gerinc és a végtagok állapotát, funkcionális működését,

ab) vérnyomás mérés,

ac) látásvizsgálat,

ad) 12 elvezetéses EKG,

ae) vizelet vizsgálat tesztcsíkkal,

af) hallásvizsgálat, súgott beszéd vagy szűrő audiométer,

b) leletek:

ba) 1 éven belüli negatív mellkas röntgen lelet,

bb) nők esetében 3 hónapon belüli nőgyógyászati lelet, és 1 éven belüli cytológiai lelet,

c) okmányok:

ca) TAJ kártya,

cb) a 9. melléklet szerinti "Háziorvosi-alapellátást végző orvosi tájékoztatás",

cc) a 10. melléklet szerinti "Egészségi kérdőív és nyilatkozat" kitöltése.

d) az alkalmasságot elbíráló orvos, véleménye kialakításához szükség esetén a pszichológiai szakvélemény csapatpszichológustól.

(4) Az alkalmasságot elbíráló orvos az alkalmasságot a 9. § (1) bekezdés f) pontja szerint, az elvégzett vizsgálatok, és a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján a következők alapján minősítheti:

a) "Javasolt önkéntes tartalékos katonaként próbaidőre az MH ideiglenes állományjegyzékébe felvenni.",

b) "Nem javasolt önkéntes tartalékos katonaként próbaidőre az MH ideiglenes állományjegyzékébe felvenni.".

(5) Az alkalmasságot elbíráló orvos a jelentkező alkalmasságáról 2 példányban igazolást állít ki. Az igazolás 1. számú példányát a vizsgált személynek kell átadni, vagy megküldeni. A 2. számú példányt a vizsgálati eredményekkel együtt a vizsgálatot végző csapatorvosi rendelőben kell tárolni.

(6) A jelentkező a (4) bekezdés b) pontja szerinti minősítés ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet, melyet az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgálatot végző intézet vezetőjének címezve, a vizsgálatot végző egészségügyi szolgálatnál kell benyújtani. A fellebbezést teljeskörű alkalmasság-vizsgálat elvégzését követően az illetékes alkalmasság-vizsgáló intézet Eü PAB-a bírálja el.

(7) Ha az állományilletékes katonai szervezet vezetője a jelentkező önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyának véglegesítése mellett dönt, és a szerződés az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján került megkötésre, a próbaidő letelte előtt intézkedik a végleges alkalmassági vizsgálat elvégzéséről, melyet az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgáló intézetében kell végrehajtani.

(8) Ha a (7) bekezdés szerinti alkalmasság-vizsgálat "alkalmatlan" minősítéssel zárul, a jelentkező ennek közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet az MH Honvédkórház Másodfokú FÜV Bizottságánál, melynek döntése jogerős.

(9) Annál az önkéntes katonai állományba jelentkező személynél, akinek a szerződéskötéstől számított 1 éven belül az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgáló intézetei által kiállított alkalmassági véleménye van, vagy részt vett 1 éven belül a kötelező katona orvosi szűrésen és érvényes fizikai állapotfelméréssel rendelkezik, nem szükséges előszűrést és alkalmasság-vizsgálatot végezni.

19/D. §[71]

(1) Ha az önkéntes tartalékos szolgálatra jelentkező a jelentkezése előtt "katonai szolgálatra alkalmatlan" minősítést kapott, alkalmassági vizsgálatra csak akkor engedhető, ha a jogerős döntést meghozó felülvizsgálati szervtől vagy annak jogutódjától szakvéleményt mutat be az alkalmatlanságát megalapozó egészségi, pszichikai okok további fennállásáról, illetve megszűnéséről.

(2) Ha az önkéntes tartalékos szolgálatra jelentkező a jelentkezése előtt a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján "hivatásos szolgálatra alkalmatlan" minősítést kapott, alkalmassági vizsgálatra csak akkor engedhető, ha a jogerős döntést meghozó felülvizsgálati szervtől beszerzi az alkalmasság felülvizsgálatára irányuló eljárás során keletkezett iratokat (határozat, orvosi szakvélemények) és azt benyújtja az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgáló intézetének.

(3) A szakvéleményt az előszűrés vagy az alkalmasság vizsgálat tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal be kell nyújtani.

(4) A szakvélemény benyújtását követő 8 napon belül az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgáló intézete az alkalmassági vizsgálattal kapcsolatos döntéséről értesíti a jelentkezőt.

VII. Fejezet

A KÜLFÖLDI KATONAI SZOLGÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁG VIZSGÁLATA ÉS MINÕSÍTÉSE

A külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona alapellátó orvosi előszűrése

20. §

(1) A külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona alapellátó- és fogorvosi előszűrésen vesz részt és a következő egészségi követelményeknek kell megfelelnie:

a)[72] az idegrendszer kifogástalan állapota, teljesen ép reflexek, harmonikus életvezetés, jó beilleszkedési és tűrőképesség, valamint alkohol toxikus hatása következtében kialakuló szemészeti vagy központi idegrendszeri érintettségre utaló organikus és pszichés tünetek, májkárosodást jelző laboratóriumai vérérték eltérések észlelése esetén a krónikus alkoholfogyasztás kizárásának igazolása,

b) a légző-, valamint a szív-érrendszer kifogástalan állapota, ép légzés, tiszta szívhangok (a jelölt még funkcionális zörejek esetén is alkalmatlan), 140/90 Hgmm-t meg nem haladó vérnyomás,

c) az emésztőrendszer kifogástalan állapota, dyspep-sias panaszok hiánya, rendezett székletürítés,

d) a mozgásszervek funkcionálisan ép állapota és teljes panaszmentesség,

e) 0,6 látóélesség mindkét szemen javítás nélkül,

f) teljesen ép hallás és hallójáratok,

g) NATO STANAG 2466 szerinti 1. 2. csoportú foga-zati státusz.

(2) Az előszűrés alapján a külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona egészségi alkalmasságát a következők szerint kell minősíteni és azt a katona egészségügyi könyvébe bejegyezni:

a) "Külföldi katonai szolgálatra egészségileg várhatóan alkalmas",

b) "Külföldi katonai szolgálatra való egészségi alkalmassága szakorvosi elbírálást igényel",

c) "Külföldi katonai szolgálatra egészségileg alkalmatlan".

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti minősítés azt jelenti, hogy a jelentkező egészségi állapota az élettani tűréshatárokon belül van és külföldi katonai szolgálat teljesítésére várhatóan alkalmas.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti "Külföldi katonai szolgálatra való egészségi alkalmassága szakorvosi elbírálást igényel" minősítés alkalmazható, ha van elváltozás, de az az alkalmasságot nem zárja ki, és felmentések alkalmazása sem szükséges, vagy ha a határeset elbírálásánál az alapellátást végző orvosi rendelő szakmai lehetőségei nem elegendőek a vizsgálatok lefolytatásához.

(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti "Külföldi katonai szolgálatra egészségileg alkalmatlan":

a) akinél az előszűrés alkalmával megállapított betegség vagy elváltozás következtében a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság módosítása indokolt,

b) akinek aktuális heveny vagy idült neuro-psychiátriai panasza, betegsége van, vagy a beilleszkedési és tűrőképessége nem kielégítő, továbbá akinél szeszesital-, gyógyszerfüggőség, kábítószer-fogyasztás jelei (pozitív drogszűrési eredmény), illetve ezekre utaló elvonási (testi és pszichikai) tünetek észlelhetők,

c) akinek kórelőzményében bármilyen lokalizációjú anyagcserezavar vagy recidiváló allergiás folyamat szerepel,

d) akinek szívzöreje vagy szívritmuszavara van,

e) akinek a vérnyomása ismételt ellenőrzés során magasabb 140/90 Hgmm-nél, nyugalmi állapotban 90/min-nél szaporább a pulzusa,

f) akinek visszértágulatai vannak,

g) aki dyspepsias panaszokban, étvágy- vagy székletürítési zavarokban szenved,

h) akinek bármilyen sérve van,

i) akinél mozgásszervi elváltozások (aktuálisan jelentkező panasz, funkciókárosodás) tapasztalhatók,

j) akinél a rágóképességet jelentősen befolyásoló foghiányt, fogszuvasodást vagy foggyökérmaradványt lehet kimutatni.

(6) Az alapellátást végző orvos megállapításait az ambuláns naplóba és a külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona egészségügyi könyvébe bejegyzi.

(7)[73] Ha a külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona az előszűrésen a (2) bekezdés c) pontja szerinti minősítést kapta - annak közlésétől számított 15 napon belül - az Eü PAB-hoz fellebbezéssel élhet, melynek döntése ellen további fellebbezésnek helye nincs.

A külföldi katonai szolgálatra tervezett állomány alkalmasságvizsgálata, illetve a külföldi szolgálatból visszatérők szakorvosi és pszichikai záróvizsgálata az MH Honvédkórházban[74]

21. §

(1)[75] Az MH Honvédkórház kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézete szakorvosi (belgyógyászati, ideg-elmegyógyászati, sebészeti, mozgásszervi, szemészeti, orr-fül-gégészeti, fogászati, laboratóriumi), pszichológiai és fizikai alkalmassági vizsgálatokat végez. A katona külföldi szolgálatra való alkalmasságát első fokon az Eü PAB állapítja meg a Táblázat A2a-A2d rovatai szerint. A katona külföldi szolgálatra való alkalmasságát első fokon az Eü PAB állapítja meg a Táblázat A2a-A2d rovatai szerint. A minősítés[76]

a) "Külföldi szolgálatra A2/...rovat szerint alkalmas",

b) "Külföldi szolgálatra A2/...rovat szerint ......-ig ideiglenesen alkalmatlan",

c) "Külföldi szolgálatra A2/...rovat szerint alkalmatlan"

lehet.

(2)[77] A minősítés ellen - az első fokú minősítés közlésétől számított 15 napon belül - a külföldi szolgálatteljesítésre tervezett katona a 19. § (4) bekezdésében foglaltak szerint fellebbezést nyújthat be a Másodfokú FÜV Bizottsághoz, melynek döntése ellen további fellebbezésnek helye nincs.

(3) Az MH Honvédkórház kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetében elvégzendő külföldi szolgálatra való alkalmassági vizsgálat elvégzésének feltételei:[78]

a) a külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona állományilletékes parancsnoka által elkészített személyi jellemzés, amelyet a (4) bekezdés szerinti megkereséshez kell csatolni. Ebben értékelni kell az egyén beilleszkedési, tűrő-, valamint pszichikai, fizikai teherbíró képességét;

b) a 20. § (1) bekezdése szerinti orvosi előszűrésen való részvétel és annak a (2) bekezdésének a), illetve b) pontja szerinti eredménye, amelyet a (4) bekezdés szerinti megkereséshez kell csatolni;

c)[79] az alkalmassági vizsgálatok megkezdése előtt bemutatandó a TAJ kártya, valamint egy évnél nem régebbi mellkas röntgenlelet, fogászati panoráma röntgenfelvétel, nők esetében 3 hónapon belüli nőgyógyászati és egy éven belüli cytológiai vizsgálati eredmény;

d)[80] a laborvizsgálatok keretében elvégzendő a vércsoport meghatározása, a HIV, hepatitis B és C vírus, mintavétel kábítószerszűréshez, valamint nők esetében terhesség-vizsgálati teszt;

Az Eü PAB, illetve a Másodfokú FÜV Bizottság az összesített alkalmassági véleményt,-az állományba vétel kivételével-a drogszűrés eredménye nélkül küldi meg a vizsgálatot kérő alakulatnak. Az Eü PAB, illetve a Másodfokú FÜV Bizottság az összesített alkalmassági véleményt, az állományba vétel esetén is meghozhatja a drogvizsgálati eredmény ismerete nélkül a 19/A. § (2) bekezdésben meghatározott idő letelte után, de ebben az esetben a PAB lapon jelezni kell, hogy a döntés a drogvizsgálati eredmény ismerete nélkül történt. Az illetékes alakulatot a drogszűrés pozitív eredményéről a drogszűrést végző laboratórium tájékoztatja.

(4)[81] Az alkalmassági vizsgálatot a katona állományilletékes személyügyi szervének vezetője - a tervezett kiutazás előtt legalább három hónappal - írásban kéri az MH Honvédkórháztól. A megkeresésben közölni kell a katona személyi adatait (név, születés helye, időpontja, anyja neve, rendfokozata), a tervezett külföldi szolgálat jellegét a megfelelő kódjellel (pl. A2a), valamint a jelenlegi és a tervezett beosztást.

(5) Az alkalmassági vizsgálat konkrét időpontját a (4) bekezdés szerinti megkeresés alapján az Eü PAB elnöke egyezteti a vizsgálatot kezdeményező humán (személyügyi) szerv vezetőjével.

(6)[82] Külföldi katonai szolgálatot teljesített katonák hazatérésüket követő 1 héten belül szakorvosi és pszichológiai záróvizsgálaton kötelesek részt venni az MH Honvédkórház kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetében. A záróvizsgálatok keretein belül mintavételt kábítószerszűréshez, HIV és hepatitis B és C vírus szűrését, továbbá a járványügyi szempontból veszélyeztetett területre jellemző mikrobiológiai vizsgálatot is el kell végezni. Alkohol toxikus hatása következtében kialakuló szemészeti vagy központi idegrendszeri érintettségre utaló organikus és pszichés tünetek, valamint májkárosodást jelző laboratóriumai vérérték eltérések észlelése esetén a krónikus alkoholfogyasztás szűrését is el kell végezni. Ha a külszolgálat teljesítésére műveleti területen került sor, a pszichológiai vizsgálat elvégzéséhez csatolni kell a kontingens parancsnok (rangidős nemzeti képviselő) által készített parancsnoki jellemzést is, amelynek mintáját a 13. melléklet tartalmazza. Az Eü PAB, illetve a Másodfokú FÜV Bizottság az összesített alkalmassági véleményt, - az állományba vétel kivételével - a drogszűrés eredménye nélkül küldi meg a vizsgálatot kérő alakulatnak. Az Eü PAB, illetve a Másodfokú FÜV Bizottság az összesített alkalmassági véleményt, az állományba vétel esetén is meghozhatja a drogvizsgálati eredmény ismerete nélkül a 19/A. § (2) bekezdésben meghatározott idő letelte után, de ebben az esetben a PAB lapon jelezni kell, hogy a döntés a drogvizsgálati eredmény ismerete nélkül történt. Az illetékes alakulatot a drogszűrés pozitív eredményéről a drogszűrést végző laboratórium tájékoztatja.

(7) A (3) bekezdésben felsorolt bármely feltétel hiányában az alkalmassági vizsgálat nem végezhető el, illetve a katona szolgálati tevékenységét csak a (6) bekezdés szerinti negatív záróvizsgálati eredmény után kezdheti meg. Ellenkező esetben a katona járóbeteg- vagy kórházi ellátására kell intézkedni.

(8)[83] A fogászati vizsgálatok értékelését a 19. § (10) bekezdésében foglaltak alapján kell végrehajtani.

A külföldi katonai szolgálatra való alkalmasság minősítése

22. §

(1) A külföldi katonai szolgálatra való alkalmasság a szolgálat jellegétől függően eltérő követelményeket támaszt az alkalmasság mindhárom összetevőjét illetően. Ennek megfelelően az egészségi alkalmasság a teljesítendő feladat követelményszintjei [legszigorúbb az a), legenyhébb a d) pont]:

a) fegyveres béketeremtő, illetve békefenntartó vagy különleges megterhelést jelentő katonai szakfeladat végrehajtása, annak időtartamától függetlenül a Táblázat A2a rovata szerint,

b) béketeremtő, illetve békefenntartói szolgálat törzsbeosztásban vagy nem fegyveres szolgálat saját szakmájában, nemzeti, illetve NATO beosztás ellátása, [amennyiben annak tartama alatt nem kerülhet sor az a) pont szerinti alkalmazásra] annak időtartamától függetlenül a Táblázat A2b rovata szerint,

c) egy évet meghaladó tanulmány (pl. katonai oktatási intézményben) vagy kutatómunka végzése a Táblázat A2c rovata szerint,

d) egy évnél rövidebb ideig tartó tanulmányi vagy kutatói tevékenység végzése a Táblázat A2d rovata szerint minősül, de nem lehet alacsonyabb a beosztásának megfelelő besorolási szintnél.

(2)[84] A fizikai alkalmassági követelmény az

a) (1) bekezdés a) pontja szerinti feladat esetében T4 követelményszint (260 pontos teljesítmény),

b) (1) bekezdés b) pontja szerinti feladat esetében T3 követelményszint (240 pontos teljesítmény),

c) (1) bekezdés c) pontja szerinti feladat esetében T2 követelményszint (220 pontos teljesítmény),

d) (1) bekezdés d) pontja szerinti feladat esetében T1 követelményszint (200 pontos teljesítmény) de nem lehet alacsonyabb a beosztásának megfelelő besorolási szintnél.

(3) A pszichikai követelmény az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti feladatok esetében az átlagos megterheléstől lényegesen eltérő speciális pszichikai teljesítmény (Pk), az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti feladatok esetében a pszichikai alapkövetelményeknek való megfelelés (Pa), illetve a beosztásának megfelelő követelményeknek való megfelelés.

(4)[85]

(5)[86]

(6)[87]

22/A. §[88]

(1) A "Külföldi katonai szolgálatra alkalmas" minősítés érvényessége

a) a katona 35 éves koráig legfeljebb 5 évre,

b) 35-45 éves kor között legfeljebb 2 évre,

c) 45 éves kor felett legfeljebb 1 évre

adható meg.

(2) Tartós külföldi szolgálat esetén a "Külföldi katonai szolgálatra alkalmas" minősítés érvényessége legfeljebb 4 évre adható meg. Tartós külföldi szolgálat esetén a "Külföldi katonai szolgálatra alkalmas" minősítés érvényességét a tartós külföldi szolgálat időtartamára, a katona egészségi, pszichikai és fizikai állapotára figyelemmel az Eü PAB vagy a Másodfokú FÜV Bizottság szakmai döntése határozza meg. A minősítés érvényességét a PAV lapon fel kell tüntetni.

(3) Tartós külföldi szolgálat esetén, ha a "Külföldi katonai szolgálatra alkalmas" minősítés érvényessége alatt egészségkárosodás nem lép fel, a "Külföldi katonai szolgálatra alkalmas" minősítés kiadását követő 365 napig a külszolgálat megkezdhető, arról az állományilletékes parancsnok saját hatáskörében dönt.

(4) Tartós külföldi szolgálat esetén, ha a "Külföldi katonai szolgálatra alkalmas" minősítés érvényessége alatt a katonánál betegség zajlik le, vagy az egészségi állapotában változás következik be, a betegség dokumentációját az utaltsági rend szerinti csapatorvosnak minden esetben be kell mutatni. Ha a betegség, vagy állapotváltozás a csapatorvos szerint érdemben befolyásolja a "Külföldi katonai szolgálatra alkalmas" minősítést, a csapatorvosnak az orvosi dokumentációt meg kell küldenie a döntést kiadó Eü PAB részére a további alkalmasság megítélése céljából. Az Eü PAB a kiadott Külföldi katonai szolgálatra alkalmas" minősítést határozattal visszavonja, ha a katona megváltozott egészségi, pszichikai állapotára figyelemmel a külföldi szolgálat teljesítésére nem alkalmas, vagy a fizikai követelményeket nem teljesítette.

(5) Tartós külföldi szolgálat esetén a "Külföldi katonai szolgálatra alkalmas" minősítés kiadásától számított 365 nap után az állományilletékes parancsnok akkor dönthet a kiutazásról, ha a katona rendelkezik 1 éven belüli negatív tüdőszűrő lelettel, a csapatorvos és a csapatpszichológus kiutazást támogató javaslatával, és érvényes, ellenőrzött körülmények között elvégzett fizikai állapotfelmérés igazolással.

(6) Tartós külföldi szolgálat esetén a csapatorvosi javaslat kiadásához a csapatorvos által végzett orvosi vizsgálat - különösen EKG, vizelet stix, audiológiai szűrő vizsgálat - és a csapatorvosi rendelőben levett, a Honvédség egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve laboratóriumában elkészített vérminta eredménye szükséges. A csapatorvosi javaslat kiadásához hat hónapon belüli keltezésű, a Honvédség egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve által elvégzett laborvizsgálati eredmény elfogadható. A csapatorvos szükség esetén döntéséhez fogorvosi konzultációt is kérhet. A vizsgálatok összefoglalásaként a csapatorvos az állományilletékes parancsnok felé az alábbi javaslatokat teheti: "Külföldi szolgálatteljesítést javasolom" vagy, "Külföldi szolgálatteljesítést nem javasolom". A "Külföldi szolgálatteljesítést nem javasolom" döntés esetén kezdeményezni kell a katona érvényes alkalmassági minősítésének felülvizsgálatát.

(7) Tartós külföldi szolgálat esetén a 365. napon túli kiutazáshoz az éves fizikai állapotfelmérést akkor lehet beszámítani, ha a fizikai alkalmasság ellenőrzését végző bizottságba a Honvédség egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve fizikai felkészítésre és terheléses sportélettani vizsgálatok végzésére képesítéssel rendelkező szakemberét is delegálták.

(8) A "Külföldi katonai szolgálatra alkalmas" minősítés érvényességét a katona aktuális egészségi, pszichikai és fizikai állapotát figyelembe véve az (1) bekezdésben rögzített, életkorhoz kötött időintervallumokon belül, az Eü PAB vagy a Másodfokú FÜV Bizottság szakmai döntése határozza meg. A "Külföldi katonai szolgálatra alkalmas" minősítés érvényességét a PAV lapon minden esetben fel kell tüntetni.

(9) Ha az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti érvényességi időn belül a katonának az érvényes minősítésnél szigorúbb követelményszintű külföldi katonai szolgálatot kell teljesítenie, a külföldi katonai szolgálatra való alkalmasságát újból minősíteni kell.

(10) Az első fokon hozott - fellebbezés hiányában - jogerős "Külföldi katonai szolgálatra alkalmatlan" minősítés esetén a külföldi katonai szolgálat teljesítésére tervezett katona alkalmasságának ismételt vizsgálata egy éven belül csak akkor végezhető el, ha az érvényes minősítéstől enyhébb követelményszintű külföldi katonai szolgálatra kerülne sor.

(11) Ha a "Külföldi katonai szolgálatra alkalmas" minősítés érvényességi ideje alatt a katona egészségi állapotában változás következik be, és a katona

a) a külföldi szolgálatát még nem kezdte meg, az egészségi állapotváltozás dokumentációját be kell mutatni az utaltsági rend szerinti csapatorvosnak, a csapatorvos javaslata alapján a külföldi katonai szolgálatra való alkalmasságot ismételten minősíteni kell, ha az egészségi állapotváltozás a külföldi katonai szolgálat teljesítését érdemben befolyásolja,

b) külföldi katonai szolgálata alatt egészségi állapotában történt változás miatt honi egészségügyi intézeti kivizsgálásra, vagy gyógykezelésre szorul, a külföldi katonai szolgálatra való alkalmasságot ismételten minősíteni kell.

HARMADIK RÉSZ

A HONVÉD TISZTJELÖLTEKNEK JELENTKEZŐ, A HONVÉD ALTISZT-JELÖLTNEK JELENTKEZŐ, A HONVÉD TISZTJELÖLT, ÉS A HONVÉD ALTISZT-JELÖLT ALKALMASSÁGA[89]

VIII. Fejezet

A HONVÉD TISZTJELÖLTEKNEK JELENTKEZŐ, A HONVÉD ALTISZT-JELÖLTNEK JELENTKEZŐ, A HONVÉD TISZTJELÖLT, ÉS A HONVÉD ALTISZT-JELÖLT ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATÁNAK CÉLJA ÉS AZ ALKALMASSÁGI MINŐSÍTÉSEK[90]

A honvéd tisztjelöltnek jelentkező, a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező, a honvéd tisztjelölt, és a honvéd altiszt-jelölt alkalmassági vizsgálatának célja[91]

23. §

Az alkalmassági vizsgálatok célja:

a)[92] a honvéd tisztjelöltnek jelentkező és a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező esetén a képzés, illetve a tanulmányok folytatására való alkalmasság elbírálása a felvétel előtt, a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt esetén a képzés, illetve a tanulmányok folytatására való alkalmasság elbírálása a képzés során, az alkalmasság soron kívüli felülvizsgálata,

b)[93] a honvéd tisztjelöltnek, honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező katonai pályára való alkalmasságának elbírálása,

c)[94] a honvéd tisztjelöltnek, honvéd altiszt-jelöltnek a képzés időszakában bekövetkezett betegsége, balesete esetén a kiképzési (szolgálati) kötelmekkel való összefüggés véleményezése, és

d) a képzés folytatására való képesség átmeneti megszűnése vagy korlátozottsága esetén a képzés alóli időleges felmentés engedélyezése.

A honvéd tisztjelöltnekjelentkező, a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező, a honvéd tisztjelölt, és a honvéd altiszt-jelölt alkalmasságának elbírálása, az alkalmassági minősítések[95]

24. §

(1)[96] A honvéd tisztjelöltnek, honvéd altiszt-jelöltnek jelentkezők egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatára - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kivételével - csak a felsőoktatási intézmény, illetve köznevelési intézmény szakmai felvételi követelményeinek teljesítését követően kerülhet sor.

(2)[97] A honvéd tisztjelöltek, honvéd altiszt-jelöltek katonai pályára való alkalmasságát hivatásos vagy szerződéses állományba vételük előtt ismételten el kell bírálni.

(3)[98] A honvéd tisztjelöltnek jelentkező, a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező, a honvéd tisztjelölt, a honvéd altiszt-jelölt esetében alkalmazható alkalmassági minősítések és nyomtatott nagybetűvel történő jelölésük a következők:

a) "Honvéd tisztjelöltnek, honvéd altiszt-jelöltnek alkalmas" ("A");

b) "Honvéd tisztjelöltnek, honvéd altiszt-jelöltnek ...-ig ideiglenesen alkalmatlan" ("I");

c) "Honvéd tisztjelöltnek, honvéd altiszt-jelöltnek alkalmatlan" ("E").

(4) Az alkalmassági vizsgálatok eredménye mind az egyes alkalmasságok, mind az összesített alkalmasság tekintetében csak "Alkalmas" vagy "Alkalmatlan", illetőleg "Ideiglenesen alkalmatlan" lehet. "Korlátozással alkalmas" minősítés nem alkalmazható.

(5) Az alkalmasság összegezett elbírálásakor "Alkalmatlan"-nak kell minősíteni azt, aki az állapotmutatók (az egyes részalkalmasságok) bármelyikére "Alkalmatlan" minősítést kapott.

(6) "Ideiglenesen alkalmatlan" minősítés csak az első vizsgálatkor - legfeljebb egy év időtartamra - adható, a meghatározott idő elteltével az ismételt vizsgálaton az alkalmasságot véglegesen el kell bírálni.

(7)[99] A (3) bekezdés szerinti minősítés ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az első fokon minősítő bizottságnál kell benyújtani, melyet a Másodfokú FÜV Bizottság bírál el, döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(8)[100] Az MH Honvédkórház kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézete az egészségi, a pszichológiai és a fizikai alkalmassági vizsgálatokat a katonai oktatási intézmény megkeresésére - előzetesen egyeztetett program szerint - végzi.

(9)[101] A "honvéd tisztjelöltnek, honvéd altiszt-jelöltnek alkalmatlan" (E) minősítés esetén honvéd tisztjelölti, honvéd altiszt-jelölti szolgálati viszony nem létesíthető.

(10)[102] A honvéd tisztjelöltnek jelentkezők, honvéd altiszt-jelöltnek jelentkezők, honvéd tisztjelöltek, honvéd altiszt-jelöltek alkalmassági vizsgálata során a II-IV. fejezet, valamint a VI. fejezet 18. §-ának (1)-(6) bekezdését és 19. §-át a harmadik részben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.

IX. Fejezet

A HONVÉD TISZTJELÖLTNEK JELENTKEZŐ, A HONVÉD ALTISZT-JELÖLTNEK JELENTKEZŐ, A HONVÉD TISZTJELÖLT, ÉS A HONVÉD ALTISZT-JELÖLT ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATA, FELÜLVIZSGÁLATA[103]

Az egészségi alkalmasság vizsgálata

25. §[104]

A honvéd tisztjelöltnek jelentkező, és a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező egészségi alkalmasságát a honvéd tisztjelölti, honvéd altiszt-jelölti szolgálati viszony létesítése előtt a Táblázat A2a rovata szerint, a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt egészségi alkalmasságát a hivatásos állományba vétele előtt a Táblázat A2a és A3, illetve A5 rovata szerint kell elbírálni, attól függően, hogy a hivatásos szolgálat mely fegyvernemi szakra vonatkozik.

A pszichikai alkalmasság vizsgálata

26. §

(1) A pszichikai alkalmasság megállapításához meghatározott mentális és egyéb teszteket, műszeres pszicho-fi-ziológiai vizsgálatokat és célzott beszélgetést (exploráció) kell folytatni, amelyekkel az alkalmassági célnak megfelelő mélységig fel kell tárni:

a) a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező esetében:[105]

aa) az értelmi képességek fejlettségi szintjét,

ab) az általános és műszaki intelligenciát,

ac) a tanulási képességet, a szellemi terhelhetőséget,

ad) a kognitív összetevők kvalitását,

ae) az érzelmi és az akarati élet jellemzőit,

af) a motivációs hátteret,

ag) a szociobilitást, a közösséghez való affinitást, ah) a családi háttér jellemzőit;

b) a honvéd tisztjelöltnek jelentkező, illetőleg honvédségi ösztöndíjra pályázó esetében:[106]

ba) az értelmi képességek fejlettségi szintjét, speciális adottságokat,

bb) az általános és műszaki intelligenciát,

bc) a gondolkodás struktúráját, rugalmasságát, kreativitását,

bd) a beszéd- és kifejezőképességet,

be) az érzelmi és akarati élet kvalitását,

bf) a kontrollfunkciókat,

bg) a pszicho-motoros tempót és a mozgáskoordinációt,

bh) az önismeret, az énkép fejlettségét,

bi) a katonai pálya iránti motivációt, beállítottságot,

bj) a szervezési, döntési, vezetői képességet.

(2) A pszichológus a vizsgálati eredmények és az exploráció alapján, a PAV lapon feljegyzést készít, amelynek tartalmaznia kell a vizsgált személy értelmi képességének, személyiségének, motivációs bázisának jellemzőit, illetve ezek alapján véleményét a vizsgált személy pszichikai alkalmasságáról.

A fizikai alkalmasság vizsgálata

27. §

(1) A fizikai alkalmasság megítélése a fizikai erőnlét és a fizikai állóképesség vizsgálatával történik.

(2)[107] A honvéd tisztjelöltnek jelentkező fizikai alkalmasságát a T3 szintnek, a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező esetében a T4 szintnek megfelelően az egészségi és a pszichikai alkalmassági vizsgálatokat követően kell elbírálni.

(3)[108] A honvéd tisztjelöltek és a honvéd altiszt-jelöltek fizikai állapotfelmérését évente a T4 szintnek megfelelően az oktatási intézmény végzi.

(4)[109] A nem katonai oktatási intézményben tanuló, honvédségi ösztöndíjas hallgatók fizikai alkalmasságát az ösztöndíjszerződés megkötése, valamint hivatásos vagy szerződéses állományba vétele előtt az MH Honvédkórház kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetének FÁB-ja bírálja el.

(5)[110] A honvéd tisztjelöltnek jelentkező, a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező, illetve honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt, valamint a honvédségi ösztöndíjas és az ösztöndíjra pályázó fizikai alkalmasságát a 6. mellékletben foglalt fizikai alkalmassági követelményekre vonatkozó rendelkezései szerint kell elbírálni. A felsoroltak közül a 18 év alattiak esetében a jelzett követelményeket az életkornak megfelelően módosítani (csökkenteni) kell.

A felülvizsgálat és a felmentés

28. §

(1) A honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezheti:[111]

a)[112] a honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt, illetve ha kiskorú, szülei (gyámja), valamint

b) a katonai oktatási intézmény vezetője és orvosa.

(2)[113] A honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt és a honvédségi ösztöndíjas alkalmasságának felülvizsgálatát a Negyedik rész X. fejezetében és a XI. fejezetének 40-43. és 45. §-ában foglalt rendelkezések szerint - a 23-24. § egyes (vonatkozó) rendelkezéseire figyelemmel - kell végezni, alkalmazásakor a katona alatt honvéd tisztjelöltet, honvéd altiszt-jelöltet kell érteni.

(3)[114] A honvéd tisztjelöltnek, a honvéd altiszt-jelöltnek a tanulmányi munkában (előadások, gyakorlatok) való részvétel alóli felmentésére - egészségi okból - az adott oktatási intézmény erre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(4)[115] A honvéd tisztjelöltnek, a honvéd altiszt-jelöltnek - egészségi okból - egyes gyakorlati foglalkozások alól csak olyan felmentés és csak olyan időtartamban adható, amely tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek teljesítését nem befolyásolja. Ellenkező esetben az egészségi alkalmasság felülvizsgálatára kell intézkedni.

NEGYEDIK RÉSZ

AZ ALKALMASSÁG FELÜLVIZSGÁLATA

X. Fejezet

A FELÜLVIZSGÁLAT KEZDEMÉNYEZÉSE ÉS OKMÁNYAI

Az alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezése

29. §

(1) Ha a katona egészségi állapota (betegség, műtét, baleset következtében) olyan mértékben változott, hogy az nem felel meg a számára előírt egészségi alkalmassági követelményeknek, alkalmasságának a felülvizsgálatát kell kezdeményezni.

(2) Az alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményezheti:

a) a katona,

b) a katonai szervezet alapellátást végző orvosa,

c) az állományilletékes parancsnok,

d)[116] az MH Honvédkórház osztályvezető főorvosai,

e) a honvédségi szakrendelés orvosa,

f) az Eü PAB,

g) az elsőfokú ROB, valamint

h) a Másodfokú FÜV Bizottság elnöke.

(3) A felülvizsgálat kezdeményezését a katona, illetve a katonai szervezet alapellátást végző orvosa köteles jelenteni az állományilletékes parancsnoknak. A felülvizsgálat lefolytatásához az állományilletékes parancsnok véleménye is szükséges.

(4)[117] A (2) bekezdés a), b), c), f), g) és h) pontjaiban foglalt személyek a felülvizsgálatról szóló kérelmet az MH Honvédkórház felülvizsgálatokat végző szervezeti egység vezetője elsőfokú FÜV Bizottság elnökének küldik meg, aki az illetékes szakrendelés, illetve kórházi osztály felé intézkedik a FÜV eljárás lefolytatására.

Az alkalmasság felülvizsgálatának okmányai és a jogorvoslat rendje

30. §

(1) A felülvizsgálat során az alkalmasság elbírálásához a következő okmányok szükségesek:

a) egészségügyi könyv,

b) kórtörténeti lap (járóbetegnél ambuláns dokumentáció),

c) alapellátó orvosi vélemény,

d) parancsnoki vélemény,

e) felülvizsgálati táblázat (a továbbiakban: FÜV táblázat) három példányban,

f)[118] szakvélemény az egészségkárosodás mértékéről.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti vélemény beszerzésétől a felülvizsgálatot előkészítő főorvos eltekinthet, ha az egészségi állapot e nélkül is egyértelműen megítélhető.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt okmányokon kívül szükség esetén a következő okmányokat is el kell készíteni:

a) "Adatlap a szolgálati betegségről" három példányban, ha szolgálati eredetű betegséget is véleményezni kell (a 11. melléklet szerinti formában), ha erre sor került,

b) a megismételt kivizsgálás eredményét,

c) a másodfokú minősítést (az első fokú minősítéssel azonos példányban), ha arra az első fokú minősítést tartalmazó FÜV táblázat kivonatának az illetékes szervezetekhez történt továbbítása után került sor.

(4) Az első fokon eljáró FÜV Bizottság döntése ellen a vizsgált személy minősítés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet, amit a minősítést meghozó FÜV Bizottsághoz kell írásban benyújtani.

(5) A FÜV Bizottság alkalmassági minősítő határozatát, valamint a fellebbezés lehetőségét a katonával ismertetni kell. A minősítést, a fellebbezés lehetőségét és az egyes szolgálati feladatok alóli felmentést a katona egészségügyi könyvében fel kell tüntetni és az egészségügyi könyvet a katonának át kell adni. A minősítést a kórtörténeti lapon is fel kell tüntetni, melyet a bizottság elnöke ír alá és személyi orvosi bélyegzőjével lát el. A kórtörténeti lapot a FÜV táblázat egy eredeti példányával együtt a felülvizsgálat előkészítését végző kórházi osztálynak vagy szakrendelőnek kell megőrzésre átadni.

(6)[119] A FÜV táblázat egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a fellebbezéssel nem támadott döntést hozó, illetve a fellebbezéssel már nem támadható döntést hozó FÜV Bizottság irattárában, egy másolati példányát az MH Honvédkórház irattározásra kijelölt alkalmasságvizsgáló intézete archívumában kell elhelyezni. A katona állományilletékes parancsnokának és ("alkalmatlan" minősítés esetén) a HM központi pénzügyi szervének csak a FÜV táblázat határozati részét (Kivonata FÜV táblázatból) kell megküldeni, amely kórismét és indoklást nem tartalmazhat.

(7)[120] A FÜV táblázatot "Orvosi titoktartásra kötelezett" jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett katona kérelmére, illetve törvényben meghatározott személyek és szervek részére lehet kiadni. Másolatot csak a fellebbezéssel nem támadott döntést hozó, illetve a fellebbezéssel már nem támadható döntést hozó FÜV Bizottság készíthet.

A parancsnoki és az orvosi vélemény

31. §

(1) A felülvizsgálathoz ismerni kell a katona élet- és munkakörülményeit, a beosztásával együtt járó fizikai és pszichikai terheléseket, továbbá a katona korábbi teljesítőképességéhez viszonyított és a közvetlen környezet által tapasztalható változásokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megítéléséhez be kell szerezni az állományilletékes parancsnok és az alapellátást végző orvos véleményét is.

(3) A parancsnoki vélemény tartalmazza a katona

a) beosztásával együtt járó fizikai és pszichikai megterhelés leírását,

b) által ellátott szolgálat során tanúsított magatartásának - az abban bekövetkezett változások bemutatásával való -jellemzését,

c) által a véleményezés évében és az azt megelőző 2 évben kivett rendes szabadság időtartamát,

d) beszámítható szolgálati idejét, valamint azt, hogy

e) jelenlegi beosztásában megfelel-e, vagy a beosztás változtatása javasolt,

f) más beosztásban van-e lehetőség az adott katonai szervezetnél a szolgálat teljesítésére.

(4)[121] Ha a felülvizsgálatot a katonai szervezet orvosa kezdeményezi, a beteg állapotáról, szolgálati körülményeiről és az orvosi szempontból értékelhető rendellenességről orvosi véleményt készít, amelyet két példányban megküld a kivizsgálást végző kórházi osztály (szakrendelés) osztályvezető (szakrendelés-vezető) főorvosának.

(5) Ha a baleset (betegség) szolgálati kötelmekkel összefüggő vagy szolgálati eredetű, az alapellátást végző orvosi véleményben - az Ambuláns Naplóban feljegyzett adatok alapján - közölni kell a baleset (betegség) bekövetkezésének idejét, helyét és körülményeit, továbbá a katonai szolgálattal való összefüggésre vonatkozó megállapításokat. A vélemény nem helyettesíti a külön rendelkezések szerint előírt egyéb okmányolási kötelezettségek teljesítését (pl. a baleseti jegyzőkönyv felvételét) .

(6) Ha a felülvizsgálat kórházi kezelés során válik szükségessé, a parancsnoki véleményt a felülvizsgálatot előkészítő főorvos szerzi be az állományilletékes parancsnoktól, aki a véleményt a kérelem vételétől számított 8 napon belül megküldi.

(7)[122] Ha a felülvizsgálatot az MH Honvédkórház szakrendelést biztosító egészségügyi intézetének főorvosa kezdeményezi, kérésére a katonai szervezet orvosa hivatalos megkeresés alapján a betegről rendelkezésére álló orvosi adatokat - véleményével együtt - a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül megküldi.

A felülvizsgálathoz szükséges orvosi vizsgálatok

32. §

(1)[123] Az alkalmasság felülvizsgálatához szükséges kórházi (rendelőintézeti) kivizsgálást az utaltsági rendtől függően az MH Honvédkórház szakrendelést biztosító egészségügyi intézete végzi.

(2) Az alkalmassági felülvizsgálatra rendelt katona a felülvizsgáló bizottság előtt személyesen köteles megjelenni. A személyes megjelenéstől el kell tekinteni, ha

a) a felülvizsgálata idején járóképtelen, illetőleg egészségi állapota súlyos, és utaztatása esetén egészségi állapotában romlás következne be,

b) a büntetőeljárás során elrendelt olyan kényszerintézkedés hatálya alatt áll, amely akadályozza személyes megjelenését.

33. §

(1)[124] Az Elsőfokú FÜV Bizottság a rendelkezésre álló felülvizsgálati okmányok adatai alapján bírálja el a katona egészségi alkalmasságát, amennyiben a személyes megjelenésétől a 32. § (2) bekezdése alapján el kell tekinteni. Az Elsőfokú FÜV Bizottság döntéséről és a jogorvoslat lehetőségéről az Elsőfokú FÜV Bizottság elnöke a katonát (jogi képviselőjét) írásban értesíti.

(2)[125] Ha a felülvizsgálandó katona korábban nem részesültkórházi kezelésben, a felülvizsgálatelőkészítéséértfelelős főorvost az Elsőfokú FÜV Bizottság elnöke jelöli ki. Ha a felülvizsgálandó katona korábban már részesült a HM által fenntartott járó-, illetve fekvőbeteg ellátó gyógyintézeti kezelésben, és alkalmasságánakfelülvizsgálata korábbi gyógyellátásával kapcsolatos betegségének következtében válik indokolttá, amely miatt kezelték, a felülvizsgálatot a kivizsgálást, illetve a kezelést végző osztály (szakrendelés) készíti elő. Több szakorvosi profilba tartozó elváltozás esetén - ha a vezető kórisme nem tisztázott -a legsúlyosabb panaszok szerint illetékes osztály főorvosát kell kijelölni a felülvizsgálat előkészítésére.

(3) A katonának a Felülvizsgáló Bizottság elé állítására a (2) bekezdés szerint kijelölt főorvos intézkedik.

(4) A kivizsgálást a rendelkezésre álló legkorszerűbb diagnosztikai eljárásokkal kell végezni, amelyek a betegség, illetőleg a kóros állapot tényleges fennállását és természetét az orvostudomány mindenkori követelményei szerint igazolják, vagy kizárják. A kivizsgálás eredményét a katona kórlapjában teljes részletességgel, a FÜV táblázatban olyan mértékben kell feljegyezni, hogy a döntés alapját képező kórállapot vagy betegség szakmai szempontból értékelhető legyen.

(5) A felülvizsgálat előkészítéséért felelős kórházi (rendelőintézeti) főorvos biztosítja, hogy a beteg kivizsgálása során az előírt és az általa szükségesnek tartott vizsgálatok, szakkonzíliumok megtörténjenek és azok eredményét a kórtörténeti iratokban hitelesen rögzítsék. Ezek elvégzéséről köteles meggyőződni és az észlelt hiányosságok pótlására intézkedni.

(6)[126] Az alkalmasság elbírálása szempontjából alapvető kórelváltozásokról az eljárást előkészítő (javaslattevő) főorvosnak személyes vizsgálattal is meg kell győződnie. A vizsgálat alapján javaslatot tesz az Elsőfokú FÜV Bizottságnak a katona minősítésére.

(7)[127] A polgári gyógyintézetben kezelt katonát - ha alkalmasságának felülvizsgálata indokolt - a gyógyintézetből való kibocsátása után, az alapellátást végző orvos kezdeményezésére az MH Honvédkórház elsőfokú FÜV Bizottsága elé kell állítani.

(8)[128] A Másodfokú és a Központi Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: Központi FÜV Bizottság) elnöke szükség esetén újabb kivizsgálásra felkérheti az MH Honvédkórház bármelyik - az elsőfokú eljárásban részt nem vett - szakmailag illetékes osztályát.

(9) Fellebbezés esetén, a másodfokon eljáró FÜV Bizottság a katonát a FÜV Bizottság elé az állományilletékes parancsnok útján rendeli. Ha a katona az első fokon hozott alkalmassági döntést megfellebbezi, és az ezzel összefüggésben a FÜV Bizottság által elrendelt teendőknek (pl. kiegészítő szakvizsgálatok) a számára megadott időn belül megfelelő indok (pl. járóképtelenséget okozó betegség, baleset) nélkül nem tesz eleget, illetve a fellebbezést elbíráló FÜV Bizottság előtt a megadott időpontban nem jelenik meg, a másodfokon eljáró bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

XI. Fejezet

A FELÜLVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGOK ÖSSZETÉTELE HATÁS- ÉS JOGKÖRE, VALAMINT MÛKÖDÉSI SZABÁLYAIK

Az Elsőfokú FÜV Bizottság összetétele

34. §

(1)[129] A három tagból álló Elsőfokú FÜV Bizottságokat az MH Honvédkórház felülvizsgálatokat végző szervezeti egységében kell működtetni. Az elnöki teendőket az MH Honvédkórház parancsnoka által kijelölt személy látja el.

(2)[130] Az Elsőfokú FÜV Bizottságban tagként az Elsőfokú Felülvizsgáló Osztály főorvosai vesznek részt.

(3) A bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése és működtetése a bizottság elnökének a feladata. Feladatkörében köteles gondoskodni a bizottsághoz utaltak rendelkezések szerinti kivizsgáltatásáról, a felülvizsgálati eljárás okmányainak előírások szerinti elkészíttetéséről, a beszámolási rendszerben előírt adatszolgáltatás határidőre történő teljesítéséről.

Az Elsőfokú FÜV Bizottság hatás- és jogköre

35. §

(1)[131] Az MH Honvédkórházban működő Elsőfokú Felülvizsgálati Bizottság a katona egészségi alkalmasságáról, valamint a szolgálatképességéről a következő döntéseket hozhatja:

a) "Katonai szolgálatra alkalmas", "Tartalékos katonai szolgálatra alkalmas" ("A"),

b) "Katonai szolgálatra korlátozással alkalmas" ("K"),

c) "Jelenlegi beosztásában alkalmatlan",

d) legfeljebb 90 naptári napig tartó "egészségügyi szabadság" engedélyezése,

e) "részleges szolgálatmentesség" engedélyezése (az egyes szolgálati feladatok alóli felmentés az alkalmasság megváltoztatása nélkül, legfeljebb 180 naptári napig),

f) a "szolgálatteljesítési idő csökkentése" napi 4 vagy 6 óra időtartamra, legfeljebb 120 naptári napig.

(2)[132] Az Elsőfokú FÜV Bizottság "Katonai szolgálatra alkalmatlan", "Tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan" minősítést nem hozhat. Ha ez a minősítés indokolt, akkor a bizottság elnöke az iratokat haladéktalanul a Másodfokú FÜV Bizottsághoz továbbítja. Ugyanígy jár el az Elsőfokú FÜV Bizottság határozata elleni fellebbezés esetén is.

(3)[133]

A Másodfokú FÜV Bizottság összetétele

36. §

(1)[134] A háromtagú Másodfokú FÜV Bizottság az MH Honvédkórház felülvizsgálatokat végző szervezeti egységében működik. Az elnöki teendőket az MH Honvédkórház parancsnoka által kijelölt személy látja el.

(2)[135] A Másodfokú FÜV Bizottság tagjaiként az osztály állományába tartozó szakfőorvosok vesznek részt a döntések meghozatalában. Ha a Másodfokú FÜV Bizottság olyan esetben jár el, amikor a pszichikai, illetve a fizikai alkalmasságot kell elbírálni, a Másodfokú FÜV Bizottság tagjaként a másodfokú döntés meghozatalában az osztály szakpszichológusa, illetve az MH HEK illetékes alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézete kijelölt osztályának szakembere is részt vesz.

(3)[136] A Másodfokú FÜV Bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése, irányítása a Másodfokú Felülvizsgáló és Minősítő Osztály osztályvezető főorvos feladata.

(4) A Másodfokú FÜV Bizottság orvos-szakmai felügyeletét a Központi FÜV Bizottság elnöke (az MH főbel-gyógyász, MH fősebész és MH ideg-elme főszakorvos közreműködésével) látja el.

A Másodfokú FÜV Bizottság hatás- és jogköre

37. §

(1)[137] A Másodfokú FÜV Bizottság első fokon jár el az Elsőfokú FÜV Bizottság "Katonai szolgálatra alkalmatlan", "Tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan" minősítési javaslata esetén, másodfokon jár el a fellebbezés miatt hozzá utalt ügyekben. A bizottság másodfokon hozott döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(2) Döntésében valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést alkalmazhat. Az első fokú minősítést megváltoztathatja, illetőleg újabb kivizsgálást, vagy a kivizsgálás kiegészítését rendelheti el.

(3) A Másodfokú FÜV Bizottság jogosult:

a) 180 naptári napig az engedélyezett egészségügyi szabadságot meghosszabbítani,

b) 365 naptári időtartamban engedélyezni a részleges szolgálatmentességet,

c) 180 nap naptári időtartamig engedélyezni a csökkentett szolgálati időt napi 6, illetve 4 órára.

(4) A bizottság első fokú határozata elleni fellebbezést és az ügy iratait a Másodfokú FÜV Bizottság elnöke haladéktalanul a Központi FÜV Bizottsághoz továbbítja.

A Központi FÜV Bizottság összetétele, hatás- és jogköre

38. §

(1)[138] A háromtagú Központi FÜV Bizottság elnöki teendőit az MH Honvédkórház parancsnoka által kijelölt személy látja el, egyik tagja az MH azon főszakorvosa, akinek az eset szakmai profiljába tartozik, másik tagja pedig az intézet azon főorvosa, aki az elsőfokú döntés meghozatalában nem vett részt.

(2)[139] A Központi FÜV Bizottság bírálja el a Másodfokú FÜV Bizottság első fokon hozott döntése elleni fellebbezéseket. Valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést megállapíthat az orvosetika és orvosszakmai ésszerűség keretein belül. Döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(3) A Központi FÜV Bizottság jogosult:

a) 180 napon túl, legfeljebb 365 naptári nap időtartamig egészségügyi szabadságot,

b) 365 naptári nap időtartamban a napi szolgálatteljesítés idejének 6, illetőleg 4 órára történő csökkentését engedélyezni.

A felülvizsgáló bizottságok eljárása

39. §

(1)[140] A felülvizsgáló bizottságok üléseiket szükség szerint, az MH Honvédkórház felülvizsgálatokat végző szervezeti egység vezetője által meghatározott gyakorisággal tartják.

(2) A katonát a bizottság szakmai szempontból illetékes tagja megvizsgálja, a vizsgálat eredményét összeveti a FÜV táblázatban szereplő vizsgálati eredményekkel, majd a bizottság részére tájékoztatást ad a kivizsgálás eredményéről és javaslatot tesz a vizsgált katona egészségi alkalmassági fokára, egészségkárosodásának a szolgálati kötelmekkel való összefüggésére, valamint az egyéb kérdésekre (pl. egészségügyi szabadság meghosszabbítása) .

(3)[141] A bizottság szótöbbséggel dönt. A bizottság tagja, ha a döntéssel nem ért egyet, különvéleményt nyújthat be írásban. Ezt az elnök a FÜV táblázat kórházi és irattári példányához csatolja.

(4) A Felülvizsgáló Bizottság a döntését a FÜV táblázaton adja ki, amely tartalmazza:[142]

a) az egészségi alkalmasság fokozatát, a szükséges korlátozások, felmentések felsorolását,

b) a betegség (sérülés) honvédelmi kötelezettséggel, illetőleg katonai kötelmekkel való összefüggésével kapcsolatos véleményt,

c) a gépjárművezetői egészségi alkalmasság felülvizsgálatának szükség szerinti kezdeményezését,

d) az egyenruha viselésének egészségi szempontból való ellenjavallatát.

