5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet

a vízgazdálkodási tanácsokról

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréröl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A vízgazdálkodás országos és részterületeit érintő vízgyűjtő gazdálkodási tervezésének szakmai és tudományos megalapozottsága, valamint a társadalmi részvétel biztosítása érdekében Területi Vízgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: TVT), Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: RVT) és Országos Vízgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: OVT) (továbbiakban együtt: vízgazdálkodási tanács) működik.

(2) A vízgazdálkodási tanács jogi személyiséggel nem rendelkező, javaslattevő, véleményező testület, mely tevékenysége az e rendeletben meghatározott működési területre terjed ki.

(3) A vízgazdálkodási tanács vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

(4) A TVT és az RVT elnevezését és székhelyét a melléklet tartalmazza, az OVT székhelye Budapest.

A Területi Vízgazdálkodási Tanács

2. §[1]

A TVT működési területe megegyezik a tervezési alegységre vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésére külön jogszabályban kijelölt Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltsége működési területével.

3. §

(1)[2] A TVT tagja

a) a környezetvédelemért felelős miniszternek, valamint a vízgazdálkodásért felelős miniszternek,

b) a működési terület szerinti vízügyi igazgatóságnak,

c) a Nemzeti Környezetügyi Intézet működési terület szerinti területi kirendeltségének,

d) az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek,

e) a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak, helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület esetén az illetékes jegyzőnek,

f) a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének, valamint földművelésügyi igazgatóságának,

g) a működési területén lévő helyi önkormányzatoknak,

h) a megyei területfejlesztési tanácsnak,

i) a Regionális Idegenforgalmi Bizottságnak,

j) az agrár-, az ipar-, valamint a mérnöki kamarának,

k) a vízgazdálkodási társulatoknak, valamint a közműves ivóvízellátást és szennyvízelvezetést végző gazdálkodó szervezeteknek

a kijelölt képviselője.

(2) A TVT legfeljebb 25 tagból áll.

(3) A TVT ülésein a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal képviselője állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt.

4. §

(1) A TVT a tevékenységét önállóan, a regionális fejlesztési tanáccsal összehangoltan végzi.

(2) A TVT elősegíti a területi szintű vízgazdálkodás szakmai feladatainak egységes végrehajtását, valamint a vízügyi tervezés, a vízépítés és a szolgáltató tevékenység összehangolt működését.

(3) A TVT a működési területén

a) véleményezi

aa) a vízgazdálkodás-fejlesztési terveket,

ab) a vízkészlet-megosztási terveket,

ac) az ivóvízminőség-javító, a szennyvíztisztítási és szennyvízelvezetési programokat,

ad) a térség szempontjából jelentős helyi vízgazdálkodási beruházásokat, fejlesztéseket és programokat,

ae) a határvízi együttműködéssel kapcsolatos feladatokat,

af) a működési területét érintő vízminőségi kárelhárítási terveket és tevékenységeket (különösen az árvíz, belvíz, aszály),

ag) szakmai szempontból a pályázati úton támogatott önkormányzati beruházások megvalósíthatósági tanulmányait;

b) javaslatot tesz

ba) a jogszabályok felülvizsgálatára, módosítására,

bb) a határvízi együttműködéssel kapcsolatos feladatok tekintetében prioritások megfogalmazására,

bc) a több TVT működési területét érintő vízgazdálkodási problémák kezelésére,

bd) - Magyarország települési ivóvízminőség - javító, valamint szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programjának irányelvei alapján - a programok összehangolására.

5. §

(1)[3] A TVT alakuló ülését a 2. § szerinti Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltségének vezetője hívja össze.

(2) A TVT tagjai az alakuló ülésen a tagok többségének szavazatával maguk közül elnököt választanak.

(3) A TVT a feladatai teljesítésének elősegítése érdekében állandó vagy eseti bizottságokat hozhat létre.

6. §

(1) A TVT a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során a társadalmi részvétel biztosítása érdekében egy vagy - ha a helyi területi, társadalmi viszonyok indokolják - több vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési bizottságot hoz létre.

