2005. évi CLXXX. törvény

a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről[1]

Az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásnál, valamint civil szervezetnél történő foglalkoztatásának támogatása, továbbá a rugalmas foglalkoztatási formák közszférában történő térnyerése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásnál, valamint civil szervezetnél történő foglalkoztatásának támogatása

1. § E törvény hatálya kiterjed

a) a külön törvényben meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozásra, civil szervezetre, valamint az általa alkalmazni kívánt, illetve alkalmazott személyre;

b) a kedvezmény érvényesítése során eljáró hatóságra.

2. § (1)[2] Kedvezmény illeti meg a legfeljebb kétszázötven fő éves átlagos statisztikai állományi létszámmal rendelkező, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó, e törvény 1. §-ának a) pontjában meghatározott, legalább 6 hónapja működő munkáltatót, ha aktív korúak ellátásában nem részesülő,

a) legalább három hónapja nyilvántartott álláskeresőt, vagy

b) az a) pontban foglaltnál rövidebb ideje nyilvántartott, a foglalkoztatás megkezdése előtti 365 napban keresőtevékenységet nem folytatott álláskeresőt, illetve

c) olyan személyt, akinek jogviszonya a foglalkoztatás megkezdését megelőző három hónapon belül csoportos létszámcsökkentésre tekintettel szűnt meg [az a)-c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: álláskereső] foglalkoztat és ezzel az éves átlagos statisztikai állományi létszámát emeli, továbbá a bővített létszámot a foglalkoztatás (5) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartama alatt megtartja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott álláskereső foglalkoztatása után a munkáltató a foglalkoztatás megkezdésétől számított egy évig mentesül:[3]

a)[4]

b) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék, valamint

c)[5]

(3) A munkáltató a kedvezményt - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén - legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130 százalékának, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén ezen összeg időarányos részének megfelelő járulékalap után érvényesítheti.

(4) E kedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú járulékkedvezmény ugyanazon személy után, egyidejűleg - ideértve a kedvezmény nyújtását követő továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartamát is -nem vehető igénybe.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában

a)[6] álláskereső foglalkoztatása: a legalább négyórás részmunkaidőt előíró, határozatlan időre szóló munkaszerződés kötése és ez alapján legalább kétéves időtartamú foglalkoztatás;

b) négy órát elérő részmunkaidő: a napi négy órát, illetve - munkaidőkeret megállapítása esetén a munkaidőkeret átlagában - a heti húsz órát elérő munkaidő.

c)[7] csoportos létszámcsökkentés: a jogviszonynak az Mt. 94/C. § (4) bekezdésében, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 38/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott módon történő megszűnése.

(6)[8] Az állami foglalkoztatási szerv igazolja, hogy az álláskereső

a) a nyilvántartásban legalább három hónapja szerepel,

b) a foglalkoztatás megkezdését megelőző 365 napban keresőtevékenységet nem folytatott, illetve

c) a foglalkoztatás megkezdését megelőző három hónapban csoportos létszámcsökkentéssel érintett volt.

(7)[9] Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény - az e törvényben megállapítottak szerint - akkor is megilleti a munkáltatót, ha az álláskereső jogviszonya a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 67. §-ában meghatározottak szerint szűnt meg.

(8)[10]

(9)[11]

(10)[12]

(11)[13]

3. § (1)[14] Az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására előírt határidőt követő harmadik hónap utolsó napjáig az államháztartás alrendszerei közötti elszámolás céljából, havi bontásban adatot szolgáltat a Nemzeti Foglalkoztatási Alap részére a kedvezménnyel érintett foglalkoztatottak számáról. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére a kedvezménnyel érintett foglalkoztatottak után - az állami adóhatóság által szolgáltatott adatok alapján - személyenként és havonta külön jogszabályban meghatározott összeget utal át, melynek forrása a "Aktív támogatások" cím, "Járulékkedvezmény megtérítés" alcím előirányzata.

(2)[15] A kedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén a társadalombiztosítási járulék megállapítására, megfizetésére, bevallására, a mulasztási bírság, pótlék megállapítására az Art.-ben meghatározottak szerint kerül sor.

(3)[16] A (2) bekezdésben foglalt esetben az (1) bekezdésben meghatározott összeget a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kezelője részére visszatérítik.

(4)[17] Az álláskereső foglalkoztatására tekintettel igénybe vehető járulékkedvezmény érvényesítése céljából a munkáltató a foglalkoztatás kedvezménnyel érintett időtartama alatt az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásában a kedvezménnyel érintett munkavállalónként adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak

a)[18] a munkavállaló részére kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított társadalombiztosítási járulék alapjáról és összegéről,

b) a kedvezmény érvényesítése alapján ténylegesen befizetett társadalombiztosítási járulék alapjáról és összegéről, valamint

c) a részmunkaidős foglalkoztatásról.

4. §[19]

5. §[20]

6. §[21]

7. §[22]

8. §[23]

9. §[24]

10. §[25]

11. §[26]

12. §[27]

Záró rendelkezések

13. § (1) E törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2)[28]

(3)[29]

(4)[30]

(5)[31]

14. §[32]

15. §[33]

16. §[34]

17. §[35] Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter, a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszter és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy[36]

a)[37] az álláskereső mikro-, kis- és középvállalkozás, valamint civil szervezet által történő foglalkoztatásának részletes feltételeit és az ahhoz kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabályait,

b)[38] az állami adóhatóság, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap közötti elszámolás tartalmát és részletes szabályait, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alap által átutalandó összeget

együttes rendeletben megállapítsa.

Sólyom László s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke