66/2009. (VI. 9.) FVM rendelet

a szalmonellózis elleni védekezés egyes szabályairól szóló 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet módosításáról

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdésének 20. és 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva -a következőket rendelem el:

1. §

A szalmonellózis elleni védekezés egyes szabályairól szóló 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E rendeletet - a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettől eltérve a brojlercsirke- és pulykaállományokból származó, kis mennyiségű friss hússal való közvetlen ellátásra vonatkozó átmeneti intézkedés megállapításáról szóló 2009. március 13-i 199/2009/EK bizottsági rendelettel összhangban - nem kell alkalmazni azon brojlercsirke- és pulykaállományokra, amelyek termelői az állományból származó, az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1.10. pontjában meghatározott friss hússal csak a külön jogszabály szerinti kis mennyiségben látják el

a) a végső fogyasztókat, vagy

b) a végső fogyasztókat friss hússal közvetlenül ellátó, helyi kiskereskedelmi egységeket."

2. §

Az R. 3-5. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"3. § (1) Az országos főállatorvos felügyeli a nemzeti ellenőrzési programok kidolgozását és végrehajtását.

(2) Az országos főállatorvos rendelkezései alapján a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: MgSzH Központ)

a) kidolgozza és bevezeti a 2160/2003/EK rendelet szerinti nemzeti ellenőrzési programokat, egyeztetve az érintett ágazati termékpálya szervezeteivel,

b) összegyűjti a nemzeti ellenőrzési programok végrehajtása során alkalmazott eszközök és kapott eredmények értékeléséhez szükséges adatokat, és azokat évenként megküldi a Bizottság részére,

c) a külön jogszabály szerinti ellenőrző vizsgálatokat végeztet a házityúkot tartó gazdaságokban, az élelmiszeripari és - szükség esetén - a takarmányipari vállalkozások telephelyein annak céljából, hogy azok eleget tesznek-e a szalmonellózis elleni védekezéssel kapcsolatos jogszabályokban foglaltaknak,

d) külön jogszabálynak megfelelően alaptanulmányokat végeztet a szalmonella fertőzöttség felmérése céljából,

e) a nemzeti ellenőrzési programok keretében vizsgálatok végzésére jogosult hatósági laboratóriumokat kijelöli, illetve a magánlaboratóriumokat engedélyezi,

f) Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága a Közösség zoonózis epidemiológiai és szalmonella referencialaboratóriumairól és a nemzeti szalmonella referencialaboratóriumokról szóló, 2004. július 20-i 2004/564/EK bizottsági határozatban foglaltak szerint ellátja a szalmonella nemzeti referencialaboratórium (a továbbiakban: NRL) feladatait.

(3) A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve (a továbbiakban: MgSzH területi szerve) illetékességi területén

a) ellenőrzi a nemzeti ellenőrzési tervek végrehajtását,

b) szervezi a (2) bekezdés c)-d) pontja szerinti vizsgálatokhoz szükséges mintavételt,

c) külön jogszabály szerint nyilvántartásba veszi a szalmonellózis elleni védekezésben érintett élelmiszeripari vállalkozókat, illetve házityúkot tartó gazdaságokat (a továbbiakban: vállalkozó),

d) az érintett takarmányipari vállalkozók külön jogszabály szerint ellenőrzése során elvégzi az e jogszabályban előírt ellenőrzéseket is,

e) ellátja a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a baromfi szalmonellózis elleni védekezésre vonatkozó nemzeti programok keretében alkalmazott egyedi védekezési módszerek követelményei tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 1-jei 1177/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1177/2006/EK rendelet) szerinti illetékes hatóság feladatait,

f) ellátja a 2160/2003/EK rendelet 7. cikke szerinti illetékes hatóság feladatait,

g) intézkedik e rendelet hatálya alá tartozó pozitív vizsgálati eredmény esetén,

h) adatot szolgáltat az MgSzH Központ részére.

(4) A kerületi főállatorvos által kijelölt hatósági vagy jogosult állatorvos

a) a (2) bekezdés c)-d) pontja szerinti vizsgálathoz és a nemzeti ellenőrzési programok szerinti hivatalból indított eljárás során mintát vesz (a továbbiakban: hatósági minta),

b) e rendelet szerint, továbbá az MgSzH Központ, illetve az MgSzH területi szervének megkeresése alapján adatot szolgáltat.

(5) A magánállatorvos

a) a vállalkozó kezdeményezésére mintát vesz (a továbbiakban: vállalkozói minta),

b) az MgSzH Központ, illetve az MgSzH területi szervének megkeresése alapján adatot szolgáltat.

(6) Az MgSzH Központ által kijelölt hatósági laboratóriumok

a) a hatósági minták vizsgálatán túl elvégezhetik a vállalkozói minták bakteriológiai vizsgálatát is, a 2160/2003/EK rendelet 12. cikkében foglaltak szerint,

b) e rendelet szerint, illetve megkeresésre adatot szolgáltatnak az MgSzH Központ, illetve az MgSzH területi szerve részére.

(7) Az MgSzH Központ által engedélyezett magánlaboratóriumok

a) elvégzik a vállalkozói minták bakteriológiai vizsgálatát a 2160/2003/EK rendelet 12. cikkében foglaltak szerint,

b) kizárólag abban az esetben végezhetik el a hatósági minták bakteriológiai vizsgálatát a 2160/2003/EK rendelet 12. cikkében foglaltak szerint, ha azok vizsgálatát az MgSzH Központ által kijelölt hatósági laboratóriumok valamely okból írásban elutasítják,

c) e rendelet szerint, illetve megkeresésre adatot szolgáltatnak az MgSzH Központ, illetve az MgSzH területi szerve részére.

4. § (1) Az e rendelet szerint a vállalkozók által elkészített járványügyi intézkedési tervben szereplő szalmonellózis felderítésére szolgáló mintavételi vizsgálati programban (a továbbiakban: vizsgálati program) a vállalkozói minták vizsgálatát - beleértve a takarmány-vállalkozónál végzett vizsgálatot is - az érintett vállalkozó költségére kell elvégezni.

