44/2009. (IX. 4.) KHEM rendelet

a polgári repülés hajózó személyzete egyes tagjainak repülési idejéről

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés r) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §[1] E rendelet hatálya azon Magyarországon székhellyel rendelkező üzembentartókra terjed ki, amelyek olyan célból tartanak üzemben légijárművet, melyekre nézve a 965/2012/EU bizottsági rendelet 8. cikke szerint a repülési idő korlátozások vonatkozásában az adott tagállam nemzeti joga alkalmazandó.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) akklimatizált hajózó: az a hajózó, aki az időzónaváltás után eltöltötte az új időzónában az időzónák közötti eltérés hatszorosát,

b) blokkidő kezdete és vége a megerősített hajózószemélyzettel történő repülés esetén: ha a váltás a repülés közben történik, a fedélzeti váltás időpontja,

c) légijárművel folytatott munkavégzés: a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 71. § 10. pont b) alpontja szerinti munkavégzés; továbbá az ezt közvetlenül megelőző, annak tartama alatti és azt közvetlenül követő repülés, feltéve, hogy ezek a repülések közvetlenül kapcsolódnak ehhez a légijárművel folytatott munkavégzéshez, és ezekben a személyzet tagjain kívül legfeljebb hat, a légijárművel folytatott munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges személyt szállít,

d) blokkidő légijárművel végzett nem gazdasági célú légiközlekedési tevékenység esetén: a légijármű felszállásától (merevszárnyú repülőgép esetében a felszállás céljából történő fékoldást követő elmozdulástól, helikopter esetében a felszállás céljából történő elmozduláskor a futómű rugóstag kirugózásától) a légijármű leszállásáig (merevszárnyú repülőgép esetében a földet érést és a futópálya elhagyását követő befékezésig, helikopter esetében a földet érést követően a futómű rugóstag berugózásáig) terjedő időtartam,

e) helyi idő: annak az időzónának a helyi ideje, ahol a hajózó utoljára akklimatizálttá vált,

f) hosszú távú repülés: olyan repülés, ahol az indulási repülőtér és a célrepülőtér közötti távolság az 5000 kilométert meghaladja,

g) időzónaváltás: a légijárművel folytatott munkavégzés befejezésének helyén a helyi idő több mint három órával eltér a hajózó helyi idejétől.

3. § (1) A hajózó megengedett blokkideje olyan légijárművön, amelyen a légiüzemeltetési utasításnak megfelelően

a) egy légijármű-vezető van:

aa) egy napon (24 órán belül) 6 óra,

ab) egy naptári hónapon belül 100 óra,

ac) egy naptári negyedéven belül 250 óra,

ad) egy naptári éven belül 700 óra,

b) két légijármű-vezető van, hajózó személyzeti tagonként:

ba) egy napon (24 órán belül) 10 óra,

bb) egy naptári hónapon belül 100 óra,

bc) egy naptári negyedéven belül 275 óra,

bd) egy naptári éven belül 900 óra,

c) hosszú távú repülés esetében, hajózó személyzeti tagonként:

ca) egy napon (24 órán belül) 12 óra,

cb) egy naptári hónapon belül 110 óra,

cc) egy naptári negyedéven belül 300 óra,

cd) egy naptári éven belül 900 óra.

(2) Az egy napra megengedett blokkidő alatt végezhető felszállások száma

a) legfeljebb ötvenöt,

b) kilenc órát meghaladó blokkidejű hosszú távú repülés esetén legfeljebb kettő.

(3) A helyi idő szerinti éjszakai munkavégzés esetén a hajózó napi blokkideje az (1) bekezdés

a) a) pont aa) alpontjában meghatározott esetben 5 óra,

b) b) pont ba) alpontjában meghatározott esetben 9 óra,

c) c) pont ca) alpontjában meghatározott esetben 11 óra.

(4) Az egy napra megengedett blokkidő és a (2) bekezdésben meghatározott felszállások száma a következő esetben és mértékben növelhető:

a) a légijármű parancsnokának döntése alapján, ha a túllépés szükségessége a repülési feladat végrehajtásának megkezdésekor még nem volt ismeretes, a blokkidő 10%-kal, a felszállások száma eggyel növelhető,

b) a légiközlekedési hatóság előzetes eseti engedélyével, különösen fontos repülési feladat végrehajtása érdekében, a blokkidő legfeljebb 25%-kal, a felszállások száma legfeljebb kettővel növelhető.

(5) A 24 órán belül megengedett blokkidő váltószemélyzettel történő repülés esetén sem növelhető 18 óra fölé.

(6) Akklimatizált hajózó hajthat végre repülési feladatot időzónaváltással járó hosszú távú repülést követően.

(7) Hosszú és rövid távú repülést is végrehajtó hajózó esetében a hosszú távú repülésre vonatkozó előírások szerint kell figyelembe venni a havi, a negyedéves és az éves repülési időket.

4. § (1)[2] A légijármű üzemben tartója a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott üzemben tartási kézikönyvben - e rendelettel összhangban - határozza meg a hajózók blokkidejére, felszállások számára, valamint a munka- és pihenőidejére, szolgálati és repülési szolgálati idejére vonatkozó konkrét rendelkezéseket.

(2) A munkáltató a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján nyilvántartást vezet a hajózók felszállási számáról, munka-, blokk- és pihenőidejéről.

(3) A hajózó köteles a munkáltatóját tájékoztatni a más munkáltatónál munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban történő blokkidejéről és felszállásainak számáról.

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[3] E rendelet a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről szóló, 2012. október 5-i 965/2012/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) Ez a rendelet a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény e tárgykört szabályozó rendelkezéseivel együtt az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), az Európai Közforgalmi Pilóták Szövetsége (ECA), az Európai Regionális Légitársaságok Szövetsége (ERA) és a Légiszállítók Nemzetközi Szövetsége (IACA) által kötött, a polgári repülésben dolgozó utazó munkavállalók munkaidejének szervezéséről szóló európai megállapodásról szóló, 2000. november 27-i 2000/79/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Hónig Péter s. k.,

közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter