29/2009. (VIII. 19.) OKM rendelet

a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §

(1) A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendel et (a továbbiakban: Rendelet) 2. számú melléklet A miniszter által - a benyújtó hozzájárulásával - kihirdetett kerettantervek cím 15. pontja után az 1. számú melléklettel egészül ki.

(2) A Rendelet 2. számú melléklete a 2. számú melléklettel egészül ki.

2. §

(1) A Rendelet 2. számú mellékletének A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve címet követő első mondata helyébe a 3. számú melléklet lép.

(2) A Rendelet 2. számú mellékletének A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve cím A WALDORF-ISKOLÁK MŰVÉSZETI NEVELÉSÉNEK KERETTANTERVE AZ 1-12. ÉVFOLYAMOKON alcím után az ötödik franciabekezdést követő szöveg helyébe a 4. számú melléklet lép.

3. §

(1) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendel et (a továbbiakban: R.) 39/H. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjában (a továbbiakban: Kollégiumi Program) részt vehetnek azok a kollégiumok és középiskolák, amelyeknek célja megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megkezdhessék és sikeresen befejezhessék a középfokú tanulmányaikat, középiskolai végzettséget szerezhessenek, továbbá esélyt kapjanak a felsőfokú tanulmányok megkezdésére."

(2) Az R. 39/H. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A pályázathoz csatolni kell

a) a Kollégiumi Program indítására és az alapító okirat ennek megfelelő módosítására vonatkozó szándéknyilatkozatot,

b) a fenntartó - a pályázaton való részvételt támogató -nyilatkozatát,

c) a kollégium - az Oktatási Közlöny 2005. évi XLIX. évfolyam 4/1. számában közzétett "Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjában" meghatározottak szerint elkészített - pedagógiai programjának tervezetét, amelynek megfelelően nyertes pályázat esetén a pályázó módosítja a pedagógiai programját,

d) a Kollégiumi Programban partnerként közreműködő középiskola nyilatkozatát arról, hogy a résztvevők középiskolai tanulmányokra történő felkészítését, a tanulmányok megkezdését és a tanulmányok alatti felkészítést biztosítja.

(6) A Kollégiumi Programba a tanév rendjében meghatározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, aki - abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül -

a) tanulói jogviszonyban áll és a középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik, és

b) az e pontban meghatározott valamelyik feltételnek meg fe lel,

ba) a közoktatási törvény szerint halmozottan hátrányos helyzetű,

bb) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 52. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő átmeneti nevelésbe vett vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett,

bc) a törvényes felügyeletét ellátó szülője a Gyvt.-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, de rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága nem állapítható meg,

bd) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította, és a törvényes felügyeletét ellátó szülők egyike a Gyvt.-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, a másik szülő legfeljebb szakképesítéssel rendelkezik, c) a bc), bd) pontokban szereplő feltételek szerint felvehető tanulók aránya együttesen nem haladhatja meg az adott osztályba felvett tanulók húsz százalékát."

(3) Az R. 39/H. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) A pályázathoz csatolni kell

a) a Kollégiumi-Szakiskolai Program indítására és az alapító okirat ennek megfelelő módosítására vonatkozó szándéknyilatkozatot,

b) a fenntartó - a pályázaton való részvételt támogató -nyilatkozatát,

c) a szakiskola és a kollégium - az Oktatási Közlöny 2007. évi LI. évfolyam 11. számában közzétett "Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjában" - meghatározottak szerint elkészített és egymással pedagógiai szempontból összeghangolt pedagógiai programjának a fenntartóval egyeztetett tervezetét, amelynek megfelelően nyertes pályázat esetén a pályázó a fenntartó egyetértésével módosítja a pedagógiai programját."

4. §

Az R. 39/I. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A pályázathoz csatolni kell

a) a Tehetséggondozó Program indítására és az alapító okirat ennek megfelelő módosítására vonatkozó szándéknyilatkozatot,

b) a fenntartó - a pályázaton való részvételt támogató -nyilatkozatát,

c) a középiskola és a kollégium - az Oktatási Közlöny 2006. évi L. évfolyam 14. számában közzétett "Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában" meghatározottak szerint elkészített és egymással pedagógiai szempontból összehangolt - pedagógiai programjának tervezetét, amelynek megfelelően nyertes pályázat esetén a pályázó módosítja a pedagógiai programját.

(6) A Tehetséggondozó Programba a tanév rendjében meghatározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, aki

a) tanulói jogviszonyban áll, és a középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül, és

b) az e pontban meghatározott valamelyik feltételnek meg fe lel,

ba) a közoktatási törvény szerint hátrányos helyzetű,

bb) a Gyvt. 52. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő átmeneti nevelésbe vett, vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett,

bc) a Gyvt. 40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgálat - az általános iskola és a szülő kezdeményezésére elkészített - javaslata alapján rászorult. A gyermekjóléti szolgálatnak a rászorultság kérdésében annak alapján kell döntenie, hogy kellett-e a Tehetséggondozó Programba történő jelentkezést megelőző három éven belül a Gyvt. 39. §-a alapján az érintett tanuló érdekében intézkednie."

5. §

Az R. 8. számú mellékletének Felvétel a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába cím 10. pontja helyébe az 5. számú melléklet lép.

6. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 39/I. §-ának (7) bekezdése hatályát veszti.

(3) Ez a rendelet a hatálybalépését követő 15. napon veszti hatályát.

Dr. Hiller István s. k.,

oktatási és kulturális miniszter

1. számú melléklet a 29/2009. (VIII. 19.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet a 17/2004. (V. 20.) OM rendelethez]

"16. A kerettanterv neve: Katolikus kerettanterv 2008.

A kerettanterv benyújtója: a Patrona Hungariae Általános Iskola, Gimnázium, Diákotthon és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Gyakorlóiskolája Budapest"

2. számú melléklet a 29/2009. (VIII. 19.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet a 17/2004. (V. 20.) OM rendelethez]

"Katolikus kerettanterv 2008."

3. számú melléklet a 29/2009. (VIII. 19.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet a 17/2004. (V. 20.) OM rendelethez]

"A Magyar Waldorf Szövetség által kiadott név használati jogával rendelkező iskolák - a magyar Waldorf-iskolák kerettanterve alapján - nyolc, illetve tizenhárom évfolyammal működő egységes iskolaként ellátják az általános iskola, a gimnázium és az alapfokú művészetoktatási intézmény feladatait."

4. számú melléklet a 29/2009. (VIII. 19.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet a 17/2004. (V. 20.) OM rendelethez]

"A fenti tanszakok mindegyike szerepel a Waldorf-iskolák művészeti nevelésének 12 éves programjában, minden tanuló számára kötelező tantárgyként (a keret- és a helyi tanterv felkínálta kötelező választási lehetőségekkel) a kerettantervben megjelölt évfolyamokon és kidolgozott tartalmakkal. A Waldorf-iskolák az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben meghatározott több művészeti ág több tanszakát egyidejűleg érintő komplex művészetoktatási tevékenységet valósítanak meg egy művészeti képzés keretében, és az alapfokú művészetoktatás követelményeinek meghatározásánál az ebben foglaltaktól e kerettantervük szerint eltérhetnek. A "Waldorf művészeti nevelés"-t a művészetoktatásra és finanszírozására vonatkozó jogszabályok alkalmazásánál egy művészeti ág egy tanszakán megvalósuló csoportos művészeti képzésként kell figyelembe venni. A Waldorf-iskolák alapító okiratában és működési engedélyében a művészeti ág és a tanszak megnevezésénél a "Waldorf művészeti nevelés"-t kell feltüntetni."

5. számú melléklet a 29/2009. (VIII. 19.) OKM rendelethez

[8. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez]

"10. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkező tanulók a programba történő beválogatás után jelentkezési lapjukat elküldik abba az "Arany János" programot indító iskolába, amelyikbe a pályázat elbírálása folyamán bekerültek. A programba jelentkező tanuló az adatlapján első helyen rangsorolja ezen iskola "Arany János" tanulmányi területét. A tanulónak jogában áll más iskolát, tagozatot megjelölni, illetve a programba való jelentkezésével kapcsolatos döntését módosítani. A programba bevont intézmények a hátrányos helyzetű tanulókat a felvétel során azonos felvételi pontszám esetén kötelesek előnyben részesíteni. A felvételi eljárással kapcsolatos időpontokat a tanév rendjéről szóló rendelet 3. számú melléklete tartalmazza."

KATOLIKUS KERETTANTERV 2008

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-8. ÉS A GIMNÁZIUMOK 9-12. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA

Budapest, 2008.

Struktúra:

I. A katolikus kerettanterv koncepciója

II. Műveltségterületek és tantárgyak

I. A katolikus kerettanterv 2008 koncepciója

A kerettantervi koncepció struktúrája:

A KATOLIKUS KERETTANTERV KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, ARCULATA

1. A Katolikus Kerettanterv és a NAT 2007 kapcsolata

a. A kulcskompetenciák és a kerettanterv

b. A NAT 2007-ben szereplő kiemelt fejlesztési feladatok és a kerettanterv

2. A tanulásról

3. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése

4. Egészségfejlesztés, környezettudatosságra nevelés, fogyasztóvédelmi oktatás

5. A nem szakrendszerű oktatásról

6. A tanulók értékelése

7. A taneszközök kiválasztásának elvei

A NAT MŰVELTSÉGI TERÜLETEI ÉS A KERETTANTERV TANTÁRGYI RENDSZERE

1. A tantárgyi tantervek közös jellegzetességei és formája

2. Tantárgyrendszer és óraterv

A KATOLIKUS KERETTANTERV 2008 KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, ARCULATA

1. A Katolikus kerettanterv 2008 és a NAT 2007 kapcsolata

a) A kulcskompetenciák és a kerettanterv

A 2007. évi NAT szerint az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere.

A katolikus nevelő a tanulók személyiségfejlesztése folyamán ennél többet kíván megvalósítani. A neveléssel a diákot el kívánja vezetni a teljes személyiség kiteljesedésére, ami a közösségben megélt hit által valósulhat meg. A katolikus iskola olyan intézmény, amely a személyiség javáért tevékenykedik, s ezért az emberi személyek iskolája. Az emberi személyiség anyagi és lelki igényével központi helyet foglal el Jézus tanításában: ezért annak kibontakoztatása a katolikus iskola legfőbb célja. Az önmagával és a világgal egyensúlyban élő ember ezáltal lesz képes a jelen kihívásaira is megfelelő választ adni. Ezért az általunk készített kerettanterv úgy kíván teljes mértékben megfelelni a NAT kompetenciafejlesztési követelményeinek, hogy eközben nem veszíti el a keresztény nevelés évszázados értékeit, hanem megtalálva a megfelelő kapcsolódási pontokat és arányokat, összhangba hozza a jelen kihívásait a katolikus nevelés hagyományos rendszerével. Meggyőződésünk, hogy ezzel jelentős mértékben segítjük a NAT-ban megfogalmazott célok elérését is.

A kerettanterv elsősorban a katolikus iskolák számára készült, ezért csak megfelelő adaptációval alkalmazható állami, önkormányzati, világnézetileg el nem kötelezett és más felekezethez tartozó egyházi iskolában. A gyakorlati használhatóságot azzal kívántuk biztosítani, hogy készítésére gyakorló pedagógusokat kértünk fel.

A Nemzeti alaptanterv szerint a kompetencia a vonatkozó ismeret, képesség és attitűd rendszere. A kulcskompetenciák (anyanyelvi kommunikáció; idegen nyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia; természettudományos kompetencia; digitális kompetencia; a hatékony, önállótanulás; szociális és állampolgári kompetencia; kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia; esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség) azok a kompetenciák, amelyekre mindenkinek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Ezért kerettantervünkben minden egyes tantárgy minden témakörénél meghatároztuk azokat a kulcskompetenciákat, amelyek fejlesztésére az adott témakörnél kiemelt hangsúlyt fektetünk. A fejlesztendő feladatok, fejlesztendő kompetenciák oszlopban ezeket vastag betűvel jelöltük.

b) A NAT 2007-ben szereplő kiemelt fejlesztési feladatok és a kerettanterv

A 2007. évi NAT kiemelt fejlesztési feladatokat is meghatároz. Tantervkészítőink tudatosan törekedtek arra, hogy ezeket a kerettanterv minden olyan fejezeténél hangsúlyosan szerepeltessék, ahol erre lehetőség adódik. Ezért a kiemelt fejlesztési feladatok valamennyi tantárgyban megjelennek. A fejlesztendő feladatok, fejlesztendő kompetenciák oszlopban ezeket dőlt betűvel jelöltük.

Sajátossága kerettantervünknek a 12 év során mindvégig az osztályfőnöki óra. Mivel a keresztény nevelés a legeredményesebb egyéni fejlesztést közösségben valósítja meg, így a nevelésben az osztályfőnöki órák is kiemelt szerepet kapnak. Ezek az órák kiválóan alkalmasak az aktív állampolgárságra, a demokráciára nevelés megvalósítására. Változatos módszertannal teremtenek lehetőséget a felnőtt lét szerepeire való felkészüléshez éppúgy, mint a mai társadalomban annyira domináns igénnyel megjelenő gazdasági nevelésre is. Az osztályfőnöki órákon a többi tantárgyhoz hasonlóan fejleszthető a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia is. Az osztályfőnöki órák tantervében jelennek meg a közlekedéssel, társadalmi bűnmegelőzéssel, áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő nevelési feladatok is.

2. A tanulásról

A sokszínű tanuláselméletek értékeinek elismerése mellett tantervünk szakmai szabadságot ad a leginkább eredményre vezető tanítási-tanulási módszerek kiválasztásában (szemléltetés, tanári magyarázat, cselekvés pedagógiája, konstruktivista pedagógia módszerei) a tananyag, a tanulócsoport és az egyes diákok sajátosságainak figyelembe vételével.

A tanulás célja a tartós, elmélyült tudás kialakítása, ami az ismeretanyag mellett a hangsúlyt a tudás minőségi jellemzőire teszi: a szervezettségre, a megértés mélységére, az alkalmazhatóságra. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni az ismeretek, összefüggések és a képességfejlesztés egyensúlyát, egyik sem válhat egyoldalúvá és öncélúvá. Így a tudás rugalmas továbbépítése biztosított, a tanulási cél és az alkalmazhatóság egységet alkot.

A kerettanterv fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosságot, amely az alacsonyabb évfolyamokon különösen nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon. A játékosság motiválja a diákokat és elősegíti a tanulás sikerességét. Emellett fontos mindenkor a differenciálásra, az egyéni képességek, egyéni tudás- és képesség fejlesztésére törekedni.

A tanulást segítő pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési és munkaformák

A kerettanterv sokszínű pedagógiai módszereket és szervezési munkaformákat ajánl az élményszerű és változatos tanulói és tanári tevékenység megvalósításához. Hangsúlyosan fontosnak tartjuk a diákok aktivitásának növelését.

Tanulói tevékenységek: tankönyvi szövegek, ábrák, képek (egyéni vagy közös) elemzése, feldolgozása, értelmezése; ismeretterjesztő irodalmi és dokumentum szövegek (egyéni vagy közös) feldolgozása, elemzése; (irányított) információk gyűjtése és elemzése vizuális, akusztikus forrásokból; adatsorok, grafikonok, térképek, források, szemelvények irányított elemzése; információgyűjtés írott szövegekből (forrásfeldolgozás); vizuális anyagok (pl. diaképek, fotók, videofilm) irányított feldolgozása, elemzése; információk (szövegek, képek stb.) összehasonlítása; adatsorok alapján grafikon, tematikus térkép rajzolása; adatok, tények alapján modellek készítése, rajzolása; illusztráció, ábra készítése; tanulói kísérlet, mérés; tanulói kiselőadás; tanulói prezentáció; önálló (számításos, írásos, gyűjtéses stb.) feladatmegoldás; dokumentáció elemzése, értelmezése; játék, szimuláció, szerepjáték, drámajáték; vita, disputa; verseny, vetélkedő; projekt; portfolió; könyvtári gyűjtőmunka.

Tanári tevékenységek: közös osztályszintű feldolgozás (megbeszélés, kérdve kifejtő módszer stb.), tanári magyarázat, előadás, prezentáció (ppt, interaktív tábla, internet), tanári szemléltetés pl. képek, irodalmi szövegek videofilm segítségével, tanári kísérlet, tanári mintaadás, bemutatás.

Szervezési és munkaformák: egyéni munka, pármunka, csoportmunka, projekt.

Tanórán kívüli formák: terepgyakorlat, kirándulás, erdei iskola/i foglalkozás, könyvtári óra, múzeumlátogatás, múzeumi óra, tanulmányi kirándulás, tanulói séta.

3. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése

A katolikus iskolákban jelentős arányban tanulnak sajátos nevelési igényű tanulók is. Fejlesztésükhöz a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálásnál nagyobb mértékű differenciálásra, speciális eljárások alkalmazására és pedagógiai szolgáltatások igénybe vételére van szükség. A Nemzeti Alaptanterv külön pontban rögzíti is a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztésének kötelezettségét, a differenciált tanulás fontosságát.

A katolikus iskola - az SNI tanulók számának sajnálatos növekedését felismerve - vállalja integrált oktatásukat-nevelésüket abban a reményben, hogy ezzel elősegítheti eredményes szocializációjukat, iskolai pályafutásukat.

Ezek a gyermekek több figyelmet és törődést igényelnek, mint az átlag. Elsősorban őszinte, feltétel nélküli, hangsúlyosabban továbbított szeretetre éhesek. Ha ezt megkapják, eredményesebben tudnak fejlődni.

A közös tantestületi döntés alapján befogadó intézménnyé váló, így az együttnevelést megvalósító katolikus iskola az SNI tanulók fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket megjeleníti a Pedagógiai Programban, a Helyi Tantervben a műveltségi területek, tantárgyak programjában, az egyéni fejlesztési tervekben és az óratervében.

Alapító Okiratában megjelöli az erre vonatkozó feladatokat. Ez a biztosítéka annak, hogy az intézmény rendelkezzék a sajátos nevelési igény szükségleteit kielégítő feltételekkel. Az iskola a dokumentációi elkészítésénél figyelembe veszi a Közoktatási törvényt, a Nemzeti alaptantervet, az OM Irányelv ide vonatkozó előírásait, mely tartalmazza az SNI tanulók iskolai oktatásának célját, habilitációs, rehabilitációs célú ellátásának közös elveit, feladatait, a tevékenységet meghatározó tényezőket, a szükséges feltételeket.

Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál. Ennek érdekében:

• Szoros kapcsolatot tart az érintett szülőkkel

• Az iskolai fejlesztés alkalmazkodik a SNI gyermekek lehetséges fejlődési üteméhez, az eltérő képességekhez és viselkedéshez.