(5) A FÜV táblázatot a bizottság tagjai aláírják, és személyi (orvosi) bélyegzőjükkel hitelesítik.

(6) Alkalmatlanság megállapítása esetén a bizottság a személyügyi eljárás (nyugállományba, illetőleg tartalékos állományba helyezés) kezdetéig a katonának egészségügyi szolgálatmentességet engedélyez a Hjt. 77. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel szükség esetén azzal, hogy a szolgálati kötelmeinek átadás-átvételére igénybe vehető.

(7) Ha az egészségi alkalmassági felülvizsgálat során úgy dönt a bizottság, hogy más alkalmassági fokozat megállapítása vagy a felmentések bővítése nem indokolt, erről a bizottság elnöke az egészségügyi könyvbe történő bejegyzéssel tájékoztatja a katonát, a kezelőorvost és az állományilletékes parancsnokot. Ilyen esetben FÜV táblázatot nem kell készíteni.

(8) A bizottság döntését és a fellebbezés lehetőségét a katonával írásban kell közölni. A minősítést és a szükséges felmentést (egészségügyi szabadság stb.) be kell vezetni a katona egészségügyi könyvébe.

A betegség (sérülés) katonai kötelmekkel való összefüggésének véleményezése

40. §

(1) A felülvizsgálat során, vagy külön megkeresésre az egészségi állapot károsodása esetén a Másodfokú FÜV Bizottság véleményezi, hogy az egészségkárosodás összefüggésben lehet-e a katonai szolgálati kötelezettség teljesítésével, és az egészségkárosodás következményeként szövődmény vagy szervi elváltozás, illetőleg működési zavar következett be. E véleményt a katona betegség miatt bekövetkezett halála esetén is el kell készíteni.

(2) A véleményt - ha az egészségi alkalmassági minősítés megváltoztatására is sor kerül - a FÜV táblázaton fel kell tüntetni. Ha a minősítés megváltoztatására nem kerül sor, szakvéleményt kell készíteni a betegség (sérülés) katonai kötelmekkel való összefüggéséről, amelyet a Másodfokú FÜV Bizottság elnöke ír alá és személyi (orvosi) bélyegzőjével hitelesít.

(3) A FÜV táblázaton az egészségkárosodás keletkezési helyét, idejét és körülményeit "a vizsgált nyilatkozata szerint" jelzéssel kell feltüntetni. A nyilatkozat valódiságát a FÜV Bizottság nem vizsgálja.

40/A. §[143]

(1) A hivatásos állomány FÜV határozatban megállapított egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt nyugállományba helyezett, szolgálati járandóságra jogosult tagja, amennyiben a jogviszony megszüntetésekor a Hjt. 201. § (3) bekezdése szerinti minősítő határozattal rendelkezett, kérelmezheti az alkalmatlanság - mentesülési okként történő - megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének megállapítását.

(2) A kérelmet a nyugállományba helyezés előtti utolsó szolgálati hely, vagy jogutódja vezetőjéhez írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő alatt bekövetkezett, a Hjt. 201. § (3) bekezdése szerint minősített határozattal szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősített baleset, betegség rövid leírását, és csatolni kell hozzá a teljes, rendelkezésére álló egészségügyi dokumentációt, így különösen az egészségügyi törzskönyvet, a FÜV határozatot, a kórházi zárójelentést és a szakorvosi vizsgálat eredményét.

(3) A (2) bekezdésben nevesített honvédelmi szerv vezetője a kérelem kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül intézkedik a kérelem és mellékletei, valamint az érintett személy teljes egészségügyi dokumentációja, így különösen a FÜV határozat és az orvos-szakértői bizottság szakvéleménye FÜV bizottsághoz történő továbbítására.

(4) A FÜV bizottság a megküldött dokumentáció alapján a következő döntéseket hozhatja:

a) "Az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő",

b) "Az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel nem összefüggő".

(5) A FÜV bizottság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül, jogorvoslati kérelem benyújtása esetén 60 napon belül meghozza a határozatot.

(6) A határozatot meg kell küldeni a kérelmet benyújtó személynek, az alapellátó orvosnak és a honvédelmi szerv vezetőjének.

(7) Az I. fokú FÜV bizottság véleménye ellen a kérelmet benyújtó személy a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a II. fokú FÜV bizottsághoz címzett, az I. fokú FÜV bizottsághoz benyújtott fellebbezéssel élhet.

(8) A II. fokú FÜV bizottság az I. fokú FÜV bizottság határozatát helybenhagyja, vagy megváltoztatja. A II. fokú FÜV bizottság véleménye ellen nincs helye fellebbezésnek.

A katona egészségkárosodásának megállapítása[144]

41. §[145]

(1) A felülvizsgálat során be kell szerezni a katona egészségkárosodásának mértékéről szóló szakvéleményt, ha

a) egészségi állapota alapján alkalmatlan minősítés megállapítása indokolt,

b) a felülvizsgálatra szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségkárosodás következtében kerül sor,

c) a katona kéri.

(2) A szakvélemény beszerzését a Másodfokú FÜV Bizottság elnöke kezdeményezi.

(3) A megkeresésben kérni kell, hogy a szakvélemény százalékos mértékben külön állapítsa meg az egészségkárosodás mértékét minden olyan elváltozásnál, amelytől feltételezhető a szolgálati kötelmekkel való okozati összefüggés (baleset következményei, szolgálati betegség gyanúja, zaj-, toxikológiai, radiológiai ártalom, stb.). Ennek megállapítását kérni kell akkor is, ha a korábban történt balesetnek vagy lezajlott betegségnek később az egészségkárosodás mértékét befolyásoló maradványtünetei lesznek.

42. §

(1)[146] Ha a katona a fellebbezésében az egészségkárosodás mértékét sérelmezi, az egészségkárosodás mértékét véleményező szakértői szervet a Másodfokú FÜV Bizottság elnöke keresi meg a szakértői felülvizsgálat céljából.

(2)[147] Az (1) bekezdés szerinti fellebbezés esetén a másodfokú döntés beérkezéséig a FÜV eljárást szüneteltetni kell, ha az alkalmasság e nélkül nem bírálható el. A katona részére - ha azt egészségi állapota indokolja - erre az időszakra egészségügyi szabadságot kell engedélyezni.

Felmentés a szolgálatteljesítés alól

43. §

(1)[148] A szolgálatteljesítés alóli felmentés teljes vagy részleges lehet:

a) teljes felmentés

aa) a fekvőbeteg-gyógyintézetben, illetve lakáson fekvőbetegként történő gyógykezelés időszakában, valamint

ab) a betegség aktív szakaszának lezajlása után, illetve a műtéti kezelést követően a szolgálatképesség helyreállásig terjedő időszakban (a továbbiakban együtt: lábadozás időszakában);

b) részleges felmentés az egyes szolgálati kötelezettségek alóli mentesség időszakában, és a csökkentett napi szolgálatteljesítési idő alatt.

(2) A katona az egészségügyi szabadságot rehabilitációs gyógyintézetben, gyógyüdültetésre kijelölt honvédüdülőben és a lakásán töltheti el.

(3)[149] Az aktív gyógykezelés, illetőleg a lábadozás időszakában a katona részére

a) az alapellátást végző orvos javaslatára az állományilletékes parancsnok 14 naptári nap,

b)[150] az MH Honvédkórház szakrendelést biztosító egészségügyi intézete szakrendelésének orvosa 14 naptári nap,

c)[151] a kórházi elbocsátást követően az MH Honvédkórház fekvőbeteg ellátó osztályánakfőorvosa 28 nap egészségügyi szabadságot engedélyezhet.

(4) A (3) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott egészségügyi szabadság lejárta után a beteget kezelő alapellátást végző csapatorvos, szakorvos, főorvos javaslatára a kórházi kezelés, valamint a már engedélyezett egészségügyi szabadság beszámításával 90 naptári napig az Elsőfokú FÜV Bizottság, 180 naptári napig a Másodfokú FÜV Bizottság, 180 naptári napon túl a Központi FÜV Bizottságjogosult az egészségügyi szabadság engedélyezésére.

(5)[152] Az egynapos sebészeti ellátás az egészségügyi szabadság engedélyezése szempontjából fekvőbeteg ellátásnak minősül.

(6) A fekvőbeteg-gyógyintézeti (kórház, rehabilitációs intézet) kezelés időtartamát a gyógyintézet osztályvezető főorvosa határozza meg.

(7) Ha a Másodfokú FÜV Bizottság által engedélyezett 180 nap egészségügyi szabadság leteltével a katona szolgálatképessége nem áll helyre - és a szolgálatképesség helyreállása az összességében 365 napig engedélyezhető egészségügyi szabadság, illetőleg csökkentett napi szolgálatteljesítési idő engedélyezése esetén sem várható -, a kezelőorvos a katona egészségi alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezi. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha az egészségügyi szabadság engedélyezése - egy adott évben - egynél több és eltérő időben megállapított betegség (baleset) miatt történt.

(8) Az engedélyezett egészségügyi szabadság megkezdésére az állományilletékes parancsnok haladéktalanul intézkedik.

44. §

(1)[153] Az MH Honvédkórház szakrendelést biztosító egészségügyi intézetének kezelőorvosa az egészségügyi szabadság meghosszabbítására FÜV táblázaton tesz javaslatot az illetékes bizottságnak.

(2) Az egészségügyi szabadság meghosszabbítását a bizottság elnöke a katona egészségügyi könyvébe és gyógyintézeti betegkartonjába bejegyzi és azt aláírásával, valamint személyi orvosi bélyegzőjével látja el.

(3) Az engedélyezett egészségügyi szabadságot a katonai szervezet egészségügyi szolgálata nyilvántartja.

45. §

(1) Tartós vagy végleges egészségkárosodás esetén, ha az nem okoz alkalmatlanságot, a katona egyes szolgálati kötelezettségek teljesítése alól egészségügyi felmentést (a továbbiakban: eü. felmentés) kaphat. Az eü. felmentések-számokkaljelölt felsorolását - a 3. melléklet C) pontja tartalmazza.

(2)[154] A felmentés engedélyezésére

a) az alapellátást végző orvos 30 naptári nap,

b)[155] az MH Honvédkórház szakrendelést biztosító egészségügyi intézete szakrendelésének orvosa 60 naptári nap,

c)[156] az MH Honvédkórház repülőorvosi vizsgálati intézet fekvőbeteg-ellátó osztályának főorvosa 90 naptári nap,

d) az Elsőfokú FÜV Bizottság 180 naptári nap,

e) a Másodfokú FÜV Bizottság 365 naptári nap időtartamban jogosult.

(3) A (2) bekezdés b)-e) pontjai szerinti időtartamokba a már engedélyezett időtartamokat be kell számítani.

(4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti időtartamban olyan felmentés engedélyezhető, amely a Másodfokú FÜV Bizottság által előírt mozgásfajták alkalmazásával történő fizikai alkalmasság vizsgálatát nem zárja ki. Ha az egészségkárosodás miatt a fizikai alkalmasság-vizsgálat a Másodfokú FÜV Bizottság által előírt mozgásformák alkalmazásával sem végezhető el, a katona alkalmasságának felülvizsgálatára kell intézkedni.

(5) A felmentés időtartamát a FÜV táblázaton a minősítési javaslatban, valamint a minősítésben fel kell tüntetni.

(6) Az eü. felmentés a katona alap-, illetve szakkiképzését 1 hónapon túl nem akadályozhatja. Ha az eü. felmentés okát képező egészségkárosodás olyan mértékű, hogy az a katona alap-, illetve szakkiképzését 1 hónapon túl sem teszi lehetővé, a katona egészségi alkalmasságának felülvizsgálatára kell intézkedni.

(7) Ha a teljes szolgálatképesség az Elsőfokú FÜV Bizottság által engedélyezett 180 nap leteltével sem áll helyre - és a teljes szolgálatképesség helyreállása az összességében 365 nap időtartamban engedélyezhető felmentés mellett sem várható -, a kezelőorvos a katona egészségi alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezi.

(8) A felmentések végrehajtásáért az állományilletékes parancsnok, a parancs előkészítéséért az alapellátást végző orvos felelős. Az állományilletékes parancsnok parancsában - a 3. mellékletben foglalt jegyzék számával és szövegével - az időtartam megjelölésével határozza meg a katona egyes szolgálati kötelezettségek alóli felmentését, illetve a csökkentett szolgálati időt.

(9) A múló, heveny betegségek esetén, illetve a gyógyulás bekövetkezésekor, ha a felmentés további alkalmazása már nem indokolt, az alapellátást végző orvos a felmentést engedélyező FÜV Bizottságnál annak megszüntetését kezdeményezi.

(10) A 24 órás ügyeleti szolgálat alóli eü. felmentés - a (2) bekezdés szerinti időtartamban - csak akkor állapítható meg, ha az ügyeleti szolgálat teljesítése bakancs helyett félcipő viselés engedélyezése esetén sem lehetséges.

46. §

(1) A csökkentett szolgálatteljesítési idő a kórházi kezelést követően csak akkor engedélyezhető, ha a lezajlott betegség súlyossága tartósan kímélő életmódot tesz szükségessé.

(2) Ha a katona egészségi állapota olyan mértékben javult, hogy csökkentett szolgálatteljesítési időben szolgálatát egészségromlás veszélye nélkül képes ellátni, részére csökkentett napi szolgálatteljesítési időt kell engedélyezni.

(3) A szolgálatteljesítési idő csökkentése legfeljebb napi 4 óra lehet.

(4)[157] Csökkentett napi szolgálatteljesítési idő engedélyezésére

a)[158] az MH Honvédkórház repülőorvosi vizsgálati intézet fekvőbeteg-ellátó osztályának főorvosa 60 naptári nap,

b) az Elsőfokú FÜV Bizottság 120 naptári nap,

c) a Másodfokú FÜV Bizottság 180 naptári nap,

d) a Központi FÜV Bizottság 365 naptári nap időtartamban jogosult.

(5) A (4) bekezdés b)-d) pontja szerinti időtartamba a már engedélyezett időtartamokat be kell számítani.

(6) A szolgálatteljesítés alóli felmentéssel kapcsolatos rendelkezések a várható gyógyulási időtartamot naptári napban jelölik meg és ezen időpont alapján állapítható meg a szolgálatteljesítés alóli felmentés napjainak száma.

XII. Fejezet

ORVOSI JAVASLAT AZ EGYENRUHA-VISELÉS EGÉSZSÉGI OKBÓL TÖRTÉNÕ KIZÁRÁSÁRÓL

A kizárásra vonatkozó javaslattétel rendje

47. §

(1) Ha az egészségi okból alkalmatlanná vált hivatásos katona állományviszonya nyugállományba helyezéssel szűnik meg, és az alkalmatlanságot okozó betegség (baleset) a katona külső megjelenését, magatartását és társadalmi érintkezése során az egyenruha tekintélyét orvosi megítélés szerint negatívan befolyásolja, az egyenruha viselésének kizárására a Másodfokú FÜV Bizottság tesz javaslatot. A kizárásra vonatkozó javaslatot a FÜV táblázaton (annak valamennyi példányán) és a FÜV döntést tartalmazó kivonaton megfelelő szövegű bélyegző alkalmazásával kell feltüntetni.

(2) Ha a hivatásos katona a Másodfokú FÜV Bizottság alkalmassággal kapcsolatos döntése ellen fellebbezéssel él és a bizottság az egyenruha-viselésre kizáró javaslatot tett, a fellebbezés elbírálásakor a FÜV döntés mellett a javaslatot is el kell bírálni. A javaslatot a Központi FÜV Bizottságnak akkor is felül kell vizsgálni, ha a hivatásos katona csak az egyenruha-viselésre vonatkozó kizáró javaslattal nem ért egyet. A Központi FÜV Bizottság ebben az esetben a kizáró javaslatot helybenhagyja vagy megváltoztatja, azaz az egyenruha-viselés engedélyezését javasolja.

A kizáró javaslat szakmai indokai

48. §

(1) Az egyenruha viselését kizárja

a) az olyan betegség vagy állapot, amely véglegesen vagy időlegesen az ítélőképesség megszűnésével vagy csökkenésével járhat, illetve amely ismétlődő eszmélet-vesztéses állapotot okozhat. A szív-érrendszeri eredetű, vagy az anyagcsere-betegséggel járó nem súlyos rosszulléteket nem kell ide sorolni;

b) az állandó jellegű járászavar, a mozgást tartósan és jelentősen gátló csont-ízületi elváltozás, nagy kiterjedésű - látható - torzító heg vagy egyéb bőrelváltozás;

c) a nagyfokú, nem befolyásolható, illetve nem javítható látás- vagy halláscsökkenés;

d) az idült alkoholizmus és bármely narkománia;

e) a kóros elhízás, illetve a kóros soványság.

(2) Olyan esetben, ha a szolgálatot teljesítő hivatásos katonánál nem állandósult járászavar, testtartási rendellenesség vagy torzító bőrbetegség alakult ki, de a katonai szolgálat teljesítésére nem vált alkalmatlanná, a saját kérésére állományilletékes parancsnokának egyetértésével részére az egészségi alkalmasság kérdésében döntést hozó FÜV Bizottság polgári ruha viselését legfeljebb egy év időtartamra engedélyezheti.

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XIII. Fejezet

A RENDELET HATÁLYBALÉPÉSE, ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

49. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[159] Azt a katonát, aki a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendeletnek és egyes honvédelmi miniszteri rendeleteknek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 24/2013. (XII. 20.) HM rendelet (a továbbiakban: HM rendelet) hatályba lépésekor egy évet meghaladó külföldi katonai szolgálatot teljesít, a HM rendelet hatálybalépését követően e külföldi szolgálatteljesítése vonatkozásában nem kell ismételt alkalmasság vizsgálatra rendelni.

(3)[160]

50. §[161]

Juhász Ferenc s. k.,

honvédelmi miniszter

1. melléklet a 7/2006. (III. 21.) HM rendelethez

TÁBLÁZAT ÉS MAGYARÁZAT A BETEGSÉGEK ÉS FOGYATÉKOSSÁGOK EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGI FOKOZATÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

Fertőző betegségek (001-010)

[162]
001Tüdő, mellhártya és mellkasi nyirokcsomó tuberculosisA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.inactiv kiskiterjedésű formák, functio-károsodás nélkülKLGSKLGSAAAAAAAA15-A16, A19, B90
2.activ formákEEIIEKLGSEKKLGS
3.inactiv kp. kiterjedésű formák, enyhe functiozavarralEEKLGSKLGSEKLGSEKLGSKLGS
4.inactiv kiterjedt formák, súlyos functiozavarralEEEEEEEEKLGS

a) Ide tartoznak a mycobactérium tuberculosis okozta megbetegedések (a tüdő, mellhártya, hörgő, gége és nyirokcsomó tuberculosis) activ (kimutatható Koch pozitív és Koch negatív) és inactiv formái, légzőszervi tuberculosis késői hatásai, valamint a fiatalkori pleuritis azon esetei, amikor nem mutatható ki az aetiológiai factor. A tüdősebészeti műtét utáni állapot értékelése a 104-105-ös szakaszok szerint történik.[163]

b) We, teljes vérkép és vizelet, máj, vesefunkciók, ionok, thrombocita, vérgáz-analysis, köpet általános bacteriológiai, köpet mikroszkópos Koch, PCR, köpet cytológiai, köpet direct Koch, köpet Koch tenyésztés, Mantoux-próba, EKG, mellkas rtg. (PA, oldal és esetleg CT), légzésfunctio, mellkasi folyadékgyülem esetén thoracocentesis, a mellkasi folyadék mikroszkópos Koch, PCR, Koch tenyésztés vizsgálata, szükség esetén bronchologiai vizsgálat.[164]

c) 001.1. szerint minősítendő az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kiskiterjedésű, functiokárosodás nélkül, inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval enyhe formában, functiozavar nélkül, maradvány nélkül vagy minimális residuum-mal gyógyult gümőkóros pleuritis, maradvány nélkül gyógyult gümős nyirokcsomó-gyulladás.

001.2.szerint minősítendők az activ formák: tüdőtuberculosis (infiltrativ, gócos, nodularis, cavernosus) hörgők gümős megbetegedése, gümőkóros pneumonia, gümőkóros ptx., gümőkóros mellhártyagyulladás, gümőkóros nyirokcsomó-(hilusi, mediastinalis, tracheo-bronchialis) gyulladás, glottis tuberculosis, miliáris tuberculosis disseminált és generalizált formája.[165]

001.3.szerint minősítendő az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kp. kiterjedésű enyhe functiozavarral, inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval, enyhe functiozavarral, közepes fokú kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiozavarral gyógyult gümőkóros pleuritis, kp. fokban kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiokárosodással gyógyult gümőkóros nyirokcsomógyulladás.

001.4.szerint minősítendő az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kiterjedt formája súlyos functiozavarral, inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval, kifejezett functiozavarral, kiterjedt meszesedéssel, zsugorodással, jelentős functiozavar hátrahagyásával gyógyult gümőkóros nyirokcsomó megbetegedések, inactiv kiterjedt maradvánnyal és jelentős functiozavarral gyógyult gümőkóros pleuritis.

A morphológiai elváltozások kimutatása egymagában nem elegendő az alkalmasság megállapításához. Epidemiológiai, therápiás, rehabilitatios, prognosztikai és functionális szempontokat kell egyidejűleg figyelembe venni. Döntő jelentősége van a specificus folyamat activitása és a környezetre való veszélyesség mértéke meghatározásának.

Az activ specificus folyamat rendszerint hosszas kezelést és a ht. állomány részére tartós eü. szabadság biztosítását teszi szükségessé. Az állapotromlás és functiokárosodás értékelése után a tüdőgyógyászati osztály vezető főorvosa határozza meg a szolgálat folytatásának feltételeit.

d) K: 1, 8, 13-17, 19, 23; F: 1-2, 6, 8.

e) A tuberculosis szolgálati betegségként való elismerésekor különbséget kell tenni a friss specificus fertőzés és az olyan esetek között, mikor a már meglevő tuberculosis gócok reaktiválódnak a szolgálat okozta speciális körülmények hatására. Szolgálati megbetegedésnek fogadható el az a fertőzés, melynél az infectio forrása jól ismert, a tüdőtuberculo-sisban szenvedő emberrel az együttlét bizonyíthatóan tartós vagy szoros volt és a fertőzés katonai kollektívában történt. Közvetlen fertőzés esetén az expositio és a manifesztátio közötti időtartam legkevesebb két hét, a folyamat fellobbanása esetén pedig négy-hat hét kell, hogy legyen. A rosszabbodás szolgálati eredete elismerhető, ha a régi folyamat egyértelműen bizonyítható (kórházi zárójelentés, tüdőgondozói vélemény, mellkas rtg. stb.), és a már meglévő góc activálódása a katonai szolgálat feltételeinek hatására (szokatlan és az átlagosnál jelentősen magasabb terhelés) történt. A korrekt minősítéshez a folyamat progressióját és a szolgálattal való okozati és időbeni összefüggést bizonyító adatokra van szükség.

[166]
002Az agyhártyák és a központi idegrendszer gümőkórjaA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.activ folyamat elbírálása, vagy az ellenőrzés szükségessége eseténEEIIKLGSKLGSIIKLGSA17, B90.0, G05.1
2.gyógyult, maradványtünetek nélkülAAAAAAAAA
3.gyógyult, kp. súlyos maradványtünetekkelEEEEEKEKLGSK
4.gyógyult, súlyos maradványtünetekkelEEEEEEEEKLGS

a) Az agyhártyák és a központi idegrendszeri tuberculosis activ folyamatai és késői hatásai.

b) Ideggyógyászati szakvélemény.

c) A minősítést a chemotherápia időtartama, a gyógyulás jellege (defectussal vagy defectus nélkül) és a defectus mértéke határozzák meg. A beteg szubjektív panaszait csupán mérsékelt, az enyhe neurológiai tüneteket már kp. súlyos és a kifejezett neurológiai tüneteket súlyos maradványtünetnek kell tekinteni. 002.1/A3 rovat szerint hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén "I".

d) K: 1, 3-4, 6, 11-12, 16, 21; F: 1-2, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása az első szakasznál leírtak szerint történik a betegség kétféle pathogenesise figyelembevételével.

[167]
003A húgy-, ivarrendszer gümőkórjaA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.functiokárosodás nélkül gyógyultAAAAAAAAAA18.1
2.gyógyintézet által igazolt activ folyamatokEEIIIKLGSIIKLGS
3.mérsékelt functioza-varral gyógyultEEKLGSKLGSEKEKLGSK
4.súlyos functiozavar-ral gyógyultEEEEEEEEKLGS

a) Pyelonephritis tuberculosa, cystitis tuberculosa, ureteritis tuberculosa, mellékhere és egyéb férfi nemi szervek tu-berculosisa, oophoritis tuberculosa, salpingitis tuberculosa. A nagy kiterjedésű destructio miatt végzett vese-resectio, nephrectomia vagy egyéb urológiai műtéti beavatkozás utáni állapot értékelése a 135. szakasz szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, Urea N, vizelet Koch tenyésztés, Mantoux-próba, mellkas rtg., i.v. urographia, cystoscopia, cystographia, CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat.[168]

c) Az alkalmasság elbírálását jelentős mértékben a kezelés időtartama határozza meg. Sok esetben a chemotherapia eredményeként elért gyógyulás csak tünetmentességet jelent, mert a folyamat letokolt gócokban továbbra is fennáll, és bármikor kiújulhat. Klinikai gyógyulás megállapításához hosszas megfigyelés szükséges. Végleges gyógyulás esetén a minősítést functiokárosodás mértéke határozza meg.

d) K: 1,4, 12, 16, 21; F: 6.

e) A szolgálati kötelmekkel való összefüggés meghatározása az első szakasznál leírtak szerint történik.

[169]
004Bőr és bőr alatti kötőszövet, csontok és ízületek, valamint egyéb szervek gümőkórjaA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.gyógyult, mérsékelt maradványtünetekkelEEKLGSKLGSKLGSAEAAA18.0, A18.4, A18.8, A19
2.gyógyult, kp. súlyos maradványtünetekkelEEEEEKEEK
3.activ folyamatEEEEEEEEKLGS
4.gyógyult, súlyos maradványtünetekkelEEEEEEEEKLGS

a) Bőr és bőr alatti kötőszövet, csont és ízületi tuberculosis, Addison-kór (ha gümőkóros), erythema nodosum, tuber-culosis miliaris, valamint a szem, periphériás nyirokcsomók és egyéb szervek tuberculosisa.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Mantoux-próba, mellkas rtg. az érintett szerv vagy szövet hystológiai és rtg. vizsgálata, tüdőgyógyászati szakvélemény.

c) Az alkalmasság elbírálásánál figyelembe kell venni a functiokárosodás és kozmetikai torzulás mértékét, a katonai öltözet viselésének lehetőségét és a chemotherapia időtartamát. 004.1/A3 rovat szerint hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén "E".

d) K: 1-4, 6, 11-15, 18, 21; F: 1-2, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása az első szakasznál leírtak szerint történik.

[170]
005Vírusos májgyulladásA2A3**A4A5A6A7BNO
ab*c*d*
1.funkciókárosodás nélkül gyógyultKLGSAAAKLGSAAAAB15-B19 B94.1
2.posthepatitis-syndromaKLGSAAAKLGSKLGSKLGSKLGSKLGS
3.elhúzódó vírusos hepatitis, hepatitis recidivaEEEEEEEKLGSKLGS
4.persistaló idült hepatitis, activ idült hepatitisEEEEEEEKLGSKLGS

a) Hepatitis infectiosa, inoculatios hepatitis, mononucleosis eredetű hepatitis, valamint a chronicus hepatitis azon esetei, melyek kialakulását bizonyíthatóan vírus hepatitis előzte meg. Egyéb infectiok, mérgek, keringési zavarok, táplálkozási hiány, mechanikus tényezők okozta májbetegségek elbírálása a 122-es szakasz szerint történik. A posthepatitis bilirubinaemia (ártalmatlan enzimműködési zavar) az 1. alszakasz szerint minősítendő.

b) We, teljes vérkép és vizelet, májfunctios próbák, ismételt transaminase vizsgálatok, gamma GT, serum összfehérje, Elfo, Latex, virológiai vizsgálatok. Sz.e. májbiopsia elvégzése és szövettani vizsgálat indokolt lehet.[171]

c) Legtöbb esetben a betegség öt hét alatt lezajlik, és a minősítés nem szükséges. A betegek egy részének azonban, még ezután is maradnak panaszai (posthepatitis syndroma), vagy epefesték conjugatios, illetve kiválasztási zavarai (posthepatitis hyperbilirubinaemia) . Ha az acut hepatitis elhúzódik, figyelembe kell venni, hogy az elhúzódó virusos hepatitis (és a hepatitis recidiva) persistaló chronicus, illetve progressiv chronicus hepatitis kialakulásához vezethet.

d) K:3-4, 11, 17; F: 1-2,6,8.

e) Hepatitis infectiosa esetén a katonai kötelmekkel való összefüggés csak a következő feltételek mellett állapítható meg:

- a beteg és a fertőző forrás azonos katonai kollektívából származik;

- mindkettőnek a hepatitis infectiosa diagnosisa bizonyítható;

- a tünetek megjelenésének időpontja valószínűsíti a fertőzés létrejöttét. A fertőző forrás fertőzőképessége (2-3 hét az icterus fellépése után) és a betegség incubatios ideje (15-50 nap az első tünetek megjelenése előtt) időben egybe kell hogy essen;

- bizonyítható legyen a beteg és a fertőző forrás érintkezése az említett időben;

- nagy valószínűséggel kizárható legyen a szolgálaton kívüli (családi) fertőzés lehetősége.

Inoculatios hepatitis a következő feltételek mellett minősíthető szolgálati eredetűnek:

- a beteg inoculatios hepatitis (hepatitis B, C) diagnosisa biztosan megállapítható;

- a betegség időbeli lefolyása valószínűsíti az inoculatios hepatitis kórismét (incubatios idő 42-180 nap);

- az említett incubatios időn belül igazolható parenteralis vagy sebészeti therápiás, illetve diagnosztikai beavatkozás ténye;[172]

- utólagos ellenőrzés során a véradó megbetegedése vagy a használt műszerek nem kielégítő fertőtlenítése valószínűsíti a diagnosist.

Megjegyzések:

* HBV, ill. HCV PCR pozitivitás esetén, ha a májfunkciós értékek normálisak, hasi UH negatív, panasz- és tünetmentesség esetén NATO beosztásra egyéni elbírálás alapján alkalmas lehet.

** HBV, ill. HCV PCR pozitivitás esetén, ha a májfunkciós értékek normálisak, hasi UH negatív, panasz- és tünetmentesség esetén a katona egyéni elbírálás alapján alkalmas lehet.

[173]
006Trachoma (egyiptomi szemgyulladás) és a kötőhártya vírusos betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.gyógyult, mérsékelt maradványtünetekkelEEEEKLGSKEKKA71, A74, B94.0
2.gyógyult, kifejezett maradványtünetekkelEEEEEKEEK

a) Trachoma és a kötőhártya vírus vagy chlamydia okozta betegségei és azok késői hatásai.

b) Záradék és réslámpavizsgálat.

c) Hivatásos és szerződéses állománybavételkor a minősítés 0061/A3 "E".

d) K: 1,3, 6, 9-11, 21; F: 1-2,4,6.

e) Trachoma akkor ismerhető el szolgálati eredetű betegségnek, ha a fertőzés forrása jól ismert, és a fertőzés a katonai kollektívában történt.

[174]
007Vérbaj (szifilisz)A2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.Kezelés és gondozás után functiokárosodás nélkül gyógyultAAAAAAAAAA50-A53
2.Késői syphilis mérsékelt functiozavarralEEEEEKEEK
3.Korai manifeszt syphilisKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGS
4.Késői manifeszt syphilisEEEEEKLGSEEKLGS
5.Késői syphilis súlyos functiozavarralEEEEEEEEKLGS

a) Veleszületett, friss tüneti és latens, szív- és érrendszeri, központi idegrendszeri, késői tüneti és latens syphilis.

b) We, teljes vérkép és vizelet, TPHA, esetleg FTA-ABS (fluorescent treponemal antibody) serologiai vizsgálat, Treponaema pallidum kimutatása a területi laesioból, EKG, mellkas rtg., neurológiai, szemészeti, gégészeti consilium.

c) 007.3/A5 rovat szerint szerződéses vagy hivatásos állományba vétel elbírálásakor, ha nem alakult ki functiokáro-sodás és nincs szükség további nemigondozói ellenőrzésre, "Alkalmas" minősítés hozható.

d) K:3, 6, 11, 14,21;F: 1-2,6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[175]
008Gombák okozta betegségekA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.felületes bőr, szőrzet, köröm-mycosisokKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSAKLGSAKLGSB35-B49
2.mély mycosisokEEEEEKLGSEKLGSKLGS

a) Dermatophytosis, tinea, candidiasis, coccidiomycosis, histoplasmosis, sarjadzó gombafertőzések és egyéb szisztémás gombás betegségek.

b) A gomba meghatározása tenyésztéssel, illetve mikroszkópos vizsgálattal, esetleg szövettani, immunbiológiai és Wood-fénnyel történő vizsgálat.

c) A gombák okozta betegségek hajlamosak a recidivára és sokszor tartós vagy ismételt kezelést igényelnek. 008.1/A3 rovatban a szerződéses vagy hivatásos állománybavétel előtt "I" minősítés szükséges. A kezelésre jól reagáló, kiújulási hajlamot nem mutató esetekben az 1. alrovatban a minősítés lehet "A".

d) K:4, 14, 21; F: 1-2.

e) A gombás betegségek szolgálati eredete akkor ismerhető el, ha bizonyítható a nagyszámú fertőző forrás jelenléte a beteg környezetében (érintkezés beteg emberekkel vagy állatokkal, illetve fertőzött anyaggal), valamint a betegség és a fertőző forrás aethiológiai azonossága. Figyelembe kell venni továbbá a hajlamosító (endocrin betegségek, tumorok stb.) és külső (nedves környezetben tartósan végzett munka, gumicsizma állandó használata) tényezők hatását is.

[176]
009Heveny fertőző betegségekA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.hosszú lefolyású, mérsékelt functiozavarralKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKKLGSKLGSKA00-A99, B00-B99
2.hosszú lefolyású, jelentős functiozavarralEEEEEKEEK

a) Heveny fertőzés esetén a minősítést a betegség viszonylag elhúzódó jellege, illetve a panaszok vagy functiozavar tartós volta határozza meg.

b) We, teljes vérkép és vizelet, speciális vizsgálatok a kórokozó kimutatására, megfelelő functionális vizsgálatok.

c) -

d) K: 3-4, 6, 11-12, 14, 16, 21; F: 1-2, 6, 8.

e) Heveny fertőző betegség a következő feltételek mellett minősíthető összefüggőnek a katonai kötelmekkel:

1. Katonai kollektívában, ahová a beteg tartozott, vagy környezetében, ahol teljesítette szolgálatát, fertőző forrás volt igazolható.

2. A beteg és a fertőző forrás esetében a kórisme megegyezik és kellően bizonyított.

3. A tünetek megjelenésének időpontja valószínűsíti a fertőzés létrejöttét a beteg és a fertőző forrás között.

4. Nagy valószínűséggel kizárható a szolgálaton kívüli (familiaris vagy egyéb) fertőzés lehetősége.

[177]
010Idült fertőző betegségekA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.mérsékelt működészavarralKLGSKLGSKLGSKLGSEKLGSKLGSKLGSKLGSA00-A99, B00-B99
2.kp. súlyos működészavarralEEEEEKLGSEKLGSKLGS
3.súlyos működészavarralEEEEEEEEKLGS

a) Itt minősítendők a több mint egy éve tartó, sőt évekre vagy évtizedekre elhúzódó fertőző betegség azon esetei, ami kor az idült folyamat (pl. dysenteria, malaria, salmonellosis chr., idült parasitás megbetegedés) nem minősíthető az alkal massági utasítás más szakasza szerint. Itt minősülnek továbbá a functiokárosodás mértékének megfelelően az idült fertő ző betegség okozta szövődmények és defectusok.

b) d) e) A megfelelő diagnosztikai vizsgálat vagy alkalmassági korlátozás alkalmazása és a katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása a 009. szakasz magyarázatában foglaltak szerint történik.

c) Szerződéses és hivatásos állományba vételkor, az eddigi therápiás kísérletek eredményességét, az idült folyamat időtartamát és várható prognosisát kell mérlegelni. E szerint a minősítés lehet "I" vagy "E".

Daganatok (011-014)

[178]
011Rosszindulatú daganatokA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.kezelést már nem igénylő jó általános állapotKLGSKLGSAAKLGSKLGSKLGSAKLGSC00-C80, C97
2.időszakos vagy folyamatos kezeléssel biztosított jó általános állapotEEEEEKLGSEEKLGS
3.rossz általános állapot, functiokároso-dással, metastasissalEEEEEEEEKLGS

a) Malignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei függetlenül a választott kezelési eljárástól. Kivételt képeznek az egyes szervcsonkolási műtét utáni állapotok megfelelő szakasz szerinti minősítése (pl. tüdőműtét utáni állapot 105. szakasz, vagy gyomorműtét utáni állapot 116. szakasz) .

b) We, teljes vérkép és vizelet, májfunctio, vércukor, Se kreatinin, UN, a daganat kimutatására és morphologiai szerkezetének meghatározására irányuló vizsgálatok, megfelelő functionális vizsgálatok.

c) A hivatásos állományúak minősítése akkor lehet "K", ha a minősített is kívánja a szolgálat folytatását, ha az eredményes kezelés után nem mutatható ki metastasis, vagy ha ezt a szociális és orvosetikai szempontok teszik szükségessé. Külföldi szolgálatra való alkalmasság minősítésénél csak "E" döntés hozható. A malignus tumor eradikációja után öt évvel tünet és panaszmentes esetben a beteg gyógyultnak tekinthető és "A" minősítést is adhatunk. 1-5 év között az alkalmasság megítélése KLGS.

d) K:4, 6, 11-13, 17-19, 21; F: 1-2,4,8.

e) Rosszindulatú daganat csak a következő feltételek mellett minősíthető összefüggőnek a katonai kötelmekkel:

- a beteg környezetében, ahol teljesítette szolgálatát, exogen carcinogen tényező volt igazolható;

- a beteg bizonyíthatóan ki volt téve e tényező hatásának;

- a meghatározott típusú daganat és a kimutatott carcinogen tényező között szakmailag elismert összefüggésnek kell lenni (pl. röntgensugár hatására bőr-carcinoma, ionizáló sugárzás hatására osteogen sarcoma stb.);

- meg kell vizsgálni és nagy valószínűséggel kizárni a nem szolgálati eredetű, ún. endogen (öröklődés, életkor) tényezők lehetőségét.

[179]
012A nyirok-és vérképzőszövet rosszindulatú daganataiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.folyamatosan kezelt, még nem véglegesen kialakult állapotokEEIIEKLGSEKLGSKLGSC81-C96
2.spontán vagy kezeléssel elért tartós re-missioEEKLGSKLGSEKLGSEKLGSKLGS
3.spontán vagy kezeléssel elért, rövid ideig tartó remissioEEEEEEEEKLGS

a)-e) Az itt minősítendő non Hodgkin lymphomák, Hodgkin-kór, myeloma multiplex, különböző leukaemiák, valamint a nyirok- és vérképzőszövet egyéb rosszindulatú daganatainak elbírálása, a 011. szakasz magyarázatában foglaltak szerint történik. Az átmeneti jellegű folyadék, electrolit, sav-bázis egyensúly vagy egyéb panaszt okozó Waldenström-féle purpura hypergammaglobulinaemia zavar minősítése a 2-es alszakasz szerint történik.[180]

[181]
013Jóindulatú daganatokA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.solitaer daganatok eltávolítása utáni állapot functiokároso-dás nélkülAAAAKLGSAAAAD10-D36
2.solitaer és multiplex daganatok functio-károsodás nélkülKLGSKLGSAAKLGSKKLGSKLGSK
3.solitaer daganatok eltávolítása utáni állapot mérsékelt functiokiesésselEKLGSKLGSKLGSEKEKLGSK
4.solitaer és multiplex daganatok mérsékelt functiokiesésselEKLGSKLGSKLGSEKEKLGSK
[182]
013Jóindulatú daganatokA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
5.solitaer és multiplex daganatok súlyos functiokieséssel, vagy ha gátolják a felszerelés viselésétEEEEEEEEKLGS
6.solitaer daganatok eltávolítása utáni állapot súlyos functiokiesésselEEEEEEEEKLGS

a) A benignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei, valamint ezek kezelése utáni állapotai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, a daganat kimutatására és morphológiai szerkezetének meghatározására irányuló vizsgálatok, megfelelő functionális vizsgálatok.

c) Elbíráláskor elsősorban a daganat által okozott, kezelése után várható vagy visszamaradt functiokárosodás mértékét kell figyelembe venni, de számolni kell az egyenruha- vagy az előírt szerelvényviselés esztétikai (pl. kiterjedt naevus pigmentosus az arcon) vagy traumatizáló és ezzel esetleg malignisatiót előidéző hatásával is. Sok esetben a jóindulatú daganat radicalis műtéttel történő eltávolítása teljes gyógyulást és "A" minősítést eredményez. Műtét után visszamaradt functiokárosodás esetén azonban a minősítés csak "K" vagy "E" lehet a functiokiesés mértéke szerint. Felülvizsgálati eljárás során a minősítést sokszor a sebészi therapia indicatiói, illetve sürgőssége határozza meg. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor sürgős műtét esetén "I".

d) K: 3-4, 6, 11, 13, 17-19, 21; F: 1-4, 6.

e) Jelenlegi ismereteink szerint nem mutatható ki összefüggés a katonai kötelmek és a jóindulatú daganatképződés között.

[183]
014Csak a hámrétegre kiterjedő rák (in situ carcinoma) és bizonytalan természetű daganatokA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.kezelés után functiokárosodás nélkülAAAAKGLSAKGLSAAD00-D09, D37-D48
2.kezelés után mérsékelt functiokiesésselEEEKLGSEKEKLGSK
3.folyamatosan kezelt, még nem véglegesen kialakult állapotIIIIEKEEK
4.kezelés után súlyos functiokiesésselEEEEEEEEKLGS

a)-e) Itt minősülnek a carcinoma in situ és bizonytalan természetű daganatok (pl. Recklinghausen-féle betegség) bármilyen eredetű localisatiojú esetei. Helyenként semimalignusként jelölt daganatok minősítése értelemszerűen 011. vagy 013. szakaszok magyarázatában foglaltak szerint történik. Igazolt 5 éves, tünetmentes túlélés esetében 1. alszakaszban "A" minősítés adható, 1 és 5 év között "KLGS", 1 évig "I".

Endocrin betegségek (015-020)

[184]
015A pajzsmirigy betegségeA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.műtét utáni normo-functios állapotAAAAAAAAAE00-E07
2.struma nyomási tünetek nélkül, euthyreosisKLGSAAAKLGSAKLGSAA
3.struma nyomási tünetekkel, műtétszükségessége eseténEEEEEKEEK
4.hyperthyreosis golyvával vagy anélkülEEEEEKEEK
5.hypothyreosis (enyhe formák)EEEEEKEEK
6.Hypothyreosis (súlyos formák)EEEEEEEEKLGS

a) Egyszerű (nem toxicus) struma, a pajzsmirigy gyulladásos betegségei és functió zavarai, valamint ezek kezelése utáni állapotai. Struma maligna esetén a minősítés a 011. szakasz szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, TSH vizsgálat kötelező, kórossága esetén FT3 és FT4 kiegészítő vizsgálat javasolt, EKG, nyakkörfogat, pajzsmirigy UH, és pajzsmirigy scintigraphia, izotóp felvételi görbe, sella felvétel, gégészeti szakvélemény, szükség esetén a pajzsmirigy betegség kimutatására irányuló egyéb serológiai vagy immunológiai vizsgálat. Kompresszió esetén nyelési rtg. vizsgálat, trachea felvétel.[185]

c) Elbíráláskor elsősorban a kezelés szükségességét, a kezelés után kialakult functionális állapotot és annak tartósságát, valamint az egyes elváltozások (pl. exophthalmus, vagy a nyak jelentősen megnövekedett körfogata) és az egyenruha-viselés esztétikai vonatkozásait kell mérlegelni. Szerződéses és ht. állományba vételkor "A" minősítés csak a kezelést nem igénylő euthyreoid struma vagy a normofunctios műtét utáni állapot esetén hozható. Enyhe, substitutios kezeléssel panasz és tünetmentes esetben 015. 5/A5-A6-ban KLGS is alkalmazható. A 3. alszakaszban a műtét eredményességétől függően minősítünk, normofunkciós esetben az 1. alszakasz szerint.

d) K: 3-4, 6, 11-14, 17-19, 21; F: 1-4, 6.

e) A pajzsmirigy betegségek keletkezésében bizonyos öröklött hajlam is szerepet játszik, ezért a katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el. Kivételt képezhetnek azon esetek, amikor az addig rejtett folyamat kibontakozása a szolgálattal összefüggő tényezők (pl. rendkívüli psychés trauma, éhezés, acut fertőzés) hatására történt.

[186]
016CukorbajA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.csak diétával kezelhető formák, jó általános állapotEEKLGSKLGSKLGSAEKLGSAE10-E14
2.szigorú diétával, tablettával kezelhető formákEEEEEKEKLGSK
3.szigorú diétával, közepes mennyiségű Inzulinnal kezelhető, nem labilis formák, jó általános állapotEEEEEKLGSEEKLGS
4.szigorú diétával, nagy mennyiségű Inzulinnal kezelhető, labilis formák, érszövődményekkelEEEEEEEEKLGS

a) Az I. és II. típusú diabetes mellitus (IDDM s NIDDM), glukozúriával és anélkül, valamint a csökkent szénhidrát tolerancia (IGT). A cukorbetegség szövődményei: retinopathia, polyneuropathia, macro- és microangiopathia, nephropathia diabetica.[187]

b) Éhgyomri és sz. e. terheléses vércukor, 24 órán át gyűjtött vizelet cukor koncentráció és mennyiség, vesefunctiok, szemfenék, alsóvégtagi Doppler UH vizsgálat, az ABI meghatározására, ideggyógyászati vizsgálat. A familiaris anamnesist dokumentálni kell és negatív esetben kutatni a diabetest okozó esetleges alapbetegség után.[188]

c) Szerződéses és hivatásos állományba vétel, valamint külföldi szolgálat vállalás esetén diabetes mellitus súlyosságától függetlenül csak "E" minősítés hozható. Hivatásos állományúak minősítése szövődmények súlyosságának figyelembevételével lehet "K" Renalis glycosuria minősítése "A".

d) K: 4, 12, 14; F: 1-2.

e) A szolgálati kötelmekkel való összefüggés vizsgálatánál mindenekelőtt figyelembe kell venni, hogy a diabetes mellitus öröklődő betegség és a geneticus dispositio sok esetben fennállhat a diabetes manifestatioja nélkül is. Diabetes mellitus csak kivételes esetben (pl. a szolgálati baleset okozta traumás diabetes) ismerhető el katonai kötelmekkel összefüggő betegségnek.

[189]
017A hasnyálmirigy belső elválasztású tevékenységének egyéb zavaraiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyhe esetekEEKLGSKLGSEKEKLGSKE15-E16
2.súlyos esetekEEEEEEEEKLGS

a) Hypoglykaemia, hasnyálmirigyműtét utáni állapot, a gastrin-elválasztás zavarai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, éhezéses próba, megfelelő hormonszintvizsgálatok, szérum insulin koncentráció éhezés alatt, szükség esetén retrograd pancreatographia, Panceas UH vizsgálat, esetleg CT/MR.[190]

c) Enyhe esetek közé sorolható az anamnesisben szereplő functionalis hypoglykaemia, ha a rosszullét ritkán jelentkezik, szénhydrátban szegény étrenddel megelőzhető és cukorevéssel könnyen megszüntethető. A hasnyálmirigyműtét utáni utókövetkezmény nélkül gyógyult vagy substitutios kezeléssel tartósan biztosított jó általános állapot ugyancsak enyhe esetnek tekinthető. Súlyos esetnek kell tekinteni az organicus eredetű hypoglykaemiát és a functionalis hypoglykaemia azon eseteit, amelyek gyakori, szénhydrátban szegény diétával nem megelőzhető és cukorevéssel nem szüntethető rosszulléttel járnak. Súlyos továbbá a pancreatectomia utáni állandó utókezelést igénylő állapot és a Zollinger-Ellison syndroma is.

d) K: 2-4, 6, 11-12, 14, 21, 24; F: 1-2, 6.

e) A hasnyálmirigy endokrin tevékenységének zavarai nem tekinthetők szolgálati eredetűnek. Előfordulhat azonban, hogy a hasnyálmirigyműtétre a katonai szolgálat teljesítése alatt baleseti adatlappal igazoltan bekövetkezett hasi sérülés után kerül sor. Ilyen esetben a műtét utáni állapot katonai kötelmekkel összefüggőnek tartható.

[191]
018A mellékpajzsmirigy betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyhe formákEEEKLGSKLGSKLGSEEKLGSE20-E21
2.súlyos formákEEEEEEEEKLGS

a) Hyperparathyreoidismus (beleértve a Recklinghausen-betegséget) és hypoparathyreoidismus minden formája. Hysteriás tetania a 036-os, pszichogén tetania a 039-es szakasz szerint minősül.

b) Serum Ca és P tartalmának, Parathhormon koncentráció meghatározása, EKG, a csontok fokozott vagy csökkent mésztartalmának, osteosclerosis, csontcysták és törések rtg. vizsgálattal történő kimutatása, gastrointestinalis, vese- és szemszövődmények vizsgálata. Pajzsmirigy UH vizsgálat, esetleg CT vizsgálat. Osteodensitometria.[192]

c) Enyhe formának a klinikailag típusos, tetania nélküli, könnyen kezelhető hypoparathyreoidismus tartható. Hivatásos állományúak minősítése A4 rovat szerint lehet "K", ha a hypo- vagy hyperparathyreoidismus jól kezelhető, ritka teta-niás rohamokkal vagy kevés és enyhe szövődménnyel jár. A nehezen kezelhető, gyakori rohamokkal, több és súlyos szövődménnyel kísért esetek minősítése "E". 018.1/A3 rovat szerint hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén "E".

d) K: 2-4, 6, 11-12, 14, 21; F: 1-2.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés hypo- vagy hyperparathyreoidismus esetén nem igazolható.

[193]
019Az agyalapi mirigy működési zavaraiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyhe formákEEEKLGSEKLGSEEKLGSE22-E23
2.súlyos formákEEEEEEEEKLGS

a) Acromegalia, Sheehan-féle syndroma, Simmonds-féle betegség, hypophysis eredetű törpeség, diabetes insipidus, iatrogén hypophysis zavarok és a hypophysis és diencephalo-hypophysealis rendszer egyéb zavarai.[194]

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, actualis vagy terhelés utáni hormontermelés és ürítés meghatározása, sella turcica és csontok CT vagy MR vizsgálata, látótérvizsgálat.[195]

c)[196]

d) K: 2-4, 6, 11-14, 16-19, 21, 24; F: 1-4, 6, 8.

e) A hypophysis-hypothalamus rendszer zavarai közül csupán azok minősíthetők összefüggőnek a katonai kötelmekkel, amelyek a katonai szolgálat ideje alatt és a katonai feladatok teljesítése közben elszenvedett koponyasérülések után jelentkeztek.

[197]
020A mellékvese betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
EEEEEEEEKLGSE25-E27

a) Cushing-féle syndroma, Conn-féle syndroma, adrenogenitalis zavarok, Addison-kór, Waterhouse-Friderichsen syndroma. Pheochromocytoma esetén a minősítés 011., 013., 014. szakaszok szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, Se kreatinin, UN, Se Na, Cl, K, hormontermelés és ürítés vizsgálata a hormonconcentratio meghatározás, illetve a stimuláló és suppressiós próbák elvégzése útján, sella turcica, csontok, vesék és mellékvesék CT vagy MR vizsgálata, szemészeti és ideggyógyászati szakvizsgálat.[198]

d) K: 2-4, 6, 11-12, 14-16, 21, 24; F: 1-2, 6, 8.

e) A mellékvese betegségei a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegségek, a szolgálati balesetekből származó, traumás mellékvese károsodások kivételével.

Anyagcsere betegségek (021-024)

[199]
021KöszvényA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.nem régen fennálló, remissio állapotában lévő köszvény, ritka rohamok eseténEEEEEKLGSEEKLGSM10
2."visceralis" köszvény, gyakori rohamok eseténEEEEEEEEKLGS

a) Arthritis urica, köszvényesek nephropathiája és a köszvény egyéb manifestatioja.

b) We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, Se kreatinin, UN, Se, húgysav, vizelet urat-tartalom meghatározása, EKG, mellkas rtg., húgysavas nátriumkristályok kimutatása a synovialis folyadékból, klinikai adatok (tophusok, rohamleírás) .

c) Abban az esetben, ha a "visceralis" köszvény három éven át végzett kezelése mellett évente az eü. szabadság a 60 napot nem haladja meg, a 021.2/A4 rovat szerint "K" minősítés is adható.

d) K: 2-4, 6, 11-12, 14, 21; F: 1-2, 6.

e) Arthritis urica eredetére vonatkozó ismereteink szerint öröklődő és ezért a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegség. Szolgálati baleset által kiváltott roham esetén szolgálati kötelmekkel összefüggő állapotrosszabbodás ismerhető el.

[200]
022Az anyagcsere zavaraiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEKLGSKLGSEKEKLGSKE70-E90
2.kp. súlyosEEEEEKLGSEEKLGS
3.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) Az aminosav-anyagcsere és transport (pl. Fanconi syndroma), a szénhydrát-anyagcsere és transport (pl. diabetes renalis), a zsíranyagcsere (pl. hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia), a plazmafehérjék anyagcsere (pl. macroglobuli-naemia), az ásványi anyagcsere (pl. haemochromatosis, degeneratio hepatolenticularis, calcinosis), a folyadék, electrolit és a savbázis egyensúly (pl. hyper- és hyponatraemia, acidosis, alkalosis, hyper- és hypopotassaemia) és az anyagcsere egyéb zavara (pl. amyloidosis) .

b) We, teljes vérkép és vizelet, az anyagcserezavar kimutatására irányuló vizsgálatok.

c) A szűrővizsgálat során véletlenül kimutatott diabetes renalis, hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia, Gilbert-féle hyperbilirubinaemia panaszmentes esetei az anyagcsere enyhe zavarainak tekinthetők. Az átmeneti jellegű folyadék, electrolit, sav-bázis egyensúly vagy egyéb panaszt okozó zavar minősítése a 2-es alszakasz szerint történik. Amyloidosis, haemochromatosis vagy egyéb súlyos anyagcserezavar esetén alkalmatlan minősítés hozható.[201]

d) K: 2, 4, 12-14, 17-19, 21; F: 1-4, 6.

e) Mivel az anyagcserezavarok döntően örökölt rendellenességek vagy valamilyen más betegséghez társuló másodlagos elváltozások, így nem tekinthetők a katonai kötelmekkel összefüggő betegségeknek.

[202]
023Túlsúly és elhízásA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.TúlsúlyEEKLGSKLGSKLGSAEAAE65-E68
2.Elhízás I (közepes fokú)EEEEEKEKLGSK
3.Elhízás II III (súlyos, extrém fokú)EEEEEEEEKLGS

a) Obesitas, localis zsírfelrakódás.

b) Az elhízás mértékének pontosabb mennyiségi meghatározására a testtömeg indexet (BMI) használjuk. A testtömeg index (BMI) pontosabban tükrözi a zsírfelesleget. A BMI-t úgy számoljuk, hogy a (kg-okban) mért testsúlyt osztjuk a (méterben) mért testmagasság négyzetével. A "normális" BMI: 18,5-24,9 kg/m2.

A túlsúly és elhízás mértéke:

BMIWHO
< 18,5Sovány
18,5-24,9Normális
25,0-29,9Túlsúly
30,0-34,9Elhízás I
35,0-39,9Elhízás II
>40,0Elhízás III

c) Az elhízás mértéke csupán tájékoztató jellegű adatként szolgálhat. Végleges minősítés csak az egyéni teherbíró-képesség értékelése után, valamint 25,0 BMI felett a testzsír% meghatározása alapján hozható. Hivatásos és szerződéses állománybavételkor a minősítés 023.1/A3 "E".

d) K: 2-4, 6, 11-12, 14, 21, 23; F: 1-2.

e) Az elhízás nem tekinthető a szolgálati kötelmekkel összefüggő kóros állapotnak.

[203]
024Immunzavarok és táplálkozási hiányállapotokA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEEKLGSEAEKLGSAB20-B24,
2.kp. súlyosEEEEEKLGSEEKLGSD80-D89,
E40-E64, Z20.6, Z21
3.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) A vitaminok, a humoralis immunitás, a sejtes immunitás hiánya, kevert típusú immundeficiencia, valamint szerzett formái, pl. AIDS.

b) Vitaminok kiválasztásának vizsgálata a vizeletben, terhelési próbák thiamin, riboflavin és ascorbinsav esetében, a capillaris resistentia vizsgálata ascorbinsav-hypovitaminosis esetében, adaptometriás vizsgálat axerophthol-hypovita-minosis esetében, ugyanitt a plasma axerophtol, ill. carotintartalmának meghatározása. Immundeficit kimutatására irányuló immunológiai vizsgálatok.

c) Az enyhe tünetekkel járó vitaminhiány minősítése lehet "A", vagy "K" a klinikai képtől függően. Ismételten fellépő vitaminhiány, partialis vagy totalis antitest hiány eseteinek minősítése "KLGS", illetve "E". Az immundeficiencia (AIDS) minősítése minden esetben "E".

d) K: 4, 12, 24; F: 1, 6.

e) Mivel az avitaminosisok és a szerzett immundeficiencia mindig valamely előzetes betegség következményei és az egyéb immunzavarok pedig congenitalis eredetűek, minősítésük esetén a katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

Vérképző szervek betegsége (025-029)

[204]
025HiányvérszegénységA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyhe formákEEEKLGSEAEAAD50-D53
2.súlyos formákEEEEEKLGSEEKLGS

a) Vashiány-vérszegénység, anaemia perniciosa, fólsav-anaemia, egyéb hiány-vérszegénységek, posthaemorrhagiás anaemia és az egyéb secunder anaemiák.

b) We, teljes vérkép és vizelet, reticulocyta-szám, thrombocyta-szám, bilirubin, Se vas, TVK, fólsav, széklet féregpete, a gyomor-bél rendszer átvizsgálása. Különösen anaemia perniciosa gyanúja esetén sternum punctio, se Ferritin és se B12, Schilling-próba.[205]

c) A külföldi szolgálatra jelentkezők esetén "E" minősítés már az időszakos parenteralis substitutio és ellenőrzés szükségessége esetén hozható. Az egyes esetek minősítése a kiváltó októl függően (pl. okkult vérzést okozó betegség, gyomor műtét utáni állapot, anaciditás stb.) történik.

d) K: 1-2, 4, 11-14, 17-19, 21; F: 1-4, 6.

e) Hiány-vérszegénység a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegség.

[206]
026Öröklődő és szerzett vérsejtoldó (haemolyticus) vérszegénységA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyhe formákEEEEEKEKLGSKD55-D59
2.súlyos formákEEEEEEEEKLGS

a) Öröklődő sphaerocytosis, anaemia enzimdeficit miatt, thalassaemia, sarlósejtes anaemia, haemoglobinopathiák, autoimmun és nem autoimmun haemolyticus anaemia, haemoglobinuria exogen okú haemolysis miatt.

b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, reticulocytaszám, thrombocyta-szám, VVT-resistentia, Coombs-próba, Se bilirubin, LDH, Se vas, TVK, serum ferritin, sternum punctio és a haemolyticus anaemia különböző alakjainak meghatározására használt specifikus diagnosticai próbák (pl. Ham-, Heller-, Nelson-, Rosenbach-próbák).[207]

c) A külföldi szolgálatra jelentkezőnél (A2d esetén) "A" minősítés csak olyan szerzett vérszegénység esetén alkalmazható, amikor a spontán vagy gyógyszeres kezelés utáni gyógyulás óta legalább két év telt el.

d) K: 2, 4, 11-14, 17-19, 21; F: 1-4, 6.

e) Bizonyos kémiai mérgek vagy fizikai ártalmak hatására kialakult haemolyticus vérszegénység egyes esetei összefüggésbe hozhatók a katonai kötelmekkel.

[208]
027Veleszületett és egyéb vérszegénységA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyhe formákEEEKLGSEKLGSEKLGSKLGSD60
2.súlyos formákEEEEEEEEKLGS

a) Anaemia aplastica, anaemia sideroblastica.

b) We, teljes vérkép és vizelet, reticulocyta-szám, thrombocyta-szám, VVT-resistentia, Se vas, TVK, EKG, sternum-punctio.

c) Heveny posthaemorrhagiás anaemia és egyéb secunder anaemiák a kiváltó ok szerint minősítendők. Aplasticus anaemia és anaemia sideroblastica csak a 027.2 szakasz szerint minősíthető.

d) K: 2, 4, 11-14, 17-21; F: 1-4, 6.

e) Baleset vagy sérülés következtében kialakult posthaemorrhagiás anaemia egyes esetei lehetnek összefüggőek a katonai kötelmekkel.

[209]
028Véralvadási hibákA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyhe formákEEEEEKEEKD65-D68
2.súlyos formákEEEEEKLGSEEKLGS

a) Haemophylia, egyéb véralvadási faktorok congenitalis hiánya, von Willebrand-féle betegség, vérzéses zavarok keringő anticoagulansok miatt, defibrinatiós syndroma, véralvadási factorok szerzett hiánya.

b) We, teljes vérkép és vizelet, thrombocyta-szám, vérzési és alvadási idő, coagulogramm, Rumple-Leede tünet vizsgálata.

c) Hivatásos állománynál enyhe lefolyású vagy latens haemorrhagiás diathesis esetén a minősítés lehet "K".

d) K: 2, 4, 11-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6-8.

e) Az öröklődő vagy szerzett véralvadási hibák katonai kötelmekkel nem összefüggő betegségek.

[210]
029Egyéb vérzéses állapotok, valamint a vér és a vérképző szervek egyéb betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyhe formákEEEKLGSEKEKLGSKD69-D77
2.súlyos formákEEEKLGSEKLGSEE

a) Ide tartoznak a 028. pontba nem sorolható, egyéb vérzéses állapotok.

b) We, teljes vérkép és vizelet, thrombocyta-szám, Coombs-próba, vérzési és alvadási idő, coagulogramm, Se kreati-nin, UN, Se összfehérje, Elfo, sternum punctio, Rumpel-Leede tünet vizsgálata, EKG.

c) A külföldi szolgálatra jelentkezőnél (029.1/A2d esetén) secunder és tüneti thrombocytopenia, valamint leukae-moid reactio esetén legalább két évvel a gyógyulás után "A" minősítés hozható.

d) K: 2, 4, 11-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6, 8.

e) Nem állapítható meg összefüggés a katonai kötelmek és e szakasz szerint minősített betegségek között.

Ideg-elme betegségek (030-053)

[211]
030Szervi és kórjelző értelmi (mentalis) zavarokA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.átmeneti, maradványtünet nélkülEEEEEKLGSEEKLGSF00-F09
2.tartós, súlyos tünetekkelEEEEEEEEE

a) Demencia, organikus amnesztikus szindroma, delirium, melyet nem alkohol vagy más pszichoaktiv szer okoz, agyi károsodás vagy testi betegség okozta egyéb mentális zavarok (hallucinozis, catatonia, paranoid zavar, hangulatzavar, szorongás, disszociativ zavar, emocionalis labilitás), organikus személyiség és viselkedészavarok (epilepsziás, posttraumás, postencephalitises, egyéb idegrendszeri károsodás okozta személyiségzavarok) .[212]

b) Pszichiátriai vizsgálat, kezelés, követés (osztályos, ambuláns) . Alapbetegségnek megfelelő laboratóriumi és műszeres vizsgálat.

c) A dementia eredete és súlyossági foka a minősítést nem befolyásolja, csak "E" döntés hozható.

d) K: 2, 4, 11-14, 15-19, 21, 23-24; F: 1-4, 6, 8.

e) Katonai kötelmekkel összefüggés mérlegelendő agysérülés, olyan agyvelőgyulladás maradványaként, ahol a fertőzés a katonai közösséggel valószínű.

[213]
031Alkohol okozta értelmi és viselkedészavarokA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.kezelésre tartósan tünetmentes, abstinensEEEEEKLGSEEKLGSF10
2.kezelésre nem tünetmentesEEEEEEEEE

a) A rendszeres, mértéktelen alkoholfogyasztás, alkoholfüggőség, megvonási szindróma, amnesztikus szindróma, egyéb alkohol okozta pszichotikus zavar (delirium, hallucinozis) .

b) Pszichiatriai vizsgálat, kezelés, követés (osztályos, ambuláns) .

c) -

d) Korlátozások nem alkalmazhatók.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem igazolható.

[214]
032Drog (pszichoaktiv szer), gyógyszer használata által okozott értelmi, érzelmi, viselkedésés szomatikus zavarokA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.kezelésre reagálóEEEEEEEEEF11-F19
2.kezelésre nem reagál, visszaesőEEEEEEEEE

a) Itt minősítendők a 031. kivételével a pszichoaktiv szer rendszeres használata, túladagolás, drogfogyasztás és a drogfüggőség, a megvonási és az amnestikus szindróma, valamint az egyéb psychotikus és szomatikus zavar. A drogszűréskor a drogvizsgálatra akkreditált, az MH HEK Tudományos Intézetében végzett nagyműszeres vizsgálattal igazolt pozitívitás esetén, hivatásos és szerződéses állományba vétel előtt (ideértve a katonai oktatási intézményi felvételt és HM ösztöndíjas szerződéskötést is) a minősítés csak "E" lehet. A szolgálatteljesítés során (ideértve a külföldi szolgálat előtti és utáni szűrővizsgálatokat is) észlelt nagyműszeres vizsgálattal megerősített drogpozitívitás esetén az egészségi alkalmassági minősítés "E".[215]

b) -

c) Pszichiátriai kivizsgálás, parancsnoki, csapatorvosi jellemzés. Az első fokon hozott "E" minősítés elleni fellebbezés esetén a másodfokon eljáró bizottság a drogszűréskor biztosított és az MH HEK Tudományos Intézetében őrzött ún. hatósági "B" minta nagyműszeres vizsgálatát elrendelheti és a mérési eredmény alapján dönt.[216]

d) -

e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem igazolható.

[217]
033Hasadásos elmezavar és téveseszmés rendellenességekA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.kezelésre jól reagál, tünetmentes, nem ismétlődikEEEEEEEEEF20-F29
2.kezelésre maradványtünettel gyógyul, visszaesőEEEEEEEEE

a) Schizophrenia minden formája, schizotipiás, perzisztáló téveseszmékkel járó zavarok, schizoaffektiv és egyéb nem organikus pszihotikus rendellenességek.[218]

b) Pszichiátriai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns) .

c) -

d) K: 2, 4, 11-14, 15-19, 21, 23-24; F: 1-4, 6, 8.

e) E szakasz megbetegségei a katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

[219]
034Hangulatzavarok (affectiv rendellenességek)A2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.kezelésre jól reagáló, rövid lefolyású, tartósan tünetmentesKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSF30-F39
2.ismételten jelentke-ző vagy tartós lefolyásúEEEEEEEEKLGS

a) Mániás epizód, depressziós epizód, bipoláris affektiv zavar, ismétlődő depressziós zavarok, perzisztáló hangulati zavar (cyclothymia, dysthimia), egyéb hangulatzavarok. (A neurotikus, stresszhez társuló szorongásos, depressziós zavar a 036 alapján minősítendő.)[220]

b) Pszichiátriai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns) .

c) -

d) K: 21, 24; F: 6.

e) E szakasz betegségei a katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

[221]
035AlvászavarokA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.ritka előfordulás, kezelésre reagálóKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSG47
2.gyakori előfordulás, szomatikus tünetekkelEEEEEEEEKLGS

a) Paraszomnia, insomniák, hypersomniák, alvási apnoe, narcolepsia, "nyugtalan láb szindróma", "periódikus lábmozgás zavar".[222]

b) Neurológiai, pszichiátriai, alváslaboratóriumi vizsgálatok, kezelések (osztályos, ambuláns) .

c) -

d) K:2, 11-12, 24; F: 1,6.

e) E szakasz betegségei katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

[223]
036Neurotikus, stresszhez társuló és szomato-form betegségek. Táplálkozási zavarokA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.mérsékelt tünetekkel, kezelésre reagálóEEEKLGSEKLGSEKLGSKLGSF40-42 F44-48
2.kifejezett, kezelésre nem javulóEEEEEEEEKLGSF50-51

a) Fóbiás, szorongásos zavarok (pánik, generalizált szorongás, kevert szorongásos és depressziós zavar), obsessiv-kompulziv zavar, disszociativ (konverziós) zavarok, szomatoform rendellenességek, egyéb neurotikus rendellenességek (neuraszténia), anorexia, bulimia nervosa.[224]

b) Pszichiátriai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns) .

c) -

d) K: 2-6, 12, 13, 15, 17, 23-24; F: 1-2, 4, 6, 8.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem igazolható.

[225]
036/ANeurotikus, stresszhez társuló és szomatoform betegségekA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.Mérsékelt tünetekkel, kezelésre reagálóKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSF40-42 F44-48 F50-51
2.Kifejezett, kezelésre nem javulóEEEEEEEEKLGS
036/BTáplálkozási zavarokA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.Mérsékelt tünetekkel, kezelésre reagálóEEEEEEEEEF40-42 F44-48 F50-51
2.Kifejezett, kezelésre nem javulóEEEEEEEEE
[226]
037Személyiség-és viselkedészavarokA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
személyiségzavar minden fajtájaEEEEEEEEEF60-65 F89

a) E szakasz szerint minősítendők a BNO-ban szereplő személyiségzavarok, az "Auto-heteroagresszivitás", melyek nem agyi károsodáshoz járulnak (paranoid, schizoid, disszociális, érzelmileg labilis, hystrionikus, anancastikus, szorongó, dependens) valamint az éretlen személyiség. Az "Auto-heteroagresszivitás"-hoz sorolandók az öncsonkítás, az önsértés és az öngyilkossági kísérlet esetei.[227]

b) Pszichiátriai kivizsgálás (osztályos, ambuláns) .

c) -

d) -

e) Katonai kötelmekkel összefüggés e szakasz szerinti minősítésnél nem ismerhető el.

[228]
038Gyermek-és serdülőkorban kezdődő viselkedési és érzelmi (emocionalis) rendellenességekA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.kezelésre jól reagálEEEEEEEEEF90-98
2.kezelésre nem reagálEEEEEEEEE

a) Gyermekkorban kezdődő hyperkinetikuszavar tic, nem organikus enuresis, dadogás.

b) Neurológiai és/vagy pszichiátriai kivizsgálás, kezelés (osztályos, ambuláns) .

c) -

d) -

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[229]
039Lelki (pszichés) fejlődés zavaraiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.kezelésre jól reagálEEEEEEEEEF80-89
2.kezelésre nem reagálEEEEEEEEE

a) A beszéd kifejező és megértés zavara, olvasási, írászavar, számolási dyscalculációs zavar, mely a gyermekkorban kezdődött.[230]

b) Neurológiai és/vagy pszichiátriai kivizsgálás, kezelés (osztályos, ambuláns) .

c) -

d) -

e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem ismerhető el.

[231]
040Súlyos stressz által kiváltott reakció és alkalmazkodási rendellenességekA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.rövid lefolyással, tünetmentesen gyógyulKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSF43
2.elhúzódó lefolyással, maradványtünettelEEEEEEEEKLGS

a) E szerint minősítendők az abnormis fizikai és/vagy mentális stresszre adott reakciók, a poszttraumás stressz zavar (traumás élményre fellépő késői válasz), az alkalmazkodási zavarok (új életkörülményekhez való alkalmazkodás során alakulnak ki) .

b) Pszichiátriai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns) .

c) -

d) K: 12, 13, 15, 17, 24, 25; F: 1-2, 6.

e) A szolgálat során az átlagos frusztrációt meghaladó fizikai vagy pszichikai stresszre kialakuló alkalmazkodási reakció, posttraumás stressz zavar lehet a katonai kötelmekkel összefüggő.

[232]
041Mentális színvonal insufficienciája (szellemi visszamaradottság)A2A3A4A5A6A7BNO
abcd
EEEEEEEEEF70-79

a) Itt minősítendők, akiknél az intelligencia mutató 80 alatt van és mentális elmaradást a pszichológiai exploráció is megerősíti.

b) Pszichiátriai vizsgálat (osztályos, ambuláns) .

c) A minősítés kimondásához a teszteredményeken túl az élettörténeti eseményeket és az exploráció által feltártakat is figyelembe kell venni.

d) -

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[233]
042A központi idegrendszer gyulladásos betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.maradványtünet nélkülAAAAAAAAAG00-09
2.maradványtünettelEEEEEEEEKLGS

a) Itt minősítjük a meningitis, encephalitis, poliomyelitis, myelitis, intrakranialis, intraspinalis tályog, koponyaűri, gerinccsatornai phlebitis, thrombophlebitis kórképeket, amelyek súlyossága a csak liquor eltérést okozó, egyébként tünetmentes meningitistől, a letalis kimenetelűig terjed.

b) Kórházi kivizsgálás (indokolt a végleges minősítéssel minden állománykategóriában megvárni a végállapotot) .

c) -

d) K: 2-4, 6, 11-12, 14, 21; F: 1-2, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a megbetegedés katonai közösségben zajló járvány esetén keletkezett.

[234]
043Az extrapyra-A2
midalis rendszer betegségeiabcdA3A4A5A6A7BNO
1.enyhe formákEEEEEKLGSEKLGSKLGSG20-26
2.kp. súlyos, súlyos formákEEEEEEEEKLGS

a) Itt minősítendő a Parkinson-kór, a másodlagos parkinsonizmus, a törzsdúcok egyéb elfajulásos megbetegedései, a tónuszavarok, a tremor, a chorea, a ballizmus, a myoclonus, a tic egyéb mozgási rendellenességek. Gyógyszer okozta extrapyramidalis mozgászavarok.[235]

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) -

d) K: 2, 4, 11-14, 16-19, 21, 23-24; F: 1-4, 6, 8.

e) Amennyiben a mozgászavar katonai kötelmekkel oki és időbeni kapcsolata bizonyított, a katonai kötelmekkel való összefüggés ismerhető.

[236]
044Központi idegrendszer elfajulásos (degeneratív) betegségei és egyéb zavaraiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
EEEEEEEEEG10-13G30-32 G80-83 G90-94

a) Hungtinton chorea, öröklődő ataxiák, motoneuron megbetegedések. Egyéb egy végtagra, fél és kétoldali bénulások ha a kórok ismeretlen. Az autonom idegrendszer rendellenességei, toxikus encephalopathiák.

b) Neurológiai kivizsgálás (osztályos, ambuláns) .

c) -

d) -

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

045A gerincvelő betegségeiA2A3A4A5A6BNO
abcd
1.enyhe formákEEEEEKLGSEKLGSG95 G99
2.kp. súlyos, súlyos formákEEEEEEEE

a) Itt minősítjük a syringomyelia, gerincvelő éreredetű bántalmait, spondylotikus, daganatos és egyéb myelopathiákat.

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns) .

c) -

d) K: 2, 4, 11-14, 16-19, 21, 23-24; F: 1-4, 6-8.

e) A katonai kötelmekkel összefüggés nem ismerhető el.

[237]
046A központi idegrendszer elvelőtlenedési (demyelinizációs) betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyhe formákEEEEEKLGSEKLGSKLGSG35-37
2.kp. súlyos, súlyos formákEEEEEEEEKLGS

a) Itt minősítjük a sclerosis multiplex, neuromyelitis optica, egyéb demyelinizációs megbetegedéseket.

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns) .

c) -

d) K: 2, 4, 10, 12-14, 17-19; F: 1-2, 4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[238]
047EpilepsiaA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.alkalmi epilepsziás rohamEEEEEKLGSEEKLGSG40-41
2.ritka rosszullét, gyógyszerrel befolyásolhatóEEEEEKLGSEEKLGS
3.gyakori rosszullét és/vagy psychés tünetEEEEEEEEKLGS

a) Idetartozik a generalizált, fokális epilepsia bármely formája és az alkalmi epilepsiás roham. A csecsemőkori lázgörcs esetén a minősítés KLGS.[239]

b) Neurológiai kivizsgálás.[240]

c) -

d) K: 2-4, 6; F: 1-2.

e) Katonai kötelmekkel összefüggés a katonai szolgálattal összefüggő trauma, központi idegrendszeri gyulladás után ismerhető el.

[241]
048Migrén és egyéb fejfájás formákA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.aura nélküli migrén, tenziós fejfájásEEEKLGSEAEAAG43-44
2.migrén aurával, elsődleges fejfájás gyakori rohamokkal, cluster fejfájásEEEEEKLGSEKLGSKLGS

a) Itt minősítjük az elsődleges fejfájásokat (migrén, cluster, tenziós, különleges fejfájás formák) .

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns) .

c) -

d) K: 2-4, 6, 7, 11-15, 22; F: 1-2.

e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem ismerhető el.

[242]
049Agyi bénulásos tünetcsoport (szindrómák), az idegrendszer egyéb rendellenességeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
EEEEEEEEEG80-83 G90-99 Q85

a) Itt minősítjük a csecsemőkori agyi bénulás, az autonom idegrendszer rendellenességei, egyéb agyi és gerincvelői rendellenességek, neurofibromatosis és más fakomatosisok eseteit.

b) Neurológiai kivizsgálás (osztályos, ambuláns) .

c) -

d) -

e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem ismerhető el.

[243]
050Agyidegek betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.maradványtünet nélkülEEKLGSKLGSEKLGSEKLGSKLGSG50-G53
2.maradványtünettelEEEEEEEEKLGS

a) Idetartozik az agyidegek bénulása, sérülése, gyulladása, neuralgiája.

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns) .

c) -

d) K: 2-4, 6, 11-15, 17-19; F: 1-4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha traumás vagy toxikus behatás körülményei ezt egyértelműen igazolják.

[244]
051Ideggyök és idegfonat (plexus) rendellenességekA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.kezelésre jól reagál, maradványtünet nélkül gyógyulAAAAAAAAAG54-55
M5110
2.gerincműtét utáni állapot maradványtünet, illetve funkciózavar nélkülEEEEKLGSKEKLGSK
3.műtétet nem igénylő rendellenesség és gerincműtét utáni állapot, maradványtünettel funkciókárosodássalEEEEEKLGSEEKLGS

a) Itt minősítjük a porckorongsérvek és azok műtéte utáni állapotot, a plexusok és ideggyökök egyéb megbetegedéseit.

b) Neurológiai és/vagy idegsebészeti kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns) .

c) Műtét után 2 évvel a 051.2 rovat minősítése minden esetben "A" tünet és panaszmentesség esetén. Hivatásos állományba, szerződéses állományba vételkor, valamint a katonai oktatási intézménybejelentkezéskor viszont a minősítés "E".[245]

d) K: 1-12, 14, 16, 17, 21; F: 1-7.

e) Katonai kötelmekkel összefüggés csak a szolgálati eredetű baleset után kialakult, azzal oksági összefüggésben fellépő folyamat esetén véleményezhető.

[246]
052Az idegek elfajulásos károsodása (mono és polyneuropathiák) és a perifériás idegrendszer egyéb rendellenességeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyhe defektussal, mérsékelt funkciózavarralEEEKLGSEKEKLGSKG56-64
2.végleges maradvánnyal, kifejezett funkciózavarralEEEEEEEEKLGS

a) Itt minősítjük a perifériás idegkárosodásokat - kiváltó okoktól függetlenül -, alagút szindrómákat.

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns) .

c) -

d) K: 2, 3, 6, 7, 12-14, 18-20; F: 1-4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés a trauma, mérgezés körülményeinek vizsgálata alapján ítélhető meg.

[247]
053Myopathiák és egyéb izombetegségekA2A3A4A5A6ABNO
abcd
1.funkciót jelentősen nem befolyásoló forma, kezelésre jól reagálEEEKLGSEKLGSEKLGSKLGSG70-73
2.jelentős funkciózavarralEEEEEEEEKLGS

a) Itt minősítjük a myasthenia gravis, és egyéb myopathiák, myotoniák, periodikus bénulás, gyulladásos myopathiák eseteit.

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns) .

c) -

d) K: 2-4, 6-9, 12-15, 18-21; F: 1-4, 6.

e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem ismerhető el.

Érzékszervek betegségei (054-074)

[248]
054A szemgolyó és az üvegtest betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.látásromlást nem okozó szemsérülés maradványtünetekkelEEEKLGSKLGSKEKLGSKH44-H45
2.áthatoló szemsérülés utáni állapot visszamaradt el nem távolítható idegentesttelEEEEEKLGSEEKLGS
3.gyulladásos és dege-neratív állapotokEEEEEEEEKLGS

a) Endophtalmitis purulenta és egyéb endopthalmitis, a bulbus degeneratív és elfajulásos állapotai, áthatoló szemsérülés után visszamaradt fém vagy nem fémes idegentest. A látásromlást okozó szemsérülések minősítése a látóélesség (061. szakasz) alapján történik.

b) A szemben elhelyezkedő el nem távolítató idegentestek pontos helyét Comberg-Sweet-röntgen és/vagy CT alapján kell meghatározni.

c) A 054.1/A2d, A3, A4 és A6 szerint "A"-nak minősítjük a látásromlást nem okozó, maradványtünet nélkül gyógyult szemsérülést. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés 054.1/A3 "E".

d) K: 3-4, 6, 10-11, 21; F: 1-2, 4, 6.

e) A szolgálati baleset következtében keletkezett szemsérülés a katonai kötelmekkel összefüggő sérülésként elismerhető.

[249]
055Az ideghártya leválása és defektusaiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.eredményes kezelés esetén, látásromlás nélkülEEEKLGSEKLGSEKLGSKLGSH33
2.nem véglegesen kialakult műtét utáni állapotEEEEEKLGSEKLGSKLGS
3.eredménytelen kezelés utánEEEEEEEEKLGS

a) Ablatio retinae a retina sérülésével és a retina sérülése nélkül, retinasérülés ablatio nélkül, retinoschisis és cysta retinae.

b) Szemfenék, látótér, látásélesség vizsgálata, szükség esetén szemfenék indirect vizsgálata, hármastükör vizsgálat, UH B scan.

c) Az elsődleges látóhártya-leválás eredményes műtét után is "E" a hivatásos, szerződéses állományba vétel vagy külföldi szolgálat vállalása esetén. Másodlagos leválás az alapbetegség (sérülés, érproliferatio stb.) szerint értékelendő.

d) K:2-4, 11-12; F: 1-2,6,8.

e) Retina-leválás elismerhető szolgálati sérülésnek:

- áthatoló szemsérülésnél akkor is, ha a retina-leválás hónapokkal vagy évekkel később lép fel;

- ha annak baleseti előzménye bizonyítható (pl. sphincter repedés vagy paresis, lencsesérülés stb.);

- a fej súlyos sérüléseinél vagy nagy testi erőfeszítés után, ha az hat hónapnál nem régebben történt.

[250]
056Az ideghártya, a szaruhártya, sugártest, érhártya (uvea), szivárványhártya és ínhártya idült vagy kiújuló gyulladásos megbetegedései és elfajulásaiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyhe vagy kiújulás-ra nem hajlamosEEEKLGSEKEKLGSKH30-H32, H34-H36
2.súlyos idült elváltozásokEEEEEEEEKLGS

a) Retinopathia diabetica, retina érelváltozásai, degeneratio et dystrophia retinae, chorioretinitis, iritis, iridocyclitis, scleritis, episcleritis.

b) Szemfenék réslámpa vizsgálat, a csak farkasvaksággal járó elfajulás esetén látótér és adaptatios vizsgálat, szükség esetén fluorescein angiographia, hármastükör vizsgálat.

c) -

d) K: 3-4, 6, 10-12, 14, 21; F: 1-2, 4, 6, 8.

e) Szolgálati kötelmekkel való összefüggés a szem sérüléseihez csatlakozó gyulladás esetén akkor ismerhető el, ha ezt a sérülést szolgálati baleset okozta.

[251]
057ZöldhályogA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.látótérkiesés nélkülEEEKLGSEKLGSEKLGSKLGSH40
2.zavaró látótérkiesésselEEEEEEEEE

a) Határeset glaucoma, nyílt zugú glaucoma, elsődleges zárt zugú glaucoma, egyéb betegségekhez társult glaucoma.

b) Szemnyomásmérés, szükség esetén tonographia, a szemnyomás napszaki ingadozásának a megállapítása, az ún. tensiogörbe felvétele, a látótér és a látóélesség vizsgálata.

c) A glaucoma kórismét csak kórházi kivizsgálás alapján lehet elfogadni.

d) K: 2, 4, 11-12, 14, 21; F: 1-2, 4, 6, 8.

e) A másodlagos glaucomában a szemnyomás-emelkedést a szem sérülése okozhatja, ezért a szolgálati baleset után felépő glaucoma szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség.

[252]
058Szürkehályog, a lencse egyéb betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.egyik szemen, javítható esetbenEEEKLGSEKLGSEKLGSKLGSH25-H27
2.mindkét szemenEEEKEKEKK

a) Cataracta, aphakia, dislocatio lentis, subluxatio és luxatio lentis, műlencse beültetése utáni állapot.

b) Pupilla tágítás utáni, tükörrel végzett átvilágítás, réslámpa vizsgálat.

c) Az alkalmasság elbírálásához mérlegelnie kell a javíthatóság mértékét is (lásd 061. szakasz) .

d) K: 2-3, 6-7, 10-11, 13, 18, 22; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés sugárzás, elektromos energia, mérgek okozta cataracta vagy cataracta traumatica esetén a következő feltételek mellett ismerhető el:

- a cataractát kiváltó külső tényezők bizonyíthatóan a szolgálat teljesítése közben érték a beteget;

- hatásuk időtartama vagy intenzitása elegendő volt a cataracta keletkezéséhez;

- a külső tényezők hatása és a cataracta keletkezése közötti időbeli összefüggés igazolható.

[253]
059Alkalmazkodási hibákA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.eredményes kezelés utánEEEKLGSEAEAAH52
2.eredménytelen kórházi kezelés utánEEEEEKEEK

a) Ophthalmoplegia interna totalis, az alkalmazkodás bénulása, az alkalmazkodás görcse.

b) A fénytörés meghatározása tükrözéssel (sciascopia), az accomodatio és a convergentia vizsgálata, accomodatios görcs esetén accomodatio bénítás (legalább három nap), belgyógyászati és ideggyógyászati szakvélemény.

c) Az alkalmazkodás tartós görcse esetén kórházi kivizsgálás szükséges, amennyiben az elváltozást más betegségek váltották ki, az alkalmasságot alapbetegségnek megfelelően kell elbírálni.

d) K: 2-4, 6-7, 10-11, 17, 22; F: 1-4, 6.

e) Ha az alkalmazkodás bénulása szolgálati baleset kapcsán elszenvedett trauma hatására következett be, szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősíthető.

[254]
060Színlátás zavaraiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.színlátás enyhe zavara (anomal)KLGSKLGSKLGSKLGSKLGSAKLGSKLGSAH53.5
2.színlátás kifejezett zavara (anop)EEEEEKLGSEKLGSKLGS

a) A színlátás kifejezett zavara (anop, anomal) .

b) A színlátást a közhasználatban levő polychromaticus táblákkal kell vizsgálni, amennyiben a színtévesztés foka nem állapítható meg, anomaloscopos vizsgálat szükséges.

c) A színtévesztés nem ellenjavallja a katonai szolgálatot, kivéve a fegyvernemi alkalmassági rendelkezésekben feltüntetett beosztásokat.

d) K: 2-3, 6, 8-9, 11, 20; F: 1-2, 6.

e) A veleszületett színlátás zavarai a katonai kötelmekkel nem összefüggő állapotok.

[255]
061A látóélesség csökkenéseA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.1,0-0,9 nyers
1,0-0,8 visus
AAAAAAAAAH53-H54
2.1,0-0,7 szemüveggel 1,0-0,7KLGSAAAKLGSKKLGSKLGSK
3.1,0-0,7 szemüveggel 0,6-0,1KLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKKLGSKLGSK
4.0,6-0,3 szemüveggel 0,6-0,1EEEEEKEEK
5.egyik szem hiánya vagy gyakorlati vaksága fényérzéstől 0,08-igEEEEEKLGSEEKLGS
6.szemüveggel javítva mindkét szemen kevesebb, mint 0,3EEEEEEEEKLGS

a) Ezen szakasz szerint minősülnek a fénytörési rendellenességeken kívül az amblyopia, a nystagmus, a törőközegek állandó homálya vagy a szemfenék tartós elváltozása okozta látóélesség-csökkenés.

b) A látóélesség Kettesy-tábla alapján történő vizsgálata, ujjolvastatás, vagy a tárgylátás teljes hiányakor a retina fényérzőképességének a vizsgálata. Anisometropia esetén a látóélességet a gyakorlatilag elviselhető binocularis javítással határozzuk meg. A fénytörési hiba fokát skiaskopia és/vagy refraktométer segítségével is meg kell határozni. Vitás esetekben szükséges az alkalmazkodás bénítása.

c) A szemészeti alkalmasságot minden esetben kontaktlencse viselés esetén is szemüveg nélkül és szemüveggel kell meghatározni. A látóélesség megadott értékét a lehető legjobb javítással kell érteni. A legjobb javítás mértéke a jobbik szemre vonatkozik, a gyengébb szem látóélességét a még elfogadható javítással kell figyelembe venni. A két szem között maximum 3,0 D különbség lehet. A javíthatóság felső határa szerződéses, ht. állományba vételkor vagy külföldi szolgálat vállalása esetén (A2a-d, A3, A5 rovat), +3,0 D sph. +1,5 D cyl

A tényleges katonai szolgálatot teljesítők minősítése esetén (A4 rovat) +7,0 D sph. +3,0 D cyl lehet.

d) K: 2-4, 6-7, 10-11, 14, 22; F: 1-2, 4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés meghatározásánál a látóélesség-csökkenést előidéző alapbetegséget kell értékelni.

[256]
061/Aa Refraktív sebészeti beavatkozás utáni állapotA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.radiális keratotomiaEEEEEKLGSEKLGSKLGS
2.photorefraktív keratektomiaKLGSKLGSAAKLGSAAAA
3.LASIKKLGSKLGSAAKLGSAKLGSAA
4.phakiás intraokulárisEEKLGSKLGSEKLGSEKLGSKLGS

a) Rövidlátás, távollátás, astigmia csökkentése, ill. megszüntetése céljából végzett műtéti beavatkozások a szaruhártyán, valamint nagyfokú rövidlátás miatt végzett műlencse beültetés utáni állapot a szemlecse megtartásával.

b) Az alkalmasság megállapításához szükséges a beavatkozás dokumentációja. Az alkalmasság megállapításakor a vizsgált látóképességét (061) is figyelembe kell venni.

c) A beavatkozás és az alkalmasság elbírálása között minimum 6 hónap eltelte szükséges. Progresszív myopia esetén műtét után is a minősítés KLGS.

[257]
062A szaruhártya és a kötőhártya kiújuló gyulladásos megbetegedései és elfajulásaA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.felszínes gyulladás ritka recidivák eseténEEEKLGSKLGSAEAAH10-H22
2.hypertrophiaval járó idült kötőhártya-gyulladás, gyakran recidiváló gyulladásEEEEEKLGSEKLGSKLGS
3.a szaru ismétlődő mély gyulladása vagy progrediáló degeneratív elfajulásaEEEEEEEEKLGS

a) Keratitis, ulcus corneae, keratoconjunctivitis, opacitas corneae, dystrophia corneae hereditaria, keratoconus, kera-toglobus és a cornea egyéb betegségei, conjunctivitis, pterygium, a kötőhártya degeneratív elváltozásai.

b) A kötőhártya (tarsalis, bulbaris és az áthajlás), a szaruhártya (felszín, állomány, görbület, érzékenység) és gyulladás esetén a kötőhártya váladékából készült kenet, bacteriumtenyésztés, antibiogramm vizsgálat.

c) A szerződéses vagy hivatásos állományba vételnél 062.1/A3 "E". A recidiváló esetekben ismételt kórházi kivizsgálás és kezelés szükséges.

d) K: 3-4, 6-7, 10-12, 14, 21; F: 1-2, 4, 6.

e) Csak a szolgálati baleset során elszenvedett szemsérülés után keletkezett ulcus corneae ismerhető el a katonai kötelmekkel összefüggő betegségnek.

[258]
063A szemhéjak gyulladásaiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.fekélyes kiújulásra hajlamos szemhéj szélgyulladás eredményes kezelés utánEEEKLGSKLGSAEAAH00-H01
2.kezelésnek ellenálló és/vagy pillaszőrök elpusztulásával járó esetekEEEEEEEEKLGS

a) Blepharitis és a szemhéjak egyéb mély gyulladásai, a szemhéj parazitás, fertőzéses és nem fertőzéses, valamint torzulást eredményező bőrbetegségei.

b) A szemhéjgyulladást előidéző tényezők baktériumok, vírusok, fizikai és kémiai ártalmak meghatározása (tenyésztés, bőrgyógyászati szakvélemény) .

c) A szerződéses vagy hivatásos állományba vételnél 063.1/A3, "E".

d) K: 2, 4, 6-7, 10-11, 13-14, 17-18, 21; F: 1-4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés csak akkor ismerhető el, ha a szemhéj gyulladást előidéző tényező bizonyíthatóan a szolgálati helyen érte a minősítendőt.

[259]
064A szemhéj egyéb betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.műtéttel javítható, látásromlást nem okozó esetekKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSAKLGSAAH02-H03
2.műtéttel javítható, látásromlást okozó esetekEEEKLGSEKEKLGSK
3.műtéttel nem javítható esetekEEEEEKLGSEEKLGS

a) Szemhéj entropium és -trichiasis, ectropium, lagophthalmus, a szemhéj ptosisa és működését érintő egyéb zavar, a szemhéj és a periocularis terület degeneratív betegségei.

b) A szemhéjak és szemrés vizsgálata.

c) A külföldi katonai szolgálatra alkalmas döntés csak a látásromlást nem okozó műtét utáni állapot elbírálása esetén hozható. A műtét utáni állapotok mérsékelt látásromlással ugyancsak a 2-es alszakasz szerint minősülnek. Jelentős látásromlás esetén a minősítés a 061. szakasz szerint történik.

d) K: 2, 4, 6-7, 10-12; F: 1, 4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés akkor ismerhető el, ha az elváltozást előidéző sérülés bizonyíthatóan a szolgálati helyen érte a minősítendőt.

[260]
065A könnyszervekbetegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.gyógyítható esetekbenEEEKLGSKLGSAEAAH04,
2.nem gyógyítható esetekbenEEEEEKLGSEEKLGSH06.0

a) E csoportba sorolandók az elvezetés akadályozottsága következtében fellépő makacs könnycsorgás, valamint a szárazszem syndroma. Gyógyíthatónak tekinthető a könnyutak szűkülete, a könnypontok rendellenes állása, heveny vagy idült könnytömlőgyulladás. Gyógyíthatatlannak tekinthető a könnytömlő hiánya, vagy a könnyutak olyan fokú he-gesedése, mely kórházban korszerű módszerekkel sem befolyásolható.

b) A könnyutak átfecskendezése és szondázása, szükség esetén a könnyutak röntgenvizsgálata.

c) Hivatásos és szerződés állománybavételkor a minősítés 065.1/A3 "E". Postgradualis képzésre (065.1/A6) jelentkezők esetén elbírálásuk csak a kórházi kivizsgálás és kezelés után lehetséges.

d) K: 2-4, 6-7, 10-12, 14-15, 17; F: 1, 3-4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés akkor ismerhető el, ha a könnyszervek betegsége közvetlenül a szolgálati baleset után jelentkezett.

[261]
066A szemüreg betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.eredményes kezelés esetén látásromlás nélkülEEEKLGSKLGSAEKLGSAH05, H06.1-H06.3
2.eredménytelen kezelés és súlyos látásromlás eseténEEEEEKEEK

a) Az orbita heveny és idült gyulladásai, az endokrin és egyéb exophthalmus, az orbita deformitásai, enophthalmus, az orbita áthatoló sérülése után visszamaradt idegentest.

b) Látóélesség és látótér, az orbita és a melléküregek röntgenvizsgálata, a szemgolyó protrusió (Hertel) dislocatio és mozgáskorlátozottság vizsgálata Hess-táblán, szükség esetén orbita CT.

c) A folyamatban levő orbitális gennyedések veszélyessége miatt hivaátásos és szerződéses állományvavételkor a 066.1/A3 "E". Eredménytelennek tekinthető a gyógykezelés, ha a szemen szövődmény lép fel, vagy fellépése várható.

d) K:2, 4, 11-12, 14, 21; F: 1-2.

e) Közvetlenül a szolgálati baleset után jelentkező orbitalis gennyedés katonai kötelmekkel összefüggő betegség.

[262]
067A látóideg és látópálya betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.látásromlás és látótérkárosodás nélkülEEEEEKEKLGSKH46-H48
2.látásromlással és látótérkárosodássalEEEEEEEEKLGS

a) Oedema papillae, atrophia nervi optici, neuritis nervi optici, neuritis retrobulbaris, neuropathia nervi optici, a látópályák egyéb megbetegedése.

b) A látóélesség, látótér, szemfenék, fúsiós-frekvencia, mindkét szemen külön végzett színlátás vizsgálat, neurológiai szakvélemény, szükség esetén VEP, CT, carotis Doppler, esetleg MRI.

c) A hivatásos, szerződéses és a külföldi szolgálatra való alkalmasság elbírálása esetén a betegségek súlyosságától függetlenül csak "E" döntés hozható.

d) K: 2, 4, 6-7, 10-12, 14, 22; F: 1, 3-4, 6.

e) Bizonyított szolgálati baleset (pl. methylalkohol fogyasztása) következtében kialakult neuritis retrobulbaris szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként minősíthető.

[263]
068Kancsalság és a mindkét szemhez tartozó (binocularis) szemmozgások egyéb zavaraiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.kísérő kancsalságKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSAKLGSKLGSAH49-H51,
2.szemmozgató izmok bénulása zavaró kettősképek nélkülEEEEEKLGSEKLGSKLGSH55
3.szemmozgató izmok bénulása zavaró kettősképekkelEEEEEEEEE

a) Strabismus, heterotropia intermittens, heterophoria, a conjugált szemmozgás bénulása vagy görcse, a convergentia fokozódása vagy elégtelensége, a szemmozgás deviatiojának elégtelensége, ophthalmoplegia.

b) Részletes kettőskép elemzés Hess-táblán dokumentálva, perimetriás eljárás, a phoriák vizsgálata Maddox módszere szerint, szükség szerint myographia.

c) A manifesztálódott phoriák esetében részletes kivizsgálás, az alapbetegség felderítése és ez alapján történő minősítés szükséges. A kísérő kancsalság a 061 rovat alapján bírálandó el.

d) K:6, 9, 11, 14, 22; F: 1-2,4.

e) Szolgálati baleset (pl. sérülés, intoxicatio) következtében kialakult kancsalság vagy binocularis szemmozgások egyéb zavara szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként minősíthető.

[264]
069A külsőfül betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.therápiára resistens, eczematizált külső hallójárat-gyulladásEEEEEKEKLGSKH60-H62
2.alaki torzulások, hallásromlássalEEEEEKLGSEEKLGS

a) Perichondritis cartilaginis auriculae, a külsőfül fertőzései (erysipelas, herpes, impetigo, furunculosis meati acustici externi, otitis externa, cholesteatoma et eczema auris externae), a fülkagyló szerzett deformitása, collapsus et exostosis canalis acustici externi.

b) Fülészeti vizsgálat, otoscopia, szükség esetén a külső hallójáratot szűkítő betegségeknél hallásvizsgálat, esetleg rtg. felvétel.

c) Minősítést csak a súlyosabb, recidiváló fertőzések, jelentős alaki torzulások és halláskárosodást előidéző esetek igényelnek. Therápiára resistens, eczematizált külső hallójárat-gyulladás diagnosisa felállítható, ha a glycerines dehyd-rálás után legalább három frekvencián 10 dB-es vagy nagyobb hallásjavulás mérhető.

d) K:3-4, 6, 9, 11,25;F: 1-2,4.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés a külsőfül betegségei elbírálása esetén nem igazolható, és csak a szolgálati balesetből eredő, szerzett külsőfül-deformitás esetén ismerhető el.

[265]
070A középfül nem gennyes gyulladásai és az Eustach-kürtbetegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.jó gyógyhajlammalEEKLGSKLGSEAEAAH65,
2.elhúzódó lefolyás, átmeneti hallásromlássalEEEEEKEKLGSKH68-H69
3.elhúzódó lefolyás, tartós halláskárosodássalEEEEEKLGSEEKLGS

a) Otitis media acuta nonsuppurativa, otitis media chronica (serosa, mucoides, allergica, exudativa), salpingitis tubae Eustachii, az Eustach-kürt elzáródása és egyéb betegségei.

b) Otoscopia, rhinoscopia anterior és posterior, epipharyngoscopia, a fülkürt katheteres átfúvása és az átfúvási hang értékelése, Schüller rtg., tympanometria: dobüregi nyomásmérés, tympanogramm értékelése, esetleg próba paracentesis, ismételt átfúvások és controll hallásvizsgálat.

c) -

d) K: 4, 6, 8-9, 11, 14-15, 21, 25; F: 1-2, 4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés a középfül nem gennyes gyulladásai és az Eustach-kürt betegségei elbírálása esetén nem igazolható.

[266]
071Középfül, csecsnyúlvány és dobhártya idült gennyes gyulladásai és egyéb betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.egyszeri heveny gyulladásos esetekben, teljes gyógyulás és teljes hallás eseténAAAAAAAAAH66, H70-H74, H95
2.szövődménymentes esetek és radicalis, valamint hallásjavító műtét utáni állapotEEEKLGSEKEKLGSKLGS
3.szövődményekkel járó esetek, recidivaEEEEEEEEKLGS

a) Otitis media acuta et chronica suppurativa, mastoiditis acuta et chronica, perforatio membranae tympani, tympa-nosclerosis, a középfül adhaesiv betegségei, a hallócsontok egyéb szerzett rendellenességei, a középfül és a csecsnyúlvány cholesteatomája, radicalis fülműtét, tympanoplastica és stapedectomia utáni állapot.

b) Otoscopia, a dobhártya elváltozás microscopos vizsgálata, hangvilla vizsgálat, audiometria, Schüller rtg., rhinos-copia, epipharyngoscopia, szükség szerint, zárt dobüreg esetén tympanometria, cholesteatomas középfülgyulladásnál sipoly tünet vizsgálata.

c) A szerződéses és hivatásos állományba vétel (071.1/A3, A5), valamint a külföldi szolgálat vállalása (071.1/A2) otitis media chronica mesotympanalis formája konzervatív szakkezeléssel gyógyult esetében, valamint stapedectomia utáni állapot esetén is "E" a minősítés (071.1/A2c esetén KLGS), mert gyakori a recidiva és a középfül zajvédelme hiányzik a stapedius-működés hiányában.

d) K: 4, 8-9, 11, 14, 21, 25; F: 1-2, 4, 6.

e) Szolgálati baleset (dörejártalom) következtében elszenvedett perforatio membranae tympani esetén a katonai kötelmekkel való összefüggést az egység parancsnoka állapítja meg és baleseti jegyzőkönyvet készít.