(2) A hatósági minták vizsgálatának költségei az 5. §-ban foglaltak kivételével az államot terhelik.

(3) A vállalkozó a hatósági mintavétel végrehajtására a vizsgálati program szerinti időpont előtt legkésőbb 48 órával köteles felkérni a hatósági vagy a jogosult állatorvost.

5. § (1) A vizsgáló laboratórium köteles jelezni az MgSzH területi szervének, ha a vizsgált minták a normális bélflórát sem tartalmazzák. Ebben az esetben az érintett állatállományra vagy légtérre vonatkozóan a kerületi főállatorvos mindaddig megtiltja az állatok, a keltetőtojás és az árutojás ki-, illetve beszállítását (a továbbiakban: korlátozás), amíg a vállalkozónál vett minta legalább a normális bélflórát nem tartalmazza. Amennyiben a steril minta hatósági minta volt, a korlátozás csak azután oldható fel, ha a vállalkozó a hatóság költségeit megtérítette. A steril minta vizsgálata alapján mentességről szóló hatósági bizonyítvány nem adható ki.

(2) Az MgSzH területi szerve ismételt hatósági vizsgálat elvégzését rendeli el, ha az első mintavétel során nyert vizsgálati eredmények felvetik a mintavétel, a mintaküldés vagy a laboratóriumi vizsgálatok végzésére vonatkozó előírásoknak a vizsgálati eredményt befolyásoló megsértését. Amennyiben az első, pozitív vizsgálati eredmény alapján korlátozást rendeltek el, az ismételt vizsgálat eredményének megérkezéséig a korlátozást fenn kell tartani."

3. §

Az R. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vállalkozó valamennyi, az e rendelet szerinti vizsgálati programra vonatkozó dokumentációt köteles 3 évig megőrizni. A dokumentációnak tartalmaznia kell a mintázott állományra és a mintára vonatkozó adatokat is (a mintavétel ideje, az állomány azonosítója a mintázott járványtani egységre, légtérre megadva, az állomány kora a mintázáskor, a minta jellege, a minta kódszáma, a vizsgáló laboratórium, valamint a vizsgálat eredménye)."

4. §

Az R. 7. §-a (3) bekezdésének f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendelet]

"f) 6. számú melléklete a házityúk brojlerállományok vizsgálatához szükséges mintagyűjtés szabályait,

g) 7. számú melléklete a házityúk brojlerállományok vizsgálatának vizsgálati módszereit"

[tartalmazza.]

5. §

Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § Az e rendelet szerinti védekezési programok keretében gyűjtött vizsgálati mintákhoz a mintát vevő állatorvosnak az NRL honlapján közzétett minta szerinti mintakísérő iratot (a továbbiakban: mintakísérő irat) kell csatolnia. A mintakísérő iratot az érintett vállalkozónak is el kell látnia aláírásával. A vizsgáló laboratóriumnak, illetve pozitív eredmény esetén a szerotipizálást végző NRL-nek ugyanezt a mintakísérő iratot kell kitöltenie."

6. §

Az R. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A védekezés helyzetéről az MgSzH területi szervei félévente jelentést küldenek az MgSzH Központnak. A jelentéshez az állatorvos, illetve a vizsgáló laboratóriumok az MgSzH területi szervének megkeresésére kötelesek adatot szolgáltatni."

7. §

Az R. 12. §-ának (2) bekezdése a következő f), g) és h) ponttal egészül ki:

[Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:]

"f) a Bizottság 584/2008/EK rendelete (2008. június 20.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a pulykákban előforduló Salmonella Enteriti-dis és Salmonella Typhimurium előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról,

g) a Bizottság 199/2009/EK rendelete (2009. március 13.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettől eltérve a brojlercsirke- és pulykaállományokból származó, kis mennyiségű friss hússal való közvetlen ellátásra vonatkozó átmeneti intézkedés megállapításáról,

h) a Bizottság 213/2009/EK rendelete (2009. március 18.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és az 1003/2005/EK rendeletnek a Gallus gallus és pulyka tenyészállományokban a szalmonella ellenőrzése és vizsgálata tekintetében történő módosításáról."

8. §

(1) Az R. 1. és 2. számú mellékletei e rendelet 1. számú melléklete szerint módosulnak.

(2) Az R. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete, 4. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.

(3) Az R. az e rendelet 4. számú melléklete szerinti új 6. számú melléklettel, valamint 5. számú melléklete szerinti új 7. számú melléklettel egészül ki.

9. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, egyidejűleg az R.

a) 11. §-ának (2)-(5) bekezdései, továbbá

b) 1. számú melléklete 1. pontjának b) alpontjában az "a Bizottság" szövegrész,

c) 1. számú melléklete 2. pontjának c) alpontjában az "illetékes" szövegrész,

d) 2. számú melléklete 1. pontjának c) alpontjában az "iii) alpontja" szövegrész,

e) 2. számú melléklete 2. pontjának b) alpontjában az "illetékes" szövegrész

hatályát veszti.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R.

a) 7. §-ának (4) bekezdésében az "az MgSzH a vállalkozó telephelye szerint illetékes területi szervénél" szövegrész helyébe az "a telephelye szerint illetékes MgSzH területi szervénél",

b) 1. számú melléklete 1. pontjának b) alpontjában a "határozatnak megfelelően elfogadott" szövegrész helyébe a "határozattal jóváhagyott",

c) 1. számú melléklete 2. pontjának da) alpontjában, 3. pontjának d) alpontjában, 5. pontjának a)-c) és alpontjaiban, 8. pontjának b) alpontjában és 9. pontjának a) alpontjában a "hatósági főállatorvos" szövegrész helyébe a "kerületi főállatorvos",

d) 1. számú melléklete 3. pontjának a) és c) alpontjában a "jogosult állatorvos" szövegrész helyébe a "magánállatorvos",

e) 1. számú melléklete 3. pontjának a) és b) alpontjában a "2. részének a) pontja" szövegrész helyébe "2. pontjának a) alpontja",

f) 1. számú melléklete 3. pontjának b) alpontjában a "jogosult állatorvos" szövegrész helyébe a "hatósági vagy a jogosult állatorvos",

g) 1. számú melléklete 3. pontjának d) alpontjában a "vállalkozói mintát" szövegrész helyébe a "hatósági mintát",

h) 1. számú melléklete 4. pontjának b) alpontjában a "3. rész a) pontjának aa) alpontja" szövegrész helyébe a "3. pontjának aa) alpontja", az "a) pont ab) alpontja" szövegrész helyébe az "ab) alpontja",

i) 1. számú melléklete 5. pontjának a) alpontjában a "hatósági főállatorvosnál" szövegrész helyébe a "kerületi főállatorvosnál",

j) 1. számú melléklete 6. pontjának a) alpontjában, 8. pontjának a) és b) alpontjaiban az "a nemzeti referencialaboratórium" szövegrész helyébe az "az NRL",

k) 1. számú melléklete 8. pontjának b) alpontjában a "3. rész d) pont" szövegrész helyébe a "3. pont d) alpontja", a "7. részben" szövegrész helyébe a "7. pontban",

l) 1. számú melléklete 9. pontjának b) pontjában a "7. rész e) pontja" szövegrész helyébe a "7. pont e) alpontja",

m) 1. számú melléklete 10. pontjának c) alpontjában a "2. rész b) pontban" szövegrész helyébe a "2. pont b) alpontjában",

n) 2. számú melléklete 2. pontjának c) alpontjában az "ellátó állatorvos" szövegrész helyébe az "állományt ellátó magánállatorvos",

o) 2. számú melléklete 3. pontjának a) alpontjában a "jogosult állatorvos" szövegrész helyébe a "magánállatorvos",

p) 2. számú melléklete 3. pontjában b) alpontjában a "jogosult állatorvos" szövegrész helyébe a "hatósági vagy a jogosult állatorvos",

q) 2. számú melléklete 4. pontjának b) alpontjában a "3. rész a) pont aa) alpontja" szövegrész helyébe a "3. pont aa) alpontja", az "a) pont ab) alpontja" szövegrész helyébe az "ab) alpont",

r) 2. számú melléklete 5. pontjának a) és b) alpontjaiban a "hatósági főállatorvos" szövegrész helyébe a "kerületi főállatorvos",

s) 2. számú melléklete 5. pontjának a) alpontjában a "hatósági főállatorvosnál" szövegrész helyébe a "kerületi főállatorvosnál",

t) 2. számú melléklete 6. pontjában az "a nemzeti referencialaboratórium" szövegrész helyébe az "az NRL",

u) 5. számú mellékletében a "Hatósági főállatorvos" szövegrész helyébe a "Kerületi főállatorvos", a "hatósági főállatorvos" szövegrész helyébe a "kerületi főállatorvos" szövegrész lép.

(3) Ez a rendelet a hatálybalépését követő 8. napon hatályát veszti.

10. §

Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Bizottság 584/2008/EK rendelete (2008. június 20.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a pulykákban előforduló Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról,

b) a Bizottság 199/2009/EK rendelete (2009. március 13.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettől eltérve a brojlercsirke- és pulykaállományokból származó, kis mennyiségű friss hússal való közvetlen ellátásra vonatkozó átmeneti intézkedés megállapításáról,

c) a Bizottság 213/2009/EK rendelete (2009. március 18.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és az 1003/2005/EK rendeletnek a Gallus gallus és pulyka tenyészállományokban a szalmonella ellenőrzése és vizsgálata tekintetében történő módosításáról.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 66/2009. (VI. 9.) FVM rendelethez

I.

1. Az R. 1. számú melléklete 4. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) A nemzeti ellenőrzési programok mintáinak vizsgálatát csak e rendelet rendelkezéseinek megfelelően az MgSzH Központ által kijelölt hatósági, vagy engedélyezett magánlaboratóriumok végezhetik a 3. § (6) és (7) bekezdése szerint."

2. Az R. 1. számú melléklete 4. pontjának c)-d) alpontjai helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 4. pont a következő e) ponttal egészül ki:

"c) Ha a szalmonella vizsgálat eredménye pozitív, erről a laboratórium haladéktalanul értesíti az MgSzH területi szervét, egyidejűleg az izolált törzset megerősítő vizsgálat és szerotipizálás céljából a mintakísérő irattal az NRL-be küldi. A kísérőirat másolatát a vizsgáló laboratórium köteles 3 évig megőrizni. A pozitív vizsgálati eredményről az MgSzH területi szerve értesíti a kerületi főállatorvost, a kerületi főállatorvos értesíti a hatósági állatorvost és a vállalkozót.

d) Az NRL az általa elvégzett szerotipizálás eredményét és a mintakísérő irat kitöltött példányának másolatát haladéktalanul megküldi a törzset izoláló laboratóriumnak, az MgSzH területi szervének, az érintett vállalkozónak és a mintát beküldő állatorvosnak. A kísérőirat másolatát és a vizsgálati eredményközlő dokumentumot valamennyi érintett fél köteles 3 évig megőrizni.

e) Amennyiben az állományt a kísérőirat szerint az izolált szerotípussal azonos homológ élő szalmonellát tartalmazó vakcinával vakcináztak, az NRL elvégzi a vakcinatörzs elkülönítésére irányuló vizsgálatot is."