• Speciális módszereket, terápiát és eszközöket ismer és alkalmaz, amelyek a pedagógiai program tartalmi elemei.

• A SNI gyermekek integrált tanítását és nevelését magas szintű pedagógiai és pszichológia ismeretekkel rendelkező pedagógusok végzik, akiknek jellemzője az elfogadás, a tolerancia, az empátia, a hitelesség, az elhivatottság, tehát az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkeznek.

• Egyéni fejlesztési terv készül, mely lehetővé teszi az egyéni fejlődési ütemet.

• Együttműködik a segítő szakemberekkel (gyógypedagógus, terapeuta, konduktor, pszichológus, egyházi személyek), azaz létrehozza és működteti az integrációs protokollt.

• Ha teheti, gyógypedagógiai asszisztenst alkalmaz.

A SNI tanulók befogadása közös nevelőtestületi döntés alapjára épülő, tudatosan választott út. A befogadó intézmény pedagógusai egyéni differenciálás alapján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik, vállalják minden hozzájuk érkező, rászoruló gyermek nevelését és oktatását a helyi célkitűzéseknek és lehetőségeknek figyelembe vételével.

4. Egészségfejlesztés, környezettudatosságra nevelés, fogyasztóvédelmi oktatás

A kerettanterv az iskolai nevelés egészében és minden egyes tantárgyban szerepelteti az egészségfejlesztés, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem sajátos társadalmi feladatait. Kiemelten szerepelnek ezek a fejlesztési területek az osztályfőnöki órák programjában is.

Az egészségnevelés átfogó célja a tanulók egészségfejlesztő életvitelének kialakítása. Fontos, hogy minden tanuló képes legyen nyomon követni saját egészségi állapotát, érzékelje az egészségi állapotot érintő hatásokat, képessé váljon a testi és lelki egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Ehhez személyi és tárgyi környezetével is segítenie kell azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. A helyi egészségnevelési program elkészítésekor az iskola átgondolja, rendszerbe foglalja egészségnevelési tevékenyégét. A kerettantervben az egyes tantárgyakban és hangsúlyosan az osztályfőnöki órákon térnek ki az egészségfejlesztés lehetséges területeire, formáira.

Az iskolának a tanórákon kívül is számos lehetősége van az egészségfejlesztésre, így például önismereti csoportfoglalkozások szervezése, lelki programok, szakmai segítők igénybe vétele, részvétel a helyi egészségvédelmi programokon, sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése, a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése.

A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék tisztelje a teremtett világot, képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A környezeti nevelés során a tanulók megismerik azokat a folyamatokat, amelyek bolygónk környezeti válságjelenségeihez vezettek. A környezeti nevelés akkor lesz hatékony. ha a tanulók bekapcsolódnak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

A környezettudatosságra nevelés természetes színtere az iskolában az összes tantárgy tanórái, az osztályfőnöki óra, a hittan és a nem hagyományos tanórai foglalkozások (pl. erdei iskola, témanapok, projekt-tanítás és más komplex, tantárgyközi foglalkozások), továbbá a tanórán kívüli foglalkozások (pl. szakkörök, tábor, rendezvények, versenyek), esetleg hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, az iskola környezetében lévő vállalkozásokkal). A kerettanterv tantárgyi dokumentumai utalnak a környezettudatosságra nevelés lehetséges területeire, formáira.

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Ezek között kap helyet a fogyasztóvédelmi oktatás, amelynek célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, valamint a tudatos és kritikus fogyasztói magatartás kialakítása (fogyasztói önvédelmi ismeretek, jogorvoslati módok). Szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: környezettudatos fogyasztás, mint egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között; a kritikus fogyasztói magatartás (a fogyasztói jogok érvényesítése); élelmiszerbiztonság, vásárlási szokások. A fogyasztóvédelmi oktatás színtere lehet a tantárgyi tanórai foglalkozás, az osztályfőnöki óra, a tanórán kívüli tevékenységek, hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). A kerettanterv tantárgyi dokumentumai utalnak a fogyasztóvédelmi nevelés lehetséges területeire, formáira.

A fogyasztóvédelmi oktatás sajátos módszerei: pl. tanulmányi séta, interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól; vásárlási számlák tanulmányozása, egy pénzintézet és egy energiaszolgáltató tevékenységének megismertetése, a tapasztaltak kiértékelése; szituációs játékok; fogyasztói kosár készítése; érdekérvényesítő kommunikációs gyakorlatok; a fogyasztásra ösztönző reklámok hatásának elemzése.

5. A nem szakrendszerű oktatásról

A nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik, így hangsúlyozottabb szerepe van az alapvető készségek és képességek fejlesztésének, és nincs szükség az átadásra kerülő ismeretek tantárgyi tagolására.

E kerettanterv a nem szakrendszerű oktatás számára szánt időkeret helyi felhasználását nem rögzíti, azt az egyes intézmények a helyi adottságaiknak (megfelelő képesítésű pedagógusok) figyelembevételével tehetik meg annak függvényében, hogy mely pedagógusok rendelkeznek a nem szakrendszerű oktatáshoz szükséges végzettséggel.

6. A tanulók értékelése

Az értékelés iskolai elveinek kidolgozása az iskola pedagógiai programjának, műveltségterületi, tantárgyi szinten pedig a helyi tantervének feladata. Ugyanakkor a központi mérések országos szinten, teljes körűen, azonos követelményekre épülő feladatsorokkal vizsgálják a tanulók képes- ségeit. Ezért meghatározó a tanulók fejlesztésében, hogy az iskola és az egyes tanár is figyelemmel kísérje az évente egy alkalommal történő központi mérések eredményeit: így a fejlesztő tevékenységében alkalmazza a kezdő szakaszban történő diagnosztikus mérés, majd a 6. és 8. évfolyamon az Országos Kompetenciamérés (szövegértés és matematika) az iskolára, a tanulócsoportokra, az egyes tanulókra érvényes eredményeinek tanulságait.

A tantervek készítői a tanulói teljesítmények értékeléséhez minden második év végén ajánlásokat fogalmaznak meg. Általános elv, hogy a kompetenciafejlesztő tantervben az értékelés funkciói közül domináns szerepet kap a formáló, a motiváló, az irányt adó, a továbblépést segítő értékelés. Fontos, hogy ez lehetőleg személyre szóló, fejlesztő, ösztönző jellegű legyen. A tanulói teljesítmények értékelésében alkalmazott szempontok legyenek összhangban a NAT-ban megfogalmazott fejlesztési követelményekkel, valamint az iskolai pedagógiai programban, illetve a helyi tantervben meghatározottakkal. Az értékelés pozitív hatásához hozzájárul, ha az folyamatos és tárgyszerű, azaz megnevezi a teljesítmény erősségeit és gyengéit, valamint az utóbbiak javításához szükséges teendőket is.

Értékelési módok:

Szóbeli értékelés: A nevelés és oktatás egyik fő jellemzője a személyesség. A tanár, a tanórai munka és a nevelés egész folyamata során intenzív kapcsolatban van a tanulókkal. Állandósul a formatív, szóbeli értékelés. Nem minősítés, hanem az egyéni előmenetelt segítő biztatás, illetve a hiányosságok feltárása, ami segíti a tanulóban az önértékelés kialakulását, fejleszti önismeretét. Nagyon előnyös az óra végi közös, a tanulók bevonásával történő szóbeli értékelés is.

Írásbeli értékelés: Az írásos tanári értékelésben egyaránt megjelenhetnek a formatív és a szummatív értékelés elemei. Az osztályzatoknál a mégoly rövid (lapszéli) írásos megjegyzések is pontosabb tájékoztatást nyújtanak, rámutathatnak bizonyos problémákra, és javaslatokat tehetnek a fejlesztésre. A tanulók írásos önértékelése pedig többcélú órai feladat is lehet.

Osztályozás: Azokon az évfolyamokon, ahol lehetőség van osztályozásra, fontos, hogy az osztályzattal történő értékelés szummatív, a tantervi követelmények megvalósulását számon kérő értékelés legyen. A szummatív típusú felmérő, összegző, záró minősítések pontosan meghatározott kritériumok alapján történnek.

7. A taneszközök kiválasztásának elvei

A kompetenciafejlesztés, a tudásszerzés eredményességét biztosító tankönyv és taneszköz főbb szakmai jellemzői: a szakmai hitelesség, szakmai megbízhatóság. Emellett alapvető minőségi összetevő a tanulási folyamat támogatása, irányítása, a tanulási stratégiák közvetítése, valamint az adott korosztály motiválása, gondolkodásra, olvasásra, tanulásra ösztönzése. Ennek egyik eszköze a tankönyv vizuális formája, megszerkesztettsége, illusztrációs anyaga. Az eredményes és motiváló ismeretközvetítés feltétele az életszerűség, az önértékelés elősegítése például a kérdések, feladatok rendszere által.

A NAT MŰVELTSÉGI TERÜLETEI ÉS A KERETTANTERV TANTÁRGYI RENDSZERE

A NAT 2007 műveltségterületeit a kerettanterv tantárgyakra bontja. A tantárgyrendszer három választható változatban készül: humán, reál és általános változatban, hogy nagyobb választékot biztosítson az iskolák számára. Mindegyik óraterv megfelel a NAT 2007 előírásainak.