[267]
072Szédüléses állapotok és az egyensúlyszerv egyéb zavarai, hallóideg károsodásA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.jó gyógyhajlamú esetek, maradványtünetekkelEEEKLGSEKEKLGSKH81-H83, H93, H94
2.Meniére-betegség (kezelésre resistens)EEEEEKLGSEEKLGS
3.tartós labyrinthusműködési zavar, mely gyógykezelésre nem reagál (kinetosis)EEEEEEEEKLGS

a) Méniére-betegség, benignus paroxysmalis vertigo vagy nystagmus, neuronitis vestibularis, centralis positionalis nystagmus, labyrinthitis, a labyrinthus fistulája és sikeres műtét utáni állapota, a labyrinthus működésének egy- vagy kétoldali kiesése, a labyrinthus hypersensitivitása, kinetosis, tinnitus.

b) Anamnesis felvétele, a szédüléses rohamok pontos értékelése, otoscopia, audiometria: küszöb és küszöb feletti vizsgálatok, Schüller, Stenvers, nyaki gerinc rtg. Otoneurológiai: spontán tünetek vizsgálata ENG-vel, a labyrinthus for-gatásos és kalóriás ingerlése, szükség esetén neurológiai, szemészeti és rheumatológiai vizsgálat, kiegészítő rtg. felvétel, kétirányú koponya CT és kórházi kivizsgálás.

c) Az 1. alszakaszhoz tartoznak a hajó, a repülőgép és a gk. mozgásával szembeni fülérzékenység. Ezen érzékenység szoktatással és psychotherápiával rendszerint csökkenthető. A 2. alszakaszba soroljuk a kifejezett Méniére-betegséget, amelyre a rohamokban jelentkező és fülzúgással járó szédüléses és perceptios jellegű - a roham alatt erősen romló -halláscsökkenés a jellemző. Diagnosisa felállítható, ha glycerines dehydrálás után legalább 3 frekvencián 10 dB-es vagy ennél nagyobb hallásjavulás mérhető. Oki kezelése nem megoldott, tüneti kezelése mellett bármikor jelentkezhet Ménié-res-roham, ezért a szerződéses és hivatásos állományba vételkor 072.1/A5 minősítése "E". A 3-as alszakaszhoz tartozik a mozgásbetegség, a kinetosis. A kinetosis gyanúja esetén Coriolis-vizsgálat szükséges.

d) K: 2-4, 6, 9, 11, 14, 25; F: 1-2, 4.

e) A szolgálati baleset után visszamaradt szédülés vagy egyéb egyensúlyszervi zavar szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként ismerhető el.

[268]
073A belsőfül gócos kötőszövetes csontos elfajulása (otosclerosis)A2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEEEEKEKLGSKH80
2.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) Otosclerosis.

b) Otoscopia, Weber-, Rinne-, Gelle, audometria, tympanometria: dobüregi nyomás mérése, tympanogramm, stape-dius reflex vizsgálata, esetleg dobhártya mozgathatóságának vizsgálata pneumaticus tölcsérrel, tuba átfúvás, utána hallásvizsgálat controll.

c) Mivel az otosclerosis progrediáló folyamat, enyhe formája is 073.1/A2a-d, A3 és A5 rovatokban "E" minősítést igényel.

d) K:2,4, 9, 11, 14, 25; F: 1-2,4,6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[269]
074HalláscsökkenésA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
Egyoldali:H90-H91
1.I. fokúKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKKLGSAK
2.II. fokúEEEEEKEAK
3.III. fokúEEEEEKLGSEKLGSKLGS
4.IV. fokúEEEEEKLGSEEKLGS
Kétoldali:
5.I-I. fokúKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKKLGSKLGSK
6.I-II., II-II., I-III., II III., I-IV. fokúEEEEEKLGSEEKLGS
7.III-III., II-IV., III-IV., IV-IV. fokúEEEEEEEEKLGS
I. fokú: 20-30 dBmérsékelt halláscsökkenés
II. fokú: 31-60 dB,kifejezett nagyothallás
III. fokú: 61-90 dB,súlyos nagyothallás
IV. fokú: 90 dB felett,gyakorlatilag süket

A hallás elbírálásánál a beszéd megértése a döntő. A beszédzónában észlelt küszöbérték-csökkenésnek megfelelő dB-értékek súgott beszéd hallás (sb) távolságában kifejezve:

20 dB = 4 m sb

30 dB = 2 m sb

40 dB = ac. sb

40 dB-nél rosszabb vagy magas hangfrequentiánál is meglévő küszöbérték-csökkenés esetén a súgott beszédet nem hallja.

a) Presbyacusis, múló ischaemiás süketség, a fül zajtraumája, zaj okozta hallásvesztés, a hallás hirtelen elvesztése, a vezetéses hallás elvesztése, sensorineuralis surditas, kevert típusú süketség, süketnémaság.

b) Otoscopia, hangvilla vizsgálat: Weber, Rinne, küszöbaudiometria, küszöb feletti vizsgálatok, pl. regressios vizsgálatok (SISI, Fowler), beszédaudiometria, szükség szerint, féloldali halláscsökkenésnél nagy oldalkülönbség esetén összehasonlító Stenvers rtg., otoneurológiai vizsgálat, hallásfáradékonyság vizsgálata, neurológiai vizsgálat.

Amennyiben a halláscsökkenést balesetszerű zajártalom (dörejártalom) okozta, a minősítéshez a katonai szervezetnél baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. Egyéb zajártalom esetén a katonai szervezet foglalkozási betegség adatlapja szükséges arról, hogy a zajkárosodott 1966. július 1-jétől 5 évet meghaladó ideig hallást károsító zajban dolgozott.

c) A halláscsökkenés fokát súgott beszéd hallás, illetve audiogramm esetén decibel (dB) értékben határozzuk meg. A megadott értékek irányadók a különböző alpontokba való besorolásra, nem lehet azonban a határeseteknél teljes mértékben tekintetbe venni. A besorolás legyen értelemszerű. Külön kell értékelni a beszédzónában (500-1000-2000 Hz-en) észlelt küszöbértékek csökkenését. Az egészségügyi alkalmasság elbírálásánál ugyanis döntő jelentősége van a beszédmegértés vizsgálatának. A 074 1. és 5. pontjában az E minősítés csak a beszédfrekvenciákon (500-1000-2000 Hz-en) mérhető I. fokú halláscsökkenés esetén javasolt.[270]

d) K: 2, 4, 6, 8-9, 11, 14, 25; F: 1-2, 4.

e) A már említett feltételek mellett acut vagy chronicus zajártalom hatására kialakult halláscsökkenés szolgálati betegségként ismerhető el. Ennek elbírálása során különös gonddal kell mérlegelni a zajbehatás intenzitását, időtartamát, a zajvédő eszközök használatát, a korral járó nagyothallást, a halláscsökkenés stádiumát és várható prognosisát.

A szív és az erek betegségei (075-093)

[271]
075A szív gyulladásos betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.carditis utáni állapot vitium nélkülAAAAAAKLGSAAI00-I02, I09,
2.heveny, félheveny carditis következményes vitiummalEEEEEEEEKLGSI30-I33

a) Febris reumatica, vírus és egyéb kóreredetű carditis (endo-, myo-, pericarditis), bacterialis endocarditis,[272]

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, ASO titer LE-sejt, Rose-próba, haemokultura sorozatvizsgálata, EKG, terheléses EKG, mellkas rtg., echo-cg, szívizom biopsia, góckutatás.[273]

c) A 075.1/A5 rovat szerint 4 éven belül a minősítés "I", 4 év után vitium nélkül gyógyult esetben lehet "A", zárójelentések alapján a visszatérő carditis elbírálása lehet "E". 075.1/A4 rovat szerint a gyógyulásig tartós eü. szabadság biztosítása válhat szükségessé.

d) K: 1-4, 6, 11-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6, 8.

e) A betegség keletkezésében fontos szerepet játszik az öröklött hajlam (immunogeneticai tényező), ezért a katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[274]
076A kéthegyű, a háromhegyű és az aortabillentyű szerzett betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.szívelégtelenség tünetei nélkülEEEKLGSEKEKLGSKLGSI05-I09
2.mérsékelt szívelégtelenség tüneteivelEEEEEEEEKLGS
3.súlyos szívelégtelenség tüneteivelEEEEEEEEE

a) Stenosis mitralis, insufficientia valvulae mitralis, stenosis aortae, inofufficientia aortae, stenosis ostii venosi dextri, insufficientia valvulae tricuspidalis. Mitralis prolapsus syndroma a 175-ös szakasz szerint minősül.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, antistreptolysin-titer, LE-sejt, Rose-próba, haemokultura sorozatvizsgálata, sz. sz. EKG, terheléses EKG, Echo, mellkas rtg. (szívnagyság, szívconfiguratio) .

c) A vitium kórjelzése során a fizikális leleten (a relatív szívtompulat nagysága, a zörej punctum maximuma, vezetődése, jellege, időtartama, a nagyerek második hangjának viselkedése, jellege stb.) kívül a kórelőzmény adatait (lezajlott rheumás láz, tonsillitis follicularisok stb.) is értékelnünk kell. A systolés zörej esetén gondolni kell functionális eltérés lehetőségére is! Az aorta vitium megítélése szigorúbb, hiszen itt egy, illetve az első decom-pensatio már súlyos bal szívfélelégtelenséget jelenthet.[275]

d) K: 1-4, 6, 11-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[276]
077Magasvérnyomás-betegségA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.Praehypertensios állapot, hyperkinesis enyhe formájaKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSAKLGSAKLGSI10-I15
2.Hypertonia essentiális átmeneti
vérnyomás-emelkedéssel, kezelésre jól reagáló
EEEEEKEKLGSK
3.Hypertonia essentiális tartós vérnyomás-emelkedésEEEEEKLGSEKLGSKLGS
4.Tüneti és essentiális hypertonia szövődményes esetei mérsékelt és súlyos functiozavarralEEEEEEEEKLGS

a) Hypertonia essentialis, hypertonia secundaria, hypertoniás szív- és vesebetegség, hyperkinesis.

b) Hypertoniáról beszélünk, ha a nyugalomban mért vérnyomás három különböző alkalommal legalább 1 hetes időközben mérve meghaladja a 140/90 Hgmm-es értéket. A vérnyomást meg kell mérni mind a két karon, sőt a lábon is fekvő, valamint álló testhelyzetben. A kórházi osztályos kivizsgálás során, a csapatgyengélkedőn napokon át mért vérnyomás szélső értékeit fel kell tüntetni a felülvizsgálati táblázaton. We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, Se Na, K, Ca, P, húgysav, vizelet bacteriológia, VMA, EKG, mellkas rtg., hasi UH, szemfenék vizsgálata, sz. sz. vizeletkoncentrálás, creatinin-clearance, aldosteronürítés, vizelet pressoraminok, Histamin-vagy Regitin-próba, renalis angiographia, radiorenographia, vesék szeparált vizsgálata, vesetűbiopsia, echo-cg, ABPM, Holter vizsgálat.[277]

c) Terheléses EKG-vizsgálattal tisztázhatók a megengedett fizikai terhelések. Praehypertensio jelének tekinthetjük, ha terhelésre a vérnyomás a normális felső határát meghaladja és csak lassan normalizálódik. A praehypertensios jeleket komolyabban értékeljük és a 077 2. pont szerint minősítjük, ha a családban már több hypertensiós beteg van, illetve volt. Ugyanitt minősítjük az átmeneti és a jól kezelhető tartós emelkedett vérnyomás eseteit. 100 Hgmm vagy annál magasabb diastolés érték a vérnyomás-emelkedés tartós voltára utal. Hivatásos állományba szerződéses állományba vételkor (A3), valamint a katonai oktatási intézménybe jelentkezéskor (A2a) a minősítés "E".[278]

d) K: 2-4, 6, 11-14, 16, 18, 21, 24; F: 1-3, 6, 8.

e) Essentiális hypertoniát nem lehet a katonai kötelmekkel összefüggőnek tekinteni, azonban egyes tüneti hypertensiókat lehet akkor, ha az alapbetegség szolgálat következménye (pl. meghűlés következtében kialakult idült uroinfekció talaján kialakult vesebetegség).[279]

[280]
078Vérellátási (ischaemiás) szívbetegségA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.Koszorúserek elmeszesedése okozta ritka angina pectoris EKG-eltérésselEEEEEKLGSEEKLGS
2.Szívizominfarctus utáni állapot stenocardia és decompensatio nélkülEEEEEKLGSEEKLGS
3.Koszorúserek elmeszesedése okozta gyakori angina pectorisEEEEEEEEKLGS
4.Szívizominfarctus utáni állapot stenocardiával és decompensatioval vagy szívaneurysmaEEEEEEEEE

a) Infarctus myocardii, Dressler-féle syndroma, angina pectoris, coronaria sclerosis, aneurysma cordis.[281]

b) Rutinvizsgálatok, rizikófaktorok, SGOT, SGPT, EKG, terheléses EKG, echocardiographia, coronarographia, Troponin I, CK szívizotóp vizsgálat.[282]

c) 078.3/A6 rovat szerint, ha a kétdimenziós Echo-vizsgálat (non invasiv), vagy a ventriculographia (invasiv) jó, vagy viszonylag jó bal kamra functiot mutat, a minősítés lehet "K" fél vagy egyéves controll mellett. 078.4/A4 rovat szerint haemodynamikai vizsgálatig, esetleg műtétig tartós eü. szabadság, sikeres műtét után "KLGS", sikertelen műtét után a minősítés "E".

d) K: 1-4, 6, 11-14, 16, 18, 21, 24; F: 1-3, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a hadsereg specificus tényezői (erős testi vagy psychés terhelés) és a szívinfarctus között időben összefüggés bizonyítható és a terhelés szokatlan és az átlagosnál jelentősen magasabb volt (pl. gázálarcban végzett erős testi munka, ijedtség vagy félelmi reactió előre nem látható helyzetek miatt) . Állandó konfliktushelyzetek vagy tartós psychés többletterhelés nem fogadhatók el szívinfarctus kiváltó okaként.

[283]
079A tüdő-keringés betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.heveny pulmonalis szívbetegség utáni véglegesen gyógyult állapot functiokárosodás nélkülEEEKLGSEKKAKI26-I28
2.heveny pulmonalis szívbetegség utáni állapot, mérsékelt functiokárosodással, vagy idült pulmonalis szívbetegség a jobb kamra decompensatioja nélkülEEEKLGSEKLGSEEKLGS
[284]
3.heveny pulmonalis szívbetegség utáni állapot súlyos functiokárosodással, vagy idült pulmonalis szívbetegség a jobb kamra decompensatioja eseténEEEEEEEEKLGS

a) Cor pulmonale acutum, embolia pulmonum, hypertensio pulmonalis idiopathica, cor pulmonale chronicum, a pulmonalis keringés egyéb zavarai.

b) Rutinvizsgálatok, rizikófaktorok, SGOT, SGPT, EKG, terheléses EKG, echocardiographia, coronarographia, Troponin I, CK szívizotóp vizsgálat.[285]

c) Tüdőembólia lezajlása után functiokárosodás nélküli esetben is 079 1. pont A4 és A5 rovat szerint szigorúbb "K" elbírálás szükséges. Műtét vagy baleset utáni embólia vagy vetélés utáni embólia enyhébb megítélés alá eshet.[286]

d) K: 1-4, 6, 11-14, 16, 18, 21, 24; F: 1-3, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha szolgálati balesetből származó acut túlnyomásos pneu-mathorax következtében támad a cor pulmonale kialakulása.

[287]
080SzívizombántalomA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.mérsékelt functiozavarralEEEEEKEEKI42
2.súlyos functiozavarralEEEEEEEEKLGS

a) Primaer és secundaer cardiomyopathiák tartoznak ide.

b) Rutinvizsgálatok, SGOT, SGPT, gamma GT, EKG, terheléses EKG, Echo-cardiographia, mellkas rtg.

c) Dilatativ cardiomyopathia (DCM) progresszív jellegénél fogva szigorúbb elbírálás alá esik, mint az obstuctív formák (HCM, HOCM) .[288]

d) K: 2-4, 11-12, 14, 16, 21; F: 1-2, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[289]
081A szív ingerképzési és ingervezetési zavaraiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyhe formákEEEKLGSEAEAAI44-I49
2.kp. súlyos formákEEEEEKEEK
3.súlyos formákEEEEEEEEKLGS

a) Atrioventricularis block, bal Tawara-szár block, bal anterior hemiblock, bal posterior hemiblock arborisatios block, jobb Tawara-szár block, sinoatrialis és sinoauricularis block, WPW-syndroma, LGL-syndroma, supraventricula-ris paroxysmalis tachycardia, ventricularis paroxysmalis tachycardia, auricularis fibrillatio és flutter, ventricularis fibril-latio és flutter, extrasystolia, sinus ritmuszavar.

b) Arrhythmiajellegére utaló részletes anamnesis, azarrhythmia előtti életszakaszban alkalmazott gyógyszeres therápiának a tisztázása, EKG (sz. sz. terheléses vagy Holter monitoros elektrofiziológiai vizsgálat).[290]

c) Az ingerképzési-ingervezetési zavar súlyosságának megítélésénél mindenekelőtt az aetiologiát és a therápia hatékonyságát kell mérlegelni. A congenitalis eredetű zavarok enyhébb elbírálást igényelnek.

081.1. szerint minősítendők: LGL-syndroma, szövődménymentes WPW-syndroma, sinus coronarius rhytmus, intra-ventricularis-intrauricularis-interauricularis vezetési zavar, sinus bradycardia, ritkán fellépő nodalis rhythmus, monotop pitvari extrasystolia, bal post. hemiblock, jobb Tawara-szár block, tartósan (évekre) megszüntethető "magányos" csak az anamnesisben szereplő pitvar fibrillatio.

081.2.szerint minősítendők: ritka és rövid ideig tartó supraventricularis és atrioventricularis nodalis (a-v junctionalis) paroxysmalis tachycardia, gyakori nodalis rhytmus (vándorló ingerképzés), bal anterior hemiblock, elvétve rendszertelenül és a vulnerabilis fázison kívül jelentkező monotop kamrai extrasystolia, bal posterior hemi-block.

081.3.szerint minősítendők: gyakori és hosszabb ideig tartó supraventricularis és atrioventricularis nodalis (a-v junctionalis) paroxysmalis tachycardia, ventricularis tachycardia, arborisatios block, bifascicularis block, trifascicularis block, elsőfokú a-v block rendszeres gyakori controll mellett, másodfokú és pace-makerral jól corrigált harmadfokú a-v block, rendezett halmozott vulnerabilis fázisban jelentkező, vagy polytop kamrai extrasystolia, sérült sinus syndroma, tartósan nem szüntethető paroxysmalis és cardiálisan compenzált chronikus pitvarfibrillatio, sinuauricularis block. Chronikus pitvari fibrillatio cardialis decompensatio tüneteivel és a pace-makerral rosszul corrigálható rhytmuszavarok esetén minden rovat szerint "E" minősítés hozható.

d) K: 1-4, 6, 11-12, 14, 16-17, 21; F: 1-4, 6, 8.

e) Mivel a szív ingerképzés és ingervezetési zavarok (a congenitalis rhytmuszavarokon kívül) mindig csak egy meghatározott alapbetegség tünetei lehetnek, a katonai kötelmekkel való összefüggést is e betegségek megítélése alapján kell eldönteni.

[291]
082SzívelégtelenségA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.rejtett elégtelenség eseténEEEEEKLGSEKLGSKLGSI50
2.mérsékelt elégtelenség tüneteivelEEEEEEEEKLGS
3.súlyos elégtelenség tüneteivelEEEEEEEEE

a) Pangásos szívelégtelenség, jobb szívfél-elégtelenség, bal szívfél-elégtelenség (asthma cardiale, balkamra-elégtelenség, oedema pulmonum acutum) .

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, rutinvizsgálatok, Se. kreatinin, UN, EKG, terheléses EKG, Holter monitoros EKG, kerékpár ergometria, echo-cg, coronarographia, mellkas rtg., testsúly.[292]

c) 082.1. szerint kell minősíteni csak a nehéz testi munkára jelentkező és a munka iramának csökkentésére gyorsan múló decompensatios tünetek esetén.

082.2.szerint minősítendők a normális, megszokott munkakörben is egy bizonyos idő múlva estére decompenzálódó betegek.

082.3.szerint minősítendők a munka nélküli, de fent járó életmód mellett is decompenzált, valamint a teljes nyugalomban fekve is decompenzált betegek.

d) K: 2-4, 6, 11-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6, 8.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a szívelégtelenséget kiváltó betegség alapján történik.

[293]
083Szívműtét utáni állapotok, valamint rosszul meghatározott szívbetegségek és szövődményekA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyhe formákEEEKLGSEKEKLGSKI51,I97
2.kp. súlyos formákEEEEEKLGSEEKLGS
3.súlyos formákEEEEEEEEE

a) Szívműtét utáni functionalis zavarok, postcardiotomiás syndroma, myocarditis (arteriosclerosis említésével), de-generatio myocarditis (arteriosclerosis említésével), arteriosclerosis cardiovascularis, cardiomegalia, chorda tendinea szakadása, szemölcsizmok szakadása.

b) Lásd az előző szakasz előírt vizsgálatait.

c) A felülvizsgálati táblázaton fel kell tüntetni az elvégzett szívműtét fajtáját. A nyitott műtétek közül a pitvari és kamrai sövény zárása, a ductus Botalli persistens megszüntetése az esetek nagy részében teljes gyógyulást eredményez, ezért enyhébb elbírálás ajánlott, "A" minősítés adható. A nyitott vagy motoros műtéteknél a coronaria bypass esetén mindig sorsdöntő a nem operált ágak állapota (coronarographia), továbbá a szívizom károsodása (ventriculographia) . A billentyűpótlássaljáró műtétek utáni állapot szigorúbban ítélendő meg, mert a műtétek már a NYHA szerinti II-III. stádiumban történnek.[294]

d) K: 1-4, 6, 11-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6, 8.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[295]
084A központi idegrendszer keringési zavaraiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.múló működési zavarok, nem organicus (reflexes) eredettelEEEEEKEAKI60-I69
2.ismétlődő organicus eredetű múló működési zavarokEEEEEKLGSEEKLGS
3.mérsékelt defectussalEEEEEKLGSEEKLGS
4.tartós defectussalEEEEEEEEKLGS

a) Itt minősítjük a TIA-t, a nyaki verőerek, agyi erek szűkületét, elzáródását, thrombosisát, ill. az emiatt fellépő kórképeket, a subarachnoidális vérzéseket, agyi embóliát, thrombosist stb., valamint az általános tünetekkel járó agyérelmeszesedést, a hypertensiv encephalopathiát, az agyi aneurysmákat, az arteritis cerebralist, Moyamoya-betegséget és a ce-rebrális vénás synusok thrombosisát.

b) Neurológiai osztályos kivizsgálás, carotis Doppler, továbbá transcraniális Doppler, kezelés, sz. sz. angiographia, CT, koponya MRI, laboratóriumi vizsgálatok a differential diagnosishoz szükséges mértékben.[296]

c) A 084.1., ill. 084.2. szerint minősítendők az intermittaló keringési zavarok, Barre-Lieou és pseudo-menier syndro-mák, a localisalható vasomotoros zavarok, az ismétlődő collapsusok, steel syndromák.

d) K: 1-4, 6, 9, 11-14, 17-19, 21, 23-24; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés trauma vagy toxicus károsodás körülményeinek függvénye.

[297]
085ÉrelmeszesedésA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.keringési zavar nélkülEEEKLGSEAEAAI70
2.az érintett szerv mérsékelt keringészavarávalEEEEEKLGSEKLGSKLGS
3.az érintett szerv súlyos keringészavarával, vagy veszélyes localisatio eseténEEEEEEEEE

a) Arteriosclerosis, atheroma, endarteritis obliterans, az aorta, a vesék verőerei, a végtagok verőerei, egyéb verőerek arteriosclerosisa.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, vércukor se kreatinin, UN, se összfehérje, elfo, szükség esetén autoimmun betegségekre vonatkozó laboratóriumi vizsgálatok, se cholesterin és frakciói, triglycerid, EKG, mellkasröntgen, oscillometria, Doppler vizsgálat, szemfenék vizsgálat, angiográfia.[298]

c) A minősítést az érintett szervek vérkeringési zavarának mértéke és következményei határozzák meg.

d) K: 2-4, 11-12, 14, 16, 21; F: 1-2, 6, 8.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[299]
086Verőér helyi tágulata (aneurysma)A2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.tüneteket és panaszt nem okozó aneurysmaEEEKLGSEKEKLGSKI71-I72
2.aneurysma műtét utáni állapot enyhe maradványtünettelEEEEEKLGSEEKLGS
3.panaszt és nyomási tünetet okozó aneurysmaEEEEEKLGSEEKLGS
4.aneurysma műtét utáni állapot súlyos maradványtünettelEEEEEEEEKLGS

a) Aorta-aneurysma (hasi, mellkasi, dissecans), egyéb aneurysma (felső végtagok verőerei, vese verőerek, arteria iliaca, alsó végtagok verőerei) . A cerebralis aneurysma 084. szakasz, a szív aneurysma 078. szakasz szerint minősítendő.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, rutin laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, kémia, coagulogramm, összlipoid stb.), EKG, UH, CT, MRI, mellkas, arteriographia/DSA/, neurológiai, szemészeti szakorvosi vizsgálat.[300]

c) Az artériák ectasiái általában teendőt nem igényelnek. Aneurysmának nevezzük azt a körülírt tágulatot, amelynek átmérője legalább másfélszer meghaladja az adott érszakasz normális átmérőjét. Lehetnek tünetmentesek, okozhatnak krónikus tüneteket dislocatio, kompresszio, urusatio által, okozhatnak akut tüneteket ruptura, perforatio, embolisatio stb. révén.[301]

Specifikus jelek lehetnek: végtagischaemia (embolia), aneurysma trombosis, emésztési zavarok (hasi kompresszió, viscerális ér trombosis), nagy systoles zörej, keringési terhelés jelei (aortocavalis fistula), gerincfájdalom (csigolyaurusatio), rekedtség (n. recurrens paresis thoracalis aneurisma növekedése miatt), uréterkompresszio (iliaca aneurysma növekedése), mélyvénás thrombosis (a. popl. Aneurysma okozta kompresszio). A hivatásos állományúakat a fentiek figyelembevételével kell minősíteni. Aneurysma dissecans minősítése minden esetben és rovatban "E".

d) K: 2-4, 11-12, 14, 16, 21; F: 1-2, 6, 8.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[302]
087Egyéb perifériás érbetegségA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
Angiopathiák:I73
1.enyhe formákEEEKLGSEKEKLGSK
2.súlyos formákEEEEEEEEKLGS
Thromboangitis obliterans
(Bürger-féle betegség)
3.hosszabb tünetmentes stationaer állapot eseténEEEKLGSEKEKLGSK
4.műtét utáni állapot enyhe maradványtünettelEEEEEKLGSEEKLGS
5.műtét utáni állapot súlyos maradványtünettel, valamint visceralis kerintési zavar eseténEEEEEEEEKLGS

a) M. Raynaud, Raynaud-syndroma, acrocyanosis, erythrocyanosis, erythromegalia, arteria-spasmus, perifériás érbetegség, thromboangitis obliterans.

b) Előző egészségügyi dokumentáció. Rutin laboratóriumi vizsgálatok. Az autoimmun-betegségek, illetve cryopa-thiák kimutatására és a collagen rendszerbetegségek kizárására irányuló vizsgálatok. M. Raynaud vagy Raynaud-syndroma esetén a rohamok leírása a beteg által elmondottak vagy az orvos megfigyelése alapján, ujjak állapota a rohammentes időben. Bürger-féle betegség esetén claudicatio intermittens és jelentkezése feltételeinek pontos leírása, oscillo-metria. Angiologiai szakkonzílium, Doppler-vizsgálat, provocatios próbák, sz.sz. angiographia, bőr vagy izombiopsia.

c) Acrocyanosis esetén a kiálló testrészek szederjesek kis hideg hatására. Többnyire csak kozmetikai jelentősége van, panaszt nem okoz. Minősítése 087.1/A5 szerint lehet "K". Raynaud-syndromás roham súlyosságát az elkékülés és a fájdalom foka, a roham időtartama és a rohamok ismétlődésének gyakorisága adja meg. 087.3. alszakasz szerint a Bürger-kór konzervatív kezeléssel egyensúlyban tartható formái minősítendők.

087.4.alszakaszba a Bürger-kór miatt operált esetek tartoznak, melyek trophikus zavarral, illetve dysbasiával járnak, esetleg a műtéthez minor amputatio társul.

087.5.alszakasz szerint minősítendők a Bürger-kór miatt operáltak, ha a műtéthez nagyobb amputatio társul, vagy komoly ischaemiás tünetek maradnak vissza, valamint a Bürger-kór visceralis ereken manifesztálódó esetei.

d) K:2, 3, 6, 11, 15, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[303]
088Verőeres vérrögösödés és emboliaA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.az érintett szerv mérsékelt functiozavara eseténEEEEEKEEKI74
2.az érintett szerv súlyos functiozavara eseténEEEEEEEEKLGS

a) Infarctus embolicus, infarctus thromboticus, occlusio.

b) Előző eü. dokumentáció, Doppler-vizsgálat, provocatios próbák, belgyógyászati és angiológiai szakkonzílium, ennek döntése alapján angiographia.

c) A külföldi szolgálatra való alkalmasság megállapításánál a betegség súlyosságától függetlenül csak "E" minősítés hozható.

d) K: 1-4, 6, 11-12, 14, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[304]
089A kis artériák gyulladásos elfajulása és rokon állapotokA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.tartós remissio eseténEEEEEKLGSEKLGSKLGSI77
2.súlyos szervi laesio eseténEEEEEEEEKLGS

a) Periarteritis nodosa, Wegener-féle granulomatózis, Takayasau-féle betegség, arteritis temporalis, allergiás és autoimmun eredetű vaszkulítiszek.[305]

b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, Se creatinin, UN, kórképnek megfelelő immunológiai vizsgálatok, mellkas rtg., bőr, izmok próba-excisiója és szövettani vizsgálata, esetleg a vese vagy a máj tűbiopsiája.

c) A végleges minősítésre a hosszas bizonytalan kórlefolyás miatt már esetleg előbb "K"-ra minősített betegeknél kerül sor. A rossz prognózis miatt hivatásos állományúak esetében az enyhébb vagy hosszabb ideje stagnáló esetekben az elbírálás lehet egyéni. Kivételt csak az arteritis temporalis képezhet, ha a rendszerint műtéttel panaszmentessé tett betegen hosszabb ideje egyéb lokalizációra utaló jel nem észlelhető (089.1/A4 és A6 esetén "A" minősítés is szóba jöhet) .

d) K: 2, 4, 11-12, 14-15, 17-18, 21; F: 1-4.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[306]
090Visszér és visszérrögösödéses gyulladásA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.végtagok felületes venagyulladása vagy thrombosisaEEEKLGSEAEAAI80-I82
2.végtagok nem ismétlődő mély venathrombosisa jó collateralis keringésselEEEKLGSEKEKLGSK
3.végtagok mély venathrombosisa mérsékelt helyi keringési zavarralEEEEEKLGSEEKLGS
4.végtagok ismétlődő mély venathrombosisa súlyos helyi keringési zavarral, valamint az egyéb visszeres embólia és thrombosisEEEEEEEEKLGS

a) Thrombophlebitis, phlebitis suppurativa, vena portaethrombosis, thrombophlebitis migrans, Budd-Chiari-syndroma.[307]

b) Előző eü. dokumentáció, vérzési-alvadási rendszer laboratóriumi vizsgálata, belgyógyászati és angiológiai szakkonzílium, szükség esetén phlebographia.

c) A 090.1/A5 rovata szerint végtagok ismétlődő felületes venathrombosisa esetén "E", első esetben azonban kivételesen "I" minősítés is adható.

090.2. alszakasz szerint minősítendők mind az alsó, mind a felső végtagon egy alkalommal előforduló mélyvé-nás-thrombosis, valamint a v. iliaca szintű és a v. cava inferior szintű thrombosis utáni állapot, ha secunder varicositas és végtagoedema nem társul.

090.3.alszakaszba tartoznak az előző alszakaszban említett kórképek, ha secunder varicositas, illetve terhelésre kialakuló végtagoedema társul. A 090/A2d, A4, A6 rovat minden alszakasza szerint csak "E" döntés adható.

090.4.alszakaszba tartoznak az előző két alszakaszban említett kórképek, ha secunder varicositas, állandó oedema és trophikus zavar társul.

d) K: 1,2,4, 6, 11, 14; F: 1,6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés legtöbb esetben nem ismerhető el. Kivételt képeznek phlebothrombosis vagy thrombophlebitis azon esetei, amelyek kialakulását szolgálati baleset vagy tartós megterhelés okozta, és a kettő közötti összefüggés a sérülés helyét és időpontját illetően bizonyítható.[308]

[309]
091Az alsó végtag visszértágulataiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.eredményes műtét utáni állapotKLGSAAAKLGSAKLGSAAI83
2.kis kiterjedésű visszértágulat gyulladásos és trophiás zavar nélkülKLGSKLGSKLGSAEAEAKLGS
3.kis kiterjedésű visszértágulat gyulladás vagy trophiás zavar esetén, valamint nagy kiterjedésű visszértágulat említett elvátozások nélkülEEEEEKEKLGSKLGS
[310]
4.műtét utáni állapot mérsékelt keringési zavarralEKLGSKLGSKLGSEKLGSEKLGSKLGS
5.műtét utáni állapot súlyos keringési zavarralEEEEEEEEKLGS

a) Varicositas, ulcus varicosum (alsó végtagon, vagy egyéb lokalizációjú).[311]

b) Fizikális vizsgálat, vérzési-alvadási rendszer laboratóriumi vizsgálata, belgyógyászati és szükség esetén angioló-giai szakkonzílium, angiológiai javaslatra phlebographia.

c) 091.1. alszakaszba tartozik az alsó végtagon eredményes visszérműtét utáni állapot, recidiva nélkül.

091.2.alszakaszba a kis kiterjedésű visszértágulat gyulladásos és trophicus zavar nélkül.

091.3.alszakasz szerint minősítendők a primer varicositas, az ehhez társuló pigmentatio crusis, ulcus varicosum, valamint a primer varicositas előrehaladott esetei.

091.4.alszakaszba tartozik a visszérműtét utáni állapot terhelésre kialakuló lábszár-oedemával.

091.5. alszakaszba a visszérműtét után fennálló ulcus crusis, illetve állandó lábszár-oedema, recidiv varicositassal vagy anélkül.

d) K: 3, 4, 6, 9, 11-12, 14, 21; F: 1-2, 4.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[312]
092AranyérA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.szövődmény nélkül hatásos konzervatív kezelés eseténKLGSAAAKLGSAEAAI84
2.szövődménnyel, sikeres műtét utáni állapot eseténKLGSKLGSKLGSKLGSEKEKLGSKLGS
3.szövődménnyel, gyakori recidiva és ismételt műtét szükségessége eseténEEEEEKLGSEEKLGS

a) Nodus haemorrhoidalis recti internus et externus (thromboticus haemorrhagicus, prolapsus, strangulatus, ulcero-sus) .

b) Digitalis és rectoscopos vizsgálattal tisztázni kell a haemorrhoidalis csomók helyét (külső, belső "aranyeres" csomók), esetleges szövődményeit.

c) A katonai oktatási intézménybejelentkezéskor 092.1-2/A2a, és hivatásos és szerződéses állományba vételkor (092.1/A3) a minősítés "E".

d) K: 3; F: 0.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[313]
093Alacsony vérnyomásA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyhe formákKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSAKLGSAAI95
2.kifejezett formákEEEEEKEKLGSK

a) Hypotonia orthostatica, hypotonia chronica, collapsus (elhúzódó is), syncope.

b) We, teljes vérkép és vizelet, a vérnyomás különböző testhelyzetben végzett mérése, EKG fekvő és álló helyzetben, echo-cg, Holter vizsgálat a hypotonia aetiológiai tisztázása szükséges.[314]

c) A normálisnál alacsonyabb vérnyomás önmagában nem indokolja az alkalmasság korlátozását. Az átlagosnál alacsonyabb értékek nem ritkán fordulnak elő nagy fizikai teljesítőképességgel rendelkező emberek között is. A minősítés klinikai tünetek esetén (fejfájás, szédülés, fáradékonyság, collapsus hajlam), ha azok az anamnesisben bizonyítottan szerepelnek (csapatorvosi jellemzés!), korlátozással alkalmas. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés 093.1/A3 "E".

d) K: 1, 2, 4, 6, 11-12, 14, 16-19, 21; F: 1-4, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

A légzőszervek betegségei (094-105)

[315]
094Az orrnyálkahártya daganata
(orrpolyp)
A2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.Egyik vagy mindkét orrfél érintettsége esetén műtét után tünet és panaszmentes recidíva nélkülKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSJ33
2.Mindkét orrfél nehezített légzése vagy teljes elzártsága eseténEEEEEAEEKLGS
3.Gyakran recidiváló, sokszor operált esetekEEEEEKLGSEEKLGS

a) Polypus cavi nasi, conchae, nasopharyngis, polypus-sinus ethmoidalis, frontalis, maxillaris, sphenoidalis.

b) Rhinoscopia anterior, posterior, orrmelléküreg-rtg., sz. sz. arckoponya CT, sz. sz. orr- és melléküregek endoscopos vizsgálata, allergológiai vizsgálat.[316]

c) Ha a recidiv orrpolyp allergiás eredetű, a minősítés 095 1. pontja szerint történik.[317]

d) K: 6, 14; F: 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[318]
095Az orrnyálkahártya idült betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.Enyhe formákKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSAKLGSAAJ30-J31
2.Kp. súlyos formákEEEEEKEKLGSK
3.Súlyos formákEEEEEEEEKLGS

a) Rhinitis chronica, rhinitis allergica, ozaena.

b) Rhinoscopia anterior, posterior, orrváladék bacteriológiai vizsgálata, allergológiai vizsgálat, szükség szerint kórházi kivizsgálás, orr-endoscopia, sinoscopia.

c) Az alkalmasság megítélésében a klinikai kép a döntő! Súlyosnak számít a gyerekkor óta vagy több mint 6 éve fennálló betegség, amelyet korábban kivizsgáltak, kezeltek, esetleg hyposensibilizáló kezelésben részesült a beteg. Orr- és szempanasz mellett szezonálisan köhögés, terhelésre vagy éjjelente nehézlégzés lép fel. Szabadban, fűben fekve test-szerte kiütés, esetleg Quincke oedema jelentkezik. Súlyos allergiás állapot a méh- vagy darázscsípést követő anaphyla-xiás reakció. Súlyos a betegség, ha a tavaszi és nyár végi növények virágporára egyaránt erős +++ vagy ++++ érzékenységet találunk a Prick teszttel, s ez, összevetve a klinikai képpel, gyakorlatilag fél éven át tartó tüneteket jelent. Súlyosnak számít, évszaktól független panaszok esetén a ++++ háziporatka és penészgomba érzékenység, súlyos tünetekkel. In vitro vizsgálatnál az össz-IgE 100 IU/ml, a spec-IgE magas. Légzésfunkciós vizsgálatnál szezonban a jelzett légúti obst-rukció áll fenn. Ekkor indokolt szezonon kívül, lehetőleg panaszmentes állapotban a provokációs légzésfunkciós vizsgálat elvégzése, Ach-val vagy 10%-os KCl-dal, amely pozitív esetben a hörgőrendszer hyperreaktivitását igazolja. Súlyosnak számít az a pollenosis is, amely katonai idő alatt olyan tünetekkel kezdődik, amely akut ellátásra szorul a csapatnál.

Közepesen súlyos esetekben legfőbb tünet a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás. Általában a beteget korábban is kezelték, tüneti kezeléssel egyensúlyban volt, jelenleg azonban kezeléssel nem befolyásolható. Több allergénre pozitív a bőrpróba, de döntően a nyár elején (fűszezon), vagy a nyár végén (parlagfűszezon) van komolyabb panasz. In vitro vizsgálatnál az össz-IgE értéke 50-100 IU/ml között van, spec-IgE kimutatható, de alacsony titerű.

Enyhe forma esetén a betegnek kevés panasza van. Időnként tüsszögés, szemviszketés, enyhe nátha. Eddig orvoshoz nem fordult, mert annyira nem zavarta a panasz, gyógyszert nem szedett. A bőrpróba mérsékelt, ++ érzékenységet mutat nyár eleji vagy nyár végi pollenekre vagy háziporra. In vitro vizsgálatnál az össz-IgE alacsony vagy negatív, spec-IgE nem mutatható ki. Ilyen esetben is feltétlenül kísérjük figyelemmel a beteget, szezonálisan felmentetjük a terepfoglalkozások alól. A 095.1/A4 rovat szerint a beosztás figyelembevételével "K" minősítés is adható.

Enyhe megbetegedési fokozat esetén, ha a szükséges gyógyszeres kezeléssel a beteg tünetmentes, egyéni mérlegelés alapján "A" és "K" minősítés is adható.[319]

d) K:21;F:0.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[320]
096Idült melléküreg-gyulladásA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.recidiváló sinusitisekEEEEEKEKLGSKJ32
2.torzító, műtét utáni állapotEEEEEKLGSEKLGSKLGS

a) Sinusitis maxillaris chronica, sinusitis frontalis chronica, sinusitis ethmoidalis chronica, sinusitis sphenoidalis chronica, pansinusitis chronica, torzító műtét utáni állapotok, amelyek az arc, homlok alaki elváltozásával járnak (pl. Riedl-műtét) .

b) Rhinoscopia anterior, posterior, orrmelléküreg-rtg., sz. sz. orr endoscopia, sinoscopia, punctio.

c) 096.1/A6 rovat szerinti minősítésnél műtét esetén, ha az állapotváltozás kedvező, "A" minősítés lehetséges. Sikertelen műtét esetén "E".

d) K:6, 21; F: 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[321]
097A gége, légcső idült betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEKLGSKLGSEKEKLGSKJ37
2.kp. súlyosEEEEEKLGSEKLGSKLGS
3.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) Laryngitis chronica hypertrophica, laryngitis chronica sicca, laryngotracheitis chronica.

b) Indirect laryngoscopia, orrmelléküreg-rtg., sz. sz. direct laryngoscopia, laryngomicroscopia, fiberoscopia, allergológiai vizsgálat, légzésfunctios vizsgálat.

c) 097.1. alszakasz szerint minősítendők a therápiásan jól befolyásolható esetek.

097.2.alszakasz szerint a tartós kezelés mellett recidivára való hajlam esetén.

097.3.alszakasz szerint minősítendők az éveken át tartó kezelés mellett is súlyos panaszokkal (aphonia, nehéz légzés) járó esetek.

d) K:21;F:0.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés csapatnál kedvezőtlen klímájú munkahelyen több mint öt éven át folyamatosan teljesített szolgálat esetén ismerhető el.

[322]
098A hangszalagok és a gége bénulásaA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.egyoldali recurrens bénulás hangképzésizavarral, jólégzésfunctiovalEEEEEKEKLGSKJ38
2.kétoldali recurrens paresis súlyos hangképzési és légzési zavarralEEEEEEEEKLGS

a) Laryngoplegia, paralysis glottidis.

b) Indirect laryngoscopia, esetleg direct laryngoscopia.

c) Minősítést a bénulás oldalisága, a hangképzési és légzési zavar súlyossága, a therápiás kísérletek eredményessége határozzák meg.

d) K: 17, 21; F: 3-4.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el. Kivételt képezhet a peripheriás eredetű hangszalag- és recurrensbénulás, ha az ideg szolgálati baleset következtében sérült.

[323]
099Idült hörghurut és hörgőtágulatA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.kis kiterjedésű, kevés köpettel, cardiorespiratoricus zavar nélkülEEEKLGSEKEKLGSKJ40-J42, J44
2.nagyobb kiterjedésű, sok köpettel, mérsékelt cardiorespiratoricus zavarralEEEEEKLGSEEKLGS
3.nagy kiterjedésű, sok köpettel, súlyos cardiorespiratoricus zavarralEEEEEEEEKLGS

a) Bronchitis chronica (simplex, obstructiva), bronchiectasia (congenitalis, szerzett, localisalt, diffúz).[324]

b) Rutin laboratóriumi vizsgálatok, vérgáz-analysis, köpet bacteriológiai, eo-sejtszám és cytológiai vizsgálata, EKG, kétirányú rtg. felvétel (bronchiectasia esetén mellkas CT), légzésfunctio (ha lehetséges testpletysmographia), bronchológiai vizsgálat, farmacodinamiás próba.[325]

c) A két rész egy helyen történő minősítése miatt különös figyelmet kell fordítani a két betegségcsoport elkülönítésekor adódó sajátosságokra. A két kórkép együtt tárgyalására a bronchiectasia előfordulásának ritkasága miatt került sor. A bronchiectasia fennállása esetén azetiológia tisztázása különös jelentőséggel bír. Az obstructioval nem járó chr. bronchitis, illetve a kevés panaszt okozó bronchitis deformans minősítésekor a cél az állapot további romlásának megakadályozása (pl. exogen tényezők - por, gáz, füst - kiszűrése). Szolgálatot teljesítőknél ezen túlmenően rendszeres ellenőrzés, szükség szerint szanatóriumi beutalás. Az obstructioval járó chr. bronchitis súlyosságát az obstructio mértéke szerint, illetve a vérgázértékek alapján ítéljük meg (lásd a légzőszervek minősítésének irányelveit). Bronchiectasiáknál a kiterjedés nagysága és tüneti megnyilvánulása mellett a minősítéskor a folyamatot előidéző egyéb tüdőbetegséget is figyelembe kell venni. Tekintettel az irreverzíbilis állapotra, a szerződéses állományba és hivatásos állományba vételkor a minősítés "E". A légzőszervi megbetegedések minősítésének irányelvei[326]

A restrictiv, obstructiv, illetve vegyes jellegű légzészavarral járó tüdőmegbetegedések súlyosságának megítélésekor az alábbiakat kell figyelembe venni:

1. Restrictiv zavarok: A légzészavarok súlyossága mértékét a statikus légzésfunctios paraméterek a totálkapacitás (TC) és a vitáikapacitás (VC) határozzák meg. Pl. a TC és VC a kell-érték százalékában:

- enyhe fokú: 76-60%,

- kp. fokú: 60-50%,

- nagyfokú: 50% alatt.

2. Obstructiv zavarok: A légzészavar mértékét a dinamikus légzésmechanikai vizsgálatok (FVC, FEV1, PEF, MMEF, MEF 25, MEF 50, MEF 75, FEV1/FVC, Tiffenau, IGV) határozzák meg. Pl. a FEV1 a kell-érték százalékában:

- enyhe fokú: 60-80%,

- kp. fokú: 40-59%,

- súlyos: 40% alatt.

A légúti obstructio lényeges kritériuma a légúti áramlási ellenállás fokozódása. A resistance már kisfokú emelkedése (3,5-5 vízcm/1/s) fokozott légzési munkát igényel, nehézlégzés isjelentkezhet. 5 vízcm/1/s felett már kp. súlyos testi megterhelés mellett is légszomj lép fel. 10 vízcm/1/s felett már könnyű terhelés esetén is súlyos légszomj fordul elő. A légzészavar megítélésekor arról is tájékozódni kell, hogy a nyugalomban, illetve különböző megterhelés mellett a pulmonális gázcsere megfelelő-e, ami vérgáz-analitikai vizsgálatok segítségével határozható meg.

d) K: 2-4, 7-8, 11-12, 14-16, 21; F: 1-2, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés bronchiectasia esetén nem igazolható. Az idült bronchitisnél, ha bizonyítható a katonai szolgálat teljesítése során az exogen tényező tartós, egyértelmű hatása, az összefüggés megállapítható.

[327]
100TüdőtágulatA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEEKLGSEKEKLGSKJ43
2.kp. súlyosEEEEEKEKLGSK
3.súlyosEEEEEKLGSEEKLGS
4.veszélyesEEEEEEEEKLGS

a) Emphysema pulmonum, bulla(e) pulmonum, emphysemás hólyag, Mac-Leod-féle syndroma.[328]

b) We, teljes vérkép és vizelet, EKG, alfa 1 antitripszin meghatározás, mellkas-rtg. (kétirányú esetleg CT) átvilágítás, felvételek, légzésfunctio meghatározás (statikus, dinamikus paraméterek, testplethysmográfia, CO diffúziós kapacitás mérés) esetleg tüdőscintigráfia, ajánlott vizsgálat, továbbá a vérgáz-analysis.[329]

c) A kompenzatorikus és ventil formáknál az alapbetegség minősítéséből indulunk ki. A folyamat súlyosságának megítélésénél abból indulunk ki, hogy az RV/TC és IGV, az RV milyen mértékben emelkedett, ill. a FEV 1 mennyivel csökkent.

d) K: 3-4, 6, 11-12, 14, 16-17; F: 1-4, 6, 8.

e) Fenti betegségek katonai kötelmekkel nem függnek össze.

[330]
101Hörgi nehézlégzésA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.rövid időtartam és ritka asthma rohamok jó cardiorespiratoricus functiovalEEEKLGSEKLGSEKLGSKJ45
2.hosszan tartó, de ritka asthma bronchiale rohamok mérsékelt cardioprespiratoricus zavarralEEEEEKEEK
3.hosszan tartó és gyakori asthma bronchiale rohamok súlyos cardiorespiratoricus zavarralEEEEEEEEKLGS

a) Extrinsic, intrinsic, vegyes, terheléses típusú asthma bronchiale.[331]

b) Mellkas rtg., labor (vérkép quantitatív, qualitatív, alfa 1 antitripszin meghatározás), légzésfunkció (statikus és dinamikus parméterek, provokációs tesztek, aspecifikus, esetleg specifikus, hideg levegő, fizikai terhelés, farmakodinámiás vizsgálatok), Prick szerint bőrpróba. Negatív Prick teszt esetén a nutritív típusú allergénre való túlérzékenység, vagy rhinitis allergicara jellemző panaszok esetén össz. IgE és specIgE vizsgálat elvégzése javasolt. OMÜ. felvétel gégészeti szakvizsgálat.[332]

c) A 101.1/A3 és A5 rovat szerint a szerződéses és ht. állományba vételkor a minősítés "E".

d) K: 1-4, 6, 8-9, 11-12, 14-17, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[333]
102MellhártyagyulladásA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.izzadmány vagy activ gümőkór említése nélkülAAAAAAAAAJ85-J92
2.izzadmánnyal, szövődmény nélkül, egyéb bacteriális ok említésévelEEEEKLGSKEKLGSK
3.bacteriális eredetű izzadmány szövődménnyel, mérsékelt functiokárosodás eseténEEEEEKEKLGSKLGS
4.bacteriális eredetű izzadmány szövődménnyel, súlyos functiokárosodás eseténEEEEEEEEKLGS

a) Itt minősítjük a nem gümőkóros mellhártyagyulladásokat (pl. pleuritis sicca, Bornholm-betegség formái, pleuritis diaphragmatica, pleuritis interlobaris, pleuritis fibrinosa) . Maradványállapotok: adhaesio pulmonis et pleurae, calcificatio pleurae, pleuramegvastagodás.

Izzadmányos mellhártyagyulladások: pleuritis exsudativa bacterialis, nem gümőkóros, nem bacteriális (pl. haemotho-rax, haemopneumothorax, hydropneumothorax) . Empyema fistulával vagy fistula említése nélkül. Egyéb megbetegedés részjelenségeként fellépő mellhártyaizzadmány esetei az alapbetegség elbírálásának alapelvei szerint minősítendők.

b) We, teljes vérkép és vizelet, köpet ált. bact. tenyésztés, köpet direct Koch és Koch tenyésztés, Mantoux-próba, mellkas summatios és rétegfelvételek, kiegészítő vizsgálatok: köpetcytológia, mellkaspunctio, (laborvizsgálatok), hasi UH, szükség esetén pleura tűbiopszia, thoracoscopia, (inactív formákban), vérgáz-analysis, EKG, légzésfunctio (lehetőleg testpletysmographia).[334]

c) Hivatásos és szerződéses állománybavételkor a minősítés 102.2/A3 "E".

d) K: 2-4, 6, 11-12, 14, 16-17, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a pleuritis szolgálati eredetű baleset (mellkas trauma) vagy baleset jellegű esemény (nagymérvű átnedvesedés vagy átfázás) következménye. A tünetek fellépésének időpontja az eseményt követően ne legyen több egy napnál.

[335]
103Spontán légmellA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.egy alkalommal keletkezett, konzervatív kezeléssel megoldottEKLGSKLGSKLGSKLGSAKLGSAAJ93
2.egy alkalommal keletkezett, műtéttel megoldottEKLGSKLGSKLGSEKEKLGSK
3.ismételten keletkezettEEEEEKLGSEEKLGS

a) Pneumothorax (acutus, chronicus, spontaneus, secund., partiale, totale, tensivus, congenitalis, traumaticus) tünet és panaszmentesség esetén.[336]

b) Törekedni kell az etiológia tisztázására. A kétirányú mellkas rtg. felvételeken túl szükségesé válhat a beteg részletes kivizsgálása, mellkas CT, tüdőizotóp vizsgálatok elvégzése, adott esetben VATS, thoracotomia.[337]

c) -

d) K: 2-4, 11, 14, 16-17, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető a katonai szolgálat teljesítésekor, mellkassérülés következtében fellépett pneumothorax esetén.

[338]
104Mellkasi szervek csonkolás nélküli műtéte utáni állapotA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.légzésfunctios zavar nélkülEEEKLGSKLGSKEKLGSKJ95
2.mérsékelt légzésfunctios zavarralEEEEEKEKLGSK
3.súlyos légzésfunctios zavarralEEEEEEEEKLGS

a) Itt minősítendők a mellkas, a pleura, a mediastinum, a nyelőcső, a rekesz benignus betegségei, fejlődési rendellenességei miatt és diagnosztikai vagy therápiás célból történő sebészi beavatkozások (pl. pectus excavatum, recurvatum, carinatum, rekeszrelaxatio, rekesz és pleura jóindulatú daganatai, nyaki borda, reflux oesophagei, mediastinum benigus elváltozásai, thymuselváltozások, mediastinoscopia, pleuroscopia, pericardialis cysta) . Az 1. alszakaszban az etiológiá-tól függően akár "A" minősítés is adható.

b) EKG, mellkas átvilágítás, kétirányú summatios mellkas rtg. felvétel, szükség esetén mellkas CT, légzésfunctio, sz. sz. bronchofiberoscopia, célzott rtg. rétegfelvétel, nyeléspróba.[339]

c) A minősítésnél a sebészi beavatkozás után esetlegesen fennálló panaszokat, légzésfunctió eltéréseket vegyük figyelembe. A súlyosság elbírálásánál a légzészavar megítélésének általános irányelveit kell figyelembe venni. 104.1/A3 rovat szerint hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén "E".

d) K: 2, 4, 6, 11-12, 14, 16-17, 21; F: 1-4, 6.

e) Fenti betegségek a katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

[340]
105Tüdőműtét utáni állapotA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.segmentectomia utáni állapotEEEKLGSKLGSKEKLGSKJ98
2.lobectomia utáni állapotEEEEEKLGSEEKLGS
3.pulmonectomia utáni állapotEEEEEEEEKLGS

a) Itt minősítendő a segmentectomia, a lobectomia vagy a pulmonectomia utáni állapot. Lobectomia végzése után, az alapbetegség és ettől függően a beteg általános állapota figyelembevételével, a minősítés egyéni elbírálást igényel.[341]

b) Vérgáz-analysis, EKG, summatios mellkas rtg. felvétel, mellkas CT, légzésfunctios vizsgálat, testpletysmographia.[342]

c) A minősítésnél a 104. szakaszban és a légzészavarok általános értékelése irányelveinél (099. szakasz) leírtakon kívül lehetőleg egyénileg bíráljuk a ténylegesen kialakult állapotot, különös tekintettel a műtétet kiváltó többféle alapbetegségre. 105.1/A3 rovat szerint hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén "E".

d) K: 2, 4, 6, 11-12, 14, 16-17, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása a műtétet kiváltó körülmény, ill. betegség vizsgálata alapján történik.

Az emésztőszervek betegségei (106-125)

[343]
106FoghiányA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.mérsékeltKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSAKLGSAAK00
2.súlyosEEEEEKLGSEKLGSKLGS

a) Anodontia, hypodontia és oligodontia.

b) Anamnesis és status pontos leírása.

c) A foghiányok minősítésénél mindenkor figyelembe kell venni az élelmezési sajátosságokat a rágóképesség csökkenése miatt. A rágóképesség csökkenését %-os értékben határozzuk meg Agapov szerint. A rögzített fogpótlással pótolt fogak a minősítés szempontjából nem számítanak hiánynak, a radixok viszont hiányként számolandók. A rágóképesség >50%-os helyreállítása esetén (rögzített, megfelelően funkcióképes kivehető fogpótlással, illetve implantátumon alkalmazott szuprastruktúrával) a minősítés lehet "A". Szerződéses állományba, hivatásos állományba vételkor 106 1. pont A3 és A5 minősítés, valamint a 106 1. pont A2a és A2b minősítéskor a szanáció vagy a fogpótlás idejére a minősítés "I".[344]

106.1.alszakasz szerint minősítendő az 50-75% közötti rágóképesség-csökkenés.

106.2. a 76%-os és a 76% feletti rágóképesség-csökkenés minősítésére szolgáló alszakasz. Egy állcsonton belüli nyolc rágófog hiánya, vagy a felső állcsont négy egymás melletti rágófogának hiánya az ellenkező oldali négy alsó rágófog hiányával.

d) K:4, 6, 11; F: 1.

e) Szolgálati baleset következtében kialakult foghiány szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősíthető.

[345]
107ParadontosisA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.második szakbanEEEKLGSKLGSAEAAK05
2.harmadik szakbanEEEEEKLGSEKLGSKLGS

a) A fogágykárosodás minősítésére szolgáló szakasz.

b) Teljes fogászati rtg. status vagy az ugyanezt biztosító alsó-felső "panoráma" rtg. esetleg orthopanthomográf rtg. felvétel.

c) A 107.1. szerint minősítendő a csontpusztulást nem mutató parodontiumkárosodás. A csontpusztulással és a rágó-functio jelentős romlásával járó parodontiumkárosodás a 107.2. alszakasz szerint minősítendő. Jó gyógyhajlam esetén a minősítés 107.1/A2d és A3 esetén lehet "A". Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés 107.1/A3 "E".

d) K: 4, 6, 11-13, 17-18, 21; F: 1-4.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[346]
107/AFogszuvasodásA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.Zománc kárieszAAAAAAAAAK02
2.Dentin, illetve cement kárieszEEEEEKLGSEKLGSKLGS

a) A fogszuvasodás minősítésére szolgáló szakasz.

b) A STANAG 2466 szerint DFC=2-nél a minősítés lehet "A".

c) DFC=3-nál a minősítés "I" a szanáció idejére.

[347]
108Fog-, arcanomáliákA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyhe elváltozás mérsékelt functiozavarralEEEEKLGSKEKLGSKLGSK06-K07
2.a rágó- vagy beszédfunctio súlyos zavarávalEEEEEEEEKLGS

a) Itt minősítendő az arc, a fogazat és az állcsontok tartós, veleszületett vagy szerzett elvátozásai, torzulásai, amelyek plasztikai műtéttel nem korrigálhatók.

b) A fogazat és az állcsontok elváltozásai esetén arckoponya rtg. és fogászati rtg. status.

c) A 108.1. szerint minősítendők azok az elváltozások, melyek enyhébbek, de functiozavart okoznak, és ide soroljuk a műtétek utáni hegesedést, ha működészavart okoz, vagy torzítja az arcot. Hivatásos, szerződéses állományba vételnél 108.1/A3 a minősítés "E".

108.2. szerint minősülnek azok a súlyos torzulások vagy elváltozások, amelyekkel kapcsolatosan a beszéd- és rágó-functio jelentősen zavart vagy korlátozott, esetleg akadályozott.

d) K: 4, 6, 12, 21, 23-24; F: 1-2, 6.

e) Katonai kötelmekkel összefüggőnek csak a szolgálati baleset következtében elszenvedett torzulás vagy elváltozás ismerhető el.

[348]
109Az állcsontokon és a száj üregszerveken végzett műtétek utáni állapot, ezen szervek sérülései és sérüléseit követő állapotA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.mérsékelt torzulás vagy functiozavarEEEEKLGSKEKLGSKK09-K14
2.súlyos torzulás vagy functiozavarEEEEEEEEKLGS

a) Itt minősítjük az állcsontok és a szájüreg sérüléseinek, betegségeinek következményeit, valamint az e szerveken végzett műtétek utáni állapotokat.

b) Állcsontok rtg. vizsgálata.

c) A szájüreg és állcsontok sérülései, valamint betegségei miatt végzett műtétek után a katonák részére a szolgálatképességük teljes helyreállításáig egészségügyi szabadságot kell biztosítani. Alkalmatlannak kell minősíteni, ha az elváltozások, műtétek és sérülések után fennálló torzulás és functiozavar súlyos. Hivatásos, szerződéses állományba vételnél 109.1/A3 a minősítés "E".

d) K:2; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés sérüléses esetekben lehetséges, megállapítása az állományilletékes parancsnok feladata.

[349]
110A nyelőcső betegségei és műtét utáni állapotaA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.mérsékelt nyelési zavarralEEEEEAEKLGSAK20-K24
2.kp. súlyos nyelési zavarralEEEEEKLGSEEKLGS
3.súlyos nyelési zavarralEEEEEEEEKLGS

a) A nyelőcső betegségek közül e szakasz alapján minősítendők: achalasia cardiae, cardiospasmus, oesophagitis, ul-cus oesophagei, obstructio oesophagei, perforatio oesophagei, diverticulum oesophagei acquisita, Mallory-Weiss-féle syndroma.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül kontrasztanyag-nyeletéssel végzett nyelőcső rtg. vizsgálat, nyelőcső tükrözés.

c) A nyelőcső gyulladások stádiumait nyelőcső tükrözéses vizsgálattal lehet eldönteni. Ennek eredményét, valamint a fájdalom és a nyelési zavar fokát egybevetve kell minősíteni. Heveny nyelőcsőgyulladás után eü. szabadság, idült nyelőcsőgyulladás után minősítési javaslat szükséges, szűkülettel járó hegesedés esetén "E" minősítést kell alkalmazni. A "reflux"-nyelőcső gyulladást, melyet a savanyú gyomornedv visszacsorgása okoz, nyelőcső-tükrözéssel igazoljuk, és a látott elváltozások, valamint a panaszok súlyossága szerint minősítjük.

Az idiopathiás nyelőcső-tágulat különböző fokú nyelési zavarokkal jár, e szerint kell minősíteni. A kórismét elsősorban röntgenvizsgálat biztosítja. A ht. állomány egyéni elbírálás szerint minősítendő, tágítás szükségessége, vagy eredménytelen műtét esetében a minősítés itt is "E". A nyelőcső fekélyeinek prognosisa sokkal komolyabb, mint a gyomorvagy nyombélfekélyé, elsősorban a várható szövődmények miatt. Ezért a ht. állománynál ismételt kiújulások esetén "E" minősítést kell adni.

A nyelőcső diverticulumokat (gurdélyokat) elsősorban röntgenvizsgálattal igazoljuk. A sok panaszt okozó nagyméretű, a nyelőcső bennéket visszatartó diverticulumok esetén a ht. állomány egyéni elbírálás szerint minősítendő. Itt említendő a rekeszsérv is, melyet elsősorban röntgenvizsgálat bizonyíthat. Véletlenül felfedezett, tünetmentes rekeszsérv minősítést nem igényel. Sok panaszt okozó, rejtett vérzés következtében vashiányt, illetve vérszegénységet okozó rekeszsérv esetén ht. állománynál a "K" minősítés adható.

d) K:4, 12; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés szóbajöhet a nyelőcső baleseti eredetű károsodása esetén. Az összefüggés megállapítása az állományilletékes parancsnok feladata.

[350]
111Gyomor- és nyombélfekélyA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.inactiv, recidiva említése nélkülEEEAKLGSAEAAK25-K28
2.activ, recidiva említése nélkülEEEIKLGSKEKLGSK
3.ritka recidiva eseténEEEKLGSKLGSKEKLGSK
4.gyakori recidiva eseténEEEEEKLGSEEKLGS
5.gyakori recidiva ismételten jelentkező vérzéssel, ha nem végezhető el a műtétEEEEEEEEKLGS

a) Ulcus seu erosio pylori, ventriculi, duodeni, gastrointestinale, ulcus pepticum.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül széklet Weber, próbareggeli, gyomor rtg., szükség esetén gyomortükrözés, Helicobacter pylori.

c) Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a 111.1-3/A3 rovat szerint a minősítés "E".

Kémiai vagy egyéb külső ártalom okozta, gyorsan gyógyuló fekély, ha a típusos "fekélybetegség" nem nyilvánvaló, "K" minősítést, vagy eü. szabadságot igényel. Ebbe a csoportba tartozik a stressfekély, a gyógyszerek okozta felmaródások (erosiók), az egy évnél rövidebb anamnesis, a bizonytalan rtg., a nem actív fekélyt igazoló gyomortükri kép esete.

Ht. állományúaknál a fekélybetegség felülvizsgálati megítélése alapvetően enyhébb, a szolgálati és életkörülményeket, a beteg egyéniségét is kell mérlegelni. "E" minősítés itt csak gyakori recidiva, ismételten fellépő szövődmények (perforatió, vérzés), rossz általános állapot esetén adandó.

d) K:4, 12; F: 1.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[351]
112Idült gyomor- és nyombélhurutA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyhe formákEEEEKLGSAEAAK29-K31
2.kp. súlyos formákEEEEEKLGSEKLGSKLGS
3súlyos formákEEEEEEEEKLGS

a) Gastritis chronica (atrophica), gastritis hypertrophica, duodenitis, gastroduodenitis.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül széklet Weber, próbareggeli, gyomortükrözés és biopsia utáni szövettani vizsgálat.

c) Hivatásos és szerződéses állományba vételnél 112.1/A3 a minősítés "E". Ht. állományúaknál 112.1/A3 és 112.2/A4 egyéni elbírálás alapján "K" és gastroenterologiai gondozás szükséges.

d) K: 4; F: 0.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[352]
113Hasfali és hasüregi sérvA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.mérsékelt kiterjedésű, kizáródásra nem hajlamosEEKLGSKLGSEAEAAK40-K46
2.jelentős kiterjedésű, ismételten kiújuló és kizáródásra hajlamosEEEEEKLGSEKLGSKLGS
3.jelentős kiterjedésű, ismételten kiújuló, több alkalommal műtöttEEEEEEEEKLGS

a) Hernia inguinalis, hernia scrotalis, hernia femoralis, hernia umbilicalis, hernia diaphragmatica.

b) Részletes fizikális lelet, kiújulás esetén előző műtéti igazolások.

c) -

d) K: 1, 6, 8; F: 0.

e) Egyes esetekben, mint pl. a szolgálati feladat teljesítése közben egy nagy súly megemelése hatására kialakuló sérv esetén felmerülhet a katonai kötelmekkel való összefüggés lehetősége.

[353]
114Nem fertőző eredetű idült vékony- és vastagbélhurutA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyhe formákEEEKLGSKLGSAEAAK50-K52
2.kp. súlyos formákEEEEEKEKLGSK
3.súlyos formák, valamint Crohn-betegség és colitis ulcerosa enyhe eseteiEEEEEKLGSEKLGSKLGS
4.Crohn-betegség és colitis ulcerosa súlyos eseteiEEEEEEEEKLGS

a) Enteritis regionalis, proctocolitis idiopathica ulcerosa, enterocolitis chronica, egyéb nem fertőző eredetű gyomor-, bél- és vastagbélhurut.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül széklet Weber, a széklet bacteriológiai, protozoon és féregpete vizsgálata, végbéltükrözés, sz. sz. biopsiás mintavétellel, beöntéses vastagbélröntgen, gyomor- és bélröntgen, bizonyos meghatározott esetekben és időben vastagbéltükrözés.

c) Az enyhe formák gyakran functionális eredetűek, elsősorban panaszokkal és kevés kóros vagy negatív vizsgálati eredménnyel járnak. Közepesen súlyos formáknál a panaszok mellett főleg bélpasszázs-zavarok mutathatók ki a bélfal szervi elváltozásai nélkül. A súlyosabb formák esetében a bélfal szervi károsodása röntgennel vagy szükség esetén vastagbéltükrözéssel mutatható ki. A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa enyhe esetei passzázszavart nem okoznak, műtétet nem igényelnek és gyógyszerrel kezelhetők. A súlyos formákhoz testi leromlás, passzázszavar, műtét igénye és sep-ticus állapot tartozik. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a 114.1/A3 a minősítés "E".

d) K: 4, 6, 11-12, 14-15, 16; F: 1-2, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[354]
115Bélelzáródás műtéte utáni állapotA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.functiokárosodás nélkülKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSAKLGSAKLGSK56
2.mérsékelt functiozavarralEEEEEKEKLGSK
3.súlyos functiozavarralEEEEEEEEKLGS

a) Invaginatio intestini seu coli, ileus intestini paralyticus enterolithiasis, adhaesiones intestinalis cum obstructione, volvulus.

b) Műtéti leírás, fizikális lelet, rtg.-passage vizsgálatok.

c) A külföldi szolgálatra való alkalmasság megállapításánál a betegség súlyosságától függetlenül csak "E" minősítés hozható. Hivatásos állományba, szerződéses állományba vétel esetén a minősítés "E". Csecsemő és kisgyermekkorban elvégzett eredményes műtéti beavatkozás után, kiújulást nem mutatott esetekben, tünet- és panaszmentesség esetén felnőtteknél a 115 1. pont szerinti minősítés végig "A" lehet.[355]

d) K:2, 4, 6, 11-12, 14; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[356]
116Gyomorműtét utáni állapotA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.functiozavar nélkülEKLGSKLGSKLGSKLGSAEAAK91.1
2.mérsékelt functiozavarralEEEEKLGSKEKLGSK
3.súlyos functiozavarralEEEEEEEEKLGS

a) Dumping-syndroma, postvagotomiás-syndroma, postgastrectomiás-syndroma, gastrointestinális műtétet követő hányás.

b) Műtéti leírás, vércukor, Se Na, K, EKG, passage vizsgálatok.

c) Hivatásos és szerződéses állományba vételkor 116.1/A3 a minősítés "E".

d) -

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[357]
117Egyéb hasüregi szervek műtéte utáni állapotA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.működési zavar nélkülKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSAKLGSAAK63,
2.mérsékelt működési zavarralEEEKLGSKLGSAEAAK90-K93
3.kp. súlyos működési zavarralEEEEEEEEKLGS
4.súlyos működési zavarralEEEEEEEEE

a) Itt minősítendők az enterocolitis acuta ischaemica, gangraena intestini, abscessus abdomini, abscessus intestini, adhaesiones intestinalis stb. miatt végzett műtétek utáni állapotok. A hasi sérülések utáni állapotok a 194. szakasz szerint minősítendők.

b) Műtéti leírás, fizikális lelet, rtg.-passage vizsgálatok.

c) A 117.1. alszakasz szerint minősülnek a lényegében maradandó károsodás nélkül gyógyuló vagy minimális működési zavarral járó műtét utáni állapotok. Hivatásos és szerződéses állománybavételkor a minősítés 117.2/A3 "E".

117.3. alszakasz szerint minősülnek a kiterjedt bélresectio utáni állapotok, a recidivára, progressiora hajlamos elváltozások.

d) K: 2-4, 6, 11-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[358]
118A végbélnyílás repedése, sipolya és tályogja (műtét után)A2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.recidiva nélkülKLGSKLGSKLGSAKLGSAEAAK60-K61
2.ritka recidiva eseténEEKLGSKLGSKLGSKEKLGSK
3.gyakori recidiva eseténEEEEEEEEKLGS

a) Fissura ani, fistula analis, abscessus ani, sacrococcydeális dermoid, sinus pilonidalis.

b) Műtéti leírás, rectális digitális vizsgálat, rectoscopia, irrigoscopia, fistulographia.

c) A szerződéses állományba, állományba vételkor a minősítés "E". A 118 2. pont A2b rovat szerinti minősítés esetén két évnél nem gyakoribb korábbi recidíva eredményes kezelése esetén, panasz és tünetmentes állapotban KLGS.[359]

d) K: 4, 11-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[360]
119Hashártyagyulladás utáni állapotA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.működési zavar nélkülKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSAKLGSAAK65
2.mérsékelt működési zavarralEEEKLGSKLGSKLGSEKLGSKLGS
3.kp. súlyos működési zavarralEEEEEKLGSEEKLGS
4.súlyos működési zavarralEEEEEEEEKLGS

a) Peritonitis acuta (generalisata, pelvica, subphrenica, suppurativa), peritonitis chronica proliferativa. Peritonitis tu-berculosa itt is, de a 004. szakasz szerint is minősíthető.

b) A passage-zavarok a radiologiai lelettel összhangban a klinikum alapján értékelhetők. Rutin laboratóriumi vizsgálatok, ascites-folyadék vizsgálata, szükség szerint laparoscopia.

c) A 119.1. alszakasz szerint minősülnek a lényegében maradandó károsodás nélkül gyógyult, vagy minimális működési zavarral járó műtét utáni állapotok. A 119.2. alszakasz szerint minősülnek a műtéti vagy tartós konzervatív kezelést igénylő esetek. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén a 119.2/A3 "E".

d) K: 2-4, 6, 11-12, 14, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[361]
120A végbél előeséseA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.erős feszítésnélEEEKLGSKLGSKEKLGSKK62.2.
2.kisfokú feszítésnélEEEEEKLGSEEKLGS

a) Prolapsus canalis analis, prolapsus mucosae recti.

b) Fizikális lelet, rectalis digitális vizsgálat, rectoscopia, esetleg irrigoscopia.

c) Műtét után a kialakult állapottól függően a minősítés változhat. Hivatásos és szerződéses állománybavételkor 120.1/A3 "E".

d) K: 3-4, 6, 11-12, 14, 16; F: 1-2, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[362]
121A végbél szűkületeA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.mérsékelt működési zavarralEEAAKLGSAEAAK62.4
2.súlyos működési zavarralEEEEEKLGSEEKLGS

a) Strictura (sphincter) ani.

b) Fizikális lelet, rectalis digitalis vizsgálat, rectoscopia, esetleg irrigoscopia.

c) Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén a 121.1/A3 "E".

d) -

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[363]
122A máj betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.idült máj- és epeútgyulladás enyhe formáiEEEKLGSKLGSKEKLGSKK70-K77
2.idült máj- és epeútgyulladás súlyos formái és compensalt májzsugorodásEEEEEKLGSEEKLGS
3.decompensalt májzsugorodásEEEEEEEEE

a) Degeneratio hepatis lipomatosa alcoholica, hepatitis acuta alcoholica, cirrhosis hepatis alcoholica, hepatitis chronica, cirrhosis hepatis, atrophia hepatis flava, abscessus hepatis, portalis hypertensio, hepatorenalis syndroma, májin-farctus, hepatosis, cholangitis.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül SGOT, SGPT, gamma GT, ALP, Se összfehérje, Elfo, Latex, vírus serológia, a nyelőcső kontrasztanyagos vizsgálata, hasi (máj és epe) UH, sz. sz. májbiopsia.

c) Szövettanilag igazolt zsírmáj esetében hosszabb egészségügyi szabadság, majd ismételt kórházi felvétel és megismételt vizsgálatok szükségesek, ezek eredményei alapján kell minősíteni. Az idült májgyulladás súlyos formáinak, az actív ún. agresszív májgyulladásnak igazolására - és gyógykezelésének kivitelezésére - májbiopsiás vizsgálat szükséges. Ilyenkor "E" minősítést kell alkalmazni.

Ht. állományúak részére - compensalt állapotban - "K" a minősítés, 50 éven felül pedig egyéni elbírálás szükséges.

Az idült kötőszövetes májgyulladás decompensalt állapotát a típusos klinikai kép és a kóros laboratóriumi, rtg., biopsiás vizsgálati eredmények igazolják. Ebbe a csoportba soroljuk a nyelőcsővisszér-tágulással, ill. vérzéssel járó máj-cirrhosisokat is. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a 122.1/A3 "E".

d) K:4, 11-12, 17, 21; F: 1-4.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[364]
123Az epehólyag betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.dyskinesia cholecystaeKLGSKLGSKLGSKLGSAAAAAK80-K82
2.epekő vagy epehólyag-gyulladás okozta ritka rohamok, ill. tünetszegény formák gyógyszeresen kezelt eseteiEEEKLGSKLGSKEKLGSK
3.epekő vagy epehólyag-gyulladás okozta gyakori rohamok, ill. sok tünettel járó formák gyógyszeresen kezelt eseteiEEEEEEEEKLGS

a) Cholelithiasis, cholecystitis acuta calculosa, cholecystitis acuta et chronica, (occlusio, stenosis, strictura) ductus seu vesicae felleae, hydrops vesicae felleae, dyskinesia biliaris.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül májfunctio, SGOT, SGPT, ALP, szondával nyert duodenum nedv üledék vizsgálata, protozoon vizsgálata, bacteriológiai tenyésztése, az epeutak és a máj ultrahangos vizsgálata, szükség esetén intravénás epehólyag-epeút rtg. vizsgálat és gyomor rtg.

c) Dyskinesia esetén, epehólyag-betegségre utaló mérsékelt panaszok vannak, kimutatható szervi betegség nélkül. Itt a minősítés 123.1. alszakasz szerint "A", illetve 123.2/A2a-d rovatban "KLGS". Igazolt epekövesség esetén, ha annak javallatai megvannak, a műtétet el kell végeztetni. A ht. állomány minősítése "K". Az epekőműtét utáni állapotot a 124. szakasz szerint minősítjük. Az epehólyag gyulladásos betegségei önmagukban általában nem képezik minősítés tárgyát. A gyulladás alatt gyógykezelés, utána eü. szolgálatmentesség szükséges. A minősítés tárgyát az epehólyag-gyulla-dást kiváltó vagy fenntartó betegség, ill. annak következményei képezik. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a 123.2/A3 "E".

d) K: 4; F: 0.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[365]
124Epehólyag-eltávolítás utáni állapotA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.tünetmentesség eseténAAAAKLGSAEAAK83
2.mérsékelt tünetekkelKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKEKLGSK
3.sok tünettelEEEEEKLGSEEKLGS

a) Lásd fent.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül Se bilirubin, SGOT, SGPT, ALP, próbareggeli, szondával vett epeüledék mikroszkópos és microbiológiai vizsgálata, az epeutak ultrahangos vizsgálata, ezen vizsgálatok negativitása, ill. elégtelensége esetén az epeutak izotópos vizsgálata (HIDA), esetleg ERCP vizsgálat is szóba jöhet.

c) Az epehólyag-eltávolítás utáni állapot felsőfokú posztgraduális katonai tanintézeti tanulmányok folytatására való alkalmasságot a választott szak figyelembevételével kell elbírálni. Egyéb kategóriában panasz- és tünetmentesség esetén "A" minősítés adható. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén a 124.1- 2/A3 "E". Katonai oktatási intézménybe jelentkezők esetében a felvételkor a minősítés 124.1-2/A2a "E".

d) K: 4; F: 0.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[366]
125A hasnyálmirigy betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyhe formákEEEKLGSKLGSKEKLGSKK85-K86
2.súlyos formákEEEEEEEEKLGS

a) Abscessus pancreatis, pancreatitis acuta et chronica, a hasnyálmirigy cystája és pseudocystája, a hasnyálmirigy egyéb betegségei.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül vércukor (terheléses vércukor) vizsgálat, hasnyálmirigyenzim-vizsgálatok, széklet emésztettség, ételpróba vizsgálat (Hund-test stb.), ultrahangvizsgálat, nehezen tisztázható esetekben ERCP, a hasi erek érfestése és CT is szóba jöhet.

c) A hasnyálmirigy-gyulladás enyhe formájában a megfelelő panaszok mellett enyhébb fokú hasnyálmirigy-károsodás jelei mutathatók ki. A gyanút megerősíti, ha a kórelőzményben kórházi zárójelentéssel is igazolt heveny hasnyálmirigy-gyulladás is szerepel. Súlyos formának minősül a nagyfokú típusos panaszokkal, klinikai képpel és a hasnyálmirigy működési zavaraival vagy anatómiai elváltozásával járó kórkép. Ht. állományúaknál enyhe formák esetében "K". Ismétlődő esetekben, vagy a hasnyálmirigy súlyosabb fokú károsodására utaló vizsgálati adatok birtokában "E" minősítés adható. Bármilyen hasnyálmirigy-betegség miatt végzett részleges vagy teljes hasnyálmirigy-eltávolítás utáni állapot minősítése "E". Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén a 125.1/A3 "E".

d) K:4, 12; F: 1.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés csak a hasi sérülés után kialakult acut pancreatitis és pancreas-necrosis esetében ismerhető el, ha a sérülést szolgálati baleset okozta.

A húgy- és ivari szervek betegségei (126-145)

[367]
126Vesegyulladás és nephrosis syndromaA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.heveny vesegyulladás utáni, következmény nélkül gyógyult állapot, két évet meghaladó megfigyelés eseténAAAAAAAAAN00-N05
2.heveny vesegyulladás utáni állapot, két éven belülKLGSKLGSAAAKIAK
3.defect állapottal gyógyult heveny vesegyulladás, két évet meghaladó megfigyelés esetén, valamint az idült vesegyulladás enyhe formájaEEKLGSKLGSEKEEK
4.idült vesegyulladás kp. súlyos formájaEEEEEKLGSEEKLGS
5.idült vesegyulladás súlyos formája és nephrosis syndromaEEEEEEEEKLGS

a) Itt minősítendő a poststreptococcalis glomerulonephritis acuta, a nephritis chronica különböző formái, továbbá vizelet eltéréssel (haematuria, proteinuria) és a vesefunctio romlásával, illetve nephrosis syndroma klinikai képével járó egyéb betegségek. Kivétel a pyelonephritis (129. szakasz), a vesekőbetegség (131. szakasz), a vese fejlődési rendellenességei (180. szakasz) .

b) We, teljes vérkép és vizelet (ante oculos), Se kreatinin, UN, Se összfehérje, Elfo, koncentrálási próba, vizelet fehérje 24 órás ürítés, UH, a 3., 4. alszakasz szerint vesebiopsia elvégzése is indokolt lehet, szükség esetén megfelelő immunológiai vizsgálatok, izolált proteinuria esetén az orthostaticus albuminuria kizárása céljából, a 12 órás fekvés után, a provokált lumbalis lordosis után és a 2 órás fizikai terhelés (járkálás) után ürített vizeletek összehasonlító vizsgálata, látóterenként 4-5 vvt, ill. fvs. kisebb mértékű alakos elem esetén Addis-vizsgálat szükséges. A nephrosis syndroma kórisméjének kimondásához, az igazolható, nem arthostaticus eredetű és megfelelő mértékű albuminuria fennállása szükséges.

c) Defect állapotnak, illetve idült vesegyulladás enyhe formájának tekinthető kisfokú microscopos haematuria (10-15 vvt/látótér), illetve 0,5-1,0 g közötti napi fehérjeürítés, valamint a glomeruláris vesefunctio beszűkülése (Se kreatinin 120 µmol/l), illetve a koncentrálóképesség csökkenésével járó tünetek. Idült vesegyulladás kp. súlyos formájának tekinthető, ha a beteg vesefunctioja az előző pontban foglaltnál fokozottabb mértékben beszűkült (Se kreatinin 200 µmol/l), illetve egyidejűleg jelentős mértékű proteinuria (1,0 g/24 óra) és/vagy haematuria (50 vvt/látótér) észlelhető rendszeresen. Idült vesegyulladás súlyos formájának tekinthető, ha a beteg vesefunctioja erősen beszűkült (Se kreatinin 400 µmol/l), ha a betegnek jelentős proteinuriája (2,5 g/24 óra és/vagy haematuriája100 vvt/látótér) van rendszeresen. Hasonló az elbírálás nephrosis syndroma klinikai képének fennállása esetén. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a 126.2/A3 "I". Katonai oktatási intézménybejelentkezők estében a felvételkor 126.2/A2a "I".

d) K: 4, 6, 11-15, 17-18, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el. Kivételt képezhet - baleset körülményeitől függően - a toxicus vesekárosodás.

[368]
127VeseelégtelenségA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.heveny veseelégtelenség utáni, következmény nélkül gyógyult állapot, két évet meghaladó megfigyelés eseténAAAAKLGSAKLGSAAN17-N19
2.heveny veseelégtelenség utáni állapot, két éven belülEEKLGSKLGSKLGSKEKLGSK
3.idült veseelégtelenség enyhe formájaEEEEEKEEK
4.idült veseelégtelenség súlyos formájaEEEEEEEEE

a) Itt minősítendő az uraemia acuta et chronica necrosis tubularissal, vesekéreg vagy substantia medullaris elhalással.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, koncentrálási próba, UH.

c) A 127.1/A3, A5 rovat szerinti minősítésnél a kiváltó októl és az acut veseelégtelenség súlyosságától függően egyéni elbírálás indokolt, 2 év teljes tünetmentesség esetén nem feltétlenül szorul korlátozásra. Idült veseelégtelenség enyhe formájának tekinthető a vesefunctio beszűkülésével járó, de még jól compensalt veseelégtelenség szaka (Se kreatinin 200-400 µmol/l), függetlenül az alapbetegségtől. Idült veseelégtelenség súlyos formájának tekinthető a vesefunctio fokozottabb beszűkülésével (Se kreatinin 400 µmol/l) járó veseelégtelenség. Indokolt esetben egyéni elbírálás alapján az A4 rovatban lehet még ez esetben is "K" minősítést alkalmazni a korlátozások kibővítésével. A 127.2/A3 rovat szerint hivatásos és szerződéses állományba vételkor "E".

d) K: 3-4, 6, 11-15, 17, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés meghatározása a veseelégtelenséget kiváltó alapbetegség mérlegelése alapján történik.

[369]
128Zsugorvese és törpevese (hypoplasia)A2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.egyoldaliKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSEAKLGSN26-N27
2.kétoldaliEEEEEEEEE

a) Atrophia renis, törpevese ismeretlen ok miatt. (Vesefejlődési rendellenességek a 180. szakasz szerint minősítendők.)

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, koncentrálási próba, vizelet bact. és Koch tenyésztés, izotóp renographia, UH, CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat.[370]

c) A minősítést döntően a folyamat (elváltozás) oldalisága és a vesefunctio károsodása határozza meg. Jó vesefunkció esetében a 128.1/A2 és A3 rovatban "A" minősítés is lehetséges. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés a 128.1/A3 "E". Katonai oktatási intézményben jelentkezők esetében a felvételkor 128.1/A2a "E".

d) E szakasz szerinti minősítésnél korlátozások nem alkalmazhatók.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[371]
129VesefertőzésekA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.heveny pyelonephritis utáni, következmény nélkül gyógyult állapot, két évet meghaladó megfigyelés eseténAAAAKLGSAKLGSAAN10-N16
[372]
129VesefertőzésekA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
2.heveny pyelonephritis utáni állapot, két éven belülKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKEKLGSK
3.idült pyelonephritis enyhe formájaKEEEEKEEK
4.idült pyelonephritis kp. súlyos formájaEEEEEKLGSEEKLGS
5.idült pyelonephritis súlyos formájaEEEEEEEEKLGS

a) Pyelonephritis chronica, pyelonephritis acuta, abscessus renis et perirenalis, pyeloureteritis cystica, pyonephrosis.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, koncentrálási próba, 24 órás vizelet fehérje ürítés meghatározása, vizelet bact. és Koch tenyésztés, UH, iv. pyelographia CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat.[373]

c) Idült pyelonephritis enyhe formájának tekinthető, ha kóros vizeleteltérés (leukocyturia, bacteriuria) az i.v. pyelog-raphiás képen jellegzetes kehelyelváltozás látható, ugyanakkor még nem jár a vesefunctio beszűkülésével, illetve jelentősebb hypertoniával. Katonai oktatási intézménybejelentkezők felvételekor 129.2/A2a "E".

Idült pyelonephritis kp. súlyos formájának tekinthető, ha a kóros vizeleteltérés mellett vagy anélkül a jellegzetes radiologiai leleten kívül a vesefunctio mérsékelt beszűkülése (Se kreatinin 200-400 µmol/l), továbbá kísérő hypertonia észlelhető.

Idült pyelonephritis súlyos formájának tekinthető, ha a kóros vizeleteltérés és a jellegzetes radiologiai lelet mellett a vesefunctio kifejezett beszűkülése (400 µmol/l) vagy progrediáló hypertonia észlelhető. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés a 129.2/A3 "E".

d) K: 4, 6, 11-13, 15, 17-18, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[374]
130ZsákveseA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEEKLGSKLGSKEEKN13
2.súlyosEEEEEEEEE

a) Hydronephrosis.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, koncentrálási próba, vizelet bact. és Koch tenyésztés, UH, izotopos renographia CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat.[375]

c) Egyoldali plasticai műtéttel jól corrigálható parenchyma károsodást okozó hydronephrosis, veseelégtelenség tünetei nélkül 130.2/A4 rovat szerint "K" is lehet. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés a 130.1/A3 "E".

d) K:3-4, 11-12, 14; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[376]
131VesekőbetegségA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.vesekőroham utáni állapot maradványtünet nélkülAAAAAAAAAN20-N23
2.ismétlődő vesekőroham maradványtünet nélkülEEKLGSKLGSKLGSKEKLGSK
3.elfolyási akadályt és húgyúti fertőzést okozó vesekövességEEEEEEEEKLGS

a) Nephrolithiasis, calculus ureteris, calculus vesicae urinariae, calculus urethrae.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, natív hasi rtg. vizsgálat, szükség esetén iv. pyelographia, hasi Echo vizsgálat, CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat.[377]

c) A kórelőzményben szereplő vesekőroham függetlenül attól, hogy az kőürítéssel vagy anélkül zajlott le, a minősítés: "A", ha maradványtünetek nem észlelhetők, illetőleg kőhordozás esetében panaszok sem jelentkeznek. Kétoldali vesekárosodást okozó, veseelégtelenséggel járó nephrolithiasis esetén 131/A4 rovatban a veseelégtelenség fokától függően a 129-es szakaszban foglaltak szerint kell minősíteni. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén a 131.2/A3 "E". A vesekő műtéti eltávolítása után 2 évvel tünet- és panaszmentesség esetén a 135/1. szerint is minősíthető.

d) K:3-4, 6, 12, 14, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[378]
132Idült alsó húgyúti, hólyag-, here- és dülmirigygyulladásA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEKLGSKLGSKLGSKEKLGSKN30-N34
2.súlyosEEEEEKLGSEEKLGSN41-N49

a) Cystitis chronica, abscessus urethralis, urethritis, prostatitis chronica, epididymitis, orchitis.

b) We, teljes vérkép és vizelet, 2 pohár (kivételes esetben 3 pohár) próba, vizelet bact. és Koch-tenyésztés.

c) Recidiváló, rosszul kezelhető esetekben 132.2/A4 rovat szerint "E" minősítés is adható. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén a 132.1/A3 "E".

d) K: 3-4, 6, 11-12, 14, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[379]
133HúgycsőszűkületA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEKLGSKLGSKLGSKEKLGSKN35
2.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) Strictura urethrae, strictura meati urinariae.

b) Katheterezés.

c) 133.1. alszakasz szerint minősítendők a vizeletürítést enyhén gátló, vizeletretentiot nem okozó esetek. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés a 133.1/A3 "E".

133.2. alszakasz szerint minősítendők a tágításra, műtéti korrekcióra szoruló, vizeletretentiot okozó esetek.

d) K:4, 6, 11-13, 21; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el, kivéve a szolgálati baleset után kialakult húgycsőszűkület esetén.

[380]
134Herevíztömlő- és herevisszérsérvA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyhe formákAAAAAAAAAN43
2.kp. súlyos formákEEKLGSKLGSKLGSKIKLGSK
3.súlyos formákEEEEEKLGSEEKLGS

a) Hydrocele encystica et infectiosa.

b) Részletes fizikális lehet, műtéti leírás.

c) 134.1. alszakasz szerint minősítendők a kisfokú, mozgást nem gátló, műtétet nem igénylő esetek. 134.2. alszakasz szerint minősítendők a műtéti correctióra szoruló esetek. A 134.3. alszakasz szerint kell minősíteni a súlyos és jelentős kiterjedésű vagy ismételten műtött eseteket. Hivatásos és szerződéses állománybavételkor a minősítés 134.2/A3 "E".

d) K: 11; F: 1.

e) Egyes esetekben, mint pl. a szolgálati feladat teljesítése közben egy nagy súly megemelése hatására kialakuló sérv esetén, felmerülhet a katonai kötelmekkel való összefüggés lehetősége.

[381]
135A húgyszervek sebészi kezelésének következményeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.működési zavarok nélkülEEKLGSAKLGSAEAAN32, N99, T83
2.mérsékelt működési zavarralEEEEKLGSKEKLGSK
3.kp. súlyos működési zavarralEEEEEKEEK
4.súlyos működési zavarralEEEEEEEEKLGS

a) Itt minősítendők a húgyszervek külső nyílásának szövődményei, húgyszervek (belső) anastomosisának és "elterelő áthidalás"-ának (bypass shunt) szövődményei, implantált és átültetett húgyszervi eszközök mechanicus szövődményei, egyéb húgyszervi műtét utáni szövődmények.

b) Műtéti leírás, részletes fizikális lelet, We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, vizelet bact. tenyésztés, iv. pyelographia CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat.[382]

c) 135.1. alszakasz szerint minősítendők a pyelotomia, ureterotomia utáni állapot pyuria, recidiva nélkül, műtét után 1 évvel. 135.2. alszakasz szerint minősítendők a pyuria, haematuria, üregi deformitás, ürülési zavarok. 135.3. alszakasz szerint minősítendők a veseresectio, pyeloplastica. 135.4. alszakasz szerint minősítendők a húgyszervi műtétek utáni súlyos szövődmények. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés 135.1 és 2/A3 "E".

d) K:3,4, 6, 11, 12, 14, 21;F:1,2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[383]
136A méh, petevezeték, petefészek, medencei kötőszövet és hashártya gyulladásos betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEKLGSKLGSKLGSKEEKN70-N71,
2.súlyosEEEEEKEEKN73

a) Salpingo-oophoritis chronica, abscessus ovarii, salpingitis, pyosalpinx, abscessus cavi Douglasi, peritonitis chronica pelvicis femininae, adhaesiones peritoneales pelvicis femininae, endomyometritis, uterus abscessus.

b) We, teljes vérkép és vizelet, máj- és vesefunctios laboratóriumi vizsgálatok, váladék bacteriológiai és cytológiai vizsgálata, kismedencei és hasi UH, szükség szerint laparoscopia.

c) Nőgyógyászati elbírálást minden esetben nőgyógyász szakorvos végezze. A minősítéshez nélkülözhetetlen a 2 hétnél nem régebbi laborvizsgálati leletek, 1 hónapnál nem régebbi váladék és 2 hónapnál nem régebbi colposcopos és cytologiai lelet. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés a 136.1/A3 "E".

d) K: 3, 4, 6, 11, 12, 14, 15, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[384]
137A méhnyak, a hüvely és a vulva gyulladásos és nem gyulladásos betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSAEAAN72,
2.súlyosEEEEEKEEKN75-N77

a) Cervicitis, endocervicitis, vaginitis, vulvitis, a Bartholin-mirigy cystája vagy tályogja, erosio és ectropion cervicis, dysplasia cervicis uteri, leukoplakia cervicis uteri, a méhnyak idült repedése, a méhnyak szűkülete, polypus mucosus cervicis, a hüvely elzáródása, szűkülete, vagy idült repedése.

b) We, teljes vérkép és vizelet, váladék bacteriológiai és cytológiai vizsgálata, calposcopia, szövettani lelet.

c) Kevés panasszal járó, ambulanter jól kezelhető mérsékelt elváltozás 137.1/A5 rovat szerint kivételesen lehet "K", még 90 napot meghaladó terápia szükségessége esetén is. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor, valamint a katonai oktatási intézménybejelentkezéskor a minősítés 137.1/A3, A2a "E".

d) K: 3, 4, 6, 11, 12, 14, 15, 21; F: 1-2, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[385]
138Nemi szervek endometriosisaA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEEKLGSKLGSAEEAN80
2.súlyosEEEKLGSEKLGSEEKLGS

a) Adenomyosis, endometriosis ovarii, tubae uterinae, peritonei, septi rectovaginális, intestini, cutis.

b) Részletes fizikális és nőgyógyászati vizsgálati lelet, műtéti leírás, váladék bacteriológiai és cytológiai vizsgálata, hasi és kismedencei UH, szükség szerint laparoscopia.

c) Az endometriosisok enyhe formája gyógyszeres kezelésre többségében jól reagál. A súlyos esetek, még ha műtéti megoldásra alkalmasak is, összenövésekkel járnak s a kiújulás elkerülésére huzamos gyógyszeres utókezelést és fokozott ellenőrzést igényelnek. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés a 138.1/A3 "E".

d) K:3,4, 11; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[386]
139Méh-hüvelyi előesésA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSAEAAN81
2.súlyosEEEEEKEEK

a) Prolapsus vaginae, prolapsus uteri, prolapsus uterovaginalis.

b) Részletes fizikális és nőgyógyászati lelet, műtéti leírás, hystológiai lelet.

c) Előesésnek a méh azon állapotát nevezzük, amikor álló helyzetben (vagy erőlködésre fekvő helyzetben is) a méh teljes egészében a szeméremrésen kívülre kerül, miközben a hüvelyfalakat is kiforgatja. Teljes (harmadfokú) gátrepedés esetén a gátizomzat súlyosan károsul és azt a végbélfalra is ráhúzódó hegszövet pótolja. A végbélnyílás tátong, kontúrja elmosódott. A beteg székletét tartani nem tudja. Mivel a nemi szervek előesése esetén a megfelelő műtéti eljárással többnyire teljes működőképesség érhető el, az elbírálást a műtét elvégzése után végezzük. Teljes siker esetén a minősítés minden rovatban "A". Műtét nélkül a 139.1. alszakaszban "KLGS", a 139.2. alszakaszban "E" minősítés. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén a 139.1/A3 "E", katonai oktatási intézménybe felvételekor a minősítés 139.1/A2 "E".

d) K: 11; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[387]
140A méh rendellenes helyzeteA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheKLGSAAAAAAAAN85.4
2.súlyosEEEEKLGSKEKLGSK

a) Anteroversio, retroflexio, retroversio uteri, inversio uteri chronica.

b) Részletes fizikális és nőgyógyászati vizsgálati lelet, műtéti leírás, sz. sz. hasi és kismedencei UH.

c) A méh rendellenes helyzete rendkívül gyakori elváltozás, amely sok esetben panaszokat sem okoz. Panaszok esetén a műtét után kialakult helyzet dönti el az alkalmasságot. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés a 140.2/A3 "E".

d) K:3,4, 11; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[388]
141A havi vérzés zavarai és egyéb rendellenes vérzésekA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEKLGSKLGSKLGSAEAAN91-N94
2.súlyosEEEEEKEEK

a) Amenorrhoea, hypomenorrhoea, oligomenorrhoea, menometrorrhagia, szabálytalan menstruáció, ovulatiós vérzés.

b) Kórházi kivizsgálás, hystológiai vizsgálat, kismedencei UH, sz. sz. hormonvizsgálatok, kétirányú sella felvétel.

c) Az elbírálást minden esetben nőgyógyász szakorvos végezze. A korszerű elbíráláshoz elengedhetetlen az 1 hónapnál nem régebbi váladék és 2 hónapnál nem régebbi colposcopos és cytológiai lelet. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés a 141.1/A3 "E".

d) K:3,4, 11; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[389]
142A menopausa és postmenopausa zavaraiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEEKLGSKLGSAEEAN95
2.súlyosEEEEEKEEK

a) Praemenopausalis menorrhagia, postmenopausalis vérzés, menopausa vagy női climax.

b) Váladék bacteriológiai és cytológiai vizsgálata, colposcopia, hystológiai lelet, sz. sz. májfunctio, mammographia, kismedencei UH.

c) A minősítésnél mindenekelőtt az életkort és a panaszok súlyosságát kell értékelni. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés a 143.1/A3 "E".

d) K:3,4, 11; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[390]
143A belső nemi szervek postoperatív összenövések által előidézett helyzetváltozásaiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheKLGSAAAAAAAAN99
2.súlyosEEEEEKEEK

a) Adhaesiones pelvicis femininae.

b) Részletes fizikális és nőgyógyászati vizsgálati lelet, műtéti leírás, sz. sz. natív hasi rtg., hasi és kismedencei UH.

c) A minősítésnél nem a chronicus ileus tünetei állnak előtérben, hanem a belső nemi szervek helyzetváltozásai.

d) K:3,4, 11; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[391]
144Csonkolással járó nőgyógyászati műtét utáni állapotA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEKLGSKLGSKLGSAEAAT88
2.súlyosEEEEEKEKLGSK

a) Késői amputatios csonkszövődmény, belső női nemi szervek részleges vagy teljes eltávolítása.

b) Részletes fizikális és nőgyógyászati vizsgálati lelet, műtéti leírás, histologiai lelet, sz. sz. kismedencei és vese UH.

c) Az alapbetegség szerint kell minősíteni, ha a csonkolásos nőgyógyászati műtéttel nem érhető el végleges gyógyulás. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés 144.1/A3 "E". Benignus elváltozás miatt végzett műtét után, teljesen gyógyult esetben a 144/1 A2-ben KLGS.

d) K:3,4, 11; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[392]
145 GraviditásA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
EEEEKKIA1KO00-O99

a) Szabályos terhesség, veszélyeztetett terhesség.

b) Részletes fizikális és nőgyógyászati vizsgálati lelet, terhesgondozási laboratóriumi leletek, terhességi UH vizsgálat. Veszélyeztetett terheseknél a veszélyeztetettséget okozó, nem nőgyógyászati betegségek esetén az illetékes szakorvos véleménye.

c) Az A4 rovat esetében a munkaügyi külön jogszabályok rendelkezései az irányadók, mivel ezek mind a terhesek munkakörét, mind munkaidejét részletesen szabályozzák. Hivatásos és szerződéses állományba vétel, valamint oktatási intézményi felvétel esetén a gyermek egy éves koráig a minősítés 145/A2a, A3 "I".

d) K:3,4, 11; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei (146-157)

[393]
146A bőr és a bőr alatti szövet fertőzéseiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSAKLGSAAL00-L08
2.kp. súlyosEEEEEKEKK
3.súlyosEEEEEKLGSEEKLGS

a) Carbunculus, furunculus, panaritium, paronychia, abscessus, cellulitis diffusa, lymphangitis acuta, lymphadenitis acuta, impetigo, cysta pilonidalis, pyoderma, pyogen granuloma, a bőr és a bőr alatti szövet egyéb localis fertőzései, or-bánc, ecthyma, folliculitis.

b) We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, immunelfo, ASO, extracutan gócvizsgálatok, gyakori kiújulás esetén bacte-riológiai és antibioticum-érzékenységi vizsgálat.

c) A 146.1. alszakasz szerint minősítendők a heveny lefolyású körülírt, vagy kiterjedt felszínes vagy mély pyoder-mák, amelyek maradványtünetek nélkül gyógyulnak. Kiterjedt furunculosis, hegesedéssel gyógyuló, kiújulási hajlamot mutató pyogen fertőzések a 146.2. alszakasz szerint minősítendők. Tartós therápia szükségessége esetén "I" is adható. Az egyenruha viselését, vagy a katonai kiképzést gátló idült bőrfertőzések, amelyek gyógyulás esetén maradandó func-tiozavart (lymphostasis, keloidképződés, contractura stb.) okoznak, a 146.3-as alszakasz szerint minősülnek.

d) K: 4, 6, 14, 16-17, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[394]
147Eczema és contact dermatitisA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.acut folyamat csekély testfelületenKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSAIAAL20-L30
2.acut folyamat nagy testfelületenEEEEEKLGSIEKLGS
3.idült folyamat csekély testfelületenEEEEEKEKLGSK
4.idült folyamat nagy testfelületenEEEEEEEEKLGS

a) Dermatitis contacta, irritativa et allergica, eczema acutum et chronicum, eczema microbicum, -seborrhoicum, -dyshidrosiforme (pompholyx), atopiás dermatitis (neurodermatitis) .

b) We, teljes vérkép és vizelet, epicutan korai és késői allergenek vizsgálata, bacteriális és gombaallergének intradermális vizsgálata, epicután photo-patch tesztek, felülfertőződés esetén microbiológiai vizsgálat, szükség esetén gócvizsgálatok, tüdőgyógyászati konzílium, légúti panaszok esetén vizsgálat inhalatív allergénekkel.

c) A contact dermatitis, valamint a neurodermitis kis kiterjedésben a 147.1. alszakasz szerint, de az egyenruha-viselést, vagy a katonai kiképzést gátló esetben a 147.2. vagy a 147.3. alszakasz szerint minősülnek. Atopiás dermatitis gyakori mikróbás felülfertőződéssel vagy extracutan szövődményekkel a 147.4. alszakasz szerint minősül. A folyamat súlyosságának megítélésénél figyelembe kell venni az esztétikai szempontokat is. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 147.1/A3 "I".

d) K: 4, 6, 14, 16-17, 21, 23; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[395]
148Hólyagos bőrbetegségekA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEEEKLGSAEAAL10-L14
2.kp. súlyosEEEEEKEKLGSK
3.súlyosEEEEEEEEE

a) Dermatitis herpetiformis, subcornealis pustularis dermatosis, impetigo herpetiformis, pemphigus, pemphigoid, erythema exsudativum multiforme, epidermolysis bullosa csoport, egyéb hólyagos bőrbetegség.

b) Teljes vérkép és vizelet, májfunctio, immunelfo, Tzanck sejt, belgyógyászati consilium, hystológiai, immunhysto-lógiai vizsgálat. Porphyria cutanea tarda esetén porphyrinürítés, hepatológiai konzílium szükséges.

c) Az impetigo herpetiformis a 148.1. alszakasz szerint minősül. Pustularis subcornealis dermatosis (Sneddon-Wilkinson-féle betegség), dermatitis herpetiformis juvenilis a 148.2. alszakasz szerint minősülnek. Tartós therápia szükségessége esetén a 148.1/A3 és A5 rovatban "I" minősítés is adható.

