23/2009. (VI. 3.) KHEM rendelet

a Magyar Köztársaság területén lévő repülőtereket használó légijárművek földi ellenőrzései végrehajtásának részletes szabályairól

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §[1]

(1) A rendelet hatálya - az állami repülések céljára szolgáló repülőtér kivételével - a Magyarország területén lévő repülőtereken leszálló, harmadik ország polgári légijárműveinek biztonsági ellenőrzésére és értékelésére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényben (a továbbiakban: Lt.) meghatározott állami légijárművekre, valamint a kevesebb, mint 5700 kg maximális felszállótömegű, nem gazdasági célú légiközlekedési tevékenységet folytató légijárművekre.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyarország területén lévő repülőtereken leszálló valamennyi külföldi polgári légijármű földi ellenőrzése során is.

Értelmező rendelkezések

2. §[2]

E rendelet alkalmazásában

1. földi ellenőrzés: a légiközlekedési hatóság által a SAFA eljárás keretében végzett, harmadik ország polgári légijárműveinek földi biztonsági ellenőrzése és értékelése,

2. harmadik ország polgári légijárműve: olyan külföldi polgári légijármű, amelynek üzemben tartását nem valamely tagállam légiközlekedési hatósága felügyeli,

3. ICAO szabványok: a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. törvény mellékleteként kihirdetett, a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeiben szereplő követelmények,

4. külföldi polgári légijármű: olyan polgári légijármű, amelynek üzemben tartását valamely külföldi állam légközlekedési hatósága felügyeli,

5. repülés megtiltása: a repülőtér elhagyásának hivatalos megtiltása valamely légijármű számára és szükség esetén intézkedések megtétele a repülőtér elhagyásának megakadályozása érdekében,

6. SAFA (Safety Assessment of Foreign Aircraft): harmadik ország polgári légijárműveinek földi biztonsági ellenőrzése és értékelése,

7. szabványok: az ICAO szabványok és az ICAO Európai Regionális Kiegészítő Eljárások (ICAO European Regional Supplementary Procedures),

8. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam,

9. Ügynökség: az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA).

Információk gyűjtése, cseréje és védelme[3]

2/A. §

(1) A légiközlekedési hatóság e rendelet végrehajtása érdekében az alábbi információkat gyűjti:

a) az alábbiakon keresztül elérhető fontos biztonsági információk:

aa) a pilóták jelentései,

ab) a karbantartó szervezetek jelentései,

ac) eseményekről szóló jelentések,

ad) a légiközlekedési hatóságtól független egyéb szervezetek bejelentései,

ae) panaszok,

b) a földi ellenőrzést követően meghozott intézkedésekre vonatkozó információk, például:

ba) légijárműnek repülés folytatásától való eltiltása,

bb) a Magyarországról kitiltott légijármű vagy üzemben tartó,

bc) az előírt javító intézkedések,

bd) kapcsolatok az üzemben tartó illetékes hatóságával,

c) az üzemben tartóra vonatkozó nyomon követési információ, például:

ca) végrehajtott korrekciós intézkedés,

cb) a hiányosság ismételt felmerülése.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt információkat a 3. mellékletben meghatározott SAFA Szabvány Jelentés című bejelentő űrlapon kell írásba foglalni.

(3) A légiközlekedési hatóság kapcsolatot tart és kölcsönösen információt cserél más tagállamok illetékes hatóságaival. Valamelyik illetékes hatóság kérésére ez az információ tartalmazza azoknak a Magyarország területén található repülőtereknek a jegyzékét, amelyek nyitva állnak a nemzetközi légiforgalom előtt, naptári évenként jelezve a végrehajtott földi ellenőrzések számát, valamint a harmadik országok légijárműveinek a jegyzéken szereplő valamennyi repülőtéren végzett mozgásainak a számát.

(4) A jelentéseknek az Lt. 3/B. § (3)-(4) bekezdés szerinti rendelkezésre bocsátására vonatkozó szabályokat a SAFA Szabvány Jelentés vonatkozásában is alkalmazni kell.

(5) A SAFA Szabvány Jelentésben és a SAFA Földi ellenőrzési jelentésben szereplő információk Lt. 3/B. § (3)-(4) bekezdés szerinti rendelkezésre bocsátása történhet a központi SAFA adatbázisba való felvétellel is.

(6) A más tagállam illetékes hatóságától kapott SAFA Szabvány Jelentésben vagy SAFA Földi ellenőrzési jelentésben szereplő információk kezelésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény védett adatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A más tagállam illetékes hatóságától kapott információkat a légiközlekedési hatóság kizárólag e rendelet végrehajtásának céljából használhatja fel.

Az ellenőrzés lefolytatása

3. §[4]

(1) A légiközlekedési hatóság elrendeli annak a harmadik országbeli polgári légijárműnek a földi ellenőrzését, amely valamely Magyarország területén található, a nemzetközi légiközlekedés számára nyitva álló repülőtéren száll le, és felmerül annak a gyanúja, hogy nem felel meg a szabványoknak. Az ilyen eljárások végrehajtása során a légiközlekedési hatóság különös figyelmet fordít az olyan légijármű átvizsgálására, amelyre vonatkozóan:

a) a nem megfelelő karbantartási állapotra, nyilvánvaló károsodásra vagy hibákra utaló információt kapott,

b) jelentést kapott, hogy a légijármű a magyar légtérbe történt belépés óta olyan szokatlan manővereket hajt végre, amelyek súlyos biztonsági aggályokat vetnek fel,

c) a korábbi földi ellenőrzés olyan hiányosságokat tárt fel, amelyek alapján súlyos aggályok merülnek fel a légijármű szabványoknak való megfelelését illetően, és a légiközlekedési hatóság e hiányosságok megszüntetésének az elmulasztását vélelmezi,

d) bizonyítékok utalnak arra, hogy a lajstromozó ország illetékes hatósága nem megfelelően végzi el a szükséges biztonsági ellenőrzéseket, vagy

e) a 2/A. § (1) bekezdése szerinti valamelyik információ aggályokat vet fel az üzemben tartóval kapcsolatban, vagy az ugyanazon üzemben tartó által használt légijármű korábbi földi ellenőrzése hiányosságokat tárt fel.

(2) A légiközlekedési hatóság a 351/2008/EK bizottság rendelet 2. cikkében előírt rangsorolási kritériumok alapján soron kívül ellenőrzi a légijárműveket.

(3) A légiközlekedési hatóság a földi ellenőrzést előre elkészített földi ellenőrzési tervalapján végzi.

(4) A légiközlekedési hatóság konkrét gyanú hiányában szúrópróbaszerű földi ellenőrzést is elrendelhet. A szúrópróbaszerűen kiválasztott légijármű kiválasztását és földi ellenőrzését megkülönböztetéstől mentesen kell végrehajtani.

4. §[5]

A földi ellenőrzés során a légiközlekedési hatóság a szabványoknak, továbbá a légijármű gyártójának előírásainak történő megfelelést vizsgálja.

5. §[6]

A légiközlekedési hatóság az ellenőrzést az 1. mellékletben szereplő SAFA Földi ellenőrzési jelentés szerinti lista (a továbbiakban: ellenőrzési lista) alapján hajtja végre.

6. §

(1) Az ellenőrzés során a fő ellenőrzési területek a következők:

a)[7] a légijármű külső szemrevételezéssel történő ellenőrzése,

b) a pilótafülke ellenőrzése,

c) az utaskabin és a rakodóterek ellenőrzése.

(2) Ha az ellenőrzést két vagy több ellenőr végzi, a fő ellenőrzési területek feloszthatóak az ellenőrök között.

(3)[8] A földi ellenőrzést olyan ellenőröknek kell végezni, akik azon a szakterületen, amelyre az ellenőrzés kiterjed, a szükséges ismeretek birtokában vannak, azaz az ellenőrzési jelentés szerinti lista valamennyi tételének megvizsgálása esetében rendelkezniük kell műszaki, légialkalmassági és üzemben tartási ismeretekkel.

7. §

(1)[9] Az ellenőrzés során az üzemben tartó képviseletére a légijármű parancsnoka, annak távollétében a külföldi polgári légijármű személyzetének tagja vagy az üzemben tartó képviselője (a továbbiakban együtt: képviselő) jogosult.

(2)[10] A földi ellenőrzés fedélzeten való megkezdését megelőzően az ellenőrök kötelesek igazolni magukat a légijármű parancsnoka vagy annak távollétében a repülőszemélyzet egy tagja vagy az üzemben tartó rangidős képviselője előtt. Ha az ellenőröknek nem áll módjukban értesíteni az üzemben tartó képviselőjét vagy ilyen képviselő nincs jelen a légijármű fedélzetén vagy közelében, akkor a földi ellenőrzést el kell halasztani, és egy későbbi időpontban kell végrehajtani. Indokolt esetben az ellenőrök dönthetnek a földi ellenőrzés elvégzése mellett, de ez csak a légijármű külső szemrevételezésére korlátozódhat.