3. Az R. 1. számú melléklete 6. pontjának b) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"b) Amennyiben a szerotipizálás során az NRL Salmonella Enteritidis, illetve Salmonella Typhimurium fertő-zöttséget állapít meg, a vizsgálatot megismételni kizárólag az MgSzH területi szerve által elrendelt ismételt hatósági mintavétellel lehet. Az ismételt vizsgálat eredményének megérkezéséig a kerületi főállatorvos az érintett állomány és termékei vonatkozásában forgalmi korlátozást rendel el. Az ismételt vizsgálathoz a mintavételt (hatósági minta) a lehető legrövidebb időn belül, csak hatósági vagy jogosult állatorvos végezheti el. A mintákat az NRL vizsgálja, egyidejűleg az antimikrobiális hatásra vonatkozó vizsgálattal. Amennyiben az ismételt mintavétel eredménye negatív, valamint antimikrobiális gátlóanyag nem mutatható ki, a kerületi főállatorvos feloldja a forgalmi korlátozást az állomány és termékei vonatkozásában."

4. Az R. 1. számú melléklete 7. pontjának a) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"a) Amennyiben az ismételt vizsgálat is pozitív eredménnyel zárul, a 2160/2003/EK rendelet II. mellékletének C. része szerint kell eljárni. A kerületi főállatorvos az adott állomány és termékei vonatkozásában forgalmi korlátozást rendel el és a mentességről szóló hatósági bizonyítványt haladéktalanul visszavonja. Egyidejűleg a gazdaság többi állományának mentességről szóló hatósági bizonyítványát is vissza kell vonni, amennyiben a fertőzött állomány járványvédelmi izoláltsága nem megfelelően biztosított. Levágás esetén a tenyészállományt a vágóhíddal és a vágóhidat felügyelő hatósági állatorvossal történő előzetes egyeztetést követően elkülönített vágásra kell bocsátani."

5. Az R. 1. számú melléklete 7. pontjának d) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"d) Az MgSzH területi szerve az érintett légtérbe történő újratelepítést csak akkor engedélyezi, ha a fertőtlenítés hatékonyságát környezeti tamponminta laboratóriumi vizsgálata alapján kielégítőnek találja. A mintavétel és a vizsgálat költségei a vállalkozót terhelik."

6. Az R. 1. számú melléklete 10. pontjának d) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"d) A vakcina alkalmazásáról a külön jogszabály szerinti dokumentációt, kezelési naplót kell vezetni, amelyet az MgSzH területi szerve ellenőriz. Az ellenőrzésnek külön ki kell terjednie a vakcinázási program szakszerűségére és az oltóanyag használati utasítás szerinti alkalmazására. A megfelelő mennyiségű oltóanyag felhasználását a vállalkozónak számlával, a vakcina szakszerű használatának megtörténtét az állatorvosnak aláírásával, pecsétlenyomatával kell igazolnia."

II.

1. Az R. 2. számú melléklete 1. pontjának b) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"b) A védekezés során a Gallus gallus fajba tartozó tojótyúkállományokban előforduló szalmonellafertőzés ellenőrzésére irányuló egyes nemzeti programok jóváhagyásáról szóló, 2007. december 2007/848/EK bizottsági határozattal jóváhagyott nemzeti ellenőrzési program szerint kell eljárni."

2. Az R. 2. számú melléklete 2. pontjának d) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"d) A c) pont szerinti tervet újonnan betelepített állomány esetén legkésőbb az állomány tervezett betelepítése előtt 30 nappal az MgSzH területi szervéhez kell benyújtani. A tervet az MgSzH területi szerve értékeli, elfogadásáról vagy elutasításáról határozatban dönt. Amennyiben az értékelés során az MgSzH területi szerve a tervet elégtelennek ítéli, 30 napos határidő megjelölése mellett annak módosítására szólítja fel a vállalkozót."

3. Az R. 2. számú melléklete 4. pontjának a) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"a) A nemzeti ellenőrzési programok mintáinak vizsgálatát csak e rendelet rendelkezéseinek megfelelően az MgSzH Központ által kijelölt hatósági, vagy engedélyezett magánlaboratóriumok végezhetik a 3. § (6) és (7) bekezdése szerint."

4. Az R. 2. számú melléklete 4. pontjának c) és d) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"c) Ha a szalmonella vizsgálat eredménye pozitív, erről a laboratórium haladéktalanul értesíti az MgSzH területi szervét, egyidejűleg az izolált törzset megerősítő vizsgálat és szerotipizálás céljából a mintakísérő irattal az NRL-be küldi. A kísérőirat másolatát a vizsgáló laboratórium köteles 3 évig megőrizni. A pozitív vizsgálati eredményről az MgSzH területi szerve értesíti a kerületi főállatorvost, a kerületi főállatorvos értesíti a hatósági állatorvost és a vállalkozót.

d) Az NRL az általa elvégzett szerotipizálás eredményét és a mintakísérő irat kitöltött példányának másolatát haladéktalanul megküldi a törzset izoláló laboratóriumnak, az MgSzH területi szervének, az érintett vállalkozónak és a mintát beküldő állatorvosnak. A kísérőirat másolatát és a vizsgálati eredményközlő dokumentumot valamennyi érintett fél köteles 3 évig megőrizni."

5. Az R. 2. számú melléklete 7. pontjának a) és b) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"a) Amennyiben a szerotipizálás során az NRL Salmonella Enteritidis, illetve Salmonella Typhimurium fertő-zöttséget állapít meg, a vizsgálatot megismételni kizárólag az MgSzH területi szerve által elrendelt ismételt hatósági mintavétellel lehet. Az ismételt hatósági mintavételt csak jogosult vagy hatósági állatorvos végezheti el a 2160/2003/EK rendelet II. melléklet D. részének 4. b) alpontjában leírtak szerint. Az ismételt vizsgálatot csak az NRL végezheti el. Az ismételt vizsgálat eredményének megérkezéséig a kerületi főállatorvos az érintett állomány és termékei vonatkozásában forgalmi korlátozást rendel el és a mentességről szóló hatósági bizonyítványt haladéktalanul visszavonja. Az ismételt vizsgálattal egyidejűleg an-timikrobiális hatásra vonatkozó vizsgálatot is végezni kell.

b) Amennyiben az ismételt vizsgálat is pozitív eredménnyel zárul, a 2160/2003/EK rendelet II. mellékletének D. része szerint kell eljárni. A kerületi főállatorvos az érintett állomány vonatkozásában haladéktalanul forgalmi korlátozást rendel el, és a mentességről szóló hatósági bizonyítványt egyidejűleg visszavonja. Egyúttal a gazdaság többi állományának mentességről szóló hatósági bizonyítványa is visszavonható, amennyiben a fertőzött állomány járványvédelmi izoláltsága nem megfelelően biztosított. Az ilyen állományt legkésőbb a termelési ciklust követően fel kell számolni. Levágás esetén a tojóállományt a vágóhíddal és a vágóhidat felügyelő állatorvossal történő előzetes egyeztetést követően elkülönített vágásra kell bocsátani."

6. Az R. 2. számú melléklete 7. pontjának d) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"d) Az MgSzH területi szerve az érintett légtérbe történő újratelepítést csak akkor engedélyezi, ha a fertőtlenítés hatékonyságát környezeti tamponminta laboratóriumi vizsgálata alapján kielégítőnek találja. A mintavétel és a vizsgálat költségei a vállalkozót terhelik."

7. Az R. 2. számú melléklete 8. pontjának b) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"b) A vakcina alkalmazásáról a külön jogszabály szerinti dokumentációt kell vezetni, melyet az MgSzH területi szerve ellenőriz. Az ellenőrzésnek külön ki kell terjednie a vakcinázási program szakszerűségére és az oltóanyag használati utasítás szerinti alkalmazására. A megfelelő mennyiségű oltóanyag felhasználását a vállalkozónak számlával, a vakcina szakszerű használatának megtörténtét az állatorvosnak aláírásával, pecsétlenyomatával kell igazolnia."

2. számú melléklet a 66/2009. (VI. 9.) FVM rendelethez

[3. számú melléklet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelethez]

Védekezés a házityúk brojlerállományokban

1. A házityúk brojlerállományokban előforduló szalmonellák elleni védekezést az alábbi európai uniós jogszabályok szerint kell végrehajtani:

a) 2160/2003/EK rendelet,

b) 1177/2006/EK rendelet,

c) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a brojlercsirkékben előforduló Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról és az 1091/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 12-i 646/2007/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 646/2007/EK rendelet).

2. a) A védekezés során a Gallus gallus brojlercsirke-állományokban előforduló szalmonellafertőzés ellenőrzésére irányuló egyes nemzeti programok jóváhagyásáról szóló, 2008. október 20-i 2008/815/EK bizottsági határozattal jóváhagyott nemzeti ellenőrzési program szerint kell eljárni.

b) A védekezés során a 646/2007/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdése szerinti célt kell elérni.

c) A védekezés hatósági felügyeletét az MgSzH területi szerve látja el.

3. A védekezés kötelező valamennyi, a rendelet hatálya alá tartozó brojlerállományban, a 2160/2003/EK rendelet 1. cikkének (3) bekezdése szerinti brojlerállományok kivételével. A brojlerállománnyal rendelkező vállalkozónak a szalmonellózis elleni védekezésben való részvételre írásban kell az MgSzH területi szervénél bejelentkezni. A vállalkozókat a területi szerv külön jogszabály szerint nyilvántartásba veszi.

4. a) A védekezést végző, brojlerállománnyal rendelkező regisztrált vállalkozónak a baromfiállomány magánállatorvosi felügyeletét ellátó állatorvos által ellenjegyzett járványügyi intézkedési tervvel kell rendelkeznie. A járványügyi intézkedési tervet a biológiai biztonság általános szabályai, a jó higiéniai gyakorlat, a vonatkozó hazai jogszabályok és európai uniós jogi aktusok szerint kell kidolgozni. A tervnek tartalmaznia kell legalább az új állomány betelepítésekor elvégzendő megelőző intézkedések (pl. takarítás, fertőtlenítés stb.) körét, a rendszeres kártevőirtási (rágcsáló és rovarirtási) tervet és az általános járványügyi higiéniai intézkedések körét (pl. személyi higiéniai szabályok, az állatforgalommal kapcsolatos higiéniai feltételek, az állati eredetű melléktermék kezelésének szabályai, az állatgyógyászati készítmények alkalmazásának szabályai, az ivóvíz- és takarmányhigiéniai szabályok, saját takarmánykeverő üzem esetén külön kitérve a gazdaságon belüli takarmányhigiéniai intézkedésekre).

b) Az a) pont szerinti tervet az MgSzH területi szervéhez kell benyújtani. A tervet a területi szerv értékeli, elfogadásáról vagy elutasításáról határozatban dönt. Amennyiben az értékelés során a területi szerv a tervet elégtelennek ítéli, 30 napos határidő megjelölése mellett annak módosítására szólítja fel a vállalkozót.

c) Ha a vállalkozó nem rendelkezik elfogadott tervvel, az érintett állományt úgy kell kezelni, mint ami nem tartozik a nemzeti ellenőrzési terv hatálya alá, és ennek megfelelően a kerületi főállatorvos ismeretlen egészségügyi állapotú állománnyá minősíti azt. Az ilyen állományt és termékeit a kerületi főállatorvos a járványügyi intézkedési terv elfogadásáig korlátozás alá helyezi.

5. A vállalkozói mintavétel során a védekezést folytató brojlerállományok esetében a vállalkozó kezdeményezésére a magánállatorvos a betelepítéskor napos korban és a brojlercsirkéknek a vágóhídra történő szállítását megelőző 3 héten belül vesz mintát, a 6. számú mellékletben meghatározott módon.

6. Az évente elvégzendő hatósági mintavételek számát és helyét a kerületi főállatorvos a 646/2007/EK rendelet Mellékletének 1. b) pontja alapján határozza meg. A hatósági minta helyettesíti a vállalkozói mintát, amennyiben a vizsgálati programban a vállalkozói minta vételére 3 napon belül sor került volna.

7. A hatósági mintavételeket a 6. számú mellékletben és a 7. pontban meghatározott alkalmakkor, a 646/2007/EK rendelet Mellékletének 2. pontja szerint hatósági vagy jogosult állatorvos végzi el.