A 148.3. alszakasz szerint minősítendők: a dermatitis herpetiformis Duhring, a pemphigus különböző formái, pemphigoid pemphigus benignus familiaris Hailey-Hailey, hólyagos photodermatosisok. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés 148.1/A3 "E".

d) K: 3, 4, 6, 14; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[396]
149Erythemás állapotokA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEKLGSKLGSKLGSAEAAL51-L54
2.kp. súlyosEEEEEKEKLGSK
3.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) Erythema toxicum, -annulare, -nodosum, roseola, egyéb erythemás állapotok.[397]

b) We, teljes vérkép és vizelet, immunelfo, ASO, gócvizsgálatok, szükség esetén specifikus eredet kizárása és szövettani vizsgálat. Lyme serologia, RPR, TPHA, májfunctio és vesefunctio vizsgálata, LE-sejt, mellkas rtg., belgyógyászati konzílium.

c) Az erythemás állapotok enyhébb, ritkább kiújulást mutató formái, perioralis dermatitis és rokonállapotok a 149.1. alszakasz szerint minősítendők. A súlyosabb, gyakoribb kiújulást mutató erythemás állapotok két évig a 149.2. alsza-kasz, míg két év után a pityriasis rubra Hebrae kórformája és rokonállapotok a 149.3. alszakasz szerint minősítendők. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés 149.1/A3 "E".

d) K: 4, 6, 13-15, 17-19, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[398]
150Pikkelysömör és hasonló kóros elváltozásokA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.izoláltKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSAKLGSAAL40
2.szóródóEEEEEKEEK
3.szövődményesEEEEEEEEKLGS

a) Arthropathia psoriatica, acrodermatitis continua Hallopeau, parapsoriasis, kisplakkos = vasculitis, nagyplakkos = obs. ad lymphomam, Reiter syndroma, pityriasis rosea, pityriasis rubra pilaris.[399]

b) Psoriasisban kötelező az endogen és exogen Köbner-tényezők laboratóriumi (vércukor, béta-ASO, Se húgysav) és szakkonziliáriusi (gégészeti, fogászati, ideggyógyászati, belgyógyászati, urológia) vizsgálata, kérdéses esetben hystoló-giai vizsgálat ajánlott.

c) A psoriasis kis kiterjedésű, kiújulási hajlamot nem mutató formái, pityriasis rosea esetei a 150.1. alszakasz szerint; a psoriasis kiterjedt formái cután vagy extracután szövődmény nélkül és a parapsoriasis körülírtabb formái a 150.2. alszakasz szerint minősítendők. A psoriasis szövődményes (erythrodermia, arthropathia, pustulosis) formái és pityriasis rubra pilaris, acrodermatitis continua Hallopeau a 150.3. alszakasz szerint minősülnek.

d) K: 3, 4, 6, 13-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[400]
151 LichenA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSAAAAL28, L43
2.súlyosKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKKLGSKLGSK

a) Lichen planus, lichen nitidus, lichen ruber moniliformis, lichen striatus, pruritus, prurigo, lichenificatio és lichen simplex chronicus Vidal.

b) We, teljes vérkép és vizelet, a Köbner-tényezőket tisztázó vizsgálatok, vagy a diagnosist igazoló hystologiai vizsgálatok, valamint ideggyógyászati konzílium.

c) A lichen ruber planus, lichen nitidus, lichen simplex chronicus Vidal, prurigo nodularis, dermatitits factitia és egyéb pruritus körülírt rövid lefolyású formái a 151.1. alszakasz szerint, a fenti kórképek kiterjedt makacs szövődményes formái a 151.2. alszakasz szerint minősítendők.

d) K: 3-4, 6, 14, 16-17, 19, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem ismerhető el. Pozitív neuro-pszichiátriai konsilium esetén mérlegelendő.

[401]
152A bőr túltengéses és sorvadásos állapotaiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSAKLGSAAL90-L91
2.kp. súlyosEEEEEKEEK
3.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) Dermatosclerosis localisata, atrophia degenerativa colloidalis, keloid, excessivgranulatio, atrophia cutis, Callositas, callus, clavus, a bőr hegesedése és fibrosisa, a bőr egyéb túltengéses és sorvadásos állapotai.[402]

b) Kérdéses esetekben szövettani, extracutan kiterjedés gyanúja esetén belgyógyászati és onkológiai konzílium.

c) A lichen sclerosus et atrophicus, a morphea kis kiterjedésű formája, az acanthosis nigricans benignus formája mű-tétileg könnyen gyógyítható cornu cutaneum, keratoacanthoma, ill. leukoplakia a 152.1. alszakasz szerint minősítendő. A fenti kórképek kiterjedt, nehezen gyógyítható esetei mellett a 152.2. alszakasz szerint minősítendők a keloidok, a kera-tosis palmaris et plantaris acquisita, ichthyosis aquisita és a bőr egyéb túltengéses és sorvadásos kórképei. Kiterjedtebb és súlyosabb formáknál a minősítés a 152.3. alszakasz szerint történik.

d) K: 3-4, 11,21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem ismerhető el. Keloid-hajlam talaján létrejött, szolgálati eredetű sérülések túltengő heges állapotairól a katonai kötelmekkel való összefüggést mérlegelni kell.

[403]
153A haj, a hajtüszők, a verejtékmirigyek és a faggyúmirigyek betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSAAAAL63-L68,
2.kp. súlyosEEEEEKEEKL72-L75
3.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) Alopecia, hirsutismus, anhidrosis, miliaria rubra, acne, atheroma cutis, seborrhea, rosacea.[404]

b) We, teljes vérkép és vizelet, hajhullás esetén góckutatás szükséges, endocrin betegség gyanúja esetén endocrinológiai kivizsgálás javasolt.

c) Az alopecia areata, a miliaria rubra és a faggyúmirigyek megbetegedésének körülírt enyhe formái a 153.1. alszakasz szerint minősülnek. Az alopecia atrophicans, a folliculitis decalvans, folliculitis abscedens et suffodiens, valamint a haj egyéb rendellenességei, az acne betegség súlyossága, kiterjedése és a katonai szolgálattal való összefüggésében vizsgálandó és minősítendő a 153.2. vagy a 153.3. alszakasz szerint. Az acne keloides és az alopecia totalis a 153.3. alszakasz szerint minősülnek.

d) K: 3-4, 6, 14, 16-17, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el, de a traumás eredetű, maradandó alopeciák - ha a trauma a szolgálattal összefüggésben következett be - külön elbírálást igényel.

[405]
154Idült bőrfekélyA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEEEEKEKLGSKL88-L89,
2.kp. súlyosEEEEEKLGSEEKLGSL97
3.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) Ulcus compressum, ulcus decubitale, ulcus cutis, ulcus chronicum, ulcus trophicum. Ulcus cruris venosum, -arte-riosum, -mixtum, -infektiosum, - neoplasticum, ulcus immunologicum, - polyneuropathicum.

b) We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, szükség esetén a kóreredet tisztázására angiológiai vizsgálatok, belgyógyászati, érsebészeti, immunológiai, ideggyógyászati konzílium.

c) A minősítéskor figyelembe veendő a kiváltó belgyógyászati vagy ideggyógyászati ok, a fekélyek nagysága, kiújulási hajlama, elhelyezkedése. A felfekvéses és diabeteses, valamint neurogen eredetű fekélyek a 154.3. alszakasz szerint minősülnek.

d) K:2, 4, 16, 21; F: 1,6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[406]
155CsalánkiütésA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.acutKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSAKLGSAAL50
2.idült enyheEEEEEKEEK
3.idült súlyosEEEEEEEEKLGS

a) Urticaria minden típusa.[407]

b) Urticarias betegek minősítésekor micróbás allergének tenyésztése, az acut szak lezajlása után kémiai és fizikai allergének meghatározására irányuló allergológiai tesztvizsgálatok, táplálkozási allergén esetén az aciditási viszonyokra és májfunctiokra utaló kiegészítő vizsgálatok végzendők el. Légúti panaszok esetén gégészeti konzílium és allergológiai vizsgálat ajánlott. Élelmiszer és ételadalék anyagok allergológiai vizsgálata, kereső diéta és a gyógyszeres provokációk kizárása, valamint autológ szerum teszt vizsgálatok.

c) A különböző kóreredetű urticariák közül az acut lefolyású, jó gyógyhajlamú esetek a 155.1. alszakasz szerint, az idült, de gyógyszeres kezelésre tünetmentesíthetők a 155.2. alszakasz szerint minősítendők. Ilyenkor, ha a gyógykezelés időtartama nem haladja meg a 3 hónapot, a minősítés "K" lehet. Ha a betegség makacs kiújulási hajlamot mutat, állandó gyógyszeres kezelés mellett sem tünetmentesíthető, vagy a kiváltó allergén a katonai szolgálat során nem küszöbölhető ki, súlyossági elbírálás alapján a 155.2. vagy 155.3. alszakasz szerint minősül. A hereditaer angioneuroticus oedema és az urticaria alimentaris a 155.3. alszakasz szerint minősítendő.

d) K: 3-4, 6, 11, 14-15, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[408]
156A bőr és a bőr alatti szövetek egyéb betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.kis kiterjedésű körülírt formákKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSAAAAL98-L99
2.kp. kiterjedésű formákEEEEEKEEK
3.szétterjedt formákEEEEEEEEKLGS

a) A köröm betegségei, pigmentzavarok, a bőr vascularis zavarai, a bőr degeneratív és egyéb betegségei, Darier-kór, elastosis perforans serpiginosa, ichthyosis acquisita, acanthosis nigricans acquisita, mucinosis follicularis,[409]

b) Elvégzendők a betegek kórisméjét tisztázó és megerősítő kiegészítő szakkonziliáriusi, laboratóriumi, szükség esetén szövettani vizsgálatok. Dermatoscopiás vizsgálat kötelező.

c) A pigment és éranyajegyek, valamint egyéb pigmentanomáliák közül a kis körülírt formák a 156.1. alszakasz szerint minősítendők. Hasonló módon ítélendők meg a bőr és a bőr alatti szövetek egyéb betegségei is, valamint a körmök betegségei. Multiplex naevus pigmentosus, kiterjedt naevus angiomatosus a 156.2. alszakasz szerint minősülnek. Az ichthyosis congenita, epidermolysis bullosa hereditaria, dyskeratosis follicularis Darier, urticaria pigmentosa, ectoder-malis dysplasiák, poikilodermák, xeroderma pigmentosum és egyéb kiterjedt bőrtünetekkel járó veleszületett bőranomáliák a 156.3. alszakasz szerint minősülnek.

d) K: 2-4, 6, 11-12, 14-15, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[410]
157A kötőszövet diffuz autoimmun betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEEEEKEEKL93, L95
2.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) Lupus erythematosus systematicus, -discoides (non disseminatus) scleroderma, Sjögren-féle betegség, dermato-myositis, polymyositis. Henoch-Schönlein-féle purpura, vasculitis allergica elbírálása a 029-es szakasz szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, májfunctios próbák enzimvizsgálatok, CRP, BUN, kreatinin-, kreatin ürítés, Se összfehérje, Elfo, immun-Elfo, Latex, LE-sejt, RF, rejtett RF, nuclearis antitestek, valamint az egyes szervek megbetegedésének diagnosisához szükséges speciális vizsgálatok (vesefunctios próbák, EKG, EMG, biopsia stb.), kérdéses esetekben immunhystológiai vizsgálat.

c) A katonai szolgálatot a hivatásos állománynál csak kezdődő, lassú progressziójú klinikai kép teszi lehetővé: 157.1/A4 "K" minősítés, súlyos esetekben 157.2/A2-A6 "E" minősítés adandó.

d) K: 2-4, 11-12, 14, 21; F: 1-2, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

A mozgásszervek és a csont betegségei (158-172)

[411]
158ArthropathiaA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEKLGSKLGSKLGSAEAAM00-M25
2.kp. súlyosEEEEEKEEK
3.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) Ízületi gyulladás (arthritis seu polyarthritis) pyogen kórokozók miatt, arthropathia Reiter-féle betegségben, arthropathia Behcet-féle syndromában, postdysenteriás arthropathia, egyéb bacteriális, vírusos vagy gombás betegséghez társult arthropathia, ásványi anyagok lerakódása miatti arthropathiák, egyéb, máshova osztályozott betegségekkel társult arthropathia, Kaschin-Beck-féle betegség, traumás arthropathia, allergiás arthritis, klimaxos arthritis, polyarthopathia, monoarthritis.

b) A fertőzés jellegének megfelelő laboratóriumi, bacteriológiai, virológiai, mykológiai vizsgálatok, illetőleg a megbetegedés alapját képező belgyógyászati, bőrgyógyászati, neurológiai stb. vizsgálatok elvégzése, szemészeti vizsgálat szükséges. Ízületi folyadék felszaporodása esetén a punctátumból bacteriológiai mycológiai és kristályvizsgálat, valamint az esetlegesen duzzadt ízületről kétirányú rtg. felvétel. HLA-B-27 antigen vizsgálata csak differenciál diagnosztikai nehézségek esetén végzendő el.

c) A nem önálló, kísérő-betegségként szereplő arthropathiák az alapbetegséggel együtt minősítendők. A mozgásszervek megbetegedéseiben az alkalmasság kérdését elsősorban a functio csökkenése dönti el. Figyelembe vesszük emellett a folyamat localisatioját, kiterjedtségét, progressioját is. Súlyos lefolyású, állandó kezelés mellett jelentős mozgáskorlátozással járó esetek 158.3 alszakasz szerint minősülnek. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 158.1/A3 "E".

d) K: 2-4, 6, 8, 11-12, 14, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés csak a traumás arthropathia esetén ismerhető el, ha annak kialakulását bizonyíthatóan szolgálati baleset eredményezte.

[412]
159Rheumatoid arthritis és egyéb gyulladásos polyarthropathiaA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.mérsékelt functiokárosodássalEEEKLGSEKEEKM05
2.súlyos functiokárosodássalEEEEEEEEKLGS

a) Rheumatoid arthritis, Felty-féle syndroma, polyarthritis chronica juvenilis, gyulladásos polyarthropathia vagy polyarthritis, Jaccoud-féle syndroma.

b) Anamnesis, We, teljes vérkép és vizelet, Elfo, immun-Elfo, Latex fixatios teszt, összehasonlító kézfej rtg. felvétel (marginalis erosiok), az érintett ízület kétirányú rtg. felvétele, fogászati, gégészeti, urológiai, nőgyógyászati gócvizsgálatok, szemészeti vizsgálat, esetleg a HLA-B-27 antigen vizsgálata, valamint differenciál diagnosztikai problémák esetén ízületi scintigraphia.

c) A heveny ízületi folyamatok lezajlása után az alkalmasság kérdését elsősorban a functio csökkenése és a várható progressio dönti el.

d) K: 3-4, 11-12, 14-16, 21; F: 1-2, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[413]
160Osteoarthrosis és hasonló állapotok, arthropathiákA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEEEKLGSKEKLGSKM15-M19
2.kp. súlyosEEEEEKLGSEEKLGS
3.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) Elsődleges vagy másodlagos, a felső és az alsó végtagok egy vagy több ízületét érintő, esetleg általánosult arthrosisok. Egyéb, főként másodlagos arthropathiák.

b) Két- vagy többirányú összehasonlító rtg. felvétel, problematikus eseteknél (pl. másodlagos arthropathiáknál) esetleg fogászati, gégészeti, urológiai, nőgyógyászati gócvizsgálat, szemészeti vizsgálat.

c) A minősítésnél irányadó a functiozavar, a solitaer, vagy multiplex localisatio, a fizikális vizsgálattal vagy a rtg. felvételeken észlelhető torzulás. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén a minősítés 160.1/A3 "E".

d) K: 2-4, 6, 11-12, 14, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés akkor ismerhető el, ha az elváltozás szolgálati baleset következménye.

[414]
161Szokványos ficamA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.ritka kiugrás eseténEEEEKLGSKEAKS43, S54,
2.sikeres műtét utánEEKLGSKLGSKLGSKEKLGSKS63, S83, S93
3.műtét utáni kiújulás vagy gyakori kiugrás eseténEEEEEEEEKLGS

a) Habitualis vállficam, habitualis patellaficam, egyéb ízületek szokványos ficama. Úgynevezett "akaratlagos" váll-ficam. Egyes ízületek pathológiás ficama.

b) Két- vagy többirányú, összehasonlító rtg. felvétel. Szokványos vállficam gyanúja esetén A-P vállfelvétel a felső végtagok 10 kg-os terhelésével. Habitualis patellaficamnál axiális térdfelvétel. A többi ízület szokványos vagy pathológiás ficamát functionális vagy tartott rtg. felvételekkel, illetve CT és MRI vizsgálattal dokumentálandó.[415]

c) A szokványos vállficam külön figyelmet érdemel. A diagnosis csak a luxatiók és a repositiok ismétlődését bizonyító gyógyintézeti, hatósági orvosi, illetve csapatorvosi igazolás és a terheléses rtg. felvétel pozitivitása esetén állítható fel. Az elváltozás - indokolt esetben - műtéttel corrigálható. A 161 2. pont A2b rovat szerinti minősítés esetén két évi tünet- és panaszmentesség esetén a minősítés "KLGS".[416]

A habitualis vállficam nem ritkán kifejezetten dysplasiás vápa következtében alakul ki. Ilyenkor reconstructiós műtéttől nem várható biztosan jó eredmény, ezért a minősítést a kiugrások gyakorisága alapján adjuk meg. Ha a kiugrás évente egy alkalomnál többször jelentkezik, gyakorinak kell tekinteni. Az ún. "akaratlagos" vállficam nem képez műtéti indica-tiót, a minősítése a műtét után kiújuló szokványos vállficammal együtt: "E".

A habitualis patellaficam műtéti gyógykezelése és minősítése nagyjából a szokványos vállficamnál leírt elvek alapján történik.

Az egyéb szokványos vagy pathológiás ficamok minősítése az elváltozás súlyosságától, a kóros mozgathatóságtól, valamint attól függ, hogy az állapot műtéttel gyógyítható-e vagy sem. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén a minősítés 161.1 és 2/A3 "E".

d) K:2-3, 6, 11-12, 14; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés akkor állapítható meg, ha a betegség szolgálati baleset következménye.

[417]
162Az ízületek egyéb betegségei és működési zavaraiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEEKLGSKLGSKEKLGSKM20-M25
2.kp. súlyosEEEEEKEKLGSK
3.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) A térdízület medialis és lateralis meniscusainak kopása, működési zavara, elülső vagy hátsó szarvainak sérülése. Chondromalatia patellae. A térd- és az egyéb ízületek porcának betegségei, szabad testek. Mozgáskorlátozottságok, zsugorodások, ankylosisok. Ízületi folyadékgyülem (Haemarthros) . Synovitis villo-nodosa.

b) A beteg ízület kétirányú, összehasonlító rtg. felvétele. Patella-betegség esetén axialis térdfelvétel. Nem traumás eredetű ízületi folyadékgyülemnél laboratóriumi rheumatestek és góckeresés.

c) Az ide tartozó betegségek egy része műtéttel javítható, vagy gyógyítható. A conservativ kezeléssel gyógyítható esetek minősítése az elváltozás súlyosságától és a várható gyógytartamtól függ. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 162.1/A3 "E".

d) K:2-4, 6, 11-12, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés akkor ismerhető el, ha a betegség bizonyítottan szolgálati baleset következménye.

[418]
163Spondylitis ankylopoeticaA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.mérsékelt functiokárosodássalEEEKLGSEKEKLGSKM45
2.súlyos functiokárosodássalEEEEEEEEKLGS

a) Bechterew-kór diagnosisának "sine qua non"-ja a kétoldali sacroileitis.

b) Ez az elváltozás csak radiológiai vizsgálattal igazolható. Rutin laboratóriumi vizsgálatok, sacroiliacalis ízületi, szükség esetén betekintő, ill. rétegfelvételek, Skandináv típusú lefolyásnál az érintett ízület kétirányú rtg. vizsgálata, valamint folyadék felszaporodása esetén ízületi punctatum vizsgálat. Radiológiailag bizonytalan esetekben sacroiliacalis scintigraphia és HLA-B-27 antigen meghatározás a korai diagnosishoz csak akkor, ha egyéb vizsgálatok nem tisztázzák a diagnosist.

c) Bechterew-kór kezdeti formájában is "E" minősítés javasolt a 163.1/A2 állománycsoportban. Máshová nem sorolható egy- vagy kétoldali sacroileitis esetén a minősítés a 165.1. rovat alapján történik. E rovatban minősítjük a biztonsággal ki nem mondható, a végleges diagnosis felállításához szükséges megfigyelési idő alatt a csípőkeresztcsonti ízületi gyulladás elváltozásait. A kezdődő Bechterew-kór, valamint az enthesopathia spinalis, a gerinc szalagainak zavara a 163.1/A4 rovata szerint "K" minősítést igényel.

d) K: 2, 4, 6, 8, 11-12, 17, 23; F: 1-4.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[419]
164Spondylosis és a csigolyák közötti porckorong betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEEKLGSEKEKLGSKM47,
2.kp. súlyosEEEEEKEEKM50
3.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) Spondylosis myelopathiával vagy myelopathia nélkül. Baastrup-syndroma. Traumás eredetű spondylopathiák. Discus-degeneratiók és herniatiók. Postlaminectomiás syndroma.

b) Az érintett gerincszakasz kétirányú rtg. felvétele, szükség szerint kiegészítve foramen vagy Dittmar-felvétellel. Myelopathiás vagy gyöki tünetek esetén MR (esetleg CT), majd ideggyógyászati-idegsebészeti konzílium.[420]

c) Az enyhe, neurológiai tünetek nélkül jelentkező eseteket a 164 1. pont szerint minősítjük.[421]

A 164 A4 és A6 rovatokhoz tartozó betegeknek az elváltozások kiterjedtsége és súlyossága, valamint a szükséges gyógytartam megítélése alapján szolgálatukkal járó fizikai megterhelés mérlegelése után egészségügyi szabadság vagy a szükséges felmentések adhatók. Lásd még a 051. számú táblázatnál írtakat is.

A 164/A4 és A6 rovatokhoz tartozó betegeknek az elváltozások kiterjedtsége és súlyossága, valamint a szükséges gyógytartam megítélése alapján szolgálatukkal járó fizikai megterhelés mérlegelése után egészségügyi szabadság vagy a szükséges felmentések adhatók.

d) K:2-3, 6, 11-12; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés akkor ismerhető el, ha a betegség bizonyítottan szolgálati baleset következménye.

[422]
165A gerinc egyéb betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEEKLGSKLGSKEKLGSKM43,
2.kp. súlyosEEEEEKEEKM46-M47,
3.súlyosEEEEEEEEKLGSM53-M54

a) Cervicobrachialis syndroma, brachialis neuritis vagy radiculitis, torticollis, a nyaki szakaszon levő egyéb elváltozások. Myalgiák, lumbago, ischias-syndroma, a keresztcsont és a farokcsont betegségei. Kyphosis dorsalis adolescen-tium (Scheuermann-féle betegség) . Szerzett, egyéb kyphosisok és lordosisok. A scoliosisok és a kyphoscoliosisok ismeretlen és ismert aethiológiájú formái. Spondylolysis. Szerzett spondylolisthesis. A gerinc egyéb torzulásai.

b) Scoliosisok és kyphoscoliosisok esetén kétirányú álló helyzetben készült rtg. felvétel. Spondylolysis-olisthesis gyanújánál kétirányú Dittmar-felvétel. A nyaki gerincszakaszt érintő betegségek esetén szükség szerint foramen-felvétel. Gyöki, neurológiai tünetekkel járó syndromáknál MR (esetleg CT) vizsgálat, majd neurológiai, illetve idegsebészeti konzílium.[423]

c) Ebben a betegségcsoportban a kyphosis dorsalis adolescentium (Scheuermann-féle betegség) és a spondylolysis-spondylolisthesis okozza a legtöbb therápiás és minősítési problémát. A Scheuermann-féle betegség általában 10-16 éves kor között kezdődik és a csontváz növekedésének megállásakor "meggyógyul". Maga a csontosodási zavar nem folytatódik, ezért a katonaorvosi gyakorlatban már döntően a betegség következtében kialakult állapotokkal találkozunk (kóros, főként nyílirányú gerincgörbületek, háti, deréktáji fájdalmak stb.). Alkalmatlannak nyilvánítható a katona, ha a gerinc sagittalis görbülete olyan kifejezett, hogy az egyenruha viselését lehetetlenné teszi.[424]

A spondylolysisben szenvedő beteg szintén megfelelő fizikai korlátozásokra szorul. A spondylolisthesis (csigolya-csuszamlás) maximális fizikai kíméletet igényel. Alkalmatlannakakkor nyilvánítandó, ha a deréktáji fájdalmakon túl gyöki, neurológiai tünetek is fellépnek, vagy a komoly fájdalmakkal, izomspasmussal, antalgiás tartással járó periódusok ismétlődnek. Szintén "E" minősítés szükséges, ha a spondylolisthesis egyéb fejlődési zavarokkal (pl. spina bifida) társul. A csigolyacsuszamlás műtéttel javítható vagy gyógyítható. Hivatásos állományba, szerződéses állományba vétel esetén a minősítés 165 1. pont A3 rovat szerinti minősítés esetén "E". Enyhe, csak egy-két csigolyára kiterjedő, lezajlott Scheuermann betegség jól kidolgozott hátizomzattal, valamint panasz és tünetmentesség esetén alkalmas lehet. A különböző scoliosis-fajták az általuk okozott mellkasi deformitással együtt ítélendők meg (185. szakasz). Az egyenruha viselhetősége itt is mérlegelendő.

d) K: 11-12; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés csak akkor ismerhető el, ha a betegség bizonyítottan szolgálati baleset következménye. (Pl. compressiós csigolyatörés utáni állapot, vagy ismert és dokumentált spondylolysisnek trauma hatására spondylolisthesissé való átalakulása stb.) .

[425]
166A synovialis hártyák, az inak-ínhüvelyek és nyálkatömlők betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEEKLGSKLGSAEAAM65-M68
2.kp. súlyosEEEEEKEKLGSK
3.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) Synovitisek és tendosynovitisek. Stenotisaló tendovaginitisek, bursitisek. Ínhüvely falából vagy ízületi tokból kiinduló ganglionok és cysták, beleértve a poplitealis (Baker) cystát is. Az inak nem traumás rupturája.

b) Kétirányú rtg. felvétel, laboratóriumi vizsgálatok. Szükség esetén diagnosticus punctio, esetleg UH vizsgálat elvégzése javasolt.

c) A conservativ kezeléssel gyógyítható esetek, valamint a műtét után kialakult állapotok a beosztással járó fizikai megterhelések figyelembevételével, megfelelő felmentésekben részesítendők. Funkcionálisan is jól gyógyuló esetekben 166. 1/A2b-d és A3 rovatban "A" minősítés is lehetséges. Súlyosnak vesszük a műtét után egyszer vagy többször recidi-váló elváltozásokat, valamint az olyan eseteket, amikor fontos ízület(ek) jelentős mozgáskorlátozottsága alakul ki. Ilyenkor "E" minősítés adandó. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén a minősítés 166.1/A3 "E".

d) K:2-4, 6, 11-12, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés csak akkor ismerhető el, ha a betegség szolgálati baleset következménye (pl. synovitis traumatica genus) .

[426]
167Az izmok, a szalagok és a fasciák betegségeiA2A3A4A5A6ABNO
abcd
1.enyheEEEKLGSKLGSAEAAM60-M63
2.kp. súlyosEEEEEKEKLGSK
3.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) Fertőzéses izomgyulladások. Myositis ossificans. Inactivitási izomatrophiák. Laza ízületi szalagok. Hypermobili-tasos syndroma. Coxa saltans. Tenyéri és talpi fibromatosisok. (Dupuytren-contractura) . Izomsérvek. Az alkar és a kéz Volkmann-féle ischaemias contracturája. Az ízületek myogeneticus és desmogeneticus contracturái.

b) Kétirányú rtg. felvétel, laboratóriumi vizsgálatok, neurológiai konzílium, sz. sz. biopsia.

c) Az enyhe, conservativ kezeléssel gyógyítható esetek a fokozott fizikai megterhelések alól megszabott időre felmentendők. A műtéttel gyógyítható, vagy javítható, közepesen súlyos elváltozások szerződéses és hivatásos állományba vételkor 167.1/A3 rovatban "E". A ritkán előforduló súlyos állapotok (myositis ossificans, recidiváló izomsérvek, nagyfokú mozgáskorlátozottsággal járó ízületi contractúrák stb.) "E" minősítést igényelnek.

d) K:2-4, 6, 11-12, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés csak akkor ismerhető el, ha a betegség bizonyítottan szolgálati baleset következménye.

[427]
168Csontvelő- és csonthártyagyulladás és a csontok egyéb fertőzéseiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEEKLGSKLGSAEAAM86
2.kp. súlyosEEEEEKEKLGSK
3.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) Osteomyelitis acuta, osteomyelitis chronica. Brodie-tályog. Garré-féle osteomyelitis. A csontot is érintő gennyes ízületi gümőkór és egyéb specificus csontelváltozások (pl. syphilis stb.) . Periostitisek. Gyermekbénulásból eredő osteo-pathia.

b) Az infectiosus eredetű heveny csontízületi gyulladások fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezést, teljes kivizsgálást, conservativ, ill. műtéti ellátást igényelnek. Vonatkozik ez a specificus gyulladásokra is. Utóbbiaknál pulmonologiai, ill. bőrgyógyászati konzílium is szükséges. Az ambulanter observalható, kezelhető esetekben kétirányú, sz. sz. réteg rtg. felvétel, laboratóriumi vizsgálatok és diagnosticus célú punctio lehet szükséges.

c) A fertőző csontízületi betegségek minősítése a gyógyulás után, a maradvány panaszok-tünetek elbírálása alapján történik. A specificus elváltozások általában "E" minősítést igényelnek. Kivételt képezhetnek a jó gyógyhajlamú, locali-salt esetek (pl. spina ventosa) . Az idültté vált, esetleg sipolyozó csontgyulladások, amelyek rtg. felvételeken észlelhető csontdestructiot okoztak. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén a 168.1/A3 "E".

d) K: 2-4, 6, 11-12, 16-18, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai követelményekkel való összefüggés csak akkor ismerhető el, ha a betegség bizonyíthatóan szolgálati baleset következménye (pl. nyílt csonttörés utáni osteomyelitis) .

[428]
169Osteochondrosisok, valamint a porc és a csont egyéb betegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEEKLGSKLGSAEAAM91-M99
2.kp. súlyosEEEEEKEKLGSK
3.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) Osteochondrosis spinae juvenilis (M. Scheuermann) a 165. szakasz szerint minősítendő. A medence és a csípő os-teochondrosisa (M. Perthes) . Epiphyseolysis capitis femoris non traumatica. A felső és alsó végtagok juvenilis osteo-chondrosisai (pl. Schlatter-Osgood-féle kór) . Vertebra plana (Calvé): Osteochondritis dissecans. Pathologiás csonttörés. Csontcysta. Csontsűrűsödés. Titze-syndroma. Álízület. Asepticus csontelhalás.

b) Két- vagy többirányú rtg. felvétel.

c) A Titze-syndroma minősítést nem igényel, felmentés adható. A felső és az alsó végtagok juvenilis osteochondrosi-sainak egy része (pl. M. Köhler II.) műtéttel gyógyítható. A súlyosabb formák (pl. Perthes-kór utáni jelentős mozgászavarral járó esetek, pathológiás törések stb.) általában "E" minősítést igényelnek. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 169.1/A3 "E".

d) K:2-4, 6, 11-12; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés csak álízület esetében ismerhető el, ha a csonttörés szolgálat közben történt.

[429]
170Lúdtalp. A lábujjak szerzett torzulásaiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheKLGSKLGSKLGSAAAAAAM21.4,
2.kp. súlyosEKLGSKLGSKLGSKLGSKKLGSKLGSKM20.1-M20.6
3.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) Pes transversoplanus, pes planovalgus, pes planus inflammatus, pes planus fixatus. Hallux valgus, hallux varus, hallux rigidus, hallux malleus. Kalapácsujjak. A lábujjak szerzett karomállása.

b) Kétirányú rtg. felvétel, deformált lábak esetén bőrgyógyászati vizsgálat.

c) A lúdtalp enyhe formái megfelelően megválasztott betéttípusokkal jól corrigálhatók. A középsúlyos esetekben 170.2/A5 a szerződéses vagy ht. állományba vétel nem tanácsos, gondosan mérlegelendő. Egyébként fizikai korlátozásokkal, illetve lúdtalpbetétekkel, a 170.2/A4 és A6 rovatokhoz tartozóknál pedig a szükségletnek megfelelően felépített orthopaed cipőtípusokkal szintén compenzálhatók a középsúlyos formák. A pes planus inflammatus conservativ kezeléssel gyógyítható, átmeneti állapot, lezajlása után a középsúlyos csoportba sorolandó. Súlyosnak az arthrosisos, lábtő-ízületi merevséget okozó formák tekinthetők. Ezek már orthopaed cipővel sem compensalhatók maradék nélkül, esetleg műtéti beavatkozás is szükséges lehet. Az ilyen betegeknek "E" minősítés adandó.

A lábujjak felsorolt, szerzett torzulásai általában műtéttel corrigálhatók. A lúdtalpbetét vagy az orthopaed cipő a műtét utáni állapot megtartását, a rosszabbodás megakadályozását szolgálja. A különböző felmentések, fizikai korlátozások deformált lábujjak esetében is szükségesek.

d) K:2-3, 11-12; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés csak akkor ismerhető el, ha a lúdtalp vagy a deformált lábujjak szolgálati baleset (csonttörések, ficamok stb.) következményei.

[430]
171A végtagok egyéb szerzett torzulásaiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEKLGSAKLGSAEAAM20,
2.kp. súlyosEEEKLGSEKEKLGSKM25
3.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) A felső és az alsó végtagok szerzett torzulásai, kivéve a kezet. Paralysis obstetricalis, Madelung-deformitas. Ten-dovaginitis crepitans. A felső végtag posttraumás dystrophiája (Sudeck) . Egyéb, balesetek utáni állapotok. A csípő szerzett torzulásai. Genu valgum, genu varum, genu recurvatum. Tibia vara epyphysarea. Extensiós térd- vagy csípőcontrac-tura. A láb Sudeck-dystrophiája.

b) Két- vagy többirányú rtg. felvétel, sz. sz. laboratóriumi vizsgálatok.

c) A felsorolt elváltozások egy része műtéttel gyógyítható vagy javítható. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 171.1/A3 "E". Hosszan tartó conservativ kezelés szüksége esetén (pl. Sudeck-dystrophia) hasonló módon kell a betegeket minősíteni. A súlyos formák, jelentős mértékű deformitással és mozgáskorlátozottsággal alkalmatlan "E" minősítést igényelnek. Genu valgum ("X"-láb) akkor minősíthető súlyosnak, ha álló helyzetben, összezárt térdek mellett a belbokák közötti távolság 15 cm-nél hosszabb. A tibia vera epyphysarea, genua vara, crura-femora vara ("O"-láb) hasonló módon, összezárt bokák mellett a mediális femurcondylusok közötti távolság mérésével (szintén 15 cm) ítélhető meg.

d) K:2-3, 6, 11-12; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés akkor ismerhető el, ha az elváltozás szolgálat közben történt baleset következménye.

[431]
172 GerincferdülésA2A3A4A5A6A7BNO
és egyéb szerzett torzulásokabcd
1.enyheEEKLGSAEKEKLGSKM40-M41
2.kp. súlyosEEEEEKEEK
3.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) Kyphosis dorsalis adolescentium (M. Scheuermann) a 165. szakasz szerint minősítendő. Szerzett kyphosis és lor-dosis. Functionalis scoliosisok. Idiopathias structuralis scoliosisok. Paralyticus és egyéb szerzett, ismert aethiologiájú scoliosisok. A nyak szerzett torzulásai. A mellkas és a bordák szerzett torzulásai. Csigolyacsuszamlás a 165. szakasz szerint minősítendő. A medence szerzett torzulásai.

b) Kétirányú összehasonlító rtg. felvétel, gerincgörbületek vizsgálata álló helyzetben, sz. sz. neurológiai konzílium.

c) Ebben a szakaszban a leggyakoribb elváltozást a scoliosisok alkotják, a következményes mellkas-deformitásokkal. A gerinc legminimálisabb, akár csak rtg. felvétellel kimutatható oldalirányú görbülete kóros, ezért szerződéses és ht. állományba vétel nem lehetséges. A görbület nagysága Cobb módszerével, a rtg. felvételeken fokokban mérhető. A 30-40 fokos görbületet közepesen súlyosnak vesszük. Az idiopathiás scoliosisok a csontváz növekedésének befejeződése után már általában nem rosszabbodnak, a kezelésnél, minősítésnél a kialakult állapottal kell számolnunk. A mellkas-deformitásokat a 185. szakaszban tárgyaljuk.

d) K:2-3, 6, 11-12; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés akkor ismerhető el, ha a betegség szolgálati baleset következménye (pl. csigolyatörés utáni kóros nyíl- vagy oldalirányú gerincgörbület) .

Fejlődési rendellenességek (173-188)

[432]
173A szem veleszületett anomáliáiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEKLGSKLGSEKEKLGSKQ10-Q15
2.kp. súlyosEEEEEKLGSEEKLGS
3súlyosEEEEEEEEE

a) Itt minősítendők a szemhiány, kisszeműség, buphthalmus, glaucoma congenitum, hydrophtalmus, keratoglobus congenitus, aphakia congenita, cataracta congenita, sphaerophakia, coloboma, valamint az elülső és hátsó segment veleszületett anomáliái, a szemhéjak, a könnyszervek, a szemüreg és a szem egyéb veleszületett anomáliái.

b) A látóélesség vizsgálata javítás nélkül és teljes javítással, a kötőhártyák vizsgálata, különös tekintettel az áthajlásokra, réslámpa vizsgálat, a szemgolyók mozgásának a vizsgálata, szemfenékvizsgálat.

c) Minősítésnél lehetőség szerint szakorvosi vélemény alapján kell dönteni. Műtéttel vagy conservatív kezeléssel még corrigálható anomáliák esetében 173.2. alszakasz szerint történjék az elbírálás. A színlátás zavara a 060. szakasz szerint minősítendő.

d) K: 2-3, 6, 8, 10-11, 22; F: 1-2, 4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[433]
174A fül, az arc és a nyak veleszületett anomáliáiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyhe vagy sikeres műtét utáni esetekKLGSKLGSKLGSAAAAAAQ16-Q18
2.műtéttel javítható esetekEEKLGSKLGSKLGSKEKLGSK
3.súlyos vagy műtéttel nem javítható esetekEEEEEEEEE

a) A meatus acusticus externus atresiája, a fülkagyló veleszületett deformitásai, absentia auriculae, absentia meatus acustici externi, atresia nasi, palatoschisis, labium leporium, cheilognatopalatoschisis, atresia glottidis, strictura tracheae.

b) Fül: otoscopia, Schüller és Stenvers rtg. felvételek, audiometria. Orr: rhinoscopia, orrmelléküreg rtg. felvétel. Gége: indirect laryngoscopia, trachea légsáv rtg. Esetleg kiegészítendő: fülnél microscopos vizsgálat, tympanometria; orrnál orr-endoscopia, sinoscopia; gégénél fiberoscopia, laryngomicroscopia, trachea fiberoscopia. Az egész betegségcsoportnál CT vizsgálat.

c) Nem jelentenek alkalmatlanságot azok a fejlődési rendellenességek, melyek műtéttel úgy oldhatók meg, hogy semmilyen működészavar vagy torzulás nem marad vissza. Minősítésnél vegyük figyelembe az elváltozás nagyságát és elhelyezkedését. Kisérő halláscsökkenés esetén a 074-es szakasz szerint is minősítendő. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 174.2/A3 "E".

d) K: 3, 8-9, 25; F: 1-2, 4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[434]
175A szív- és a keringési rendszer veleszületett anomáliáiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.keringési zavar nélkülEEKLGSKLGSKLGSKEKLGSKQ20-Q28
2.mérsékelt keringési zavarralEEEEEKEEK
3.kp. súlyos keringési zavarralEEEEEKLGSEEKLGS
4.súlyos keringési zavarralEEEEEEEEE

a) Truncus communis, a nagyerek áthelyeződése, Fallot-tetralogia, közös kamra, kamrák és pitvarok közötti septum defectus, a pulmonalis billentyű anomáliái, a háromhegyű billentyű veleszületett hiánya és szűkülete. Ebstein-féle anomália, stenosis aortae congenitalis, insufficientia aortae congenitalis, mitralis prolapsus syndroma, a szív egyéb anomáliái, ductus arteriosus seu Botalli, coarctatio aortae, az aorta, a tüdőverőér, a nagy visszerek, a peripheriás érrendszer és a keringési rendszer egyéb anomáliái.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, kórelőzmény adatai, a fizikális lelet részletezése, rutin laboratóriumi vizsgálatok, vérnyomásmérés, EKG, PKG, Echo-cardiographia, mellkas rtg. (szívnagyság, szívconfiguratio, nagyerek helyzete), sz. sz. célzott angiocardiographia és szívkatheteres nyomásmérés.

c) A 175.1. alszakasz szerint minősíthetők azok a shunt nélküli acyanoticus anomáliák, amelyek nem gátolják a keringést, mint pl. a positios anomáliák (pl. dextrocardia), a nagyerek congenitalis corrigált transpositioja és a szív-block, továbbá a pitvari septumdefectus, ha nem áll fenn a pulmonális hypertonia, valamint a 4 éven túli, tökéletesen megoldott műtét utáni állapotok. Itt minősítendő a mitralis prolapsus syndroma, amennyiben Echo-CG vizsgálattal haemodinami-kai zavart nem okoz. Szerződéses és hivatásos állományba vétel esetén 175.1/A3 "E".

A 175.2. alszakasz szerint minősíthetők a műtéttel egyszerűen megoldható anomáliák (egymagában fennálló ductus Botalli, coarctatio, pitvari septumdefectus), haemodinamikai vizsgálattal indikált mitralis prolapsus syndroma műtét. Egyéb alszakaszok szerinti minősítés esetén az anoxia mértékét meghatározó keringés-dynamikai következményeket kell figyelembe venni, alaposan mérlegelve a sebészi gyógyítás lehetőségeit.

d) K: 2-4, 6, 11-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[435]
176A légzőrendszer veleszületett anomáliáiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEEKLGSEAEKLGSAQ30-Q34
2.kp. súlyosEEEEEKEEK
3.súlyosEEEEEEEEE

a) Veleszületett gégeszűkület, légcsőszűkület, lépsejttüdő, cystás tüdő, absentia, aplasia, hypoplasia, sequestratio pulmonum, bronchiectasia congenita.

b) We, teljes vérkép és vizelet, mellkas rtg. és rétegfelvételek, légzésfunctio, sz. sz. köpet ált. bact. tenyésztés, bron-chofiberoscopia, bronchographia, CT.

c) A szerződéses és hivatásos állományba vételkor a fenti fejlődési rendellenességek panaszokat okozó formáit többnyire sebészetileg már megoldották. Ezekben az esetekben a 104., ill. 105. szakasz szerint kell minősíteni.

Amennyiben sebészeti beavatkozásra a beteg panaszai hiányában nem került sor, az eseteket a 176.1. alszakasz szerint minősítjük.

d) K:6, 11, 14, 16-17; F: 1-2,6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[436]
177Az emésztőrendszer veleszületett anomáliáiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEKLGSKLGSKLGSAEKLGSAQ38-Q45
2.kp. súlyosKLGSKLGSEEEKLGSEEKLGS
3.súlyosEEEEEEEEE

a) Stenosis seu strictura oesophagei congenita, oesophagus dilatatio et diverticulum congenitum, stenosis seu strictu-ra pylori congenita, cardiospasmus congenita, diverticulum ventriculi congenitum, Meckel-féle diverticulum, megaco-lon congenitum.

b) Rutin laboratóriumi vizsgálatok, széklettenyésztés, -emésztettség, -zsírtartalom, terheléses vércukor, kontrasztanyagos gyomor rtg., beöntéses kettős kontrasztanyaggal végzett rtg. vizsgálatok, bizonyos esetekben endoscopos vizsgálat.

c) Rekeszsérv, gyomordiverticulumok kimutatására elsősorban a gyomor rtg. vizsgálat hivatott. Hivatásos állomány esetén diétázás és előírt életmód biztosításával a panaszok enyhülését lehet elérni, egyéni elbírálás alapján 177.1/A3 "K". A vékony- és vastagbél felszívódási zavarai (malabsorptios syndroma), sprue betegség, klinikailag emésztési zavarokat, hiányállapotok tüneteit okozzák. Biztos diagnosis esetén, mivel sok esetben igazolhatóan gluténérzékenységről van szó, 177.1/A3 rovat szerint "E". Hivatásos állomány minősítése, 177.2/A4 "K", gluténmentes diéta biztosítása és az elégtelen felszívódás miatti hiányzó anyagok substitutioja szükséges. Közepesen súlyos esetben a beosztás figyelembevételével 177.2/A4 "E" minősítés is alkalmazható. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 177.1/A3 "E".

Meckel-diverticulum klinikai jelentősége, hogy időnként súlyos szövődményeket okozhat. Fiataloknál bélelzáródást is előidézhet, vagy vakbélgyulladás tüneteit utánozhatja. A megoldás sebészi, a diverticulum eltávolítása.

Megacolon veleszületett formája ritkán kezdődik felnőttkorban. A kialakulást elősegítő okokat kell megszüntetni és a súlyosság fokozatai szerint kell minősíteni. Hivatásos állománynál minden esetben az egyéni elbírálást kell alkalmazni.

d) K: 4; F: 0.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[437]
178Visszamaradt hereA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.egyoldali anomáliaKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSAAAAQ53
2.mindkét oldali anomália a nemi jelleg zavara nélkülEEEEEAEKLGSA
3.mindkét oldali anomália a nemi jelleg zavarávalEEEEEEEEKLGS

a) Cryptorchismus, descensus testis imperfectus, ectopia testis.

b) Részletes fizikális lelet, CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat.[438]

c) 178.1. alszakasz szerint minősítendő az egyoldali rejtettheréjűség sérv nélkül.

d) K:6, 11; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[439]
179A nemi szervek egyéb veleszületett anomáliáiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEKLGSKLGSKLGSAEAAQ50-Q52,
2.súlyosEEEEEEEEEQ54-Q56

a) Anaspadiasis, epispadiasis, hypospadiasis, absentia funiculi spermatici, -penis, -prostatae, aplasia prostatae, -testis, atresia ductus ejaculatorii, ductus deferentis, fusio testis, hypoplasia penis, testis.

b) A fizikális lelet részletes leírása.

c) 179.1. alszakasz szerint minősítendők pl. a hypospadiasis, ha a húgycsőnyílás kb. 1 cm-rel tér el a normálistól, továbbá a phimosis, frenulum breve, meatus szűkület. 179.2. alszakasz szerint minősítendők a hypospadiasis, ha a húgycsőnyílás a penis proximalis harmadában helyezkedik el, nőknél- ha a vaginába nyílik. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés 179.1/A3 "E".

d) K: 23; F: 0.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[440]
180A vese fejlődési rendellenességeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKKLGSKLGSKQ60-Q63
2.súlyosEEEEEKLGSEEKLGS

a) Absentia, agenesis, atrophia, hypoplasia renis, ren polycysticus, dilatatio ureteris, renaccessorius, -duplicatus, -giganticus, -soleiformis, ectopia, -dislocatio, -fusio renis.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, vizelet bact. tenyésztés, vese scintigraphia, vese renographia, iv. pyelographia, CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat.[441]

c) 180.1. alszakasz szerint minősítendők a ren duplicatus, az ureter duplicata, rendellenes érbenyomat, mérsékelt pyeloectasia és egyéb műtétet nem igénylő anomáliák.

