222/2009. (X. 14.) Korm. rendelet

az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről

A Kormány az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 31. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, a (2) bekezdés a) és f) pontjában, a (3) bekezdésében, valamint az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed

a) az elektronikus közszolgáltatást nyújtó, valamint az elektronikus közszolgáltatáshoz szakmai és informatikai támogatást biztosító természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli szervezetekre,

b) a központi elektronikus szolgáltató rendszer (a továbbiakban: központi rendszer) útján nyújtott szolgáltatásokra,

c) az elektronikus közszolgáltatásokat igénybe vevő szervezetekre és személyekre (a továbbiakban: felhasználó).

(2) E rendelet szabályait a központi rendszeren keresztül vagy annak szolgáltatásai igénybevételével nyújtott elektronikus közszolgáltatások vonatkozásában kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) 2D pontkód: az elektronikus űrlapon rögzített tartalom nyomtatott formában történő, megfelelő vonalkód olvasóval elektronikus információvá alakítható, tömörített ábrázolása. A kinyomtatott és postán, papír alapon beküldött vagy személyesen benyújtott elektronikusan kitöltött űrlapok feldolgozásánál használatos megoldás;

b) fix IP cím: egy hálózati eszköz (pl. számítógép, szerver) elektronikus címzésének az a módja, amikor az eszközhöz az internet címzés szabályainak megfelelő állandó címet rendelünk. Állandó közvetlen internet kapcsolattal rendelkező eszközöknél általános megoldás;

c) informatikai közháló: a magyarországi közintézmények, oktatási intézmények, könyvtárak, önkormányzatok és más közösségi hozzáférési helyek számára széles sávú internetelérést biztosító és kapcsolódó egyéb szolgáltatások igénybevételét lehetővé tevő virtuális hálózati szolgáltató, a végponton elhelyezett hálózati eszközök üzemeltetésének biztosításával;

d) illesztő felület: két vagy több informatikai rendszer, alrendszer olyan közös felülete, ahol képesek egymásnak adatokat egymás által értelmezhető formában átadni-átvenni;

e) KR boríték: a központi rendszerben továbbított üzenetek címzésének és védelmének eszköze, amely biztosítja a tartalom megismerhetetlenségét és lehetővé teszi a címzéshez, eljuttatáshoz szükséges adatok kezelését, feldolgozását;

f)[1] második szintű domain: a j) pont szerinti URL szerkezetben az első szint a pontokkal elválasztott utolsó elem, ettől balra található a második szint, jelen esetben a gov.hu tartomány, amelyben az üzemeltető regisztrál címeket (azaz a harmadik szinten);

g) metaadat: az adatok leírását, tulajdonságaik rögzítését szolgáló adat, információ;

h) működtető: e rendeletben kijelölt, az elektronikus közszolgáltatás megvalósítását a központi elektronikus szolgáltató rendszeren lehetővé tevő, a közszolgáltatásokat összehangoló közigazgatási szerv;

i) szervezet: valamennyi jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiséggel nem rendelkező jogképes szervezet, valamint az egyéni vállalkozás;

j) URL: webcím (Uniform Resource Locator [egységes erőforrás-azonosító] rövidítése), az Interneten megtalálható bizonyos erőforrások (például szövegek, képek) szabványosított címe. A formátumot részletesen az IETF RFC 1738 szabványa írja le. Egyetlen címben összefoglalja a dokumentum megtalálásához szükséges négy alapvető információt:

ja) a protokollt, amit a célgéppel való kommunikációhoz használunk;

jb) a szóban forgó gép vagy tartomány nevét;

jc) a hálózati port számát, amin az igényelt szolgáltatás elérhető a célgépen;

jd) a fájlhoz vezető elérési utat a célgépen belül;

k)[2] üzemeltető: e rendeletben kijelölt, a központi rendszer elemeinek létrehozását, fejlesztését és üzemeltetését a működtető irányításával - szükség esetén más szervezetek bevonásával - ellátó szervezet.

II. FEJEZET

A KÖZPONTI RENDSZER SZOLGÁLTATÓI

A központi rendszer működtetője, adatkezelője és üzemeltetője

3. §[3] (1) Az elektronikus közszolgáltatásokat biztosító központi elektronikus szolgáltató rendszert - a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter működteti.

(2) Az elektronikus fizetési szolgáltatást biztosító alrendszer működtetője az államháztartásért felelős miniszter, aki e feladatát a Magyar Államkincstár, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség közreműködésével látja el.

(3) Az elektronikus fizetési szolgáltatást biztosító alrendszer működtetője felelős a működtetésben közreműködő szervezetek tevékenységéért.

(4) Ha jogszabály a működtetőre vonatkozó kötelezettséget állapít meg, az az elektronikus fizetési szolgáltatást biztosító alrendszer (2) bekezdés szerinti működtetőjére csak akkor irányadó, ha a jogszabály kifejezetten így rendelkezik.

4. § (1) A központi rendszerben

a) az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény (a továbbiakban: Ekszt.) 16. § (4) bekezdése alapján az ügyfélkapu létesítése céljából kezelt adatok,

b) az Ekszt. 25. § (2) bekezdése alapján a hivatali kapu létesítéséhez szükséges, a hivatali kapu használatára feljogosított személyek adatainak kezelésére felhatalmazott képviselők adatainak,

c) az elektronikus tárhelyek, valamint

d) a szervezeti postafiókok

adatkezelője a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban rövidítve: KEKKH).

(2)[4] Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés tekintetében az adatkezelő adatfeldolgozókat vehet igénybe. Az adatfeldolgozók bevonására a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jóváhagyásával megkötött adatfeldolgozási szerződéssel kerülhet sor.

(3) Az adatkezelő az (1) bekezdés c) és d) pontjaiban szereplő adatok esetében csak a címzéshez kapcsolódó információt ismeri, kivéve, ha a felhasználó nem gondoskodott a rendelkezésre bocsátott eszközökkel annak titkosításáról, illetve nem tette lehetővé azok titkosítását a részére üzenetet küldők számára.

5. §[5] (1) A központi rendszer üzemeltetését az elektronikus fizetési szolgáltatást biztosító alrendszer kivételével a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: üzemeltető) a működtetővel kötött közszolgáltatási szerződés keretében látja el.

(2) Az üzemeltető a központi rendszer elemeinek fejlesztését és üzemeltetését a működtető irányításával látja el, a miniszter előzetes hozzájárulásával, a feladat jellegének megfelelően költségvetési szervek, illetve megfelelő beszerzési eljárásban kiválasztott vállalkozók közreműködését igénybe veheti.

(3) A 4. § szerinti adatkezelő az üzemeltetővel a központi rendszer üzemeltetése érdekében adatfeldolgozási megállapodást köt.

(4) Az üzemeltető köteles a központi rendszerhez kapcsolódó beszerzési eljárásaiba a működtetőt bevonni. Az Európai Unió közbeszerzési értékhatárát meghaladó, a központi rendszerhez kapcsolódó beszerzései a miniszter jóváhagyásával válnak hatályossá (feltételhez kötött közbeszerzések).

(5) Az üzemeltető és a 4. § (1) bekezdése szerinti adatkezelő a központi rendszer bármely, a működés folyamatosságát veszélyeztető állapota vagy üzemzavara esetén köteles a működtetőt haladéktalanul értesíteni, és szükség esetén bevonásukkal megtenni a helyzet elhárításához szükséges lépéseket.

(6) Az üzemeltető havi rendszerességgel, utólag, a kormányzati portálon közzéteszi a központi rendszer igénybevételi adatait, valamint költségelszámolását, illetve a rendszer működtetéséből származó bevételeket.

(7) Az elektronikus fizetési szolgáltatást biztosító alrendszer üzemeltetője a Magyar Államkincstár. Az elektronikus fizetési szolgáltatást biztosító alrendszer üzemeltetője a (2) bekezdés rendelkezései szerint más költségvetési szervek és vállalkozók közreműködését igénybe veheti. Ha jogszabály az üzemeltetőre vonatkozó kötelezettséget állapít meg, úgy az az elektronikus fizetési szolgáltatást biztosító alrendszer e bekezdés szerinti üzemeltetőjére csak akkor irányadó, ha a jogszabály kifejezetten így rendelkezik.

A csatlakozott szolgáltatók

6. § (1) Az Ekszt. szerinti közigazgatási hatóságok-törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - kötelesek csatlakozni a központi rendszerhez, és az egymás közötti elektronikus kapcsolattartást a központi rendszeren keresztül bonyolítani.

(2) A közigazgatási hatóság az elektronikus kapcsolattartás során - törvény eltérő rendelkezése hiányában - kizárólag a központi rendszer azonosítási szolgáltatását veheti igénybe. A közigazgatási hatóság az azonosítási szolgáltatás igénybevételéhez az informatikai rendszereit - az üzemeltetővel előre egyeztetett - illesztő felülettel látja el.

(3) A közigazgatási hatóság feladata az Ekszt. 7. § (1) és (3) bekezdése és a 9. § (1) bekezdése, valamint a 24. § (1) bekezdése szerinti kötelezettsége teljesítéséhez a központi rendszer és az informatikai rendszerei közötti e rendelet 18-19. §-aiban meghatározott követelményeknek megfelelő illesztő felület biztosítása.

(4) A közigazgatási hatóság a központi rendszerhez történő csatlakozást a központi rendszer működtetőjénél egyoldalú nyilatkozattal kezdeményezi. A központi rendszer működtetője a kezdeményezést köteles befogadni, arról az üzemeltetőt értesíteni, és 15 munkanapon belül megvizsgálni, hogy a közigazgatási hatóság és az általa nyújtani kívánt elektronikus közszolgáltatása (2) és (3) bekezdésben foglaltaknak, valamint az Ekszt. 19. § (1) és (4), továbbá az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról szóló kormányrendeletben foglalt biztonsági feltételeknek megfelel-e. A vizsgálat befejezését követően a működtető haladéktalanul értesíti a közigazgatási hatóságot és az üzemeltetőt a csatlakozás tervezett ütemezéséről, illetve a külön jogszabályban foglalt biztonsági feltételek hiánya esetében a csatlakozás megtagadásáról és a megtagadás okairól.

(5) A központi rendszer az Ekszt. 6. § (1) bekezdése alapján csatlakozók számára az Ekszt. 11. § (1) bekezdése szerinti alapszolgáltatásokon túl díjmentesen biztosítja:

a) a közigazgatási hatóságok csatlakozását, valamint

b) a közigazgatási hatóságok díjmentes, vagy jogszabállyal megállapított illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséhez kötött közszolgáltatásainak hozzáférhetővé tételét.

(6) A központi rendszer a kiegészítő és emelt szintű szolgáltatásait a csatlakozott szervezetek számára - az Ekszt. 11. § (2) bekezdése alapján - a 10. § szerinti eljárásban, külön jogszabályban meghatározott díj ellenében nyújtja.

7. § (1) A közüzemi és egyetemes szolgáltatók- különösen a csatorna-, gáz-, távhő-, víz-, elektromos, köztisztasági, postai, temetkezési és tömegközlekedési szolgáltatók - (a továbbiakban együtt: közüzemi szolgáltatók) az Ekszt. 6. § (3), 7. § (2) és (3), valamint 19. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében csatlakoznak a központi rendszerhez. Az érintett informatikai rendszerek az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról szóló kormányrendeletben foglalt biztonsági feltételeknek és az e rendelet 18-19. §-aiban meghatározott követelményeknek megfelelő illesztése a központi rendszerhez - az üzemeltetővel előzetesen egyeztetetten -a közüzemi szolgáltató feladata.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közüzemi szolgáltatók az 6. § szerinti hatóságokkal a kapcsolatot a központi rendszeren keresztül tartják. Az (1) és e bekezdés szerinti elektronikus kapcsolattartás során a személy- és szervezetazonosítási szolgáltatást a központi rendszer biztosítja.

(3) A közüzemi szolgáltatók a (2) bekezdésben nyújtott azonosítási szolgáltatás mellett ügyfeleiktől az ügyfeleik által velük kötött szolgáltatási szerződésre vonatkozó azonosító megadását is igényelhetik az elektronikus kapcsolattartáshoz.

(4) A közüzemi szolgáltatók csatlakozására a 6. § (4) bekezdésében meghatározott követelmények érvényesek azzal, hogy amennyiben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tevékenységeken túlmenő szolgáltatásokkal kívánnak csatlakozni, akkor ezen szolgáltatások tekintetében - az Ekszt. 6. § (7) bekezdésében foglaltak alapján -a kapcsolattartás a 11. §-ban foglaltak szerint díjköteles.

(5) A közüzemi szolgáltatók a várható ügyfélforgalommal arányosan - melynek megállapítására évenként, az előző év a központi rendszer naplózása nyomán megállapított forgalma alapján kerül sor - hozzájárulnak a központi rendszer fenntartásához. A hozzájárulást időarányosan, havonta kell megfizetni.

(6)[6] A közüzemi szolgáltatók az egységes elektronikus űrlaphasználat biztosítása érdekében jogosultak az általános nyomtatványtervező részükre biztosított verziójának külön díjazás nélküli használatára. Az abban biztosítottat meghaladó igények esetén a fejlesztést saját forrásaikból biztosíthatják, melyre azonban érvényes az Ekszt. 4. § (3) bekezdésében foglalt követelmény.

8. § (1) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság az általuk folytatott eljárásokban egymással, a többi hatósággal, a védővel és a jogi képviselővel a központi rendszeren keresztül tartják az eljárási szabályok szerint írásbeliséget (dokumentummozgást) szükségessé tevő kapcsolatot. Az azonosítást a központi rendszer biztosítja.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervezetek közérdekű és közérdekből nyilvános adataikat a kormányzati portálon is közzéteszik.

9. § (1) A 6-8. §-okban nem említett költségvetési szervek a 6. § (5) bekezdés b) pontja szerinti közszolgáltatások nyújtása és a 6-8. §-okban említett szervezetekkel való kapcsolattartás érdekében a 6. § (4) bekezdésben meghatározott eljárásrendben díjmentesen jogosultak a központi rendszerhez csatlakozni.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervezetek az ott fel nem sorolt szolgáltatások nyújtásához a működtetővel kötött megállapodás alapján vehetik igénybe a központi rendszert. A megállapodás részeként az igényelt szolgáltatás erőforrás-igényével arányosan járulnak hozzá a központi rendszer fenntartásához. A költségek elszámolása havonta utólag, teljesítményarányosan történik.

10. § (1) A 6-9. §-okban nem említett nonprofit szervezetek a működtetővel kötött megállapodás alapján nyújthatnak szolgáltatásokat a központi rendszeren keresztül.

(2) A működtető a 6. § (4) bekezdésében rögzített feltételeknek megfelelő (1) bekezdés szerinti igénylőket - az üzemeltető egyidejű értesítése mellett - 30 munkanapon belül tájékoztatja a csatlakozás és szolgáltatásnyújtás rájuk érvényes feltételeiről.

(3) A megállapodásban rögzíteni kell a szervezet csatlakoztatásának díját és teljesítményigénnyel arányos költségviselésének feltételeit.

(4) A működtető közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetek által nyújtott közérdekű, díjtalan szolgáltatások esetében jogosult eltekinteni a csatlakozási díjtól és a költségviseléstől.

11. § (1) Az 5-10. § hatálya alá nem tartozó szervezet az Ekszt. 6. § (7) bekezdése alapján, a működtető egyetértésével, az üzemeltetővel kötött visszterhes szerződés alapján csatlakozhat a központi rendszerhez, nyújthat szolgáltatásokat azon keresztül, illetve veheti igénybe annak szolgáltatásait. A csatlakozás kezdeményezését az üzemeltetőhöz kell benyújtani. Az üzemeltető a kezdeményezést - a kezdeményezés megérkezésétől számított 15 munkanapon belül -, a csatlakozás műszaki lehetőségeire és költségeire vonatkozóan kidolgozott javaslatával együtt továbbítja a működtetőnek.

(2) A működtető a csatlakozás támogatásáról az üzemeltető javaslatának kézhezvételét követő 15 munkanapon belül dönt. Elutasítás esetén döntését indokolnia kell. Amennyiben az elutasítás oka kapacitáshiány, meg kell jelölnie azt az időpontot, amikor az igényt ismételten meg fogja vizsgálni.

(3) Az üzemeltetőt a működtető egyetértése esetén is csak a 6-10. és 12. § alapján csatlakozó szervezetekkel szemben terheli szerződéskötési kötelezettség. A szerződéskötési kötelezettség csak az Ekszt. szerinti alapszolgáltatások biztosítására vonatkozik.

(4) A szerződés alapján csatlakozott szervezeteket a központi rendszer szolgáltatásainak igénybevételéért az üzemeltető felé terheli díjfizetési kötelezettség.

(5) Az üzemeltető maximum 5%-os haszonkulcsot érvényesíthet e szerződésekben és a tevékenység eredményét köteles a rendszer üzemeltetésére és fejlesztésére fordítani.

12. § (1) A működtető jogosult - a központi rendszer által és a központi rendszeren keresztül biztosított szolgáltatások elérhetőségének biztosítása érdekében - a központi rendszer erőforrásait az ügysegédi tevékenységre vállalkozók, a felhasználóknak informatikai, ügyintézési támogatást biztosító természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek számára, térítés ellenében rendelkezésére bocsátani.

(2) A vállalkozás jelleggel végzett ügysegédi tevékenység szakmai, biztonsági és informatikai feltételeit, az ellenőrzés szabályait külön jogszabály tartalmazza.

(3) A vállalkozás jelleggel ügysegédi tevékenységet végző által a központi rendszer üzemeltetőjének - a vele kötött szerződés alapján - fizetendő térítés egységes díjtételeit az üzemeltető a kormányzati portálon közzéteszi.

(4) A (2) bekezdésben szereplő feltételek nem teljesítése esetén a szolgáltatásra vonatkozó szerződés azonnali hatállyal felmondható.

A szervezetek és szolgáltatások csatlakoztatásának eljárásrendje

13. § (1) A 6-12. §-okban meghatározott szervezetek - az elektronikus közszolgáltatások nyújtásában való részvételre vonatkozó - csatlakozási igényüket a (3) és (4) bekezdésben meghatározott módon, csatlakozási űrlapon (a továbbiakban: űrlap) nyújthatják be a működtetőhöz.

(2) Az űrlap adattartalma:

a) A szervezet neve

b) A szervezet rövid neve

c) A szervezet nyilvántartási vagy regisztrációs azonosító száma (költségvetési szervek esetében kincstári azonosító, PIR szám)

d) A szervezet által használt fix IP cím

e) A szervezet hivatali kapu kezelésére felhatalmazott képviselőjének neve és elektronikus levélcíme, valamint telefonszámai munkaidőben és azon kívül

f) A szervezet - a bejegyzésére, nyilvántartására jogszabályban feljogosított szerv által vezetett nyilvántartás szerinti - képviselőjének aláírása

(3) A (2) bekezdés szerinti adatokat a (2) bekezdés f) pontja szerinti nyilvántartás adattartalmával megegyezően kell megadni. A (2) bekezdés f) pontja szerinti aláírás mellőzhető, amennyiben a csatlakozási űrlapot a (2) bekezdés f) pontja szerinti képviselő saját ügyfélkapuján keresztül továbbítja a működtető számára.

(4) Az űrlap a kormányzati portálról és a működtető honlapjáról tölthető le. A kitöltött űrlapot a csatlakozó szervezet (2) bekezdés f) pontja szerinti nyilvántartás szerint képviseletre jogosult vezetője a saját ügyfélkapujáról - a (3) bekezdésnek megfelelően, aláírás nélkül - elektronikusan küldheti meg. Amennyiben a (2) bekezdés f) pontja szerinti képviselőnek nincs ügyfélkapuja, az űrlapot postai úton kell megküldeni, a szervezet (2) bekezdés f) pontja szerinti képviselőjének aláírásával, valamint azt - a szervezet hivatali kapujának kezelésére felhatalmazott képviselő ügyfélkapuján keresztül - aláírás nélkül - is továbbítani szükséges.

(5) A megküldött űrlapban szereplő adatok módosítása az űrlap - a szervezet számára megnyitott hivatali kapun keresztüli, a szervezet hivatali kapujának kezelésére felhatalmazott képviselő általi - ismételt megküldésével lehetséges. Az adatok módosítása a hivatali kapu nyilvántartásában 1 üzemórán belül megtörténik.

(6) Amennyiben a szervezet hivatali kapujának kezelésére felhatalmazott képviselő adatai változnak, arra a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásával kerülhet sor.

(7) A csatlakozó szervezetek a csatlakozást követően lehetőséget kapnak az ügyfélkapuval, hivatali kapuval - annak a különböző szervezettípusok számára kialakított megjelenési formáival - rendelkező felhasználóktól érkező, a központi rendszerben rendszeresített elektronikus űrlapok fogadására, azok a szervezet nevében történő megválaszolására, valamint a hivatali kapuval, ügyfélkapuval rendelkező jogalanyokkal történő dokumentált, hiteles üzenetváltásra.

14. § (1) A csatlakozott szervezet a csatlakozást követően vagy azzal egyidejűleg igényelheti az általános nyomtatványtervezőnek a szervezet számára biztosított példányát, melynek segítségével megtervezheti a saját elektronikus és hagyományos beküldésre is alkalmas űrlapjait.

(2) Az általános nyomtatványtervező igényléséhez a 13. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon kívül az ott előírt űrlapon a következő kiegészítő adatokat kell megadni:

a) A szervezet nyomtatványainak és frissítéseinek elérését biztosító URL

b) A szervezet nyomtatvány-erőforrásainak frissítését biztosító URL

c) A szervezet ügyfélszolgálatának e-mail címe, telefon- és telefaxszáma, egyéb elérhetősége, az ügyfélszolgálat rendelkezésre állási ideje

d) Igényli-e 2D pontkód nyomtatását

e) A KR borítékon kezelendő speciális adatok, jellemzők

(3) A működtető a megszemélyesített nyomtatványtervezőt 10 munkanapon belül - az üzemeltető és az elektronikus űrlapok kezeléséért felelős KEK KH egyidejű értesítése mellett - elektronikus úton bocsátja rendelkezésre.

(4) A nyomtatványtervező rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg a fix IP címmel csatlakozott szervezetek számára 2 felhasználói jelszóval az üzemeltető hozzáférést biztosít a központi rendszer tesztrendszeréhez, ahol lehetősége nyílik még jóvá nem hagyott nyomtatványok kipróbálására, ellenőrzésére.

(5) A működtető folyamatosan gondoskodik a nyomtatványtervező aktualizálásáról, továbbfejlesztéséről és az új verzió kibocsátásáról, illetve a szükséges teendőkről, ismeretekről, segédanyagokról a központi rendszeren keresztül tájékoztatja a szervezet-a csatlakozási űrlapon megjelölt - kapcsolattartóját. A nyomtatványok kialakítása során a KIB 27. számú ajánlásában foglaltakat kell figyelembe venni.

(6) A technikai vagy biztonsági okból szükséges verzióváltásra a működtető határidőt tűzhet ki. Az verzióváltás szükségességéről a (3) bekezdésben megjelölt, az elektronikus űrlapok kezeléséért felelős szerv értesíti az elektronikus űrlapokat előállító szervezeteket, akik elkészítik az új verziókat és azokat minőségellenőrzésre megküldik az értesítést küldő szervezet részére.

(7) A verzióváltásra megjelölt határidő lejártát követően a lecserélt, elavult űrlapokat az űrlap előállítója és a (3) bekezdésben megjelölt, az elektronikus űrlapok kezeléséért felelős szerv egyaránt archívumba helyezi. Az archivált űrlapokat a központi rendszer a továbbiakban nem fogadja, azok csak a korábban elküldött adatszolgáltatások értelmezéséhez, megjelenítéséhez használhatók fel.

15. § (1) Az űrlapot készítő szervezet - az APEH kivételével - a bevezetésre tervezett elektronikus űrlapot minőségellenőrzés céljából az erre szolgáló, a kormányzati portálról letölthető elektronikus űrlap mellékleteként a 14. § (3) bekezdésében megjelölt, az elektronikus űrlapok kezeléséért felelős szervnek elektronikusan megküldi.

(2) A 14. § (3) bekezdése szerinti, az elektronikus űrlapok kezeléséért felelős szerv 15 munkanapon belül elvégzi a tervezett nyomtatványok minőségellenőrzését, és javaslatot tesz az esetleg szükséges módosításokra, kiegészítésekre.

(3) A 14. § (3) bekezdése szerinti, az elektronikus űrlapok kezeléséért felelős szerv az általa megfelelőnek minősített elektronikus űrlapokat a kormányzati portál elektronikus űrlapok közzétételére szolgáló aloldalán haladéktalanul közzéteszi, és az elkészült elektronikus űrlapot az előkészítő szervezetnek megküldi.

(4) Az APEH az (1) bekezdés szerinti minőségellenőrzést önállóan végzi, és az elkészült űrlapot megküldi a 14. § (3) bekezdése szerinti, az elektronikus űrlapok kezeléséért felelős szervnek. A közzétételt a kormányzati portálon 1 munkanapon belül kell biztosítani.

(5) A központi rendszer csak a 14-15. §-okban meghatározott eljárásrend alapján közzétett űrlapok forgalmazását biztosítja az ügyfélkapuk és a hivatali kapuk között.

(6) Biztonsági kockázat vagy más az űrlapot tervező szervezettől független ok miatt bekövetkező rendkívül verzióváltás vagy űrlap soron kívüli bevezetésének szükségessége esetén a 14. § (3) bekezdése szerinti, az elektronikus űrlapok kezeléséért felelős szerv a miniszter utasítására haladéktalanul elvégzi az e rendelkezés szerinti feladatait.

16. § (1) Amennyiben egy csatlakozott szervezet vagy azok társulása olyan alkalmazást, szolgáltatást kíván megvalósítani, amely használja a központi rendszer valamely szolgáltatását, erre az üzemeltetővel előzetesen egyeztetett, a működtetővel kötött együttműködési megállapodás alapján kerülhet sor. A működtető a csatlakozáshoz, az egyes szolgáltatások igénybevételéhez szükséges dokumentumokat, segédleteket a www.ekk.gov.hu honlapon bocsátja rendelkezésre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmazni kell:

a) az együttesen megvalósítandó szolgáltatást, annak jogalapját,

b) az adatok kezelésére vonatkozó felhatalmazás megjelölését,

c) a központi rendszer és a csatlakozott rendszer által e szolgáltatás megvalósításához biztosított szolgáltatásokat,

d) a szolgáltatások kialakításához, együttműködési képességéhez (interoperabilitásához) szükséges információkat, előírásokat,

e) az adatok kezelésére vonatkozó felhatalmazás alapján átadandó és átveendő adatokat,

f) a szolgáltatás támogatásával, a tájékoztatással, az ügyfélszolgálat feltételrendszerével kapcsolatos rendelkezéseket, valamint

g) az üzemzavar esetén követendő eljárásrendet.

(3) A megállapodásban rendelkezni kell továbbá a vállalt rendelkezésre állási szintről és az esetlegesen elégtelen kapacitás esetén követendő eljárásokról.

(4) A megállapodást újabb szolgáltatás igénybevétele esetén ki kell egészíteni az arra vonatkozó követelményekkel. Nem kell a megállapodás műszaki tartalmát módosítani, ha azonos szolgáltatás igénybevétele, illetve nyújtása bővül. Ebben az esetben, amennyiben az új szolgáltatás e rendelet 6-12. §-ai alapján díjköteles, csak a költségviselésről szükséges kiegészítő megállapodás.

(5) A működtető és megbízottja jogosult a megállapodásban foglaltak az üzemeltetőnél és a csatlakozott szervezetnél történő helyszíni ellenőrzésére.

(6) A megállapodás megkötését és a külön jogszabályban rögzített biztonsági, adatbiztonsági követelmények igazolását követően az alkalmazást először a központi rendszer tesztrendszeréhez kell csatlakoztatni, majd az elvégzett sikeres együttműködési, kommunikációs teszteket követően kell a szolgáltatást a központi rendszerben hozzáférhetővé tenni. A tesztelést dokumentálni kell.

(6a)[7] Az elektronikus fizetési szolgáltatást biztosító alrendszerhez való csatlakozáskor az együttműködési, kommunikációs tesztek akkor minősülnek sikeresnek, ha az elektronikus fizetési szolgáltatást biztosító alrendszer üzemeltetője azt megállapítja.

(7) A működtető jogosult a (2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzített korlátozási feltételek bekövetkezésekor, valamint a rendszer biztonsága és működőképessége veszélyeztetésének észlelése esetén a veszélyeztető vagy túlterhelő szolgáltatásokat korlátozni, felfüggeszteni.

(8) Veszélyhelyzet esetén az üzemeltető - a működtető és az érintett egyidejű tájékoztatása mellett - jogosult a (7) bekezdésben rögzített azonnali intézkedésekre.

Együttműködés az ügyfélvonallal

17. § (1) Minden az Ekszt. hatálya alá tartozó szervezet - a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével - együttműködésre kötelezett az ügyfélvonallal.

(2) A központi államigazgatási szervek kötelesek az ügyfélvonal rendelkezésére bocsátani:

a) az általuk és az általuk irányított szervek által intézett ügyekre vonatozó ügymenet modelleket, és

b) az egyes ügytípusokhoz kapcsolódó, állampolgári tájékoztatást szolgáló információkat.

(3) A központi, területi és helyi önkormányzati közigazgatási hatóságok az egyedi ügyben történő felvilágosítás biztosíthatósága érdekében - törvény eltérő rendelkezése hiányában - kötelesek az ügyfélvonal rendelkezésére bocsátani az egyes ügytípusok intézéséért felelős vezető nevét, hivatali elérhetőségét.

(4) Az egyéb elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezetek kötelesek az ügyfélvonal rendelkezésére bocsátani az ügyfélszolgálataik elérhetőségét, az ügyfélszolgálatoknál tájékoztatásra használt információkat, segédanyagokat.

(5) Az együttműködés tartalmi elemeit az ügyfélvonal (2) bekezdés szerinti alaptevékenysége, valamint az érintett közigazgatási szerv feladat-, hatáskörére, illetve a közszolgáltató szerv tevékenységi, ellátási körére figyelemmel az elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezet és az ügyfélvonal üzemeltetője között megkötött - a 16. § szerinti megállapodás részét képező - együttműködési megállapodás rögzíti.

(6) Az ügyfélvonal üzemeltetőjét és az adatszolgáltatásra kötelezett elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezetet az elektronikus közszolgáltatás igénybevételéről szóló rendelet szerinti alaptevékenységek vonatkozásában kölcsönös megállapodáskötési és az ügyfélvonal üzemeltetőjét feladatellátási kötelezettség terheli.

(7) Az ügyfélvonal üzemeltetője az ügyfélvonal alaptevékenységéhez nem tartozó ügyfélkapcsolati szolgáltatások igénye esetén a szolgáltatásra megbízást adó szervezettel költségtérítésben állapodhat meg.

III. FEJEZET

A SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI

18. § (1) Az elektronikus közszolgáltatásban részt vevő informatikai rendszerek tervezése és megvalósítása során biztosítani kell a következő követelmények teljesítését:

a) képesnek kell lenniük az egymás közötti együttműködésre, az alrendszerek közötti kommunikáció, azonosítás, adatcsere, adatelérés, alkalmazás-integráció és azok biztonsága terén,

b) adatjelentéstani (szemantikai) szempontból egységes alapra kell épülniük, ami lehetővé teszi az átadott adatok, metaadatok közvetlen feldolgozását, az egységes fogalmi modellezést, tranzakció- és eseménykezelést,

c) ügyféloldalon a megkövetelt informatikai eszközök lehetséges minimumára kell építeni úgy, hogy azok minden, széles körben elterjedt operációs rendszerből funkcióvesztés nélkül elérhetők legyenek,

d) képesnek kell lenniük - megfelelő illesztéssel - az Európai Unió hasonló rendszerei számára történő adatszolgáltatásra, illetve az onnan átvett adatok értelmezésére.

(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott követelményeknek való megfeleléshez elégséges szabványokat, ajánlásokat és más műszaki előírásokat a miniszter az egységes közigazgatási informatikai követelmény- és tudástár részeként elektronikusan közzéteszi a www.ekk.gov.hu honlapon, illetve gondoskodik annak karbantartásáról, frissítéséről.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott technikai információk kialakításában a Közigazgatási Informatikai Bizottság részt vesz. A Közigazgatási Informatikai Bizottság tagjai jogosultak javaslatot tenni a követelmény- és tudástár bővítésére, egyes elemeinek cseréjére, módosítására.

(4) Költségvetési és EU forrásokból csak olyan elektronikus közszolgáltatás létrehozása, fejlesztése valósítható meg, amely biztosítani képes az együttműködést a központi rendszerrel. Együttműködésre a követelménytárban szereplő előírásokat kielégítő vagy az együttműködési képességet egyéb módon igazoló rendszer képes. Az együttműködési képesség igazolása, illetve annak a működtető általi elfogadása a fejlesztés indításának feltétele.

(5) A lehetséges fejlesztési irányok gyakorlati kipróbálása érdekében a miniszter engedélyével a követelmény- és tudástárban rögzített megoldásoktól el lehet térni. A miniszter engedélyét indoklással ellátott javaslatban kell kérni, melyben ki kell térni az eltérő fejlesztési irány elvárt előnyeire és a követelmény- és tudástár többi elemeivel való összhang megteremtésének költségeire. A javaslatról a miniszter - szükség esetén független szakértők és szakmai szervezetek, illetve a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács véleményének kikérésével - dönt.

19. § (1) Az elektronikus közszolgáltatások nyújtása, illetve igénybevétele során az elektronikus űrlapokhoz csatolt elektronikus dokumentum akkor kezelhető, ha a dokumentum olyan formátumban készült, amelyre a 18. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek és szerepel a 18. § (2) bekezdése szerint közzétett, a követelmények teljesítésére alkalmas megoldások között.

(2) A dokumentum csak akkor tekinthető a követelményeket kielégítőnek, ha a tartalmához való hozzáférést nem akadályozza olyan műszaki intézkedés (így különösen rejtjelezés, nyomtatás tiltása, korlátozása, a hozzáférés időbeli, funkciók vagy felhasználók szerinti korlátozása digitális jogvédelem útján vagy bármely egyéb hasonló módon), amelyet a beküldő a szolgáltatás nyújtójával előzetesen nem egyeztetett, vagy jogszabály annak használatát nem írja elő.

(3) Az űrlapot fogadó szervezet a 18. § (2) bekezdés szerint közzétett megoldásokon túlmenően is alkalmazhat dokumentumformátumokat a küldemények mellékleteiben - különösen nemzetközi együttműködés alapján fennálló kötelezettségek miatt -, ha az adott formátum meghatározását előzetesen a miniszter egyetértésével jogszabályban rögzítette, valamint honlapján és a kormányzati portálon az űrlapra vonatkozó tájékoztató részeként közzétette.

(4) A szolgáltatást nyújtó szervezet a (3) bekezdésben meghatározott közzététel érdekében a miniszterhez benyújtja:

a) az alkalmazni kívánt formátum meghatározását, amely magában foglalja a szabványt vagy a formátumra vonatkozó nyilvános dokumentumot, továbbá szükség szerint a formátummal kapcsolatos egyes korlátozásokat vagy más jellemzőket, és az elfogadni kívánt adatszerkezet vagy más műszaki tartalom tételes, az alkalmazáshoz és az egyetértés gyakorlásához szükséges részletezettségű leírását;

b) annak a közigazgatási hatósági eljárásnak a megnevezését, amelyben a javasolt formátumot elfogadni tervezi, valamint azt a jellemzőt, amely miatt a formátumot a követelménytárban szereplőknél célszerűbbnek ítéli a feladat ellátására.

(5) A miniszter a formátum egyedi alkalmazási lehetőségéről 22 munkanap alatt dönt. Az engedélyezést akkor tagadhatja meg, ha egyenértékű vagy jobb megoldás szerepel a követelmény-és tudástárban, és a konverzió külön költség nélkül és egyenértékűen biztosított.

(6) Az elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezet a 18. § (2) bekezdés szerint közzétett lehetőségekhez képest szűkítheti a kezelt formátumokat, ha az az adott feladatra nem értelmezhető, és erről a honlapján és a kormányzati portálon megfelelő tájékoztatást tett közzé. A tájékoztatás az alkalmazható formátumok felsorolásával is történhet.

(7) A támogatott, kezelt formátum megváltozása esetén a fogadó szervezet legalább az új formátum közzétételétől számított 60 napig köteles a már nem támogatott formátumot is fogadni, kivéve, ha a formátum alkalmazása biztonsági kockázatot jelent. Ez utóbbi esetben 60 napig szankciómentes hiánypótlási lehetőséget kell biztosítani.

(8) Az elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezet egyes felhasználóival egyedileg is megállapodhat a közzétett formátumtól eltérő formátumok használatában, de ez a megoldás nem érinti a szervezet irattárazási, dokumentálási - illetve amennyiben van - levéltárba adási kötelezettségének egységességét.

20. § Az elektronikus ügyintézés használatának könnyítése céljából az elektronikus közszolgáltatást ellátó alrendszerek kialakítása során törekedni kell az egységes arculat és ügyfélbarát felhasználói felület használatára,és biztosítani kell az akadálymentességet. Az ennek megvalósítását lehetővé tevő dokumentumokat a működtető a www.ekk.gov.hu honlapon közzéteszi.

IV. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS KÖZSZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓK SZÁMÁRA BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK

Hálózati alap- és emelt szintű szolgáltatások

21. § (1) A központi rendszer részét képező elektronikus kormányzati gerinchálózat (a továbbiakban: EKG), illetőleg az informatikai közháló (a továbbiakban: IKH) alapszolgáltatásként biztosítja a hálózatokhoz csatlakozottak számára az internet-hozzáférést, illetve az elektronikus közszolgáltatást az EKG-n keresztül nyújtók számára a szolgáltatásuk EKG-n keresztüli nyújtásának lehetőségét, elérhetőségét.

(2) Az üzemeltető[8]

a) felügyeli a gov.hu második szintű domaint, amelyben minden kormányzati, közigazgatási szerv külön díjazás nélkül domain-név használati lehetőséget kaphat;

b) működteti az e szolgáltatáshoz szükséges névfeloldó (DNS) szervereket;

c) az EKG és IKH felhasználói számára biztosítja virtuális magánhálózatok kialakításának lehetőségét és működtetését;

d) az EKG-n és IKH-n elektronikus levéltovábbítási szolgáltatást biztosít;

e) az EKG és IKH felhasználóinak a biztonságos működés támogatására folyamatos helpdesk szolgáltatás biztosít interneten és telefonon.

(3) Az e szakaszban leírt szolgáltatások külön díjazás nélkül vehetők igénybe.

22. § (1) A központi rendszer az Ekszt. 11. § (2) bekezdése alapján kiegészítő infrastrukturális szolgáltatásokat is nyújthat, ennek minősül különösen:

a) az időbélyeg szolgáltatás;

b) az emelt szintű integrált adatszolgáltatás;

c) az internet-telefon (VoIP) alapú hangszolgáltatás;

d) az informatikai biztonsági és védelmi szolgáltatások;

e) a videokonferencia szolgáltatás;

f) az elektronikus adatcsere szolgáltatás (EDI);

g) üzemeltetési szolgáltatás az intézmények tulajdonában lévő, a központi rendszerhez csatlakozó eszközök vonatkozásában;

h) központilag felügyelt tűzfal-szolgáltatás;

i) adatközpont szolgáltatások.

(2) Felhasználói igény esetén az üzemeltető az (1) bekezdéstől eltérő, további kiegészítő szolgáltatást is nyújthat, ennek feltételeiről és az igénybevételért fizetendő díjról az üzemeltető és a szolgáltatás igénybe vevője külön megállapodást köt.

(3) Az EKG, illetve az IKH használója a hálózati kapcsolatot biztosító és a kiegészítő szolgáltatásokat is kizárólag a működtető által lebonyolított nemzetbiztonsági beszerzés eredményeként létrejött keretmegállapodásban szereplő szolgáltatóktól, egyoldalú nyilatkozattal rendelheti meg.

(4) A szolgáltatások - az alapvető biztonság, nemzetbiztonsági érdekeket érintő beszerzések szabályairól szóló kormányrendelet alapján létrejött keretmegállapodás szerinti - kiinduló díjait - melyeknél a csatlakozott szervezet a szolgáltatóval folytatott írásbeli konzultáció alapján kedvezőbb feltételekben is megállapodhat - a működtető a www.ekk.gov.hu, az EKG, illetve IKH a szolgáltatást igénybe vevő felhasználói számára hozzáférhető aloldalán teszi közzé.

(5) A központi rendszer igénybe vett kiegészítő szolgáltatásainak díjait, továbbá a megyei EKG csatlakozási ponttól a szervezetig terjedő hálózati szolgáltatás díját a felhasználó tervezi és viseli.

23. §[9]

24. §[10]

25. §[11]

26. §[12]

V. FEJEZET

MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK

27. §[13]

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. § (1) A rendelet - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az 5. § (1) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 8. § 2012. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 27. § 2009. november 1-jén hatályát veszti.

(5) A 30. § 2011. január 2-án hatályát veszti.

(6) A 31-32. § 2012. január 2-án hatályát veszti.

29. § Hatályát veszti az elektronikus ügyintézési eljárásban alkalmazható dokumentumok részletes technikai szabályairól szóló 12/2005. (X. 27.) IHM rendelet.

Átmeneti rendelkezések

30. §[14]

31. §[15]

32. §[16]

33. § A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény hatálya alá tartozó intézkedésekkel összefüggő eljárásokban 2012. január 1-jéig terjedő időszakban az ügyfélkapu azonosításával, részben a központi rendszeren keresztül nyújtja az elektronikus közszolgáltatást.

Bajnai Gordon s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 222/2009. (X. 14.) Korm. rendelethez

Az elektronikus kormányzati gerinchálózat használati szabályzata

1. Elektronikus kormányzati gerinchálózat (a továbbiakban: EKG)

1.1. A kormányzati hálózat szerepe

A kormányzati és közigazgatási adatbázisok, informatikai rendszerek összekapcsolása, valamint a különböző szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a kormányzati hálózat feladata. Ez az infrastrukturális elem - a központi elektronikus szolgáltatási rendszer egyik fő összetevőjeként - távolról is elérhetővé teszi a különféle átfogó alkalmazásokat, számítógépes külső és belső adatszolgáltatásokat, kommunikációs elemeket, amelyek ennek révén egységes egészként funkcionálnak. Ezzel válik lehetővé a kormányzati rendszerek elektronizálása és új, hatékony szolgáltatási rendszerek bevezetése, vagyis az e-kormányzat kialakítása.

1.2. Az EKG célja, rendeltetése

- Nagy sebességű, nagy üzembiztonságú és magas biztonsági követelményeknek megfelelő, egységes architektúrájú IP hálózati infrastruktúra biztosítása;

- Az infrastruktúrára épülő szolgáltatások és egyes, eddig elszigetelt (pl. ágazati) hálózatok elérhetővé tétele a jogosult felhasználók számára;

- A kormányzati szervek közötti kommunikáció, az adatátvitel költségeinek csökkentése, minőségi szintjének emelése;

- Kormányzati szintű, több felhasználó által használt alkalmazások hatékony működtetése;

- Olyan infrastrukturális háttér biztosítása, amely alkalmas az elektronikus ügyvitel, elektronikus ügyintézés feltételeinek biztosítására, az elektronikus közigazgatás koncepciójának, vagyis az állampolgár és a kormányzat újszerű kapcsolatának kiszolgálására.

1.3. Az EKG legfőbb feladatai

a) Biztosítson megfelelő informatikai infrastruktúrát a civil szféra számára az állami intézmények által nyújtott szolgáltatások eléréséhez (Front-Office feladatok).

b) Biztosítson megfelelő informatikai infrastruktúrát a kormányzati intézmények számára a kormányzati feladatok ellátásához (Back-Office feladatok).

c) Biztosítsa a megfelelő védettségű kétirányú kormányzati kapcsolatokat a brüsszeli EU adminisztráció informatikai rendszereihez.

Az országos kormányzati hálózat nagysebességű kapcsolatot valósít meg mind a budapesti intézmények, mind a gerinchálózat elérési pontjain keresztül az ország területén működő, elsődlegesen közigazgatási, és a közigazgatás működését támogató intézmények között.

1.3.1. Az EKG által biztosított szolgáltatások főbb tulajdonságai

Az intézményi hálózatok logikai elkülöníthetősége biztosítható. A hálózatot számos intézmény használja, ezért garanciális és biztonsági szempontok miatt arra van szükség, hogy a jelenlegi, fizikailag is különálló rendszerekhez hasonló rugalmasság és logikai elkülönültség megvalósítható legyen. Ez a követelmény kielégíthető az ún. távközlési virtuális magánhálózatok (MPLS VPN-ek) kialakításával.

Az egyes intézményi hálózatok között szabályozott kommunikáció működik az érintett intézmények igényei szerint, így megvalósul az intézményi hálózatok közötti szabályozott kapcsolat a hálózat fizikai topológiájának megváltoztatása nélkül. Léteznek olyan központi erőforrások, amelyekhez egyidejűleg több intézménynek is hozzá kell férnie, ezt a célt szolgálják az ún. extranetek is.

A hálózat rendelkezésre állása azonos vagy jobb, mint a különálló megoldásokkal elérhető rendelkezésre állási szint. A hálózat a gerincszakaszokon biztosítja az infrastruktúrát nagy sávszélesség-igényű, multimédiás alkalmazások számára is (pl. videokonferencia stb.), a csatlakozó intézménynek magának kell a kapcsolat sávszélességéről a csomópontig terjedő szakaszra vonatkozóan gondoskodnia az EKG hálózatgazdájával egyeztetetten.

1.3.2. Alap infrastruktúra és az üzemeltetés jellemzői

Biztonsági vagy technikai indokok alapján az összeköttetésekben az optikai alapú technológia, ezen belül szolgáltatótól bérelt ún. "sötét szál" alkalmazása dominál Budapesten. A hálózat felügyeletét a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala látja el a közigazgatási informatikáért felelős miniszter munkaszervezeteként.

A gerinchálózat szolgáltatásai országosan a megyei gerinchálózat elérési pontoknál (Point of Presence, PoP) állnak rendelkezésre. A PoP-ok feladata a fizikai infrastruktúra, az üzemeltetési környezet (helyiség, szünetmentes tápellátás stb.) biztosítása. Az üzemeltetés részét képező rendszerfelügyeletet és menedzsmentet a központi üzemeltetést felügyelő szervezet végzi, távolról. A PoP-ok a Magyar Államkincstár kijelölt megyei telephelyein üzemelnek. Az üzemeltetés feladatát a 100%-os állami tulajdonú Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt. látja el. Ez a megoldás - más, vásárolt szolgáltatásokkal kiegészítve - képes biztosítani a szükséges szaktudást, ugyanakkor kezelhetővé csökkenti a biztonsági kockázatot. Ez az üzemeltetési modell megfelelően rugalmas számos központi felügyeletet igénylő kormányzati informatikai feladat ellátására is (pl. kormányzati portál, ügyfélkapu stb.).

1.4. A kormányzati gerinchálózat néhány gazdasági kérdése

A gerinchálózat a párhuzamos hálózatok üzemeltetési költségeinél (távközlési díjainál) lényegesen alacsonyabb pénzügyi ráfordítással (30-50%-os megtakarítással) és/vagy lényegesen nagyobb sebességgel (sávszélességgel), jobb minőségben és nagyobb üzembiztonsággal szolgáltatja az infrastruktúrát és a szolgáltatásokat az intézmények számára. A magasabb üzembiztonsági követelmény ugyanakkor a megyei elosztóponttól az intézményi hálózat csatlakozási pontjáig terjedő szakaszt esetenként költségesebbé teheti. A rendszer egészének alkalmazása azonban egyértelműen költségcsökkentő.

A kialakított IP alapú hangátviteli lehetőség és kapcsolóközpont további jelentős megtakarításokat tesz elérhetővé azáltal, hogy az EKG-t hangátvitelre is használó intézmények intézményen belüli és a rendszerhez csatlakozott társintézményekbe irányuló telefonforgalma díjmentes, de más - Magyarország területén belül maradó -telefonforgalmuk is csak a helyi hívásoknak megfelelő díjszabás alá esik. A megtakarítások annak arányában növekednek, minél több intézmény kapcsolódik az EKG IP alapú hangátviteli hálózatához.

2. A szabályzat célja

A szabályzat a felhasználók, a hálózatgazda, az üzemeltető által alkotott rendszer érdekeinek összehangolását szolgálja; a biztonsági szempontok elsődlegessége mellett, e közösség által kialakított működési rendet rögzíti. A szabályzat módosítását, korszerűsítését a közösség bármely tagja meghatározott eljárási rend szerint javasolhatja. A szabályzat célja, hogy meghatározza és szabályozza az együttműködő felek - hálózatgazda, üzemeltetők, felhasználók, külső szolgáltatók - kapcsolatát a szolgáltatás működtetésének teljes időtartamára, az együttműködés kezdetétől annak lezárásáig.

A szabályozás további célja, hogy a kapcsolatok, interakciók alapjául szolgáló folyamatokat, felelősségi köröket, szerepeket egyértelművé tegye, szükség esetén egységesítse.

Nem ennek a szabályzatnak a tárgya az adatbiztonság és adatvédelem, az EKG eszköz- és vagyonmentésének szabályozása. Szükséges - jelen dokumentum keretein kívül - a biztonsági szabályzat, az EKG informatikai katasztrófaelhárítási terv (Disaster Recovery Plan, DRP) kidolgozása.

Az előző bekezdésben említett szabályozásokhoz, valamint e szabályzat 1. számú függelékben szereplő dokumentumokhoz igazodva a felhasználó szervezeteknek katasztrófaelhárítási tervüket, illetve intézményi működésük folytonossági tervét (Business Continuity Plan, BCP) célszerű aktualizálni, és ezek kialakítása esetén tekintettel kell lenni az EKG normálistól eltérő működési eseteire. 2.1. A szabályzat hatálya

A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed minden egyes, az EKG használathoz kapcsolódó, elkülönült szervezetekhez rendelt szerepkör együttműködési folyamataira, a kezdeményező eseménytől a célállapot bekövetkezéséig. Az egyes érintett szervezetek belső kapcsolódó folyamatait a szervezeteknek saját maguknak kell szabályozni, érvényesítve a szabályzat előírásait.