(2)[4] Az (1) bekezdés szerinti bizottság 17 tagból áll, tagjai

a) a közigazgatás részéről

aa) a Nemzeti Környezetügyi Intézet működési terület szerinti kirendeltsége,

ab) a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság,

ac) az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség,

ad) a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság,

ae) a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve,

af) a fővárosi és megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága,

ag) a megyei területfejlesztési tanács, valamint

ah) a helyi önkormányzatok által kijelölt 1-1 fő;

b) a működési területen tevékenységet folytató

ba) társadalmi szervezetek,

bb) a vízgazdálkodásról szóló törvényszerinti vízhasználók,

bc) szakmai-tudományos szervezetek

által kijelölt 3-3 fő.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bizottság az 1. § (1) bekezdése szerinti szempontok érvényesítése érdekében állást foglal a TVT működési területére eső tervezési alegységekre vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervről.

7. §

(1) A TVT elnöke a TVT működéséről tájékoztatja

a) a vízgazdálkodásért felelős minisztert a tárgyévet követő év március 31-ig,

b) a közvéleményt az üléseket követő 30 napon belül.

(2)[5] A TVT titkársági feladatait az azt létrehozó Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltsége látja el.

A Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács

8. §

(1)[6] Az RVT működési területe megegyezik a Duna közvetlen, a Tisza, a Dráva és a Balaton részvízgyűjtőjére vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésére külön jogszabályban kijelölt Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltségének működési területével.

(2) Az RVT tagja

a) a részvízgyűjtő területén működő TVT-k által kijelölt 1-1 fő,

b) a 6. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, az RVT működési területén lévő államigazgatási szervek által kijelölt 6 fő,

c) a működési területen tevékenységet folytató, részvízgyűjtő-gazdálkodással érintett társadalmi szervezetek által kijelölt 3 fő,

d) a működési területen tevékenységet folytató, a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti vízhasználók által kijelölt 3 fő,

e) a működési területen tevékenységet folytató szakmai-tudományos szervezetek által kijelölt 3 fő.

9. §

(1) Az RVT tevékenységét önállóan, a regionális fejlesztési tanáccsal összehangoltan végzi.

(2) Az RVT a működési területén

a) véleményezi a vizek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedések sorrendjét,

b) összehangolja a részvízgyűjtő területén működő TVT-k között a társadalmi szereplők részvételének megszervezésével járó feladatok ellátását,

c) elősegíti az országos és a területi szintű vízgazdálkodási tanácsok közötti kapcsolattartást,

d) ellenőrzi a társadalmi szervezetek és egyéb érdekeltek részéről érkezett észrevételek figyelembevételét,

e) az 1. § (1) bekezdése szerinti szempontok érvényesítése érdekében állást foglal a részvízgyűjtő szintű vízgyűjtő-gazdálkodási tervről.

10. §

(1)[7] Az RVT alakuló ülését a 8. § (1) bekezdése szerinti Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltségének vezetője hívja össze.

(2) Az RVT tagjai az alakuló ülésen a tagok többségének szavazatával maguk közül elnököt választanak.

(3)[8] Az RVT titkársági feladatait az azt létrehozó Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltsége látja el.

Az Országos Vízgazdálkodási Tanács

11. §

(1) Az OVT a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel kapcsolatos feladatait országos szinten látja el.

(2) Az OVT tagjai

a)[9] a vízgazdálkodásért felelős miniszter által kijelölt állami vezető,

b)[10] a részvízgyűjtő szintű vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésére külön jogszabályban kijelölt Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltségének képviselője,

c)[11] a Nemzeti Környezetügyi Intézet képviselője,

d)[12] az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség képviselője,

e)[13] a környezetvédelemért, a természetvédelemért, a vízgazdálkodásért továbbá a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszternek a környezetvédelem, a természetvédelem, a vízgazdálkodás, valamint a vízügyi igazgatás területéről kijelölt 1-1 képviselője,