8. §

Az ellenőrzésnek a rendelkezésre álló időn belül az ellenőrzési listában szereplő tételeket kell tartalmaznia. Ha az ellenőrzési lista szerinti teljes ellenőrzés lefolytatására nincs lehetőség, az ellenőrzés korlátozódhat az ellenőrzési lista egyes tételeire. A megvizsgálandó tételeket ekkor - a földi ellenőrzéshez rendelkezésre álló időhöz és forrásokhoz mérten - a SAFA célkitűzéseivel összhangban kell kiválasztani.

9. §[11]

A földi ellenőrzés nem késleltetheti a légijármű indulását, kivéve, ha aggály merül fel a repülés előkészítésének megfelelőségével, a légijármű légialkalmasságával vagy bármely, a légijármű és utasai biztonságát közvetlenül érintő körülménnyel kapcsolatban.

A megállapítások kategorizálása

10. §[12]

(1) A földi ellenőrzés során a légiközlekedési hatóság az ellenőrizendő tételekkel kapcsolatosan

a) 1. kategóriájú megállapítást tesz, ha az ellenőrzött légijármű tulajdonságainak a szabványokban rögzített megfelelőségi követelményektől való eltérésének a szintje biztonsági szempontból kis jelentőségűnek tekinthető,

b) 2. kategóriájú megállapítást tesz, ha az ellenőrzött légijármű tulajdonságainak a szabványokban rögzített megfelelőségi követelményektől való eltérésének a szintje biztonsági szempontból jelentősnek tekinthető,

c) 3. kategóriájú megállapítást tesz, ha az ellenőrzött légijármű tulajdonságainak a szabványokban rögzített megfelelőségi követelményektől való eltérésének a szintje biztonsági szempontból nagy jelentőségűnek tekinthető.

(2) A légiközlekedési hatóság a földi ellenőrzési eljárás során a megállapítások kategorizálásával kapcsolatosan az Ügynökség által kidolgozott és közzétett útmutatásokat alkalmazza.

Követő intézkedések[13]

11. §

(1)[14] Valamennyi földi ellenőrzést követően - függetlenül annak eredményétől - a légiközlekedési hatóság szóban tájékoztatja a légijármű parancsnokát vagy annak távollétében a repülőszemélyzet tagját vagy az üzemben tartó rangidős képviselőjét az ellenőrzés eredményéről, és átadja részére a 2. melléklet szerinti ellenőrzési tanúsítványt. Ha az ügyfél vagy képviselője az ellenőrzési tanúsítvány átvételét megtagadja, az ellenőr ezt a tényt rögzíti az ellenőrzési tanúsítványon (1. típusú intézkedés).

(2) Ha az ellenőrzés során a légiközlekedési hatóság 2. vagy 3. kategóriájú megállapítást tesz, a légiközlekedési hatóság[15]

a)[16] az ügyfelet a javító intézkedések elvégzésére, és annak a légiközlekedési hatóság részére való igazolására kötelezi, és

b)[17] a felügyeletet ellátó - az üzemben tartó székhelye vagy a légijármű lajstromozása szerinti - állam légiközlekedési hatóságát írásban értesíti a légijármű ellenőrzésének eredményéről, amelyben szükség esetén az a) pont szerinti javító intézkedések megfelelőségének megerősítését is kérheti [az a) és b) pontban foglaltak együtt: 2. típusú intézkedés].

(3) Ha az ellenőrzés során a légiközlekedési hatóság 3. kategóriájú megállapítást tesz, a légiközlekedési hatóság[18]

a)[19] a légijármű felszállását csak a repülési üzemének az ellenőrzés során megállapított hiányosságoknak megfelelő korlátozása mellett engedélyezi, ha azt állapítja meg, hogy a repülési üzem korlátozása mellett a légijármű biztonságosan üzemeltethető (3a. típusú intézkedés),

b) javító intézkedések felszállást megelőző elvégzését rendeli el, ha anélkül a biztonságos üzemeltetés nem biztosítható (3b. típusú intézkedés),

c)[20] a veszély elhárításáig repülési tilalmat rendel el, és erről haladéktalanul tájékoztatja a légijármű lajstromozó állama szerinti légiközlekedési hatóságot, a légiforgalmi szolgálatokat és az érintett repülőteret, ha a javító intézkedések megtételének elmulasztása közvetlen biztonsági kockázatot jelentene a légijárműre és utasaira nézve, és a légiközlekedési hatóság megalapozottan feltételezi, hogy a légijármű üzemben tartója a javítást a felszállás előtt nem végezné el (3c. típusú intézkedés), vagy

d) azonnali üzemeltetési tilalmat rendel el, ha az üzemeltetés közvetlen és nyilvánvaló biztonsági kockázatot jelent (3d. típusú intézkedés).

