33/2009. (II. 20.) Korm. rendelet

a helyi önkormányzatok vis maior támogatása és a vis maior tartalék előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól

A Kormány a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 63. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezetében szereplő 11. "A helyi önkormányzatok vis maior támogatása" cím (a továbbiakban: decentralizált vis maior keret) és a 12. "Vis maior tartalék" (a továbbiakban: vis maior tartalék) cím előirányzataira terjed ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatások célja az egyes természeti károkból adódó indokolt és szükséges védekezési kiadások - részbeni vagy teljes - megtérítése, valamint az önkormányzati kötelező feladatok ellátását szolgáló ingatlanokban a vis maior események okozta károk helyreállításának részbeni vagy teljes támogatása.

(3) A benyújtott igények alapján a decentralizált vis maior keret felhasználásáról a regionális fejlesztési tanács (a továbbiakban: Tanács), kérelemre a vis maior tartalék felhasználásáról az önkormányzati miniszter (a továbbiakban: miniszter) - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - dönt.

(4) Nem nyújtható támogatás annak a pályázónak, aki vagy amely

a) a benyújtott támogatási kérelemben valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltatott,

b) nem járul hozzá ahhoz, hogy a nevét, a támogatás tárgyát, a támogatás összegét, a fejlesztés összköltségét, a támogatási program megvalósítási helyét, időpontját nyilvánosságra hozzák,

c) nem nyilatkozott arról, hogy a kérelem szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának az e rendeletben meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul, vagy

d) nem járul hozzá, hogy a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) keretében működő, alapvetően pénzügyi szemléletű kincstári monitoring rendszerben (a továbbiakban: MR) szereplő adataihoz a döntéshozók, előirányzat-kezelők hozzáférhessenek.

(5) A Kincstár Regionális Igazgatósága illetékes megyei szervezeti egységei (a továbbiakban: Igazgatóság) nyilvántartja a Tanácsoknak biztosított támogatási keret, illetve keretmaradvány összegét az éves előirányzat költségvetési törvény szerinti felosztása alapján, és figyelemmel kíséri az előirányzatok ennek megfelelő felhasználását, amelyet - a féléves beszámolóhoz és az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan - egyeztet a miniszterrel. Ezen - Igazgatósággal egyeztetett - adatokat a Tanács is nyilvántartja.

(6) A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás.

(7) A pénzügyi lebonyolítással (különösen az utalványozással, az előirányzat átadásával, a nyilvántartással) kapcsolatos feladatokat a miniszter végzi.

(8) Az előirányzatok felhasználásának vonatkozásában az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendel et et (a továbbiakban: Ámr.) az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. vis maior: olyan, alapvetően a természeti erők által okozott esemény, amelynek bekövetkezése egyrészt nem előre kiszámítható, másrészt emberi beavatkozás kevés ahhoz, hogy elhárítsa,

2. beruházás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. § (4) bekezdésének 7. pontjában meghatározott tevékenység,

3. fejlesztés: a beruházás és a felújítás, valamint immaterális javak beszerzése,

4. felújítás: a számviteli törvény 3. § (4) bekezdésének 8. pontjában meghatározott tevékenység,

5. földcsuszamlás: a természetes egyensúlyát vesztett lejtő vagy csúszólap mentén mozgó földtömeg, amely közintézményt vagy legalább három beépített ingatlant érint, illetve a csuszamlás árvizet vagy más katasztrófahelyzetet idézhet elő,

6. kérelem benyújtásának időpontja: postai kézbesítés esetén a postára adás napja, személyes kézbesítés esetén a kérelem átvételének napja,

7. partfal: az a földfelszín, ahol a szintkülönbség változása felületének legalább 2/3 részében 60°-nál meredekebb, nem tekinthető azonban partfalnak a működő és a felhagyott bányafal; ezen belül természetes partfal, amely megtámasztó szerkezettel legfeljebb csak 50%-ban ellátott, magassága pedig meghaladja a 3 métert,

8. pince: a földkéregbe vájt mesterséges, falazott vagy falazatlan üreg, kivételt képeznek az ipari, bányászati céllal mélyítettek, illetve az épületek szerkezeti részét képező pincék,

