2/2008. (I. 4.) FVM rendelet

a szalmonellózis elleni védekezés egyes szabályairól

Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. §-ának (2) bekezdése 15. és 25. pontjában kapott felhatalmazás alapján és a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §

(1) E rendelet hatálya a közegészségügyi szempontból jelentős Salmonella szerotípusok elleni védekezésre terjed ki. Az egyes állatállományok vonatkozásában közegészségügyi szempontból jelentős Salmonella szerotípusok körét az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) rendeletben határozza meg.

(2) A rendeletet a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről szóló, 2003. november 17-i 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2160/2003/EK rendelet) I. mellékletében meghatározott állatfajokra és meghatározott hasznosítású állatállományokra kell alkalmazni.

(3)[1] E rendeletet - a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettől eltérve a brojlercsirke- és pulykaállományokból származó, kis mennyiségű friss hússal való közvetlen ellátásra vonatkozó átmeneti intézkedés megállapításáról szóló 2009. március 13-i 199/2009/EK bizottsági rendelettel összhangban - nem kell alkalmazni azon brojlercsirke- és pulykaállományokra, amelyek termelői az állományból származó, az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1.10. pontjában meghatározott friss hússal csak a külön jogszabály szerinti kis mennyiségben látják el

a) a végső fogyasztókat, vagy

b) a végső fogyasztókat friss hússal közvetlenül ellátó, helyi kiskereskedelmi egységeket.

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában

1. házityúk: a Gallus gallus fajba tartozó egyed,

2. tojótyúk állomány: árutojás termelő házityúk-állomány,

3. keltetőüzem légtere: járványvédelmi szempontból egy légtérként kezelt, egy keltetőgép légtere vagy az előkeltető, illetve utókeltető terem légtere.

(2) A rendelet végrehajtása során a 2160/2003/EK rendelet szerinti fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell.

3. §[2]

(1) Az országos főállatorvos felügyeli a nemzeti ellenőrzési programok kidolgozását és végrehajtását.

(2) Az országos főállatorvos rendelkezései alapján a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: MgSzH Központ)

a) kidolgozza és bevezeti a 2160/2003/EK rendelet szerinti nemzeti ellenőrzési programokat, egyeztetve az érintett ágazati termékpálya szervezeteivel,

b) összegyűjti a nemzeti ellenőrzési programok végrehajtása során alkalmazott eszközök és kapott eredmények értékeléséhez szükséges adatokat, és azokat évenként megküldi a Bizottság részére,

c) a külön jogszabály szerinti ellenőrző vizsgálatokat végeztet a házityúkot tartó gazdaságokban, az élelmiszeripari és - szükség esetén - a takarmányipari vállalkozások telephelyein annak céljából, hogy azok eleget tesznek-e a szalmonellózis elleni védekezéssel kapcsolatos jogszabályokban foglaltaknak,

d) külön jogszabálynak megfelelően alaptanulmányokat végeztet a szalmonella fertőzöttség felmérése céljából,

e) a nemzeti ellenőrzési programok keretében vizsgálatok végzésére jogosult hatósági laboratóriumokat kijelöli, illetve a magánlaboratóriumokat engedélyezi,

f) Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága a Közösség zoonózis epidemiológiai és szalmonella referencialaboratóriumairól és a nemzeti szalmonella referencialaboratóriumokról szóló, 2004. július 20-i 2004/564/EK bizottsági határozatban foglaltak szerint ellátja a szalmonella nemzeti referencialaboratórium (a továbbiakban: NRL) feladatait.

(3) A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve (a továbbiakban: MgSzH területi szerve) illetékességi területén

a) ellenőrzi a nemzeti ellenőrzési tervek végrehajtását,

b) szervezi a (2) bekezdés c)-d) pontja szerinti vizsgálatokhoz szükséges mintavételt,

c) külön jogszabály szerint nyilvántartásba veszi a szalmonellózis elleni védekezésben érintett élelmiszeripari vállalkozókat, illetve házityúkot tartó gazdaságokat (a továbbiakban: vállalkozó),

d) az érintett takarmányipari vállalkozók külön jogszabály szerint ellenőrzése során elvégzi az e jogszabályban előírt ellenőrzéseket is,

e) ellátja a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a baromfi szalmonellózis elleni védekezésre vonatkozó nemzeti programok keretében alkalmazott egyedi védekezési módszerek követelményei tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 1-jei 1177/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1177/2006/EK rendelet) szerinti illetékes hatóság feladatait,

f) ellátja a 2160/2003/EK rendelet 7. cikke szerinti illetékes hatóság feladatait,

g) intézkedik e rendelet hatálya alá tartozó pozitív vizsgálati eredmény esetén,

h) adatot szolgáltat az MgSzH Központ részére.

(4) A kerületi főállatorvos által kijelölt hatósági vagy jogosult állatorvos

a) a (2) bekezdés c)-d) pontja szerinti vizsgálathoz és a nemzeti ellenőrzési programok szerinti hivatalból indított eljárás során mintát vesz (a továbbiakban: hatósági minta),

b) e rendelet szerint, továbbá az MgSzH Központ, illetve az MgSzH területi szervének megkeresése alapján adatot szolgáltat.

(5) A magánállatorvos

a) a vállalkozó kezdeményezésére mintát vesz (a továbbiakban: vállalkozói minta),

b) az MgSzH Központ, illetve az MgSzH területi szervének megkeresése alapján adatot szolgáltat.

(6) Az MgSzH Központ által kijelölt hatósági laboratóriumok

a) a hatósági minták vizsgálatán túl elvégezhetik a vállalkozói minták bakteriológiai vizsgálatát is, a 2160/2003/EK rendelet 12. cikkében foglaltak szerint,

b) e rendelet szerint, illetve megkeresésre adatot szolgáltatnak az MgSzH Központ, illetve az MgSzH területi szerve részére.

(7) Az MgSzH Központ által engedélyezett magánlaboratóriumok

a) elvégzik a vállalkozói minták bakteriológiai vizsgálatát a 2160/2003/EK rendelet 12. cikkében foglaltak szerint,

b) kizárólag abban az esetben végezhetik el a hatósági minták bakteriológiai vizsgálatát a 2160/2003/EK rendelet 12. cikkében foglaltak szerint, ha azok vizsgálatát az MgSzH Központ által kijelölt hatósági laboratóriumok valamely okból írásban elutasítják,

c) e rendelet szerint, illetve megkeresésre adatot szolgáltatnak az MgSzH Központ, illetve az MgSzH területi szerve részére.

4. §[3]

(1) Az e rendelet szerint a vállalkozók által elkészített járványügyi intézkedési tervben szereplő szalmonellózis felderítésére szolgáló mintavételi vizsgálati programban (a továbbiakban: vizsgálati program) a vállalkozói minták vizsgálatát - beleértve a takarmány-vállalkozónál végzett vizsgálatot is - az érintett vállalkozó költségére kell elvégezni.

(2) A hatósági minták vizsgálatának költségei az 5. §-ban foglaltak kivételével az államot terhelik.

(3) A vállalkozó a hatósági mintavétel végrehajtására a vizsgálati program szerinti időpont előtt legkésőbb 48 órával köteles felkérni a hatósági vagy a jogosult állatorvost.

5. §[4]

(1) A vizsgáló laboratórium köteles jelezni az MgSzH területi szervének, ha a vizsgált minták a normális bélflórát sem tartalmazzák. Ebben az esetben az érintett állatállományra vagy légtérre vonatkozóan a kerületi főállatorvos mindaddig megtiltja az állatok, a keltetőtojás és az árutojás ki-, illetve beszállítását (a továbbiakban: korlátozás), amíg a vállalkozónál vett minta legalább a normális bélflórát nem tartalmazza. Amennyiben a steril minta hatósági minta volt, a korlátozás csak azután oldható fel, ha a vállalkozó a hatóság költségeit megtérítette. A steril minta vizsgálata alapján mentességről szóló hatósági bizonyítvány nem adható ki.

(2) Az MgSzH területi szerve ismételt hatósági vizsgálat elvégzését rendeli el, ha az első mintavétel során nyert vizsgálati eredmények felvetik a mintavétel, a mintaküldés vagy a laboratóriumi vizsgálatok végzésére vonatkozó előírásoknak a vizsgálati eredményt befolyásoló megsértését. Amennyiben az első, pozitív vizsgálati eredmény alapján korlátozást rendeltek el, az ismételt vizsgálat eredményének megérkezéséig a korlátozást fenn kell tartani.

6. §

(1)[5] A vállalkozó valamennyi, az e rendelet szerinti vizsgálati programra vonatkozó dokumentációt köteles 3 évig megőrizni. A dokumentációnak tartalmaznia kell a mintázott állományra és a mintára vonatkozó adatokat is (a mintavétel ideje, az állomány azonosítója a mintázott járványtani egységre, légtérre megadva, az állomány kora a mintázáskor, a minta jellege, a minta kódszáma, a vizsgáló laboratórium, valamint a vizsgálat eredménye).

(2) Az MgSzH területi szerve a vizsgálati program végrehajtását és a dokumentációkat kockázatbecslés alapján ellenőrzi.

7. §

(1) Azon állatfajok, állományok, illetve hasznosítási irányok esetében, amelyeknél a szalmonellózis elleni védekezés kötelező, az MgSzH területi szerve csak akkor adja meg engedélyét a betelepítéshez, ha az állománnyal rendelkező vállalkozó a szalmonellózis elleni védekezésben való részvételre az MgSzH területi szervénél írásban bejelentkezett.

(2) Az országos mentesítési programhoz kapcsolódó állami támogatások igénybevételéhez a benyújtott szalmo-nella mentesítési járványügyi intézkedési tervnek (a továbbiakban: járványügyi intézkedési terv) az MgSzH a vállalkozó telephelye szerint illetékes területi szerve általi, határozatban történő jóváhagyása szükséges.

(3) A rendelet

a) 1. számú melléklete a házityúk tenyészállományok-ban történő védekezés szabályait,

b) 2. számú melléklete a tojótyúk állományokban történő védekezés szabályait,

c) 3. számú melléklete a házityúk brojlerállományokban történő védekezés szabályait,

d) 4. számú melléklete a tenyész- és tojóállományok vizsgálatához a nevelési ciklusban történő mintagyűjtés szabályait és vizsgálati módszereket,

e) 5. számú melléklete a mentességről szóló hatósági bizonyítvány mintáját,

f)[6] 6. számú melléklete a házityúk brojlerállományok vizsgálatához szükséges mintagyűjtés szabályait,

g)[7] 7. számú melléklete a házityúk brojlerállományok vizsgálatának vizsgálati módszereit

(4)[8] Azon állatfajok, állományok, illetve hasznosítási irányok vonatkozásában, melyekre nézve e rendelet mellékletei nem tartalmaznak előírásokat, de a 2160/2003/EK rendelet I. mellékletében szerepelnek, a szalmonellózis elleni védekezést a vállalkozó önkéntesen kezdeményezheti a telephelye szerint illetékes MgSzH területi szervénél járványügyi intézkedési terv benyújtásával.

8. §[9]

Az e rendelet szerinti védekezési programok keretében gyűjtött vizsgálati mintákhoz a mintát vevő állatorvosnak az NRL honlapján közzétett minta szerinti mintakísérő iratot (a továbbiakban: mintakísérő irat) kell csatolnia. A mintakísérő iratot az érintett vállalkozónak is el kell látnia aláírásával. A vizsgáló laboratóriumnak, illetve pozitív eredmény esetén a szerotipizálást végző NRL-nek ugyanezt a mintakísérő iratot kell kitöltenie.

9. §

(1)[10] A védekezés helyzetéről az MgSzH területi szervei félévente jelentést küldenek az MgSzH Központnak. A jelentéshez az állatorvos, illetve a vizsgáló laboratóriumok az MgSzH területi szervének megkeresésére kötelesek adatot szolgáltatni.

(2) A védekezés időközi eredményeinek birtokában az MgSzH Központja felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja a nemzeti ellenőrzési tervet, egyeztetve az érintett ágazati termékpálya szervezeteivel.

10. §

(1) A szalmonellózis és a baromfitífusz elleni védekezésről és a mentesség megtartásáról szóló 49/2002. (V. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § E rendelet hatálya a baromfitifusz kórokozói (Sal-monella Gallinarum és Salmonella Pullorum) elleni védekezésre terjed ki."

(2) Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) A baromfitífusz elleni védekezésben való részvételre írásban kell az MgSzH területi szervénél bejelentkezni.

(2) Az üzemnek - külön jogszabály szerint kapott kódszám alapján - azonosíthatónak kell lenni. E kódszám alkalmazása biztosítja, hogy a vizsgálatra küldött anyag az állatok tartási helyéig azonosítható legyen.

(3) A vizsgálatokhoz szükséges minták vételének időpontját a hatósági főállatorvosnak előzetesen be kell jelenteni. A minták vételét az állategészségügyi hatóság által erre feljogosított állatorvos végzi."

(3) Az R. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ez a rendelet szabályozási körében az élelmiszerből származó fertőzések és mérgezések megelőzése érdekében az állatokban és állati eredetű termékekben előforduló meghatározott zoonózisok és meghatározott zoonó-zis-kórokozók elleni védekezési intézkedésekről szóló, 1992. december 17-i 92/117/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

Záró rendelkezések

11. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2)[11]

(3)[12]

(4)[13]

(5)[14]

(6) Az R.

a) 12. §-ának (2) bekezdésében "az illetékes állomás" szövegrész helyébe "a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal illetékes területi szerve (a továbbiakban: MgSzH területi szerve) " szövegrész,

b) 20. §-ában az "állomások" szövegrész helyébe az "MgSzH területi szervei" szövegrész,

c) 5. számú mellékletében az "illetékes állomáshoz" szövegrész helyébe az "MgSzH illetékes területi szervéhez" szövegrész,

d) 16. § (2) bekezdésének b) pontjában, 16. §-ának (4) bekezdésében, 18. §-ának (4) bekezdésében "az intézeti" szövegrész helyébe "a laboratóriumi" szövegrész,

e) 16. §-ának (4) bekezdésében az "Országos, a Debreceni vagy a Kaposvári Állategészségügyi Intézetbe" szövegrész helyébe az "MgSzH Központ Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának laboratóriumaiba" szövegrész,

f) 16. §-ának (4) bekezdésében "az intézettel" szövegrész helyébe "a laboratóriummal" szövegrész,

g) 16. §-ának (8) bekezdésében "az intézetbe" szövegrész helyébe "a laboratóriumba" szövegrész,

h) 18. § (2) bekezdésének c) pontjában és (5) bekezdésében "az intézetben" szövegrész helyébe "a laboratóriumban" szövegrész,

i) 18. §-ának (6) bekezdésében "az intézet" szövegrész helyébe "a laboratórium" szövegrész lép.

12. §

(1) Ez a rendelet a Közösség zoonózis epidemiológiai és szalmonella referencialaboratóriumairól és a nemzeti szal-monella referencialaboratóriumokról szóló, 2004. július 20-i 2004/564/EK bizottsági határozat 3. cikkének és II. mellékletének való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2160/2003/EK rendelete (2003. november 17.) a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kóroko-zók ellenőrzéséről,

b) a Bizottság 1003/2005/EK rendelete (2005. június 30.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományokban egyes szalmonella-szerotípusok gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról és a 2160/2003/EK rendelet módosításáról,

c) a Bizottság 1168/2006/EK rendelete (2006. július 31.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Gallus gallus fajba tartozó tojótyúkokban lévő egyes szalmonella-szerotípusok előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról, valamint az 1003/2005/EK rendelet módosításáról,

d) a Bizottság 1177/2006/EK rendelete (2006. augusztus 1.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a baromfi szalmonellózis elleni védekezésre vonatkozó nemzeti programok keretében alkalmazott egyedi védekezési módszerek követelményei tekintetében történő végrehajtásáról,

e) a Bizottság 646/2007/EK rendelete (2007. június 12.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a brojlercsirkékben előforduló Salmonella enteriti-dis és Salmonella typhimurium előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról és az 1091/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.

f)[15] a Bizottság 584/2008/EK rendelete (2008. június 20.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a pulykákban előforduló Salmonella Enteriti-dis és Salmonella Typhimurium előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról,

g)[16] a Bizottság 199/2009/EK rendelete (2009. március 13.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettől eltérve a brojlercsirke- és pulykaállományokból származó, kis mennyiségű friss hússal való közvetlen ellátásra vonatkozó átmeneti intézkedés megállapításáról,

h)[17] a Bizottság 213/2009/EK rendelete (2009. március 18.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és az 1003/2005/EK rendeletnek a Gallus gallus és pulyka tenyészállományokban a szalmonella ellenőrzése és vizsgálata tekintetében történő módosításáról.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelethez

Védekezés a házityúk tenyészállományokban

1. a) A házityúk tenyészállományokban előforduló szalmonellák elleni védekezést a 2160/2003/EK rendelet, az 1177/2006/EK rendelet és a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományokban egyes szalmonella-szerotípusok gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról és a 2160/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2005. június 30-i 1003/2005/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1003/2005/EK rendelet) szerint kell végrehajtani.

b) A védekezés során a Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományokban előforduló szalmonella-fertőzés ellenőrzésére irányuló egyes nemzeti programok jóváhagyásáról szóló, 2006. november 8-i 2006/759/EK bizottsági határozattal jóváhagyott nemzeti ellenőrzési program szerint kell eljárni.[18]

c) Atenyésztojás keltetőüzemet üzemeltető vállalkozók részére a szalmonellózis elleni védekezés önkéntes.

2. a) Alegalább 250 egyedből álló tenyészállománnyal rendelkező vállalkozó számára a szalmonellózis elleni védekezésben való részvétel kötelező, kisebb állomány esetén önkéntes. A vállalkozónak a szalmonellózis elleni védekezésben való részvételre írásban kell az MgSzH illetékes területi szervénél bejelentkezni. A vállalkozókat az MgSzH területi szerve külön jogszabály szerint nyilvántartásba veszi.

b) Atenyészállománnyal rendelkező, illetve a védekezést önkéntesen vállaló, regisztrált vállalkozónak a baromfiállomány, illetve keltetőüzem magánállatorvosi felügyeletét ellátó állatorvos által ellenjegyzett járványügyi intézkedési tervvel kell rendelkeznie. A járványügyi intézkedési tervet a biológiai biztonság általános szabályai, a jó higiéniai gyakorlat és vonatkozó hazai és uniós jogi aktusok szerint kell kidolgozni. A tervnek tartalmaznia kell legalább az új állomány betelepítésekor, illetve az új tenyész-tojások keltetőbe helyezésekor elvégzendő megelőző intézkedések (pl. takarítás, fertőtlenítés stb.) körét, a rendszeres kártevőirtási tervet és az általános járványügyi higiéniai intézkedések körét (pl. személyi higiéniai szabályok, az állatforgalommal kapcsolatos higiéniai feltételek, az állati eredetű melléktermék kezelésének szabályai, az állatgyógyászati készítmények alkalmazásának szabályai, az ivóvíz- és takarmányhigiéniai szabályok, saját takarmánykeverő üzem esetén külön kitérve a gazdaságon belüli takarmányhigiéniai intézkedésekre) .

c) A b) pont szerinti tervet az MgSzH területi szervéhez kell benyújtani. A tervet a területi szerv értékeli, elfogadásáról vagy elutasításáról határozatban dönt. Amennyiben az értékelés során a területi szerv a tervet elégtelennek ítéli, 30 napos határidő megjelölése mellett annak módosítására szólítja fel a vállalkozót.[19]

d) Ha a vállalkozó nem rendelkezik elfogadott tervvel, az érintett állományt úgy kell kezelni, mint amely

da) a legalább 250 egyedből álló tenyészállomány esetén nem tartozik a nemzeti ellenőrzési terv hatálya alá, és ennek megfelelően a hatósági állatorvos ismeretlen egészségügyi állapotú állománnyá minősíti azt. Az ilyen állományt és termékeit a kerületi főállatorvos a járványügyi intézkedési terv elfogadásáig korlátozás alá helyezi,[20]

db) a védekezést önkéntesen vállaló, regisztrált vállalkozó állománya esetén nem vesz részt a védekezésben,

dc) keltető esetén nem vesz részt a szalmonella elleni védekezésben.

3. a) A vállalkozói mintavétel során a tenyészállománnyal rendelkező, e melléklet 2. pontjának a) alpontja alapján nyilvántartott vállalkozó kezdeményezésére a magánállatorvos[21]

aa) a nevelési ciklusban a 2160/2003/EK rendelet II. melléklete B. része szerinti esetekben, a 4. számú mellékletben meghatározott módon vesz mintát,

ab) a termelési ciklusban az 1003/2005/EK rendelet melléklete 2.1.1. pontjának b) alpontja szerint vesz mintát, a 2.2.2.1. pontban meghatározott módon.

b) A hatósági mintavétel során a tenyészállománnyal rendelkező, e melléklet 2. pontjának a) alpontja alapján nyilvántartott vállalkozónál a hatósági vagy a jogosult állatorvos a termelési ciklusban, az 1003/2005/EK rendelet melléklete 2.1.2.2. pontja szerint vesz mintát, a 2.2.2.2. pontban meghatározott módon. A hatósági minta helyettesíti a vállalkozói mintát, amennyiben a vizsgálati programban a vállalkozói minta vételére 3 napon belül sor került volna.[22]

c) A tenyésztojás keltetőt üzemeltető vállalkozó kezdeményezésére a magánállatorvos az 1003/2005/EK rendelet mellékletének 2.2.1. pontjában meghatározott módon 16 hetente vesz mintát.[23]

d) A keltetőállomáson vett mintából történő szalmonella kimutatást követően a tenyésztojás eredete szerinti gazdaságban, a származási gazdaság helye szerint illetékes kerületi főállatorvos értesítése mellett megerősítő mintavétel céljából soron kívüli hatósági mintát kell venni az 1003/2005/EK rendelet mellékletének 2.2.2.2. pontjában meghatározott módon.[24]

e) A mintákat mielőbb a vizsgáló laboratóriumba kell küldeni. Amennyiben a minta laboratóriumba érkezése 24 órán belül nem megoldható, a minta 3-5 °C-on legfeljebb 48 órán keresztül tárolható a laboratóriumba érkezésig.

4. a) A nemzeti ellenőrzési programok mintáinak vizsgálatát csak e rendelet rendelkezéseinek megfelelően az MgSzH Központ által kijelölt hatósági, vagy engedélyezett magánlaboratóriumok végezhetik a 3. § (6) és (7) bekezdése szerint.[25]

b) A 3. pontjának aa) alpontja szerinti mintavételeket a 4. számú mellékletben foglaltak szerint, az ab) alpontja szerinti vizsgálatokat az 1003/2005/EK rendelet mellékletének az 1168/2006/EK rendelet 2. cikkével módosított 3. pontjában foglaltak szerint kell elvégezni.[26]

c) Ha a szalmonella vizsgálat eredménye pozitív, erről a laboratórium haladéktalanul értesíti az MgSzH területi szervét, egyidejűleg az izolált törzset megerősítő vizsgálat és szerotipizálás céljából a mintakísérő irattal az NRL-be küldi. A kísérőirat másolatát a vizsgáló laboratórium köteles 3 évig megőrizni. A pozitív vizsgálati eredményről az MgSzH területi szerve értesíti a kerületi főállatorvost, a kerületi főállatorvos értesíti a hatósági állatorvost és a vállalkozót.[27]

d) Az NRL az általa elvégzett szerotipizálás eredményét és a mintakísérő irat kitöltött példányának másolatát haladéktalanul megküldi a törzset izoláló laboratóriumnak, az MgSzH területi szervének, az érintett vállalkozónak és a mintát beküldő állatorvosnak. A kísérőirat másolatát és a vizsgálati eredményközlő dokumentumot valamennyi érintett fél köteles 3 évig megőrizni.[28]

e) Amennyiben az állományt a kísérőirat szerint az izolált szerotípussal azonos homológ élő szalmonellát tartalmazó vakcinával vakcináztak, az NRL elvégzi a vakcinatörzs elkülönítésére irányuló vizsgálatot is.[29]

5. a) A házityúk tenyészállományokat a kerületi főállatorvos Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium vonatkozásában mentesnek minősítheti. A minősítést a vállalkozónak kell kérelmeznie az állomány helye szerint illetékes kerületi főállatorvosnál.[30]

b) A mentességről szóló hatósági bizonyítványt a naposkori betelepítéskor vett minta negatív eredménye alapján a kerületi főállatorvos az 5. számú melléklet szerint adja ki.[31]

c) A vállalkozónál egy állomány akkor is mentesnek minősíthető, ha az adott gazdaság más állományában pozitív mintákat is találtak, miután a kerületi főállatorvos megbizonyosodik a pozitív állomány megfelelő járványvédelmi izoláltságáról.[32]

d) Tenyészállomány tartási helyének változása esetén az új tartási helyre vonatkozó mentességről szóló hatósági bizonyítványt kell beszerezni, amelyet a vizsgálati programban soron következő negatív eredményű vizsgálat alapján kell kiadni.

e) Házityúk tenyésztojásokat gépi keltetésre felhasználni vagy forgalomba hozni, illetve tenyészállományokat forgalomba hozni csak a Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium való mentességről szóló hatósági bizonyítvány birtokában szabad.

6. a) Amennyiben a szerotipizálás során az NRL olyan Salmonella szerotípussal való fertőzöttséget állapít meg, amely nem tartozik az 1003/2005/EK rendelet szerinti közösségi célkitűzés körébe, az állomány termelési ciklusát követően az állatok tartási helyét szigorított módon kell takarítani és fertőtleníteni.[33]

b) Amennyiben a szerotipizálás során az NRL Salmonella Enteritidis, illetve Salmonella Typhimurium fertő-zöttséget állapít meg, a vizsgálatot megismételni kizárólag az MgSzH területi szerve által elrendelt ismételt hatósági mintavétellel lehet. Az ismételt vizsgálat eredményének megérkezéséig a kerületi főállatorvos az érintett állomány és termékei vonatkozásában forgalmi korlátozást rendel el. Az ismételt vizsgálathoz a mintavételt (hatósági minta) a lehető legrövidebb időn belül, csak hatósági vagy jogosult állatorvos végezheti el. A mintákat az NRL vizsgálja, egyidejűleg az antimikrobiális hatásra vonatkozó vizsgálattal. Amennyiben az ismételt mintavétel eredménye negatív, valamint antimikrobiális gátlóanyag nem mutatható ki, a kerületi főállatorvos feloldja a forgalmi korlátozást az állomány és termékei vonatkozásában.[34]

7. a) Amennyiben az ismételt vizsgálat is pozitív eredménnyel zárul, a 2160/2003/EK rendelet II. mellékletének C. része szerint kell eljárni. A kerületi főállatorvos az adott állomány és termékei vonatkozásában forgalmi korlátozást rendel el és a mentességről szóló hatósági bizonyítványt haladéktalanul visszavonja. Egyidejűleg a gazdaság többi állományának mentességről szóló hatósági bizonyítványát is vissza kell vonni, amennyiben a fertőzött állomány járványvédelmi izoláltsága nem megfelelően biztosított. Az ilyen állomány a vágóhíddal és a vágóhidat felügyelő hatósági állatorvossal történő előzetes egyeztetést követően az elkülönített vágásra vonatkozó állat-egészségügyi szabályok megtartása mellett levágatható.[35]

b) A szalmonella hatékony és igazolt ártalmatlanításáig a fertőzött állomány levágását követő feldolgozási folyamatokat el kell különíteni az egyéb állati eredetű alapanyagok feldolgozásától, kezelésétől, és ezeket az illetékes felügyelő hatósági állatorvossal előzetesen egyeztetni kell. Az ilyen alapanyagból származó terméket az üzem saját önellenőrzési eredményére alapozva forgalomba hozhatja, ha a fertőzött állomány levágásából és feldolgozásából származó élelmiszer-alapanyag minden legkisebb csomagolási egységén az azonosító jel, illetve a létesítményen belül a nyomonkövetési jelölés közvetlen közelében, valamint a kísérő kereskedelmi dokumentumon jól olvashatóan, letörölhetetlenül feltüntetik a "Csak hőkezelés (alapos sütés vagy főzés) után fogyasztható" szöveget. Pozitív állományból származó alapanyagot csak olyan élelmiszer előállítására lehet felhasználni, amelynek gyártástechnológiai lépései garantálják a végtermék élelmiszer szalmonella mentességét, és ezt minden ilyen élelmiszer tétel kiskereskedelmi forgalomba bocsátása előtt laboratóriumi mikrobiológiai vizsgálatok eredményével igazolni kell, valamint erről az illetékes felügyelő hatósági állatorvost értesíteni kell.[36]

c) A fertőzött állomány tartási helyének kiürítését követően a vállalkozó köteles gondoskodni a tartási hely (az épület, annak felszerelési és berendezési tárgyai, a hozzá tartozó helyiségek és közlekedő utak) takarításáról és külön jogszabály szerinti szigorított fertőtlenítéséről, valamint rágcsáló- és rovarirtásáról. A maradék almot - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ártalmatlanítani kell. A teendők elvégzése után a vállalkozó értesíti az MgSzH területi szervét, amely ellenőrzi a végrehajtott intézkedések hatékonyságát.

d) Az MgSzH területi szerve az érintett légtérbe történő újratelepítést csak akkor engedélyezi, ha a fertőtlenítés hatékonyságát környezeti tamponminta laboratóriumi vizsgálata alapján kielégítőnek találja. A mintavétel és a vizsgálat költségei a vállalkozót terhelik.[37]

e) A fertőzött állománnyal etetett takarmányban szal-monellák jelenlétét - a külön jogszabályban foglaltak szerint - haladéktalanul meg kell vizsgálni. A vizsgálat negatív eredménnyel történő lezárásáig a takarmány csak a fertőzött állománnyal etethető. A takarmány fertőzöttségének megállapítása esetén a takarmányt - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ártalmatlanítani kell, és az annak tárolására, illetve szállítására használt eszközöket fertőtleníteni kell. Fertőzöttség megállapítása esetén a takarmány forrása szerinti takarmányipari vállalkozó(k) nál külön vizsgálatot kell tartani szalmonellák felderítésére.

f) Azokban a keltetőüzemekben, ahová fertőzött állományból származó tenyésztojás került, a 2160/2003/EK rendelet II. mellékletének C. részének 3. és 5. pontja szerint kell eljárni, továbbá a c)-d) pontban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. A keltetőüzem köteles nyilvántartásai alapján a szennyezettség forrásának felderítésében közreműködni és a költségeket viselni.

g) Az újratelepített állomány vonatkozásában új mentességről szóló hatósági bizonyítványt kell kérelmezni, amelyet a következő negatív eredményű vizsgálat alapján kell kiadni.

8. a) Amennyiben a keltetőüzemben vett minta vizsgálatakor a szerotipizálás során az NRL olyan Salmonella szerotípussal való fertőzöttséget állapít meg, amely nem tartozik az 1003/2005/EK rendelet szerinti közösségi célkitűzés körébe, a keltetést követően az érintett légtereket külön jogszabály szerint szigorított módon kell takarítani és fertőtleníteni.[38]

b) Amennyiben a keltetőüzemben vett minta vizsgálatakor a szerotipizálás során az NRL Salmonella Enteritidis, illetve Salmonella Typhimurium fertőzöttséget állapít meg, az érintett légtér vonatkozásában a kerületi főállatorvos forgalmi korlátozást rendel el. Az érintett légtérben tartott összes tojást és kikelt csibét - a külön jogszabályban foglaltak szerint - meg kell semmisíteni. A tenyésztojás keltetőt üzemeltető vállalkozó egyúttal saját költségére intézkedik a 3. pont d) alpontja szerinti megerősítő vizsgálat elvégzéséről. Pozitív eredményű vizsgálat esetén a tenyészállomány vonatkozásában a 7. pontban foglaltak szerint kell eljárni.[39]

c) A keltetőüzem fertőzött légterének kiürítését követően a vállalkozó köteles gondoskodni a légtér (az épület, annak felszerelési és berendezési tárgyai, a hozzá tartozó helyiségek és közlekedő utak) takarításáról és külön jogszabály szerinti szigorított fertőtlenítéséről, valamint rágcsáló- és rovarirtásáról. A teendők elvégzése után a vállalkozó értesíti az MgSzH területi szervét, amely ellenőrzi a végrehajtott intézkedések hatékonyságát.

d) Az MgSzH területi szerve az érintett légtér keltetésre való ismételt használatbavételét csak akkor engedélyezi, ha a fertőtlenítés hatékonyságát laboratóriumi vizsgálat alapján kielégítőnek találja, és a vállalkozó az összes vizsgálati költségét kiegyenlítette.

9. a) Amennyiben a tenyészállományban, illetve a keltetőüzemben vett pozitív eredményű minta szerotipizálása során Salmonella Hadar, Salmonella Infantis, illetve Salmonella Virchow fertőzöttség kerül megállapításra, a vállalkozó 30 napon belül felülvizsgálj a járványügyi intézkedési tervét, és ismételt jóváhagyásra benyújtja azt az MgSzH illetékes területi szerve részére. A felülvizsgált tervnek tartalmaznia kell a higiéniai viszonyok, különösen a fertőtlenítési eljárások és a kártevőirtás hatékonyságának felülvizsgálatát, a fertőződés lehetséges okára vonatkozó vizsgálatok eredményét és a szükségesnek tartott intézkedések felsorolását. A tervet az MgSzH területi szerve 30 napon belül értékeli. Amennyiben a területi szerv a tervet elégtelennek ítéli, az érintett állományt, illetve érintett keltetői légteret a kerületi főállatorvos korlátozás alá helyezi mindaddig, amíg a vállalkozó a tervet megfelelő módon nem módosítja.[40]

b) Az állomány termelési ciklusát, illetve a keltetést követően az állatok tartási helyét külön jogszabály szerint szigorított módon kell takarítani és fertőtleníteni, és a tenyészállomány esetében a takarmány vonatkozásában a 7. pont e) alpontja szerint kell eljárni.[41]

10. a) A tenyészállományok szalmonellózis elleni vakcinázása nem kötelező.

b) Az önkéntes vakcinázás során az 1177/2006/EK rendelet előírásai szerint kell eljárni.

c) A szalmonellózis elleni vakcinás védekezés részletes programját a 2. pont b) alpontjában leírt járványügyi intézkedési tervnek tartalmaznia kell.[42]

d) A vakcina alkalmazásáról a külön jogszabály szerinti dokumentációt, kezelési naplót kell vezetni, amelyet az MgSzH területi szerve ellenőriz. Az ellenőrzésnek külön ki kell terjednie a vakcinázási program szakszerűségére és az oltóanyag használati utasítás szerinti alkalmazására. A megfelelő mennyiségű oltóanyag felhasználását a vállalkozónak számlával, a vakcina szakszerű használatának megtörténtét az állatorvosnak aláírásával, pecsétlenyomatával kell igazolnia.[43]

e) A nemzeti ellenőrzési program keretében az anti-mikrobiális hatású készítmények alkalmazása tekintetében az 1177/2006/EK rendelet előírásai szerint kell eljárni.

2. számú melléklet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelethez

Védekezés a tojótyúk állományokban

1. a) A házityúk tojóállományokban előforduló szal-monellák elleni védekezést a 2160/2003/EK rendelet, az 1177/2006/EK rendelet és a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Gallus gallus fajba tartozó tojótyúkokban lévő egyes szalmonella-szerotípusok előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról, valamint az 1003/2005/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. július 31-i 1168/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1168/2006/EK rendelet), illetve az alábbiak szerint kell végrehajtani.

b) A védekezés során a Gallus gallus fajba tartozó tojótyúkállományokban előforduló szalmonellafertőzés ellenőrzésére irányuló egyes nemzeti programok jóváhagyásáról szóló, 2007. december 2007/848/EK bizottsági határozattal jóváhagyott nemzeti ellenőrzési program szerint kell eljárni.[44]

c) A védekezés során az 1168/2006/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti célt kell elérni. A Gallus gallus tojó állományokban a Salmonella-fertőzött-ség előfordulására vonatkozó alaptanulmányról szóló, 2004. szeptember 22-i 2004/665/EK bizottsági határozat alapján végrehajtott felmérés eredménye alapján Magyarországon a mentesítési program első évében az 1168/2006/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti célt kell elérni.[45]

d) A legalább 50 egyedből álló állományok esetében csak Salmonella Enteritidistől és Salmonella Typhimu-riumtól mentes tojóállományt lehet betelepíteni, függetlenül az állomány korától.

2. a) Alegalább 50 egyedből álló tojóállománnyal rendelkező vállalkozó számára a szalmonellózis elleni védekezésben való részvétel kötelező, kisebb állomány esetén önkéntes.

b) A szalmonellózis elleni védekezésre írásban kell az MgSzH területi szervénél bejelentkezni. A vállalkozókat a területi szerv külön jogszabály szerint nyilvántartásba veszi.[46]

c) A regisztrált vállalkozónak az állományt ellátó magánállatorvos által ellenjegyzett járványügyi intézkedési tervvel kell rendelkeznie. A járványügyi intézkedési tervet a biológiai biztonság általános szabályai, a jó higiéniai gyakorlat és vonatkozó hazai és uniós jogi aktusok szerint kell kidolgozni. A tervnek tartalmaznia kell legalább az új állomány betelepítésekor elvégzendő megelőző intézkedések (pl. takarítás, fertőtlenítés stb.) körét, a szakszerű vakcinázási programot szalmonellózis ellen, a rendszeres kártevőirtási tervet és az általános járványügyi higiéniai intézkedések körét (pl. személyi higiéniai szabályok, az állatforgalommal kapcsolatos higiéniai feltételek, az állati eredetű melléktermék kezelésének szabályai, az állatgyógyászati készítmények alkalmazásának szabályai, az ivóvíz- és takarmányhigiéniai szabályok, saját takarmánykeverő üzem esetén külön kitérve a gazdaságon belüli takarmányhigiéniai intézkedésekre) .[47]

d) A c) pont szerinti tervet újonnan betelepített állomány esetén legkésőbb az állomány tervezett betelepítése előtt 30 nappal az MgSzH területi szervéhez kell benyújtani. A tervet az MgSzH területi szerve értékeli, elfogadásáról vagy elutasításáról határozatban dönt. Amennyiben az értékelés során az MgSzH területi szerve a tervet elégtelennek ítéli, 30 napos határidő megjelölése mellett annak módosítására szólítja fel a vállalkozót.[48]

e) Ha a vállalkozó a betelepítést követő 30 napon belül sem rendelkezik elfogadott tervvel, az érintett állomány vonatkozásában az MgSzH területi szerve

ea) a legalább 50 egyedből álló állomány esetén úgy intézkedik, mint amely nem tartozik a nemzeti ellenőrzési terv hatálya alá, és ismeretlen egészségügyi állapotú állománnyá minősíti azt. Az ilyen állományból származó étkezési tojások - tekintettel a 2160/2003/EK rendelet II. melléklete D. része 2. pontjára - csak hőkezelt tojástermék előállító üzemben történt hőkezelés után bocsáthatók emberi fogyasztásra;

eb) a védekezést önkéntesen vállaló, regisztrált vállalkozó állománya esetén úgy tekinti, hogy az nem vesz részt a védekezésben.

3. a) A vállalkozói mintavétel során a regisztrált vállalkozó kötelező kezdeményezésére a magánállatorvos[49]

aa) a nevelési ciklusban a 2160/2003/EK rendelet II. melléklete B. része szerinti esetekben, a 4. számú mellékletben meghatározott módon vesz mintát,

ab) a termelési ciklusban az 1168/2006/EK rendelet melléklete 2.1. pontja szerint vesz mintát, a 2.2. pontban meghatározott módon.

b) A hatósági mintavétel során a regisztrált vállalkozó kötelező kezdeményezésére a hatósági vagy a jogosult állatorvos az 1168/2006/EK rendelet melléklete 2.1. pontja szerint vesz mintát, a 2.2. pontban meghatározott módon. A hatósági minta helyettesíti a vállalkozói mintát, amennyiben a vizsgálati programban a vállalkozói minta vételére 3 napon belül sor került volna.[50]

c) A mintákat mielőbb a vizsgáló laboratóriumba kell küldeni. Amennyiben a minta laboratóriumba érkezése 24 órán belül nem megoldható, a minta 3-5 °C-on legfeljebb 48 órán keresztül tárolható a laboratóriumba érkezésig.

4. a) A nemzeti ellenőrzési programok mintáinak vizsgálatát csak e rendelet rendelkezéseinek megfelelően az MgSzH Központ által kijelölt hatósági, vagy engedélyezett magánlaboratóriumok végezhetik a 3. § (6) és (7) bekezdése szerint.[51]

b) A 3. pont aa) alpontja szerinti vizsgálatokat a 4. számú mellékletben foglaltak szerint, az ab) alpont szerinti vizsgálatokat az 1168/2006/EK rendelet mellékletének 3. pontjában foglaltak szerint kell elvégezni.[52]

c) Ha a szalmonella vizsgálat eredménye pozitív, erről a laboratórium haladéktalanul értesíti az MgSzH területi szervét, egyidejűleg az izolált törzset megerősítő vizsgálat és szerotipizálás céljából a mintakísérő irattal az NRL-be küldi. A kísérőirat másolatát a vizsgáló laboratórium köteles 3 évig megőrizni. A pozitív vizsgálati eredményről az MgSzH területi szerve értesíti a kerületi főállatorvost, a kerületi főállatorvos értesíti a hatósági állatorvost és a vállalkozót.[53]

d) Az NRL az általa elvégzett szerotipizálás eredményét és a mintakísérő irat kitöltött példányának másolatát haladéktalanul megküldi a törzset izoláló laboratóriumnak, az MgSzH területi szervének, az érintett vállalkozónak és a mintát beküldő állatorvosnak. A kísérőirat másolatát és a vizsgálati eredményközlő dokumentumot valamennyi érintett fél köteles 3 évig megőrizni.[54]

5. a) A házityúk tojóállományokat a kerületi főállatorvos Salmonella Enteritidis és Salmonella Tyhpimurium vonatkozásában mentesnek minősítheti. A minősítést a vállalkozónak kell kérelmeznie az állomány helye szerint illetékes kerületi főállatorvosnál.[55]

b) A mentességről szóló hatósági bizonyítványt a kerületi főállatorvos az 5. számú melléklet szerint adja ki. Egy vállalkozónál egy állomány akkor is mentesnek minősíthető, ha az adott gazdaság más állományában pozitív mintákat is találtak, miután a hatósági főállatorvos megbizonyosodik a pozitív állomány megfelelő járványvédelmi izoláltságáról. A határozatot a naposkori betelepítéskor vett minta negatív eredménye alapján kell kiadni.[56]

c) Atojóállomány tartási helyének változása esetén az új tartási helyre vonatkozó mentességről szóló hatósági bizonyítványt kell kiadni a következő negatív eredményű vizsgálat alapján.

d) Házityúk tojó állományokat forgalomba hozni csak a Salmonella Enteritidistől és Salmonella Typhimuriumtól való mentességről szóló hatósági bizonyítvány birtokában szabad.

6. Amennyiben a szerotipizálás során az NRL olyan Salmonella szerotípussal való fertőzöttséget állapít meg, amely nem tartozik az 1168/2006/EK rendelet szerinti közösségi célkitűzés körébe, az állomány termelési ciklusát követően az állatok tartási helyét külön jogszabály szerinti szigorított módon kell takarítani és fertőtleníteni.[57]

7. a) Amennyiben a szerotipizálás során az NRL Salmonella Enteritidis, illetve Salmonella Typhimurium fertő-zöttséget állapít meg, a vizsgálatot megismételni kizárólag az MgSzH területi szerve által elrendelt ismételt hatósági mintavétellel lehet. Az ismételt hatósági mintavételt csak jogosult vagy hatósági állatorvos végezheti el a 2160/2003/EK rendelet II. melléklet D. részének 4. b) alpontjában leírtak szerint. Az ismételt vizsgálatot csak az NRL végezheti el. Az ismételt vizsgálat eredményének megérkezéséig a kerületi főállatorvos az érintett állomány és termékei vonatkozásában forgalmi korlátozást rendel el és a mentességről szóló hatósági bizonyítványt haladéktalanul visszavonja. Az ismételt vizsgálattal egyidejűleg an-timikrobiális hatásra vonatkozó vizsgálatot is végezni kell.[58]

b) Amennyiben az ismételt vizsgálat is pozitív eredménnyel zárul, a 2160/2003/EK rendelet II. mellékletének D. része szerint kell eljárni. A kerületi főállatorvos az érintett állomány vonatkozásában haladéktalanul forgalmi korlátozást rendel el, és a mentességről szóló hatósági bizonyítványt egyidejűleg visszavonja. Egyúttal a gazdaság többi állományának mentességről szóló hatósági bizonyítványa is visszavonható, amennyiben a fertőzött állomány járványvédelmi izoláltsága nem megfelelően biztosított. Az ilyen állományt legkésőbb a termelési ciklust követően fel kell számolni. Az ilyen állomány a vágóhíddal és a vágóhidat felügyelő hatósági állatorvossal történő előzetes egyeztetést követően az elkülönített vágásra vonatkozó állat-egészségügyi szabályok megtartása mellett levágatható. A szalmonella hatékony és igazolt ártalmatlanításáig a fertőzött állomány levágását követő feldolgozási folyamatokat el kell különíteni az egyéb állati eredetű alapanyagok feldolgozásától, kezelésétől, és ezeket az illetékes felügyelő hatósági állatorvossal előzetesen egyeztetni kell. Az ilyen alapanyagból származó terméket az üzem saját önellenőrzési eredményére alapozva forgalomba hozhatja, ha a fertőzött állomány levágásából és feldolgozásából származó élelmiszer-alapanyag minden legkisebb csomagolási egységén az azonosító jel, illetve a létesítményen belül a nyomonkövetési jelölés közvetlen közelében, valamint a kísérő kereskedelmi dokumentumon jól olvashatóan, letörölhetetlenül feltüntetik a "Csak hőkezelés (alapos sütés vagy főzés) után fogyasztható" szöveget. Pozitív állományból származó alapanyagot csak olyan élelmiszer előállítására lehet felhasználni, amelynek gyártástechnológiai lépései garantálják a végtermék élelmiszer szalmonella mentességét, és ezt minden ilyen élelmiszer tétel kiskereskedelmi forgalomba bocsátása előtt laboratóriumi mikrobiológiai vizsgálatok eredményével igazolni kell, valamint erről az illetékes felügyelő hatósági állatorvost értesíteni kell.[59]

c) A fertőzött állomány tartási helyének kiürítését követően a vállalkozó köteles gondoskodni a tartási hely (az épület, annak felszerelési és berendezési tárgyai, a hozzá tartozó helyiségek és közlekedő utak) takarításáról és külön jogszabály szerinti szigorított fertőtlenítéséről, valamint rágcsáló- és rovarirtásáról. A maradék almot - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ártalmatlanítani kell. A teendők elvégzése után a vállalkozó értesíti az MgSzH területi szervét, amely ellenőrzi a végrehajtott intézkedések hatékonyságát.

d) Az MgSzH területi szerve az érintett légtérbe történő újratelepítést csak akkor engedélyezi, ha a fertőtlenítés hatékonyságát környezeti tamponminta laboratóriumi vizsgálata alapján kielégítőnek találja. A mintavétel és a vizsgálat költségei a vállalkozót terhelik.[60]

e) A fertőzött állománnyal etetett takarmányt - a külön jogszabályban foglaltak szerint - haladéktalanul meg kell vizsgálni szalmonellák jelenlétére. A vizsgálat negatív eredménnyel történő lezárásáig a takarmány csak a fertőzött állománnyal etethető. A takarmány fertőzöttségének megállapítása esetén a takarmányt - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ártalmatlanítani kell, és az annak tárolására, illetve szállítására használt eszközöket fertőtleníteni kell. Fertőzöttség megállapítása esetén a takarmány forrása szerinti takarmányipari vállalkozónál külön vizsgálatot kell tartani szalmonellák felderítésére.

f) A mentességről szóló hatósági bizonyítvány visszavonását követő 30 napon belül a vállalkozó felülvizsgálja járványügyi intézkedési tervét, és ismételt jóváhagyásra benyújtja azt az MgSzH illetékes területi szervéhez. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell a higiéniai viszonyok, különösen a fertőtlenítési eljárások és a kártevőirtás hatékonyságának felülvizsgálatát, a fertőződés lehetséges okára vonatkozó vizsgálatok eredményét és a szükségesnek tartott intézkedések felsorolását. A tervet a területi szerv 30 napon belül értékeli. Amennyiben a területi szerv a tervet elégtelennek ítéli, annak módosítására szólítja fel a vállalkozót.

g) Ha a vállalkozó a mentességről szóló hatósági bizonyítvány visszavonását követő 90 napon belül sem rendelkezik elfogadott tervvel, az MgSzH területi szerve az érintett állományt úgy tekinti, mint amely nem tartozik a nemzeti ellenőrzési terv hatálya alá, és ennek megfelelően ismeretlen egészségügyi állapotú állománnyá minősíti azt.

Az ilyen állományból származó étkezési tojások - tekintettel a 2160/2003/EK rendelet II. melléklete D. része 2. pontjára - csak hőkezelt tojástermék előállító üzemben történt hőkezelés után bocsáthatók emberi fogyasztásra.

8. a) Atojóállományok szalmonellózis elleni vakcinázása tekintetében az 1177/2006/EK rendelet előírásai szerint kell eljárni. A Salmonella Typhimurium elleni vakcinázás tekintetében kockázatbecslés alapján kell eljárni.

b) A vakcina alkalmazásáról a külön jogszabály szerinti dokumentációt kell vezetni, melyet az MgSzH területi szerve ellenőriz. Az ellenőrzésnek külön ki kell terjednie a vakcinázási program szakszerűségére és az oltóanyag használati utasítás szerinti alkalmazására. A megfelelő mennyiségű oltóanyag felhasználását a vállalkozónak számlával, a vakcina szakszerű használatának megtörténtét az állatorvosnak aláírásával, pecsétlenyomatával kell igazolnia.[61]

c) Anemzeti ellenőrzési program keretében az anti-mikrobiális hatású készítmények alkalmazása tekintetében az 1177/2006/EK rendelet előírásai szerint kell eljárni.

3. számú melléklet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelethez[62]

Védekezés a házityúk brojlerállományokban

1. A házityúk brojlerállományokban előforduló szalmonellák elleni védekezést az alábbi európai uniós jogszabályok szerint kell végrehajtani:

a) 2160/2003/EK rendelet,

b) 1177/2006/EK rendelet,

c) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a brojlercsirkékben előforduló Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról és az 1091/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 12-i 646/2007/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 646/2007/EK rendelet).

2. a) A védekezés során a Gallus gallus brojlercsirke-állományokban előforduló szalmonellafertőzés ellenőrzésére irányuló egyes nemzeti programok jóváhagyásáról szóló, 2008. október 20-i 2008/815/EK bizottsági határozattal jóváhagyott nemzeti ellenőrzési program szerint kell eljárni.

b) A védekezés során a 646/2007/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdése szerinti célt kell elérni.

c) A védekezés hatósági felügyeletét az MgSzH területi szerve látja el.

3. A védekezés kötelező valamennyi, a rendelet hatálya alá tartozó brojlerállományban, a 2160/2003/EK rendelet 1. cikkének (3) bekezdése szerinti brojlerállományok kivételével. A brojlerállománnyal rendelkező vállalkozónak a szalmonellózis elleni védekezésben való részvételre írásban kell az MgSzH területi szervénél bejelentkezni. A vállalkozókat a területi szerv külön jogszabály szerint nyilvántartásba veszi.

4. a) A védekezést végző, brojlerállománnyal rendelkező regisztrált vállalkozónak a baromfiállomány magánállatorvosi felügyeletét ellátó állatorvos által ellenjegyzett járványügyi intézkedési tervvel kell rendelkeznie. A járványügyi intézkedési tervet a biológiai biztonság általános szabályai, a jó higiéniai gyakorlat, a vonatkozó hazai jogszabályok és európai uniós jogi aktusok szerint kell kidolgozni. A tervnek tartalmaznia kell legalább az új állomány betelepítésekor elvégzendő megelőző intézkedések (pl. takarítás, fertőtlenítés stb.) körét, a rendszeres kártevőirtási (rágcsáló és rovarirtási) tervet és az általános járványügyi higiéniai intézkedések körét (pl. személyi higiéniai szabályok, az állatforgalommal kapcsolatos higiéniai feltételek, az állati eredetű melléktermék kezelésének szabályai, az állatgyógyászati készítmények alkalmazásának szabályai, az ivóvíz- és takarmányhigiéniai szabályok, saját takarmánykeverő üzem esetén külön kitérve a gazdaságon belüli takarmányhigiéniai intézkedésekre).

b) Az a) pont szerinti tervet az MgSzH területi szervéhez kell benyújtani. A tervet a területi szerv értékeli, elfogadásáról vagy elutasításáról határozatban dönt. Amennyiben az értékelés során a területi szerv a tervet elégtelennek ítéli, 30 napos határidő megjelölése mellett annak módosítására szólítja fel a vállalkozót.

c) Ha a vállalkozó nem rendelkezik elfogadott tervvel, az érintett állományt úgy kell kezelni, mint ami nem tartozik a nemzeti ellenőrzési terv hatálya alá, és ennek megfelelően a kerületi főállatorvos ismeretlen egészségügyi állapotú állománnyá minősíti azt. Az ilyen állományt és termékeit a kerületi főállatorvos a járványügyi intézkedési terv elfogadásáig korlátozás alá helyezi.

5. A vállalkozói mintavétel során a védekezést folytató brojlerállományok esetében a vállalkozó kezdeményezésére a magánállatorvos a betelepítéskor napos korban és a brojlercsirkéknek a vágóhídra történő szállítását megelőző 3 héten belül vesz mintát, a 6. számú mellékletben meghatározott módon.

6. Az évente elvégzendő hatósági mintavételek számát és helyét a kerületi főállatorvos a 646/2007/EK rendelet Mellékletének 1. b) pontja alapján határozza meg. A hatósági minta helyettesíti a vállalkozói mintát, amennyiben a vizsgálati programban a vállalkozói minta vételére 3 napon belül sor került volna.

7. A hatósági mintavételeket a 6. számú mellékletben és a 7. pontban meghatározott alkalmakkor, a 646/2007/EK rendelet Mellékletének 2. pontja szerint hatósági vagy jogosult állatorvos végzi el.

8. a) A brojlerállománnyal rendelkező vállalkozó a 646/2007/EK rendelet Mellékletének 1. c) pontja szerint írásban kérheti az MgSzH területi szervétől, hogy a 7. ponttól eltérően a több állománnyal rendelkező gazdaságokban minden mintavételi körben a 646/2007/EK rendelet Mellékletének 1. b) pontja szerint legalább egy, de mintavételi körönként más állományból történjen hatósági mintavétel, mindaddig, amíg az összes állomány bevizsgálásra nem került, ezt követően újrakezdődik az állományok bevizsgálása.

b) A vizsgálatokhoz szükséges - a 6. számú mellékletben előírt - minták vételének időpontját a kerületi főállatorvosnak előzetesen be kell jelenteni. A mintavételt hatósági vagy jogosult állatorvos végzi.

9. A mintákat mielőbb a vizsgáló laboratóriumba kell küldeni. Amennyiben a minta laboratóriumba érkezése 24 órán belül nem megoldható, a minta 3-5 °C-on legfeljebb 48 órán keresztül tárolható a laboratóriumba érkezésig.

10. a) A nemzeti ellenőrzési programok mintáinak vizsgálatát csak e rendelet rendelkezéseinek megfelelően az MgSzH Központ által kijelölt hatósági, vagy engedélyezett magánlaboratóriumok végezhetik a 3. § (6) és (7) bekezdése szerint.

b) Ha a szalmonella vizsgálat eredménye pozitív, erről a laboratórium haladéktalanul értesíti az MgSzH területi szervét, a területi szerv a kerületi főállatorvost, a kerületi főállatorvos a hatósági állatorvost és az érintett vállalkozót, egyidejűleg az izolált törzset megerősítő vizsgálat és szerotipizálás céljából az NRL-be küldi. A kísérőirat másolatát a vizsgáló laboratórium köteles 3 évig megőrizni.

c) Ha a szalmonella vizsgálat eredménye pozitív, a vállalkozó kezdeményezésére az MgSzH Központ által erre kijelölt és engedéllyel rendelkező hatósági laboratóriumban lehetőség van csoportspecifikus 'O' ellenanyag felhasználásával a Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium szerotípusokkal való fertőzöttség gyors kizárására, mind az általuk, mind az engedélyezett magánlaboratóriumok által izolált és beküldött törzsek esetében. Ebben az esetben az izolált törzset az 'O' csoporttipizálást végző laboratórium küldi meg az NRL-be a szerotípus pontos meghatározására.

d) Amennyiben csoport-specifikus 'O' ellenanyag felhasználásával a Salmonella Typhimurium, illetve Salmonella Enteritidis fertőzöttséget ki tudják zárni, akkor az állomány a kerületi főállatorvos határozatával a korlátozás feloldása mellett vágásra bocsátható. Az MgSzH területi szerve az érintett légtérbe történő újratelepítést csak akkor engedélyezi, ha a fertőtlenítés hatékonyságát környezeti tamponminta laboratóriumi vizsgálata alapján kielégítőnek találja. A mintavétel és a vizsgálat költségei a vállalkozót terhelik.

e) Az NRL az általa elvégzett szerotipizálás eredményét és a mintakísérő irat kitöltött példányának másolatát haladéktalanul megküldi a törzset izoláló laboratóriumnak, az MgSzH területi szervének, az érintett vállalkozónak és a mintát beküldő állatorvosnak. A kísérőirat másolatát valamennyi érintett fél köteles 3 évig megőrizni.

11. a) A védekezési programba bejelentett házityúk brojlerállományokat a kerületi főállatorvos Salmonella Enteritidistől és Salmonella Tyhpimuriumtól való mentesség tekintetében minősíti a vállalkozó kérelmére.

b) A mentességről szóló hatósági bizonyítványt a kerületi főállatorvos az 5. számú melléklet szerint adja ki. A vállalkozónál egy állomány akkor is mentesnek minősíthető, ha az adott gazdaság más állományában pozitív mintákat is találtak, de a kerületi főállatorvos megbizonyosodik a pozitív állomány megfelelő járványvédelmi izoláltságáról. A határozatot a naposkori betelepítéskor vett minta negatív eredménye alapján kell kiadni.

c) A brojlerállomány tartási helyének változása esetén az új tartási helyre vonatkozó mentességről szóló bizonyítványt kell a következő negatív eredményű vizsgálat alapján kiadni.

d) A vállalkozó kérelmére az igazolás más szerotí-pus(ok)ra is kiterjeszthető, amennyiben azok jelenlétét az NRL vizsgálata kizárta.

12. a) Amennyiben a szerotipizálás során az NRL Salmonella Enteritidis, illetve Salmonella Typhimurium fer-tőzöttséget állapít meg, és az állomány rendelkezik mentességről szóló hatósági bizonyítvánnyal, a kerületi főállatorvos a bizonyítványt haladéktalanul bevonja. Egyidejűleg a gazdaság többi állományának mentességről szóló hatósági bizonyítványát is be kell vonni, amennyiben a fertőzött állomány járványvédelmi izoláltsága nem megfelelően biztosított.

b) Az állomány elszállítását követően az állatok tartási helyét külön jogszabály szerinti szigorított módon kell takarítani és fertőtleníteni.

c) Azt a takarmányt, amellyel a fertőzött állományt etették - a külön jogszabályban foglaltak szerint - haladéktalanul meg kell vizsgálni szalmonellák jelenlétére. A vizsgálat negatív eredménnyel történő lezárásáig a takarmány csak a fertőzött állománnyal etethető. A takarmány fertőzöttségének megállapítása esetén a takarmányt - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ártalmatlanítani kell, és az annak tárolására, illetve szállítására használt eszközöket fertőtleníteni kell. Fertőzöttség megállapítása esetén a takarmány forrása szerinti takarmányipari vállalkozóknál külön vizsgálatot kell tartani szalmonellák felderítésére.

d) A vállalkozó a pozitív vizsgálati eredmény kézhezvételét követően:

da) Salmonella Enteritidis vagy Salmonella Typhimurium fertőzőttség esetén 7 napon belül felülvizsgálja járványügyi intézkedési tervét és jóváhagyásra benyújtja az MgSzH területi szervének, amely 15 napon belül elbírálja azt. Amennyiben az MgSzH területi szerve az intézkedési tervet nem fogadja el, az érintett légtérben lévő állo-

mány(oka)t forgalmi korlátozás alá helyezi. Amint a járványügyi intézkedési terv elfogadásra kerül, a korlátozást a kerületi főállatorvos feloldja.

db) Egyéb Salmonella szerotípussal való fertőzöttség esetén 7 napon belül felülvizsgálja járványügyi intézkedési tervét és jóváhagyásra benyújtja az MgSzH területi szervének, amely 21 napon belül elbírálja azt. Amennyiben az MgSzH területi szerve az intézkedési tervet nem fogadja el, az érintet légtérben lévő állomány(oka)t a kerületi főállatorvos forgalmi korlátozás aláhelyezi. Amint a járványügyi intézkedési terv elfogadásra kerül, a korlátozást a kerületi főállatorvos feloldja.

e) A d) pont szerint benyújtott járványügyi intézkedési tervnek tartalmaznia kell a higiéniai viszonyok, különösen a fertőtlenítési eljárások és a kártevőirtás (rovar- és rágcsálóirtás) hatékonyságának felülvizsgálatát, a fertőződés lehetséges okára vonatkozó vizsgálatok eredményét és a szükségesnek tartott intézkedések felsorolását.