(4)[21] A (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a légiközlekedési hatóság engedélyezhet egy helyváltoztatásra szolgáló, nem kereskedelmi célú repülőutat a karbantartó bázisra.

(5)[22] A (3) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a légiközlekedési hatóság kezdeményezése alapján hivatalosan értesíteni kell az Európai Bizottságot a megtett intézkedésekről.

(6)[23] Légijárműre vonatkozó felszállási tilalom elrendelése esetén a légiközlekedési hatóság az érintett légijármű üzemben tartásáért felelős állammal vagy a légijármű lajstromozása szerinti állammal összehangolva előírhatja azokat a szükséges feltételeket, amelyek szerint a légijármű számára engedélyezhető a nem gazdasági célú átrepülés olyan repülőtérre, ahol a hiányosságokat kijavíthatják. Ha a hiányosság érinti a légijármű légialkalmassági bizonyítványának érvényességét, a felszállási tilalom csak akkor szüntethető meg, ha az üzemben tartó megszerzi azon állam vagy államok engedélyét, amely vagy amelyek fölött az adott repülés során a légijármű átrepül.

12. §

(1) Az ellenőrzést követően az ellenőr az ellenőrzés eredményét, az esetleges megállapításokat feltünteti a SAFA Földi ellenőrzési jelentésben.

(2)[24] A SAFA Földi ellenőrzési jelentést - tartalmától függetlenül - legkésőbb 15 munkanappal az ellenőrzés időpontját követően a légiközlekedési hatóság rögzíti a központi SAFA-adatbázisban.

13. §[25]

A légiközlekedési hatóság havonta jelentést küld az Ügynökség részére az ellenőrzéseket követő intézkedések állásáról.

Az ellenőrökkel kapcsolatos rendelkezések

14. §

(1) Ellenőrzést az végezhet, aki eredményesen részt vett

a) a SAFA képző szervezet által tartott elméleti képzésen,

b)[26] a SAFA képző szervezet által tartott vagy a légiközlekedési hatóság által kinevezett vezető ellenőr által tartott gyakorlati képzésen, és

c)[27] a légiközlekedési hatóság által kinevezett vezető ellenőr által végzett ellenőrzéssorozatból álló munkahelyi képzésen.

(2) Az ellenőrnek az ellenőrzési lista valamennyi tétele megvizsgálása esetén rendelkeznie kell műszaki, légialkalmassági és légijármű üzemben tartási ismeretekkel.

15. §

Az ellenőrzés végzésére jogosító felkészítő képzésekre az a személy jelentkezhet, aki légijármű-vezető, vagy légijármű-szerelő részére előírt légiközlekedési képzettséggel, vagy a következő ellenőrzési területtel kapcsolatos gyakorlati ismeretekkel rendelkezik:[28]

a) légijármű üzemben tartása,

b) személyzet szakszolgálati engedélyei,

c) légijármű légi alkalmassága, vagy

d) veszélyes áruk.

16. §

Ellenőrzést nem végezhet, az aki

a) rendszeres továbbképzésen nem vesz részt a SAFA képző szervezet által végzett elméleti képzés keretében, és

b)[29] legalább az Ügynökség által kidolgozott és közzétett útmutatóban minimálisan meghatározott számú ellenőrzést nem hajt végre az utoljára teljesített SAFA képzést követő 12 hónapos időszakon belül, kivéve ha az ellenőr a SAFA keretében földi ellenőrzésre jogosult valamely állam (a továbbiakban: tagállam) légiközlekedési hatóságának képesített légi-üzembentartási vagy légialkalmassági ellenőre, és rendszeresen végzi a tagállam által kiadott engedéllyel rendelkező üzemben tartók légijárműveinek ellenőrzését.

SAFA képző szervezet

17. §[30]

SAFA képzést a légiközlekedési hatóság szervezetén belül létrehozott SAFA képző szervezet, vagy külső szervezetként

a) más tagállam légiközlekedési hatóságának SAFA képző szervezete, valamint

b) független SAFA képző szervezet végezhet.