8. a) A brojlerállománnyal rendelkező vállalkozó a 646/2007/EK rendelet Mellékletének 1. c) pontja szerint írásban kérheti az MgSzH területi szervétől, hogy a 7. ponttól eltérően a több állománnyal rendelkező gazdaságokban minden mintavételi körben a 646/2007/EK rendelet Mellékletének 1. b) pontja szerint legalább egy, de mintavételi körönként más állományból történjen hatósági mintavétel, mindaddig, amíg az összes állomány bevizsgálásra nem került, ezt követően újrakezdődik az állományok bevizsgálása.

b) A vizsgálatokhoz szükséges - a 6. számú mellékletben előírt - minták vételének időpontját a kerületi főállatorvosnak előzetesen be kell jelenteni. A mintavételt hatósági vagy jogosult állatorvos végzi.

9. A mintákat mielőbb a vizsgáló laboratóriumba kell küldeni. Amennyiben a minta laboratóriumba érkezése 24 órán belül nem megoldható, a minta 3-5 °C-on legfeljebb 48 órán keresztül tárolható a laboratóriumba érkezésig.

10. a) A nemzeti ellenőrzési programok mintáinak vizsgálatát csak e rendelet rendelkezéseinek megfelelően az MgSzH Központ által kijelölt hatósági, vagy engedélyezett magánlaboratóriumok végezhetik a 3. § (6) és (7) bekezdése szerint.

b) Ha a szalmonella vizsgálat eredménye pozitív, erről a laboratórium haladéktalanul értesíti az MgSzH területi szervét, a területi szerv a kerületi főállatorvost, a kerületi főállatorvos a hatósági állatorvost és az érintett vállalkozót, egyidejűleg az izolált törzset megerősítő vizsgálat és szerotipizálás céljából az NRL-be küldi. A kísérőirat másolatát a vizsgáló laboratórium köteles 3 évig megőrizni.

c) Ha a szalmonella vizsgálat eredménye pozitív, a vállalkozó kezdeményezésére az MgSzH Központ által erre kijelölt és engedéllyel rendelkező hatósági laboratóriumban lehetőség van csoportspecifikus 'O' ellenanyag felhasználásával a Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium szerotípusokkal való fertőzöttség gyors kizárására, mind az általuk, mind az engedélyezett magánlaboratóriumok által izolált és beküldött törzsek esetében. Ebben az esetben az izolált törzset az 'O' csoporttipizálást végző laboratórium küldi meg az NRL-be a szerotípus pontos meghatározására.

d) Amennyiben csoport-specifikus 'O' ellenanyag felhasználásával a Salmonella Typhimurium, illetve Salmonella Enteritidis fertőzöttséget ki tudják zárni, akkor az állomány a kerületi főállatorvos határozatával a korlátozás feloldása mellett vágásra bocsátható. Az MgSzH területi szerve az érintett légtérbe történő újratelepítést csak akkor engedélyezi, ha a fertőtlenítés hatékonyságát környezeti tamponminta laboratóriumi vizsgálata alapján kielégítőnek találja. A mintavétel és a vizsgálat költségei a vállalkozót terhelik.

e) Az NRL az általa elvégzett szerotipizálás eredményét és a mintakísérő irat kitöltött példányának másolatát haladéktalanul megküldi a törzset izoláló laboratóriumnak, az MgSzH területi szervének, az érintett vállalkozónak és a mintát beküldő állatorvosnak. A kísérőirat másolatát valamennyi érintett fél köteles 3 évig megőrizni.

11. a) A védekezési programba bejelentett házityúk brojlerállományokat a kerületi főállatorvos Salmonella Enteritidistől és Salmonella Tyhpimuriumtól való mentesség tekintetében minősíti a vállalkozó kérelmére.

b) A mentességről szóló hatósági bizonyítványt a kerületi főállatorvos az 5. számú melléklet szerint adja ki. A vállalkozónál egy állomány akkor is mentesnek minősíthető, ha az adott gazdaság más állományában pozitív mintákat is találtak, de a kerületi főállatorvos megbizonyosodik a pozitív állomány megfelelő járványvédelmi izoláltságáról. A határozatot a naposkori betelepítéskor vett minta negatív eredménye alapján kell kiadni.

c) A brojlerállomány tartási helyének változása esetén az új tartási helyre vonatkozó mentességről szóló bizonyítványt kell a következő negatív eredményű vizsgálat alapján kiadni.

d) A vállalkozó kérelmére az igazolás más szerotí-pus(ok)ra is kiterjeszthető, amennyiben azok jelenlétét az NRL vizsgálata kizárta.

12. a) Amennyiben a szerotipizálás során az NRL Salmonella Enteritidis, illetve Salmonella Typhimurium fer-tőzöttséget állapít meg, és az állomány rendelkezik mentességről szóló hatósági bizonyítvánnyal, a kerületi főállatorvos a bizonyítványt haladéktalanul bevonja. Egyidejűleg a gazdaság többi állományának mentességről szóló hatósági bizonyítványát is be kell vonni, amennyiben a fertőzött állomány járványvédelmi izoláltsága nem megfelelően biztosított.

b) Az állomány elszállítását követően az állatok tartási helyét külön jogszabály szerinti szigorított módon kell takarítani és fertőtleníteni.

c) Azt a takarmányt, amellyel a fertőzött állományt etették - a külön jogszabályban foglaltak szerint - haladéktalanul meg kell vizsgálni szalmonellák jelenlétére. A vizsgálat negatív eredménnyel történő lezárásáig a takarmány csak a fertőzött állománnyal etethető. A takarmány fertőzöttségének megállapítása esetén a takarmányt - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ártalmatlanítani kell, és az annak tárolására, illetve szállítására használt eszközöket fertőtleníteni kell. Fertőzöttség megállapítása esetén a takarmány forrása szerinti takarmányipari vállalkozóknál külön vizsgálatot kell tartani szalmonellák felderítésére.