9. saját forrás: a helyi önkormányzatok által képviselő-testületi, közgyűlési határozattal jóváhagyott, illetőleg a képviselő-testület, közgyűlés költségvetési rendeletébe foglalt felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatával, kistérségi társulás esetén a társulási tanács határozatával jóváhagyott forrás,

10. többcélú kistérségi társulás: a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján létrejött önkormányzati társulás,

11. megelőző munkálatok: minden olyan munkálat, amely a káresemények megelőzésére szolgál és nem közvetlenül a védekezéssel és kárelhárítással függ össze, így különösen a káreseményt megelőző csatorna-, illetve ároktisztítás, takarítási munkálatok.

KÖZÖS SZABÁLYOK

A felhívások nyilvántartásba vétele, közzététele

3. §

(1) A Tanács az e rendeletben foglalt szabályok alapján felhívást köteles megjelentetni, amelynek tartalmaznia kell:

a) a felhívás tárgyát,

b) a felhívás célját és a megvalósítás forrását a felhasználásra kerülő előirányzat megnevezésével, a rendelkezésre álló keretösszeget,

c) a felhívást megjelentető Tanács megnevezését, címét,

d) közreműködő szerv igénybevétele esetén annak megnevezését, címét,

e) a kérelem benyújtására jogosultak körét,

f) a benyújtandó kérelem kötelező elemeinek és a csatolandó dokumentumok megjelölését,

g) a szükséges saját forrás mértékét és formáját, a meglétének igazolására szolgáló dokumentumokat,

h) a kérelemhez szükséges nyomtatványok elérhetőségét, igénylésének módját,

i) a kérelem benyújtásának módját, helyét és határidejét,

j) a kérelem befogadásának feltételeit, a lehetséges hiánypótlás határidejét,

k) a kérelem elbírálásának módját,

l) annak tényét, ha a döntésben közreműködik valamely szakértői szerv,

m) a támogatás folyósításának módját, feltételeit,

n) a kérelem és a támogatás ellenőrzésére szolgáló információkat,

o) a kérelem tárgya vagy az adott támogatási forma szempontjából fontos, egyéb szakmai elemeket.

(2) Az előirányzat terhére kiírandó felhívást a Tanács egyeztetés és nyilvántartásba vétel kezdeményezése céljából legkésőbb tárgyév február 25-éig megküldi a miniszternek.

(3) Ha a felhívással kapcsolatban a miniszter eltérően foglal állást, erről a Tanácsot a beérkezéstől számított 5 munkanapon belül írásban - indokai megjelölésével -értesíti. Ha a Tanács az állásfoglalásban foglaltakkal nem ért egyet, a miniszterrel egyeztetést folytat le. Az - egyeztetés alapján - módosított felhívással kapcsolatban a miniszter annak beérkezését követő 2 munkanapon belül a (4) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(4) Amennyiben a felhívás megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek, erről a miniszter értesíti a Tanácsot, és intézkedik az Önkormányzati Minisztérium (a továbbiakban: ÖM) honlapján való közzététel iránt. Az ÖM honlapján történő közzététel minősül hivatalos közzétételnek, amely térítésmentes. A Tanács az ÖM honlapján történő közzétételt követően felhívását saját honlapján is közzéteszi.

(5) A Tanács a felhívást tárgyév március 5-éig teszi közzé, a kérelmeket folyamatosan, de legkésőbb tárgyév december 1-jéig lehet benyújtani az Igazgatósághoz. Amennyiben az önkormányzat a 4. § (4), (7) és 5. § (1) bekezdésben szereplő határidők betartása mellett tárgyév december 1-jéig nem tud kérelmet benyújtani, a következő évben - a forrás rendelkezésre állása esetén, a következő évi jogszabályi rendelkezések alapján - jogosult támogatást igényelni.

A decentralizált vis maior keret programspecifikus szabályai

4. §

(1) Az önkormányzat támogatást igényelhet a Tanácstól

a) az előre nem látható természeti vagy más eredetű veszély miatt szükségessé váló, indokolt védekezés többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatására, valamint

b) az önkormányzati tulajdonban lévő építményt (épületet, utat, hidat, kompot, ár- és belvízvédelmi létesítményt, közművet és műtárgyait) sújtó, előre nem látható természeti vagy más károk helyreállításának részbeni támogatására a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károk figyelembevételével.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján az önkormányzatokkal azonos feltételek mellett támogatást igényelhet a többcélú kistérségi társulás, amennyiben a tulajdonában levő építményt előre nem látható természeti vagy más kár sújtja.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben támogatás - az ár- és belvízvédelmi létesítmények kivételével - kizárólag akkor igényelhető, ha a károk az önkormányzat kötelező feladat ellátását szolgáló épületében, épületrészében következtek be, illetve - utak, hidak, kompok esetében -a károsodás a helyi közlekedés biztonságát veszélyezteti. Többcélú kistérségi társulások akkor igényelhetnek támogatást, ha a károk önkormányzati kötelező feladat ellátását szolgáló épületben, épületrészben következtek be.

(4) A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás az előre nem látható, váratlan esemény bekövetkezésétől, illetőleg - védekezési kiadások esetén - a védekezés megkezdésétől számított 5 munkanapon belül az 1. számú melléklet szerinti adatlapon - faxon vagy e-mailben - bejelentést tesz a vis maior eseményről a Tanács és a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság (a továbbiakban együtt: katasztrófavédelmi igazgatóság) felé. A bejelentésre nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) A bejelentést követően haladéktalanul - de legkésőbb 8 munkanapon beiül - a Tanács és a katasztrófavédelmi igazgatóság képviselője a helyszínen meggyőződik a bejelentés valódiságáról. A helyszíni vizsgálatban részt kell vennie:

a) ár-, illetve belvíz elleni védekezés esetében a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnak,

b) utakban, kompokban, hidakban keletkezett károk esetében a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ képviselőjének.

(6) Az (5) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatásáról jegyzőkönyvet kell kiállítani, amely egyben rögzíti a rendkívüli esemény bekövetkezését, a kár tényét, jellegét is. E jegyzőkönyv feltétele a támogatás igénylésének. A jegyzőkönyv kiállításával egyidejűleg a Tanács képviselőjének jelenlétében a bejelentett károkról fotódokumentáció készül, amelyet a vis maior kérelemhez csatolni kell.

(7) Pince-, illetve partfalomlás, valamint földcsuszamlás esetén a támogatás igénylésének további feltétele, hogy az önkormányzat az esemény bekövetkezésétől számított 3 munkanapon belül faxon bejelentést tesz a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter (a továbbiakban: NFGM miniszter) felé. A bejelentésre nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztő. A bejelentést követően haladéktalanul - legkésőbb 11 munkanapon belül - az NFGM miniszter által kinevezett szakértői bizottság a helyszínen megvizsgált a a káreseményt, és azt a 3. számú melléklet szerinti veszélyeztetettségi kategóriába sorolja, majd erről soron kívül írásban tájékoztatja az önkormányzatot.

(8) Támogatás csak a káresemény bekövetkezését megelőző állapot visszaállítására igényelhető. Nem igényelhető támogatás a vis maior keretből az elmaradt felújításból, karbantartásból eredő, korábban megelőzhető károk helyreállítására, új beruházásra, fejlesztésre, illetve felújítási előirányzatok pótlására.

(9) Különösen súlyos természeti, a település nagyobb részét érintő károk (pl. földrengés, árvíz, lakott területen belüli nagy kiterjedésű belvíz, tornádó, tűzvész, robbanás, pince- vagy partfalomlás) mérséklésére a támogatás azonnali segítségnyújtásként, előleg formájában is folyósítható a Tanács elnökének előzetes döntésével, a Tanács utólagos engedélyezésével, a kedvezményezettet terhelő elszámolási kötelezettséggel.

(10) A települést ért különösen súlyos természeti csapás esetében, amelynek következtében a lakóépületek jelentős része életveszélyessé vált, illetve helyre nem állítható, kivételesen a támogatás a lakosság egyszeri, rendkívüli szociális támogatására is kiterjedhet. A lakossági támogatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben előírt eljárási szabályokkal egyezően az önkormányzati kötelezettségből eredő kiadások (átmeneti segély nyújtása a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére az életveszély megszüntetéséhez) részbeni vagy teljes megtérítését jelenti. Ez a támogatás a kárt szenvedett lakosok biztonságát szolgálja, az ingatlan helyreállításának vagy újjáépítésének fedezetét nem tartalmazza. A támogatás előleg formájában is folyósítható a (9) bekezdésben részletezett eljárás szerint.

5. §

(1) Az önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás a támogatási kérelmét a bejelentésről készült jegyzőkönyv kiállítását követő 30 napon belül köteles benyújtani az Igazgatóságnak. A (2) bekezdés szerinti vizsgálat elvégzését követően az Igazgatóság soron kívül továbbítja a kérelmet a területileg illetékes Tanácshoz. A benyújtási határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) A kérelemben meg kell határozni a védekezés, illetve helyreállítás kezdési és befejezési határidejét. Az Igazgatóság megvizsgálja a kérelmet, és hiányosság észlelése esetén az Áht. 64/B. § (3) bekezdése alapj n az önkormányzatot, többcélú kistérségi társulást hiánypótlásra szólítja fel. A hiány pótlásáról a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül gondoskodni kell. Amennyiben az önkormányzat a hiánypótlásnak nem tesz eleget, vagy nem megfelelően teljesíti azt, az Igazgatóság a támogatási igényt nem továbbítja a Tanácsnak, és erről tájékoztatja a Tanácsot és a kérelmet benyújtót.

(3) A támogatási kérelem kötelező mellékletei:

a) a 2. számú melléklet szerinti vis maior adatlap;

b) kárfelvételi jegyzőkönyv, amely tartalmazza a kár keletkezésének pontos idejét, helyét (helyrajzi szám jelölésével), a kár jellegét, rövid leírását, a kár bejelentésének időpontját, a jegyzőkönyv felvételének időpontját, helyét, a károsodott ingatlan helyreállításának várható kezdési és befejezési időpontját, ár- vagy belvíz elleni védekezés esetén a védekezési fokozat elrendelésének időpontját, a fokozat mértékét, a megszüntetés időpontját;

c) az önkormányzatnak, többcélú kistérségi társulásnak a 4. § (4) bekezdése szerinti írásos bejelentése, és az arról szóló fax vagy e-mail elküldését alátámasztó visszaigazolás. Amennyiben az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás technikai okok miatt ilyen visszaigazolást nem tud csatolni, úgy a Tanács a hozzá beérkezett fax, illetve e-mail dátuma alapján ellenőrzi a 4. § (4) bekezdés szerinti szabály érvényesülését;

d) a károsodás szempontjából illetékes, szakértői névjegyzékben szereplő műszaki szakértő által készített nyilatkozat, amely tartalmazza:

da) a keletkezett károk tételes felsorolását (a kár helye, mértéke), a károk kialakulásának okait,

db) a károsodott építmény általános jellemzését (építés éve, legutóbbi felújítás dátuma, karbantartás gyakorisága - tételesen felsorolva a felújítás, karbantartás munkálatait és időpontját -, építés technológiája stb.),

dc) az utakban, hidakban, kompokban keletkezett károk esetén a közlekedés biztonságára vonatkozó nyilatkozatot indokolással (az adott kár mennyire és miben veszélyezteti a közlekedés biztonságát, illetve milyen helyreállítási munkálatok szükségesek a biztonságos közlekedés megteremtéséhez),

dd) az építmény károsodás előtti állapotnak megfelelő helyreállítására vonatkozó javaslatot, a helyreállítás költségeinek tételes bemutatását;

e) az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás kérelmében szereplő igények (károk, költségek) táblázatos formában történő összesítése. Amennyiben az önkormányzat már elvégzett védekezési/helyreállítási munkálatokhoz igényel támogatást, úgy a költségeket alátámasztó bizonylatok, számlák, vállalkozói/megbízási szerződések, megrendelések hiteles másolatát is csatolni kell a kérelemhez;

f) a képviselő-testület, illetve társulási tanács határozata arról, hogy

fa) a káreseményhez kapcsolódóan milyen biztosítással rendelkezik,

fb) más - a tulajdonában lévő - épületben ezt a feladatát nem tudja ellátni,

fc) saját erejéből - részben vagy egészében - a vis maior helyzetet nem tudja megoldani,

fd) vállalja a károsodott ingatlanra - a 6. § (9) bekezdése szerinti - értékkövető biztosítás megkötését;

g) a biztosító által megállapított kár összegére vonatkozó dokumentum, ha a biztosító még nem állapította meg a kár összegét, akkor legalább a biztosítónak benyújtott kárigény, egyéb dokumentumok másolata;

h) a rendkívüli időjárás által közvetlenül okozott károk esetében az Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása az időjárási körülményekről;

i) a jegyzőkönyv felvételének időpontjában a bejelentett károkról készített fotódokumentáció;

j) a pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás kárelhárítás tekintetében az NFGM miniszter által kinevezett szakértői bizottság támogató vagy elutasító javaslatot tartalmazó szakvéleménye;

k) az önkormányzati, társulási tulajdon igazolása (tulajdoni lap másolata);

l) az önkormányzat adott évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet vagy a többcélú kistérségi társulás adott évi költségvetéséről szóló társulási tanácsi határozat;

m) amennyiben az önkormányzat adósságrendezési eljárás alatt áll, úgy a bíróság által az adósságrendezés megindításáról szóló jogerős végzés hiteles másolati példánya;

n) a Tanács és a miniszter által egyedileg meghatározott, a káresemények, illetve a bekövetkezett károsodások megfelelő vizsgálatához szükséges egyéb bizonylatok.

(4) A (3) bekezdés d) pontja szerinti szakértőnek függetlennek kell lennie a kérelmet benyújtó önkormányzattól, többcélú kistérségi társulástól és a helyreállítás későbbi kivitelezőjétől egyaránt.

(5) Ár- és belvíz-védekezési költségek elszámolásával kapcsolatos kérelmek esetén - kizárólag a védekezési költségek vonatkozásában - a (3) bekezdés d),fa),fb),fd), g), h), j) és k) pontjában megelölt dokumentumok csatolása nem kötelező.

6. §

(1) Az igényelhető, illetve megítélhető támogatás mértéke a védekezési költségek támogatására vonatkozó vis maior kérelem esetén alapesetben a költségek 70%-a. Helyreállításra vonatkozó kérelem esetén a támogatás maximális mértéke a károsodott épület jellegétől függően:

a) utak, hidak, kompok károsodása esetén alapesetben a helyreállítás költségeinek 60%-a,

b) pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás esetén alapesetben a helyreállítás költségeinek 70%-a,

c) oktatási, kulturális, szociális, illetve egészségügyi intézmények károsodása esetében alapesetben a helyreállítás költségeinek 80%-a,

d) egyéb kötelező feladatot ellátó, illetve ár- és belvízvédelmi építmények károsodása esetében a helyreállítás költségeinek 70%-a.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb mértékű támogatást igényelhet, illetve a Tanács magasabb mértékű támogatást nyújthat abban az esetben, ha az önkormányzat

a) a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet mellékletében szerepel, vagy a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet] szerinti kedvezményezett kistérségben található, vagy

b) 2007-ben és 2008-ben az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatásában ré sze sült.

(3) A többcélú kistérségi társulás az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb mértékű támogatást igényelhet, illetve a Tanács magasabb mértékű támogatást nyújthat abban az esetben, ha a társulás a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő kistérségben jött létre.

(4) A pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás kárelhárítás esetén az NFGM miniszter által kinevezett szakértői bizottság szakvéleményében szereplő veszélyességi kategóriát is figyelembe kell venni a támogatás mértékének meghatározásánál.

(5) A védekezéssel összefüggő, elismerhető költségekhez az érintett önkormányzatot 100%-os támogatás illeti meg, amennyiben azok a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában keletkeztek. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény melléklete szerinti kötelező feladatot ellátó, önkormányzati tulajdonú építmények helyreállításához 100%-os támogatás illeti meg az önkormányzatot, amennyiben az esemény időpontjában adósságrendezési eljárás alatt áll.

(6) A költségek között nem számolhatók el

a) a gépbeszerzések,

b) a megelőző munkálatok,

c) a felújítások, fejlesztések,

d) a rovar- és kártevőirtás költségei,

e) a folyó jellegű működési kiadások.