f) Amennyiben a szerotipizálás során az NRL Salmonella Enteritidis, illetve Salmonella Typhimurium fertőzöttséget állapít meg, a vizsgálatot megismételni kizárólag az MgSzH területi szerve által elrendelt ismételt hatósági mintavétellel lehet. Az ismételt vizsgálat eredményének megérkezéséig a kerületi főállatorvos az érintett állomány vonatkozásában forgalmi korlátozást rendel el. Az ismételt vizsgálathoz a mintavételt a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni, a mintát csak jogosult vagy hatósági állatorvos veheti, és vizsgálatát csak az NRL végezheti el. Az ismételt vizsgálattal egyidejűleg antimikrobiális gátló hatásra vonatkozó vizsgálatot is végezni kell. Az ismételt vizsgálat negatív eredménye esetén a kerületi főállatorvos feloldja a forgalmi korlátozást az állomány vonatkozásában.[63]

g) Amennyiben a szerotipizálás során az NRL Salmonella Enteritidis, illetve Salmonella Typhimurium fertőzöttséget állapít meg, az állományt csak a vágóhíddal és a vágóhidat felügyelő hatósági állatorvossal történő előzetes egyeztetést követően az elkülönített vágásra vonatkozó állat-egészségügyi szabályok megtartása mellett lehet levágatni.[64]

h) A szalmonella hatékony és igazolt ártalmatlanításáig fertőzött állomány levágását követő feldolgozási folyamatokat el kell különíteni az egyéb állati eredetű alapanyagok feldolgozásától, kezelésétől, és ezeket az illetékes felügyelő hatósági állatorvossal előzetesen egyeztetni kell. Az ilyen alapanyagból származó terméket az üzem saját önellenőrzési eredményére alapozva forgalomba hozhatja, ha fertőzött állomány levágásából és feldolgozásából származó élelmiszer-alapanyag minden legkisebb csomagolási egységén az azonosító jel, illetve a létesítményen belül a nyomonkövetési jelölés közvetlen közelében, valamint a kísérő kereskedelmi dokumentumon jól olvashatóan, letörölhetetlenül feltüntetik a "Csak hőkezelés (alapos sütés vagy főzés) után fogyasztható" szöveget. Pozitív állományból származó alapanyagot csak olyan élelmiszer előállítására lehet felhasználni, amelynek gyártástechnológiai lépései garantálják a végtermék élelmiszer szalmonella mentességét, és ezt minden ilyen élelmiszer tétel kiskereskedelmi forgalomba bocsátása előtt laboratóriumi mikrobiológiai vizsgálatok eredményével igazolni kell, valamint erről az illetékes felügyelő hatósági állatorvost értesíteni kell.[65]

i) A fertőzött állomány tartási helyének kiürítését követően a vállalkozó köteles gondoskodni a tartási hely (az épület, annak felszerelési és berendezési tárgyai, a hozzá tartozó helyiségek és közlekedő utak) takarításáról és külön jogszabály szerinti szigorított fertőtlenítéséről, valamint rágcsáló-és rovarirtásáról. A maradék almot - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ártalmatlanítani kell. Ezt követően a vállalkozó értesíti az MgSzH területi szervét, amely ellenőrzi a végrehajtott intézkedések hatékonyságát.

j) Az MgSzH területi szerve az érintett légtérbe történő újratelepítést csak akkor engedélyezi, ha a fertőtlenítés hatékonyságát környezeti tamponminta laboratóriumi vizsgálata alapján kielégítőnek találja. A mintavétel és a vizsgálat költségei a vállalkozót terhelik.

k) Az újratelepített állomány vonatkozásában új mentességről szóló hatósági bizonyítványt kell kérelmezni, amelyet a következő negatív eredményű vizsgálat alapján kell kiadni.

13. a) A brojlerállományok szalmonellózis elleni vakcinázása nem kötelező.

b) Az önkéntes vakcinázás során az 1177/2006/EK rendelet előírásai szerint kell eljárni.

c) A szalmonellózis elleni vakcinás védekezés részletes programját a járványügyi intézkedési tervnek tartalmaznia kell.

d) A vakcina alkalmazásáról a külön jogszabály szerinti dokumentációt, kezelési naplót kell vezetni, amelyet az MgSzH területi szerve ellenőriz. Az ellenőrzésnek külön ki kell terjednie a vakcinázási program szakszerűségére és az oltóanyag használati utasítás szerinti alkalmazására. A megfelelő mennyiségű oltóanyag felhasználását a vállalkozónak számlával, a vakcina szakszerű használatának megtörténtét az állatorvosnak aláírásával, pecsétlenyomatával kell igazolnia.

e) A nemzeti ellenőrzési program keretében az antimikrobiális hatású készítmények alkalmazása tekintetében az 1177/2006/EK rendelet előírásai szerint kell eljárni.

4. számú melléklet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelethez[66]

I.

Mintagyűjtés tenyész- és tojóállományok vizsgálatához a nevelési ciklusban

II.

Vizsgálati módszerek tenyész- és tojóállományok vizsgálatához a nevelési ciklusban

1. Bújtatóláda és szállítódoboz bélésének vizsgálata A naposbaromfi szállítására szolgáló dobozok béléséből (legalább 5 dobozból) gyűjtött, 25 g meconiummal és bélsárral szennyezett, 10 x 15 cm-nél nem nagyobb bélésanyagot kell egy mintaként feldolgozni. A mintákat jelöléssel ellátva légmentesen záró műanyag zacskókban kell vizsgálatra küldeni.

Elődúsítás: a mintát 225 ml, 1:10 arányban 1%-os pep-tonvízzel 30 másodpercig felrázni és 37 °C-on 18±2 óráig inkubálni.

Dúsítás: az elődúsítást követően az elődúsító 0,1 ml-ével módosított félfolyékony Rappaport-Vassiliadis (MSRV) dúsító táptalajt beoltunk.

Inkubálás 41,5 °C-on 24±3 órán keresztül.

Kioltás: a jellemző fejlődést mutató MSRV táptalajból XLD és Rambach agarra szélesztünk, amelyeket 37 °C-on 24 ± 3 óráig inkubálunk. A fejlődést nem mutató lemezeket 24 ± 3 órán keresztül tovább inkubáljuk, majd szélesztünk. Ha migráció továbbra sem figyelhető meg, az inokulációs pontokból kell széleszteni (a nem mozgó Salmonel-lák esetleges jelenléte miatt).

2. Naposbaromfi-hulla (vagy élő naposbaromfi) vizsgálata

Öt csibe májából és/vagy szikzsákjából, vékonybeléből és vakbeléből (3 pool) szervenként 0,1 g-nyi darabot egy gyűjtőmintaként kell kezelni. Az elődúsítás 1%-os pepton-vízben, a dúsítás és kioltás az 1. pontban leírtak szerint végzendő.

3. Bélsárminták vizsgálata

A vizsgálatot az 1003/2005/EK rendelet mellékletének az 1168/2006/EK rendelet 2. cikkével módosított 3. pontjában foglaltak szerint kell elvégezni.

Megjegyzés az 1-2. pontokhoz:

A laboratóriumi vizsgálatok az MSZ EN ISO 6579 szabvány irányelvei, valamint annak D melléklete alapján végzendők. Légterenként 5 Salmonella-gyanús telepet kell biokémiailag megvizsgálni. A tipikus Salmonella és a lehetséges Salmonella törzsek közül legalább 2 izolátumot kell szerotipizálni.

5. számú melléklet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelethez

Mentességről szóló hatósági bizonyítvány mintája

.............................. Megyei MgSzH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága

Kerületi főállatorvos[67]

Cím:

Laboratóriumi vizsgálatok

Iktatószáma és dátuma:

6. számú melléklet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelethez[69]

Mintagyűjtés házityúk brojlerállományok vizsgálatához

7. számú melléklet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelethez[70]

Vizsgálati módszerek házityúk brojlerállományok vizsgálatához

1. Bújtatóláda és szállítódoboz bélésének vizsgálata A naposbaromfi szállítására szolgáló dobozok béléséből (legalább 5 dobozból) gyűjtött, 25 g meconiummal és bélsárral szennyezett, 10 x 15 cm-nél nem nagyobb bélésanyagot kell egy mintaként feldolgozni. A mintákat jelöléssel ellátva légmentesen záró műanyag zacskókban kell vizsgálatra küldeni.

Elődúsítás: a mintát 225 ml, 1:10 arányban 1%-os peptonvízzel 30 másodpercig felrázni és 37 °C-on 18±2 óráig inkubálni.

Dúsítás: az elődúsítást követően az elődúsító 0,1 ml-ével módosított félfolyékony Rappaport-Vassilia-dis (MSRV) dúsító táptalajt beoltunk.

Inkubálás 41,5 °C-on 24 ± 3 órán keresztül.

Kioltás: a jellemző fejlődést mutató MSRV táptalajból XLD és Rambach agarra szélesztünk, amelyeket 37 °C-on 24±3 óráig inkubálunk. A fejlődést nem mutató lemezeket 24±3 órán keresztül tovább inkubáljuk, majd szélesztünk. Ha migráció továbbra sem figyelhető meg, az inokulációs pontokból kell széleszteni (a nem mozgó Salmonellák esetleges jelenléte miatt).

2. Naposbaromfi-hulla (vagy élő naposbaromfi) vizs-gá la ta

Öt csibe májából és/vagy szikzsákjából, vékonybeléből és vakbeléből (3 pool) szervenként 0,1 g-nyi darabot egy gyűjtőmintaként kell kezelni. Az elődúsítás 1%-os pepton-vízben, a dúsít ás és kioltás az 1. pontban leírtak szerint végzendő.

3. Csizma-, illetve zoknitampon minták

A két pár csizma- vagy zoknitamponmintát gondosan ki kell csomagolni, elkerülve a hozzátapadt bélsár leválását, egyesíteni kell, és szobahőmérsékletre előmelegített 225 ml pufferolt peptonvízbe (BPW) kell helyezni. A mintát meg kell keverni, hogy a peptonvíz teljesen átitassa.

Megjegyzés az 1-3. pontokhoz:

A laboratóriumi vizsgálatok az MSZ EN ISO 6579 szabvány irányelvei, valamint annak D melléklete alapján végzendők. Légterenként legalább 5 Salmonella-gyanús telepet kell biokémiailag megvizsgálni. Pozitív mintánként legalább 1 izolátumot kell szerotipizálni.