180.2. alszakasz szerint minősítendők a műtétet igénylő hydronephrosis, vagy pangást okozó rendellenes érleszorítás, pangást okozó vese ptosis, pangást okozó ureter szűkület, nagyfokú pyeloectasia, patkóvese, aplasia, hypoplasia renis congenita.

d) K: 11-12, 21; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[442]
181A gerinc veleszületett torzulásaiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEKLGSKLGSKLGSAKGLSAAQ67.5,
2.kp. súlyosEEEEEKEKLGSKQ76
3.súlyosEEEEEEEEE

a) Congenitalis scoliosisok. Sacralisatio, lumbalisatio. (Félcsigolya, blokkcsigolya) . Spina bifida occulta.

b) Álló helyzetben készült, kétirányú rtg. felvétel. Gyöki tünetek esetén ideggyógyászati vagy idegsebészeti konzílium.

c) A congenitalis scoliosisok, ha jelentősebb deformitással járnak, csak kivételes esetekben kerülnek a katonaorvos elé. Egyébként enyhe elváltozásoknál a megfelelő felmentések adhatók. A spina bifida, valamint a sacralisatio és a lumbalisatio igen gyakori. A szükséges conservativ kezelés mellett a megfelelő felmentések adhatók. Súlyosnak, tehát "E" minősítést igénylőnek ezek az elváltozások akkor tarthatók, ha egyéb gerincbetegségekkel (M. Scheuermann, spondy-lolysis-olisthesis stb.) szövődnek, vagy gyöki tünetet okoznak. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 181.1/A3 "E". Enyhének tekinthető és alkalmasnak minősíthető a Cobb módszerrel 15 fok alatti görbület, valamint a 10 mm alatti sacralis záródási hiány (spina bifida) panasz, és tünetmentesség, jól kidolgozott hátizomzat esetén.[443]

d) K: 1-3, 11-12; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[444]
182A medence fejlődési rendellenességeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKKLGSKLGSKQ65
2.kp. súlyosEEEEEKEKK
3.súlyosEEEEEEEEE

a) Luxatio coxae congenita, dysplasia coxae congenita, coxa vara infantum, protrusio acetabuli, coxa valga, coxa vara, os pubis és os ischii fejlődési zavara.

b) Két- vagy többirányú rtg. felvétel. Szükség esetén Lauenstein-csípőfelvétel.

c) A katonaorvosi gyakorlatban a felsorolt betegségek utáni állapotokkal találkozunk. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezen elváltozások az életkor előrehaladtával rendszerint rosszabodnak, még szakkezelés és fizikai tehermentesítés esetén is. Az elváltozások súlyossági fokát itt is a deformitások és functiozavarok együttes megítélése alapján határozzuk meg. Általában - a súlyos formák kivételével - megfelelő fizikai korlátozások szükségesek. A súlyos eseteket alkalmatlannak kell minősíteni. Egyes formák műtéttel javíthatók, ilyenkor a 182.1/A4, A6 rovatba tartozóknak "A" minősítés adható. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 182.1/A3 "E".

d) K: 1-3, 11-12; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[445]
183A láb veleszületett torzulásaiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKKLGSKLGSKQ66
2.kp. súlyosEEEEEKLGSEEKLGS
3.súlyosEEEEEEEEE

a) Pes equinovarus congenitus (dongaláb), pes varus congenitus, pes excavatus, pes calcaneovalgus, a lábujjak világra hozott deformitásai, talus verticalis, szám feletti csontok a lábon.

b) Kétirányú, összehasonlító rtg. felvételek a lábról. Lumbosacralis gerinc kétirányú felvétele. Reflex-eltérés(ek) esetén neurologiai konzílium ("Myelodysplasia"), bőrgyógyászati szakkonzílium.

c) A felsorolt betegségek egy része kisgyermekkorban végzett műtét(ekkel) gyógyítható vagy javítható. A katonaorvosi gyakorlatban rendszerint már a postoperatív, kialakult állapottal találkozunk. Az esetek súlyossága szerint fizikai korlátozások, megfelelően megválasztott lúdtalpbetét, illetve orthopaed cipő viseltetése szükséges. Enyhébb deformitások correctios műtéte után szerződéses és ht. állományba vétel előtt a 183.1/A5 rovat szerint "I" minősítés adható. A súlyos, orthopaed cipővel sem compensalható esetek "E" minősítést igényelnek. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 183.1/A3 "E".

d) K: 1-3, 11-12; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[446]
184A végtagok egyéb veleszületett torzulásaiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEKLGSKLGSEAEAAQ72, Q74
2.kp. súlyosEEEEEKEKLGSK
3.súlyosEEEEEEEEE

a) A felső végtag fejlődési rendellenességei és fejlődési zavarai, a felső végtag reductios torzulásai, congenitalis cla-vicula-álízület, Sprengel-deformitás (scapula magas állás), congenitalis radiusfej-luxatio, synosthosis radioulnaris, congenitalis térdficam, aplasia patellae, patella bipartita, a patella congenitalis dislocatioja, a felső és az alsó végtagok reductios torzulásai, a felső és az alsó végtagok egyéb világrahozott deformitásai, betegségei.

b) Két- vagy többirányú összehasonlító rtg. felvétel, a térdtájék betegségeinél sz. sz. axialis felvétel.

c) A felsorolt betegségek jelentős része gyermekkorban műtéttel gyógyítható vagy javítható. A katonaorvosi gyakorlatban inkább a késői maradványpanaszokkal és tünetekkel találkozunk. A felsorolt kórképek a szerződéses és ht. állományba vételre való alkalmasságot kizárják. Egyetlen kivétel a patella bi- vagy tripartita, ha semmilyen panaszt vagy functiozavart nem okoz 184.1/A5 "A". Általánosságban a deformitás és a mozgáskorlátozottság súlyossága alapján megfelelő fizikai korlátozások adhatók, a 184/A4, A6 rovatokba tartozóknak szükség szerint orthopaed cipő vagy egyéb gyógyászati segédeszköz rendelhető. Súlyos esetekben "E" minősítés indokolt.

d) K: 1-3, 11-12; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefügés nem ismerhető el.

[447]
185A mellkas deformitásaiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEEEEEEEKLGSQ67.5-
2.kp. súlyosEEEEEEEEEQ67.8
3.súlyosEEEEEEEEE

a) Pectus carinatum, pectus excavatum, a gerinc betegségeihez csatlakozó mellkasi deformitások, egyéb világrahozott deformitást okozó mellkasi elváltozások, a fenti betegségek esetleges műtét(ei) utáni állapotok, neurovascularis vállöv-syndroma ("TOS"), ha nyaki borda vagy egyéb fejlődési rendellenesség okozza.

b) Kétirányú mellkas rtg. felvétel, tölcsérmellkas esetén a sterno-vertebralis távolság mérésével. Nyugalmi és terheléses EKG és légzésfunctios vizsgálat, sz. sz. neurologiai konzílium.

c) Enyhének tekintjük és aszerint minősítjük azokat az eseteket, ahol cardio-respiratoricus zavar nincs. A ma már gyakran elvégzett korrekciós műtétek jó eredménye után legalább két évvel, kifogástalan légzésfunkció esetén a 185 1. pont lehet alkalmas (Enyhe elváltozás, ha a csigolyatest elülső perem-sternum távolság több mint 15 cm). Közepesen súlyosnak akkor vesszük az elváltozást, ha a terheléses EKG és légzésfunctios vizsgálat mérsékelt fokú működészavart igazol. Súlyosnak a kifejezett légzési és keringési zavarral járó esetek tartandók. A szerződéses, hivatásos állományba vétel minden mellkasi deformitás esetén kizárt, mivel az életkor előrehaladásával a cardio-respiratoricus functiók romlanak.[448]

d) K: 1-4, 6, 11-12, 14, 16-17, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[449]
186A csontváz-, izomrendszer egyéb, veleszületett anomáliái, rendszerbetegségeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEEEEEEEKLGSQ67.0-Q67.4,
2.kp. súlyosEEEEEEEEEQ75, Q76.5-Q76.9
3.súlyosEEEEEEEEE

a) Veleszületett izomhiányok, Klippel-Feil-syndroma, dystrophiás törpenövés, achondroplasia (chondrodystrop-hia), enchondromatosis, osteopetrosis, exostosis cartilaginea multiplex, osteogenesis imperfecta, progressiv diaphysea-lis dysplasiák, mucopolysaccharidosisok, homocystinuria, Ehlers-Danlos syndroma, az ízületek világrahozott lazasága, arthrogryposis, egyéb világrahozott rendszerbetegségek.

b) Két- vagy többirányú rtg. felvétel. Rendszerbetegségek esetén teljes laboratóriumi, belgyógyászati kivizsgálás. Izomhiányoknál EMG. A mucopolysaccharidosisok és Ehlers-Danlos-syndroma gyanúja esetén bőrgyógyászati konzilium is indokolt.

c) A felsorolt, súlyosabb rendszerbetegségek a katonaorvosi gyakorlatban nem vagy csak elvétve fordulnak elő. Természetesen "E" minősítést igényelnek. Az exostosis cartilaginea multiplex, az állandó végtagfájdalmak, valamint a progressio veszélye miatt katonai szolgálatra alkalmatlannak tekinthető. Az enchondromatosis a pathológiás fractúra veszélye miatt szintén alkalmatlan a katonai szolgálatra.

d) K: 1-3,6, 11-12; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[450]
187Chromosoma rendellenességek és egyéb veleszületett anomáliákA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEEKLGSEKLGSEEKLGSQ90-Q99

a) E szakaszba igen különböző klinikai megjelenési formájú betegségek tartozhatnak, az ún. enzimopathiák, methae-moglobinaemia, porphyria, Wilson-betegség (hepatolenticularis degeneratio), mongolizmus, Marfan-syndroma, Kline-felter-syndroma.

b) Ahol kimutatható chromosoma rendellenesség várható, ennek vizsgálata kívánatos lenne, de ha ez technikailag nem vihető keresztül, a kifejezett klinikai kép is elfogadható a minősítés alapjául. A rendellenességgel együtt járó psychés károsodás esetén psychiátriai vizsgálat szükséges. Mucopolysaccharidosisok és Ehlers-Danlos-syndroma gyanúja esetén bőrgyógyászati vizsgálat is indokolt.

c) A kifejezett klinikai formák rendszerint olyan anomáliát okoznak, amellyel a beteg nem jelentkezhet katonai szolgálatra. Enyhébb klinikai formák esetében (pl. hyperbilirubinaemia) a minősítés alapját a fizikai vagy szellemi teljesítőképességre, balesetveszélyes helyen előforduló, egészségkárosodásra vezető elváltozások, esetleg a rendellenességgel együtt járó psychés károsodás képezheti (gynecomastia mintájára). A minősítés mértékét mindig a teljesítőképességet legjobban befolyásoló elváltozás szabja meg. Ha egy szerv elváltozása uralja a képet, ennek megfelelő szakasz alapján is minősíthetünk (pl. szív fejlődési rendellenességei a 175-ös, a színlátás zavarai a 064-es szakasz szerint).[451]

d) K: 1-6, 8-26; F: 1-8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

[452]
188A várt normális fiziológiás fejlődés hiánya és rendellenes súlycsökkenésA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSAKLGSAAR62-R64
2.kp. súlyosEEEEEKLGSEKLGSKLGS
3.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) E szakasz alapján minősíthetjük esetenként az alacsony növésen kívül a szembeötlő alkati elváltozásokat is, mint pl. a kifejezetten astheniás vagy a túlságosan magas testalkatúakat, továbbá a rendellenes súlycsökkenést.

b) Testsúly, testmagasság, testsúlyhiány, terheléses EKG, kétirányú mellkas rtg. felvétel, vitálkapacitás.

c) A minősítés alapját elsősorban a fizikai teherbíró képesség és nem a testsúly-magasság aránya képezi. Az ún. "kell" testsúly (=testmagasság mínusz 105 cm) csak tájékoztató értékű adat. A 20%-os testsúlyhiány esetén a minősítés lehet "K". Rövid idő alatt bekövetkezett nagyfokú súlycsökkenés vagy hosszabb ideje tartó konzekvens fogyás mindig kórházi átvizsgálást igényel. Ha ez fizikai leromlással jár és a 20%-ot elérő súlyhiány nem alkati, hanem dokumentáltan fogyás eredménye, "I" minősítést akkor is adhatunk, ha az okot gondos vizsgálattal sem tudjuk felderíteni, de ilyenkor a haladék az 1 évet nem lépheti túl. A feltűnően alacsony - 150 cm alatti - egyént ne nyilvánítsuk szerződéses vagy hivatásos szolgálatra alkalmasnak (v.ö. gynaecomastia) . Túlságosan magas testalkat esetén (180 cm felett) "zárt térben, harckocsiban végzett munka ellátására nem alkalmas" minősítés adása szükséges. Kórosnak tekinthető közepesen súlyos soványság esetén 25 (30) éves korban 188.2./A4 rovat szerint alkalmatlan lehet.

d) K: 1, 3-4, 12, 14; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

Sérüléses eredetű megbetegedések (189-201)

[453]
189A fej sérüléseiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSAKLGSAAS00-S09
2.kp. súlyosEEEEEKEEK
3.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) Itt minősítendők a fej, csont és lágyrész mechanikus sérülései, valamint az égés, fagyás, vegyszer okozta károsodás utókövetkezményei.

b) Részletes anamnesis (vagy heteroanamnesis), fizikális vizsgálat eredményének rögzítése, műtéti leírás, kétirányú koponyaröntgen-felvétel (ennek eredményétől függően szükség lehet esetleg a kórképnek megfelelő speciális rtg. felvételekre is), ECHO, EG, koponya CT, MRI, EEG, akusztikus, esetleg vizuális kiváltott válasz, neurológiai, szemészeti, fül-orr-gégészeti, szájsebészeti és plasztikai sebészeti konzílium. Égés, fagyás, vegyszer okozta károsodás esetén az utókövetkezmények miatt bőrgyógyászati konzílium.[454]

c) 189.1. szerint minősítendők az agy és az arckoponya vonalas, roncsolt, lebenyes égett, fagyott, vegyszer stb. okozta lágyrészsérülései, melyek szövődmény nélkül gyógyulnak. Az agykoponya csontjainak csak a külső lemezére terjedő törések. Orrcsonttörés, járomcsonttörés, a melléküregek csontjainak törései, valamint állkapocscsonttörés szövődmény nélkül. A koponyatető (kálvária) csontjainak mindkét lemezre kiterjedő törése után 5-10 évvel, ha (különösen epilepsiára utaló) neurológiai tünet vagy panasz nem volt, és a vizsgálat idején sincs, alkalmas lehet.[455]

189.2.szerint minősítendők az agy és az arckoponya mechanikus sérülését, égését, fagyását, vegyszer okozta károsodását követő, lágyrész hiánnyal gyógyuló elváltozásai, melyek plasztikai beavatkozással rendezhetők (sapkaviselés, esztétikai vonatkozások) . A koponyaboltozat és a zárt koponyaalapi törések utókövetkezmények nélkül. Járomcsonttörés rágási zavarral, a n. infraorbitalis sérülésével (érzéketlenség az arcon és a felső ajkon) . Állcsonttörések (Le Fort I. és II. típusúak) . A szemüreg csontos falának sérülései mérsékelt ideg- vagy izomkárosodással. Az állkapocs olyan típusú ficama, törése, mely a rágási functiót befolyásolja.

189.3.szerint minősítendők: az agy és arckoponya mechanikus, égési, fagyási vagy vegyszer okozta olyan lágyrész sérülései, melyeknél a functio vagy a torzító deformitás plasztikai módszerekkel kielégítően nem rendezhető. Az arcideg ágainak károsodását okozó sérülések következményei (arcizombénulás, szaruhártya kiszáradása, nyálcsorgás, csüngő szemhéj) . Az arc sérüléseinek azon formái, melyek koponyaűri gyulladásos szövődményt okoztak (sinus thrombosis, szemüregbe terjedő phlegmone) . Deformitást okozó koponyacsontsérülések. Vénás öböl kitüremkedés a koponyaüregből (sinus pericranii) . Koponyasérülést követő csontállomány-gyulladás (osteomyelitis) . Többszörös vonalas, darabos, benyomatos boltozati törések. Veleszületett vagy szerzett koponyacsonthiány (a diagnosticus furatok is) . Azon koponyaalapi törések, melyek agyfolyadékszivárgással, agyidegkárosodásokkal, kp. idegrendszeri (pl. frontalpsyche, pneu-mocephalus stb.) eltérésekkel vagy érsérülésekkel (fistula carotideo-cavernosa) járna. Az orrmelléküregek töréseihez társuló koponyaűri gyulladásos szövődmények. Az arc-agykoponya szétválásos törése (Le Forte III. típusú állcsonttörés) . A rágási functiot lehetetlenné tevő állkapocstörések. A szemüreg súlyos sérülései. Az arcidegek ágainak károsodása esetén micro-neurochirurgiai módszerek hozhatnak némi eredményt, melyek a minősítést befolyásolják. A súlyos csontsérülések vagy deformitást okoznak, vagy a koponyacsont védelmi functioját csökkentik. A vénás öböl kitüremkedés bizonyos esetekben sebészileg megoldható. Az osteomyelitis intracranialis fertőzéses szövődmény veszélyét hordozza. Az agykoponya törései, valamint az ezen csoportba tartozó koponyaalapi törések, szövődmények (epileptiform rosszullétek, koponyaűri fertőzés) lehetőségeit hordozzák. A fentiek minősítése idegsebészeti feladat. Az arckoponya ezen csoportba tartozó sérüléseit a regio szerinti szakorvosok minősítik.

d) K: 2-4, 6, 11-12, 14, 23-24; F: 1-2, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a baleseti jegyzőkönyv alapján katonai szervezet parancsnokának feladata.

[456]
190A nyak és a törzs sérüléseA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.Panasz- és tünetmentes sérülés utáni állapotKLGSKLGSKLGSAKLGSAKLGSAAS10-S19,
S20-S29, S30-S39
2.Enyhe elváltozásokEEEKLGSEKEKLGSK
3.Súlyos elváltozásokEEEEEEEEKLGS

a) A gerinc törése, gerincvelősérülés nélkül vagy gerincvelősérüléssel, a bordák, a szegycsont, a medence törései, a gége sérülései, nyaki, háti és ágyéki csigolyák ficama, a csípő-keresztcsonti tájék, a hát és egyéb rándulások és húzódások, a nyak, a farpofák és közeli localisatiójú nyílt sebek, a törzs felületes sérülései, zúzódása, összenyomatása.

b) A minősítéshez szükséges az anamnesis részletes felvétele és rögzítése után a fizikális vizsgálat, amely magában foglalja a mozgások vizsgálatát, ezeknek szögekben való meghatározását, az izomzat tömegének, tónusának vizsgálatát, a periphériás idegek motoros és érzésvizsgálatát, a szomatoszenzoros kiváltott válasz vizsgálatát. A műszeres vizsgálatokhoz szükséges az érintett terület kétirányú rtg. felvétele. Ha neurológiai eltérést észlelünk, akkor a ferde, célzott, speciális rtg. felvételekkel való kiegészítés, mellkasi CT. A trachea, légcső sérüléseinél gégészeti vizsgálat, a mellkas statikáját megbontó vagy a tüdőt is érintő sérülésnél a rtg. vizsgálat mellett légzésfunctios vizsgálatok, melyeket a szakorvos ítéljen meg. A szervült vérömleny okozta callusnál súlyos működészavarnak tekintjük a bronchospirometriás értéknek az egészséges oldallal szembeni 50%-nál nagyobb beszűkülését. Szív contusio gyanúja vagy mellkasi traumás deformitás esetén terheléses EKG vizsgálat, és ennek a szakorvos által történő megfelelő értékelése. A medence sérüléseinek vizsgálatához szükséges az áttekintő medence és az oldalirányú csípőízületi rtg. felvétel, medence CT készítése. A felvételen rajta kell lennie a lumbosacralis szakasznak mindkét oldali crista széleivel együtt. A combfej keringés megítéléséhez MRI vizsgálat szükséges. Ha urológiai elváltozás is észlelhető, akkor iv. urographia végzése szükséges. Égés, fagyás, vegyszer okozta károsodás esetén az utókövetkezmények miatt bőrgyógyászati konzílium.[457]

c) A sérülések utáni nem véglegesen kialakult állapotok minősítése egységesen a 205. szakasz szerint történik. Ugyancsak ott minősítendők a reconstructios műtéttel javítható esetek, ha a várható gyógytartam meghaladja a 90 napot. A 190 2. pont szerint minősítendő a sérülést követő minimális functiozavar, amellyel a sérült polgári foglalkozását ellátni képes volt, és ha működészavaró objektív idegrendszeri eltérés nem észlelhető. Ilyen esetekben a 190 2. pont A2b, A2c és A5 rovat szerinti minősítés is lehet KLGS. A 190 3. pontba tartoznak a jelentős, functiozavarral gyógyult elváltozások, ahol a rehabilitált munkakörváltozása vált szükségessé polgári életben, a teherviselésre nem alkalmas és a fizikai igénybevétel állapotát rontja.[458]

d) K: 1-4,6, 11-12, 14; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a baleseti jegyzőkönyv alapján a katonai szervezet parancsnokának feladata.

[459]
191A felső végtag sérülésének végleges utókövetkezményeA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.functiokárosodás nélkülKLGSAAAAAAAAS40-S49, S50-S59,
2.enyhe functiokárosodássalEEKLGSKLGSKLGSKKGLSKLGSKS60-S69
3.középsúlyos functiokárosodássalEEEEEKLGSEEKLGS
4.súlyos functiokárosodássalEEEEEEEEKLGS

a) Kulcscsont, lapocka, felkarcsont, orsócsont, singcsont, kéztőcsontok, kézközépcsontok, a kéz ujjpercének törése. Váll, könyök, csukló és kézujjficam. Váll, felkar, könyök, alkar, csukló és kéz rándulása és húzódása. Váll, felkar, könyök, alkar, csukló, kéz, kézujjak nyílt sebe. A felső végtag ereinek sérülése. A felső végtagok törésének, nyílt sebének, idegei sérülésének késői hatásai. Váll, felkar, könyök, alkar, csukló, kéz, ujjak felületes sérülése. A felső végtag zúzódá-sa. A felső végtag összenyomatása. A vállöv és a felső végtag idegeinek sérülése.

b) Anamnesis és az eddigi kezelések részletes rögzítése. Az érintett rész klinikai vizsgálata, functiojának vizsgálata. Az ép oldallal összehasonlító hosszmérés, az egyes ízületek mozgásainak vizsgálata és szögekben való rögzítése. A periphériás keringés (oscillometria, Doppler), érzés és motoros tevékenység részletes vizsgálata, rögzítése. Műszeres vizsgálathoz speciális kétirányú rtg. felvétel készítése oly módon, hogy a diaphysis sérüléseinél a sérüléstől proximalisan és distalisan levő ízületek is rajta legyenek a felvételen. Kivételesen összehasonlító kétirányú vizsgálat, pl. Sudeck-atrophiánál, kéztő sérülésénél négyirányú típusos felvétel készítése, oscillometriás vizsgálat, keringési zavar esetén érzésdifferentia objektivizálásához ninhidrin vizsgálat szükséges. Szükséges lehet elektrofiziológiás vizsgálatok, EMG vezetési sebesség vizsgálatok végzése. Felülvizsgálati eljáráshoz célszerű az előző vizsgálati eredményeket bekérni, azokat figyelembe venni. Ha az acromioclavicularis ízület sérülésére van gyanú, és megfelelő rtg. vizsgálat nem történt, akkor az ízület instabilitásának meghatározásához az összehasonlító terheléses felvétel készítése szükséges. Ehhez állóhelyzetű sérültnél mindkét felső végtagot 10-10 kg-mal terheljük meg a felvétel készítéséhez. Ugyanezen felvétel alkalmazható habitualis vállficam vizsgálatához is. Ficam esetén a 161. szakaszban említett speciális rtg. vizsgálatok is szükségesek. Vizsgálat során merevnek tekintjük a nagyízületet akkor, ha a mozgások 70%-nál kisebbek. Thermikus (égés, fagyás) és kémiai etiológia esetében az utókövetkezmények miatt bőrgyógyász konzílium.[460]

c) A minősítési eljárás során jó tájékozódást nyújtanak az "Ízületi mozgások mérési módszere" című Állami Biztosító kiadványban (1976) szereplő magyarázó ábrák az alsó és felső végtag functiok méréséhez. A felső végtag enyhe sérülése, amely functionális és esztétikai szempontból nem okozott jelentős károsodást, a "K" minősítés alkalmazható a 191.2/A4, A6 rovatok szerint, a végtagok 4 cm-nél nagyobb rövidülése, valamint a sérülés oldalisága (jobb- vagy balkezűség) és a beosztással járó terhelések gondosabb felmérése esetén. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 191.2/A3 "E".

d) K: 1-2,6, 11; F:1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása és a baleseti jegyzőkönyvben történő rögzítése a katonai szervezet parancsnokának feladata.

[461]
192Az alsó végtag sérülésének végleges utókövetkezményeA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.functiokárosodás nélkülKLGSAAAAAAAAS70-S79, S80-S89,
2.enyhe functiokárosodássalEKLGSKLGSKLGSEKKLGSKLGSKS90-S99
3.középsúlyos functiokárosodássalEEEEEKLGSEEKLGS
4.súlyos functiokárosodássalEEEEEEEEKLGS

a) Combnyak, combcsont, térdkalács, boka, lábtő, lábközépcsont, lábujjperc törése. Csípő, térd, boka, lábficam. Csípő, comb, térd, alszár, boka rándulása, húzódása, nyílt sebe. Az alsó végtag erek, idegek sérülése. Az alsó végtag zúzódá-sa, összenyomatása, törésének késői hatása, felületes sérülése. Többszörös sérüléssel társult egyéb alsó végtag sérülések.

b) Anamnesis és az eddig alkalmazott kezelések leírása. Összehasonlító hosszmérés az ép oldallal, az egyes ízületek mozgásainak vizsgálata és szögekben való rögzítése. A periphériás keringés, érzés és motoros tevékenység részletes vizsgálata, rögzítése. A végtag körfogat összehasonlító mérése, a gyengült izomcsoportok működésének meghatározása. Az érintett ízületről kétirányú rtg. felvételt, panasz esetén az alatta és felette levő ízületről is rtg. felvételt kell készíteni. A térdsérüléseknél a kivetített patella felvétele, térd- és bokaízületi sérülés esetében tartott rtg. vizsgálat az esetleges szalagsérülésnek az igazolására vagy kizárására. Eszközös vizsgálatok térdízületi sérüléseknél arthroscopia, UH, CT, MRI. Az utókövetkezmények miatt bőrgyógyászati konzílium, ha a traumát thermikus (égés, fagyás), kémiai noxa okozta.[462]

c) Az alsó végtag 4 cm-nél nagyobb rövidülése vagy egyéb súlyos sérülés esetén 192.2/A4, A6 rovatok szerint a minősítés "K", ha a functionális és esztétikai szempontok - tervezett korlátozások mellett - nem gátolják a katonai szolgálat teljesítését.

d) K: 1-3,6, 11; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a baleseti jegyzőkönyv alapján történik.

[463]
193A központi idegrendszer traumás károsodása után véglegesen kialakult állapotA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.panaszmentes és functiokárosodás nélkülKLGSAAAAAAAAS04, S06, S14, S24, S34
2.panaszmentes és visszamaradt enyhe functiokárosodássalEEKLGSKLGSKLGSKKLGSKLGSK
3.enyhe panaszokkalés/vagy kp. súlyos functiokárosodássalEEEEEKLGSEEKLGS
4.kifejezett panaszokkal és/vagy súlyos functiokárosodássalEEEEEEEEKLGS

a) Commotio cerebri, contusio et laceratio cerebri, sérülést követő haematoma subdurale, haemorrhagia cerebri (ext-raduralis, subduralis, intrameningealis, subarachnoidalis) a központi idegrendszer sérüléseinek késői hatásai, gerincvelő, ideggyökök vagy gerincvelői idegfonatok sérülése.

b) Műtéti lelet, koponya kétirányú rtg. felvételek, EEG (alkalmi vagy ismételt), kontrasztanyagos CT vizsgálat, MR vizsgálat, szemészeti, gégészeti, belgyógyászati, neurológiai, psychiatriai konzílium, szükség esetén agyi angiographia. A gerinc sérülései esetén a gerinc rtg. vizsgálata, CT vizsgálat, MR vizsgálat, lumbalpunctio, myelographia, neurológiai konzílium.[464]

c) A 193 1. pont szerint minősítendők a 2-3 hét alatt panaszmentessé váló sérültek (commotio cerebri). Idegrendszeri vizsgálat során kórjelző eltérés nincs. Átmeneti, minimális eltérések (szemtekerezgés, pupilla differentia) előfordulhatnak a gyakori vegetatív tünetek (fejfájás, szédülés, hányinger, hányás) mellett. A kórisme feltétele a néhány perces eszméletvesztés ténye. A sérült emlékezetkiesésről számol be.[465]

d) K:2, 4, 6, 11-12; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a baleseti jegyzőkönyv alapján a katonai szervezet parancsnokának feladata.

[466]
194A mellkas, a hasüreg és a medence belső sérülés végleges utókövetkezményeA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.functiokárosodás nélkülKLGSAAAAAAAAS25-S27, S35-S39
2.enyhe functiokárosodássalEEKLGSKLGSKLGSKKLGSKLGSK
3.középsúlyos functiokárosodássalEEEEEKLGSEEKLGS
4.súlyos functiokárosodássalEEEEEEEEKLGS

a) Haemothorax, pneumothorax, szív- és tüdősérülés, a gyomorbéltraktus sérülése, májsérülés, lépsérülés, vesesérülés, a medencei szervek sérülése, egyéb hasüregi szervek sérülése (epehólyag, epevezeték, hashártya, mellékvese) . Egyéb, rosszul meghatározott belső szervek sérülése.

b) A mellkas statikáját megbontó, vagy tüdőt is érintő sérülésnél a rtg. vizsgálat mellett légzésfunctiós vizsgálatok, a légzésfunctiókat szakorvos ítélje meg. A szervült vérömleny okozta callusnál súlyos működészavarnak tekintjük a bron-chospirometriás értéknek az egészséges oldallal szembeni 50%-nál nagyobb beszűkülését. Szív contusio gyanúja esetén, vagy mellkasi configuratió során terheléses EKG vizsgálat és ennek a szakorvos által történő megfelelő értékelése. A kórképnek megfelelő laboratóriumi vizsgálat, szükség esetén kiegészítő kontrasztos rtg. és CT vizsgálat, angiographia, echo kardiographia, CT, MRI vizsgálat, szakorvosi konzílium.[467]

c) Amennyiben a korlátozások alkalmazása a katonai szolgálat folytatását lehetővé teszik, 194.2/A3, A4, A6 rovatok szerint "K" minősítés is adható. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 194.2/A3 "E".

d) K:4, 11-12; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a baleseti jegyzőkönyv alapján történik.

[468]
195A szem sérülése következtében keletkezett károsodásA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKKLGSKLGSKS05
2.kp. súlyosEEEEEKLGSEEKLGS
3.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) Szemüreg törése, szemfüggelékek és szemgolyó nyílt sebe, a szem égésének és látóideg sérülésének késői hatása, a szem és függelékeinek felületes sérülése vagy zúzódása, idegen test a külső szemben, a szemre és függelékeire korlátozott égés, a látóideg és a látópályák sérülése. A szemgolyón áthatoló visszamaradt (régi) idegen test esetén a minősítés 054. és 066. szakaszok szerint történik.

b) A látóélesség vizsgálata javítás nélkül és teljes javítással, a kötőhártyák vizsgálata, különös tekintettel az áthajlásokra, réslámpa vizsgálat, a szemgolyók mozgásának a vizsgálata, szemfenékvizsgálat, szükség esetén látótérvizsgálat.

c) Amennyiben a sérülés után 90 napot meghaladó műtéti vagy konzervatív kezelés válik szükségessé, hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén a 195.2/A3 és A5 rovat szerint "I" minősítési döntés hozható.

d) K: 2-3, 6-7, 10-11, 22; F: 1-2, 4, 6.

e) A szem sérülése következtében keletkezett károsodás lehet a katonai kötelmekkel összefüggő, amennyiben bizonyíthatóan szolgálati baleset eredetű.

[469]
196Herezacskó és here traumás vagy műtéti csonkolásaA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.egy here hiányaKLGSAAAAAAAAS31.3,
2.mindkét here hiányaEEEEEKLGSEKLGSKLGSS38.2

a) Herezacskó és here traumás vagy műtéti csonkolása szövődménnyel vagy szövődmény nélkül.

b) A fizikális vizsgálat eredményének pontos leírása, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés. Hormon profil. Belgyógyászati konzílium.

c) 196.2/A4, A6 rovatok szerint egyéni elbírálás alapján "K" minősítés is lehet.

d) K: 12; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a csonkolás szolgálati baleset következménye.

[470]
197Hímvessző traumás vagy műtéti csonkolásaA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.részlegesEEKLGSAKLGSKEKLGSKS38.2
2.teljesEEEEEEEEKLGS

a) Hímvessző traumás vagy műtéti csonkolása szövődménnyel vagy szövődmény nélkül.

b) A fizikális vizsgálat leletei, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés.

c) Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 197.1/A3 "E". 197.2/A4, A6 rovatok szerint egyéni elbírálás alapján "K" minősítés is lehet.

d) K: 12; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a csonkolás szolgálati baleset következménye.

[471]
198Kézujjak traumás vagy műtéti csonkolásaA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.bal kézen két ujj hiányaEEEKLGSEAEAAS68
2.a mutatóujj hiánya a jobb kézen, vagy a körömperceké bármely kézen kettő vagy több ujjon, ha a kéz működését akadályozzaEEEEEKEKLGSK
3.hüvelykujj hiánya bármelyik kézenEEEEEKEKLGSK
4.jobb kézen a II. és III. ujjak hiányaEEEEEKEKLGSK
5.három vagy több ujj hiánya egy kézen, mutatóujj és hüvelykujj hiánya jobb kézen, vagy négy ujjé mindkét kézenEEEEEEEEKLGS

a) A hüvelykujj és egyéb kézujj teljes vagy részleges traumás vagy műtéti csonkolása.

b) Az anamnesis, az eddigi kezelések és a status rögzítése. A peripheriás keringés, érzés és motoros tevékenység részletes vizsgálata és rögzítése. Különös gonddal kell kitérni a csonkolást követő heg vizsgálatára (alapjához mennyire tapad, mennyire mozgatható el, van-e körülírt érzékenység, neuroma), természetesen a csonkolás magasságának és a maradék ujjak, ill. az egész kéznek a részletes functionális vizsgálatára. A vizsgálatok kiegészítéséhez kétirányú rtg. felvétel, CT, MRI és ninhidrin próba szükséges. A sérülések sajátosságainál figyelembe kell venni a sérültnek a jobb-, ill. balkezességét.[472]

c) Domináns kézen I., IV., V. ujjak közül kettőnek a hiánya csak az A2a-c, A3 és A5 rovatok szerint "E", más rovat szerint "K" minősítés adható.[473]

d) K: 1-2; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a baleseti jegyzőkönyv alapján történik.

[474]
199A kar és kéz traumás
vagy műtéti csonkolása
A2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.részlegesEEEEEKEEKS58, S68.9
2.teljesEEEEEEEEKLGS

a) A kar és kéz könyöknél, könyök alatt vagy fölötte történő egyoldali (kétoldali) traumás vagy műtéti csonkolása szövődménnyel vagy szövődmény említése nélkül.

b) Az anamnesis, a periphériás keringés, érzés és a motoros tevékenység részletes vizsgálata és rögzítése (részleges csonkolás esetén) . A csonkolást követő heg vizsgálata: mennyire tapad alapjához, mennyire mozgatható el, van-e körülírt érzékenység, neuroma. Kétirányú rtg. felvétel. Minősítésnél figyelembe kell venni a sérültnek a jobb-, ill. a balkezességét.

c) -

d) K: 1-4, 11-12; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a baleseti jegyzőkönyv alapján történik.

[475]
200Lábujjak traumás vagy műtéti csonkolásaA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.járászavart nem okozó egy ujj hiányaKLGSKLGSKLGSAKLGSAAAAS98.1S98.4
2.jelentéktelen járászavart okozó ujjhiányEEKLGSKLGSEKEKLGSK
3.a járást vagy lábbeliviselést akadályozó ujjhiányEEEEEEEEKLGS

a) Az egyik vagy mindkét láb ujjainak részleges vagy teljes traumás vagy műtéti csonkolása.

b) Az anamnesis, eddigi kezelések és a status rögzítése. A periphériás keringés, érzés, motoros tevékenység részletes vizsgálata és rögzítése. Különös gonddal kell kitérni a csonkolást követő heg vizsgálatára: alapjához mennyire tapad, mennyire mozgatható el, van-e körülírt érzékenység, neuroma, természetesen a csonkolás magasságának és a maradék ujjak, ill. az egész lábnak a részletes functionális vizsgálata. A vizsgálatok kiegészítéséhez kétirányú rtg. felvétel és orthopaed szakvélemény szükséges. A sérülések sajátosságainál figyelembe kell venni a járás functionális és esztétikai feltételeit.

c) Lábujjak súlyos traumás csonkolása esetén 200.3/A4-A6 rovatok szerint egyéni elbírálással, figyelembe véve a sérült beosztását, "K" minősítés is adható.

d) K: 1-3; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a baleseti jegyzőkönyv alapján történik.

[476]
201A láb és a lábszár traumás vagy műtéti csonkolásaA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.részlegesEEEKLGSEKLGSEEKLGSS98
2.teljesEEEEEEEEKLGS

a) A láb és a lábszár egyoldali (kétoldali) részleges vagy teljes traumás vagy műtéti csonkolása, szövődménnyel vagy szövődmény nélkül.

b) Anamnesis és az eddig alkalmazott kezelések leírása. Status, periphériás keringés, érzés, motoros tevékenység részletes vizsgálata és rögzítése. A csonkolást követő heg vizsgálata: mennyire tapad alapjához, mennyire mozgatható el, van-e körülírt érzékenység, neuroma, természetesen a csonkolás magasságának és a maradék csonknak részletes functionális vizsgálata. A vizsgálatok kiegészítéséhez kétirányú rtg. felvétel és orthopaed szakvélemény szükséges.

c) -

d) K: 1-4, 11-12; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a baleseti jegyzőkönyv alapján a katonai szervezet parancsnokának feladata.

[477]
202A sugárzás okozta ártalmakA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.egyetlen testrészt érő sugárzás okozta enyhe ártalomEEEKLGSEKEAKT66
2.egész testet érő sugárzás okozta enyhe ártalomEEEEEKLGSEKLGSKLGS
3.egyetlen testrészt vagy egész testet érő sugárzás okozta súlyos ártalomEEEEEEEEE

a) Sugárbetegség, a sugárzás késői hatása.

b) Részletes fizikális lelet, lehetőség szerint a kapott sugárdósis nagysága, teljes vérkép és vizelet, reticulocytaszám, thrombocyta-szám, Se vas, TVK (ismételten), mellkas rtg., a csontvelő biopsiás vizsgálata. A sugárártalmat szenvedett bőrfelület termográfiás és szcintigráfiás vizsgálata a maradandó károsodások felmérésére. A "mikronukleusz" teszt alkalmazása az elszenvedett sugárégés dózisának behatárolására (OSSKI) .

c) 202.1. alszakasz szerint minősítendők a bőr sugár-tolerantiáját meghaladó rtg.-dósis okozta irreversibilis sérülések (dermatitis, atrophia és hegesedés) . Ugyancsak itt kell elbírálni a chronikus sugárártalom (a régebbi röntgenológusok típusos foglalkozási betegsége) eseteit.

202.2.alszakasz szerint minősülnek a 200 R alatt sugárdósisú, egésztest-besugárzás sérültjei.

202.3.alszakasz szerint kell minősíteni az acut radiotios syndroma (IV. fázis) túlélőit, súlyos irreversibilis maradványtünetek esetén.

d) K:4, 11-13, 18-19; F: 1,3,6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a sugárártalom a katonai szolgálat teljesítése közben érte a sérültet.

[478]
203ÉgésA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKKLGSKLGSKT20-T35
2.kp. súlyosEEEEEKLGSEEKLGS
3.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) Itt minősítendők a különböző megjelölt localisatiojú égések, a belső szervek égése, a megégett testfelület kiterjedése szerint osztályozott égések, valamint a fagyások következményei.

b) Friss sérüléseknél a kezelés során elvégzett rutinvizsgálatok, régebbi sérüléseknél kiegészítő rtg. vizsgálatok a functionális károsodás mértékének eldöntésére (mozgáskorlátozottság ízületi eredetének kimutatása stb.) . A maradandó következmények felmérésére a megégett bőrfelület termográfiás, szcintigráfiás vizsgálata.

c) Ezen szakasz alatt a friss égési sérülések gyógykezelése folyamán való minősítése, valamint az egy évnél nem régebbi égési sérülések következményes állapota kerüljön minősítésre. (Az égési sérülés következményei, elsősorban a hegesedések, jelenlegi ismereteink szerint a sérüléstől számított egy év alatt nyerik el végleges állapotukat.) Az egy évnél régebbi égési sérülések következményeit az általános sebészet, a plasztikai sebészet és a traumatológia vonatkozó szakaszai szerint kell minősíteni (pl. sérülések következményei, csonkolás, tartós hegek stb.) .

A minősítés elvégzésénél minden rovat szerint egyöntetűen figyelembe kell venni a sérülés várható gyógytartamát. Az I. fokúnál mélyebb égési sérülések gyógytartama általában még operatív kezelés esetén is meghaladja a 30 napot, de elérheti a 90 napot is.

Fontos adat kell legyen a sérülés mélysége, továbbá kiterjedése, nem kevésbé localisatiója. Ezen szempontok figyelembevételével hozzávetőlegesen eldönthető a várható gyógytartam, valamint következtetni lehet a sérülés következtében várhatóan kialakuló maradandó következményekre. A kezelés minősége szintén alapvetően meghatározó tényező. A localisatiótól függően (ruházat viselhetősége, testtájak különböző megterhelése), a kis kiterjedésű műtéttel kezelt esetek is nyerhetnek ideiglenesen alkalmatlan minősítést. (Részvastagságú bőrátültetés után a végleges állapot kialakulása egy évnél korábban nem várható.) Ideiglenesen alkalmatlan minősítést igényel az A5 rovat szerint minden olyan eset, melynek várható gyógytartama meghaladja a 90 napot. (Ht. és szerződéses állomány esetében az egészségügyi szabadság FÜV útján való adását jelenti.)

Operatív kezelés esetén részvastagságú bőrátültetések, melyek a 3-5 testfelület% nagyságot meghaladják, ill. az ennél kisebb kiterjedés esetén ízületek felett, deréktájon (derékszíj viselése), a lábszáron (bakancs viselése), a nyakon és az arcon való elhelyezkedés esetén szintén ideiglenesen alkalmatlan minősítést igényelnek. Ide tartoznak még a fenti locali-zatiójú, konzervatív kezelés során hegesedéssel gyógyult (vagy bőr atrophiával járó) esetek is, kiterjedésüket tekintve 5% felett. Alkalmatlan minősítést igényel minden égett sérült, melynek elsődleges kezelése, ill. a következmények felszámolása várhatóan hosszan tartó műtéti sorozatot igényel, vagy olyan végleges következmények (hegesedés, nagyfokú fizikai leromlás stb.) alakulnak ki, melyek a katonai szolgálat ellátását kizárják. Az égési sérülések gyógytartama, ill. a véglegesnek mondható állapot kialakulása jelenlegi ismereteink szerint fél évtől 2 évig terjed.

203.1.enyhe: minden I. fokú égési sérülés, amely várhatóan nem szövődik functionalis consecventiájú maradandó károsodással, függetlenül a kiterjedéstől. Minden felületes II. fokú sérülés (II/1) 10% alatti kiterjedésben. Minden átmeneti mélységű és mély égés, mely 1%, ill. ez alatti kiterjedésű és nem érint "kitüntetett" testtájat.

203.2.kp. súlyos: minden égési sérülés, melynek várhatóan fél, egy éven belül felszámolható következményei vannak. Minden felületes II. fokú égési sérülés 10% kiterjedés felett. Minden átmeneti mélységű (II/2) és mély égési sérülés, melyek következményei fél, egy éven felül felszámolhatók, nem érintenek "kitüntetett" testtájat és nem haladják meg a II/2. mélység esetén a 10%-ot, III. fokú esetén az 5%-ot.

203.3.súlyos: minden a fentiekbe be nem sorolt égési sérülés.

d) K:2-4, 6, 11, 14, 21; F: 1-2.

e) A szolgálati kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha az égés szolgálati baleset következménye.

Műtét előtti vagy utáni állapot (204-208)

[479]
204Sérüléses eredetű lépkiirtás utáni állapotA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
EEKLGSAKLGSKLGSEKLGSKLGSS36

a) Status post splenectomiam.

b) We, thrombocyta-szám, teljes vérkép és vizelet, belgyógyászati konzílium.

c) Belgyógyászati javaslat alapján eltávolított lépnél a megítélés az alapbetegségnek megfelelően történik. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 204/A3 "E".

d) K: 2-4, 6, 11-14, 17-19; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a baleseti jegyzőkönyv alapján a katonai szervezet parancsnokának feladata.

[480]
205Sérülések, mérgezések, toxicus ártalmak, külső okok és műtétek nem végleges utókövetkezményeiA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
KLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKKLGSKLGSKT90-T98

a) Itt minősítendők a sérülések, mérgezések, toxicus ártalmak, külső okok következtében kialakult elváltozások és műtétek nem végleges utókövetkezményei.

b) Az egyes, folyamatban levő betegségek kórismézése, ill. a folyamat súlyosságának megítélése más-más vizsgálatokat kíván, ezeket az egyes betegségeknél tárgyaljuk. Bármely betegség tendentiájának felmérése azonban ismételt vizsgálatokat kíván. Helyreállító műtét (szövetátültetés) esetén szerepeljen a leírásban a mozgásszervi működéscsökkenés (érzékcsökkenés), amely a szolgálat ellátását és a munkavégzést gátolja, balesetveszélyes és az is, hogy előrelátható gyógytartama a 90 napot meghaladja-e. Csonttörés esetén a FÜV táblázatban szerepelnie kell a rtg. kép lényegi leírásának, a várható gyógytartamnak és a functionális helyreállítás várható prognosisának.

c) Ha a betegség gyógytartama meghaladja a 3 hónapot, a 205/A3 és A5 rovat szerint szerződéses és hivatásos állományba vétel esetén "I" minősítés hozható. A halasztás célja a teljes klinikai gyógyulás, ill. a megfelelő erőbeli állapot és teljesítőképesség elérésének biztosítása. Törések, ficamok gyógyulása és a maradványtünetek végleges kialakulása általában 1 év alatt szokott bekövetkezni. Fissurák, elmozdulás nélküli egyszerű törések általában 6 hónap után gyógyultnak tekinthetők. Szövődményes törések és ficamok végleges állapotukat 2 év után érhetik el.

Hivatásos és szerződéses állományúak 205/A4, A6 rovat szerinti minősítésénél FÜV döntéssel tartós eü. szabadság biztosítására van lehetőség.

d) Az itt minősítendő elváltozások sokasága miatt a jegyzéken szereplő korlátozások bármelyike alkalmazható.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása és a baleseti jegyzőkönyvben való rögzítése a katonai szervezet parancsnokának feladata.

[481]
206Transplantatióval vagy egyéb módon pótolt szerv vagy szövet, ha a functiozavarA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.enyheEEKLGSAKLGSKEKLGSKT82-T86
2.kp. súlyosEEEEEKEEK
3.súlyosEEEEEEEEKLGS

a) Ez a szakasz a homológ (emberi) vagy heterológ (állati) transplantatió szervi állapotát, továbbá a mesterséges és mechanikus eszközökkel, valamint prothesissel pótolt szervi állapotot foglalja magába.

b) A transplantált szerv functiozavar mértékének meghatározására irányuló vizsgálatok.

c) A minősítést a transplantatio utáni immunválasz erőssége, hevessége és a pótolt szerv functiozavar mértéke határozza meg.

206.1/A5 rovat szerinti "K" minősítés csak a sikeres szaruhártya, csont vagy más szövet transplantatiója esetén alkalmazható. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 206.1/A3 "E".

d) K: 2-4, 6, 10-12, 14, 21; F: 1-2, 4.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a transplantatió a szolgálati baleset következtében elvesztett szerv vagy szövet pótlására történt.

[482]
207Mesterséges testnyílás állapotaA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.a functio teljes helyreállítása eseténEEKLGSAKLGSKEKLGSKT98.3
2.a functio részleges helyreállítása eseténEEEEEEEEKLGS

a) Tracheostomia, gastrostomia, ileostomia, colostomia, a gyomor-bélrendszer egyéb mesterséges nyílása, cystosto-mia, a húgyszervek egyéb mesterséges nyílása.

b) Műtéti leírás, rectális digitális vizsgálat, restoscopia, irrigoscopia.

c) A 207.1/A3, A4, A6 rovatok szerinti minősítésnél a functio helyreállításán túl csak az alapbetegség jellegének és a szolgálati viszonyoknak együttes mérlegelése után hozható "K" minősítés. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 207.1/A3 "E".

d) K: 3-4, 11-12, 14, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a mesterséges testnyílás állapota szolgálati baleset következtében jött létre.

[483]
208A plasztikai sebészeti műtétek előtti és utáni állapotA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.véglegesen kialakult állapot elfogadható külső esetén, enyhe maradandó elváltozássalKLGSKLGSKLGSAKLGSKKLGSKLGSKT88
2.nem véglegesen kialakult állapotEEEEEKEEK
3.véglegesen kialakult állapot elfogadhatatlan külső esetén, súlyos maradandó elváltozássalEEEEEEEEKLGS

a) Sebészeti műtét átültetés végzésével, implantátumként természetes vagy mesterséges szövetek használatával. Nem az egészségi állapot helyreállítását célzó kozmetikai műtétek. A plasztikai sebészet igénybevételét is magába foglaló utókezelés.

b) Anamnesis és a fizikális vizsgálat eredményének rözgítése. Műtéti leírás.

c) 208.1. szerint minősítendő: arcműtétek utáni állapot, ha a keletkezett hegesedés egyenruha viselésével nem összeegyeztethetetlen, nem okoz beszéd-, illetve táplálkozási zavart. A különböző testtájakon végzett szabad és lebenyes bőrátültetések utáni állapot kisfokú érzészavarral, mérsékelt működészavarral, amennyiben a hadiruházat viselését nem akadályozza (törzsön, combokon, felkaron stb) . Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén a minősítés 208.1/A3 és A5 "I" is lehet.

208.2.szerint minősítendő azon plasztikai beavatkozások utáni állapot, amikor a gyógytartam a 90 napot meghaladja, de a teljes gyógyulás 1 éven belül várható és a gyógyulás mértékét még nem lehet megítélni. Kiterjedt műtét utáni hege-sedések.

208.3. szerint minősítendő: az arc erősen torzító hegesedése, mely az egyenruha viselésével összeegyeztethetetlen, beszéd- és táplálkozási zavarral. Bőrátültetések utáni állapot, a lábfejen, lábszáron, alkaron, kézen, amennyiben a hadiruházat, felszerelés viselését kizárja, ill. kifekélyesedést, állapotromlást okozhat. Nagy kiterjedésű műtéti heg, nem javítható hegesedések.

d) K:2-4, 6, 11, 21;F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a műtétet előidéző betegség vagy sérülés értékelése alapján történik.

[484]
209Kórokozó-ürítő és -hordozó állapotokA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
1.tartós ürítők megfelelő járványügyi intézkedések eseténEEEEKLGSKEKLGSKZ22
2.kórokozó-hordozókEEEEEKEEK

a) Typhus abdominális, paratyphus, salmonellosis gastoenteritica, bacillaris dysenteria (Shigella csoport), amoebás dysenteria (entamoeba hystolytica) .

b) Széklet és vizelet bacteriológiai vizsgálata havonta, Widal-próba, duodenum-nedv bact. tenyésztése. Krónikus sebek, pyodermák esetén MRSA és a Coagulase negativ staphylococcus ürítő állapotok vizsgálata a bőrről, orrnyílásból, a hónalji és a genitofemorális regiókból vett mintákban.

c) A kórokozó-ürítő állapotok klinikailag gyógyult eseteinél a gyógyulás után azonnal telefonon, vagy a zárójelentés megküldésével tájékoztatni kell az MH HEK-et, az ürítőt pedig az osztályvezető főorvos és a csapatorvos világosítja fel a megfelelő járványügyi intézkedésekről. Ha a chronicus ürítést nem sikerült megszüntetni, kb. 3 hónapos próbálkozás után az ürítő személyt kórokozógazdává kell minősíteni. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 209.1/A3 F[485]

d) 4. Élelmiszerek, italok, egyéb élvezeti cikkek kezelésére, ivóvízadó berendezésekben, kórházi osztályokon való foglalkozásra az ürítő nem alkalmas.

e) Amennyiben a kórokozó-ürítő vagy -hordozó állapot a katonai szolgálat alatt a katonai kollektívában lezajlott járvány során szerzett betegség után alakult, úgy egyértelműen a katonai kötelmekkel összefüggőnek minősíthető.