1. A tantárgyi tantervek közös jellegzetességei és formája

Az egyes tantárgyak tantervei évfolyamonként meghatározzák a kompetenciafejlesztés jellegzetességeit, a tematikai egységeket a főbb tanulói tevékenységeket és a kapcsolódási pontokat. A fejlesztendő kompetenciák és fejlesztési feladatok címszó alatt vastagon szedett betűvel emeltük ki a kulcskompetenciákat és dőlt betűvel a NAT-ban szereplő kiemelt fejlesztési feladatokat. A tantervek tematikai egységenként tartalmazzák a javasolt tanulói tevékenységeket. A tanterv ezzel is hangsúlyozni kívánja a személyiségfejlesztő jelleget. Ezeket azonban az iskolák a helyi tanterv készítése során rugalmasan a maguk igényei szerint alakíthatják, módosíthatják. A konkrét ismeretek és követelmények szempontjából is a kerettanterv ajánlást fogalmaz meg, szakmai támogatást nyújt az iskolák tervező munkájához.

A kapcsolódási tartalmi koncentráció megvalósulását elősegítve a kerettantervek felhívják a figyelmet az egyes témakörök tanulásával érintkező más műveltségterületekre, illetve tantárgyakra.

Az egyes évfolyamok végén a továbbfejlesztéshez szükséges alapvető feltételek vagy a továbbhaladás feltételei címszó alatt bemutatják, hogy melyek azok a képességjellegű követelmények, amelyeket a gyengén teljesítő tanulók esetében is el kell érni.

A kerettantervi tartalmak tantárgyanként a következő szerkezetben jelennek meg:

Tantárgy megnevezése

Oktatási szakasz (1-4.; 5-8. vagy 9-12.)

Célok, feladatok, fejlesztendő területek:

(kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek, stb.)

Évfolyam

Óraszám: n/év

n/hét

Ajánlás az éves óraszám felosztására

2. Tantárgyrendszer és óraterv

A kerettanterv az 1-8. évfolyamra egy változatban, a 9-12. évfolyamokra három (humán, reál és általános) változatban készült. Ennek oka az alacsony kötelező óraszám, ami szükségessé teszi, hogy kijelöljük a kerettantervben a sajátos fejlesztési prioritásokat.

Igyekeztünk a reáloktatás óraszámait kissé növelni, hiszen a kiegyensúlyozott személyiségfejlesztés nem valósítható meg enélkül. A természettudományos oktatás hangsúlyának növelése az Európai Unió által megfogalmazott célok között is szerepel az Európai Unió Oktatás és képzés 2010 munkaprogramjában.

A digitális kompetencia fejlesztése kerettantervünkben valamennyi tantárgyban kiemelten szerepel, ezért az informatika műveltségterület aránya nagyobb az informatika órák számának megfelelő aránynál, így teljesíti a kerettanterv a NAT ajánlásait.

Az élő idegen nyelvek oktatását magasabb évfolyamon kezdjük, de óraszáma összességében nagyobb a NAT által előírtnál.

Az ember és társadalom műveltségterület 1-4. évfolyam követelményei a magyar nyelv és irodalom, a hittan és az osztályfőnöki órák anyagában szerepelnek.

Az 5. és 6. évfolyamon a földünk és környezetünk műveltségterület fejlesztési követelményei a természetismeret tantárgyban jelennek meg. A NAT műveltségi területei alapján az alábbi tantárgyrendszerrel és óraszámokkal dolgoztunk:

Tantárgyrendszer és óraszámok az 1-PAGE8. évfolyamokon

Megjegyzés: 7. és 8. osztályban a nem kötelező óraszámból is felhasználtunk 2-2 órát a természettudományos oktatásra

Tantárgyrendszer és óraszámok az PAGE9-12. évfolyamokon

Megjegyzések:

1. Az érettségi felkészítés és a szabadon választható órakeret felhasználásáról az iskola dönthet

2. A reál 10. osztályban ennek terhére 1/2 órát már lekötöttünk, ezért ennyivel több a kötelező óraszám

3. A hittan nem számít bele a kötelező óraszámba, de természetesen kötelező

II. Műveltségi területek és tantárgyak

1. Műveltségterületek és tantárgyak struktúrája

1. Műveltségi területek és tantárgyak struktúrája

1. Műveltségi területek és tantárgyak struktúrája

2. Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület

2.1. Magyar nyelv és irodalom

2.1.1. Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam

2.1.2. Magyar nyelv 5-8. évfolyam

2.1.3. Magyar nyelv 9-12. évfolyam (humán, reál, általános)

2.1.4. Magyar irodalom 5-8. évfolyam

2.1.5. Magyar irodalom 9-12. évfolyam (humán, reál, általános)

3. Élő idegen nyelv műveltségi terület

3.1. Angol nyelv

3.1.1. Angol nyelv 4. évfolyam

3.1.2. Angol nyelv 5-8. évfolyam

3.1.3. Angol nyelv 9-12. évfolyam

3.1.3.1. Angol - első idegen nyelv (humán, reál, általános)

3.1.3.2. Angol - második idegen nyelv (humán, általános)

3.1.3.3. Angol - második idegen nyelv (reál)

3.2. Német nyelv

3.2.1. Német nyelv 4. évfolyam

3.2.2. Német nyelv 5-8. évfolyam

3.2.3. Német nyelv 9-12. évfolyam

3.2.3.1. Német - első idegen nyelv (humán, reál, általános)

3.2.3.2. Német - második idegen nyelv (humán, általános)

3.2.3.3. Német - második idegen nyelv (reál)

3.3. Francia nyelv

3.3.1. Francia nyelv 9-12. évfolyam

3.3.1.1. Francia - második idegen nyelv (humán, általános)

3.3.1.2. Francia - második idegen nyelv (reál)

4. Matematika műveltségi terület

4.1. Matematika

4.1.1. Matematika 1-4. évfolyam

4.1.2. Matematika 5-8. évfolyam

4.1.3. Matematika 9-12. évfolyam (humán, reál, általános)

5. Ember és társadalom műveltségi terület

5.1. Történelem és állampolgári ismeretek

5.1.1 Történelem és állampolgári ismeretek 5-8. évfolyam

5.2. Történelem és társadalomismeret

5.2.1. Történelem és társadalomismeret 9-12. évfolyam

5.2.1.1. Történelem és társadalomismeret (humán)

5.2.1.2. Történelem és társadalomismeret (reál)

5.2.1.3. Történelem és társadalomismeret (általános)

6. Ember a természetben műveltségi terület

6.1. Környezetismert

6.1.1. Környezetismeret 1-4. évfolyam

6.2. Természetismeret

6.2.1. Természetismeret 5-6. évfolyam

6.3. Fizika

6.3.1. Fizika 7-8. évfolyam

6.3.2. Fizika 9-12. évfolyam

6.3.2.1. Fizika (humán)

6.3.2.2. Fizika (reál)

6.3.2.3. Fizika (általános)

6.4. Kémia

6.4.1. Kémia 7-8. évfolyam

6.4.2. Kémia 9-11. évfolyam

6.4.2.1. Kémia (humán)

6.4.2.2. Kémia (reál)

6.4.2.3. Kémia (általános)

6.5. Biológia

6.5.1. Biológia 7-8. évfolyam

6.5.2. Biológia 9-12. évfolyam

6.5.2.1. Biológia (humán, általános)

6.5.2.2. Biológia (reál)

7. Földünk-környezetünk műveltségi terület

7.1. Földrajz

7.1.1. Földrajz 7-8. évfolyam

7.1.2. Földrajz 9-10. évfolyam (humán, reál, általános)

8. Művészetek műveltségi terület

8.1. Ének-zene

8.1.1. Ének-zene 1-4. évfolyam

8.1.2. Ének-zene 5-8. évfolyam

8.1.3. Ének-zene 9-12. évfolyam

8.1.3.1. Ének-zene (humán)

8.1.3.2. Ének-zene (reál)

8.1.3.3. Ének-zene (általános)

8.2. Rajz

8.2.1. Rajz 1-4. évfolyam

8.2.2. Rajz 5-8. évfolyam

8.2.3. Rajz 9-10. évfolyam (humán, reál, általános)

8.3. Művészettörténet

8.3.1. Művészettörténet 11-12. évfolyam (human)

8.4. Mozgókép- és médiaismeret

8.4.1. Mozgókép- és médiaismeret 7-8. évfolyam

8.4.2. Mozgókép- és médiaismeret 11. évfolyam (humán, reál, általános)

8.5. Dráma és tánc

8.5.1. Dráma és tánc 5-6. évfolyam

8.5.2. Dráma és tánc 12. évfolyam (humán, reál, általános)

9. Informatika műveltségi terület

9.1. Informatika

9.1.1. Informatika 4. évfolyam

9.1.2. Informatika 5-8. évfolyam

9.1.3. Informatika 9-12. évfolyam (humán, reál, általános)

10. Eletvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület

10. 1. Eletvitel

10.1.1. Eletvitel 1-4. évfolyam

10.1.2. Eletvitel 5-8. évfolyam

10.1.3. Eletvitel 9-10. évfolyam (humán, reál, általános)

11. Testnevelés és sport műveltségi terület

11.1. Testnevelés

11.1.1. Testnevelés 1-4. évfolyam

11.1.2. Testnevelés 5-8. évfolyam

11.1.3. Testnevelés 9-12. évfolyam (humán, reál, általános)

12. Egyéb tantárgyak

12.1. Osztályfőnöki

12.1.1. Osztályfőnöki 1-4. évfolyam

12.1.2. Osztályfőnöki 5-8. évfolyam

12.1.3. Osztályfőnöki 9-12. évfolyam (humán, reál, általános)

12.2. Hittan

12.2.1. Hittan 1-4. évfolyam

12.2.2. Hittan 5-8. évfolyam

12.2.3. Hittan 9-12. évfolyam (humán, reál, általános)

2. Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület

2.1. Magyar nyelv és irodalom

2.1.1. Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

Megjegyzés:

A NAT 7 fejlesztési területet sorol fel.