A szabályzat alanyi hatálya: közvetlenül a felhasználó szervezetekre, illetve a hálózatgazdára terjed ki, közvetve minden további, szabályzatban említett szerepkört ellátó szervezetre, melyet a velük kötött szerződésekkel kell biztosítani (pl. a szabályzat megfelelő pontjaira hivatkozva).

3. Az EKG-n elérhető szolgáltatások

A felhasználók által az EKG-n elérhető szolgáltatások a következő alapvető csoportokba sorolhatók: Alapszolgáltatások

- EKG kapcsolódási pont - hozzáférés -, IP sávszélesség garantált biztosítása, MPLS VPN létrehozása,

- 24 órás helpdesk (felhasználói támogatás),

- Internetkapcsolat, az intézmény által meghatározott védelmi politikának megfelelően,

- Névfeloldás (Domain Name Service - DNS),

- Levéltovábbítás az internet és az intézmények felé/felől.

Az alapszolgáltatásként definiált szolgáltatások az EKG-hoz kapcsolódó felhasználók számára a kapcsolódás után automatikusan elérhetővé válnak, azonban bizonyos, a felhasználó szervezettől függő különbségek előfordulhatnak.

Egyéb szolgáltatások

- Kapcsolat biztosítása az EU informatikai szolgáltatásaihoz a TESTA hálózaton keresztül,

Az egyéb szolgáltatásokat az intézmények konkrét feladataik végrehajtásához veszik igénybe. Emelt szintű szolgáltatások

Az emelt szintű szolgáltatások körébe tartozik minden olyan szolgáltatás,amelyet az intézmények szerződéses keretek között, az EKG infrastruktúrájára, alapszolgáltatásaira támaszkodva vesznek igénybe (pl. hangintegráció, videokonferencia stb.).

3.1. Kapcsolódási pont, illetve VPN-létesítés

Az EKG szolgáltatások lényegi és alapvető szolgáltatása olyan kapcsolódási pont biztosítása, amelyen keresztül lehetővé válik az egyes intézményi rendszerek EKG infrastruktúrához való hozzáférése és zárt kommunikációja egymással, valamint az internet irányába.

A kapcsolódás fizikailag (csatornázott E3, STM1, MetroEthernet és ADSL) távközlési szabvány által meghatározott módon történik, de indokolt esetben lehetőség van az ettől való eltérésre is (pl. "sötét üvegszál" használatával). Az adat-, hang- és egyéb forgalom IP protokoll használatával zajlik.

Az EKG belső kommunikációja MPLS VPN (Multiprotocol Label Switching; Virtual Private Network) technológiával történik, amely az EKG csatlakozási felületétől kezdve meghatározza az útválasztást, és biztosítja a felhasználói virtuális magánhálózatok (intranetek) bizalmasságát, elkülönültségét. E technológia garantálja a felhasználó számára biztosított IP sávszélességet, a hozzáférések kontrollját és a biztonsági irányelvek érvényesülését. Ennek segítségével zárt virtuális intraneteket lehet létrehozni, amelyeket általánosságban a hálózatgazda működtet, de a felhasználó (illetve egy kijelölt feladatgazda) adminisztrálhat (jogosultságkezelés).

A kapcsolódás fő paraméterei: a sávszélesség (általában 0,25-100 Mbps/intézmény), a közös VPN-ben részt vevők száma, jogosultságai, valamint a kapcsolódási pont(ok) helye. Az EKG működtetője által az adott paraméterek szerint konfigurált VPN a felhasználói körön kívül eső felhasználók számára közvetlenül nem elérhető, biztonságos kapcsolatot valósít meg. A VPN-ek bizalmasságát az önálló biztonsági irányelvek (az egyes határ-útválasztókon beállított MPLS VPN szabályrendszerek) jellemzik.

A kapcsolódás vidéki és egyes fővárosi felhasználók esetén ráhordó (nem az EKG üzemeltetője által működtetett -jellemzően távközlési szolgáltató által üzemeltetett) hálózat közbeiktatását igényli. A ráhordó hálózat feladata az intézmény és az EKG kapcsolódási pont közötti kapcsolat biztosítása.

3.2. Helpdesk

Az EKG-n keresztüli adatforgalmazás során hibákfordulhatnak elő a felügyelt hálózati aktív és passzív eszközökben. Az EKG felügyeleti rendszere folyamatosan ellenőrzi a hálózati rendelkezésre állást, ezért egy esetleges hibát nagy valószínűséggel a felhasználók észlelése előtt képes felfedni.

A hálózatfelügyelet egy ún. egyablakos helpdesk szolgáltatást biztosít a felhasználók számára szükséges kommunikációs lehetőségként, amelyen keresztül a hálózati működéssel, az egyes igénybe vett szolgáltatások paramétereivel kapcsolatos információkat, problémákat lehet jelezni az üzemeltető felé.

3.3. TESTA hálózatok elérése

A TESTA (Trans-European Services for Telematics between Administrations) hálózat az Európai Unió adminisztrációja és a nemzeti kormányzatok elektronikus, extraneten történő a fogadási pontig titkosított információcseréjét teszi lehetővé. A szolgáltatás igénybevételéhez a felhasználó intézménynek kiépített kapcsolattal kell rendelkeznie az EKG-hoz, mivel a TESTA kapcsolat csak az EKG-n keresztül hozható létre.

A TESTA hálózathoz való kapcsolódáshoz az Európai Unió IDA-TESTA szervezete biztonsági szempontból rendszeresen auditálja az EKG-t. A TESTA hálózat és az EKG között a TESTA szolgáltató bérelt vonali összeköttetéseket hozott létre, amelynek mindkét végén a vonali adatforgalmat titkosító kódoló eszközt helyeztek el. A kódoló eszközöket a TESTA szolgáltató telepítette az EKG központban.

Az így kiépült csatornát EU adminisztráció menedzseli és finanszírozza az EKG és a TESTA hálózat között. Ezen a kapcsolaton keresztül - más nemzeti hálózatokhoz hasonlóan -, az EKG is részévé válik az ún. európai informatikai rendszernek - az euro-domainnek.

3.4. Internet-hozzáférés

Az EKG-hoz csatlakozott felhasználók - kapcsolódási pontjukon keresztüli - internethez való hozzáférése jellemzően kétféle lehet, a felhasználó csoportjától függően:

- az adott sávszélesség engedte kereteken belül korlátlan hozzáférés (a kötelezettek esetén),

- egyes protokollokra vonatkozóan átmenetileg korlátozott hozzáférés (a nem kötelezettek esetén).

A korlátlan hozzáférés azoknak a felhasználóknak áll rendelkezésre, amelyek kapcsolódását az EKG-hoz jogszabályi kötelezettség írja elő. Mivel számukra nincsen választási lehetőség az EKG-használatot (és így az internetelérést) illetően, teljes forgalmuk az EKG-n keresztül bonyolódik, korlátozás nélkül.

Átmenetileg korlátozott internet-hozzáférés egyes protokollok vonatkozásában: ilyen internet eléréssel rendelkeznek azok a felhasználók, amelyek kapcsolódása az EKG-hoz nem kötelező jellegű. Számukra a tevékenységükhöz szükséges, illetve általános célú (pl. híroldalak stb.) internetforgalom mindenkor korlátlanul engedélyezett, ugyanakkor - átmenetileg - a nagy sávszélesség-igényű tartalmak (pl. real audio, real video, ftp típusú letöltések) forgalma (a terhelés kezelhető szinten tartása érdekében) mindaddig alacsonyabb szinten priorizált. A korlátozást kizárólag a hálózatgazda jogait gyakorló vezető rendelheti el.

3.5. DNS (Domain Name Service)

A DNS az EKG azon szolgáltatása, amely minden csatlakozott felhasználó számára domain-nevet, cím- és névfeloldást biztosít. A domain-név a felhasználó Internet Protokoll (IP) címének felel meg, annak egyfajta lefordított, szöveges megfelelője.

E szolgáltatáshoz kapcsolódóan kapnak a csatlakozó felhasználók saját IP-címet is, de kizárólag arra a hálózati pontra vonatkozólag (lehet ez az EKG csatlakozási pont vagy egy Web-szerver stb.), amelynek "láthatónak" kell lennie a többi felhasználó számára. Az IP címekkel kapcsolatos allokációs és regisztrációs feladatokat az EKG hálózatgazda végzi. Az EKG üzemeltetés kezeli a gov.hu zónát, így ezen aldomain alatt bármilyen közfeladatot ellátó szervezet számára egyszerűen és gyorsan - külön költségek nélkül - kialakítható a szükséges név és zóna.

3.6. Kormányzati levelezőrendszer

A kormányzati levelezőrendszer a kormányzati és központi közigazgatási szervek számára biztosított levelezőszolgáltatás. A szolgáltatáshoz a kormányzati szervek minden egyéni felhasználója hozzáfér, és a rendszer rendeltetése szerint egymással ezen keresztül végzi levelezését.

3.7. Levéltovábbítás

A levéltovábbítás szolgáltatás olyan hálózati alapszolgáltatás, amely azt biztosítja, hogy a felhasználók az EKG-n kívülről érkező levelei transzparens módon, biztosan eljussanak a címzetthez.

3.8. Hosting

A hosting szolgáltatás lényege, hogy az EKG üzemeltetője igény szerint felvállalhatja a csatlakozott intézmény szervereinek üzemeltetését az EKG központjaiban az EKG egységes infrastruktúráján. A központban rendelkezésre álló nagyobb sávszélesség miatt az üzemeltetett szerver elérhetősége, szolgáltatásminősége javul, az intézmény és az EKG-hez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó külvilág (felhasználó) között.

A szolgáltatás olyan, főként ráhordó hálózaton keresztül csatlakozott felhasználókszámára előnyös, amelyekesetében a szerver eredeti üzemeltetési helyén rendelkezésre álló sávszélesség lényegesen kisebb, mint amit a központban biztosítani lehet. A szolgáltatás az EKG üzemeltetés fizikai lehetőségei függvényében, megállapodás alapján áll rendelkezésre.

4. Szerepkörök az EKG szolgáltatásban

4.1. Felhasználó

A felhasználókat a következő csoportok alkotják:

4.1.1. Jogszabály által csatlakozásra kötelezettek

A központi államigazgatási szervek, kormányhivatalok csatlakozásra kötelezettek, kivéve a jogszabályban tételesen felsorolt hálózatokat (pl. a Magyar Honvédség hálózata és egyéb katonai hálózatok).

A csatlakozásra kötelezettek hálózatai egy vagy több ponton kapcsolódnak az EKG-hoz és egymással, illetve a külvilággal hálózati kapcsolatuk az EKG-n keresztül valósulhat meg.

A felhasználók csoportja - általában azonos központi államigazgatási szerv felügyelete alá tartozó szervezetek -együttesen is kapcsolódhat az EKG-ra.

4.1.2. Csatlakozásra nem kötelezett, közpénzből, közfeladatot ellátó szervezetek

Az ebbe a csoportba tartozó szervek - lásd egyéb, a 4.1.1. pontban fel nem sorolt állami költségvetési szervek, köztestületek, helyi önkormányzatok - EKG-hoz való csatlakozása nem jogszabályi kötelezettség, azonban - állami szerepük és feladataik miatt - csatlakozásuk célszerű. Ilyen szervezetek például:

- Országgyűlés,

- Köztársasági Elnök Hivatala,

- Országgyűlési Biztosok Hivatala,

- Bíróságok,

- Ügyészségek,

- Helyi önkormányzatok,

- Állami Számvevőszék.

Az EKG koncepciója szerint megfogalmazott cél, hogy ezek a szervezetek saját döntésük alapján csatlakozzanak az EKG-hoz. Ennek eredményeként a közigazgatással összefüggő állami feladatokhoz kapcsolódó adatcsere egységesen az EKG alkalmazásával fog lebonyolódni.

4.1.3. Csatlakozásra nem jogosult szervezetek

Nem lehet az EKG felhasználója vállalkozás és civil szervezet, kivéve azon vállalkozást, mely az EKG-t használó intézmények vagy a központi elektronikus szolgáltató rendszert használó ügyfelek számára nyújt szolgáltatást, illetve azok szolgáltatásainak lebonyolításában vesz részt. Ebben az esetben is csak e szolgáltatások megvalósítását szolgálóan. Az ilyen, kivételként felsorolt szolgáltató nem veheti igénybe az EKG előzőekben megállapítottakon túli egyéb szolgáltatásait.

Az internetfelhasználók és más hálózatokon keresztül kommunikálók egy megfelelően védett csatlakozási ponton keresztül vehetik igénybe az EKG-ból kifele irányuló szolgáltatásokat, illetve ugyanott tarthatnak kapcsolatot az EKG által ellátottakkal.

4.2. Hálózatgazda

Az EKG hálózatgazdája a közigazgatási informatikáért felelős miniszter. A hálózatgazda feladatait, felelősségét az 50/1998. (III. 27.) Korm. rendelet általánosságban szabályozza, alapvető felelősség az EKG üzembiztos működtetése. Az EKG-val kapcsolatos folyamatokból adódó konkrét felelősségeket jelen szabályzat részletezi. A hálózatgazdai feladatok ellátását az infokommunikációért felelős kormánybiztos segíti, munkamegosztásukat a Miniszterelnöki Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló miniszterelnöki utasítás rögzíti. A 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-a alapján az EKG működtetésével kapcsolatos feladatokat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala látja el.

4.3. Üzemeltető

Az EKG üzemeltetői szerepkörét ellátó szervezetnek alapfeladata a hálózat üzemeltetése, folyamatos szolgáltatásainak biztosítása. Ezen belül fő feladatai:

- Helpdesk szolgáltatás nyújtása,

- A rendszerek működésének folyamatos felügyelete, monitorozása, riportolása,

- Az eszközök karbantartása,

- Hibák javítása,

- A rendszerek konfigurálása,

- Mentések és elemzések készítése,

- Az intézmények hálózatinformatikai támogatása,

- ISP tevékenység ellátása az EKG IP publikus IP címeinek biztosítása tekintetében,

- Műszaki nyilvántartások, dokumentációk naprakész vezetése,

- Eszköznyilvántartás,

- Fejlesztési javaslatok készítése.

Az üzemeltető feladatait elsősorban a hálózatgazdával kötött szerződés szabályozza, de az EKG-val kapcsolatos folyamatokból adódó konkrét felelősségét jelen szabályzat dokumentálja.

4.4. Ráhordó hálózati szolgáltató

Az ún. ráhordó hálózati szolgáltató az EKG csatlakozási pont és a csatlakozó intézmény közötti kapcsolatot szolgáltatja, amennyiben az adott intézmény nem rendelkezik közvetlen (fizikailag az adott intézmény telephelyén kiépített) hozzáférési ponttal. A ráhordó hálózati szolgáltatást az EKG-hoz kapcsolódó intézmény - amennyiben létezik ilyen hatályos szerződés - a hálózatgazda által, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának engedélye alapján lefolytatott eljárás eredményeként megkötött keretszerződés terhére rendelheti meg. Amennyiben nincs érvényes keretszerződés, úgy a beszerzést egyenként a Nemzetbiztonsági Bizottságtól kért engedély alapján a 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti követelményeknek megfelelő piaci szereplőktől lehet lebonyolítani.

4.5. A területi elosztó telephelyet szolgáltató

Az EKG területi csomópontjainak üzemeltetési feltételét biztosító Magyar Államkincstár feladatköre és felelőssége csupán a végpont eszközeinek elhelyezésére és az alapvető üzemeltetési feltételek (energia, hőmérséklet, őrzésvédelem) szolgáltatására terjed ki, melyet a MeH és a Magyar Államkincstár között megkötött megállapodás szabályoz.

4.6. EU adminisztrációs tartalomszolgáltató

A magyar EKG felhasználóknak az Európai Unióval történő együttműködés során szüksége lehet elektronikus kommunikációra, adatcserére. Az EU adminisztrációs tartalomszolgáltató az a partner intézmény, amely a feladathoz kapcsolódóan a magyar EKG felhasználókkal együttműködik, azoknak adatot küld, illetve tőlük adatot fogad.

4.7. TESTA hálózat

Az Európai Unió a tagországokkal egy európai szintű elektronikus hálózatot alakított ki, amely közöttes hálózatként összeköti az egyes európai nemzeti (kormányzati) hálózatokat. Amennyiben egy nemzeti felhasználó intézménynek feladatához kapcsolódóan adatcserére van szüksége valamelyik, az európai adminisztrációhoz tartozó intézménnyel, az EKG-n keresztül kapcsolódhat e hálózathoz.

Az EuroDomain hálózat adminisztrációját az Európai Unió IDABC nevű kezdeményezése látja el, míg a hálózatok csatlakoztatásának technikai megvalósításáért az IDABC-TESTA (TransEuropean Services for Telematics between Administrations) szervezet a felelős.