[486]
210Ritka megbetegedések (tünetcsoportok), valamint a jelen utasítás rovataiba be nem sorolható betegségekA2A3A4A5A6A7BNO
abcd
KLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGSKLGS1 KLGS

a) Ritka megbetegedésen olyan kórformák értendők, amelyek előfordulási gyakorisága 1:10 000-nél kisebb a lakosságra számítva, de jellegüknél fogva az eü. alkalmasságot befolyásolják.

b) Minősítés csak kórházi osztályon végzett vizsgálatok alapján lehetséges és függ az adott betegség prognozisától és a betegség okozta aktuális funkciókárosodástól. (Ennek megtörténtét a kórlapban és a FÜV táblázaton fel kell tüntetni.) Döntést csak a másodfokú FÜV Bizottság hozhat. A bizottság tagjait előzetesen informálni kell.

c) Ha van olyan szakasz az utasításban, amely kórtanilag vagy functionálisan közel áll az adott betegséghez, az ott meghatározott elvek is irányadók lehetnek. Mivel a ritka kórképek diagnósisa sokszor elhúzódik, nem teljesen tisztázott esetben is minősíthetünk, ha valamely szerv jelenlegi vagy nagy valószínűséggel prognosztizálható functiokárosodása indokolja a minősítést. "E" minősítést azonban csak már bekövetkezett irreversibilis szervkárosodás esetén adjunk. Egyébként egyéni elbírálás alapján "I" vagy - főleg tisztek esetében - "K" minősítés adható a szükségesnek tartott korlátozásokkal, a rendszeres controll szükségességének megjelölésével.

d) Az itt minősítendő elváltozások sokasága miatt a jegyzéken szereplő korlátozások bármelyike alkalmazható.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálásánál elsősorban a megbetegedés aethiológiáját kell figyelembe venni.

2. melléklet a 7/2006. (III. 21.) HM rendelethez

Egyes kiemelt egészségi alkalmassági követelmények

I. Fejezet

A HARCKOCSI KEZELŐSZEMÉLYZET EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGA

A) A kezelőszemélyzet kiválasztása

(1) A harckocsi kezelőszemélyzet tagjaként az a katona alkalmas, aki katonai szolgálatra alkalmas (A3 rovat szerinti "A" minősítés) és a (2) bekezdés szerinti kiemelt követelményeknek is megfelel.

(2) Kiemelt testi és érzékszervi követelmények:

a) 170 centimétert meg nem haladó testmagasság,

b) a legkisebb látóélesség a két szemen együtt 1,6 (0,8-0,8)-javítás +/-3.0 Dioptriáig lehetséges -, időszakos vizsgálatnál 1,2 (1,0-0,2)-javítás +/-6.0 Dioptriáig lehetséges -,

c) normális színérzékelés (deuter anomália megengedhető),

d) szűrőaudiometriával megállapított ép hallás.

(3) A harckocsi személyzet kiválasztását, alkalmasságának elbírálását az állományilletékes parancsnok megkeresésére - előzetes időpont egyeztetés után - az MH Honvédkórház repülőorvosi vizsgálati szerve végzi.[487]

B) A harckocsival történő vízalatti átkelés kiképzésre való egészségi alkalmasság követelményei

(1) Az A) pont szerinti kiemelt alkalmassági követelményeken felül a harckocsival történő vízalatti átkelésre olyan katona alkalmas, aki a vízalatti átkeléshez szükséges kiemelt egészségi követelményeknek is megfelel.

(2) A vízalatti átkelés kiemelt egészségi követelményei:

a) a légző- és a szív-érrendszer kifogástalan állapota, normális vérnyomás; Ellenjavallatok:

aa) a tüdő 3000 köbcentiméter alatti vitálkapacitása,

ab) a mellkas kitérése belégzéskor kisebb 4 cm-nél,

ac) a vérnyomás ismételt ellenőrzések során magasabb 140/85 Hgmm-nél, vagy alacsonyabb 95/50 Hgmm-nél;

ad) ha a légzőkészülékben szárazon végzett gyakorlati foglalkozás, illetve a harckocsival történő vízalatti átkelés gyakorlása előtti egészségi alkalmassági ellenőrzésen a systolés vérnyomás 150 Hgmm-nél magasabb, vagy nyugalmi állapotban mért pulzus szám 90/min-nél szaporább, a feladat végrehajtása nem engedélyezhető;

b) az Eustach-kürt kielégítő átjárhatósága; Ellenjavallat:

ba) a fül barofunkciójának olyan erős és állandó zavara, amelynek eredményeként a nyomás emelkedésekor fájdalom jelentkezik a fülben;

c) ép középfül és felsőlégutak; Ellenjavallatok:

ca) gennyes középfülgyulladás,

cb) a dobhártyaperforáció (dobhártyaheg a fül kielégítő barofunkciója esetén nem képez ellenjavallatot);

d) a szem és járulékos képleteinek épsége; Ellenjavallatok:

da) a szemhéjak és a kötőhártya, valamint a könnyutak idült megbetegedései,

db) a színérzékelés anomáliái.

C) A harckocsival történő vízalatti átkelés kiképzésre való egészségi alkalmasság elbírálása

(1) A személyi állomány alkalmasságát az MH Honvédkórház repülőorvosi vizsgálati szerve erre kijelölt szakorvosi bizottsága (belgyógyász, ideggyógyász, fül-orr-gégész) bírálja el a gyakorlati foglalkozás megkezdése előtt két héttel az MH Honvédkórház repülőorvosi vizsgálati szerve szakrendelőjében. A vizsgálathoz szükség esetén más szakorvos is igénybe vehető. A bizottság elnöke a belgyógyász szakorvos.[488]

(2) Az állományt kiképzési időszakonként - a parancsnok által tervezett és az MH Honvédkórház repülőorvosi vizsgálati szervével egyeztetett időpontban -ismételten meg kell vizsgálni.[489]

(3) A szakorvosok az ismételt vizsgálatnál ugyanazokat a követelményeket veszik figyelembe, mint a kiválasztás alkalmával. A "Vízalatti átkelésre bocsátható" minősítést az egészségügyi könyvbe be kell jegyezni. A bejegyzést a bizottság elnöke írja alá és személyi orvosi bélyegzőjével látja el.

II. Fejezet

A LÉGIMOZGÉKONYSÁGÚ KATONAI SZERVEZET ÁLLOMÁNYÁBA JELENTKEZÕ, ILLETVE BEOSZTOTT KATONA EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGA

D) A légimozgékonyságú katonai szervezet

(1) A légimozgékonyságú katonai szervezetek (a továbbiakban: LMKSZ) állományába:

a) az ejtőernyős ugrást végző,

b) az alacsonyan szálló vagy lebegő helikopterből ejtőernyő nélkül kiugró, valamint

c) a légi úton szállított, de ejtőernyős ugrást, valamint ejtőernyő nélküli kiugrást nem végző katona tartozik.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti beosztásba jelentkező esetében az egészségi alkalmasság megállapítása az általános követelmények (a rendelet 18-20. §-ai) szerint az MH Honvédkórház repülőorvosi vizsgálati szervénél történik.[490]

(3) Az (1) bekezdés a) pontja alá tartozó beosztásba jelentkező, illetve beosztott katona esetében követelmény a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság (az A3 rovat szerinti "A" minősítés) és az E) pont szerinti kiemelt alkalmasság.

E) A kiemelt alkalmasság elbírálása

(1) A D) (1) bekezdés a) pontja alá tartozó katona A3 rovat szerinti és speciális egészségi alkalmasságát első fokon az állományba vétel, beosztásba helyezés előtt, valamint a tényleges szolgálata során - évenként - az MH Honvédkórház repülőorvosi vizsgálati szerve elsőfokú ROB állapítja meg. Az elsőfokú ROB minősítése ellen a közléstől számított 15 napon belül a jelentkező, illetve a katona fellebbezéssel élhet a másodfokú ROB-hoz, amelynek döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.[491]

(2) A vizsgálat eredményeként a katona alkalmasságát "Ejtőernyős ugrásra alkalmas, a kipróbáló és kísérleti ugrások kivételével", illetve "Ejtőernyős ugrásra alkalmatlan" minősítéssel kell megállapítani.

(3) Ha a feladatok körében a 4500 méter feletti ugrás is szerepel az MH Honvédkórház repülőorvosi vizsgálati szervénél barokamra vizsgálatot is kell végezni. Ennek eredményétől függően "Magassági ugrásra alkalmas", vagy "Magassági ugrásra alkalmatlan" minősítést kell megállapítani.[492]

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti minősítést a vizsgálati lapon és a katona egészségügyi könyvébe is be kell jegyezni. A bejegyzést aláírásával és bélyegzőlenyomatával az MH Honvédkórház repülőorvosi vizsgálati szerve elsőfokú ROB - fellebbezés esetén a másodfokú ROB -elnöke látja el.[493]

(5) A kiképzési időszakban a katonai szervezet orvosa - az állományilletékes parancsnok által jóváhagyott terv szerint - negyedévente időszakos ellenőrző vizsgálatot végez.

(6) Az időszakos vizsgálat alapján a csapatorvos bejegyzi a katona egészségügyi könyvébe:

a) az egészségi állapottal kapcsolatos panaszokat, illetve a panaszmentességet,

b) a vizsgálatok közötti időszakban történt egészségi állapotváltozásokat és azok lefolyását,

c) az ejtőernyős ugrások okozta terheléssel szembeni tűrőképességet,

d) a vizsgálatok összesített eredményét.

(7) A vizsgálat eredményét a csapatorvos a következők szerint minősíti:

a) "Egészséges, ejtőernyős ugrásra alkalmas",

b) "Egészségi állapota megváltozott, ejtőernyős ugrásra ideiglenesen alkalmatlan".

(8) A csapatorvos ideiglenes alkalmatlanság megállapítása esetén a kórállapot természetétől, súlyosságától függően a katonát kezelésben részesíti, illetve szakorvosi ellátásáról intézkedik.

(9) A csapatorvos alkalmatlan minősítést nem állapíthat meg. Ha megítélése szerint a katona alkalmatlan:

a) a fegyvernemi alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező bizottságnál (MH Honvédkórház repülőorvosi vizsgálati szerve elsőfokú ROB), vagy[494]

b) ha a katonai szolgálatra való alkalmasságot is el kell bírálni az illetékes elsőfokú FÜV Bizottság eljárását kezdeményezi.

(10) Az alkalmas minősítés egy évig érvényes. Ha a minősítés és a szolgálat megkezdése között több mint egy év telik el, a vizsgálatot meg kell ismételni.

(11) A vizsgálat adatait és a minősítést tartalmazó egészségügyi vizsgálati lapot az MH Honvédkórház repülőorvosi vizsgálati szerve elsőfokú ROB két példányban készíti el. Az 1. számú példányt a vizsgálatot kérő katonai szervezet orvosának megküldi, a 2. számú példányt az MH Honvédkórház repülőorvosi vizsgálati szerve elsőfokú ROB 30 évig megőrzi.[495]

III. Fejezet

A BÚVÁROK EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGA

F) A búvárok alkalmassága

(1) Búvár beosztást csak az "Egészségileg alkalmas" (az A3 rovat szerinti "A" minősítésű) és úszni tudó katona láthat el.

(2) A búvárjelöltet előzetesen a csapatorvos vizsgálja meg, majd szakorvosi, pszichológiai, illetve barokamra és légzésfunkciós vizsgálatra és minősítésre az MH Honvédkórház repülőorvosi vizsgálati szervéhez utalja be.[496]

(3) A búvár feladatok ellátására való alkalmasságot az MH Honvédkórház repülőorvosi vizsgálati szerve elsőfokú ROB bírálja el. Az alkalmasságot a következők szerint minősíti:[497]

a) "Búvár feladatok ellátására alkalmas",

b) "Búvár feladatok ellátására jelenleg alkalmatlan",

c) "Búvár feladatok ellátására alkalmatlan".

(4) Az "alkalmas" minősítés egy évig érvényes. "Jelenleg alkalmatlan" minősítés adása akkor indokolt, ha az alkalmatlanságot okozó betegség, kórállapot nem maradandó és így a gyógyulás bekövetkezte után a katona búvár feladatok ellátására alkalmassá válhat. Az "alkalmatlan" minősítés ellen a katona 15 napon belül az MH Honvédkórház repülőorvosi vizsgálati szerve másodfokú ROB-hoz fellebbezéssel élhet.[498]

(5) A kiemelt egészségi követelmények a következők:

a) 0,6 látóélesség mindkét szemen, javítás nélkül,

b) audiometriás vizsgálattal megállapított ép hallás, teljesen ép hallójáratok, Eustach-kürt átjárhatósága.

(6) Ellenjavallatok:

a) systolés vérnyomás 100 Hgmm alatt és 150 Hgmm felett, pulzus 100/min felett nyugalomban,

b) tüdőgümőkór inaktív szakban is,

c) visszérbetegség csomóképzéssel vagy anélkül,

d) sérvek, hasi műtétek utáni állapotok,

e) idült bőrbetegségek, kiterjedt bőrgombásodás, torzító hegek a bőrfelületen,

f) vestibuláris ingerek iránti kifejezett és tartós érzékenység,

g) koponyaműtét utáni állapot,

h) idült, gennyes középfülgyulladás,

i) a lymphadenoid szövetek és az orrkagyló nyálkahártyájának az orrlégzést zavaró hypertrophiája,

j) kiújulásra hajlamos homlok- és arcüreggyulladás,

k) a szemhéjak, a kötőhártya és a könnyutak idült megbetegedései,

l) a nagyfokú lúdtalpasság.

(7) Az alkalmatlan minősítésű katonát búvárkiképzésre, illetőleg búvárfeladat ellátására beosztani nem lehet.

G) A merülés előtti orvosi vizsgálat

(1) A merülés előtt a csapatorvos megvizsgálja a búvár egészségi állapotát. A vizsgálat megállapításait az egészségügyi könyvbe bejegyzi.

(2) A vizsgálat alapján a csapatorvos az egészségügyi könyvbe bejegyzi:

a) az egészségi állapottal kapcsolatos panaszokat, illetve a panaszmentességet,

b) a vizsgálatok közötti időszakban történt egészségi állapotváltozásokat és azok lefolyását,

c) a merüléssel kapcsolatos tűrőképességet,

d) vizsgálatok összesített eredményét.

(3) A vizsgálat eredményét a csapatorvos a következők szerint minősíti:

a) "Egészséges, merülésre alkalmas";

b) "Egészségi állapota megváltozott, merülésre ideiglenesen alkalmatlan".

(4) Ideiglenes alkalmatlanság megállapítása esetén a kórállapot természetétől, súlyosságától függően a katonát kezelésben részesíti, illetve szakorvosi ellátására intézkedik.

(5) A csapatorvos alkalmatlan minősítést nem állapíthat meg. Ha megítélése szerint a katona alkalmatlan:

a) a kiemelt alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményezi, a hatáskörrel rendelkező bizottságnál (MH HEK repülőorvosi vizsgálati szerve első fokú ROB), illetve[499]

b) ha a katonai szolgálatra való alkalmasságot is el kell bírálni, az illetékes elsőfokú FÜV Bizottság eljárását kezdeményezi.

IV. Fejezet

A TŰZSZERÉSZ ÉS AZ AKNAKUTATÓ KATONA KIEMELT ALKALMASSÁGA

H) A kiemelt alkalmasság elbírálása

(1) A tűzszerész és az aknakutató beosztású katona fegyvernemi (beosztási) alkalmassági vizsgálatát és minősítését az MH Honvédkórház repülőorvosi vizsgálati szerve végzi.[500]

(2) Tűzszerész és aknakutató beosztásban alapkövetelmény az A3 rovat szerinti "A" minősítés.

(3) A beosztásba helyezés előtti kiemelt minősítés követelményei:

a) az idegrendszer kifogástalan állapota,

b) kifogástalan látás és színlátás,

c) audiometriával igazolt ép hallás,

d) a kéz ujjainak teljes épsége.

(4) A beosztásba helyezést megelőző alkalmassági minősítés ellenjavallatai:

a) a pszichés funkciók bármilyen eredetű károsodása,

b) gyógyszer-, alkoholfüggőség, valamint pozitív drogszűrési eredmény,

c) mozgáskoordinációs zavar, végtag tremor,

d) látóélesség csökkenés, a színlátás zavara,

e) halláscsökkenés.

I) Az időszakos alkalmassági vizsgálat

(1) Az időszakos alkalmassági vizsgálat tervezett és soronkívüli lehet:

a) a tervezett időszakos alkalmassági vizsgálatot kétévente kell elvégezni,

b) a tűzszerész és aknakutató egészségi állapotában bekövetkezett változás esetén kérésére, illetve az állományilletékes parancsnok vagy a csapatorvos kezdeményezésére a vizsgálatot soron kívül kell elvégezni.

(2) Az időszakos alkalmassági minősítés követelményei:

a) a látóélesség korrekciója olyan mértékű lehet, hogy a közeli látás Csapodi 4-nek feleljen meg,

b) kifogástalan színlátás,

c) élettani hallás mindkét fülön. Mérsékelt, 30 decibelt meg nem haladó beszéd halláscsökkenés, illetőleg 60 decibelt meg nem haladó csökkent hallás a magas frekvenciatartományban megengedhető.

(3) A beosztás ellátásának ellenjavallatai:

a) aktuálisan kialakult és várhatóan tartós vagy progrediáló pszichés funkciókárosodás,

b) a látásélesség elérhető optimális korrekciója sem teszi lehetővé a tárgyak egy mm-es részleteinek megbízható érzékelését,

c) 30 decibelt meghaladó halláscsökkenés a beszédzónában,

d) a végtagok vagy a kézujjak funkciókárosodását eredményező bármilyen eredetű kórállapot.

V. Fejezet

RADIOAKTÍV ANYAGOKKAL, IONIZÁLÓ SUGÁRFORRÁSOKKAL ÉS RAKÉTA-ÜZEMANYAGGAL DOLGOZÓ KATONA EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGA

J) A speciális alkalmassági vizsgálatok

(1) Az alkalmasság elbírálásához belgyógyászati, ideggyógyászati, bőrgyógyászati, szemészeti, gégészeti, sebészeti és fogorvosi szakvizsgálatok szükségesek. Nők esetén nőgyógyászati vizsgálat is kötelező. A szakorvosi vizsgálatokat az MH Honvédkórház kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézete és a drogvizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti egysége végzi. Az MH Honvédkórház kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetének alkalmassági vizsgálatokért felelős igazgatójának megkeresésére egyes szakvizsgálatokat (bőrgyógyászat, haematologia) az MH Honvédkórház szakmai hatáskörrel rendelkező osztályai végzik. A kivizsgálás után a katonát az Eü PAB minősíti.[501]

(2) Ha a katona egészségi állapotában romlás tapasztalható a csapatorvos soron kívül megfelelő szakorvosi kivizsgálásra intézkedik. A kivizsgálás eredményétől függően kerülhet sor a speciális alkalmasságnak az (1) bekezdés szerinti elbírálására.

(3) A szakorvosi kivizsgálás során, illetve az alkalmasság minősítésekor figyelembe kell venni a végzendő munkajellegét, a munkavédelmi és a közegészségügyi előírásokat, az átvészelt fertőzéseket és mérgezéseket, sérüléseket és a pszichés traumákat. A radioaktív anyagokkal dolgozó katonánál értékelni kell az ionizáló sugárforrás jellemzőit, az egyéni doziméteres és radiométeres vizsgálat adatait, valamint azt a maximális sugárdózist és a besugárzási összmennyiséget, amely a munka megkezdése óta a szervezetet érte. Ezeket az adatokat az egészségügyi könyvbe be kell jegyezni.

K) Az időszakos ellenőrző vizsgálatok

(1) Az MH Honvédkórház repülőorvosi vizsgálati szerve szakmai hatáskörrel rendelkező osztálya évente, illetve a külön rendelkezésben meghatározott időben időszakos ellenőrző vizsgálatokat végez. Nyilvántartásba veszi és negyedévenként ellenőrzi azokat, akiket a megengedettnél erősebb külső besugárzás ért, továbbá azokat, akiknek a szervezetébe radioaktív anyagok kerültek be, abban az esetben is, ha ennek klinikai tünetei nem észlelhetők.[502]

(2) Az időszakos ellenőrző vizsgálat eredményét az egészségügyi könyvbe a következők szerint kell bejegyezni:

a) kórisme,

b) radioaktív anyagokkal, ionizáló sugárforrásokkal, különleges létesítményekkel, rakéta-üzemanyaggal vagy nagyfrekvenciájú generátorokkal kapcsolatos beosztásokba való alkalmasság,

c) szükség esetén az indokolt gyógykezelés.

(3) Ha a sugárhatás klinikai tüneteit kimutatták, havonta egyszer belgyógyászati, ideggyógyászati és szemészeti vizsgálatot kell végezni. A vizsgálatnál ellenőrizni kell a perifériás vérképet, nőknél nőgyógyászati vizsgálatot is kell végezni.

(4) Ha a sugárártalom gyanúja felmerül a katonát az adott munkakörből ki kell vonni és teljes körű klinikai kivizsgálására kell intézkedni. Ha a gyanú beigazolódik az adott beosztásra alkalmatlannak kell minősíteni és más - az egészségi állapotának megfelelő - beosztásba helyezését kell javasolni.

VI. Fejezet

AZ ALKALMASSÁG MEGÍTÉLÉSÉNEK ELVEI A SZÍNLÁTÁS ZAVARAINÁL

(1) A színlátás zavara önmagában katonai szolgálatra való alkalmatlanságot nem jelent, de egyes beosztásokban beosztási korlátozás alkalmazását indokolhatja.

(2) Kifogástalan színérzékelés követelmény

a) minden olyan beosztásban, amelynek ellátásánál:

aa) színes jeleket,

ab) készülékeken, műszereken színes kapcsolási jeleket és vezetékeket,

ac) rakétaértesítő (riasztó-) jeleket,

ad) térképjeleket,

ae) színes lőszer- és robbanóanyag-megkülönböztető jeleket alkalmaznak;

b) az alábbi fegyvernemeknél:

ba) rakéta- és lokátortechnikai csapatok,

bb) légimozgékonyságú-csapatok,

bc) vegyivédelmi csapatok,

bd) harckocsikezelő személyzet,

be) harckocsi-, gép- és harcjárművezetők,

bf) rádiótechnikai, híradó személyzet, repülőcsapatok állománya.

L) A színlátás zavara esetén is ellátható munkakörök

(1) A színlátás zavara megengedhető a következő beosztásokban:

a) pénzügyi,

b) hadtáp,

c) egészségügyi,

d) fegyverzeti,

e) humánszolgálati és

f) személyügyi nyilvántartó szerveknél,

g) az adminisztratív munkakörökben,

h) a közgazdasági, jogi szakképzettséghez kötött beosztásokban.

(2) Egyéni elbírálás alapján a katona színgyenge esetekben is alkalmas lehet, ha korábban az adott szakmában megfelelő tapasztalatot szerzett.

(3) Alkalmatlan minősítést kell megállapítani, ha a beosztás ellátásához hívatásos gépjárművezetői jogosítvány is szükséges.

(4) Katonai felsőoktatási intézménybe történő beiskolázáshoz és magasabb beosztásba történő kinevezéshez a jó színlátás nem követelmény, ha a katona már legalább öt éve teljesít katonai szolgálatot.

3. melléklet a 7/2006. (III. 21.) HM rendelethez

Korlátozások és felmentések jegyzéke

A)

Fegyvernemi korlátozások (alkalmatlan)

F1. - gépesített lövész, felderítő,

F2. - harckocsizó,

F3. - vegyivédelmi,

F4. - tüzér, légvédelmi rakétatechnika,

F5. - műszaki,

F6. - rádióelektronikai felderítő és elektronikai harc, lokátortechnika,

F7. - fegyverzeti és gépjárműtechnika, repülő-műszaki (gépész),

F8. - hadtáp, pénzügy, informatika, közlekedés, gazdálkodás.

B)

Munkaköri korlátozások (alkalmatlan)

K1. - búvárnak,

K2. - fokozottan balesetveszélyes munkakörben,

K3. - gépjármű, harcjármű, műszaki gépek vezetésére és kezelésére,

K4. - külföldi szolgálatra (külön szabályozás szerint),

K5. - felderítő beosztásban,

K6. - úszni tudást igénylő feladat vagy beosztás ellátására,

K7. - lokátoros beosztásban,

K8. - híradó, rádióelektronikai felderítő és elektronikai harc beosztásban,

K9. - tüzér beosztásban,

K10. - irányzói beosztásban,

K11. - légideszantos beosztásban,

K12. - beosztási kötelezettségen felüli állandó többletmunka ellátására,

K13. - ionizáló sugárexpozíció veszélyével járó munkára,

K14. - zárt térben (harcjárműben, tartályban, berendezés belső terében) végzett munkára,

K15. - szabadban végzett munkára,

K16. - föld alatti munkahelyen végzett munkára,

K17. - mérgező anyagokkal végzett munkára,

K18. - radioaktív anyagokkal végzett munkára,

K19. - nagy frekvenciájú elektromágneses térben végzett munkára,

K20. - teljes színlátást igénylő beosztás ellátására,

K21. - kedvezőtlen klímájú munkahelyen teljesített szolgálatra,

K22. - kétszemes együttlátást igénylő beosztás ellátására,

K23. - környezetbe való beilleszkedést, jó alkalmazkodást igénylő beosztásban,

K24. - megosztott figyelmet, fokozott koncentrációt és felelősségérzetet igénylő beosztásban,

K25. - zajmentes beosztásban vagy fokozott zajvédelem mellett átlagos vagy azt meghaladó zajterheléssel járó feladatok ellátására,

K26. - képernyős munkavégzésre.

C)

Egészségügyi felmentések

FM1. - testnevelés alól,

FM2. - közelharc foglalkozás alól,

FM3. - futás alól,

FM4. - menetgyakorlat alól,

FM5. - akadálypálya alól,

FM6. - alaki foglalkozás alól,

FM7. - terepfoglalkozás alól,

FM8. - tartós állás alól,

FM9. - gyakorlaton való részvétel alól,

FM10. - nehéz fizikai munka alól,

FM11. - őrszolgálat alól,

FM12. - lövészet alól,

FM13. - robbantási gyakorlatok alól,

FM14. - gázálarcviselés alól,

FM15. - fejhallgató-viselés alól,

FM16. - bakancsviselés alól,

FM17. - 24 órás szolgálat alól.

A 24 órás szolgálatok csoportosítása

A megterhelés jellegeSzolgálatok
1. Erős szellemi megterhelés (4-6 óra pihenéssel)Hadműveleti ügyeletes (alárendeltekkel rendelkező vezető szerveknél, illetőleg hadtest és magasabb egység parancsnokságoknál) Híradóügyeletes (magasabb egységeknél és ennél magasabb szintű szerveknél) Rejtjelző ügyeletes (magasabb egységeknél és ennél magasabb szintű szerveknél)
2. Erős fizikai és szellemi megterhelés (3-4 óra pihenéssel)Egységügyeletes (egységeknél, önálló alegységeknél és velük azonos szintű raktáraknál) Laktanya ügyeletes (közös laktanyai elhelyezésben levő alegységeknél)
3. Erős szellemi és fiziológiai megterhelés (4-6 óra pihenéssel)Harcálláspont. Ügyeletes és váltás (felszín alatti létesítményekben és zárt kabinokban elhelyezett szolgálatok)
4. Erős fizikai megterhelés (4-6 óra pihenéssel)Őrség (A berendezett őrtoronyban szolgálatot ellátók és a technikai őrberendezéssel rendelkező szolgálatok kivételével) Konyhaügyeletes Rendészeti járőr Alegységügyeletes Ügyeletes alegység
5. Átlagos vagy ennél kisebb megterhelés (5-7 óra pihenéssel)Intézetügyeletes (alárendeltekkel nem rendelkező vezető szerveknél, különféle intézeteknél, kórházaknál, hadkiegészítő parancsnokságnál) Telephely-ügyeletes Őrség (a berendezett őrtoronyban szolgálatot ellátók és a technikai őrberendezéssel rendelkező szolgálatok esetében) Kapuügyeletes Segélyhely-ügyeletes Napostiszt (az egységparancsnok külön parancsára vezénylik)

4. melléklet a 7/2006. (III. 21.) HM rendelethez

Munkaköri térkép

- Általános katonai munkakör

A munkaköröket javarészt belső térben kell ellátni, szellemi munkát kell végezni. Másokkal együtt kell működni, felelősségteljes munka. A munkavégzésből eredően szellemi és pszichés megterheléssel kell számolni. Készenléti feszültség, fokozott információs és emocionális terhelés van jelen. Nagy a teljesítménykényszer, gyakori a túlmunka. A szervezett hierarchiájából, belső kapcsolatrendszeréből adódóan konfliktusszituációk léphetnek fel, ennek terhét fokozhatja, hogy többen családjuktól távol a napi túlmunka esetenkénti igényével végzik munkájukat. Több munkakör képernyős munkahelynek számít, ahol fontos a munkahely ergonómiai szempontú kialakítása. (A felsoroltak figyelembevételével a munkakör ellátásra átlagos fizikai képességekkel bíró férfi és nő alkalmas, aki másokhoz jól tud alkalmazkodni, jó a stressztűrő és problémamegoldó képessége. A szív-érrendszeri és pszichés betegségek előfordulása miatt pszichológiai és belgyógyászati kivizsgálás ajánlott.)

- Szárazföldi haderő

1. Lövész, harckocsizó, tüzér, páncéltörő tüzér, csapat- és mélységi felderítő

Közepesen nehéz, illetve nehéz fizikai munka, amit külső térben, esetenként meleg vagy hideg hőkörnyezetben kell végezni. A harcjárművek kiképzése nem a legkorszerűbb, gyakori a kényszertesthelyzet, statikus és dinamikus fizikai terhelés. A munkakörnyezetben, a harcjárműben a zajszint akár 100-110 dB-t is meghaladhatja. Gyakori az impulzív és impakt zaj is. Felléphet egésztestet érő, illetve egésztest és végtag vibráció. Egyes speciális eszközök használata közben létrejöhet kismértékű ionizáló, illetve nem ionizáló sugárterhelés. A harcjárművek üzemeltetése, álcázó anyagok használata közben a munkakört betöltő kapcsolatba kerülhet irritáló, túlérzékenységet okozó vegyi anyaggal. A munkavégzésből eredően pszichés megterheléssel kell számolni, úgymint készenléti feszültség, valamint érzékszervi és figyelmi túlterhelés. Fokozottan balesetveszélyes munkakör a fegyverhasználat, harcjárműveken történő munkavégzés miatt. [A munkakör betöltésének feltétele a fizikai jó terhelhetőség, az éleslátás, a jó hallás (4 méterről a társalgási beszédet hallja) .]

2. Műszaki, vegyivédelmi

Az előző pontban felsoroltakon kívül ezekben a beosztásokban speciális megterhelésekkel is kell számolni.

Tűz- és robbanásveszélyes anyagokkal történik munkavégzés. A különböző mentesítő, illetve harci anyagokkal kapcsolatban ásványi porok és toxikus légszennyezők, bőrön át felszívódó, ingerlő, maró hatású, túlérzékenységet okozó vegyi anyagok kerülhetnek a munkakörnyezetbe.

3. Rádióelektronikai felderítő és elektronikai harc

Általában belső (zárt) térben végzett szellemi, illetve közepesen nehéz fizikai munka. Jellemző a szellemi, érzékszervi (szem, fül), figyelmi fokozott-, illetve túlterhelés és az ezekből adódó monotónia, elfáradás, kimerülés, a figyelem- és a koncentráció zavara. A nem megfelelően kialakított munkahely okozta kényszerű testhelyzet, statikus és dinamikus fizikai terhelés és rossz megvilágítás előfordulhat. Az elektromos berendezések monoton zaja elérheti a zavaró szintet. A beosztások jelentős része "képernyős" munkahely, ahol be kell tartani a megfelelő munka- és pihenőidő arányokat. A nagyteljesítményű adóberendezések környezetében nagyfrekvenciás, nem ionizáló sugárterheléssel kell, illetve lehet számolni.

- Légierő

1. Repülőgép, helikopter személyzet, légi vezetés, repülő harcbiztosító

Külső és belső térben egyaránt végzett szellemi, ill. könnyű fizikai munka. Külső térben történő munkavégzés során számolni kell a hideg vagy meleg környezettel. Jelentős a zajterhelés, előfordul a 125 dB-t elérő zaj is. A zajterhelés következményeként egésztest vibráció is fellép. Nagyfokú a szellemi, valamint az érzékszervi, figyelmi túlterhelés, a készenléti feszültség. A beosztások egy része képernyős munkahely, ahol ügyelni kell a megfelelő munkaidő- pihenőidő arány betartására. A légi vezetés egyes beosztásaiban dolgozók munkájukat föld alatt, mesterséges klimatikus viszonyok között végzik. Gyakori a 24 órás váltott műszak. A dolgozók ionizáló, illetve nem ionizáló sugárzásnak lehetnek kitéve. A technikusi munkakörökben dolgozók a karbantartási, üzembenntartási munkák közben kapcsolatba kerülhetnek irritáló, túlérzékenységet okozó vegyi anyagokkal.

2. Légvédelmi rakéta és tüzér

Közepesen nehéz, illetve nehéz fizikai munka, amit külső térben, esetenként meleg vagy hideg hőkörnyezetben kell végezni. Gyakori az impulzív és impakt zaj is. Felléphet egésztestet érő, illetve egésztest és végtag vibráció. A harcjárművek üzemeltetése, álcázó anyagok használata közben a munkakört betöltő kapcsolatba kerülhet irritáló, túlérzékenységet okozó vegyi anyaggal. A munkavégzésből eredően pszichés megterheléssel kell számolni, úgymint készenléti feszültség, valamint érzékszervi és figyelmi túlterhelés. Fokozottan balesetveszélyes munkakör a fegyverhasználat, harcjárműveken történő munkavégzés miatt. [A munkakör betöltésének feltétele a fizikai jó terhelhetőség, az éleslátás, a jó hallás (4 méterről a társalgási beszédet hallja) .]

- Vezetés, irányítás

1. Általános híradó, vezetékes híradás, ftp híradás, ügyvitel információvédelmi, informatikai

Általában belső térben végzett, szellemi, illetve könnyű fizikai munka. Jellemző a szellemi, érzékszervi, figyelmi túlterhelés és az ebből fakadó elfáradás, monotónia, kimerülés, telítődés. A nem megfelelően kialakított munkahely okozta kényszertesthelyzet, alacsony megvilágítás előfordulhat. Az elektromos berendezések zaja elérheti a zavaró szintet. Több beosztás minősül föld alatt, mesterséges klimatikus viszonyok között végzett munkának. A beosztások nagy része képernyős munkahely, ahol ügyelni kell a megfelelő munkaidő pihenőidő arány betartására.

2. Rádióhíradás, rádiórelé híradás, hírközpontok

Az előző pontban felsoroltakon kívül egyes adóberendezések környezetében előfordulhat nagyfrekvenciás, nem ionizáló sugárzás.

3. FRISZ

A munka gyakran külső térben, hideg környezetben végzik. A repülések miatt nagy lehet a zajterhelés. A lokátor berendezések közelében ionizáló és nem ionizáló sugárzás léphet fel. A technikusi, kezelői munkakörökben dolgozók a karbantartási, üzembenntartási munkák közben kapcsolatba kerülhetnek irritáló, túlérzékenységet okozó vegyi anyagokkal.

Az alacsony megvilágítás, a nem megfelelően kialakított munkahely okozta kényszertesthelyzet több beosztásban előfordulhat.

- Logisztika

1. Üzembenntartás, fegyverzettechnika, páncélos és gépjármű technika műszaki technika, kiképzéstechnika, különleges berendezés technika, tábori szolgáltatás, közlekedés és szállítás, hadtáp, létesítmény, katonai elhelyezés

Belső és külső térben, esetenként meleg vagy hideg környezetben végzett munka. Fennáll a balesetveszély a gyakori tehermozgatás, a veszélyes gépekkel történő és a villamos üzemi munkaköri munkavégzés miatt. Nagy lehet a zaj és a végtag vibráció okozta terhelés. Egyes fegyverzettechnikai, technikai berendezés javítása közben közepes lehet az ionizáló és/vagy nem ionizáló sugárzás. A szűk helyek miatt előfordul a statikus (állva és/vagy ülve) és a kényszertesthelyzet okozta fizikai terhelés. Munkavégzés közben a légtérben megjelenhet ásványi szálló por, toxikus légszennyező anyag, pl. kipufogógáz. A dolgozó szerelési, konzerválási munkák során kapcsolatba kerülhet irritáló, túlérzékenységet okozó vegyi anyagokkal. Nem mindegyik munkahelyen megoldott a megfelelő megvilágítás.

2. Harcanyag, vegyivédelmi technika

Nagyrészt belső térben végzett könnyű, ill. közepesen nehéz fizikai munka. A harcanyag, vegyi anyag jellegéből fakadóan nagymértékben balesetveszélyes tevékenység, ami nagyfokú érzékszervi és figyelmi terheléssel jár. Az állandó készenléti feszültség fokozza a pszichés terhelést. A dolgozó munkája során kapcsolatba kerülhet erős mérgekkel, kifejezetten veszélyes anyagokkal, ami lehet bőrön át felszívódó, ingerlő, maró hatású, túlérzékenységet okozó vegyi anyag. A munkatér légterében jelen lehetnek ásványi szálló porok, toxikus légszennyezők.

- Egyéb támogatás

1. Térképészet, meteorológia

Nagyrészt belső térben végzett szellemi munka. Egyes beosztásokban külső térben esetlegesen hideg vagy meleg környezetben történik munkavégzés. A laboratóriumi munkák során a dolgozók érintkezésbe kerülhetnek ingerlő, maró hatású, túlérzékenységet okozó vegyi anyagokkal. A szellemi, érzékszervi, figyelmi terhelés következtében elfáradás, kimerülés, telítődés következhet be. A beosztások nagy része képernyős munkahely.

2. Pénzügy

Belső térben végzett szellemi, képernyős munka. A munkavégzés jellemzője a szellemi, érzékszervi, figyelmi terhelés. A túlzott terhelés következménye lehet az elfáradás, kimerülés, telítődés, monotónia.

3. Egészségügy

Nagyrészt belső térben végzett szellemi munka. Fertőzés veszélyes, a fertőző betegek ellátása, fertőző váladékok kezelése. Nagyfokú a szellemi, érzékszervi, figyelmi, érzelmi terhelés és az ennek következtében létrejövő elfáradás, kimerülés, telítődés. A munkahelyek egy része képernyős munkahely. A laboratóriumi munkák során a dolgozók érintkezésbe kerülhetnek ingerlő, maró hatású, túlérzékenységet okozó vegyi anyagokkal Gyakorlatok során jelentős zajterheléssel lehet számolni. Gyakori a 24 órás váltott műszak, amely készenléti feszültséggel járhat. Érzelmi terhelést okoz a betegekkel, sérültekkel való foglalkozás.

- Gép- és harcjárművezetők

Nagyrészt belső térben végzett könnyű fizikai munka. Esetenként előfordulhat, hogy tevékenységüket hideg vagy meleg körülmények között kell folytatni. Nagyfokú, akár 100-110 dB-t is meghaladó lehet a zajterhelés. Egésztest és végtag vibráció kombinációjával kell számolni. A dolgozó szerelési, konzerválási munkák során kapcsolatba kerülhet irritáló, túlérzékenységet okozó vegyi anyagokkal. A vezetőfülkék rossz kiképzése miatt gyakori a kényszertesttartás okozta fizikai terhelés. Az érzékszervi, figyelmi terhelés elfáradást, monotóniát, kimerülést okozhat.

- Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat[503]

Nagyrészt belső térben végzett szellemi munka. Nagyfokú a szellemi, érzékszervi, figyelmi, érzelmi terhelés és az ennek következtében létrejövő elfáradás, kimerülés, telítődés. A tartós teljesítménykényszer, készenléti feszültség, tartós kiküldetés az elfáradást fokozza.

- Oktatás, képzés, kiképzés

Nagyrészt belső térben végzett szellemi munka. Egyes beosztásokban, külső térben esetlegesen hideg vagy meleg környezetben történik közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munkavégzés. Gyakorlati oktatás során zajterhelés, ionizáló és nem ionizáló sugárzás, ingerlő, maró hatású, túlérzékenységet okozó vegyi anyag jelenlétével lehet számolni. Nagyfokú a szellemi, érzékszervi, figyelmi, érzelmi terhelés és az ennek következtében létrejövő elfáradás, kimerülés, telítődés.

- Katonai igazgatás, jogi igazgatás, humán, tábori lelkészek[504]

Belső térben végzett szellemi munka. A szellemi terhelésben szerepet játszik az állandó döntési kényszer. Felelősségteljes munka, érzékszervi, figyelmi terheléssel. Az emberekkel való foglalkozás, különösen a konfliktusveszélyes helyzetekben érzelmi, pszichés terhelést okoz. Gyakori a szellemi, érzelmi elfáradás, kimerülés, telítődés.

- Egyéb biztosítási és kiszolgálási feladatok

1. Katonai rendész, büntetés-végrehajtás

Belső és külső térben végzett szellemi, illetve könnyű fizikai munka. Nagyfokú az érzelmi és pszichés terhelés, gyakoriak a konfliktusveszélyes helyzetek. Jelentős a túlmunka, a 24 órás készenlét. A szellemi megterhelés, a pszichoszociális munkakörnyezeti tényezők elfáradást, kimerülést okoznak. Fokozottan balesetveszélyes munkakör a fegyverhasználat miatt.

2. Díszelgő, katonazenész

Általában külső térben, sokszor hideg vagy meleg környezetben végzett közepesen nehéz, illetve nehéz fizikai munka. A zene nagy zajterhelést okoz. A fizikai terhelés statikus, álló helyzetből, illetőleg dinamikus mozgásból adódik. A kényszertesttartás a megterhelést fokozhatja.

3. Kutatás, fejlesztés

Általában belső térben végzett szellemi munka, de előfordul a külső térben végzett könnyű fizikai munka. A kutatás területétől függően az alábbi kockázati tényezők lehetnek jelen: A harcanyag, vegyi anyag jellegéből fakadóan nagymértékben balesetveszélyes tevékenység, ami nagyfokú érzékszervi és figyelmi terheléssel jár. Az állandó készenléti feszültség fokozza a pszichés terhelést. A dolgozó munkája során kapcsolatba kerülhet erős mérgekkel, kifejezetten veszélyes anyagokkal, ami lehet bőrön át felszívódó, ingerlő, maró hatású, túlérzékenységet okozó vegyi anyag. A munkatér légterében jelen lehetnek ásványi szálló porok, toxikus légszennyezők. A beosztások nagy része képernyős munkahely. A szellemi terhelésben szerepet játszik az állandó döntési kényszer. Felelősségteljes munka, érzékszervi, figyelmi terheléssel. A szellemi, pszichés megterhelés elfáradást, kimerülést okoz.

5. melléklet a 7/2006. (III. 21.) HM rendelethez[505]

Részletes pszichikai alkalmassági követelmények

A)

Általános pszichés státusz (Pa)

Személyiségjellemzők

1. Érzelmi, indulati élet kiegyensúlyozottsága

2. Stressztűrő képesség

3. Frusztrációs tolerancia

4. Önkontroll

5. Adekvát viselkedés

6. Magabiztosság

7. Önismeret

Értelmi szint

1. Általános intelligencia (logikai, kombinációs, problémamegoldó készség)

2. Emlékezet

3. Kommunikációs készség

Szenzomotoros és percepciós teljesítmény

1. Általános figyelmi teljesítmény

2. Érzékelés

3. Ingerdiszkrimináció

4. Reakcióidő

5. Mozgáskoordináció

B)

Munkaköri követelmények (Pm)

A munkaköri térkép alapján az általános pszichés alkalmasságon (Pa) túl a konkrét munkakör (pl. lövész, műszaki, vegyivédelmi stb.) ellátásához szükséges képességek, készségek, személyiségvonások összessége tartozik ebbe a kategóriába. A táblázatban megjelölt szempontok mindenképpen vizsgálandó területek.

KövetelményekMunkakörcsaládok
I.II.III.IV.V.VI.VII.
I. Személyiségjellemzők
1.Kapcsolatteremtő készségXXXX
2.KezdeményezőkészségX
3.Alkalmazkodási készségXXXXXXX
4.Empátiás készségXX
5.RugalmasságXX
6.Pszichés tempóXXXX
7.ÖnállóságXXXXX
8ElkötelezettségXX
9.SzabálytudatXXXXXXX
KövetelményekMunkakörcsaládok
I.II.III.IV.V.VI.VII.
II. Értelmi szint
1.Műszaki-technikai érzékXXX
2.LogikaXX
3.InformációfeldolgozásXXXXX
4.KreativitásX
5.RugalmasságXXX
6.Szellemi terhelhetőségXXXX
7.ProblémamegoldásXXXXX
8.TérlátásXXX
III. Szenzomotoros teljesítmény és percepciós teljesítmény
1.Két kéz koordinációXXXXX
2.PontosságXXXXXX
3.Kézbiztonság, kézügyességXXX
4.MikromanipulációX
5.EgyensúlyérzékXX
6.FigyelemkoncentrációXXXXXXX
7.Figyelem megosztottságaXXXXX
8.MegfigyelőképességXXXX
9.Figyelem terjedelmeXXXXX
10.Figyelem flexibilitásaXXXX
11Téri tájékozódásXXX
12.MonotóniatűrésXXXXXXX

A munkakörcsaládok részletezése az MH Munkaköri Térkép alapján

I. csop. 2.2. Szárazföldi haderő, A) lövész, harckocsizó, tüzér

2.3. Légierő, B) légvédelmi rakéta és tüzér

II. csop. 2.2. Szárazföldi haderő, B) a) felderítő és elektronikai hadviselési szakirányú vezető szervek

2.2. Szárazföldi haderő, B) b) felderítő (nem mélységi) elektronikai hadviselési

2.2. Szárazföldi haderő, B) c) mélységi és speciális felderítő, különleges műveleti

2.2. Szárazföldi haderő, C) műszaki

2.2. Szárazföldi haderő, D) vegyivédelmi

2.4. Vezetés, irányítás, A) általános híradó, rádióhíradás, rádiórelé híradás, hírközpontok, vezetékes híradás, FTP híradás

2.4. Vezetés, irányítás, B) FRISZ

2.5. Logisztika, A) üzemben tartás, páncélos és gépjárműtechnika

2.5. Logisztika, B) vegyivédelmi technika, kiképzéstechnika, különleges berendezés technika

2.5. Logisztika, C) fegyverzettechnika/aktív eszközök, elektronika, műszaki technika, mérésügy

2.5. Logisztika, F) harcanyag

2.6. Egyéb támogatás, A) meteorológia

III. csop. 2.4. Vezetés, irányítás, C) ügyviteli, információvédelmi, vezetési, informatikai

2.5. Logisztika, E) ellátó (hadtáp), közlekedés és szállítás

2.6. Egyéb támogatás, A) térképész

2.6. Egyéb támogatás, B) pénzügy

2.6. Egyéb támogatás, D) államháztartási belső ellenőrzés,

IV. csop. 2.6. Egyéb támogatás, C) egészségügyi I-II.

V. csop. 2.7. Gép- és harcjárművezetők. Gépjárművezetők, harckocsi- és harcjárművezetők

VI. csop. 2.9. Oktatás, képzés, kiképzés

2.10. jogi igazgatás[506]

2.11. Humán

2.12. Tábori lelkész szolgálat

2.13. Katonai igazgatás

2.14. Egyéb biztosítási és kiszolgálási feladatok, D) kutatás, fejlesztés

VII. csop. 2.14. Egyéb biztosítási és kiszolgálási feladatok, A) katonai rendész

2.14. Egyéb biztosítási és kiszolgálási feladatok, B) díszelgő

2.14. Egyéb biztosítási és kiszolgálási feladatok, C) katonazenész

C)

Különleges követelmények (Pk)

Az általános pszichés alkalmasságon (Pa) túl a különleges munkakör ellátásához szükséges képességek, készségek, személyiségvonások összessége tartozik ebbe a kategóriába.

A műveleti területeken történő eltérő feladatvégzés sajátossága miatt differenciált követelmények érvényesülnek.

KövetelményekMunkakörök
külszolgálattűzszerész
I. Személyiségjellemzők
1.Kapcsolatteremtő készségXX
2.MonotóniatűrésX
3.Együttműködési készségXX
4.MegbízhatóságXX
5.ÖnállóságXX
6.Szélsőséges körülményekhez való alkalmazkodás képességeX
7.SzabálytudatXX
II. Értelmi szint
1.Műszaki-technikai érzékX
2.LogikaXX
3.InformációfeldolgozásXX
4.KreativitásXX
5.ProblémamegoldásXX
6.TérlátásX
KövetelményekMunkakörök
külszolgálattűzszerész
III. Szenzomotoros teljesítmény és percepciós teljesítmény
1.Két kéz koordinációXX
2.PontosságXX
3.Kézbiztonság, kézügyességXX
4.MikromanipulációX
5.FigyelemkoncentrációXX
6.Figyelem megosztottságaXX
7.Figyelem flexibilitásaX
8.Téri tájékozódásX

D)

Katonai vezetői követelmények (Pv)

Azoknak a követelményeknek való megfelelés, amelyek alapjai az adott szintű, hatékony katonai vezetőnek. Az általános pszichés alkalmasságon (Pa) túl a vezetéshez szükséges készségek, képességek, személyiségjellemzők tartoznak ide.

I. Személyiségjellemzők

1. Kapcsolatteremtő készség

2. Kezdeményezőkészség

3. Együttműködési készség

4. Megbízhatóság

5. Empátiás készség

6. Erkölcsösség

7. Igényszint

8. Rugalmasság

9. Pszichés tempó

10. Önállóság

11. Elkötelezettség

12. Szabálytudat

II.Értelmi szint

1. Logika

2. Kreativitás

3. Lényeglátás

III.Vezetői, szervezői készség

1. Tervező-, szervezőkészség

2. Döntési készség

3. Problémamegoldó készség

4. Információkezelés

5. Stratégiai gondolkodás

6. Csapatépítési készség

7. Menedzselési készség

8. Motiválóképesség

9. Kommunikációs készség

10. Kritika elviselésének készség

11. Intellektuális hatékonyság

12. Szellemi terhelhetőség

6. melléklet a 7/2006. (III. 21.) HM rendelethez

a) 3200 méter síkfutás
Korcsoport>2526-3031-3536-4041-4546-5051<
Nemffiffiffiffiffiffiffi
Időpontértékek
13:42:00160
13:48:00158
13:54:00157
14:00:00155
14:06:00154
14:12:00153160
14:18:00151158
14:24:00150156
14:30:00148155
14:36:00147153
14:42:00146152160
14:48:00144151158
14:54:00143149157
15:00:00142148155
15:06:00140146154
15:12:00139145153
15:18:00137144151160
15:24:00136160142150158
15:30:00135158141148156
15:36:00133156139147154
15:42:00132155138145153
15:48:001601153137160144151160
15:54:001291351135158142150158
16:00:00128150134157141148156
16:06:00126148132155140147155
16:12:00125146131153138145153
16:18:00124145130152137160144152160
16:24:00122143128150135158142150158
a) 3200 méter síkfutás
Korcsoport>2526-3031-3536–4041–4546-5051<
Nemffiffiffiffiffiffiffi
Időpontértékek
16:30:00121141127148134156141149156
16:36:00119140125147132155139147154
16:42:00118138124145131153138146153
16:48:00117136123144129151136160144151160
16:54:001151351351142128150135158143150158
17:00:00114133120140126148133156141148156
17:06:001131321118139125146132155139147154
17:12:00111130117137124145130153138145153
17:18:00110128116135122143129151136160143151
17:24:0010812611413414211421127150135158142150
17:30:00107125113132119140126148133156140148
17:36:001061231461130118138124146132155139147
17:42:001041451110129116136123145130153137145
17:48:00103120109127115135151143129151136160143
17:54:001021181071261131331201341127150134158142
18:00:001001161061241121321118140125148132156140
18:06:00991141041221311130117138124146131154139
18:12:00971131031221109128115136122145129153137
18:18:009615111021191081261141351281143128151136
18:24:0092109100117106125112133119141126149134160
18:30:00881089911610512314011321118140124148132158
18:36:0085106971141031231109130116138123146131