d) A vállalkozó a pozitív vizsgálati eredmény kézhezvételét követően:

da) Salmonella Enteritidis vagy Salmonella Typhimurium fertőzőttség esetén 7 napon belül felülvizsgálja járványügyi intézkedési tervét és jóváhagyásra benyújtja az MgSzH területi szervének, amely 15 napon belül elbírálja azt. Amennyiben az MgSzH területi szerve az intézkedési tervet nem fogadja el, az érintett légtérben lévő állo-

mány(oka)t forgalmi korlátozás alá helyezi. Amint a járványügyi intézkedési terv elfogadásra kerül, a korlátozást a kerületi főállatorvos feloldja.

db) Egyéb Salmonella szerotípussal való fertőzöttség esetén 7 napon belül felülvizsgálja járványügyi intézkedési tervét és jóváhagyásra benyújtja az MgSzH területi szervének, amely 21 napon belül elbírálja azt. Amennyiben az MgSzH területi szerve az intézkedési tervet nem fogadja el, az érintet légtérben lévő állomány(oka)t a kerületi főállatorvos forgalmi korlátozás aláhelyezi. Amint a járványügyi intézkedési terv elfogadásra kerül, a korlátozást a kerületi főállatorvos feloldja.

e) A d) pont szerint benyújtott járványügyi intézkedési tervnek tartalmaznia kell a higiéniai viszonyok, különösen a fertőtlenítési eljárások és a kártevőirtás (rovar- és rágcsálóirtás) hatékonyságának felülvizsgálatát, a fertőződés lehetséges okára vonatkozó vizsgálatok eredményét és a szükségesnek tartott intézkedések felsorolását.

f) Amennyiben a szerotipizálás során az NRL Salmonella Enteritidis, illetve Salmonella Typhimurium fertő-zöttséget állapít meg, az állományt csak elkülönített vágásban lehet levágatni a vágóhíddal és a vágóhidat felügyelő hatósági állatorvossal történő előzetes egyeztetést követően.

g) Amennyiben a szerotipizálás során az NRL Salmonella Enteritidis, illetve Salmonella Typhimurium fertő-zöttséget állapít meg, a vizsgálatot megismételni kizárólag az MgSzH területi szerve által elrendelt ismételt hatósági mintavétellel lehet. Az ismételt vizsgálat eredményének megérkezéséig a kerületi főállatorvos az érintett állomány vonatkozásában a forgalmi korlátozást fenntartja. Az ismételt vizsgálathoz a mintavételt a lehető legrövidebb időn bel ül el kell elvégezni, a mint át csak jogosult vagy hatósági állatorvos veheti, és vizsgálatát csak az NRL végezheti el. Az ismételt vizsgálattal egyidejűleg antimikro-biális gátló hatásra vonatkozó vizsgálatot is végezni kell. Az ismételt vizsgálat negatív eredménye esetén a kerületi főállatorvos feloldja a forgalmi korlátozást az állomány vonatkozásában.

h) A szalmonella hatékony és igazolt ártalmatlanításáig az elkülönített vágást követő feldolgozási folyamatokat el kell különíteni az egyéb állati eredetű alapanyagok feldolgozásától, kezelésétől, és ezeket az állatállományt felügyelő hatósági állatorvossal előzetesen egyeztetni kell. Az elkülönített vágásból és feldolgozásból származó élelmiszer-alapanyag minden legkisebb csomagolási egységén az azonosító jel, illetve a létesítményen belül a nyomonkövetési jelölés közvetlen közelében, valamint a kísérő kereskedelmi dokumentumon jól olvashatóan, letöröl-hetetlenül fel kell tüntetni a "Salmonella Enteriti-dis/Typhimurium pozitív állományból származó" szöveget. Pozitív állományból származó alapanyagot csak olyan élelmiszer előállítására lehet felhasználni, amelynek gyártástechnológiai lépései garantálják a végtermék élelmiszer szalmonella mentességét, és ezt minden ilyen élelmiszer tétel kiskereskedelmi forgalomba bocsátása előtt laboratóriumi mikrobiológiai vizsgálatok eredményével igazolni kell, valamint erről az állatállományt felügyelő hatósági állatorvost értesíteni kell.

i) A fertőzött állomány tartási helyének kiürítését követően a vállalkozó köteles gondoskodni a tartási hely (az épület, annak felszerelési és berendezési tárgyai, a hozzá tartozó helyiségek és közlekedő utak) takarításáról és külön jogszabály szerinti szigorított fertőtlenítéséről, valamint rágcsáló-és rovarirtásáról. A maradék almot - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ártalmatlanítani kell. Ezt követően a vállalkozó értesíti az MgSzH területi szervét, amely ellenőrzi a végrehajtott intézkedések hatékonyságát.

j) Az MgSzH területi szerve az érintett légtérbe történő újratelepítést csak akkor engedélyezi, ha a fertőtlenítés hatékonyságát környezeti tamponminta laboratóriumi vizsgálata alapján kielégítőnek találja. A mintavétel és a vizsgálat költségei a vállalkozót terhelik.

k) Az újratelepített állomány vonatkozásában új mentességről szóló hatósági bizonyítványt kell kérelmezni, amelyet a következő negatív eredményű vizsgálat alapján kell kiadni.

13. a) A brojlerállományok szalmonellózis elleni vakcinázása nem kötelező.

b) Az önkéntes vakcinázás során az 1177/2006/EK rendelet előírásai szerint kell eljárni.

c) A szalmonellózis elleni vakcinás védekezés részletes programját a járványügyi intézkedési tervnek tartalmaznia kell.

d) A vakcina alkalmazásáról a külön jogszabály szerinti dokumentációt, kezelési naplót kell vezetni, amelyet az MgSzH területi szerve ellenőriz. Az ellenőrzésnek külön ki kell terjednie a vakcinázási program szakszerűségére és az oltóanyag használati utasítás szerinti alkalmazására. A megfelelő mennyiségű oltóanyag felhasználását a vállalkozónak számlával, a vakcina szakszerű használatának megtörténtét az állatorvosnak aláírásával, pecsétlenyomatával kell igazolnia.

e) A nemzeti ellenőrzési program keretében az antimikrobiális hatású készítmények alkalmazása tekintetében az 1177/2006/EK rendelet előírásai szerint kell eljárni.