E kerettantervi ajánlásunk témakörei valamennyi fenti területet lefedik, illetve annál bővebb a Tánc és dráma, a Társadalmi ismeretek és a Szóbeli és írásbeli szövegalkotás témakörökkel.

Alsó tagozat (bevezető és kezdő szakasz) 1-4. évfolyam

Célok, feladatok, fejlesztendő területek:

(kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek)

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységben örökíti át nyelvi és kulturális hagyományainkat. Célja, hogy megismertessen új nyelvhasználati módokat (olvasás, írás, szövegalkotás) ugyanakkor a gyermek ösztönös nyelvhasználatát tudatosítsa, vagyis, hogy elindítsa a gyermeket az ösztönöstől a tudatos felé. Továbbá, hogy a beszédet a gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezőeszközévé tegye, megtanítsa a kommunikációs helyzethez alkalmazkodó közlést. Mindezt a gyerekek életkori sajátosságához igazodva, játékos módon teszi, maximálisan figyelembe veszi a gyerekek eltérő képességeit.

A tantárgy feladata a kommunikáció szóbelei és írásbeli eszközrendszerének elsajátíttatása, a nyelvi és kulturális hagyományok átadása, befogadtatása. A magyar nyelv és irodalom tantárgy komplexitásából adódóan megalapozza az anyanyelvi kompetencia fejlesztését, de párhuzamosan többféle kulcskompetencia elsajátításához is feltételeket teremt. Az anyanyelvi kompetencia hat a tanulók ismeretszerzésére, gondolkodására, hiszen a többi tantárgy tanulása elképzelhetetlen a szóbeli és írásbeli szövegértés-szövegalkotás megfelelő színvonala nélkül. Ugyanakkor más tantárgyaknak is feladata az anyanyelvi kultúra gondozása. A nyelv az egymással való érintkezés alapja, ezért nagy szerepe van a szocializációban is.

A tananyag többféle szövegformát és szövegtartalmat kínál. Megismeri a természet, haza, család, nemzeti hősök, szentek, emberi kapcsolatok témaköreit. Az igényes irodalmi művek olvasása, élményszerű feldolgozása lehetőséget ad erkölcsi, esztétikai és történeti érzékük, ítélőképességük fejlődésére.

Tanulóinkat a környezetből érkező információk kritikus szemléletére, szűrésére buzdítjuk. Ezek segítik elő a szociális és állampolgári kompetenciák fejlődését.

A célok megvalósulását a kezdő szakaszban hatékonyan támogatják a drámapedagógiai eljárások, melyek a verbális és non verbális kifejezésmód gyakorlásával történnek. Alkalmazott eljárásai lehetőséget adnak a kapcsolatteremtés és együttműködés egyre tudatosabb megélésére. Az anyanyelvi kompetencia eszközszintű használata megalapozza a hatékony, önálló tanulási kompetenciát is.

Az alsó tagozatban - a kerettanterv szerkezete alapján - a magyar nyelv is irodalom tanításában a következő fejlesztési feladatokat emeljük ki.

Beszédművelés, artikulált nyelvi magatartás: (Szóbeli szövegalkotás, beszédkészség, beszédértés) E feladaton belül meghatározó a beszédtevékenység fejlesztése, a szókincs gyarapítása, aktivizálása, alapvető kommunikációs és illemszabályok kialakítása. Magabiztos fellépés kialakítása különféle szituációkban. Nyelvi tevékenységek gyakorlása a tanulók aktív közreműködésével.

Irodalomolvasás-szövegértés: Elsősorban az írott jelrendszer elsajátítására, eszközszintű alkalmazására terjed ki.

Jelenti a némán és hangosan olvasott és megértett szövegből információk megértését, kiemelését, a meglévő ismeretekhez való kapcsolásának képességét. Megalapozza az irodalmi ismereteket. Ezen kívül feladata az olvasási kedv felkeltése, az olvasás megszerettetése. Lehetőséget biztosít a kritikus véleményalkotásra.

Íráskészség: Alapja a kézírás megtanítása, gyakorlása az egyéni adottságok figyelembevételével. Az írás jelrendszerének automatizálása lehetővé teszi az egyéni önkifejezés differenciált megvalósítását. Az íráskép legyen esztétikus, az írástempó tegye lehetővé az eredményes írásbeli szövegalkotást.

Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: Az anyanyelvi szó és írásbeliség szabályainak megismerését jelenti. Fejlesztése szövegminták megfigyelésével és elemzésével kezdődik, és a szövegalkotási szabályok megtanulása után eljut a képzelet, érzelmek, gondolatok önálló kifejezéséhez. Megismertet, megtanít különféle szövegtípusokat és műfajokat.

Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás: Az ösztönös nyelvhasználatra épülő tevékenységek eredményeként jutunk el a tudatos nyelvhasználatig, a magyar nyelv rendszerére vonatkozó ismeretek tapasztalati úton való megismeréséhez. Az elemi szintű helyesírási készség folyamatos gyakoroltatással, javíttatással alakítható, fejleszthető. Eredményeképp a tanulók önállóan alkalmazzák a megismert nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyességi ismereteket. A nyelvtani jelenségek felismerése, a szabályok önálló alkalmazása az önkifejezés eszközévé válnak.

Tanulási képesség fejlesztése, könyv-, könyvtárhasználat: E feladat keretében használtatjuk a megtanult ismeretfeldolgozási technikákat. Megtanulják a nyomtatott és elektronikus adatbázisban való eligazodást, rendszerezést.,az információk felhasználását. A könyvtárhasználat gyakorlása során eljutnak az önálló ismeretszerzés képességéig. A memoriterek fejlesztik emlékezetüket, megkezdődik az egyéni tanulási stílusok kialakulása.

Ítélőképesség, jellemformálás: Önálló véleményalkotást jelent a különböző szövegekben fellelhető történeti, esztétikai, morális kérdésekben. Teret kap a mindennapi konfliktushelyzetek kezelése, megoldási javaslatok megfogalmazása, a vélemények ütköztetése, kompromisszumkeresés. Az olvasmányok szereplőinek jelleme, cselekedeteinek elemzése által erkölcsi fogalombővítés is történik. A választott esztétikai nézőpontot művészeti és zenei alkotások alapozzák meg.

Társadalmi ismeretek: Megkezdődik a felelős állampolgári magatartás megalapozása. A történelmi múlt megismerésére és tiszteletére nevelünk az állami és egyházi ünnepek méltó megemlékezésével.

Cél, hogy a tanulók találják meg helyüket szűkebb és tágabb környezetükben, állandó és alkalmi közösségekben, életkornak megfelelő felelősségvállalással.

Tánc és dráma: Sajátos eszközeivel komplexszé és élményszerűvé teszi a magyar nyelv és irodalom tartárgy fejlesztési feladatainak megvalósítását.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása során megjelennek a következő kulcskompetenciák ( Anyanyelvi kommunikáció, Idegen nyelvi kommunikáció, Matematikai kompetencia, Természettudományos kompetencia, Digitális kompetencia, A hatékony önálló tanulás, Szociális és állampolgári kompetencia, Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, Esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőképesség) és kiemelt fejlesztési feladatok (énkép, önismeret, hon- és népismeret, európai azonosságtudat-egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, testi és lelki egészség, felkészülés a felnőtt lét szerepeire).

Az általános iskola első négy éve két kisebb eltérő képzésű szakaszra tagozódik: a bevezető szakaszra (1-2. évfolyam) és a kezdő szakaszra (3-4. évfolyam),

Bevezető szakasz (1-2. évfolyam):

Nem önálló képzési szakasz. Célja, hogy megkönnyítse az óvodából az iskolába való átmenetet az eltérő fejlődési ütemek maximális figyelembevételével. Kihasználva a gyermek természetes kíváncsiságát átvezet a játék, mint meghatározó tevékenységből a tanulás tevékenységébe, melyek során a közösen szerzett élmények megerősítésre kerülnek, a tanulók átélik az ismeretszerzés örömét. Érdeklődésüket folyamatosan ébren tartva fejlődnek akarati tulajdonságaik. Eligazodnak a teremtett világ kérdéseiben, saját környezetükben, társadalmi kérdésekben, tapasztalati úton sajátítanak el feladat és problémamegoldó technikákat. A játék tevékenység során alakul ki szabálykövető képességük. A tanulók terhelése és a munkaszervezés módjai az életkori sajátosságokon túl, igazodik az egyéni képességekhez.

Kezdő szakasz (3-4. évfolyam):

E szakaszt meghatározóan az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok jellemzik. Feladata az olvasás- szövegértés, a nyelvhasználati, a szóbeli és írásbeli kommunikáció alapkészségeinek fejlesztése, mely során a tanulókban kialakul az elvárásnak való megfelelés igénye. Problémák felvetésével, megoldási javaslatok keresésével, érdeklődésük fejlesztésével, minél több tapasztalással sajátítják el az ismereteket, melyek elsősorban a tanulói képességek fejlesztését szolgálják.

Életkornak megfelelően ezt a tanulók együttműködésére építve, korszerű tanulási technikák alkalmazásával, kreatív feladatokkal segítjük. A tanulási sikerekkel megerősödik önbizalmuk, fejlődik reális önismeretük, önállóságuk. Továbbfejlődnek koncentrációs és akarati tulajdonságaik, melyek a közös munka sikerének zálogai. A rendszeres, tudatos cselekvések sora a szabálykövető képességük továbbfejlődéséhez vezet.

1. évfolyam

Óraszám: 296 óra/év

8 óra/hét

Ajánlás az éves óraszám felosztására

Memoriterek: A tanulóközösség és az egyének képességeinek figyelembevételével választott mennyiségű vers, mondóka, nyelvtörő, népköltészeti alkotás, találós kérdés.

A továbbfejlesztéshez szükséges alapvető feltételek 1. évfolyamon: A NAT az 1. és a 2. évfolyamot, vagyis a bevezető szakaszt egy fejlesztési szakasznak tekinti. A kerettantervi ajánlásban rögzítettük ugyan a továbbhaladáshoz szükséges feltételeket, de azok mindössze tájékoztató jellegűek, illetve szempontokat adhatnak a szöveges értékeléshez.

- Igyekezzen a szavakat, szószerkezeteket, mondatokat helyesen hangsúlyozni, megfelelő hangerővel, tempóval kiejteni

- Értse az egyszerű szóbeli közléseket, utasításokat

- Igazodjon a kommunikációs helyzetekhez

- Ismerje a mindennapi kommunikáció alapformáit, és alkalmazza őket a következő helyzetekben: bemutatkozás, köszönés, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás

- Tudjon értelmezni a nem nyelvi jeleket a gyakorolt kommunikációs helyzetekben

- Tudjon 2-3 összefüggő mondatot alkotni szóban képek, élmény és olvasmány alapján

- Tudjon tájékozódni az első osztályos vonalrendszerben

- Az írott kis- és nagybetűk, valamint a leggyakoribb írásjelek ismeretében tudjon olvashatóan (betűi és azok kapcsolása legyen felismerhető, a szabályoshoz közelítő), kevés hibával 6-7 szót vagy legfeljebb 6-7 szóból álló rövid mondatot lemásolni

- Legyen képes tanítói segítséggel írásmunkáját esztétikusan elhelyezni és önellenőrzéssel javítani

- Alkalmazza a mondatkezdő nagybetűket, a mondatvégi írásjelet, a szókezdő nagybetűt

- Készségszinten jelölje az "ly"-t 15-20 szóban

- írásának terjedelme 4-6 sor

- Teljesítményszintje érje el a 8-11 betű/perc sebességet

- Legyen képes a kis és nagy nyomtatott betűk ismeretében előzetesen megbeszélt és gyakorolt rövid, egyszerű (3-4 mondatos) szöveget hangosan, kevés hibával felolvasni. Olvasás közben képezze helyesen a hangokat.

- Tanítói segítséggel tudja javítani olvasási hibáit.

- Tudjon némán 3-4 mondatból álló, ismert szavakat tartalmazó rövid szöveget olvasni

- Tanuljon meg néhány verset, mondókát kívülről utánmondással

- Tudjon felszabadultan, a szereppel azonosulva szerepeket megformálni

- Tudjon az adott helyzetnek megfelelően viselkedni spontán és megrendezett szituációkban

- Fegyelmezetten hallgassa végig mások beszédét és jelezze, ha mondanivalója van

- Ismerje családi kapcsolatait, a családban elfoglalt helyét, kötelességeit

- Legyen képes önállóan tájékozódni a saját tankönyveiben. Látogasson el az iskolai vagy a helyi könyvtárba. tanítójával, majd önállóan is

- Tudjon helyesen viselkedni, ismerje meg a könyvtár használati szabályait.

- Tudja használni a gyermeklexikont

- Aktívan vegyen részt közös játékokban, szereplésekben

- Tartsa be a szabályokat

Értékelési szempontok a bevezető szakasz 1. évfolyamára:

- Udvarias érintkezési formák alkalmazása

- Utasítások megértése és végrehajtása

- Együttmunkálkodás a kooperatív technikáknál, aktív részvétel

- Szavak, mondatok pontos dekódolása, az olvasottak megértése

- A némán olvasott szöveg megértésének bizonyítása, önálló munkálkodás a szöveggel

- A tanult memoriterek elmondása

- Olvasmányok, mesék szereplőinek felismerése

- Szavak, rövid mondatok másolása írott mintáról betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül

- Saját nevének önálló leírása

- Kiejtés szerint írandó szavak írása tollbamondással

- A j hang jelölése a tanult esetekben

2. évfolyam

Óraszám: 296 óra/év

8 óra/hét

Ajánlás az éves óraszám felosztására

Memoriterek: Kölcsey: Himnusz 1. vsz., Petőfi Sándor: Anyám tyúkja, Itt van az ősz.. József Attila: Altató, valamint a tanulóközösség és az egyének képességeinek figyelembevételével 2-3 szabadon választott vers, mondóka, nyelvtörő, népköltészeti alkotás, találós kérdés (Ajánlott szerzők: Csanádi Imre, Kányádi Sándor, Kassák Lajos, Kormos István, Nemes Nagy Ágnes, Rónay György, Arany János, Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos, Weöres Sándor)

A továbbfejlesztéshez szükséges alapvető feltételek 2. évfolyamon:

- Értse meg az egyszerű szóbeli közléseket

- Kérdésekre adjon értelmes, rövid válaszokat

- Szokás szintjén alkalmazza a mindennapi kommunikáció alapformáit: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönet- nyilvánítás, köszöntés

- Folyamatos olvasásában törekedjen a pontosságra

- Tudja elmondani az olvasmány tartalmát kérdések segítségével

- Használja az ábécé-t feladatmegoldáshoz

- Jelölje helyesen a hangok hosszúságát a begyakorolt szókészlet körében

- Írja biztosan helyesen a kiejtéssel megegyezően írt rövid szavakat

- Jelölje biztosan a j hangot kb.30 - a tanulók által gyakran használt - szóban

- Alkalmazza az elválasztás szabályait egyszerű szavak írásakor

- Tudja, hogy a mondatot nagybetűvel kezdjük, alkalmazza a tanult mondatzáró írásjeleket

- Tudjon egyszerű mondatokat, rövid szövegeket írni másolással, tartalmi és helyesírási előkészítés után tollbamondással és emlékezetből

- Javítsa hibáit tanítói irányítással.

Értékelési szempontok a bevezető szakasz 2. évfolyamára:

- Ismert utasítások megértése és végrehajtása

- Kérdésekre válaszok megfogalmazása

- A mindennapi udvarias érintkezési formák betartása

- Tanult memoriterek szöveghű elmondása

- Ismert és gyakorolt szöveg lassú pontos folyamatos olvasása (pontosság, helyesejtés, folyamatosság, hanglejtés)

- Tartalomelmondás kérdések segítségével

- 8-10 soros ismert témájú szöveg önálló néma olvasása, megértésének bizonyítása kérdések megválaszolásával, feladatok elvégzésével -Betűk alakítása és kapcsolása: olvashatóság, folyamatosság, tetszetősség;

- Az írásmunka elhelyezése (margó, bekezdések), tisztasága

- Az abc ismerete, betűrendbe rendezés

- Mondatok nagybetűvel való kezdése és szavakra tagolása

- Szavak elválasztása a szótagolás szabályai szerint

- Nyelvtani ismeretekkel kapcsolatos helyesírási tudnivalók alkalmazása

3. évfolyam

Óraszám: 296 óra/év

8 óra/hét

Ajánlás az éves óraszám felosztására

Memoriterek: Vörösmarty: Szózat 1.2. vsz., Arany: Rege a csodaszarvasról (részlet), Nagy László: Dióverés, valamint a tanulóközösség és az egyének képességeinek figyelembevételével 3-5 szabadon választott vers, szövegrészlet vagy népköltészeti alkotás (Pl.: Szabó Lőrinc: Esik a hó Mátyás anyja (részlet), Nagy László: Balaton-parton..., Szent István intelmei)

Kötelező olvasmányra ajánlott irodalom: Móra Ferenc: Kincskereső kis ködmön, Erich Kästner: A két Lotti, Fekete István: Vuk, vagy más hasonló terjedelmű kisregény, elbeszélés-gyűjtemény a tanulóközösség egyéni képességeit és érdeklődését figyelembe véve.

A továbbfejlesztéshez szükséges alapvető feltételek 3. évfolyamon:

- Képes az életkorának megfelelő témájú és színvonalú beszédfolyamatok közvetítésére

- Tudja a különféle mondatfajtákat helyes beszédlégzéssel felolvasni

- Versek, mesék felolvasása során törekedik a hallgatósággal való kapcsolattartásra

- Tud egyszerű szerkezetű meséket, elbeszéléseket reprodukálni

- Értelmezi a mindennapi kommunikáció szövegeit

- Képes a földolgozott művek témájával kapcsolatos kérdések és válaszok megfogalmazására

- Fél oldal terjedelmű ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő szöveg néma olvasása után bizonyítja az olvasott szövegek megértését egyszerűbb feladatok önálló elvégzésével

- Képes öt-tíz mondatos (kb. 1 oldal) elbeszélő fogalmazás írására ismert témáról

- A tanult fogalmazási ismereteket igyekszik felhasználni a szövegalkotó feladatok megoldás során

- Mondatai értelmesek, sorrendjük megfelel az események időrendjének

- A fogalmazás tartalmi egységeit bekezdéssel jelzi

- Fogalmazási hibáit tanítója útmutatásai alapján önállóan javítani tudja

- Tud egyéni tempóban rendezett külalakkal írásbeli munkát készíteni

- írása lendületes, jól olvasható, füzetvezetése rendezett, munkái tiszták.