(7) Utakban, járdákban keletkezett károk esetén kizárólag a károsodott szakasz olyan jellegű helyreállítása támogatható, amely a helyi közlekedés biztonságának visszaállítását szolgálja. Külterületen, illetve árterületen levő utak helyreállításához támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha azok lakott külterület megközelítését szolgálják.

(8) Ár-, illetve belvíz elleni védekezés esetén a védelmi készültség megkezdésének napjától a készültség megszüntetését követő 30 napig tartó időszakban kiállított számlával, bizonylattal igazolható költségek számolhatók el.

(9) Nem támogathatók azon kérelmek, amelyeknél a védekezési költségek biztosítása, illetve a jelzett károk helyreállítása az önkormányzattól, többcélú kistérségi társulástól a rendelkezésére álló források alapján elvárható.

(10) Amennyiben a kárt szenvedett önkormányzati, többcélú kistérségi társulási tulajdonú épületre az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás nem rendelkezik értékkövető biztosítással, úgy a támogatás igénylésének feltétele, hogy a képviselő-testület, illetve társulási tanács határozatot hoz arról, hogy az épületre határozatlan időtartamú biztosítást köt, és vállalja annak 5 éven keresztüli fenntartását.

(11) Az önkormányzatnak, többcélú kistérségi társulásnak a helyreállítás befejezését követő 30 napon belül kell igazolnia a biztosítási szerződés megkötését a Tanács felé. Ezt követően az önkormányzat köteles valamennyi szerződéssel kapcsolatos változásról tájékoztatni a Tanácsot. A Tanács jogosult a szerződés meglétét ellenőrizni. Amennyiben nem történik biztosítási szerződéskötés, vagy a biztosítás 5 éven belül az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás felmondásából, vagy a díj nem fizetéséből megszűnik, akkor a támogatást időarányosan vissza kell fizetni a költségvetés javára.

(12) A (10)-(11) bekezdésben foglalt feltétel alól mentesül az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, ha az adott ingatlanra nem köthető biztosítás. Ezt a tényt az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás legalább három, országos biztosítótársaság nyilatkozatával igazolja a Tanács felé.

7. §

(1) A Tanács a döntést követően soron kívül a 4. számú mellékletben meghatározott adatlap megküldésével értesíti az Igazgatóságot. Az Igazgatóság az adatlap adatait rögzíti és az adatlap egy példányát továbbítja a miniszternek. Az adatlap az utalványozás és előirányzat-engedélyezés alapdokumentuma.

(2) A tárgyévi, döntéssel lekötött előirányzat a tárgyévet követő év végéig használható fel. Az elszámolás alapját képező dokumentumok Igazgatósághoz történő beérkezésének legvégső dátuma a tárgyévet követő év december 31-e.

(3) Az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás a támogatás felhasználásáról - a befejezési határidőt követő 30 napon belül, de legkésőbb a támogatásnak az önkormányzat, társulás számlájára való megérkezés napjától számított egy éven belül - hiteles bizonylatok becsatolásával a Tanácsnak köteles elszámolni.

(4) Az elszámolás véglegezése a Tanács utóellenőrzésével történik, amelyen részt kell vennie az előzetes helyszíni vizsgálatban részt vevő, a 4. § (5) bekezdése szerinti szerveknek is. Ekkor - helyszíni ellenőrzésként, az elvégzett munka igénybejelentés szerinti műszaki tartalmának igazolására - a Tanács ellenőrzési jegyzőkönyvet állít ki, amelynek záradéka a felhasználás jogszerűségét minősíti, a Tanács általi esetleges visszafizetési kötelezettség előírásával. Az ellenőrzési jegyzőkönyvet a Tanács megküldi az Igazgatóságnak. Az Igazgatóság a jegyzőkönyvben foglaltak alapján ellenőrzi az esetleges visszafizetési kötelezettség teljesítését.

(5) Amennyiben az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás a támogatást vagy annak egy részét jogtalanul vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használta fel, vagy a munka a tervezettnél alacsonyabb összköltséggel valósult meg, akkor a támogatásról vagy meghatározott részéről haladéktalanul köteles lemondani, és a támogatást a központi költségvetés javára visszafizetni. A jogtalanul igénybe vett összeg után a helyi önkormányzat a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot fizet a jogtalan igénybevétel napjától a visszafizetés napjáig.