f)[14] a helyi önkormányzatokért felelős miniszter képviselője,

g)[15] a területfejlesztésért, továbbá a területrendezésért felelős miniszternek a területfejlesztés, valamint a területrendezés területéről kijelölt 1-1 képviselője,

h) a földügyért felelős miniszter képviselője,

i) az egészségügyért felelős miniszter képviselője,

j) a közlekedésért, továbbá energiapolitikáért felelős miniszternek a közlekedés, az energiapolitika területéről kijelölt 1-1 képviselője,

k) az államháztartásért felelős miniszter képviselője,

l) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviselője,

m) a helyi önkormányzatok országos érdekképviseleti szerveinek közös képviselője,

n)[16] a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter véleményének kikérését követően a vízgazdálkodásért felelős miniszter által felkért

na) társadalmi szervezetek,

nb) gazdasági szereplők,

nc) szakmai-tudományos szervezetek

által delegált 5-5 fő.

12. §

Az OVT feladatai a következők:

a) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés feladatairól a nyilvánosság tájékoztatása, és ezen feladatok beépítése a fejlesztési tervezésbe,

b) a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetének véleményezése, javaslattétel a terv kijavítására, kiegészítésére,

c) az 1. § (1) bekezdése szerinti szempontok érvényesítése érdekében állásfoglalás az országos szintű vízgyűjtő-gazdálkodási tervről.

13. §

(1) Az OVT alakuló ülését a vízgazdálkodásért felelős miniszter által kijelölt állami vezető hívja össze.

(2) Az OVT elnöke a vízgazdálkodásért felelős miniszter által kijelölt állami vezető.

(3) Az OVT titkársági feladatait a vízgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el.

A vízgazdálkodási tanácsok működésének közös szabályai

14. §

(1) A vízgazdálkodási tanács e rendelet, a szervezeti és működési szabályzat és az éves munkaterv alapján működik.

(2) A vízgazdálkodási tanács az üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja.

(3) Az ülést a vízgazdálkodási tanács elnöke vagy öt taga hívhatja össze. A meghívóhoz mellékelni kell mindazokat a dokumentumokat, amelyeknek ismerete a tanácskozás hoz szükséges.

(4) A vízgazdálkodási tanács elnöke meghívhatja az ülésre az egyes napirendi pontok tárgyalásában érdekelt szervezetek képviselőit. A szervezetek meghívott képviselői az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

15. §

(1) A vízgazdálkodási tanács határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint fele részt vesz. A szervezeti és működési szabályzat az egyes ügytípusok tekintetében a határozatképességhez ennél magasabb részvételi arányt is meghatározhat.

(2) A vízgazdálkodási tanács a döntéseit a jelenlévők több mint felének a szavazatával hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a vízgazdálkodási tanács elnökének a szavazata dönt.

(3) Az ülésről jegyzőkönyv készül, melyet az állandó tagoknak és a meghívott résztvevőknek az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni.

16. §

(1) A vízgazdálkodási tanács a feladatkörébe tartozó ügyekben az arra hatáskörrel rendelkező illetékes szervnek, szervezetnek javaslatokat tehet, amelyek figyelembevételéről az érintett szervek, szervezetek vezetőitől tájékoztatást kérhet.

(2) A vízgazdálkodási tanács tagja a vízgazdálkodási tanács tevékenységéről az általa képviselt szervnek, szervezetnek évente legalább egy alkalommal beszámol.

(3) A vízgazdálkodási tanács működésének pénzügyi fedezetét a titkársági feladatokat ellátó szervezet költségvetése biztosítja.

(4) A vízgazdálkodási tanács szervezetével és működésével kapcsolatos részletes szabályokat a tagok által az alakuló ülésen elfogadott szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

Záró rendelkezések

17. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Területi Vízgazdálkodási Tanácsról szóló 5/1998. (III. 11.) KHVM rendelet.

(3) Ez a rendelet a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikkének való megfelelést szolgálja.

Szabó Imre s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi miniszter