18. §

(1)[31] A légiközlekedési hatóság biztosítja, hogy a szervezetén belül létrehozott SAFA képző szervezet képzése összhangban legyen az Ügynökség által kidolgozott és közzétett vonatkozó követelményrendszerrel.

(2)[32] A légiközlekedési hatóság szükség szerint módosítja a szervezetén belül létrehozott SAFA képző szervezet képzési programját az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség szabványosítási vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos munkamódszereiről szóló, 2006. május 16-i 736/2006/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint végzett szabványosítási vizsgálatok során az Ügynökség által tett javaslatoknak megfelelően.

18/A. §[33]

(1) Külső SAFA képző szervezet akkor alkalmazható, ha a légiközlekedési hatóság az általa kidolgozott értékelési rendszer alapján megállapítja, hogy a külső SAFA képző szervezet által tartott képzés összhangban van az Ügynökség által kidolgozott és közzétett tanmenettel.

(2) A légiközlekedési hatóság által a külső SAFA képző szervezet értékelésére kidolgozott rendszernek egyszerűnek, átláthatónak és arányosnak kell lennie, valamint figyelembe kell vennie az Ügynökség által az értékelésre kidolgozott és közzétett útmutató dokumentumot. Az értékelés emellett figyelembe veheti a más tagállamok által végzett értékeléseket is.

(3) A légiközlekedés hatóság kérheti az Ügynökséget az oktatási szervezet értékelésére, valamint olyan tanácsadásra, amely alapján a légiközlekedési hatóság önálló értékelést végezhet.

(4) A légiközlekedési hatóság szükség szerint módosítja az (1) bekezdésben meghatározott értékelési rendszerét az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség szabványosítási vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos munkamódszereiről szóló, 2006. május 16-i 736/2006/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint végzett szabványosítási vizsgálatok során az Ügynökség által tett javaslatoknak megfelelően.

Vezető ellenőrök

19. §

(1)[34] A légiközlekedési hatóság olyan vezető ellenőrt nevezhet ki, aki a légiközlekedési hatóság vagy más tagállam légiközlekedési hatóságának felkérésére - a légiközlekedési hatóság jóváhagyásával - oktatóként részt vehet a hazai vagy más tagállam SAFA ellenőreinek gyakorlati vagy munkahelyi képzésében.

(2) Vezető ellenőrnek az nevezhető ki, aki

a) a kinevezését megelőző három éves időszakban képesített ellenőrként tevékenykedett, és

b) a kinevezését megelőző három éves időszakban legalább 36 alkalommal végzett ellenőrzést.

(3)[35] A vezető ellenőr által végzett gyakorlati vagy munkahelyi képzést az Ügynökség által kidolgozott és közzétett útmutató dokumentumnak megfelelően kell lefolytatni.

(4)[36] A légiközlekedési hatóság más állam légiközlekedési hatósága által kinevezett vezető ellenőrt is alkalmazhat, amennyiben az megfelel e rendelet követelményeinek.

Záró rendelkezések

20. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[37] Azokat az ellenőröket, akik 2008. október 20-án rendelkeztek a 15. § szerinti képzettségi vagy gyakorlati ismeretekkel és megfeleltek a 16. § b) pontja szerinti feltételnek, valamint 2010. július 1-jéig részt vettek egy SAFA képző szervezet által szervezett továbbképzésen, majd ezt követően a 16. § a) pontja szerint tartott rendszeres továbbképzésen, e rendelet szerint képesített ellenőrnek kell tekinteni.

21. §

(1)[38] Ez a rendelet

a) a harmadik országok közösségi repülőtereket használó légi járműveinek biztonságáról szóló, 2004. április 21-i 2004/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és

b) a 2004/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének a közösségi repülőtereket használó légijárművek földi ellenőrzésének végrehajtási feltételei tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. április 16-i 2008/49/EK bizottsági irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet a 2004/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közösségi repülőtereket használó légi járművek földi ellenőrzésének rangsorolása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2008. április 16-i 351/2008/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Hónig Péter s. k.,

közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter

1. melléklet a 23/2009. (VI. 3.) KHEM rendelethez

SAFA Földi ellenőrzési jelentés

[39]

[40]

2. melléklet a 23/2009. (VI. 3.) KHEM rendelethez

3. melléklet a 23/2009. (VI. 3.) KHEM rendelethez[41]