A VIS MAIOR TARTALÉK FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

8. §

(1) A Tanács a vis maior tartalékból akkor vehet igénybe támogatást, ha a decentralizált vis maior keretének éves előirányzatát már felhasználta. Az igények teljesítéséről az államháztartásért felelős miniszterrel történő egyeztetést követően a miniszter dönt.

(2) A decentralizált vis maior keret kimerülését követően beérkező, 4. § (4) bekezdés szerinti bejelentésről a Tanács elektronikus formában havonta értesíti a minisztert.

(3) A Tanács a vis maior tartalékra vonatkozó kérelmét a miniszterhez folyamatosan, de legkésőbb a tárgyév december 5-éig nyújtja be. A vis maior tartalékra vonatkozó kérelemhez a Tanács mellékeli a 4-6. §-okban foglaltakra figyelemmel meghozott javaslatát. A miniszterhez beterjesztett javaslatnak tartalmaznia kell:

a) az önkormányzat, illetve többcélú kistérségi társulás kérelmének egy példányát. Amennyiben a kérelemhez nem csatolták az 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti, a fax, illetve elektronikus levél elküldését alátámasztó visszaigazolást, úgy a Tanács mellékeli a hozzá beérkezett faxot, illetve elektronikus levelet oly módon, hogy az elküldés dátuma arról megállapítható legyen,

b) építményenként a Tanács által támogatásra javasolt műszaki munkákat és a támogatás összegét, védekezés esetén az elismerhető költség tételes bemutatását.

(4) A Tanács a miniszter kérésére pótlólag köteles megküldeni a szükségesnek tartott dokumentumok hiteles másolatát. Vis maior tartalékból történő támogatás kifizetése a következő évre nem vihető át.

(5) A Tanács nem terjeszthet fel a miniszterhez olyan vis maior kérelmet, amely a jelen rendeletben foglalt feltételeknek nem felel meg (pl. határidő elmulasztása, hiányos kérelem).

(6) A 4. § (9) bekezdése szerinti esetekben a vis maior tartalékból előleg folyósítható a Tanács elnökének javaslatára, a miniszter az államháztartásért felelős minizterrel egyeztetett döntése alapján, utólagos elszámolási kötelezettséggel.

(7) A vis maior tartalék igénybevételére a 4-6. § rendelkezéseit, elszámolására és ellenőrzésére a 6. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(8) A vis maior tartalék felhasználása során az utalványozás és az előirányzat-felhasználás módosításának alapdokumentuma az államháztartásért felelős minizter, valamint a miniszter által jóváhagyott döntésről készült feljegyzés. A támogatásokat a miniszter - e feljegyzésen alapuló - utalványozása alapján a Kincstár folyósítja.

(9) A Tanács által továbbított vis maior kérelmekben szereplő károsodásokat a miniszter az elbírálást megelőzően helyszínen vizsgálhatja, amelybe a károsodás jellegétől függően további szerveket vonhat be.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

9. §

(1)[1]

(2) Amennyiben az önkormányzatnak, illetve a többcélú kistérségi társulásnak a vis maior kérelem benyújtásáig nem áll rendelkezésére az adott évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet, illetve a társulási tanácsi határozata, akkor az elfogadását követő 8 munkanapon belül azt pótlólagosan be kell nyújtania az Igazgatóságon keresztül a területileg illetékes Tanácshoz.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

10. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet 9. § (1) bekezdése 2009. június 30-án hatályát veszti.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés aac) és ab) pontja, a (3) bekezdés b) pontja, a 2. § 4. pontja, a 6. § (2) bekezdés b) pontja, 21-25. §-ai, valamint a 27. §-a.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 33/2009. (II. 20.) Korm. rendelethez

2. számú melléklet a 33/2009. (II. 20.) Korm. rendelethez

3. számú melléklet a 33/2009. (II. 20.) Korm. rendelethez

Veszélyeztetettségi kategóriák

4. számú melléklet a 33/2009. (II. 20.) Korm. rendelethez