- Felismeri és megnevezi a mondatfajtákat

- Készségszinten alkalmazza, hogy a mondatot nagybetűvel kezdi és a megfelelő írásjellel zárja

- Jelentés alapján felismeri és megállapítja, megnevezi a szavak szófaját a tanult szófajok körében.

- Helyesírási hibáit, a tanító jelzései, illetve önellenőrzés alapján felismeri, azokat javítja.

- Begyakorolt szókészletben helyesen jelöli a j hangot.

- Tudjon adatokat gyűjteni a könyvtárból.

- Tudja megnevezni az olvasottak alapján nemzeti múltunk nagy eseményeit.

- Vegyen részt az iskolai, nemzeti és egyházi ünnepeken

- Tudja a Szózat két versszakát fejből, tiszteletadással

- Vegyen részt a közös drámajátékokban, illetve a játékok készségfejlesztő gyakorlataiban

- Vegyen részt a történetek feldolgozásában, azok megjelenítésében

Értékelési szempontok a kezdő szakasz 3. évfolyamára:

- A tanult nyelvi fordulatok használata

- Memoriterek szöveghű, tagolt előadása

- Témával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazása

- Utasítások megértése és elvégzése

- Fél oldal terjedelmű szöveg néma olvasása, megértésének bizonyítása feladatok megoldásával

- Ismert szöveg felolvasása, a lassú beszéd tempójában a szószerkezetek egyben tartásával

- Cselekvést jelentő igék és a főnevek felismerése, szófajának megnevezése

- Többes számú főnevek, igék felismerése

- Tanult tulajdonnevek helyes írása

- 6-8 értelmes, összefüggő mondat írása adott vagy választott témában

- Az időrend megtartása, a 3-as tagolás alkalmazása

- Olvasható, tetszetős írásmunkák, eszközszintű használathoz szükséges tempóban

- Önálló javítás segítséggel

4. évfolyam

Óraszám: 296 óra/év

8 óra/hét

Ajánlás az éves óraszám felosztására

Memoriterek: Kölcsey Ferenc: Himnusz (részlet), Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Csatadal, Tisza (részlet) József Attila: Mama,

valamint a tanulóközösség és az egyének képességeinek figyelembevételével 6-8 szabadon választott vers, szövegrészlet vagy népköltészeti

alkotás (Áprily Lajos, Arany János, Nagy László, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc Weöres Sándor olvasott költeményeiből, Dobó esküje, Kossuth

beszéde)

Kötelező olvasmányra ajánlott irodalom: Móra Ferenc: Kincskereső kis ködmön, Tatay Sándor: Kinizsi Pál, Eric Knight: Lassie hazatér, Fekete István: Tüskevár vagy más hasonló terjedelmű kisregény, elbeszélés-gyűjtemény a tanulóközösség egyéni képességeit és érdeklődését figyelembe véve.

A továbbhaladás feltételei 4. évfolyamon:

- Tudjon az életkorának megfelelő témájú és színvonalú beszédfolyamatokat közvetíteni

- Legyen képes folyamatos, érthető beszédre a mindennapi kommunikációban

- használja a tanult udvarias nyelvi fordulatokat a mindennapi beszédhelyzetekben

- Tudjon alkalmazkodni a kommunikációs szerepcseréhez

- Mutasson elemi tájékozottságot legnagyobb költőink, íróink és műveik körében (szerző - mű címe - témája)

- Tudja a művek által keletkezett élményeit megfogalmazni

- Tudjon egy-másfél oldal terjedelmű, az életkornak megfelelő szöveget néma olvasás után megérteni

- Tudja az olvasottak megértése után a tartalmat értelmesen elmondani

- Tudja az olvasottakkal kapcsolatos véleményét 1-2 mondatban önállóan megfogalmazni

- Bizonyítsa a szövegértés a lényeg kiemelésével és az ezt célzó feladatok megoldásával

- Legyen képes a tartalmilag tisztázott és megértett szöveg szöveghű felkészülés utáni olvasására

- Ismerje fel és fogalmazza meg népdalok üzeneteit

- Legyen képes mondanivalója értelmes megfogalmazására

- Ismerje a leírás és a jellemzés sajátosságait

- Vegyen részt csoportos történetalkotásban

- Tudjon adott témáról 6-10 értelmes, összefüggő mondatot írni olvasható formában, elfogadható helyesírással.

- Ismerje fel és nevezze meg a tanult szófajokat

- Tudja a szavakat csoportosítani jelentésük szerint.

- Ismerje a tulajdonnevek tanult eseteinek helyesírását.

- Legyen képes a szótő és a toldalékok felismerésére.

- Tudjon pontosan keltezést írni.

- Legyen képes munkájának önkorrekciójára

- Tudjon az iskolai könyvtárban könyveket önállóan kikeresni

- Tudja a tankönyvek tartalomjegyzékét önállóan használni.

- Tudjon a történelmi időben tájékozódni

- Aktívan vegyen részt a ritmus-, mozgás-, és beszédgyakorlatokban, a csoportos, kiscsoportos játékokban csoportos munkaformákban

Értékelési szempontok a kezdő szakasz 4. évfolyamára:

- Feladatok utasítás szerinti végrehajtása

- Érthető, helyesen tagolt beszéd a mindennapi kommunikációban

- A mondanivaló értelmes megfogalmazása

- Memoriterek szöveghű előadása

- Együttműködés a társakkal munkában dramatizálásban, népi játékokban

-Előzetes felkészülés után szöveghű, folyamatos, kifejező felolvasás, az élőbeszédhez közelítő tempóban

- Egy- másfél oldal terjedelmű, életkornak megfelelő szöveg néma olvasása, a szöveg megértésének bizonyítása feladatokkal

- Legnagyobb költőink nevének, a tanult műveik címének ismerete

- Tájékozódás lexikonokban, szótárakban

- Az ábécé ismerete, használata

- Tulajdonnevek, mondatkezdő nagybetűk, mondatvégi írásjelek készségszintű használata

- Igekötő helyesírása

- Szabályos keltezés

- A j hang jelölése a gyakorolt esetekben

- A szavak jelentés alapján való csoportosítása

- 6-8 összefüggő mondat terjedelmű fogalmazás írása adott témában

- Az elbeszélés, leírás, levél tartalmi, szerkezeti és formai sajátosságainak ismerete, használata

- Az életkornak és a témának megfelelő szókincs használata

- írásbeli feladatok a kívánt helyesírási és külalaki normák szerint

- Önellenőrzés, hibajavítás

A tankönyvkiválasztás szempontjai:

- Motiváltság = illusztrációk, szín, érdekesség

- Ismeretátadás = érthetőség, egyszerűség, tudományos pontosság, életszerűség

- Koordináció = összehangolás a többi tantárggyal

- Differenciálás = lineáris haladást biztosító, egyéni differenciálásra alkalmas feladatokkal

- Önálló tanulás segítése = ismereteket gyakoroltató illetve összefoglaló kérdések, feladatok

- Értékekre nevelés = keresztény értékek megléte, érzelmi hatásokat kiváltó eszközök

- Takarékosság = több éven át használható tartós könyv

2.1.2. Magyar nyelv 5-8. évfolyam

Magyar nyelv

Alapelvek és célok 5-8. évfolyam

A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Ily módon alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetővé.

Az anyanyelv sokoldalú, árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja.

Anyanyelvünk, a magyar nyelv, műveltségünk elengedhetetlen feltétele, nemzeti kultúránk hordozója és biztosítéka, nemzeti létünk folyamatosságának kifejezője. Az anyanyelv a személyiség legbelsőbb sajátossága: gondolkodásunk, értelmi gazdagodásunk nélkülözhetetlen feltétele, érzelmi és közösségi életünk kiteljesedésének legfontosabb eszköze.

Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, ideértve a hangzó és az írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek (pl.: internet, CD-ROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkalmazását. Csak erre építve válik lehetővé az önálló ismeretszerzés és tanulás, ezzel szoros összefüggésben az élethosszig tartó tanulás képessége és az arra való igény.

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövő között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, segíti az egyént a kulturális önazonosságának kialakításában, meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreativitás, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és a mások kultúrájának megismerésében, az én és a másik közötti különbség, az idegenség megfogalmazásában és a másság erre épülő tiszteletében. Fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához, segíti, hogy a diákokban megteremtődjön a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye.

Az anyanyelvi nevelés sokrétű hatásával tudatosítanunk kell, hogy a nyelv használata, a beszéd nem pusztán tevékenység, hanem tett is: az ember megnyilatkozásainak hatása és következményei vannak, és ebben az embernek nagy a felelőssége.

Semmiképpen sem szabad elfelejteni azt, hogy talán az irodalom és az anyanyelvi oktatás szól leginkább az érzelmekről és az érzésekhez, ezért tud igen sokrétűen és mélyrehatóan beleszólni a személyiség alakulásába. Talán napjainkban úgy tűnik, hogy elsősorban a tárgyi tudás a legfontosabb, mégis fontos tudni, hogy az irodalom a lélek nevelése is, ezért nagy a felelőssége minden irodalmat és anyanyelvet oktató tanárnak, nevelőnek abban, hogy milyen lelki útravalóval bocsájtja el az érettségi után az iskolából kikerülő diákokat.

A kerettantervben javasoltak a Pethőné Nagy Csilla- és a Mohácsi Károly-féle tankönyvcsaládokon, illetve az Antalné-Rácz- és a Balázs- Benkes-féle tankönyvcsaládokon alapulnak.

Célok, feladatok, fejlesztendő területek

(Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek)

5-8. évfolyam

Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció, a hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőképesség, digitális kompetencia.

Kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret, hon- és népismeret, európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, a tanulás tanítása.

Egyéb fejlesztési területek: rendszeres olvasóvá nevelés, szövegértő hangos és néma olvasás szépirodalmi szövegekkel, közös műértelmezés, egyéni műértelmezés tanári előkészítéssel, irodalmi művek szó szerinti és metaforikus jelentésének elkülönítése, a költői nyelv sajátosságai, hibátlan helyesírás, igényes nyelvhasználat írásban és szóban, esztétikus megjelenítés, a leíró nyelvtan rendszerének ismerete, a szaknyelv megfelelő szintű használata, kapcsolatteremtés más tudományágakkal, az informatika gyakorlati felhasználásának és a könyvtárhasználatnak a gyakorlása, a kommunikatív készség és képesség fejlesztése, a mindennapi élet szóbeli és írásbeli megnyilatkozásformáinak ismerete, alkalmazása, a nem nyelvi kifejezőeszközök helyhez és időhöz kötött ismerete és alkalmazása, az egyetemes és a regionális kultúra ismerete iránti igény, az önművelés igényének (színház, mozi, múzeum, folyóiratok, stb.) felébresztése. A modern informatikai eszközök beépítése a mindennapi munkába.

Magyar nyelvtan 5. évfolyam

Óraszám: 74/év 2/hét

Ajánlás az éves óraszám felosztására

A továbbhaladás feltételei: A felsorolt témaköröket illető ismeretanyag és fogalomtár biztos ismerete, alkalmazása, a javasolt minimumszint az 50% elérése.

Értékelési szempontok: Szükséges az egész évben folyó rendszeres, a tanulói személyiség minden oldalát figyelembe vevő, sokirányú értékelés. Az értékelés különböző módszereinek és eszközeinek segítségével kell meggyőződni a tanuló állandósult tudásának szintjéről. A számonkérés javasolt formái: szóbeli feleletek, írásbeli munkák: tényanyagra rákérdező, kifejtő, átfogó, részleteiben és egészében elemző feladatokkal.

Magyar nyelvtan 6. évfolyam

Óraszám: 74/év 2/hét

Ajánlás az éves óraszám felosztására

A továbbhaladás feltételei: A felsorolt témaköröket illető ismeretanyag és fogalomtár biztos ismerete, alkalmazása, a javasolt minimumszint az 50% elérése.

Értékelési szempontok: Szükséges az egész évben folyó rendszeres, a tanulói személyiség minden oldalát figyelembe vevő, sokirányú értékelés. Az értékelés különböző módszereinek és eszközeinek segítségével kell meggyőződni meg a tanuló állandósult tudásának szintjéről. A számonkérés javasolt formái: szóbeli feleletek, írásbeli munkák: tényanyagra rákérdező, kifejtő, átfogó, részleteiben és egészében elemző feladatokkal.

Magyar nyelvtan 7. évfolyam

Óraszám: 37/év 1/hét

Ajánlás az éves óraszám felosztására

A továbbhaladás feltételei: A felsorolt témaköröket illető ismeretanyag és fogalomtár biztos ismerete, alkalmazása, a javasolt minimumszint az 50% elérése.

Értékelési szempontok: Szükséges az egész évben folyó rendszeres, a tanulói személyiség minden oldalát figyelembe vevő, sokirányú értékelés. Az értékelés különböző módszereinek és eszközeinek segítségével kell meggyőződni meg a tanuló állandósult tudásának szintjéről. A számonkérés javasolt formái: szóbeli feleletek, írásbeli munkák: tényanyagra rákérdező, kifejtő, átfogó, részleteiben és egészében elemző feladatokkal.

Magyar nyelvtan 8. évfolyam

Óraszám: 37/év

1/hét

Ajánlás az éves óraszám felosztására

A továbbhaladás feltételei: A felsorolt témaköröket illető ismeretanyag és fogalomtár biztos ismerete, alkalmazása, a javasolt minimumszint az 50% elérése.

Értékelési szempontok: Szükséges az egész évben folyó rendszeres, a tanulói személyiség minden oldalát figyelembe vevő, sokirányú értékelés. Az értékelés különböző módszereinek és eszközeinek segítségével kell meggyőződni meg a tanuló állandósult tudásának szintjéről. A számonkérés javasolt formái: szóbeli feleletek, írásbeli munkák: tényanyagra rákérdező, kifejtő, átfogó, részleteiben és egészében elemző feladatokkal.

2.1.3. Magyar nyelv 9-12. évfolyam (humán, reál, általános)

Magyar nyelv

Alapelvek és célok 9-12. évfolyam

A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Ily módon alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetővé.

Az anyanyelv sokoldalú, árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja.

Anyanyelvünk, a magyar nyelv, műveltségünk elengedhetetlen feltétele, nemzeti kultúránk hordozója és biztosítéka, nemzeti létünk folyamatosságának kifejezője. Az anyanyelv a személyiség legbelsőbb sajátossága: gondolkodásunk, értelmi gazdagodásunk nélkülözhetetlen feltétele, érzelmi és közösségi életünk kiteljesedésének legfontosabb eszköze.

Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, ideértve a hangzó és az írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek (pl.: internet, CD-ROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkalmazását. Csak erre építve válik lehetővé az önálló ismeretszerzés és tanulás, ezzel szoros összefüggésben az élethosszig tartó tanulás képessége és az arra való igény.

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövő között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, segíti az egyént a kulturális önazonosságának kialakításában, meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreativitás, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és a mások kultúrájának megismerésében, az én és a másik közötti különbség, az idegenség megfogalmazásában és a másság erre épülő tiszteletében. Fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához, segíti, hogy a diákokban megteremtődjön a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye.

Az anyanyelvi nevelés sokrétű hatásával tudatosítanunk kell, hogy a nyelv használata, a beszéd nem pusztán tevékenység, hanem tett is: az ember megnyilatkozásainak hatása és következményei vannak, és ebben az embernek nagy a felelőssége.

Semmiképpen sem szabad elfelejteni azt, hogy talán az irodalom és az anyanyelvi oktatás szól leginkább az érzelmekről és az érzésekhez, ezért tud igen sokrétűen és mélyrehatóan beleszólni a személyiség alakulásába. Talán napjainkban úgy tűnik, hogy elsősorban a tárgyi tudás a legfontosabb, mégis fontos tudni, hogy az irodalom a lélek nevelése is, ezért nagy a felelőssége minden irodalmat és anyanyelvet oktató tanárnak, nevelőnek abban, hogy milyen lelki útravalóval bocsájtja el az érettségi után az iskolából kikerülő diákokat.

A kerettantervben javasoltak a Pethőné Nagy Csilla- és a Mohácsi Károly-féle tankönyvcsaládokon, illetve az Antalné-Rácz- és a Balázs- Benkes-féle tankönyvcsaládokon alapulnak.

Célok, feladatok, fejlesztendő területek

(Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek) 9-12. évfolyamok

Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció, a hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőképesség, digitális kompetencia.

Kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret, hon- és népismeret, európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, a tanulás tanítása, felkészülés a felnőttlét szerepeire.

Egyéb fejlesztési területek: rendszeres olvasóvá nevelés, szövegértő hangos és néma olvasás szépirodalmi szövegekkel, közös műértelmezés, egyéni műértelmezés, irodalmi művek szó szerinti és metaforikus jelentésének elkülönítése, a költői nyelv sajátosságai, hibátlan helyesírás, igényes nyelvhasználat írásban és szóban, esztétikus megjelenítés, a nyelv rendszerének átfogó ismerete, a szaknyelv használata, tájékozottság a modern nyelvtudományban (leíró nyelvtan, szövegtan, stilisztika, retorika, kommunikáció, stb.), kapcsolatteremtés más tudományágakkal, az informatika gyakorlati felhasználásának és a könyvtárhasználatnak a gyakorlása, a kommunikatív készség és képesség fejlesztése, a mindennapi élet szóbeli és írásbeli megnyilatkozásformáinak ismerete, alkalmazása, a nem nyelvi kifejezőeszközök helyhez és időhöz kötött ismerete és alkalmazása. Továbbá a regionális kultúra ismerete, az egyetemes kultúra ismerete iránti igény, az önművelés igényének (színház, mozi, múzeum, folyóiratok, stb.) felébresztése. A kortárs irodalom és a kortárs művészetek vonulatainak figyelemmel kísérése, a tömegkommunikáció eszközeinek kritikus használata, a modern informatikai eszközök beépítése a mindennapi munkába.

Magyar nyelvtan 9. évfolyam

Óraszám: 37/év 1/hét

Ajánlás az éves óraszám felosztására

A továbbhaladás feltételei: A felsorolt témaköröket illető ismeretanyag és fogalomtár biztos ismerete, alkalmazása, a javasolt minimum szint az 50% elérése. A fogalomtárban a dőlt betűvel szedettek az emelt szintű érettségi követelményeit jelzik.

Értékelési szempontok: Szükséges az egész évben folyó rendszeres, a tanulói személyiség minden oldalát figyelembe vevő, sokirányú értékelés. Az értékelés különböző módszereinek és eszközeinek segítségével kell meggyőződni a tanuló állandósult tudásának szintjéről. A számonkérés javasolt formái: szóbeli feleletek, írásbeli munkák: tényanyagra rákérdező, kifejtő, átfogó, részleteiben és egészében elemző feladatokkal.

Magyar nyelvtan

10. évfolyam

Óraszám: 37/év 1/hét

Ajánlás az éves óraszám felosztására