2009. évi LXXVIII. törvény

az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról[1]

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a vagyonarányos közteherviselés elvének fokozottabb érvényre juttatása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1)[2] Adóköteles az e törvény szerinti vízi jármű, légi jármű, nagy teljesítményű személygépkocsi.

(2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1.[3]

2.[4]

3.[5]

4.[6]

5.[7]

6.[8]

7.[9]

8.[10]

9.[11]

10.[12]

11. vízi jármű: a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szerinti úszó létesítmények közül az a tengeri hajó, belvízi hajó, a motoros vízi sporteszköz, amelynek névleges vitorlafelülete a 25 m2-t, illetve főgépének motorteljesítménye az 50 kilowattot meghaladja;

12. légi jármű: a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény szerinti polgári légi járművek közül az a helikopter, hőlégballon, léghajó, sárkányrepülő, vitorlázó repülőgép, repülőgép, amelynek legnagyobb felszálló tömege a 100 kg-ot meghaladja;

13. személygépkocsi: a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 18. §-ának 3. pontja szerinti személygépkocsi;

14.[13]

15. a vízi jármű, légi jármű tulajdonosa: hatósági nyilvántartásban szereplő vízi-, légi jármű esetén az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, egyéb esetben a Ptk. szerinti tulajdonos;

16.[14]

17.[15]

18. hatósági nyilvántartás: vízi járművek esetében a hajózási hatóság által vezetett úszólétesítmények lajstroma, légi járművek esetében a Magyar Köztársaság Állami Légijármű Lajstroma vagy egyéb, a légiközlekedési hatóság által vezetett nyilvántartás, nagyteljesítményű személygépkocsi esetén a Gjt. 2. §-ának (1) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartás;

19.[16]

20.[17]

21.[18]

22.[19]

23. közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozó;

24. háztartásban nevelt, eltartott gyermek: az a személy, aki az adóév első napján

a) kiskorú vagy

b) nagykorú és oktatási intézmény nappali tagozatának tanulója, hallgatója, de 25. életévét még nem töltötte be vagy

c) életkorától függetlenül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint súlyosan fogyatékosnak vagy tartósan betegnek minősül.

Az adómentesség

3. § Teljes személyes mentességben részesül:

a) a Magyar Állam, a helyi önkormányzatok és azok társulásai, a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok, a költségvetési szerv, az egyház, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete;

b) az, akinek vagy amelynek a mentességét nemzetközi szerződés biztosítja.

II. fejezet

A LAKÓINGATLANOK ADÓJA

Az adó tárgya

4. §[20]

Az adó alanya és az adófizetésre kötelezett

5. §[21]

Az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése

6. §[22]

Az adófelfüggesztés

7. §[23]

8. §[24]

Műemléképület és helyi védett épület felújításához kapcsolódó adómentesség

9. §[25]

Az adó alapja

10. §[26]

Az adó mértéke

11. §[27]

Adókedvezmény

12. §[28]

A kétszeres adóterhelés kizárása és az adómentesség

13. §[29]

14. §[30]

Bevallás-benyújtási kötelezettség

15. §[31]

16. §[32]

III. fejezet

A VÍZI JÁRMÜVEK ADÓJA

Az adó tárgya

17. § Adóköteles a hatósági nyilvántartásban szereplő vízi jármű, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet olyan vízi járműve, amely a hatósági nyilvántartásba bejegyzés műszaki feltételeinek megfelel, de a nyilvántartásban nem szerepel, vagy bejegyzésére külföldön került sor.

Az adó alanya

18. § Az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a naptári év első napján a vízi jármű tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése

19. § (1) Az adókötelezettség a vízi jármű tulajdonjogának megszerzését követő év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettségben bekövetkező változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.

(3) Az adókötelezettség a vízi jármű elidegenítése, megsemmisülése évének utolsó napján szűnik meg.

Az adó alapja

20. § Az adó alapja:

a) vitorlás vízi jármű esetén a vízi jármű névleges vitorlafelülete négyzetméterben kifejezve,

b) az a) pont alá nem tartozó vízi jármű esetén a vízi jármű főgépének, több főgép esetén főgépeinek összegzett, hatósági nyilvántartásban, külföldön nyilvántartatott vízi jármű esetén a külföldi hatóság nyilvántartásában, ezek hiányában a vízi jármű bizonyítványában feltüntetett kilowattban kifejezett teljesítménye.

Az adó mértéke

21. § Az adó évi mértéke:

a) a 20. § a) pontja szerinti vízi járművek esetén az adóalap minden megkezdett négyzetmétere után:

aa) a vízi jármű gyártási évében és az azt követő 10 naptári évben 2000 Ft;

ab) a vízi jármű gyártási évét követő 11-21. naptári évben 1000 Ft;

ac) a vízi jármű gyártási évét követő 22. évtől 500 Ft;

b) a 20. § b) pontja szerinti vízi járművek esetén kilowattonként:

ba) a vízi jármű gyártási évében és az azt követő 5 naptári évben 300 Ft;

bb) a vízi jármű gyártási évét követő 6-10. naptári évben 250 Ft;

bc) a vízi jármű gyártási évét követő 11-15. naptári évben 200 Ft;

bd) a vízi jármű gyártási évét követő 16. naptári évtől 150 Ft.

Adómentesség

22. § Mentes az adó alól:

a) a hajózási tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló külön jogszabályban engedélyeztetési kötelezettség alá eső tevékenység ellátásának céljára üzemeltetett vízi jármű;

b) a sportról szóló törvény szerinti sportszövetség, valamint az azzal tagsági jogviszonyban álló sportegyesület tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő vízi jármű;

c) az illetékes vízirendészeti rendőrkapitányságon vízimentési tevékenység ellátására nyilvántartásba vett és vízimentés céljára a hajózási hatóság által alkalmasnak minősített vízi jármű;

d) az 1950. év előtt tervezett eredeti történelmi vízi jármű, valamint annak a túlnyomóan eredeti anyagokból készített és a gyártó által ilyenként feltüntetett egyedi utánzata.

IV. fejezet

A LÉGI JÁRMŰVEK ADÓJA

Az adó tárgya

23. § Adóköteles a hatósági nyilvántartásban szereplő légi jármű, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet olyan légi járműve, amely a hatósági nyilvántartásba bejegyzés műszaki feltételeinek megfelel, de a nyilvántartásban nem szerepel, vagy bejegyzésére külföldön került sor.

Az adó alanya

24. § Az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a naptári év első napján a légi jármű tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése

25. § (1) Az adókötelezettség a légi jármű tulajdonjogának megszerzését követő év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettségben bekövetkező változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.

(3) Az adókötelezettség a légi jármű elidegenítése, megsemmisülése évének utolsó napján szűnik meg.

Adómentesség

26. § Mentes az adó alól:

a) Mentes az adó alól a sportról szóló törvény szerinti sportszövetség, valamint az azzal tagsági jogviszonyban álló sportegyesület tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő légi jármű;

b) a Légi Üzembentartási engedéllyel rendelkező szervezet tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő légi jármű.

Az adó alapja

27. § Az adó alapja a légi jármű hatósági bizonyítványában szereplő legnagyobb felszálló tömege.

Az adó mértéke

28. § Az adó évi mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:

a) motoros légi járművek (ide nem értve a motoros és segédmotoros vitorlázó repülőgépet és a léghajót) esetén:

aa) a légi jármű gyártási évében és az azt követő 5 naptári évben 8000 Ft;

ab) a légi jármű gyártási évét követő 6-10. naptári évben 7000 Ft;

ac) a légi jármű gyártási évét követő 11-15. naptári évben 6000 Ft;

ad) a légi jármű gyártási évét követő 16. naptári évtől 5000 Ft;

b) az a) pontban nem említett légi járművek esetén:

ba) a légi jármű gyártási évében és az azt követő 5 naptári évben 4000 Ft;

bb) a légi jármű gyártási évét követő 6-10. naptári évben 3500 Ft;

bc) a légi jármű gyártási évét követő 11-15. naptári évben 3000 Ft;

bd) a légi jármű gyártási évét követő 16. naptári évtől 2500 Ft.

V. fejezet

A NAGY TELJESÍTMÉNYŰ SZEMÉLYGÉPKOCSIK ADÓJA

Az adó tárgya, alanya, az adókötelezettség

29. § Adóköteles a 125 kilowatt teljesítményt elérő hajtómotorral rendelkező személygépkocsi, az OT betűjelű rendszámtáblával ellátott személygépkocsi kivételével.

Az adó alanya

30. § Az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a naptári év első napján a személygépkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett tulajdonosa. Hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén a személygépkocsi - személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet - tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése

31. § (1) Az adókötelezettség a személygépkocsi tulajdonjogának megszerzését követő év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettségben bekövetkező változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.