4.8. Külső hálózatok szolgáltatói

Külső távközlési hálózatok, illetve egyéb - a felhasználókat tekintve - nyílt hálózatok is csatlakozhatnak az EKG-hoz. A külső (nem kormányzati) hálózatok csatlakozása egy védett ponton valósul meg.

5. A szolgáltatások szabályozása

A szabályzat az elkülönült szervezetekhez rendelt szerepkörök együttműködési folyamatainak - a kezdeményező eseménytől, a célállapot bekövetkezéséig terjedő - megvalósítását írja elő. Az egyes érintett szervezetek belső, kapcsolódó folyamatait a szervezeteknek saját maguknak kell szabályozni, figyelembe véve e szabályzat előírásait. A szabályok alkalmazásának támogatása érdekében a szabályzat tartalmazza azokat a feladatköröket, amelyek szükségesek a folyamatok kezdeményezésére, a folyamatok állapotának követésére.

5.1. Általános szabályok

A szabályozás általános irányelve, hogy a szolgáltatás nyújtásából, illetve igénybevételéből következő jogok és kötelezettségek alapvetően a hálózatgazda szerepkört ellátó intézményt, valamint a felhasználó intézményt, illetve felhasználó intézménycsoport esetén a csoportból nevesített eljáró szervezetet illetik, vagy terhelik. Ezeket a jogokat és kötelezettségeket a felhasználó és hálózatgazda közötti megállapodásnak kell részleteznie, a konkrét helyzetre alkalmaznia (a hatályos szabályzatra hivatkozva).

Az EKG működésének kiemelt szabálya, hogy bármelyik félnek, aki a hálózat "megtámadását" vagy annak sérülésével járó eseményt észlel (ideértve a funkcionalitás bármiféle csökkenését is), azonnal értesítenie kell az üzemeltető helpdesk-jét. Az üzemeltető joga s kötelezettsége a sérülés haladéktalan, bármilyen módon történő elhárítása az üzemképesség megtartásának érdekében. (A lehetséges veszélyforrások részletezésével a biztonsági szabályzat foglalkozik.)

A szabályzat az üzemeltető, illetve a ráhordó hálózatot szolgáltató szervezetre vonatkozó előírásait a hálózatgazda és üzemeltető, illetve a felhasználó és a ráhordó hálózati szolgáltató közötti szerződésnek kell tartalmaznia (a hatályos szabályzatra hivatkozva).

A kapcsolódási és üzemelési folyamatok során keletkező dokumentumok továbbítási módja vonatkozásában a jogkövetkezménnyel járó dokumentumok esetén a felek között hitelesként elfogadott dokumentum az, amelyet faxon vagy hagyományos módon továbbítottak. A felek minden, a szakmai előkészítést szolgáló dokumentumot gyorsítás céljából e-mail útján is eljuttathatnak az érintettekhez, ez azonban az elektronikus iktatás és aláírás bevezetéséig még nem lehet kizárólagos.

Az EKG belső logikája szerinti MPLS VPN technológia ráhordó hálózat esetében is csak az EKG-n belül, a kapcsolódási ponttól érvényes, tehát a köztes szakasz bizalmasságát és egyéb paramétereit az intézménynek kell garantálnia. Amennyiben egy területen több intézményt azonos ráhordó szolgáltató kapcsol az EKG-hoz,a szolgáltató az EKG felé egy ponton kapcsolódik, azonban az intézmények adatforgalmának elkülönítését a saját hálózatán belül is teljes hosszban is biztosítania kell.

A jogok, kötelezettségek, felelősségek összefoglalását a szabályzat 3. számú függeléke tartalmazza.

A szolgáltatás specifikus szabályozásokkal kapcsolatos szakmai dokumentumok (megvalósíthatósági tanulmány, kivitelezési tervek) tartalmi és formai követelményeit a szabályzat nem definiálja.

5.2. Szolgáltatásspecifikus szabályok

Ez a pont szolgáltatásonként a kezdeményezéstől a megszüntetésig alkalmazandó specifikus szabályokat tartalmazza.

A szolgáltatásspecifikus szabályok alkalmazását - a könnyebb és gyorsabb áttekinthetőség érdekében - a dokumentum végén (2. számú függelék - A szabályozott folyamatok) található folyamatábrák is szemléltetik.

5.2.1. Kapcsolat létesítése

A kapcsolat létesítését kérheti egy intézmény önállóan vagy egy intézményi csoport. Egyedi intézményi igény esetén az EKG-hoz való kapcsolódás folyamata, illetve elsősorban annak tervezése és kivitelezése egyszerűbb, mint a csoportos intézményi csatlakozások megvalósítása. Ennek megfelelően a két esetet a szabályozás elkülönülten tárgyalja.

5.2.1.1. Kapcsolat létesítése egyedi igénylő esetén

Egyedi intézményi igénylő EKG-hoz való csatlakozását a hálózatgazdához címzett, EKG csatlakozás létesítését kérő levelével igényelheti.

Amennyiben a hálózatgazda az igénylést befogadja, a csatlakozás elvi jóváhagyásáról küldött tájékoztató levélben köteles tájékoztatni az igénylőt a jóváhagyott sávszélességről, valamint a csatlakozás egyedi feltételeiről. Az elvi jóváhagyást követően az igénylő intézmény feladata az EKG csatlakozási pont és a felhasználó közötti kapcsolatot biztosító ráhordó hálózati szolgáltató biztosítása (amennyiben az igénylő saját hálózati végpontja az EKG végponttól eltérő pontban található - lásd 4.4 pont).

A hálózatgazda és az igénylő között kötött együttműködési megállapodás előkészítése és megkötésének kezdeményezése a hálózatgazda feladata, aláírására a technikai paraméterek és finanszírozási feltételek egyeztetését követően kerülhet sor. Az egyeztetésben esetenként az üzemeltetőnek is részt kell vennie a hálózatgazda utasítása szerint, szakértőként.

A ráhordó hálózati kapcsolatot a felhasználó számára biztosító szolgáltató (a továbbiakban: ráhordó hálózati szolgáltató) és a felhasználó közötti kapcsolatot szabályozó szolgáltatási szerződés - az együttműködési megállapodással összhangban - megkötése az igénylő felelőssége.

A ráhordó hálózati szolgáltatóval szemben követelmény, hogy amennyiben az EKG megyei központjához több intézmény kíván kapcsolódni (nem feltétlenül csoportosan), a központ oldalán csak egy kapcsolódási pontot alakítson ki, a forgalom összesítését pedig saját hálózatán belül oldja meg az informatikai függetlenség biztosításával együtt (aggregált kapcsolódás).

A megvalósítás feladatainak egy része (a kapcsolat feltételeinek biztosítása) a felhasználót, illetve a vele együttműködő ráhordó hálózati szolgáltatót terheli - a ráhordó hálózat fizikai hozzákapcsolása az EKG-hoz (azaz a kapcsolódási ponton található EKG hálózati eszközhöz való csatlakoztatás, bekötés, tesztelés) a felhasználó felelőssége.

Amennyiben a csatlakozás megtörtént, a felhasználó köteles értesíteni a hálózatgazdát. Ezt követően a hálózatgazda utasítja az üzemeltetőt az EKG oldali feladatok végrehajtására. Az üzemeltetőnek aktivizálnia kell a kapcsolatot a konfigurálási feladatok elvégzésével, valamint az intézményi IP-címek kiosztásával. A szabályozott folyamatot a 2. számú függelék 1.1. folyamatábrája szemlélteti.

5.2.1.2. Kapcsolat létesítése csoportos igénylés esetén

Új EKG kapcsolódást igénylő intézménycsoport kapcsolódásának megvalósítását az intézménycsoport felügyeleti vagy szakmai irányítási jogokat gyakorló szervének kell kezdeményeznie.

A kezdeményező szervezet (a továbbiakban: igénylő) a hálózatgazdához címzett levelével igényelheti a kapcsolatok létesítését.

Amennyiben az igénylő nem rendelkezik a csatlakozási igény összeállításához szükséges EKG-specifikus technikai ismeretekkel, tájékoztatást kérő levelet küldhet a hálózatgazdának, megjelölve a témafelelős kapcsolattartót. A hálózatgazda feladata a tájékoztatás, illetve csatlakozást kérő igényének elvi jóváhagyása. A hálózatgazda erről köteles levélben tájékoztatni az igénylőt. A hálózatgazda felkéri az üzemeltetőt az igénylővel történő egyeztetésre. Az egyeztetés időpontjának - a levélben meghatározott egyeztetési határidővel összhangban történő - kijelölése és az egyeztetésben érintett felhasználó(k) tájékoztatása az üzemeltető feladata.

Az egyeztetést alapvetően az üzemeltető és az igénylő, és esetenként a felhasználó intézménycsoport kijelölt szakmailag kompetens, szakmai kérdésekben döntési jogkörrel felruházott képviselői részvétele mellett kell lefolytatni a hálózatgazda képviselőjének részvételével, azonban a felhasználók az egyeztetésbe bevonhatják az érintett ráhordó hálózati szolgáltató(k) képviselőit is.

Az egyeztetés célja az EKG csatlakozás kivitelezéséhez szükséges műszaki megvalósítási és ütemtervek kidolgozása, egyeztetése. A kivitelezés tervezése csatlakozó intézménycsoport esetében egy-egy

- részletes műszaki megvalósítási terv,

- közös (felhasználó és üzemeltető oldali feladatokat együttesen és felső szinten tartalmazó) ütemterv, valamint

- csatlakozási pontonként egy-egy felhasználói ütemterv kidolgozását kell, hogy magába foglalja.

A ráhordó hálózatok műszaki megvalósításával kapcsolatos feladatok ütemezését tartalmazó felhasználói ütemtervek kidolgoztatása az igénylő feladata. (Ebben a tevékenységben együttműködnek vele a ráhordó hálózati összeköttetés biztosítására kiválasztott szolgáltatók is.) A felhasználói ütemtervek üzemeltetővel történő véleményeztetése és elfogadtatása szintén az igénylők feladata.

A részletes EKG-oldali kivitelezési tervek kidolgozásának és egyeztetésének felelőse az üzemeltető, és a kidolgozott terveknek minden esetben meg kell felelniük a hálózatgazda által meghatározott, műszaki, megvalósítási és ütemtervek kidolgozására vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek.

Az üzemeltető a kivitelezési terveket köteles véleményezésre megküldeni a hálózatgazdának, aki a meghatározott formai és tartalmi követelményeknek való megfelelés vizsgálatát követően dönt azok elfogadásáról.

A tervek elfogadását követően - az igénylő közreműködése mellett - a hálózatgazda feladata létrehozni az együttműködési megállapodást a felhasználókkal, az egyeztetett követelményeknek és ütemezésnek megfelelő feltételekkel.

A hálózatgazda feladata továbbá a kiviteli tervekkel összhangban a szükséges EKG oldali fogadókészség biztosítása. Ebbe a feladatba a hálózatgazda - a szükséges mértékben - bevonhatja az üzemeltetőt is.

A felhasználók feladata, hogy az együttműködési megállapodás aláírását követően megkössék a ráhordó hálózati szolgáltatókkal a ráhordó hálózati szolgáltatás igénybevételéről szóló - előzetesen, a tervezési folyamat során előkészített - szolgáltatási szerződést. A létesítés kivitelezése során az alábbiakat kell betartani:

- a felhasználók hozzák létre a műszaki tervnek megfelelő, a hálózatra csatlakoztatható megoldást,

- a felhasználók csatlakoztatják ráhordó hálózatukat az üzemeltető által csatlakozási célból a felhasználók rendelkezésére bocsátott eszközökhöz és tesztelik a kapcsolatot,

- a felhasználók megszüntetik EKG-ra csatlakozó hálózatának azon összeköttetéseit, amelyeknek használatát az EKG biztonsági szabályzata nem tesz lehetővé,

- az üzemeltető végrehajtja a tervezett működésnek megfelelő konfigurálást.

A szabályozott folyamatot a 2. számú függelék 1.2. folyamatábrája szemlélteti.

Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelősségek

Felhasználó (csoportos esetben igénylő):

Jogok:

- EKG-kapcsolat igénylése, tájékoztatás kérése.

Feladatok, felelősségek:

- Csatlakozás létesítésének kezdeményezése;

- Részvétel kivitelezési egyeztetéseken;

- Az üzemeltetővel folytatott egyeztetések alapján felhasználói ütemtervek kidolgozása;

- Együttműködési megállapodás megkötése;

- Ráhordó hálózati szolgáltatás igénybevételéről szóló szolgáltatási szerződés megkötése.

Hálózatgazda:

Jogok:

- Döntés a csatlakozási igényről (kötelezettek esetében a csatlakozási paraméterekről);

- Az üzemeltető utasítása a csatlakozás előkészítési, megvalósítási feladatainak elvégzésére.

Feladatok, felelősségek:

- Csatlakozási igény jogosultságának vizsgálata;

- A felhasználó tájékoztatása a csatlakozás lehetőségeiről, technikai paraméterekről - tájékoztató levél küldése;

- Az üzemeltető felkérése egyeztetésen való részvételre - amennyiben a technológiai kérdések szükségessé teszik;

- Az üzemeltető utasítása szükség esetén a kivitelezés megtervezését célzó egyeztetésekre;

- Kiviteli tervek véleményezése, jóváhagyása, vagy módosításuk kezdeményezése;

- A kiviteli tervekkel összehangolt együttműködési megállapodás megkötése a felhasználóval.

Üzemeltető:

Jogok:

- Szakmai tanácsadás a felhasználók számára;

- Javaslattétel a hálózatgazdának a szükséges eszközbeszerzésekre.

Kötelességek:

- A felhasználóval, igénylővel való technikai egyeztetés - a hálózatgazda felkérésére;

- Részvétel a kivitelezés részletes tervezésében és a tervezéssel kapcsolatos egyeztetésben - a hálózatgazda felkérésére;

- Felhasználói ütemtervek véleményezése;

- Kiviteli tervek véleményezése és jóváhagyásra felterjesztése a hálózatgazdának;

- Az EKG hatókörébe tartozó konfigurációs feladatok végrehajtása.

Dokumentumok adattartalma:

5.2.2. Változási kérelem

Az EKG felhasználóinak - intézményi feladataik, illetve kapcsolódó technikai lehetőségeik, igényeik változásából adódóan - joguk van az EKG-n keresztül elérhető szolgáltatásokat, pl. a sávszélességet illető változtatást igényelni a hálózatgazdától.

A változást a hálózatgazdához eljuttatott változást igénylő levélben kell kezdeményezni. Változási igény esetén a felhasználó dokumentumban (írásban, ideértve az elektronikus dokumentumot is) specifikálja igényeit, illetve az igényelt módosítás paramétereit. A hálózatgazda a változtatási igény teljesítéséről esetleges módosításáról vagy elutasításáról folyamatos egyeztetést végez az igénylővel, amely alapján a hálózatgazda képes megismerni a változtatási igény okát és megítélni annak indokoltságát.

Sávszélesség-módosítási igény esetén - a sávszélesség módosítására vonatkozó igény megalapozása érdekében -minden intézmény jogosult saját intézményi forgalmi adataihoz való hozzáférésre. Az adatok a www.forgalom.ekg.gov.hu honlapon érhetők el, az adatokhoz való hozzáférési jogosultságokat az üzemeltető köteles biztosítani a felhasználók számára. Egy csatlakozó szervezetnél 2 fő számára biztosított a hozzáférés - kizárólag a saját forgalmi adatokhoz.

A változtatási igények kezelése, azok jóváhagyása vagy elutasítása esetén a módosítások megvalósításának kezdeményezése az üzemeltető felé a hálózatgazda feladata.

Amennyiben a felhasználó a számára jelenleg rendelkezésre állónál nagyobb sávszélességet igényel, a hálózatgazda köteles ellenőrizni a műszaki feltételeket, valamint megvizsgálni, hogy az igényelt sávszélesség indokolt-e. A műszaki feltételek teljesülésének vizsgálatához a hálózatgazda kezdeményezheti az üzemeltető bevonását. Az üzemeltető a hálózatgazda utasítására (egyebek mellett) adatforgalmi kimutatást készít, amelyet a hálózatgazda a sávszélesség-bővítés vizsgálatához felhasznál.

Amennyiben a sávszélesség-bővítés iránti igény kielégítését a műszaki adottságok lehetővé teszik és az adatforgalmi adatok (illetve a tervezett újabb alkalmazások) azt alátámasztják, a hálózatgazda jóváhagyja az igénylést. Sávszélesség-bővítés iránti igény esetén a hálózatgazda döntését a következő szempontok figyelembevételével hozza meg:

- Műszaki feltételek megléte,

- Korábbi időszakra vonatkozó adatforgalmi adatok,

- Kötelező (egy adott államigazgatási szerv által ellátandó) feladat ellátásához van-e szükség a módosításra.