3. számú melléklet a 66/2009. (VI. 9.) FVM rendelethez

[4. számú melléklet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelethez]

I.

Mintagyűjtés tenyész- és tojóállományok vizsgálatához a nevelési ciklusban

II.

Vizsgálati módszerek tenyész- és tojóállományok vizsgálatához a nevelési ciklusban

1. Bújtatóláda és szállítódoboz bélésének vizsgálata A naposbaromfi szállítására szolgáló dobozok béléséből (legalább 5 dobozból) gyűjtött, 25 g meconiummal és bélsárral szennyezett, 10 x 15 cm-nél nem nagyobb bélésanyagot kell egy mintaként feldolgozni. A mintákat jelöléssel ellátva légmentesen záró műanyag zacskókban kell vizsgálatra küldeni.

Elődúsítás: a mintát 225 ml, 1:10 arányban 1%-os pep-tonvízzel 30 másodpercig felrázni és 37 °C-on 18±2 óráig inkubálni.

Dúsítás: az elődúsítást követően az elődúsító 0,1 ml-ével módosított félfolyékony Rappaport-Vassiliadis (MSRV) dúsító táptalajt beoltunk.

Inkubálás 41,5 °C-on 24±3 órán keresztül.

Kioltás: a jellemző fejlődést mutató MSRV táptalajból XLD és Rambach agarra szélesztünk, amelyeket 37 °C-on 24 ± 3 óráig inkubálunk. A fejlődést nem mutató lemezeket 24 ± 3 órán keresztül tovább inkubáljuk, majd szélesztünk. Ha migráció továbbra sem figyelhető meg, az inokulációs pontokból kell széleszteni (a nem mozgó Salmonel-lák esetleges jelenléte miatt).

2. Naposbaromfi-hulla (vagy élő naposbaromfi) vizsgálata

Öt csibe májából és/vagy szikzsákjából, vékonybeléből és vakbeléből (3 pool) szervenként 0,1 g-nyi darabot egy gyűjtőmintaként kell kezelni. Az elődúsítás 1%-os pepton-vízben, a dúsítás és kioltás az 1. pontban leírtak szerint végzendő.

3. Bélsárminták vizsgálata

A vizsgálatot az 1003/2005/EK rendelet mellékletének az 1168/2006/EK rendelet 2. cikkével módosított 3. pontjában foglaltak szerint kell elvégezni.

Megjegyzés az 1-2. pontokhoz:

A laboratóriumi vizsgálatok az MSZ EN ISO 6579 szabvány irányelvei, valamint annak D melléklete alapján végzendők. Légterenként 5 Salmonella-gyanús telepet kell biokémiailag megvizsgálni. A tipikus Salmonella és a lehetséges Salmonella törzsek közül legalább 2 izolátumot kell szerotipizálni.

4. számú melléklet a 66/2009. (VI. 9.) FVM rendelethez

[6. számú melléklet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelethez]

Mintagyűjtés házityúk brojlerállományok vizsgálatához

5. számú melléklet a 66/2009. (VI. 9.) FVM rendelethez

[7. számú melléklet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelethez]

Vizsgálati módszerek házityúk brojlerállományok vizsgálatához

1. Bújtatóláda és szállítódoboz bélésének vizsgálata A naposbaromfi szállítására szolgáló dobozok béléséből (legalább 5 dobozból) gyűjtött, 25 g meconiummal és bélsárral szennyezett, 10 x 15 cm-nél nem nagyobb bélésanyagot kell egy mintaként feldolgozni. A mintákat jelöléssel ellátva légmentesen záró műanyag zacskókban kell vizsgálatra küldeni.

Elődúsítás: a mintát 225 ml, 1:10 arányban 1%-os peptonvízzel 30 másodpercig felrázni és 37 °C-on 18±2 óráig inkubálni.

Dúsítás: az elődúsítást követően az elődúsító 0,1 ml-ével módosított félfolyékony Rappaport-Vassilia-dis (MSRV) dúsító táptalajt beoltunk.

Inkubálás 41,5 °C-on 24 ± 3 órán keresztül.

Kioltás: a jellemző fejlődést mutató MSRV táptalajból XLD és Rambach agarra szélesztünk, amelyeket 37 °C-on 24±3 óráig inkubálunk. A fejlődést nem mutató lemezeket 24±3 órán keresztül tovább inkubáljuk, majd szélesztünk. Ha migráció továbbra sem figyelhető meg, az inokulációs pontokból kell széleszteni (a nem mozgó Salmonellák esetleges jelenléte miatt).

2. Naposbaromfi-hulla (vagy élő naposbaromfi) vizs-gá la ta

Öt csibe májából és/vagy szikzsákjából, vékonybeléből és vakbeléből (3 pool) szervenként 0,1 g-nyi darabot egy gyűjtőmintaként kell kezelni. Az elődúsítás 1%-os pepton-vízben, a dúsít ás és kioltás az 1. pontban leírtak szerint végzendő.

3. Csizma-, illetve zoknitampon minták

A két pár csizma- vagy zoknitamponmintát gondosan ki kell csomagolni, elkerülve a hozzátapadt bélsár leválását, egyesíteni kell, és szobahőmérsékletre előmelegített 225 ml pufferolt peptonvízbe (BPW) kell helyezni. A mintát meg kell keverni, hogy a peptonvíz teljesen átitassa.

Megjegyzés az 1-3. pontokhoz:

A laboratóriumi vizsgálatok az MSZ EN ISO 6579 szabvány irányelvei, valamint annak D melléklete alapján végzendők. Légterenként legalább 5 Salmonella-gyanús telepet kell biokémiailag megvizsgálni. Pozitív mintánként legalább 1 izolátumot kell szerotipizálni.