(3) Az adókötelezettség a személygépkocsi elidegenítése, megsemmisülése évének utolsó napján szűnik meg.

Az adó alapja

32. § Az adó alapja a személygépkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személygépkocsi teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az adó alapja a személygépkocsi műszaki adatait tartalmazó hatósági okiratban szereplő teljesítmény kilowattban kifejezve.

Az adó mértéke

33. § Az adó mértéke a Gjt. 7. §-ának (1) bekezdése szerinti adómérték 2-szerese a 125 kilowatt teljesítményt elérő és 175 kilowatt teljesítményt meg nem haladó, 2,5-sze-rese a 175 kilowatt teljesítményt meghaladó és 200 kilowatt teljesítményt el nem érő, és 3-szorosa a legalább 200 kilowatt teljesítményt elérő személyszállító gépjármű után.

Adókedvezmény

34. § 50%-os adókedvezmény illeti meg:

a) a kizárólag elektromos meghajtású, valamint a Gjt. szerinti hybrid meghajtású személygépkocsit;

b) annak az adóalanynak a - legfeljebb egy darab - személygépkocsiját, aki szülőként, nevelőszülőként, örökbefogadó szülőként háztartásában 3 vagy annál több gyermeket nevel (tart el).

A kétszeres adóterhelés kizárása

35. § Az adóalany az adóévben levonhatja a fizetendő adó összegéből a személygépkocsi után a terhére az adóévre kivetett (járó) gépjárműadó összegét.

VI. fejezet

HATÁLYBALÉPTETŐ, MÓDOSULÓ, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ, ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

36. § E törvény 2010. január 1-jén lép hatályba.

37. § Az Art. 26. §-ának (3) bekezdése a következő új d) ponttal egészül ki:

[(3) A magánszemély az adóját akkor állapítja meg önadózással, ha]

"d) az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó alanya."

38. § Az Art. 33. §-a a következő új (10)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A magánszemély adózó az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót a személyi jövedelemadóról szóló bevallásában, a nem magánszemély adózó a társasági adóról szóló bevallásában, az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az egyszerűsített vállalkozói adó bevallásában - az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerinti lakóingatlan, vízi jármű, légi jármű, illetve nagy teljesítményű személygépkocsi azonosító adatainak a feltüntetésével - az adóévre vonatkozóan állapítja meg és vallja be. Ha az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó alanya személyi jövedelemadóról, társasági adóról, illetve egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás benyújtására nem kötelezett, az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó bevallás-benyújtási kötelezettségét a külön az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóév május 20-áig teljesíti.

(11) Bevallást kell benyújtani arról a lakóingatlanról is, amely után egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó fizetési kötelezettség nem keletkezik, azonban az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerinti számított értéke - az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény 14. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti mentesség esetén - a 30 millió forint tot - az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény 14. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti mentesség esetén - a 15 millió forintot eléri.

(12) Nem köteles az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról bevallást benyújtani az az adóalany, akit teljes személyes mentesség illet meg, továbbá nem kell bevallást adni - a (11) bekezdés szerinti esetet kivéve - arról a lakóingatlanról, vízi járműről, légi járműről, nagyteljesítményű személygépkocsiról, amely után adófizetési kö-te le zett ség nem áll fenn."

39. § Az Art. 129. §-a a következő új (2)-(3) bekezdésekkel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

"(2) Ha az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó bevallásának benyújtására kötelezett adózó

a) a lakóingatlan forgalmi értékét az adóhatóság által megállapított forgalmi érték 10 százalékát meg nem haladó eltéréssel vallotta be, vagy

b) bevallás-benyújtási kötelezettségének nem tett eleget és az adóhatóság által megállapított forgalmi érték és az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényben meghatározott adómentességi értékhatár közötti eltérés a 10 százalékot nem haladja meg, az adóhatóság az adózó terhére - az adóhiányon túl - a lakóingatlanok adója után jogkövetkezményt nem állapít meg. Amennyiben az eltérés a 10 százalékot meghaladja, az adóhiányhoz kapcsolódó jogkövetkezményeket az általános szabályok alapján kell megállapítani.

(3) Nem mentesül a mulasztási bírság alól az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó bevallás-benyújtásra kötelezett adózó, ha lakóingatlanának számított értéke a 30 millió forintot eléri és bevallás-benyújtási kötelezettségének nem tett eleget."

40. § Az Art. 168. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó bevallásának benyújtására kötelezett adózó a lakóingatlan forgalmi értékét a tényleges forgalmi érték 10 százalékát meg nem haladó eltéréssel vallotta be és emiatt önellenőriz, az adózó mentesül a lakóingatlan adója után az önellenőrzési pótlék megfizetése alól. Amennyiben az eltérés a 10%-ot meghaladja, az önellenőrzési pótlékot az általános szabályok szerint kell megállapítani. E rendelkezés nem alkalmazható ismételt önellenőrzés esetén."

41. § Az Art. 1. számú melléklet I./B)/2. alpontja helyébe a következő új 2. alpont lép:

"2. Az éves adóbevallás határidői

a) A havi, illetőleg évközi adóbevallásra nem kötelezett adózónak - a b)-g) pontokban meghatározott kivételekkel -

az adóévet követő év február 25-éig,

b) a magánszemélyek jövedelemadójáról a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélynek, ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett

az adóévet követő év május 20-áig,

c) az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélynek, ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett

az adóév május 20-áig,

d) a társasági adóelőleg-kiegészítés összegéről

a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig

e) a társasági adóról, az osztalékadóról

az adóévet követő év május 31-éig

f) a nem magánszemély adózóknak az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról

az adóév május 31-éig

g) az egyszerűsített vállalkozói adóalany, továbbá az egyéni vállalkozó adóalany az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról a rájuk irányadó személyi jövedelemadó, illetve eva bevallási határidőnek megfelelően

az adóév február 25-éig, illetve május 31-éig

kell bevallást benyújtani."

42. § Az Art. 2. számú mellék- et I./Határidők pontja a következő új 8. alponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a 8. alpont számozása 9. alpontra változik:

"8. Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó Az adózó az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót az adóévben két egyenlő részletben fizeti meg. Az első részletet az adózóra irányadó éves bevallás benyújtására előírt határidőig, a második részletet az adóév szeptember 30-áig kell megfizetni."

43. § A Gjt. 17/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17/F. § A negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó, illetve önadózással általa megállapított nagy teljesítményű gépjárművek adója. Levonásra a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó, illetve a nagy teljesítményű gépjárművek adója esetén van lehetőség, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó-, gépjárműadó-, és nagy teljesítményű gépjárművek adókötelezettsége egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó-, és a nagy teljesítményű gépjárművek adója fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett."

44. § Hatályát veszti az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény

a) 1. §-ának (2) bekezdésében az "és tételesen" szövegrész,

b) 6. §-át megelőző alcím,

c) 6-9. §-a,

d) 11. §-ának (1), (4), (10) és (12) bekezdése.

45. § Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 46. §-ának (2) bekezdésében a " , továbbá a biztosított után fizetett tételes összegű egészségügyi hozzájárulást" szövegrész.

46. § Hatályát veszti az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 22. §-ának (8) bekezdésében az "és a tételes egészségügyi hozzájárulást" szövegrészek.

47. § Hatályát veszti a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény

a)[33]

b) 4/A. §-ának (5) bekezdésben, 5. §-ának (7) bekezdésben az "egészségügyi hozzájárulás," szövegrész,

c) 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja,

d) 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja,

e) 8. §-a (3) bekezdésének b) pontja,

f) 8/A. §-ának (1) bekezdésében a " , valamint a tételes egészségügyi hozzájárulás" szövegrész,

g) 8/A. §-ának (4) bekezdésében a " , tételes egészségügyi hozzájárulás" szövegrész.

48. § (1) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 13. §-ának (7) bekezdésében "a járulék- és egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség (eho) " szövegrész helyébe "a járulékfizetési kötelezettség" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény

a) 13. §-ának (7) bekezdésében "és az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) " szövegrész,

b) 13. §-ának (9) bekezdésében "az Eho.-nak a tételes egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseit, valamint" szövegrész.

49. § Hatályát veszti a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény

a) 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja,

b) 3. §-ának (2) bekezdésében a ",a tételes egészségügyi hozzájárulás" szövegrész,

c) 3. §-a (4) bekezdésének a) pontjában a " , továbbá a tételes egészségügyi hozzájárulás számított összegéről" szövegrész.

50. § A 2009. december havi tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére és bevallására a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet a 2009. évi LXXVIII. törvényhez[34]

2. számú melléklet a 2009. évi LXXVIII. törvényhez[35]