Az EKG-n keresztül elérhető valamelyik kiegészítő szolgáltatás iránti igény esetén a hálózatgazda - amennyiben szükségesnek tartja - utasítja az üzemeltetőt a szolgáltatásigénylés megvalósíthatóságának véleményeztetésére, illetve a technikai paraméterek, erőforrásigény felhasználóval történő egyeztetésére.

Az üzemeltető az egyeztetést követően köteles megküldeni a hálózatgazdának az igénylés műszaki megvalósíthatóságáról szóló véleményét. A hálózatgazda az igény jóváhagyásáról, illetve elutasításáról szóló döntését az üzemeltetői vélemény figyelembevételével, a műszaki megvalósíthatóság alapján hozza meg. Jóváhagyott (sávszélességre, új szolgáltatásra vonatkozó) igény esetén a hálózatgazda tájékoztatja a felhasználót, és kezdeményezi a felhasználóval korábban kötött megállapodás módosítását, majd egyeztetik és megkötik a módosított szolgáltatásra vonatkozó együttműködési megállapodást.

A módosított megállapodás megkötését követően a hálózatgazda utasítja az üzemeltetőt, hogy hajtsa végre a sávszélesség bővítéséhez, illetve az új szolgáltatás eléréséhez szükséges feladatait.

Amennyiben a tényleges adatforgalom a rendelkezésre álló sávszélesség 75%-át meghaladja, a hálózatgazda köteles sávszélesség-gazdálkodási, illetve szolgáltatásfejlesztési feladatokat kezdeményezni. A sávszélesség-gazdálkodási, illetve szolgáltatásfejlesztési feladatok részletes leírása az 5.2.14. "Sávszélesség-gazdálkodás"és 5.2.10. "Szolgáltatások fejlesztése" pontokban található.

A műszaki megvalósítás tervezésének és végrehajtásának - ennek keretében a felhasználóval folytatott műszaki-technikai egyeztetések, a szolgáltatás változtatásához kapcsolódó EKG infrastruktúra-bővítési és eszközkonfigurálási feladatok lebonyolításának - felelőse az üzemeltető.

A felhasználó köteles képviselőt delegálni a műszaki-technikai egyeztetésekre, és a megvalósítás folyamán együttműködni az üzemeltetővel.

A változási kérelem - elsősorban költségcsökkentési céllal - vonatkozhat szolgáltatások lemondására, illetve a rendelkezésre álló sávszélesség csökkentésére is.

A felhasználó sávszélesség-, illetve szolgáltatásterjedelem csökkentési igényét a hálózatgazdához küldött levelében jelezheti. A hálózatgazda az igény vizsgálatát követően köteles kezdeményezni az együttműködési megállapodás módosítását és a csökkentés kivitelezését.

A szabályozott folyamatot a 2. számú függelék 2. folyamatábrája szemlélteti.

Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelősségek

Felhasználó:

Jogok:

- Szolgáltatások változtatásának igénylése;

- Saját intézményi adatforgalmi adatainak megtekintése;

- Elutasított igény esetén a felülvizsgálat kérése.

Feladatok, felelősségek:

- Szolgáltatások módosítása iránti igény szakszerű specifikálása;

- Részvétel üzemeltetővel folytatott műszaki-technikai egyeztetéseken;

- Együttműködés az üzemeltetővel a megvalósítás tervezésében és végrehajtásában;

- Szükség esetén a ráhordó hálózati szolgáltatásváltozáshoz illeszkedő módosíttatása.

Hálózatgazda:

Jogok:

- A felhasználók adatforgalmi adatainak vizsgálata;

- A változtatási igény elbírálása;

- Az üzemeltető utasítása a szükséges feladatok végrehajtására;

- Módosított együttműködési megállapodás megkötése.

Feladatok, felelősségek:

- Változási kérelem fogadása, a döntéshez szükséges információk gyűjtése, vizsgálata, az igényszakszerű elbírálása;

- A felhasználó tájékoztatása a döntésről;

- Üzemeltetői egyeztetések időben történő kezdeményezése;

- Módosított együttműködési megállapodás megkötése a felhasználóval;

- A kérelem elbírálását követően a szükséges sávszélesség-gazdálkodási, illetve szolgáltatásfejlesztési feladatok kezdeményezése.

Üzemeltető: Jogok:

- A hálózatgazda által kiadott feladatok ellátása közben felmerülő fejlesztési javaslatok megfogalmazása a hálózatgazda számára.

Feladatok, felelősségek:

- A hálózatgazda által kiadott feladatok ellátása közben felmerülő, az EKG biztonságos működését veszélyeztető tényezők jelentése a hálózatgazdának;

- Adatforgalmi kimutatás összeállítása a hálózatgazda és a felhasználó részére;

- Kiegészítő szolgáltatások műszaki megvalósíthatóságának véleményezése a hálózatgazda utasítására;

- A hálózatgazda utasítására egyeztetés a felhasználóval műszaki-technikai kérdésekben;

- A megvalósítás keretében a felhasználóval folytatott műszaki-technikai egyeztetések és módosított együttműködési megállapodás alapján a szolgáltatás változtatásához kapcsolódó eszközkonfigurálási feladatok lebonyolítása.

Dokumentumok adattartalma:

5.2.3. Hibabejelentés, hibaelhárítás

Az EKG-n keresztül elérhető szolgáltatások működésében, elérhetőségében keletkezett hibát észlelheti a felhasználó, az üzemeltető és a hálózatgazda is.

Amennyiben a hibát a felhasználó észleli, azt az üzemeltető által működtetett központi helpdesk-nek jelentheti be (az EKG honlapon - www.ekg.gov.hu - közzétett helpdesk elérhetőségnek megfelelően). A bejelentés történhet telefonon és e-mailben is, de azt minden esetben meg kell erősíteni egy, a hiba leírását tartalmazó bejelentő fax-szal is. Van lehetőség a hibajelzés beküldésére hivatali kapun keresztül elektronikus űrlapon is, akkor nincs szükség külön megerősítésre, ha olyan személy küldi be, akit előzetesen a helpdesk-nél a szervezet jogosultként bejelentett. A helpdesk a bejelentést hibajegyen dokumentálja-amit a bejelentés megérkezésétől számított 15 percen belül meg kell nyitni -, majd haladéktalanul átadja az üzemeltető illetékes szervezeti egységének (a továbbiakban: üzemeltető), amely megkezdi a hiba okának feltárását és a hiba elhárítását.

Amennyiben a tapasztalt hiba a TESTA kapcsolathoz köthető, a helpdesk a hiba feltárását követően az európai szolgáltató megfelelő szakembereihez továbbítja a hibát.

Az üzemeltető a saját tevékenysége során észlelt, vagy a felhasználók által jelzett hibákról, a hiba okáról, a várható elhárítási folyamatról a hiba regisztrálását követően köteles tájékoztatni a hálózatgazdát.

Az üzemeltető hibaelhárítási tevékenységéről köteles havi összefoglaló jelentésében is tájékoztatni a hálózatgazdát az elhárított és megoldásra váró hibákról, problémákról.

Az üzemeltető által az EKG közvetett szolgáltatói (ráhordó hálózati szolgáltatók, TESTA hálózatgazda stb.) által felügyelt rendszerkomponensekben, illetve hálózati hibák észlelése esetén, vagy ha a felhasználók, illetve a hálózatgazda ezekről az eszközökről jelent hibát, akkor azt köteles tovább jelenteni az érintett szolgáltatónak a hibajegy megküldésével.

Az üzemeltető több felhasználói csoportot, illetve az EKG jelentős részét vagy egészét érintő hiba esetén köteles haladéktalanul tájékoztatni a hálózatgazdát, valamint köteles intézkedni a felhasználók tájékoztatása érdekében és a hibák elhárítására.

A hálózatgazda kritikus erőforrásokat érintő probléma esetén kezdeményezheti az üzemeltető felé a normál működéstől való eltérés kezelését, a biztonsági szabályzatban meghatározott módon.

Nem kritikus, de a munkavégzést hosszú távon várhatóan hátráltató (pl. koncepcionális) hiba esetén a hálózatgazdának haladéktalanul kezdeményeznie kell a probléma megoldására irányuló EKG fejlesztést (az EKG fejlesztésére vonatkozó előírások szerint).

Az üzemeltető az üzemeltetői szerződésben meghatározott időn belül köteles megkezdeni a hiba megszüntetését. A hiba okáról, a hiba elhárításának várható határidejéről, a hibajavítás folyamatáról, illetve a felhasználó szükséges közreműködéséről a kapcsolatfelvételt követően a hibajegy egyedi azonosítójának (sorszám) megküldésével együtt az üzemeltető köteles tájékoztatni a hibabejelentőt.

Amennyiben a hiba elhárítása nem igényel speciális szakértelmet - tehát a felhasználó által is elhárítható - az üzemeltető egyezteti a hibakezelés módját a felhasználó képviselőjével, aki saját hatáskörben köteles gondoskodni annak elhárításáról.

Ha a hiba elhárítása meghaladja a felhasználók ismereteit, az üzemeltető köteles a helyszínen vagy távoli eszközmenedzsment segítségével helyreállítani a normál működést.

Amennyiben a hibaelhárítás valamely tartalék eszköz felhasználását igényli - és a hibaelhárítási tevékenység eredményeképpen a tartalék eszközkészlet az eszközgazdálkodási irányelvek szerinti ún. kritikus szint alá csökken-, az üzemeltető köteles kezdeményezni a tartalék eszközkészlet feltöltésére irányuló közbeszerzési folyamat hálózatgazda általi megindítását.

A tartalék eszközszállítók kiválasztásának és az eszközök beszerzésének felelőse a hálózatgazda.

Az eszközök átvétele, elhelyezése és tárolása a hálózatgazda kezdeményezése alapján az üzemeltető feladata. Az üzemeltető a hibajavítás, üzemeltetési, karbantartási feladatok ellátása során az eszközökkel szabadon rendelkezik, illetve azok felhasználásáról pontos nyilvántartást vezet.

A szabályozott folyamatot a 2. számú függelék 3. folyamatábrája szemlélteti.

Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelősségek

Felhasználó:

Jogok:

- EKG-val kapcsolatos hiba elhárításának igénylése;

- Tájékozódás a hibaelhárítás menetéről, a hibaelhárítás határidejéről.

Feladatok, felelősségek:

- Az EKG működésével kapcsolatos észlelt probléma bejelentése, a probléma leírása;

- Saját eszközök hibáinak elhárítása;

- Az EKG eszközök csatlakozási hibáinak elhárítása az üzemeltető irányításával;

- Visszajelzés az üzemeltetőnek az elhárított hibáról.

Hálózatgazda:

Jogok:

- Tájékozódás a hibákról, azok elhárításáról, a megoldásra váró hibákról, esetenként és havi összesítő jelentés alapján;

- Kritikus erőforrásokat érintő hiba esetén a normál működéstől való eltérés kezelése;

- Koncepcionális hiba esetén a várható probléma megelőzésére vonatkozó EKG fejlesztés kezdeményezése;

- A tartalék eszközfelhasználás, az erről készített nyilvántartás ellenőrzése.

Feladatok, felelősségek:

- A hibaelhárítási tevékenység folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring), a vonatkozó jelentések vizsgálata;

- A tartalékeszközkészlet feltöltésére irányuló közbeszerzési eljárás megindítása - az üzemeltető kezdeményezésére.

Üzemeltető: Jogok:

- EKG fejlesztésére irányuló javaslatok megtétele.

Feladatok, felelősségek:

- Hibabejelentések fogadásáért és a hibaelhárítás kezdeményezéséért felelős helpdesk felállítása és működtetése;

- Felhasználótól, hálózatgazdától érkezett hibabejelentések fogadása, dokumentálása, illetve a saját maga által észlelt hibák dokumentálása;

- Hibajegyek kiállítása, hibajegykezelő rendszer üzemeltetése;

- Hálózatgazda tájékoztatása a hibákról, eseti és havi összesítő jelentés készítése és eljuttatása a hálózatgazdához;

- Az EKG közvetett érintettjei (ráhordó hálózati szolgáltatók, EuroDomain hálózatgazda stb.) által felügyelt rendszerek, hálózatok működésében bekövetkezett, üzemeltető által észlelt hiba esetén hibajegy kiállítása, hibajelentés küldése az érintett szolgáltató felé;

- Hiba elhárításának megkezdése az üzemeltetői szerződésben meghatározott időn belül;

- Hibabejelentő tájékoztatása a hiba elhárításának várható határidejéről, a hibajavítás folyamatáról, illetve a felhasználó, esetleg a hálózatgazda szükséges közreműködéséről;

- Felhasználó által elhárítható hiba esetén egyeztetés a felhasználóval a hiba elhárításáról, szakmai irányítás;

- Hibaelhárítás, problémamegoldás folyamatának követése, hibajegy vezetése, lezárása;

- Tartalék eszközkészlet feltöltésének kezdeményezése a hálózatgazda felé;

- Részvétel beérkező tartalék eszközök szállítótól történő átvételében;

- Nyilvántartás vezetése a tartalék eszközök felhasználásáról;

- Felhasználók és hálózatgazda tájékoztatása a hiba elhárításáról.

Dokumentumok adattartalma:

5.2.4. Sávszélesség-ellenőrzés, felülvizsgálat

Az EKG használatának alapvető szabálya, hogy minden felhasználó intézmény akkora (de alapvetően nem nagyobb) sávszélességgel rendelkezzen, amekkora feladatainak végrehajtásához szükséges. Ennek biztosítása, az EKG sávszélesség-gazdálkodási feladatainak ellátása a hálózatgazda felelőssége.

A mindenkor megfelelő sávszélesség biztosítása érdekében az üzemeltetőnek - szerepéből adódóan - rendszeresen elemeznie kell a hálózatfelügyeleti rendszer adatforgalmi mérőszámait. Az üzemeltető a forgalom napi szintű elemzésével képes kimutatni, hogy egy felhasználó intézmény hogyan használja ki a rendelkezésre álló sávszélességet. Az üzemeltetőnek a napi szintű adatokból havi összesítést kell készítenie (minden hónap 5. munkanapjáig), amelynek alapján javaslatot fogalmaz meg a hálózatgazda felé arról, hogy vélhetően szükséges-e nagyobb sávszélesség valamely felhasználó tevékenységéhez, vagy kisebb sávszélesség is elegendő lenne. A hálózatgazda az üzemeltető javaslata alapján - amennyiben a módosítást sávszélesség-gazdálkodás szempontjából indokoltnak tartja - technikai egyeztetést kezdeményez minden egyes érintett a felhasználóval, majd az egyeztetési információk birtokában dönt a szolgáltatási paraméterek változtatásáról.

A felhasználóval történő egyeztetést és döntést követően a hálózatgazda és a felhasználó együtt módosítja a közöttük korábban létrejött együttműködési megállapodást.

A hálózatgazda utasítja az üzemeltetőt a szolgáltatás fizikai paramétereinek módosításáról, aki az együttműködési megállapodásnak megfelelően végrehajtja a hálózati beállítások módosítását, a megállapodásban foglalt határidőre. Amennyiben a felhasználó valamely ráhordó hálózaton keresztül kapcsolódik az EKG-hoz, a felhasználónak az adott ráhordó hálózati szolgáltatóval is egyeztetnie kell arról, hogy szükséges-e a ráhordó szolgáltatás módosítása. Ezt követően az érintett felek az egyeztetésnek megfelelően módosítják a kettejük között létező ráhordó szolgáltatási szerződést.

A folyamatot a 2. számú függelék 4. folyamatábrája szemlélteti.

Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelősségek

Hálózatgazda: Felelősségek:

- A rendelkezésre álló EKG sávszélesség gazdaságos és hatékony elosztásának biztosítása, figyelembe véve az EKG mindenkori üzembiztonságát;

- Sávszélességet érintő döntések meghozatala üzemeltetői javaslat alapján és az összfelhasználói érdekeket figyelembe véve, valamint a meghozott döntések érvényesítése az egyes felhasználóknál;

- A felhasználói szolgáltatások és az azokhoz tartozó együttműködési megállapodások összhangjának folyamatos biztosítása;

- Üzemeltető tájékoztatása a módosított együttműködési megállapodásról a szolgáltatásban történt változás esetén.

Üzemeltető:

Felelősségek:

- Az EKG adatforgalmának mérése, havi jelentés és - szükség esetén - sávszélesség módosítási javaslat készítése, megküldése a hálózatgazda részére, minden hónap 5-éig;

- Hálózati beállítások módosítása a szolgáltatásmódosítás esetén, az együttműködési megállapodásnak megfelelően.

Felhasználó: Felelősségek:

- Együttműködés a hálózatgazdával a szolgáltatások módosítása tekintetében;

- A ráhordó hálózati szolgáltatás (ha létezik) szinkronizálása, annak megvalósíttatása. Dokumentumok adattartalma:

5.2.5. Kapcsolódás megszüntetése

Amennyiben egy adott felhasználó EKG kapcsolata a megváltozó jogszabályi keretekkel ellentmondásba kerül, illetve egy adott - kapcsolódásra nem kötelezett intézmény - funkcionális vagy nem funkcionális igényeit az EKG hálózat nem képes kielégíteni, a felhasználó kérheti a kapcsolat megszüntetését. Az EKG kapcsolat megszüntetésének igényét a felhasználónak - megszüntetési kérelemben - kell jelezni a hálózatgazda felé.

A hálózatgazda a levél kézhezvételét követően egyeztetést kezdeményez a felhasználóval a megszüntetés feltételeiről, lebonyolításáról. Az egyeztetés során a felhasználó és a hálózatgazda tisztázzák a megállapodás megszüntetésének jogi, pénzügyi részleteit.

Szükség esetén a technikai részletek tisztázása érdekében a hálózatgazda utasítja az üzemeltetőt a felhasználóval való egyeztetésre. Az üzemeltető felelőssége hogy a felhasználóval együttműködve kidolgozza a megszüntetés műszaki lebonyolításának és az átállás műszaki megvalósításának ütemezését.

Ebben az esetben a felhasználó és az üzemeltető az egyeztetett határidőkkel összhangban köteles - párhuzamosan futó felkészülési projektek keretében - végrehajtani a kapcsolat megszüntetésére, illetve az átállásra való felkészülés szükséges lépéseit.

A felhasználó kötelessége a felkészülés részeként

- az alternatív hálózati szolgáltató kiválasztása,

- az alternatív hálózati szolgáltatások beszerzése,

- az átállás, az EKG tulajdonban lévő hálózati eszközök, erőforrások kiváltásának részletes tervezése, valamint

- az érintett, hatáskörébe tartozó intézményeknek az átállásra való felkészítése.

Az üzemeltetőnek kell - a felhasználó tevékenységével párhuzamosan - a megszüntetéssel kapcsolatos belső feladatokat elvégezni, így

- az EKG érintettek belső tájékoztatását,

- a megszüntetést követő, a megszüntetéssel járó karbantartási feladatok szervezését,

- a megszüntetést követő változtatásokra való felkészülést megtervezni.

A megszüntetés technikai lebonyolítása az üzemeltető felelőssége, de amennyiben szükséges, a felhasználó köteles együttműködni vele a megszüntetés során, különös tekintettel arra, hogy az átálláskor is érvényesüljenek az EKG biztonsági szabályzat átállásra érvényes szabályai.

Az átállás szerződéses és műszaki feltételeinek megteremtéséről a felhasználó köteles gondoskodni - az alternatív hálózati szolgáltatókkal együttműködésben.

A megszüntetés lebonyolításának utolsó feladataként a hálózatgazda és a felhasználó közös akarattal megszünteti az együttműködési megállapodást.

A felhasználó vagy felhasználói csoport által használt és a kapcsolat megszüntetése miatt felszabaduló sávszélesség további felhasználásáról - annak tartalékolásáról vagy kiosztásáról - a hálózatgazda dönt, sávszélesség-gazdálkodási feladatai keretében.

A szabályozott folyamatot a 2. számú függelék 5. folyamatábrája szemlélteti.

Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelősségek

Felhasználó:

Jogok:

- EKG kapcsolat megszüntetésének kezdeményezése.

Feladatok, felelősségek:

- Részvétel a megszüntetés feltételeiről, lebonyolításáról, a megállapodás megszüntetésének jogi részleteiről a hálózatgazdával folytatott egyeztetés(ek)en;

- Részvétel a megszüntetés műszaki lebonyolításának ütemezéséről, és az átállás műszaki megvalósításáról és ütemezéséről az üzemeltetővel folytatott egyeztető megbeszélés(ek)en;

- A felkészülés részeként az alternatív hálózati szolgáltató kiválasztása; az alternatív hálózati szolgáltatások beszerzése; az átállás és az EKG tulajdonában lévő hálózati eszközök, erőforrások kiváltásának részletes tervezése; az érintett intézmények átállásra való felkészítése;

- Szükség szerint együttműködés az üzemeltetővel a megszüntetés technikai lebonyolításában;

- Részvétel az EKG együttműködési megállapodás megszüntetésében.

Hálózatgazda:

Jogok:

- Egyeztetések kezdeményezése.

Feladatok, felelősségek:

- Megszüntetési kérelem fogadása, a felhasználóval történő egyeztetés kezdeményezése a megszüntetés feltételeiről, lebonyolításáról, valamint a megállapodás megszüntetésének jogi részleteiről;

- Szükség esetén az üzemeltető utasítása a felhasználóval folytatandó technikai egyeztetések lebonyolítására;

- Az együttműködési megállapodás megszüntetése;

- Sávszélesség-gazdálkodási feladatok keretében döntés a felszabaduló sávszélesség kezeléséről.

Üzemeltető:

Jogok:

- Javaslat adása a felszabaduló sávszélesség kezelésére.

Feladatok, felelősségek:

- Utasítás szerinti egyeztetés a felhasználóval a megszüntetés technikai részleteiről, a megszüntetés és az átállás ütemezésével és lebonyolításával kapcsolatban;

- A megszüntetéssel kapcsolatos felkészülési feladatok keretében az EKG érintettek belső tájékoztatása;

- Szükség esetén a megszüntetést követő változtatásokra való felkészülés tervezése;

- A megszüntetés technikai lebonyolítása a felhasználóval együttműködésben.

Dokumentumok adattartalma:

5.2.6. Adatcsere-kapcsolat létrehozása az EU adminisztrációval

Az EU adatcsere kapcsolati szolgáltatás azokra a felhasználókra vonatkozik, amelyek tevékenységéhez szükség van egyes EU társszervezetek adatbázisaihoz, tartalomszolgáltatásaihoz való hozzáférésre.

A megvalósítás a felhasználók és az EU adminisztrációs tartalomszolgáltatók közötti igénylési-jóváhagyási folyamattal indul. Bármelyik fél kezdeményezheti a kapcsolat kialakítását, mégpedig adatcsere igényük megfogalmazásával és Igénylő levél elküldésével.

A kapcsolat felvétele után az EKG felhasználó és az érintett EU adminisztrációs intézmény között az igényt egyeztetni kell.

Az együttműködés részleteinek egyeztetése után a felek együttműködési megállapodást írnak alá.

Az adatcsere-kapcsolatról való tájékoztatás érdekében az együttműködési megállapodást az EU adminisztrációs partner megküldi az EuroDomain szolgáltatónak és a hálózatgazdának.

Az együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően - a hálózatgazda utasítása alapján - az üzemeltető (EKG-oldalon) és az EuroDomain szolgáltató (EU-oldalon) elvégzik a szükséges hálózati beállításokat.

A felhasználó és az EU adminisztrációs partner között ezután használható az EKG-n keresztül megvalósuló összeköttetés.

A folyamatot a 2. számú függelék 6. folyamatábrája szemlélteti.

Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelősségek

Felhasználó: Jogok:

- Az EU adatcsere-kapcsolat kialakításának kezdeményezése.

Felelősségek:

- Kapcsolatfelvétel az EU adminisztrációs adatkapcsolat vonatkozásában az EU adminisztrációs partnerrel;

- Együttműködési megállapodás kialakítása az EU adminisztrációs partnerrel;

- Az EU adminisztrációs partner felelősségi körébe tartozó feladatok teljesülésének követése, és szükség szerint közreműködés azok végrehajtásában.

EU adminisztrációs partner:

Felelősségek:

- Az érintett EU szolgáltatók értesítése a magyar felhasználó intézmény és az EU adminisztrációs partner közötti együttműködésről - az együttműködési megállapodás megküldésével.

EuroDomain szolgáltató:

Felelősségek:

- Az EuroDomain oldali hálózati paraméterek beállítása, az EKG felhasználó és az EU adminisztrációs partnerintézmény között létrejött együttműködési megállapodás alapján.

Üzemeltető:

Felelősségek:

- Az EKG oldali hálózati paraméterek beállítása - az EKG felhasználó és az EU adminisztrációs partnerintézmény között létrejött együttműködési megállapodás alapján.

Dokumentumok adattartalma:

5.2.7. Hosting szolgáltatás igénybevétele

A hosting szolgáltatás igénylését a felhasználó intézmény levélben kezdeményezi a hálózatgazda felé, az üzemeltetendő szerverkapacitás, illetve az arra telepítendő alkalmazás paramétereinek megadásával. Az igény fogadása után a hálózatgazda felelőssége a felhasználóval folytatott technikai egyeztetés kezdeményezése, amelybe bevonhatja az üzemeltetőt is. Az üzemeltető feladata - szükség esetén - az egyeztetések során a szolgáltatásokhoz kapcsolódó technikai specifikáció elkészítése.

A szolgáltatás megvalósíthatóságáról, az együttműködés létrejöttéről (az alkalmazás telepítéséről és üzemeltetéséről) az egyeztetések alapján a hálózatgazda dönt. Jóváhagyó döntés esetén a hálózatgazda és a felhasználó megköti a hosting szolgáltatás igénybevételére vonatkozó együttműködési megállapodást.

Az együttműködési megállapodás aláírását követően a hálózatgazda utasítja az üzemeltetőt a hosting szolgáltatásban érintett szerverek üzembe helyezésére az EKG valamely területi központjában.

A folyamatot a 2. számú függelék 7. folyamatábrája szemlélteti.

Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelősségek

Felhasználó:

Jogok:

- Hosting szolgáltatás igénybevételének kezdeményezése.

Feladatok, felelősségek:

- Igény megfogalmazása, benyújtása a hálózatgazda felé;

- Hosting szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos technikai egyeztetésen való részvétel;

- Az üzemeltetendő alkalmazás telepítése, felhasználó oldalról történő távmenedzselési megoldása;

- Együttműködési megállapodás megkötése a hálózatgazdával.

Hálózatgazda:

Jogok:

- Döntés az igénylésről.

Feladatok, felelősségek:

- Technikai egyeztetés kezdeményezése, lebonyolítása;

- Döntés a szolgáltatás megvalósításáról;

- Együttműködési megállapodás előkészítése és megkötése.

Üzemeltető:

Feladatok, felelősségek:

- A hálózatgazda utasítása szerint részvétel technikai egyeztetésen;

- Hosting szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos technikai specifikáció kidolgozása.

Dokumentumok adattartalma:

5.2.8. Szabályozások, szabályzatmódosítások bevezetése

Az EKG működését érintő szabályozások - ilyen többek között a használati szabályzat és az EKG biztonsági szabályzat -, valamint szabályzatmódosítások kidolgozása és bevezetése elsősorban a hálózatgazda feladata.

A szabályozások módosításának, új szabályzatok kidolgozásának igényét jellemzően az EKG működésében, szolgáltatásaiban bekövetkezett jelentős változások, illetve jogszabályi változások okozhatják.

A szabályzatok, módosítások az EKG érintettjeinek szükséges mértékű bevonásával készülhetnek, ezért a szabályzatok kidolgozásáért felelős hálózatgazda a szabályzat kidolgozásába, de elsősorban annak véleményezésébe vonja mind az üzemeltetőt, mind a kapcsolódásra kötelezett központi felhasználók szükséges kompetenciával rendelkező képviselőit.

A szabályzatok kidolgozását, módosítását elsősorban a hálózatgazda kezdeményezi, de a hálózatgazda mellett a felhasználóknál vagy az üzemeltetőnél is jelentkezhet olyan szabályzatmódosítási igény, amelynek megvalósítása emeli az EKG szolgáltatásainak színvonalát, vagy megkönnyíti a felek együttműködését. Az utóbbi esetben a felhasználó vagy az üzemeltető megküldi javaslatát a hálózatgazda részére.

A hálózatgazda - a javaslatok alapján - koncepciót dolgoz ki a szabályozás módosításáról, majd azt véleményezésre megküldi az üzemeltetőnek, valamint a központi felhasználók szükséges kompetenciával rendelkező képviselőinek. Az üzemeltető és a felhasználók képviselői a kért határidőre véleményezik a koncepciót.

A hálózatgazda utasíthatja az üzemeltetőt, hogy működjön közre a szabályozás egyes részterületeinek kidolgozásában a hálózatgazda koncepciója alapján.

A koncepcióra épülő szabályzattervezetet a hálózatgazda egyezteti az érintettek képviselőivel, és az egyeztetés eredménye alapján véglegesíti a szabályzatot.

A véglegesített szabályzat kiadása (kivéve, amikor jogszabályi kihirdetés szükséges) és bevezetése a hálózatgazda feladata. A hálózatgazda a változások kezelésére - szükség esetén - külön tervet készít és hajt végre. A hálózatgazdának az EKG közvetlen szereplői mellett tájékoztatnia kell az érintett külső szolgáltatókat is az őket közvetlenül érintő változásokról.

A szabályozott folyamatot a 2. számú függelék 8. folyamatábrája szemlélteti.

Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelősségek

Felhasználó:

Jogok:

- A meglévő szabályozás módosításának vagy új, még nem szabályozott terület szabályozásának kezdeményezése, javaslat formájában.

Felelősségek:

- A hálózatgazda szabályzati vagy szabályzatmódosítási koncepciójának véleményezése;

- Az új vagy módosított szabályzattervezet véleményezése;

- A végleges szabályzat bevezetése.

Hálózatgazda:

Jogok:

- A meglévő szabályozás módosításának kidolgoztatása vagy új, még nem szabályozott terület szabályozása.

Felelősségek:

- A szabályzatmódosítás koncepciójának kidolgozása és annak véleményeztetése az üzemeltetővel és a központi felhasználókkal;

- A szabályzat véglegesítése és (amennyiben nem jogszabályban rögzített) kiadása - az érintettek véleményének figyelembevételével. Jogszabályi szabályozás igénye esetén a közigazgatási előterjesztések általános szabályai érvényesülnek a szakmai előkészítés után.

Üzemeltető:

Jogok:

- A meglévő szabályozás módosításának vagy új, még nem szabályozott terület szabályozásának kezdeményezése.

Felelősségek:

- A hálózatgazda szabályzat vagy szabályzatmódosítási koncepciójának véleményezése;

- Az új vagy módosított szabályzattervezet véleményezése, közreműködés a szabályzat kidolgozásában;

- A végleges szabályzat bevezetése.

Dokumentumok adattartalma:

5.2.9. Szolgáltatások fejlesztése

Az EKG-n keresztül elérhető szolgáltatások EKG-t érintő fejlesztéséért a hálózatgazda felel.

A fejlesztési feladatok származhatnak jogszabályi változásokból, illetve eredhetnek a felhasználóktól, üzemeltetőtől vagy a hálózatgazdától-jellemzően ilyenek a hibalehetőségek kiszűrésére, a szűk keresztmetszetek megszüntetésére irányuló kezdeményezések.

A felhasználókés az üzemeltető a hálózatgazda számára küldi meg fejlesztési javaslatait. A hálózatgazda a beérkezett javaslatok, illetve a jogszabályi változások ismeretében dönt a fejlesztés szükségességéről, és döntésének függvényében megfogalmazza a fejlesztési feladatot.

A fejlesztési feladat megvalósítója - a fejlesztés biztonsági jelentőségétől függően - a hálózatgazda felelős döntése alapján lehet közbeszerzés útján vagy az Országgyűlés illetékes bizottsága közbeszerzést kizáró előzetes döntése alapján a 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet szabályai szerint kiválasztott vállalkozó. Az üzemeltető a fejlesztések előrehaladásáról folyamatosan, havi jelentések formájában számol be a hálózatgazdának. A rendszer biztonságát befolyásoló fejlesztések esetében minden alkalommal vizsgálat tárgyát kell képezze a beszerzés minősítése. Komplex fejlesztések esetén a fejlesztési feladat megfogalmazását követően megvalósíthatósági tanulmány készül az üzemeltető, külső szakértők bevonásával. A megfelelő fejlesztési irány kiválasztásáról, a megvalósítás módjáról szóló döntést a hálózatgazda hozza meg.

A döntést követően a kivitelező vállalkozót (szállítót) közbeszerzési, illetve nemzetbiztonsági beszerzési eljárás során választja ki a hálózatgazda. A közbeszerzési eljárásban - szükség esetén a hálózatgazda utasítására - az üzemeltető is részt vesz szakértőként a technikai részletek egyeztetésében.

A hálózatgazda és a vállalkozó (szállító) az egyeztetést követően szerződést köt a fejlesztési feladatok kivitelezésére. A fejlesztési feladat megvalósítására irányuló projekt során a kivitelezéssel kapcsolatos változáskezelés, a megvalósítással kapcsolatos döntések meghozatala és a projekt minőségbiztosítása a hálózatgazda, a kivitelezés az üzemeltetés igényeivel való összehangolása az üzemeltető feladata.

A fejlesztés eredményének szakmai átvétele, a szakmai szempontokérvényesítése az átadás-átvételi folyamat során az üzemeltető feladata. Az üzemeltető a műszaki átvételről Átvételi jegyzőkönyvet köteles kiállítani, és azt a hálózatgazdának megküldeni.

Az Átvételi jegyzőkönyv alapján a hálózatgazda dönt a teljesítés mértékéről, és arról teljesítésigazolást állít ki.

A teljesítésigazolásnak és a szerződésnek megfelelően a vállalkozó által kiállított és benyújtott számlát a hálózatgazda ellenjegyzi, és azt pénzügyi teljesítés céljából továbbítja az illetékes szervezeti egység felé.

A szabályozott folyamatot a 2. számú függelék 9. folyamatábrája szemlélteti.

Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelősségek

Felhasználó:

Jogok:

- Az EKG szolgáltatásfejlesztési javaslat benyújtása.

Hálózatgazda

Feladatok, felelősségek:

- EKG infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz kapcsolódó, jogszabályokból adódó fejlesztésének kezdeményezése;

- A fejlesztési irányok kijelölése, fejlesztési feladatok megfogalmazása;

- Közbeszerzéses megvalósítás esetén megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetése, szükség esetén KIB általi véleményeztetése, a vállalkozó kiválasztása és a megvalósítás koordinálása;

- Teljesítés igazolása, Vállalkozói (szállítói) számla ellenjegyzése.

Üzemeltető:

Jogok:

- Az EKG szolgáltatásai továbbfejlesztésének, módosításának kezdeményezése, fejlesztési javaslat formájában.

Feladatok, felelősségek:

- A kivitelezés szakmai követése és műszaki átvétele.

5.2.10. EKG-n keresztül megvalósuló internet kapcsolódás sávszélességének bővítése

Az EKG-n keresztül nyújtott internet-hozzáférés alapja az, hogy az EKG külső hálózatokkal és internet kapcsolati központokkal van összeköttetésben.

Megnövekedett internet-sávszélesség igény esetén a hálózatgazda a szolgáltatás feltételeinek módosítását kezdeményezi az internet kapcsolódási pont szolgáltatójánál, a módosítási igény meghatározásával.

A hálózatgazda és az internet kapcsolódási pont szolgáltatója ezt követően egyeztet a feltételek módosításáról.

Amennyiben az egyeztetés eredményesen zárul, és a felek sikeresen megállapodnak a jövőbeli együttműködés (pénzügyi, szolgáltatási és technikai) feltételeiben, módosítják a kettejük között érvényben lévő szerződést.

Sikertelen egyeztetés esetén, ha az eddigi internet kapcsolódási pont szolgáltatóval nem lehetséges a szolgáltatás feltételeinek módosítása, a hálózatgazda kezdeményezi új internet szolgáltató igénybevételét.

A hálózatgazda internet szolgáltatási igény megküldésével felveszi a kapcsolatot a szóba jöhető - esetleg több - új szolgáltatóval, és egyeztetéseket, tárgyalásokat kezdeményez. A hálózatgazda ez irányú utasítása esetén, az egyeztetéseken részt vesz az üzemeltető is.

Amennyiben az egyeztetéseken megállapodás születik a pénzügyi, technikai és szolgáltatási paramétereket illetően, a hálózatgazda szerződést köt az új szolgáltatóval.

A szolgáltatási szerződés megkötését követően a hálózatgazda utasítja az üzemeltetőt az új internet kapcsolódási pont megvalósítására, az új szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak teljesülése érdekében.

A folyamatot a 2. számú függelék 10. folyamatábrája szemlélteti.

Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelősségek

Hálózatgazda:

Jogok:

- Új EKG internet-kapcsolat igénybevételének kezdeményezése, megnövekedett sávszélesség-igény esetén.

Felelősségek:

- Kapcsolatfelvétel kezdeményezése nagyobb sávszélesség-szükséglet esetén a meglévő, illetve új internet kapcsolati pontot nyújtó szolgáltatóval;

- Szerződéskötés, illetve módosítás az internet kapcsolati pontot nyújtó szolgáltatóval.

Üzemeltető:

Felelősségek:

- Rendelkezésre állás technikai egyeztetés céljából, a hálózatgazda felkérésére.

Dokumentumok adattartalma:

5.2.11. Karbantartás

A hálózati eszközök tervszerű és rendkívüli esetekben végzett karbantartása az üzemeltető feladata. A rendszeres vagy tervszerű karbantartás időpontjait az üzemeltető a hálózatgazdával közösen jelöli ki. Ezekről az időpontokról, illetve a karbantartás felhasználókat érintő vonzataikról az üzemeltető az EKG honlapon tájékoztatást ad, illetve értesíti a felhasználókat.

Az üzemeltetői szerződésben meghatározott eseteken túl tervezett, illetve rendkívüli karbantartási feladatokról az üzemeltető előzetesen, írásban köteles tájékoztatni a hálózatgazdát, kérve annak jóváhagyását. A hálózatgazda a körülményeket mérlegelve (rendkívüli karbantartás szükségessége esetén haladéktalanul) dönt a karbantartás megkezdéséről, és döntéséről - a karbantartás megkezdése előtt legalább 3 nappal - tájékoztatja az üzemeltetőt és a felhasználókat.

Amennyiben a karbantartások ideje alatt a szolgáltatási színvonal várhatóan csökken, a csökkenés várható mértékéről és eloszlásáról (időben, földrajzilag, fizikai paraméterekre vonatkozóan) az üzemeltető levélben, elektronikus levélben, a központi rendszerben küldött elektronikus üzenetben, a karbantartás megkezdése előtt tájékoztatja a várhatóan érintett felhasználókat.

Amennyiben a karbantartási feladatok végrehajtásához szükséges eszközök nem állnak rendelkezésre, az üzemeltető a hálózatgazda felé beszerzési eljárás lefolytatását kezdeményezi.

A beszerzés megfelelő határidőre történő lebonyolítása - és ennek keretében a szükséges eszközök szállítójának kiválasztása, az eszközök beszerzése és a beszerzés finanszírozása - a hálózatgazda felelőssége. A hálózatgazda szükség esetén kezdeményezheti az üzemeltető bevonását az eszközök és szállítójuk kiválasztásába.

Az eszközök átvétele, elhelyezése és tárolása az üzemeltető feladata. Az üzemeltető a karbantartási feladatok ellátása során az eszközökkel szabadon rendelkezik, illetve azok felhasználásáról pontos nyilvántartást vezet.

A karbantartás megvalósításáért, a karbantartási feladatok - üzemeltetői tevékenység naplóban történő - dokumentálásáért az üzemeltető felel.

Amennyiben a karbantartás során, illetve azt követően a tartalék eszközök szintje a kritikus szint alá süllyed, az üzemeltető köteles jelezni azt a hálózatgazda felé, aki az eszközkészlet szükség szerinti feltöltésére vonatkozóan beszerzési eljárást kezdeményez.

A szabályozott folyamatot a 2. számú függelék 11. folyamatábrája szemlélteti.

Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelősségek

Felhasználó:

Jogok:

- Időben történő tájékozódás a karbantartás okozta várható szolgáltatási szintcsökkenésről.

Feladatok, felelősségek:

- Karbantartásra vonatkozó tájékoztatás fogadása, felkészülés a karbantartási időszakra.

Hálózatgazda:

Jogok:

- Üzemeltetői szerződés megkötése, módosítása;

- Karbantartás elhalasztása.

Feladatok, felelősségek:

- Üzemeltetői szerződés megkötése, módosítása;

- Döntés a tervszerű vagy rendkívüli karbantartás időpontjairól;

- A karbantartáshoz, üzemeltetéshez szükséges eszközök beszerzése, szakmai részvétel a beszerzési eljárásban, a beszerzett eszközök átadása az üzemeltetőnek.

Üzemeltető:

Jogok:

- Üzemeltetői szerződés karbantartásra vonatkozó módosításának kezdeményezése.

Feladatok, felelősségek:

- A tervezett karbantartási időpontok kialakítása;

- A hálózatgazda és a felhasználók tájékoztatása az üzemeltetői szerződésben meghatározott időszakon kívül eső tervezett és rendkívüli karbantartási feladatokról;

- Részvétel a beszerzési eljárásban, az eszközök és szállítók kiválasztásában - igény szerint;

- Beszerzett eszközök átvétele, elhelyezése és tárolása;

- Karbantartási feladatok végrehajtása, dokumentálása;

- A tartalék eszközszint kritikus érték alá való csökkenése esetén beszerzési eljárás kezdeményezése a hálózatgazda felé.

Dokumentumok adattartalma:

5.2.12. Üzemeltetés havi értékelése

Az üzemeltetői hatáskörben végzett tevékenységek dokumentálásának, elismerésének, értékelésének, valamint az üzemeltető teljesítés elszámolásának az üzemeltetői tevékenységekről készített különböző jelentések képezik az alapját. Ennek megfelelően az üzemeltető köteles tevékenysége során rendszeresen vezetni a tevékenység naplót, havi rendszerességgel pedig elkészíteni a következő jelentéseket:

- Havi jelentés (az üzemeltetői tevékenység napló alapján);

- Havi jelentés az elhárított és elhárítandó hibákról, problémákról;

- Összefoglaló az EKG fejlesztések pillanatnyi állapotáról;

- Havi üzemeltetői jelentés a felhasználók forgalmáról.

Az üzemeltető a fenti kimutatásokat, jelentéseket havonta köteles megküldeni a hálózatgazdának. Igény esetén köteles a tevékenységi naplót is megküldeni.

A hálózatgazda felelőssége a megkapott dokumentumok vizsgálata, valamint azok jóváhagyása vagy elutasítása. A hálózatgazdának joga van a dokumentumokkal kapcsolatban tartalmi vagy formai kifogással élni: ezzel összhangban a jelentéseket elutasíthatja, illetve módosításukat, kiegészítésüket kezdeményezheti az üzemeltető felé. Amennyiben a hálózatgazda kifogást nem emel, azok jóváhagyásával egyidejűleg elismeri az üzemeltetői havi jelentésben regisztrált feladatok teljesítését, és kiállítja az üzemeltetői teljesítésigazolást.

A hálózatgazda a jelentések elfogadását követően - amennyiben a jelentések tartalmából adódóan szükségesnek látja - szolgáltatásfejlesztési, illetve sávszélesség-ellenőrzési,felülvizsgálati feladatok végrehajtását kezdeményezheti. Az üzemeltető a teljesítésigazolás - és az üzemeltetői szerződésben meghatározott ellentételezés - alapján számlát állít ki.

A szabályozott folyamatot a 2. számú függelék 12. folyamatábrája szemlélteti.

Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelősségek

Hálózatgazda:

Jogok:

- Üzemeltetői szerződés módosításának kezdeményezése;

- Az üzemeltetői jelentések elutasítása, módosításuk, kiegészítésük kezdeményezése;

- Üzemeltetői teljesítés igazolása;

- Üzemeltetői számla ellenjegyzése.

Feladatok, felelősségek:

- Az üzemeltetői jelentések vizsgálata, döntés elfogadásukról;

- Teljesítési igazolás kiállítása.

Üzemeltető:

Jogok:

- Számla benyújtása az elfogadott jelentések alapján.

Feladatok, felelősségek:

- Üzemeltetői jelentések összeállítása és megküldése a hálózatgazdának;

- Üzemeltetői számla kiállítása és benyújtása.

Dokumentumok adattartalma:

5.2.13. Sávszélesség-gazdálkodás

A még rendelkezésre álló sávszélesség használatára vonatkozó igények kielégítésének alapja a sávszélesség gazdálkodás.

A sávszélesség-gazdálkodási tevékenység és az ezzel kapcsolatos döntések meghozatala a hálózatgazda feladata. Felhasználói sávszélesség-csökkentési igény esetén a hálózatgazda köteles dönteni a felszabaduló sávszélességről -a sávszélesség tartalékolásáról, illetve valamely sorban álló (jogos, de még nem teljesített) sávszélesség növelési igény teljesítéséről.

Amennyiben egy felhasználó(csoport) sávszélesség növelési igénnyel jelentkezik, a hálózatgazda az igény jóváhagyásával kapcsolatos döntés meghozásakor-szükség esetén az üzemeltető közreműködésével - megvizsgálja, hogy az igényelt sávszélesség-bővítéshez szükséges EKG-sávszélesség rendelkezésre áll-e.

Ha a szükséges sávszélesség nem áll rendelkezésre - és az adott igényt a körülmények mérlegelése alapján haladéktalanul teljesíteni kell - a hálózatgazda a felhasználók közül kiválasztja az(oka)t, amely(ek) sávszélességének csökkentése nem okozhat zavart az adott felhasználó(k) működésében. Ily módon esetenként a hálózatgazda szükségszerűségből kezdeményezi egy-egy felhasználó sávszélességének csökkentését és erről az érintett felhasználót tájékoztatja.

A sávszélesség csökkentése az adatforgalmi adatok vizsgálata alapján történik meg. Az adatforgalmi vizsgálathoz szükséges adatokat tartalmazó kimutatás előállítása a hálózatgazda utasítására az üzemeltető feladata. A sávszélesség-csökkentésben érintett felhasználók - adatforgalmi vizsgálat alapján történő - kiválasztása és velük egyeztetés kezdeményezése a hálózatgazda felelőssége.

A sávszélesség csökkentése esetén a hálózatgazda és a felhasználó módosított együttműködési megállapodást ír alá.

A sávszélesség-gazdálkodási problémák megelőzése érdekében a hálózatgazda folyamatosan követi a kapacitások alakulását, és adott kritikus szint elérése esetén kezdeményezi a sávszélesség-kapacitás növelését célzó fejlesztést.

A szabályozott folyamatot a 2. számú függelék 13. folyamatábrája szemlélteti.

Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelősségek

Felhasználó:

Jogok:

- Sávszélesség-módosítás igénylése;

- Sávszélesség-csökkentésre kijelölt felhasználóként új adatforgalmi vizsgálat kezdeményezése a KIB-nél.

Feladatok, felelősségek:

- Sávszélesség-módosítási igény bejelentése;

- Sávszélesség-csökkentésre kijelölt felhasználóként részvétel hálózatgazdával folytatott egyeztetésen;

- Módosított együttműködési megállapodás megkötése.

Hálózatgazda:

Jogok:

- Döntés a sávszélesség-módosítási igényről;

- Döntés felszabaduló sávszélesség sorsáról;

- Felhasználó(k) kiválasztása, melyek sávszélesség-csökkentését kezdeményezi az adatforgalmi vizsgálatok alapján;

- A sávszélesség-kapacitás bővítését biztosító szolgáltatásfejlesztési feladatok kezdeményezése.

Feladatok, felelősségek:

- Üzemeltető felkérése adatforgalmi kimutatás elkészítésére (lásd 6.2.2. Változási kérelem);

- Felhasználó sávszélesség-csökkentésének kezdeményezése, ha a kapacitások szükségessé teszik és az adatforgalmi adatok indokolják;

- Egyeztetés a sávszélesség-csökkentésre kijelölt felhasználókkal a csökkentés működésre gyakorolt hatásáról;

- Együttműködési megállapodás módosítása;

- Üzemeltető utasítása a sávszélesség-csökkentésének megvalósítására.

Üzemeltető:

Feladatok, felelősségek:

- Adatforgalmi kimutatás (lásd 6.2.2. Változási kérelem) elkészítése;

- A sávszélesség-gazdálkodási feladatok technikai megvalósítása - sávszélesség csökkentése vagy növelése.

Dokumentumok adattartalma:

6. Záró rendelkezések

6.1. Közzététel

A hálózatgazda a szabályzatot, annak módosításait az EKG honlapján közzéteszi (www.ekg.gov.hu vagy www.ekk.gov.hu), és az EKG üzemeltetésére kötött szerződésben, illetve a felhasználókkal kötött megállapodásokban a honlapon elérhető, mindenkor hatályos szabályzatot a felek számára kötelezően betartandó előírásként rögzíti.

1. számú függelék

Az EKG működését meghatározó dokumentumok

A dokumentumok elérhetők a www.ekg.gov.hu vagy www.ekk.gov.hu honlapon, az elfogadott dokumentumok honlapon történő megjelenéséért az EKG üzemeltetője felel.

2. számú függelék

A szabályozott folyamatok

A függelék az 5. fejezet szabályozásaihoz kapcsolódó folyamatábrákat tartalmazza.

1.1. Kapcsolat létesítése - egyedi igénylő esetén

1.2. Kapcsolat létesítése - csoportos igénylés esetén

2. Változási kérelem

3. Hibajelentés, hibaelhárítás

4. Sávszélesség-ellenőrzés, felülvizsgálat

5. Kapcsolódás megszüntetése

6. Adatcsere kapcsolat létrehozása EU adminisztrációval

7. Hosting szolgáltatás igénybevétele

8. Szabályozások, szabályzatmódosítások bevezetése

9. Szolgáltatások fejlesztése

10. EKG-n keresztül megvalósuló internetkapcsolódás sávszélességének bővítése

11. Karbantartás

12. Üzemeltetés havi értékelése

13. Sávszélesség-gazdálkodás

3. számú függelék

A jogok, kötelezettségek, felelősségek összefoglalása

Összefoglaló az EKG szolgáltatásban érintett szereplők jogairól, kötelezettségeiről, felelősségeiről